Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-16 / 62. (1396.) szám

-i^xctMaií^arhtrlae. 9 J927 március 16, szerda. JCOZ^ZPA^ÁCP^ A mezőgazdasági hitei Léván a magyar nemzeti párt mezőgazdasági szakosztá­lyának ülésén elmondotta Törköly József dr. szenátor i. A mezőgazdasági hifiéi a mezőgazdasági szociálpolitikának, a mezőgazdasági fejlődés­nek és az eredményes többtermelés biztosí­tásának az égető kérdése. Nemcsak a mező gazdák jóléte függ tőle. de közvetett hatása az általános emberi jólét, kialakulására néz­ve is kétségtelen! Érdemes tehát vele foglal­kozni. sőt a feltétlen szükségesség szempont­jából ,.kell“ is vele foglalkozni. A szloven- szkói magyarságra nézve kétszerte fontos az, hogy Szlovenszkón a kérdés jó megoldása ér­dekében minden megtörténjék, mert a ma­gyarság zöme mezőgazda lévén, annak gaz­dasági boldogulását mozdítja elő kiváltkép­pen. A mezőgazdasági hitel főcélja a mező- gazdasági termelés hitelszükségletét ki­elégíteni. Ha a mezőgazda földet akar vásárolni, ha bz öröklés- folytán testvéreinek jutott, osz­tályrészt akarja megváltani, ha á terméket­len vizes területeket alapcsövezéssel, vizle- -csaipolással akarja termőképessé tenni, ha a :jövedelmezőséget, a mezőgazdasági üzemnek évtizedekre kiterjedő hatállyal kívánja emel­ni. hosszú időre hatályos beruházásokat akar tenni, ha a talaj intenzivebb megmunkálásá­hoz szükséges eszközöket jutányosán kívánja beszerezni, ha az üzem viteléhez szükséges forgótőkét kell előteremteni, ha a munkaerő fént,arfásához szükséges dolgok beszerzésé­ről, élelmi, ruházkodási, egészségien tar tá 3 i Vagy egyéb fogyasztási cikkek beszerzéséről ivan szó. ha a terményértókesitésre a kellő időpontot kívánta a mezőgazda kivárni, mivel e célok eléréséhez szükséges készpénzzel a legtöbbször nem rendelkezik, hitelre szorul. Erinek a hitelnek a biztosítása, vagyis* hogy á reális feltételek mellett mindenkor ren­delkezésre álljon a szükséges hitel s a mező- gazdaság 'természetéhez idomuljon s hogy az természetes és magától értetődő általános szokás legyen, hocv a kölcsönvevő csak a kölcsönvétel céliára használja fel az igénybe vett, hitelt, ezek azok- a főproblémák, ame­lyek a mezőgazdasági hitelnél főként számba jöhetnek, '../; . J A A mezőgazdasági hitel ingatlan hitel vagy személyi és üzemi hitel. Mindegyiknek megvan a maga érvényesülési tere s ha ez felcserélődik, vagy helyesebben, ha az egyik átcsap a másik érvényesülési terére, az már rendesen káros eltérés. Az ingatlan hitel a birtokszerzős. a tar­tó sabb meliorációk', beruházások terén szük­séges és hasznos. A személyi hitel a munka­erő fentartásához szükséges cikkkek beszer­zésére. az évi üzemi deficit fedezésére szük­séges. Az üzemi hitel a termelés folyamatából keletkező szükségletek kielégítésére van hi­vatva s magába foglalja a gazdasági üzem kellő berendezéséhez, a termelési eszközök és anyagok, vetőmagok beszerzéséhez és a termény kellő pillanatban való értékesítésé­nek kivárásáig magára a terményre felveen­dő hitelt. Főképpen a-z üzemi hitelt ingóhitelnek is szokták nevezni, mert ennek a fedezete rendesen ingó. A tárgyi vagy reálíhitel és a személyi hi­tel megkülönböztetése is szokásos,. Az előbbi­ről akkor van szó. amikor a kölcsön. elbírá­lásánál egyedül a fedezet., a tárgyi fedezet, tehát a biztosítékokul, zálogul leköt,ött, ingat­lan vagy ingó az irányadó, a kölcsönvevő személyes ió vagy rossz tulajdonságai pedig teljesen figyelmen kívül hagyatnak. A sze- mélvhitelnél ellenkezőleg a fontos a kölcsön­vevő ió tulajdonságai, a becsületesség, az ab­ból folvó megbízhatóság, a szorgalom és ta­karékosság. Az ilv osztályozások mellett megkülön­böztetett hitel minden fajtája kellene. hogy a mezőgazdaságnak rendelkezésre álljon s ezzel lehetővé tegye főképpen azt. hogy a kisgazdaságok a kapitalista termelési rendszernek ne alárendelt, de mellé­rendelt tényezői legyenek s annak bizo­nyos mértékig korrektivumát adják. , Nem akarok a hitel ismertetett fajaival speciálisan és kimerítően foglalkozni, mert hiszen nem az elméleti kérdések fejtegetése a cél. hanem inkább az, hogy reámut,ássunk Szlovenszkóban a mai helyzetre, konstatáljuk a hiányokat, és a hibákat, és megállapít,suk a követendő irányelveket és a feltétlen szüksé­ges teendőket. Szlovenszkóban a mezőgazdasági hitel a lehető legrosszabb állapotban van! Az ingatlan hitéi a föld alapos eladóso­dását, s a kisgazdák, általában a mezőgazdák tönkremenetelét szolgálva! Ezen hitel a he­lyes érvényesülési területén túlmegy s nem­csak földvétel vagy örökségmegváltás, vagy melioráció céljaira vét,étik igénybe, hanem főképpen a személyi hitel igényeinek s az üzemi hitel ingóval fedezendő szükségletei­nek a kielégitésére is fordít,tátik s azt, a ha­lálosan veszedelmes állapotot idézi elő. hogy a mezőgazda ingatlanának hozadéka nem elégséges a kamatok fedezésére és a kölcsön kényszerrel való behajtása a következmény. Ennek nemzeti és társadalmi szempontból óriási jelentősége van s egv nagv veszedelmet jelent a szlovenszkói magyarság lövőjét ille­tően. A méregdrága kamat, a törlesztéséé jel­zálogos kölcsön kivételeskége és nehéz felté­telei. az. hogy a záloglevelek nem kellőkép­pen állanak az ingatlan hitel rendelkezésé­re. a záloglevelek rendkívüli árfolyamvesz­teségének a rizikója, a pénzközvetités drága költségei, a megdrágult icgiLletékek. a becs­lési és a kölcsön megszerzési, betáblázási és folyósítási költségek magassága mind azt igazolták, hogy Szlovenszkón egy általános nagv baj van az ingatlanhitelnél is. amely kiküszöbö­lésre vagy legalább is gyógyításra szorul. Szomorú igazság az. hogy a mezőgazda hiába fizette ki a háború alatt, és után a ked­vező konjunktúra hatása alatt, az adósságát, ma már megint, ott van. hogy a földteher- mentesités nehéz problémáiénak a gyors megoldásáról kell gondolkozni. Az is tény, hogy tiszta jelzálogos kölcsön alig van, ellen­ben úgyszólván a legtöbb váltón alapuló sze­mélyi hitel váltóbiztositéki jelzálogként, az ingatlanra kebeleztetek. Ez a személyi hitel­nek amugvis abnormálisán drága voltát még drágábbá teszi s megfosztja személyi terme* szelétől, mert hiszen a kölcsönnyújtásnál nem a kölcsönvevő személyes ió tulajdonsá­gai jönnek főként tekintetbe, hanem úgy­szólván és egyedül a tárgyi fedezet, a föld. A személyi hitel úgyszólván kivétel nél­kül csak váltó alapján bonyolittatík le 13- 20 százalékos kamat mellett és akként, hogy —- kissé talán erős szatíra, de mégis van va­lami igazság benne — csak a Rotschildok je­lentőségével bíró kölcsönvevő nver kölcsönt* Az; üzemi - hitel kérdése' úgyszólván elő se kerül.'mert. az ingó jelzálog Intézménye is­meretlen. á közraktár intézményének létesí­tésére senki sem gondol ,a warransok, a terménvhitel. a zöldihitel, a fundus instruktus miint fedezeti alap szóba se jöhet! Tehát üzemi hitel egyszerűen nincs! Ily körülmények között, amikor a mező­gazdáknak a pénzpiacon való kellő képvise­lete hiányzik. amikor a hitelszövetkezetek a falvakban hiányzanak, különösen a kisgazda nem igen válogathat a kölcsönfelt,ételek kö­zött és rászorul .a falusi uzsorások és ter­ménykereskedők előlegeire, sulvos hiteleire s a terményének rögtön a beszedéskor a leg­nyomorultabb áron való értékesítésére, ami­nek a következménye az, hogy a vesztesége, amit a sulvos uzsorakamathoz hozzá kell ad­ni a termény értékének további 20—30 szá­zaléka. Az ingótőkével szemben tehát nincs kellő védelem s az a pár fillér, amit mégis sikerült a mezőgazdasági termelők egyes szerencséseinek megtakarítani, nem kerül a mezőgazdaság szolgálatába, liainem az idegen érdekek, illetve az ellenséges ingó tőke spe­kulációját szolgálja. (Folyt, köv.) A szlovenszkói magyar nek álláspontja a répaár kérdésében A szövetség szervező bizottságának felhívása a magyar cukorrépatermelőkhöz A szlovenszkói magyar cukorrépaterme­lők sző vétségének szervező* bizottsága a Ikö- vtrkoző felhívásnak sajtóbeli publikálására kérte fel a magyar nemzeti párt sajtófőnök- ségét: A szlovenszkói cukorgyárak és a terme­lők érdekképviselete között az idei répa árára vonatkozó megállapodás, amely méter- in ázsánkint 16.50 koronát juttat a répáért a termelőnek, a. magyar cukorrépafermelö gazda- közönségei egyáltalában nem elégíti ki. Ilyen ár mellett a cukorrépatermelés renta­bilitása nagyon kétséges s ez ár mellett a répatermelés csak akkor lehet jövedelmező, ha kb. 120 mázsa magyar holdankinti átlag­terméssel számolhatunk. Nagyon jól tudjuk, hogy ilyen magas átlag elérése csak rendkí­vül és kivételesen kedvező időjárás mellett lehetséges. Á szlovenszkói magyar cukorrépaterme­lők szövetsége, mivel jelenleg áll megszerve­zés alatt, a gyárak és termelők ármegáltapitó tárgyalásainál még nem léphetett fel jog­szerű tárgyaló félként, csupán ellenőrizte a tárgyalások menetét. Ez a megfigyelő ellen­őrzés megerősítette a szövetség eszméjének felvetőit és szervezőit ama meggyőződésük­ben, hogy a magyar cukorrépatermelőknek nincs megfelelő érdekvédelmi szervük, éppen azért kétszeres szükségesség az, hogy a magyar cukorrépátermelök a most alaku­lás alatt lévő szövetségbe tömörüljenek. A szövetség hiveinek szabad tetszésére bizza, hogy a megegyezéses ár mellett az idei gaz­dasági évb>ep termelnek-e cukorrépát, egy­idejűén azonban felhívja a magyar cukor- répatermelők figyelmét arra, hogy kívánatos lenne az adott viszonyok mel­lett és a termelés jövedelmezőségének kétségessége folytán, ha a cukorrépával beültetett terület csökkenne. Egy gazdasági üzletág jövedelmezősége nagyban függ az előállított termény mennyi­ségétől. Ezt tartsa szemelőtt minden cukorrépa- termelő és készüljön fel érdekvédelmi szer­vének kiépítésére s csatlakozzék az alaku­lás alatt lévő szövetséghez. Kilencszázezer korona vagyondézsmát követelnek Ungvártól A ,felek" harmincötezer koronában egyezlek ki. Ungvár, március 15. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Ungvár vá­rost a vagyondézsma kivetésénél kilencszázezer ko­rona vagyondézsmával terhelték meg. A vagyondézsmá-alapban azonban mind olyan ingatlanok szerepelnek, amelyek a városnál; sem­mi, vagy igen csekély jövedelmet hoznak; legtöbb­jére éppen ellenkezőleg, ráfizet. így kerültek va- gyondéz-sma alá a városi közkórház, a bábaképző- intézet épülete, a kaszárnyák és az úttestek. Mivel a város nem volt hajlandó kilencszázezer koronát fizetni, a napokban Ungvárra érkezeit egy minisz­teri tanácsos és alkuba bocsátkozott a várossal. A tanácskozásokra meghívták Mérő Vilmost, mint Ungvár város volt főszámvevőjét, hogy adjon felvilágosítást a város vagyoni állapotáról. Az igy összeállított statisztika alapján aztán megtörtént a megegyezés,.mely szerint. ,v ; = az állam megelégszik azzal, h» Ungvár vá­ros vagyándézsmáját .harmincötezer -koro­nával kiegyenlíti. Az eset igen alkalmas arra, hogy az adózta­tás moráljára ismét rávilágítson, mert nemcsak városokkal történtek meg ezek, de magánszemé­lyekkel is, akiket a légből kapott adatok alapján kivétett adókkal a tönk szélére taszítottak. Külö­nösen a vagyondézsma és a forgalmi adó kiveté­sénél fordultak elő a fentihez hasonló esetek. Memorandummal fordulnak az aknaszla- tinai munkanélküli bányászok a kormány­hoz a bányásznyomor enyhítése érdekében. (Aknasziltinai tudósitónktól.) A munkanél­küliség következtében Aknaszlatinán a nyo­mor kezd ijesztő méreteket ölteni. A mun­kanélküliek, nap-nap. mellett izgatott csopor­tokba verődve tömegesen ostromolják a bánya igazgatóságot, de ez felsőbb utasítások­ra várva mindidáig semmit sem tett a mun­kanélküliekért. A kenyérfélén bányászok legutóbb is ötös, tizes csoport okban vonultak a bánya igazgatósági épület elé, ahol hangos zúgolódással követeltek munkaalkalmat. Az igazgatói épületben a munkanélküliek meg- bizottait Perczián bányaigazgató fogadta, aki elismerte követelésüknek jogosságát, de a sótermelésben mutatkozó óriási fölösleg ez- időszeriut lehetetlenné teszi újabb munká­sok alkalmazását. Erre a munkanélküliek kérték az igazgatótól a munkáselbocsátás re­vízióját. Kérték, hogy a munkás-elbocsátás­inál ne a politikai pártállás jöjjön számítás­ba, hanem elsősorban azokat bocsássák el, akik nem akna szia t ina i ak, tehát az államvál­tozásig nyilván nem is bányamunkával ke­resték kenyerüket. Kérték továbbá a renge­teg idegen kisegítő személyzet eltávolítását és azoknak régi bányászokkal való fölcseré­lését. Hogy kérésüknek érvényt is szerezze­nek, elhatározták, hogy memorandummal fordulnak a kormányhoz az aknaszlatinai bányásznyomor enyhítése érdekében. Miniszteri tárgyalások az engedélyezési eljá­rás leépítéséről. A kereskedelemügyi miniszté­riumban tegnap az érdekelt minisztériumok ki­küldöttei az engedélyezési eljárás leépítéséről tárgyaltak. A kérdést rendkívül aktuálissá tette a Svájccal kötött kereskedelmi szerződés és az, hogy a német delegátusok arra utaltak, hogy Né­metországban az engedélyezési eljárás kisebb ki­vitelekkel megszűnt és ezért a csehszlovák enge­délyezési eljárás teljes leépítését követelik. A kereskedelmi és pénzügyi minisztériumok a le­építés elve mellett foglaltak állást, mig a nemzet- védelmi és a munkaügyi minisztériumok kifogáso­kat emeltek, amelyek alapján egyes tételekre nézve az engedélyezési eljárás további föniártásút követelik. A tegnapi konferencia a követelések egységesítésével foglalkozott és sikerült olyan eredményt elérni, amely a legközelebbi tárgya­lások alapját fogja képezni. Veszély fenyegeti a* Angliába irányuló csehszlovák cukorkivitelt A csehszlovák cukoripar Angliából jelentéseket kapott, amelyek szerint az angol költségvetési vita alkalmával a kormány­nak javaslatot fognak előterjeszteni, hogy az ame­rikai, a holland és a csehszlovák finomított cukor behozatali vámját egy shilling 6 penee-cel emel­jék fel. A javaslatot azzal okolják meg, hogy az importált cukorral a belföldi cukoripar osak ne­hezen veheti föl a versenyt. Ezzel szemben a nyerscukor behozatali vámját csökkentenék a cél­ból, hogy az angol finomítók termelési költségeit olcsóbbá tegyék. E javaslat elfogadása a cseh­szlovák cukoriparnak komoly veszélyt jelentene, mert az Anglia felé irányuló cukorkivitel az egész csehszlovák cukorkivitel 20 százalékát, teszi ki Nyers cukrot Angliába eddig egyáltalán nem ex portáltak. Az 1925—26-os kampányban a csehszlo* vék finomított, cukor kivitele összesen 9.26 millió métermázsát tett ki, amiből Angliáiba ■ 1,687.-100 q-t exportáltak. A nyenseukorkivitel 247.279 q volt, s ebből Angliába egyáltalában nem expor­táltak semmit. A 7 ka százalékos dollárt öles ön konvertálása valószínűleg még sem fog megtörténni, mert az állam ennél a tranzakciónál 14 százalékot veszte­ne, tekintettel arra, hogy a kölcsönt 91-es árfo­lyamon bocsátották ki és 105-Ös árfolyamon kelle­ne beváltani. A pénzügyi körök tehát nagyon két- eégbeyonják, hogy a másfél százalékos ■ évi kamat- nyereség ezt a veszteséget pótolhatná-e. A szlovenszkói fapiac helyzete. A gömbfaiiz- let rendkívül élénk és úgy á történelmi országok­ból, valamint Németországból igen sok rendelés érkezett. Németországban, úgy látszik, az utóbbi időben az érdekeltségek arra határozták el ma­gukat, hogy a limiteket valamivel megjavítják, úgyhogy a jelenlegi árak kezdenek megfelelni az üzletnek. A belföldi, iletve a szlovenszkói fűrészek ugyan egyelőre még mindig magasabb árakat kö­vetelnek. Bányafában is elég jó az üzlet és az Ostrau-karwini körlettel sikerült nagyobb üzlete­ket kötni. Németország érdeklődése ezen a téren is élénkebb lett, mig a magyar üzlet nem válto­zott-' A vágott fapiac szintén javult és itt is első­sorban Németország vásárol nagyobb mennyisé­get, de az árak még nagyon nyomottak, azonban ki kell emelni, hogy a német importőrök a fize­tési feltételeket és kötélezetfségéket pontosan betartják. A holland üzlet is jól fejlődik és ;»«; utóbbi időben nagyobb építkezési famennyisége* két vásárolt Hollandia a szlovenszkói fapiacon. A belföldi üzlet is javult. * 24 25-j- Gyenge irányzata a prágai értéktőzs­de. Az ipar? részvények piacán estek: Nyu- gatcseh kaolin 50, Bersr és Hütten 41, Nestó- mitzi, Brünni sör. Prágai vas 25, Cseh cukor 24, Cseh kereskedelmi, .Pozsonyi kábel 20, Kolini szesz és Aussigi finomító 15. Aussigi vegyi 10. Schoelle.r, Solo, Krizik 8, - Dámek, Alpine 6, Kolini trágya, Schoeller, Deli, Ro- thau-Neudeck 5, Poldi, Nyugatcseh szén 4, Ringhoffer, Simmeringi. Rothkosteletz 2 ko­ronával. Javultak: Nordbahn 60. Königshoíer 25, Tejipar és Prágai malmok 10, Skoda 6 koronával. A bankpiac nem változott,, A be­ruházási piacon a negyedik államkölcsön és a pótjáradék emelkedtek. A 4%%-os állam­kölcsön 2, az 5%%-os 1.9 és a 3K%-os ál­lamkölcsön és a pótjáradék 1^%-kal emel­kedtek. Az L járadék 25 fillérrel javult, a konvertálható kölcsön 10 fillérrel gyengült. Az exotapiac tartózkodó volt. 4- A prágai devizapiacon Zürich 0.1, Mi­lánó 2.375, Madrid 1.50 koronával emelked­tek, Berlin 2.25 koronát vesztett­-f Gyenge a prágai cukorpiac. Nyers- árujegyzés Aussig loko és kikötő 217.50. + A mai budapesti értékdőzsde a március lö-i nemzeti ünnep miatt szünetelt. + A mai budapesti terménytőzsde magán- forgalma, mint azt ottani szerkesztőségünk tele­fonon jelenti, csendes volt. A következő árjegyzé­sek történtek: Tiszavidéki búza 35.20—35.60; dunántúli 34.10—84.50; rozs 27.50—27.70; árpa 22.70—23.20; tengeri 20.40—20.60; zab 22— 22.20; köles 22.50—22.90; korpa 17.40-17.70 pengő. 4- A bécsi értéktőzsde nem volt egysé­ges. A forgalom kicsi volt és az árfolyamvál­tozások szűk keretek közt mozogtak. A beru­házási piacon némileg élénkebb volt az üzlet/ tevékenység, itt vasúti prioritások emelked­tek. A magándiszkont 47/*-—5 százalék volt­4- Nem egységes a berlini értéktőzsde. A montánpiac értékei 3 százalékkal gyengül­tek, Festékipar 4—5 százalékos veszteség' közt, ingadozott, A villanypiac 3 százalékkal esett átlag és a gépértékeket. 2H százalékkal alacsonyabban jegyezték, mint tegnap. A bankpiac nem volt e^vséges. 4* A berlini terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: búza 267—270, rozs 246— 24S, árpa 213—241, zab 194—202 .tengeri 178 —180, búzaliszt 34.25—36.75, rozsliszt 33.50— 35.50, buzakorpa 15.75, rozskorpa 15—15.25, Viktória borsó 48—63, kis ehető borsó 32— 34, takarmányborsó 22—23, bükköny 22—24, repoepogácsa 15.50—15.7, leupogácsa 20.4— 20.6, szárazszelet 11.8—12 ,burgonya 28.9— 29.2.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom