Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)
1927-03-13 / 60. (1394.) szám
8 ^KS<IMtMA<Sfeai-HlRlíAX> 1527 március 13, vasárnap. A szolgalegény szeretőjéhez megy Egy hétig semmi, munka, csend, csak néha egy-egy csókás álom, egy nóta a kazal körül, egy hangos fütty az itatásnál, feltört, mint forró gejzírek, jelezve, hogy a melle boltja színes szerelmi patakot takargat mint a mészkőbarlang. Ma szombat este van megint s a szombat-est a szeretőké. Az itató vályú jeges vizében szép pirosra mosdott, inget váltott, csizmát, ruhát, az tij kalapra rozmaringot, a lajbizsebbe félszivarl, a szűr ujjába keszkenőt tett, kezébe a furkós botot s neki a negyedik határnak. Akadhat mostan farkas is s az ut eltűnt a hófúvásban: ö megy mint éUen-fer'geteg. halálos hóviharral szemben mint ut-csináló tüzfvró a lávds elmulassál szemben, mint hősi élni-akarás az eljövő nyomorral szemben . • . Egy kis csilla,g vezérli öt, mit nem lát senki m,ás az égen . . . Talán éjfélre odaér, egy kis ablakon bekopogtat, egy zsellér-lány elébe jö a pitvarba vagy talán az ólba. Pár egyszerű szó, gondolat: az elmúlt hét vágy-töredéke. Tervezgetés: kis ház, tehén, lakodalom ha aratás jő. Pár ölelés ügyetlenül, a keszkenő előkerül, — és neki a hófuvásos ut keserves kilométerének . . . Keményen lép, de boldogan, semmit se sejt a holnapokról. Pedig planéta, papagály elmondaná az el jövendőt: a rozmaring illattan, a cifra szűr meg színtelen lesz, a keszkenő pólyát köt át, csókjából egyre több gyerek nő, a kenyér egyre kevesebb, a gond meg egyre kölykezöbb less, vállal kapát, meg harmados krumplit,, hogy ép hogy enni lesz mit. ritkán elad egy-egy kocát, legyen ruhára, fára, sóra, mélyen billenti süvegét, ha ur közéig vagy telkes gazda. így élnek ezrek, milliók, ez nő egy szombat-esti csókból • . . Ha tudna róla, mondaná: csöpp csók egy havas útnak végén, rongy nyomor, roggijon rád az ég!! De boldog, nem tud róla semirr' .4 beugrásra, lépre-csaU vak boldogságra, kicsi csókra szüksége van a Cél miatt, szüksége van az Alkotónak. A Gondolat meggyilkolná a esőkot s a nyomort a csókban — s meggyilkolná a szenvedés Messiás-termő hősiségét• . A Gondolat zültöt korok hős-gyilkoló penészgombája. . . . A hófúvásban egy legény jár csókolt szájjal filtyőr észve, kakasszóig hazatalál s ha megetette, megitatta a jószágot, pipára gyújt, aztán beballag a misére . . Mécs László. A jogtudományi diploma Irta: Buda László, Hat hónapja volt éjjeli őr dr. Magyar Lajos a külső Váei-uti Brauü és Társa-féle cipőkenőcs gyárban és hat hónapig sikerült neki letagadnia, vagyis jobban mondva eltitkolnia, hogy ő jogtudor. Ekkor azonban, ez valahogy j kipattant, mire a gyár tulajdonosa magához! kérette: — Foglaljon helyet Doktor ur! Dr. Magyar Lajos kényszeredetten és feszengve ült le, mert eddig, mint éjjeli őr mindig csak vigyázban állt Braun Jakab igazgató ur előtt, aki mostanáig egyszerűen lema- gázta. —- Parancsoljon rágyújtani Doktor ur! Dr. Magyar halkan, szerényen — most már a doktori halksággal és szerénységgel — felelte, hogy nem dohányzik. — Pedig, mint éjjeli őr, Doktor ur mindég elfogadta cigarettáimat és szivarjaimat borravalóként ... És most nem akarja, mint vendégem? — Igazgató ur, én azokat mindég értékesítettem, pénzzé tettem. Nem dohányzom. Braun ur nagyot lélegzett és elkezdte: — Legmélyebb sajnálatomra kénytelen vagyok Önnek felmondani Doktor ur! Dr. Magyar elhalványodotL Eszébe jutott neki egyetlen másodperc alatt másfélééi munkanélkülisége ... Az a ,sok keserves megaláztatás, kilircselés, könyörgés . . . Protek- ttfrok kiálhatatlán jóindulata, de soha semmit tevése . . . Rengeteg nélkülözés fiatal feleségével együtt, hogy azt a keserves minimumot megadhassák gyermeküknek . . . sok koplalás . . • éhezés . . . átvirrasztott éjszaka.... céltalan tévelygés az utcákon . . . Rengeteg eredménytelen kísérlet, hogy alkalmazáshoz jusson . . . felesége éjszakai zokogása, köny- nyei . . . foglalkozása az öngyilkossággal . . . revolvere az éjjeli szekrényben ... a Púra.,, mig végre ehhez az éjjeli őri álláshoz hozzájutott. Most mindez eszébe jutott és az a félelem, hegy ez mind, mind most újra kezdődik. — De hát miért? • . . Igazgató ur nincsen megelégedve velem? — De meg vagyok! — Van valami kifogása ellenem? — Semmi sincsen! —Sokalja a fizetésemet? — Sőt, most elsején emelni akartam öt pengővel. ~~ De hát az Istenért, igazgató ur, akkor miért mond fel? — Nézze Doktor ur, eddig őszinte voltam magával szemben, mint éjjeli őrrel, most, majd mint diplomás emberrel szemben leszek az... Braun igazgató mutató ujjával belenyúlt és megtartotta gallérját, aztán folytatta: — Én egészen őszinte voltam magával szemben, amíg azt hittem, hogy közönséges éjjeli őr . . . Érti mit jelent ez • • . Közönsé-1 ges, egy-két elemivel vagy még azzal sem . . . De mást nem lehetek magával ugyanolyan, amikor tudom, hogy jogvégzett ember . . . Értse meg, én nem bírom azt elviselni, hogy az éjjeli bakterem műveltebb ember legyen nálam. Eddig a tudori intelligenciájával nagyszerűen leplezte tudását . . . Mert nézze doktor ur, ebben a cipőkenöcs gyárban én eddig a legtanultabb embernek Schwarz Mór főkönyvelőt tartottam, akinek kereskedelmi érettségije van, — mert nekem, — egészen őszintén megmondom, csak három polgárim van — és most kisül, hogy a bakterünk . , . érti, a bakterünk mindnyájunk fölött áll iskolázottságban . . . Ugy-e látja doktor ur, hogy ez nem lehet. Ön ugyan eddig is ugyanolyan iskolázott volt, mint most, de mi nem tudtuk— És az illúzió igen fontos ... No meg aztán goromba ember vagyok . . . Azt tapasztalhatta doktor ur . . . Hányszor mondtam magának akármilyen csekélységért, hogy: marha, biztosán be van rúgva, állat, leri a pofájáról a butaság (ezekért utólag bocsánatot kérek öntől) . . . Most ugy-e én ezt már többé nem mondhatnám, mert tudom, kivel állok szemben ... És egyáltalában véve, hogyan utasítsam magát, hogyan parancsoljam meg magának doktor ur, hogy csutakolja le a lovakat az istállóban1, porolja ki a pokrócokat, söpörje fel az udvart, menjen a vasútra a csomagokkal... És száz egyéb szolgai munkát . . , Braun ur ismét nagyot lélegzett, aztán folytatta: — Más önhöz méltó állásom pedig bármennyire is sajnálom a dolgot doktor ur, nincsenDr. Magyar Lajos felkelt, feje kóválygott, az iroda forgott vele ... és életében talán már tizedszer megátkozta diplomáját. Henry Ford elitéli a mecénáskodást Newyork, március eleje. (A P. M. H. mewyorki levelezőjétől.) Egy amerikai újságíró a minap meginterjúvolta Henry Fordet, a világ leggazdagabb emberét. A beszélgetés Ford egyik autójában folyt le, mért a világhírű gyáros épen Öreg barátját, Edisont látogatta meg és hazatérőben' volt Detroitba. Az újságíró többi közt megkérdezte Fordot, késziíett-e végrendeletet? A felelet meglepő volt: — Még ne.m csináltam végrendeletet, sőt nem is gondolok arra, hogy végrendelkezzem. Éltem végéig sokkal több, dolgom lesz, semhogy ilyen haszontalanságra használjam föl azt az időt, amely végrendelet készítéséhez szükséges. Az újságírót nagyon meglepte ez a felelet és azt kérdezte Fórétól, hogy hát mi fog történi a milliárdos halála után a rengeteg vagyonnal? — Eszamágában sincs, — felelte Ford — hogy Rockefellert utánozzam. Eddig semmiféle alapítványt nem tettem, nem is léptem a nyilvánosság elé, mint a művészet és tudomány mecénása, vagy pedig olyan ember, aki nagy összeget áldoz szociális jóléti intézmények javára. Azok az esetek, amikor talán művészeknek, vagy tudósoknak tiszteletből ajándékot adtam, kivételeknek tekintendők. A legtöbb ameriai milliomossal ellentétben és. sohasem csináltam rendszert abból, hogy bármiféle célra nagy összegeket ajándékozzam. És ezennel ünnepiesen kijelentem, hogy ezt nem fogom megtenni a légközelebbi években sem és a legkevésbé arra gondolok, hogy utolsó rendelkezésemben tegyem meg. — Az én felfogásom szerint az, aki a mecénást játssza, csak káros dolgot művel. Ez csak ópium, amely minden kezdést megbénít és elaltat. Az alapitványozók többnyire épp az ellenkezőjét érik el annak, amitakartak, hogy tudniillik tehetséges embereknek alkalmat adjanak s kedvet csináljanak arra, hogy valamit teremtsenek. Az alapitvámy akár tudományos, akár művészi célt szolgál, tulajdonképpen nem más, mint szebb formába öntött alamizsna. Én mindig ellensége voltam minden olyan jótékonyságnak, amely nem egyéb mint alamizsnaosztogatás. Az ember ne gyakoroljon jótékonyságot a megszokott ósdi formában, hanem inkább munkaalkalmat teremtsen. Semmisem könnyebb a földön, mint pénzt ajándékozni, de a semmiből munkalehetőséget elővarázsolni, már természetesen nehezebb és bonyolultabb feladat. Az ó- és újvilág gazdag emberei épp ezért többnyire alapítványok tételére és alamizsnák osztogatására határozzák el magukat és óvatosan kitérnek a probléma második, sókkal nehezebb, de annál hatásosabb’ megoldása elől. Van már autóm! Irta: Hercreg Gábor 1. Nem tehetek róla, ilyen földi örömök után gyakran vágyódtam: 'legyen sok pénzem, legyén szép házain, három orosz agaram, két. hátaslovam- végül: egy autóm. Tudom, kérem, hogy szégyen minden Íróra nézve, hogy ilyen kimondottan prózai ambíciói vádnak- Ám az író is csak ember s ha nem tévedek, Knut Haínéuh is azért irta meg az „fihség"-et oly szépem hogy apnak jövedelmiéből alaposan jöllak- hassékVágyaim egyike egészen váratlanul beteljesedett. Egy barátom, aki az iskolában nagyon tehetségtelen embernek bizonyult s ezért a szimpla kereskedői pályára lépett (s ott milliókat szerzett a tehetségtelen ííju), elutazott St- Móricba. Mielőtt elment, fölhívott telefonon: — Halló, öregem! Én holnap elutazom néhány hétre... Ha akarod ez idő alatt az autómat használni, rendelkezésedre áll, soffőrrel együtt. Nos? örömrepesve kaptam a kitűnő alkalom után. Hálálkodva fogadtam el ajánlatát. istenem, Istenem! Végre nekem is lesz autóm! Ha csak néhány hétre bár, de ez is valami! Halihó, halihó! Egy autó áll rendelkezésemre, eoffőrre], hat cilinderrel, gyönyörű karosszériával, éjjel és nappal...! Kolosszális, fenomenális! Végre egyszer én is ur leszek ezen a földön 6 * gyarló örömök nagyszerű lehetőségei nyílnak meg előttem! Kirándulásokat teszek majd, mint az angol lórink, reggel áthajtatok Vaskutra, vagy a ligetbe... és ide megyek és odamegyek ... Álmaim egyik leghőbb óhaja! — fon eljőve!! 2. Különös. Már a harmadik napja „enyém" az autó s még nem mentem Vaskutra. Mit keresek ón Vaskuton, vagy a ligetben? Már vagy tízszer elhatároztam, hogy azért mégis kimegyek. Elvégre, lm van autóm, akkor illik, sőt kell egyszer már kirándulni. Határozottam idegesít ez, mint valami kötelesség. amelyet még nem intéztem el. Tulajdonképp, hová menjek autón? A Savoy- kávóházig? Gyalog ötpercnyi ut. Ez volt a napi testmozgásom. A séta, a sport, a testnevelés ennyiben zsugorodott össze nálam: hazulról a kávéháziba, onnét meg egy ugrás a szerkesztőségbe. Most autón teszem meg ezt az utat. Fáj a fejem, a gyomrom rossz, mert a szervezetnek hiányzik ez a kis mozgás. 3. Kellemetlen dolog. A soífőr megkérdi, mikor álljon reggel elő. Bemondom: kilenc órakor. Mindig szerettem volna kilenc órakor kelni, de sose tettem. Tízig nyújtózkodtam, szunyókáltam a jó meleg ágyban. Ennek most vége. Kilenckor ott áll az autó s akár tetszik, akár nem, föl muszáj •kelnem. Az ördög vigye ezt az autót, már ez a kellemes reggeli lustálkodás se adassák meg a szegény ujságiróembernek! Elvisz a Savoyig. Jóbarátok, ismerősök haladnak az utcán. Azelőtt megálltam ezzel is, még azzal is, elbeszélgetni egy keveset az élet apró gondjairól. De az autót nem állíthatom meg minduntalan! Az ismerősöknek nagyon imponál, hogy autózom, de mit érek én ezzel, ha közben unatkozom? Azelőtt a Savoyból a házi átjárón át mentem a Cárit ónba. Most föl kell vennem kalapot, kabátot, kimennem a hideg utcára s autón átmenni a Cári- Ionba. Ott megint kalap le, kabát le, rengeteg fölösleges munka. v 1 Égy előnye van ennek a nagyúri passziónak, —. vigasztalom magam. -- Nem kerül pénzbe. A barátom adja a soffőrt, a benzint, mindent. Hm. De annak a soffőrnek hébe-hóba mégis csak illik valami borravalót adui. Öt korona az összvagyonom. De már igazán nem húzhatom tovább. A sotf- főrnek illik valamit, adni. Odaadom az ötkoronásf. És nem ihatom feketét. 4. Egynémely hölgyismerősöm óhajt egy kissé autózni. Mit tegyek, Mmegyünk Vaskutra. Egy u«z- szony. egy leány, meg én. Útközben az asszony megéhezett, a leány megszomjazott. Szerencse, hogy előleget vettem föl. Eddig még sosem lettem ezt. Szerény fizetésem beosztása a kronométer pontosságával működött- Most megbomlott. anyagi egyensúlyom. Az előleg, az adósság olyan, mint a vízbe dobott kő. A hullámok rezegnek, haladnak a végtelenig. A jövő hónapban újra előleget kell fölvennem, hogy a hiányt pótoljam• Krach! Beleautóztam az eladósodott újságírók dicső körébe. 5. Azt mondja a .’weiy’m.iem: Aki autón jár, yz nem 'viseihü ilyen kopott ruhát. Uj ruha, uj előleg. Az uj ruhához megfelelő nyakkendő, kalap, cipő kell. Sok uj holmi, még több adósság. A kollégáim, a drágák, rendszeresen pumpádnak. Hiába, nem lehet védekezni. — Ugyan, kérlek, aki autón jár, az nem mondhatja. hogy nincs tiz koronája. Nem, az nem mondhatja. Ez tény, tagadhatatlan igazság. Ujábban naponta csak egyezer étkezem s az adóvégrehajtók minden családi ügyét behatóan ismerem. 6. Ez az ember, az én barátom, ez a gazember tönkretette az életemet- Megmérgezett, aláaknázott, ezzel az autóval. Rámzuditotta ezt a pokolgépet, amely tönkreteszi egészségemet, megfoszt nyugalmamtól. kedves utcai diskurzusaimtól, adósságokba kerget... És még két hétig marad ez az ádázul gyűlölt csirkefogó St- Móricban..-f Mit tegyek? Kétféle megoldás van. Az egyik: Titokban lelopom az egyik pótkereket, veszek rajta egy revolvert s főbelövöm magam. De a másik megoldás jobb. Ezt teszem. Fölhívom egyik kollégámat, akit már régóta utálok: — Halló, öregem! Én most egy nagyobb munkába fcezdék... Regényt irok megrendelésre, időre ... Két hétig ki sem mozdulok a szobámból... Akarod ez idő alatt az autót használni? Ha óhajtod1, rendelkezésedre áll, .soffőrrel együtt! Örömrepesve kapott a kitűnő alkalom után « hálálkodva fogadta el az ajánlatot. — Istenem — mondtam —, az ember ne legyen önző. Hadd élvezz te is egy kicsit.... i • ii wn^masxas^mmmmmw au iiimriMwaawBiwsMBmBBMmwBBiBBwib * | Trágyázza a vetőmagot a vetés előtt MM AZOFORM I —— természetiül vetőmagtrágyával. — r -d'-M 1 1 Forduljon a helyi képviselőhöz, vagy FEKETE IMRE mérnök, PRAHA, Vinohrady, Slezská 4. számhoz. || Ij Az 1 ha-hoz szükséges mennyiség ára: Ke 48,— Nagy tételeknél kedvező fizetési feltételek. Megrendelésnél megadandó: növény-faj, terület, vetési idő. __J______ I - ---------- ■ i .M ■■■—— *.■■■■ ........
