Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)

1927-03-13 / 60. (1394.) szám

-TOajOT-MAGtevR-H fRItAT ■ A katolikus világmozgalmi akciók vezetője Szlovenszkón Coraonego dr. látogatás Nagytópolesányban Impos&n* fogadtató* Nagytepofosány, mérem* 12. (Sajót tudósítónktól.- A római apostoli asontaasék megbízásából a katolikus világ- mozgalmi akciók vezetője és irányítója, Corsanego dr., a csütörtöki pöstyéní érte­kezlet után — ahol részt vett Blafca Marián besztercebányai püspök vezetésével az egész szlovén szkÓi püspöki kar — Vojtaseák sze­pesi és Bubnics Mihály rozsnyói püspökök, továbbá Oallo dr. porogzkai plébános kísé­retében autón érkezett este 6 órakor Nagy- iapolcsányba. Itt, a mozgalmas katolikus éle­tű szlovénodtól városban a szlovenszkói ka- tolicizmu* praktikus munkásságával ismer­kedett meg Cöranego dr. Itt van a Bubnics püspök kezdeményezésére épített hatalmas Katolikus Ház, amely a Nyitravölgye min­den számottevőbb egyházi mozgalmának a székhelye. . j A vendégek tiszteletére és fogadtatására több mint tízezer ember jött el Tapol- esányba a vidékről. Az impozáns fogadtatás után a vendégek a plébániatemplomba mentek, ahol Vojtassák szepesi püspök a pápa áldását osztotta ki a jeleuvolíáknak a gyengélkedő és betegsége miatt meg nem jelent prelátus, msgr. Arata apostoli ügyvivő helyett. Ezután a Katolikus Házba hajtattak a vendégek, ahol Jaro&s Ká­roly jáci esperes zengzetee olasznyelvü meg­kapó beszédében a nyitravölgyi papság ne­vében üdvözölte az illusztris vendégeket. Majd (őrgróí) Pallavicini Imre és neje, szül. Orsini hercegnő szintén olasz nyelven meg­ható beszéddel üdvözölte a vendégeket Ta- polesány katolikus lakossága nevében. Corsanego dr. prágai kiküldött tempe­ramentumos olasz beszédében húsz eszten­dőn át folytatott, szervező munkásságáról emlékezett meg, amelyben mindig a katoli­kus egyházi érdekekért harcolt. A Péter kő­sziklájához kötött hite eegitette abban a hor­ribilis munkában, amelynek gyümölcse az az egym rlliákétszázezer olasz ifjú és leény, akik a katolikus szervezetekben tömörítve vannak. Majd politikai tekintet nélkül dol­gos munkára hívta fel Szlovenszkó katoMkus1 ifjúságát Corsanego dr. olasz beszédét CteJJkv ér. tolmácsolta a megjelent és a termet zsúfo­lásig megtöltő közönségnek, amely lelkesen és hosszantartó ovációkkal éltette a pápát és az illusztris vendéget. Majd Lukácsovics Jó­zsef komáromi káplán, a nagytapolcsányi Passiók rendezője, Corsanego dr. szavaira válaszolván, a szlovensz-kói katolikus ifjú­ságnak az Egyház iránti hűségéről biztosítot­ta az apostoli szentszék kiküldöttét és rá­mutatott a öap-nap után fokozottabb mér­tékben meginduló ifjúsági mozgalmakra. Ezután megindultak az országszerte hí­res nagytapolcsányi passiójátékok, amelyek ügyes szcenikai hatásait és frappánsan ját­szó szereplőit kitüntető elismeréssel méltat­ta és jutalmazta a messziről jött vendégek serege. Ünnepi előadás volt ez. Ott láttuk a Nyitravölgye őslakosságát nyelvi különbség nélkül. Azon tény, hogy ez volt a passiójáté­kok huszadik előadása, beszédes tanúbizony­sága a szereplők sikeres munkásságának és az előadás magas nívójának, amellyel elis­merést arattak nemcsak a vidék, de az egész ország előtt. A passiójátékokat Bubnics Mi­hály rozsnyói püspök irta és Lukácsovics József volt nagytapolcsányi, most komáromi káplán rendezte. Az előadás a tapolcsányi egyházi énekkar vegyeskara Reskó József .karnagy vezetésével precízen kisérte. A pozsonyi szervezetek csatlakozása Poraeny. március 22. A katolikus köz­ponti iroda tegnap délután Bubnics püspök és az olasz Corsanego dr. elnöklésével ülést tartott, amelyen a pozsonyi szervezetek csat­lakozásukat jelentették be a jKatelikus Ak­cióhoz. Az ülés a pápához üdvjözlő táviratot küldött. Corsanego dr. szombaton Prágába utazott, fhonnét visszatér Olaszországba. mi március 18, vasárnap. A német kerantényizodallita párt kitart programién Mayr*Hart!ns dr. miniszter beismeri, hogy a németek nem álll* tottak feltételeket a kormánybalépéskor — A cseh-német koalíció eredményei — A miniszter a közigazgatási reformról Prága, március 12. A német keresztény­szocialista párt prágai körzete tegnap este pártnapot tartott. A gyűlésen Mayr-Harting dr. igazságügyminiszter nagy beszédet mondott. Először az európai problémával foglalkozott. Két jelentős tényt szögez le, az egyik Német­ország újjászületése és kezdődő megértés Né­metország és Franciaország között, a másik pedig a Nyugat veszélyeztetése Kelet részéről. Németország Locarnó révén a Nyugathoz csat­lakozott s ez a tény az európai egyesült álla­mok magja lehet. A németek kormánybalépése A rémeteknek a kormányba való belépé­se uj érát jelent. Csehszlovákia, amely a né­met tengerben szigetet alkot, nem lehet ék, hímem híd kelet és nyugat, észak és dél kö­zött. Azt vetik szemünkre, hogy feltétel nélkül léptünk a kormányba. A követeléseink meg vannak, átoktól el nem térünk, de nem dtUlotluk fel feltétel­ként, hanem a közöt munka eredménye­képpen akarjuk fokozatosa* megvalósító- ni. A jelenlegi többségnek két. alapvető eredménye van. Ás egyik állam nem- tetei elvi egyenlőségének elismerése, a másik pedig a konzervatív többség meg- alakulása­Fegyverszünet a nemzetiségi harcban Sokan vitatják azt a kérdést, hogy a köz­társaság nemzeti, vagy nemzetiségi állam-e. Nekem elegendő az a tény, hogy ma est az államot olyan többség kormd­I nyozza, amelyben németek, csehek, szlo­vákok és magyarok is részesek és olyan kormánya van, amelyben németek, csehek és szlovákok foglalnak helyet. Az eredmény eléréséhez türelemre van szük­ség. A legfontosabb eredmény, amely már is mutatkozik abban áll, hogy a németek elleni harcban fegyverszünet állott be. A konzervatív többség is eredménynek tekin­tendő. A többség pemzefileg különböző ele­mekből áll, de szociális, kulturális és gazdasági kérdések­ben egységes, vagyis pozitív programját megvalósíthatja. A miniszter ezután rámutat arra, hogy a kor­mánytöbbségnek milyen óriási munkát kell vé­geznie, így elsősorban a nyugdíjasok kérdését kell rendeznie, mert a régi nyugdíjasokat az uj nyugdíjasokkal mennél előbb egyen jogúvá kell tenni, A közigazgatási reform a közigazgatás átszervezése Végül a közigazgatási reformmal foglal­kozva, ezeket jelentette ki Mayr-Harting: : Nem helyes közigazgatási reformról be föjélni, mert hiszen csak ci közigazgatás átszervezéséről vm saó. Á tulajdonképpeni reformra mák később k** rül a sor. Egyesek azt vetik szemünkre, hogy a megyetörvény fenntartásával két német megye alakulna. Ezzel szemben elfelejtik azt, hogy a többi németek jog nélküli kisebbséggé törpül- nének. Nemzeti szempontból is üdvözlendő a tartományok visszaállítása. Nem szabad fi-, gyeimen kívül hagyni, hogy a kerületek na­gyobb hatáskört kapnak* Az ország^ és járási képviselőtagok égybarmadának kinevezésé t a miniszter egészséges gondolatnak tartja, mert a képviselőtestületek fontos gazdasági kérdé­seket fognak elintézni * igy csak habunkra válthat, ha szakembereket uéveznek ki a tes­tületekbe. A kinevezéssel kapcsolatban visszaélések nem merülhetnek fel, mert ez ellen biz­tosítékot nyújt a jelenlegi többség. Hogy azonban a jövőben ez a helyzet meg ne változhasson, erre föltétlenül biztosítékot kell kapnunk* A javaslat egészében egészséges gondolatot tartalmaz és a tárgyalások alapié* képezheti, de lényeges módosításokat kell eszközölni raj­ta, melyek különösen a nyelvhasználat te­kintetében fontosak. Ha a javaslat felvett formájában nem is ideá­lis, egy másik többségnél minden módosítás nélkül lépne törvényerőre. A miniszter végül kijelentette, hogy a német keresztónyszocialis- ta párt szigorúan ragaszkodik eredeti prog­ramjához, követeli a német iskolai autonómiát, németnyelvű tisztviselők kinevezését s a nyel­vi egyenjogúságot. (^OEBrRako/, Mandarin ■ Caoao • Dfó-Crfrma . CH«rn» Trtplo-Sac — Curaoao — Karlsbad! keserv „Kéoaárfei kiitStltoo cney Inaméi kttfiotetve" ,,A NewtrtkM DocmMáHittfoa •naj Crenmel kit6níot*eu G. K. Chesterton Brown páter újabb esetei (5) — De hisz ön azt mondotta, hogy a ku­tyáról való felfogásom a legtisztább hülyeség és semmi köze a dologhoz? — A kutyának nagyon sok köze volt hozzá —* válaszolt Brown páter — és egé­szen bizonyos, hogy hamarosan mindent ki­hozott volna belőle, ha úgy bánik vele, mint egy kutyával szokás és nem mint az isten­nel aki az emberek lelkei fölött ítéletet mond. A pap egy pillanatig zavartan hallga­tott, majd meghatóan mentegetődzö hangon folytatta: — Őszintén szólva, kutyákat rettenete­sen szeretek. És az a benyomásom van, hogy annál az egész szellemglóriánál, amellyel őket babonásan körülveszik, senki sem gon­dol tulajdonképpen a szegény állatra. Cse­kélységekkel kezdem: az ügyvédet meg­ugatta és morgott, ha a titkárt látta, ön azt kérdezte, hogyan találok ki mindent száz ménföldes távolságról; bevallom, ez az ön érdeme, mert az embereket oly mesterien irta le, hogy a típusokra azonnal ráismerhet­tem. Az olyanféle ember, mint Traill, aki rendszerint a homlokát ráncolja és hirtelen mosolyogni kezd, akt sokat és szívesen ját­szik különféle tárgyakkal és állandóan a nyakával van baja, rendkívül ideges és könnyen zavarba jön. Valószínűleg Floyd, a kitűnő titkár, szintén ideges és ijedős; ép­pen a tulszorgalmas amerikaiak gyakran ilyenek. Különben nem vágta volna meg uj­jait és nem ejtette volna le az ollót, amint Janet Dmoe fölkiáltott — A kutyák nem szeretik az ideges és félénk embereket Talán mert ilyen embe­rek a kutyát is idegessé teszik; vagy pedig mert a kutya kegyetlen — utővégre mégis­csak állat — vagy pedig mert. kuvaszos hiú­ságában — és ez a hiúság óriási — egysze­rűen meg van sértve, ha nem szeretik. Min­denesetre csak annyi volt Nox magaviseleté mögött, hogy utálta a két embert, mert azok féltek tőle. De térjünk át a tengerparton történt eseményekre, mert a dolog valójá-j bán csak itt kezd érdekes lenni. Az ön elő-' adásában minden sokkal rejtélyesebben [ hangzott. Nem értettem, hogy miért ment a kutya előbb a vízbe és azután miért jött vissza dolgavégezetlenül. Ez egyáltalán nem kutyatempó. Ha Nox valami máson izgul föl és nem a boton, akkor talán nem. is érték volna el, hogy a vízbe ugorjon a bot után. Akkor valószínűleg ott szaglászgatott volna, ahol a bajt sejti. De ha a kutya egyszer már tényleg egy dolog után szalad — akár bot, akár kő, akár nyúl az —, akkor tapasztala­tom szerint sohasem engedi el, ha csak meg nem parancsolják neki. Még akkor sem mindig. Hogy hangulatosan megfordult vol­na, elképzelhetetlen. — De mégis megfordult — erősködött Fienne* — és anélkül* hogy a botot magával hozta volna. — A világ legtermészetesebb oka miatt fordult vissza, a bot nélkül — felelt a pap. — Azért jött vissza, mert nem találta meg a botot. Ugatott és vinnyogott, mert nem tudta megtalálni. Ilyesmi udniillik ényleg nyugta­lanítja a kutyát A kutyák szigorúan ragasz­kodnak a szabályhoz. Épp oly fontos előttük a játék pontos lefolyása, mint a gyerek előtt a mese pontos ismétlése. Ez alkalommal a játéknál valami nem volt rendjén. Nox visz- szajött, hogy komolyam panaszkodjék a bot magatartása miatt. Ilyesmi még soha elő nem fordult — egy jelentős és érdemes ku­tyával még sohasem bánt gy egy átkozott séta pálca. — Hát tulajdonképpen mit. csinált a sétapáka? — kérdezte a fiatalember. — Ekülyedt -- válaszolt. Brown páter. Fiennes semmit sem szólt, továbbra is el­képedve bámult a papra, aki folytatta. — Elsüllyedt, mert nem volt valódi bot, hanem acélpenge vékony baanbusabúrokban és hegyes éllel. Más ■ szóval: tőrös bot. Azt hiszem, még nem volt gyilkos, aki ily külö­nös és természetes módon szabadult volna meg véres fegyverétől. Apportirozás végett egyszerűen juhászkutyájának dobta a vízibe. — Kezdeni érteni ismerte el Fienhes — de ha tényleg,tőrös botot is használt a gyilkos, fogalmam sincs, miképpen. — Én sejtettem — mondotta Brown pá­ter —, még pedig mindjárt az elején, amint ön a lugasról kezdett beszélni. Másodszor meg akikor, amikor Druce fehér kabátját említette. Amig mindnyájan rövid tőrt ke­restek, persze senkinek sem juthatott eszé­be — de abban a pillanatban, amint vívótér­ből hasonló pengére gondolhatunk, mór nem volt olyan lehetetlen a dolog. A pap hátratámaszkodott, tekintetét a menyezefre irányitota és megkezdő első gondolatainak visszaidézését. — A sárga szobáról, a lepecsételt szó* bakban talált holttestről és más detektiv- históriákről szóló mesék erre az esetre egy­általán nem alkalmazhatók, mert hiszen lu­gasról volt szó. Ha a híres sárga szobáról vagy más szobákról beszélünk, mindig fala­kat tételezünk föl, melyek tényleg szilárdak és áttörhetetlenek. A lugas ellenben gyak­ran — és bizonyára ebben az esetben is -r sűrűn szőtt, de mégis különálló ágakból és lécekből áll. Az ilyen falban sokszor lyukalP vannak és egy ilyen lyuk lehetett az ezredes háta mögött is, amikor kényelmes székében háttal ült a lugas hátsó fala felé. És mint ahogy ebben az esetben a 6zoba Í9 csak lugas volt, úgy csak kerti szék az ezredes széke ~ azaz laza kosárfonat csupa kis lyu­kakkal. A lugas pedig a sövény mellett állt épp az imént mesélte, hogy a kerítés va­lójában nagyon ritka sövény volt. Az, aki kí­vülről benézett, a® ágak, a lécek és a kosir- fonat hálóján át oly tisztán láthatta az ezre­des kabátjának fehér foltját, mint akár a céláblát. WpjJJU1 . be lek rendes működésére. Emésztési zavaroknál fél Igmándi keserüviz biztosén és gyorsén eltávolítja a szervezetben felhalmozódott kóros baktériumokat, fertőtleníti a gyomrot és beleket és ezáltal jelentékenyen fokozza a szervezet ellenálló képességét. KanliAtó telt nasr öw«3fcen. Széticiül^ésl helyi lamAncll feeterűvii rerrttvéllalat Komárom. Arjeayiik limMeleáékhakktvinalraMraientve* __________________________________________________________________________________________________________________________________•_________________-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom