Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-13 / 60. (1394.) szám

Í;'C 1927 március 15. rasárm v Tizenegy métermázsás vasinga jegyzi a prágai geofizikai intézetben a világ összes földrengéseit Hogyan dolgozik a csodamüszer? — Csehszlovákiának föld­rengés! területe Rnszinszkó — A szeizmográffá érdemei Prága. március 12. •; Megmozdult a föld Japánban és a rádió etrv másodperc alatt repítette világgá a szörnyű .katasztrófa részleteit. Azonban a tudományos intézetek másképpen is tudo­mást, szereznek arról, ha valahol a föld fel­színe nyugtalankodik, ha háborgásai vannak és ennek következtében katasztrófa követke­zeik be. A földrengést, jelző készülékek egy­szeriben csak cikk-cakkos vonalakat jegyez­nek, amelyeknek alakulásaiból a tudós rögtön meg tudja állapítani, hogy a megfigyelő hely­re milyen messzeségből, müven irányból ér­keznek a rengési hullámok és hogy milyen erősségű volt a földrengés. Amikor a iapáni katasztrófa bekövetke­zett. & prágai geofizikai intézet szeizniográí- is óriási kilengésekkel jelezte, hogy vala­hol nagy baj van ám. És a geofizikai intézet már akkor, amikor a iapán katasztrófa rész­letéről a távirati intézetek jelentései nem érkeztek meg Prágába, közreadta kommüni­kéjét: 8950 kilométer távolságban keleti irányból rengési hullámok érkeztek. Ez az esti lapokban jelent meg. A reg­geli lapok már hasábos tudósításokat hoz­hattak Oszaka és Mjyema katasztrófájáról. A prágai geofizikai intézet, egy világos nagy pincéiében, amely négv méternyire mélyed a föld színe alá. hatalmas betonta­lapzaton nyugszik a titokzatos készülék, a Weichert-féle földrengést jegyző inga. A mű­szer előtt nyugodtan és változatlanul forog egy henger, amire finoman kormozott papi­ros van felcsavarva. A müszeT tűje erre a kormozott papirosra szép. finom vonalat húz. A vonalak egyenesek és ez az egyenesség jelzi a természet harmóniáját. Föld anyánk nyugodtan van. de belsejében titokzatos erők feszülnek, amelyek minden pillanatban kitö­résre készek. És egyszerre a tű. amely napok Óta csupa egyenes vonalat, húzott, a papírra, elkezd finoman reszketni, nem húz már egyenes vonalat, hanem mint egy-egv milli- méternvi kilengésekkel apró. szabálytalan •reszketőseket amelyek eltartanak néhány percig. Maid hatalmas lökést érez az < inga, messze, több centiméterre kiugrik a tü az egyenes yppalbóL oda,lassan visszatérni lét­ezik. aMÍbán i&öSéi­és most hatalmas kilengésekkel táncol jobb- ra-balxa. Szinte félelmes nézni. És nemcsak a prágai, hanem a világ ke­rekségén levő valamennyi földrengésfegyző készülékek feljegyzik, regisztrálják ezeket a háborgásokat,. A prágai geofizikai intézet szeizmográfja már három éve működik s már ezalatt a rö­vid idő alatt is nagyon sok. súlyos katasztró­fáról, szétrombolt házakról, utcasorokról, megsemmisített emberéletekről mesél. A föld kérgének minden megrendülését fel­jegyzi a kormozott papírra és ezek a teker­csek azután mint dokumentumok kerülnek a szeizmográfunk munkája alá. A laikusok előtt talán rejtélyesnek tűnik fel a szeizmográf munkája, pedig az egész igen egyszerű elven alapul. A geofizikai intézet pincéjében egv Kardanrugós függesztéssel megerősítve egv 11 métermázsa súlyú hatal­mas öntött vast.ömeg ötlik szemünkbe. Ez a szeizmográf ingáia. Legyen bármilyen erős a föld lökése, az inga megmarad horizontális helyzetében, tétlenségénél fogva nem veszi ét azonnal a mozgást, hanem egv darabig elmarad tőle. De az a papírtekercs, amely alatta csendes, állandó mozgásban pereg az inga lengés irányában keresztben, állandóan odaér az inga végére alkalmazott írószer- számhoz s igv szép hullámos vonalak alakja-j bán felraizölődik rá a földkéreg' mozgása. Vagyis egyszerűen igy. képzeljük el a dolgot: az iró kéz áll s a papír végzi a moz­gást a toll alatt.. Hogy dolgozik most, már az apparátus? Ha valahol a föld kérge megrendül, a rengési hullámok az egész földgömbön szét­terjednek. Ilyenfajta rengés többféle van. Egy hullám a föld felszínén szalad végig, ez a. fe­lületi hullám, mig a másik a. föld belsejében terjed tova. mig egv át nem engedő ellen­állásba, nem ütközik. Ott, azután kitér útja­iból s valamelyik szeizmografikus állomást, érinti, ahol megállapítják a belső rengési bul­lám lökését. A felületi hullám s a belső ren­gést hullám megérkezésének időkülönbségé- ből egvszerü matematikai formula segítségé­vel megállapítható a rengési központnak az állomástól való távolsága. A megfigyelő hi ­vatalnok már gyakorlatában megismerte a nevezetesebb földrengési területeket s ha a távolságot mec a rengés irányát, a szeizmo­gráf már megadta, akkor, a tisztviselő mái meg is tudja mondani a rengés helvét.._ „8950 kilométer távolságban,, a japán szigeteken ekkor és ekkor rengés történt“. a jelentés már szalad is a távirati irodába. Még azt is megjelölte a prágai geofizikai in­tézet. hogy a rengés központija Oszakában volt s a másnapi rádiójelentések ezt igazol­ták is. Ami a gyakorlott szeizmográfus előtt a japán földrengést azonnal megkülönbözteti a többitől, az a iapán földrengések exorbüáns időtartama. Az oszakai rengés bárom órán át tartott s az 1923. és 1924. évi földrengések alig valamivel voltak rövidebbek. Amikor néhány héttel ezelőtt a jugo-. sziáviai földrengésről katasztrofális hnek száladtak szét a világsajtóban, amelyek bor­zalmas pusztításokról beszéltek, a prágai geofizikai intézetben meglehetősen szkepti­kusan fogadták oíeket a híreket.. A szeizmo­gráf jegyzésű ugyanis nem voltak olvan ka­rakterűek. amelyekből r rengés ka asztrö- fális természetére lehet?, I, volna következ­tetni. S valóban. lövit iuón belül megállapí­tották. hogv a h'rek tűzi tt.ak voltak. Csehszlovákiában csak nagyon kevés olvan terület van. amely méa mo.;„ is -ztűz­ni ikus tevékenységit A Csehország északi részében levő Óriás-h egységben s Rnszinszkó törésvonala mentén történnek olykor-olykor rengések, de ezek sohasem olvan erős mér­tékűek. hogy emberéletben vagy anyagiak­ban jelentékenyebb károkat okoznának. De az úgynevezett, lokális, kisebb rengések elég gyakoriak. Ezeket földalatti üregek beom- lása idézi elő.. A legtöbb földrengés az utóbbi időben keleten történt s általában megállapítható, hogy 1910 óta a szeizmikus tevékenység fo­kozódott. A szeizmológia tudományos kiaknázása rendkívül ielentékemv. annak ellenére, hogy a geofizikának ez az ága nagyon fiatal s csak 1901 óta beszélhetünk organizált szeiz­mológiáról. Olyan eredményei vannak mégis, amelyeket még nem mélfánviunk eléggé. Igv például a földrétegek helyzetének s tömegé­nek meghatározásában fontos szolgálatot tesz s Németországban sokszor a szeizmográffá útmutatására fedeztek fel hatalmas kőszén­telepeket, A világ összes szeizmográf-állomásai egy szervezetben, a geofizika internacionális j unióiában tömörülnek, amelynek központi in- j tézete Stuttgartban van. Itt dolgozzák fel a i világ minden részéből összefüggő anvavot. Az j unió ez év szeptemberében éppen Prágában j tartja kongresszusát, amelyen mintegy 200! tudós vesz részt. Még egyszer charleston Régen vártam a kővetkező esetet: „Párisi lap jelentések különös táncmulat­ságról számolnak be, amelyet Nancy város elő­kelő társadalma rendezett a múlt vasfanap a város legelőkelőbb Szállodájában. A táncmu­latság résztvevőin valóságos charleston-őrillet vett erőt és a táncmulatság, amely este 10 óra­kor kezdődött, hétfőn délután ért véget rend­őrségi beavatkozással. A táncőrület a mulatság résztvevőin kívül a szálloda alkalmazottaira is átterjedt s a portástól a pikolóig vasárnap éj­szaka a szállodában mindenki charlestonozott. Több asszonyt; és leányt a mentőknek kellett elszáltitaniok, minthogy talpukat és térdüket véresre táncolták. A párisi lapok hasábos tu­dósításokban számolnak be a, táncmulatságról, amelyet a sajtó egy része középkori orgiákkal, másik része pedig az üvöltő dervisek táncá­val hasonlít össze.“ Tekét. szerencsésen, eddig .elérkeztünk, ~~ Az egyhelyben való tánc, a nem .forgó, a helyhez kötő, a nem suhogó mozdulata tánc már azonnal divatbajövésénél a legveszedelme­sebbnek tűnt előttem. A valcer is hipnotizált, a boston is szédített, a sirrú már kurjantóssá tett, — a rosszak rossza és az extázisok telje azon­ban a belső reszketős nagy tánca lett: a char­leston. Miért? Erre vonatkozóan egy char- leston-szakértö a következőket mondotta: — Ennek a táncnak lényege nem a figura és nem a lépés. Szó sincs róla, ez is fontos és különösen a nyugodtabb, úgynevezett előke­lőbb helyeken kimérten, előírásosan járják a charlestont. De ez hamis. A charlestonJioz két dolog szükséges: valami öseredéti lábügyesség és valami titokzatos belső reszketés. Elemez­zük a dolgot. Látta, hogy táncolnak a négerek és a szakértők charlestont? Mindenekelőtt — amint a zene megkezdődik és a nő vágyó sze­me a fiúra néz és ez fölpattan — a férfi fur­csa pózba merevedik. Felsőteste előrehajlik, a nyaka kimered, a végtagjai elvesztik a törss- zsel való szerves összefüggést. És ez az lássa. Ez a-z első! Ami mellékes, az mellékessé vá­lik, elficamodik a központtól, lelóg, elióg, sza­badon mozog. A charleston titokzatos láb- ügyessége sem egyéb. mint ennek a láb és kézsüggellenségnek hangsúlyozása: a végtagok olyképpen mozognak s oly természetellenes pózokat vesznek föl, mintha semmi közük sem volna a fejhez, a törzshöz és fütyülnének az évezredek óta kialakult célszerű és leggaz­daságosabban megszokott, jól kormányzott testmozgásol-ra. A láb és a kéz emancipálód­nak, s függetlenül, a saját szakállulcra kalim­pálják a taktust, néha valóban csak kalimpál­ják, néha alig ráozognak egyet-kettőt, állnak, lépegetnek, kifordulnak, befordulnak, mint az egyetlen szálon függő ingák, oldalra hajlanak, szinkópáznak, későn jönnek, korán jönnek, lingnek, lengnek, de ez mind mellékes — a lényeg a térdnél kezdődik. A térd berogy és kirogy. És reszket; A térdkalácstól a váltig mindien újra merev vonalban van, a váll is­inél reszket. Vonaglik, — jaj, látta hagy ha­sonlít a charlestonozó ember törzse az epilep­tikushoz, szinte épugp vonaglik, uram, szinkó­pákban! Az epileptikus is szinkópákban vo­naglik! — Tehát jó, a törzs rázkódik, mint az em­ber akkor szokott, ha fázik, ha föl van indul­va, ha Szeret, ha ópiumot szitt, ka epileptikus, ha alkoholos, szóval ha extázisbán van. A charlestonozó mesterségesen berázza magát eb­be a fölindulásba, amely azután automatikusan fog és folytatódik- Uram, a charleslonnál ez a reszketés a lényeg, a láb csak segédhadosz- lop, a kéz független egyensúlyozó rúd. És lát­ta a nyakat? Ezt a merevedő, látóit, megfeszült testrészt charleston közben? Nos, a fejjel együtt a nyak a leginkább azt bizonyító test­rész, hogy az érzékcsiklandozö extázis egy kez­detleges, a beesési küszöb határán lévő formá­járól van szó a charleslonnál. Az ideggörcsök merevsége ez, annak a pillanatnak testmere­vedése és öntudatlanná válása, amikor az ex­tázis belső bizsergése diadalmaskodik rajtunk, egyetlen belső rázás a test — és a világ akár elmúlhat. Egészen jó charleston szekértő volt, aki igy beszélt. Elemzéseiből a következőket mertem következtetni: mindig az a, táncabb tánc, — mondjuk a tánc érzékmeglengetö értelmében, — amely nem szép szabályos körforgásokból áll, hanem amely főleg egy helyben bohyoló- : dik le (vagy legalább is lehet táncolni), meri ' ez az egyedül és egy helyben való táncolható- . ság a belső extázis jelenlétének bizonyítéka. ; Ez már nem társadalmi testmozgás. Kevés kö­ze van a sociétéhez. A páros táncok és a páros táncok maximuma: a francia négyes az érint- * kezésre vannak berendezve sami erotika ben­nük, az nem a táncban van, hanem magában az \ érintkezésben s igy azután egy-lcét ilyen páros táncból egyszerű disznőság is lehet, mini - ahogy az öreg és szellemes Metternich herceg- : nö egyik ismert és találó megjegyzése jelzi, j — de hiába, itt a tánc csak jogcím, vagy oz érintkezésre, vagy egyszerűen csak a beszél-. í gelésre, a találkozásra, — néha csak a házasságkötésre. Egy kis tété á tété ez a sok páros tánc, egy kis szerelem, semmi más. Ámde a charleston. Dekadens, önálló;, \ független forma. Őstánc, vagy végtánc, prímé - tiv tánc, vagy tülrafinált tánc, ahogy akarjuk, hisz a végletek találkoznak, a körforgásnál a' vég összeér a kezdettel és a történelemben —| ? miként a legdekadensebb korok hirtelen a lég. misztikusabban primitív korokba csapnak át\ — a tudatos tökéletesség ott áll az ösztönös fö-j kéietesség mellett. — Valljuk be, a charleston [ egyik pándántja épp nálunk, magyaroknál van\ meg. A csárdás is egyedül-tánc s Európa sze- r- rint a csárdás is „rendkívül temperamentu­mos^, mi tudjuk: extatikus s éppen ez az extázisba rázás, amely az órákig tartó vad, titokzatos, mágikus csárdásozásban van meg, ez a vagyonokat elúsztató, néha gazemberré tevő, átkozott, tiszta szenvedély, mely érthe- 1 tetten volt eddig a nyugatiak elölt — ugyan­olyan belső tánc, mint a charleston. A csár­dás és a csár-leszton rokonok a belső jelentő­ségben. Éppen csak, hogy a fehér ember nem tőlünk, hanem a négerektől vette át ezt az ex- | tázisba rázót, átvette, amikor esedékes volt, amikor végképpen kellett az ópium s amikor ; az erotika tul-bukott már az egyszerű érintke- \ zés erotikáján, amikor már extázis kellett, ma­gányos mámor, mágia, nem misztika, azaz nem ( j misztikus vonzás, hanem mágikus lélek egye-a | dülség, nos, amikor a drótos táviró már se kon-) ; nai lett és drótnélküli kellett, érintkezésnél-1 ; kuli, mindenben drótnélküli. A négerek okosak, dekadensek, primtti- ‘ vek, Afrika meleg napja mágiát sütött beléjük, * ők tudták, mi az egyediiltáncolás, a berakás táncának titka, mennyivel érzékcsiklando- sóbb az és hová vezet, tudták, hogy lehet ópiu­mot szívni őpiumtílalom idején, — ó hiú cs okos Európa, végre elérkeztünk oda, ahol a tzerecsenek vannak! Vitus tánc, tűz körül lej­tett ivaréi tánc, hipnotizáló őrület, mágia, egye­dül tánc, két táncoló láb, amely nem tud ’ állni, megbontott, örök, halálig tartó elátkoz ti táncmulatság, — tehát ennyire vagyunk már a káoszban — megérkeztünk! Mese időket élünk, halálidőket, kezdetidő kel. Minderre, amikor valakinek elmondtam, a következő feleletet kaptam: — Ó, a szegény fájvoklokkok kiforgató ja'?, 1 Micsoda mesét komponál maga az öliöl-hcüg I táncból? Én megmondom mi a charleston: a j fiatalok bosszúja az öregeken. Ezt csinálja [ utánunk valaki, ha potrohos. Ezt csinálja utá­nunk a százhusskilós Wájszné- Kedves újság­író ur, maga tudja, hogy a világ a háborúban elsikkadt fiatalságát éli, modern infanlilizinus van, a pubertás konstanssá vált — és egyszerű: a háborúban a hálpl volt a divat, most hát a fiatalság, a szülét ésutáni boldog kor — gyerek­kor van: az öregek fiatalosan akarnak élni, látni fogja, még divatba jön a felnőtt embe­rek Miulgombolós nadrágja és az öregek is táncolni akarnak. Mi igazi fiatalok tiltakoz­tunk s patentét kértünk a aharlestonra. Itt megmutatja, aki igazán fiatal és nem csal. - éppen ezek a független fesimozdulafok és bel­ső rázá-sok: ezt csinálják utánunk a, hazug-fia­talok, a feszült, nehéz tagnak, a szívbaj =sok, a májbajosok, a kötvényesek és az ér elme- szesédesesek, hát utánunk csinálják? Hát per­sze. És akkor mi jön? Nancy! Néhányan el­ájulnák. Nem bírják és kidőlnek. Egyszerű > port az egész és a kendikeppeltek kiválnak. Mágiáról beszél? Középkori tánc-őrületről? Szó sincs róla, csak kidobjuk magunk közül a- átfuttatokat, A charleston az erő, a fiatalság iMSsermannvizs gálata. Ennyi józanság sem nyugtatott meg. Mert ha Nancy csak próba volt és sport, akkor mi­ért vettek részt benne a pikolók, a pincérek és a, szobaasszonyok? Akkor mért oszlatta- föl — másnap délután! — a rendőrség a gyülekeze­tét? Ha akarom, ezek az utóbbi kérdések na­gyobb problémák előttem, mintha- ad hallot­tam volna, hogy a feloszlató rendőrséget is megbüvölte a CHARLESTON és a rendőr táncra perdült, táncolt — soká — soká — ö— vökre — le — le — mint. hajdan — a pok- | Jókig. Szvatkó Pál. xx Nincs ai a* izgalmas regény, fantasztikus film, amely felérne a Brekin vonzó előadásival I 1 '' ........— ...................... I - I .... -■■n -Ti nini-................................ Ala píl-rti 5796. Alapítva 17%. Horn Lajos utóda, Banská Bystrica SzTovenszkó lagrígibb is legmoder. KSKsiésrelfa, • csiszol!* ffayaefa, rebbtlbar«*dezsttköipargfárt«lepa “ | hotaoksagárrécl* villám far BreL j MOvészles kivitelű síremlékek Márvány-filabástrom ernyők ! ... . . , , _ , , í utszéh keresztek, kőszobrok és csillárok, egyszerű, sima, . . , _ , minden Köriemben* valamint művészies szobrász __ dís zítésekkel ellátva, selyem Bűtormárványiapok, zsinór felszereléssel, nyugodt — fényhatásuk folytán a jelen- Kapcsoló táblák, kor legelegánsabb és lég­előkelőbb világitöt. Ip.reiüvtaeB munkák, irószerkészletek, óratokok, • • ^^ s hamutartók, szobor állványok síu [ stb. márványból Kérjen árjegyzéket. I Kéder- árajánlatot

Next

/
Oldalképek
Tartalom