Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)
1927-03-12 / 59. (1393.) szám
ss^wísimiBf 10 oM aB évf. 59. (1393) szám • fZOIItbaf * 1927 március 12 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, A ^ln7)Pn^bm pc ni^rinszkni p11prt7ph nnrfok Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: ^ OVOTISZ 01 6S TUSZUISZ Ol 6 ETlZe l püF 12, I!. emelet. Telefon: 30311 — Kiadóévente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOLilikül TlüpiLüpjü Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ui 12/III. *e« havonta 34 Ké. Egyes számára 1*20 Ke DZURÁNYl LÁSZLÓ FORGACÜ GÉZA Iefon:30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Nasaryk elnök a népszövetségi tanács Illéséül Géni. március 11. A csehszlovák köztársaság elnöke Gertibe érkezett és ma délelőtt résztvett a tanács ülésén. Masaryk elnök Géniben inkognitóban tartózkodik és ezért hivatalosan senki sem vesz tudomást jelen- letérői, de a kulisszák mögött annál többet érintkezik az államférfikkal. Amikor az ősz elnök ma délelőtt megjelent az ülésen, a tanács tagjai egyhangúan és melegen üdvözöl. 1 * —reg—mi m .jui fék. Masaryk a nézőközönség számára len- tartott helyen ült le. közvetlenül Chamberlain felesége előtt. A tanács minden egyes tagja meg fogja látogatni Masarykot- Strese- mann holnap délután megy a csehszlovák köztársasági elnökhöz, mivel ma délután Za- leskinak adja vissza a lengve! külügyminiszter tegnap délutáni látogatását. Kési!ii#€iés ax síI háborúra ftx angol „mecIiarJkus hadsereg'1 — Kétszáz katonás zeppelinek Hol van a tavalyi hó és hol van Benes külügyminiszter? — Géniben* semmi sem változott, a szállodákon tovább lengnek a tavaszi szélben a nemzetek sokszjnü lobogói, az államférfiaknak tovább is fő a fejük; nagy problémák és kövérre hizlalt politikai kacsák röpködnek a levegőim, Dezső is rajzol, Kelen is rajzol, Vértes is rajzol, tanácskozások, szenzációk, unalmak és furcsaságok váltakoznak, az újságírók rajza- nak, mint a méhkas — és hol van Benes külügyminiszter? ó, hajdani idők, amikor még a csehszlovák külügyminiszter vezette a bált, ó boldog magyarfáló idők, hová tüntetek? Ma hallunk erről is, arról is, sokat Chamberlainről, Brjardról, Mussoliniról, rendkívül sokat a német Stresemannról, (hogy fájhat ez!) sőt néha a magyar miniszterelnökről is szó esik, — a világot például bejárta az erdélyi magyar állampolgárok birtokainak elkobzásáról szóló népszövetségi jelenet, melyben a nevetséges Titulescuva! ellentétben osztatlan rokonszenv- vei nézte Európa a szenvedés viharaiban higgadté, komollyá aeélosult magyar kiküldötteket — a német, a magyar, a török, a bolgár korántsem nevetséges figura többé a nemzetek tanácsában — és hol van Benes külügyminiszter? Se szó, se hang róla. Amig az erdélyi incidenssel kapcsolatban a világ hangulata ismét egy kalóriával melegebb lett a magyarok iránt — a Loka1anzeiger, A Temps, a Malin (Sauerwein lapja!) a Times föltétlenül a magyaroknak ad igazat — s amig a kis középeurópai magyar állam szives fogadtatásra lelt 'Angliánál, Olaszországnál és Németországnál, sőt Franciaországnál is, addig Benesről semmi. Utoljára a mesterségesen fölfuit magyar frankaffér lármájánál szerepelt a külügyminiszter, de a frankaffér semmisnek bizonyult és elfelejttetett — s hozzá hasonlóan csak egyet felejtettek el: Benes külügyminisztert. Azt mondhatná valaki, e némaság csak pillanatnyi és el jő még az idő. Lehet, ma azonban kétségtelen, hogy Európa „legnagyobb külügyminiszterének", a nélkülözhetetlennek, az ügyesnek, a kisantantosnak presztízse alaposan lelohadt. Bizonyíték kell? Nos, Masaryk elnök Géniben van és sorra látogatja az államférfiakat. Az elnök csak inkognitóban utazott Genfbe, de kétségtelen, hogy feltűnő odautazása bizonyos politikai presztízskérdésekkel is kapcsolatban van. Masaryk európai jelentőségű személyisége nem téveszthet hatást és csak emelheti a mai csehszlovák hivatalos külpolitika hanyatló dicsőségét- Ez a segédcsapatok kiküldése. Ez Benes elégtelenségének a jele. A külügyminiszter kénytelen az elnök kétségtelenül tisztelt alakját megragyogtatni, hogy a saját tűnő presztízsét alátámassza és megmentse azt, ami megmenthető. Hol van itt a régi fölény, a régi biztonság? Hol van az az idő, amikor Benes még „közvetített", a genfi jegyzőkönyv okos hurkát fonogatta és amikor Európa még tapsolt neki? Akkor Benes és a népszövetség és a győzők gőgje egyek voltak. Ma inkább Stresemann a népszövetség és a béke mintha győzött volna. Nem furcsa, amióta a genfi tanács megcsinálta Locamót és megalapozta az igazi békét, azóta Benes szerepe egyre homályosabb lett? Nem furcsa? Ma Magyarországról igen rokonszenves hangok hullnak Genfben, ma Benesről nem esik szó és Masaryk kénytelen kivonulni, hogy alátámassza a tűnő presztízst. Az elnök kiutazása kétségtelenül ügyes sakkhuzás volt, de nem azt jelenti, hogy Henes, akiről semmi sem hallatszik, már nem elég? Hogy statisztává vált s akár Gajzágóról többet Írnak az európai nagy lapok, mint róla? Még csak nagyszerű sajtónyilatkozataira sem kiváncsi senki, mert mit is mondhatna ő a békéről? Sőt ellenkezőleg. Történnek Genfien ma olyanok is London, március 11. Sir Sámuel Hoare, az angol léghaiőzás államtitkára, az alsóház tegnapi ülésén expozét, mondott, Nagybritan- nia lóshaiózási politikáiéról és bejelentette, ho£rv a hadsereg éppen most építtetett két ui hatalmas katonai léghajót, amelyek mindegyikén kétszáz katona számára lesz férőhely. Minden egyes léghajó fedélzetén egész repülőgéposztagot vihet, magával. Lee-Smith munkáspárti képviselő a kormány légi fegyverkezését; bírálta és kijelentette, hogy Nagvbritannia, ujrylátszik. versenyfegyverkezésbe kezd Franciaországgal. London, március 11. A Daily Mail az angol hadügyminisztérium várható hadi programiáról elmélkedik. A katonai szakértők egyhangúan azon a véleményen vannak, hogy a fegyverkezést, egészen át kell alakítani az úgynevezett ..mechanikus hadseregek elő- térbenvomulásával“, mert az uj technikai föl- készültség fölöslegessé teszi az eddigi rendszert. Elsősorban njabb hatalmas és erős tankokat kell gyártani, mert muníciót, ágvut. tábori konyhát, sőt sebesültet is a jövő háborújában csak ily gázmentes elzárt tankok szállíthatnak. A katonai kiképzés legfontosabb problémája ezentúl a katonák mechanikusokká való kiképzése lesz. mert technika nélkül ma senki sem érvényesülhet. Csikágó. március 11. 'Wilbur ímgévészet- ügy? miniszter Csikágőban nagv beszédet mondat az eljövendő háborúk lefolyásáról. Többek között megemlítette, hogy Amerikának nem kell félnie az óceánom túlról jövő repülőgépektől, mert azok a repülőgépek, melyek keresztezni tudják a tengert,, nem hozhatnak többé bombákat. Viszont a hadihajók fedélzetéről indított, bombavefők ellen kellő rendszabályokat tesz a tengerészeti dénárt,ement. és meggátolja, hogy az idegen hadihajók az amerikai partok közeiéig jussanak. Az amerikai hadihajókat szintén repülőgépekkel szerelik fel. Csendes nap Genfben A tegnapi politikai események visszhangja — Br'antá nyilatkozata — León ilum a Rajnavidék kiürítése mellett Genf, március 11. A népszövetségi tanács mai ülésének elején Stresemann elnök részvétét fejezte ki a japán delegáltnak az újabb nagy szerencsétlenség fölött, amely Japánt az elmúlt napokban a földrengéssel érte. Ishii japán delegált köszöneté után a tanács az épiumkérdés tárgyalásához fogott. Később az eljövendő világgazdasági konferencia előkészítésével foglalkoztak, de semmi olyan esemény sem történt, ami a mai ülést szenzációssá vagy jelentőssé tette volna. A Genfben időző államférfiak és újságírók ma legtöbbet az nj orosz-lett szerződésről beszélnek, amelyről általában az a vélemény, hogy az olasz-román közeledés ellensúlyozására történt. A másik szóbanforgó politikai esemény az olasz kamara besszará- biaá vitája, amelynek során Mussolini és a taseista képviselők nyomatékosan kimutatták oroszellenességiiket és mintegy szentesitették mindazt, amit az európai közvélemény amik egyenesen aláássák Benes eddigi politikáját, főleg a kisantantot, s amik valószínűleg csali azért nem tűnnek föl senkinek, mert hiszen a kisantant például már rég a múlté, s igy az újabb ráhullott csapások már fölöslegesek és mellékesek. Először: a magyar-román birtokrendezés. Benes román párton áll — az egész világ közvéleménye Magyarország mellett. Másodszor: Románia végleg ott hagyja a kisantantot s a besszarábiai szerződés ratifikálásával nyíltan is a kisantantelienes olasz re' csak nyugodtan és szolidan fejlődhetik ki, mert ha másképp volna, a politika nt is volna politika. Hosszas munkáról van szó, ollóz feladatokról, melyeket a német és a francia közhangulat támogatásával csak lassan lehet megoldani. Már az is sokat jelent, hogy országaink Stresemann- ban és bennem annyira megbíznak és lehe- töv' teszik politikánk folytatását. Sok olyan dolog vált ma lehetővé, amely évek előtt mc'g utópiának látszott. A két ország erkölcsi megnyugvása már bekövetkezett s a Nép- szövetség, ahol periodikusan találkozhatunk é,. anáeskozhatunk, sok tekintetben ineg- xönoyiti munkánkat. A francia külügyminiszter eztán Westarp gróf legutóbbi beszédével polemizált és igyekezett megcáfolni a német nemzeti párt vezérének egyes tulerős kijelentéseit. A Saarvidék problémái Paris, március 11. Stresemann dr. genfi nyilatkozatait a francia sajtó általában kedvezően kommentálja. Mindennek dacára a legtöbb lap azt írja, hogy Stresemannak okvetlenül engednie kell a Saar-kérdésben. Marcell Rayt a Petit Journalban teljesen elkedvetlenítik a Saar-vidéki tárgyalások körül támadt nhézségek s a kiváló publicista véli, hogyha a birodalom nem enged, egyszerűen a nép- szövetség tanácsára kell bizni a döntést, amely föltétlenül leszavazná Stresemannt. Más tekintetben a francia lapok sokkal engedékenyebbek. A legnagyobb jelentőségű León Blumnak, a szocialista párt vezérének a Populaireben megjelent cikke, amelyben a szocialista vezér határozottan követeli, hogy a Saar-v{déket és a Rajna-vidéket azonnal ürítsék ki, mert Locamó után a további megszállásnak nincs semmi érteje. Németország teljesítette a Dawes-feltételeket. belépett a nép- szövetségbe. Locamóban erőfegzttést tett, hogy önként is elismerje az uj európai rendet, — minek itt a béke elé nehézségeket gördíteni? León Blum cikkérek Párisban általában nagy jelentőséget tulajdonítanakA jugoszláv király bukaresti útiénak politikai jelentősége Belgrád, március 11. (Saiját tudósítónk távirati jelentése.) Sándor király és családjának bukaresti útjához politikai körökben különféle kombinációkat fűznék. Félhivatalosan úgy állítják be a király utazását, hogy a király csupán családi természetű látogatást tesz apósánál. A jól informált Politika azonban messzebbmenő politikai jelentőséget tulajdonit az utazásnak. A lap szerint ugyanis Sándor király bukaresti útja összefüggésben van az olasz-román közeledéssel és a király bukaresti tartózkodása alatt tárgyalni kíván az illetékes román körökkel annak lehetőségéről, hogy miképp lehetne enyhíteni azt bekerítő politikát, amit most Mussolini Románia segítségével Jugoszlávia ellen folytat. ......................ma ni' VBBBm ,*1 'migl'll —mm —' Ki lencezer halottfa van a japán földrengésnek Tokio. március 11. Az elmúlt éjszaka ófa orkánszerii vihar dühöng Dél-Japánban, különösen Tango-tarfománvban. Az orkán tel- iesen széjiolrombolta azokat a szüks-rbarak- kokat. amelveket a földrengés folvtán hajléktalanná vált lakosság részére építettek. \i erljpgi Tnecállanifás szerint a főárén rés halálos áldozatainak száma meghaladja a kilencezret. Számos halottat találtak Tnego- farfománv magányos tanyáin azonkívül számos sebesültre bukkantak, akik a nagy Ui* dögben megfagytak napok óta az olasz-orosz szakításról és az angol-olasz közeledésről tudott. Briand a lássa, de biztos munkáról Tegnap Stresemann ismert nyilatkozata keltett föltúnést, melyben a német külügyminiszter megcáfolta az OTOsz-német vagy angol-német titkos szerződésekről szóló híreket és bizonyos koneiliáns nyilatkozatot tett egyrészt Franciaország, másrészt Lengyelország felé. Ma Briand francia külügyminiszter nyilatkozott a félhivatalos Taegűidre Rundschau külön tudósítójának. Az újságíró nyiltan megkérdezte a francia állam- férfiútól, hogy mennyire haladt a jelenlegi tanácsülésen a rajnai kiürítés problémája. Briand többek között így válaszolt: — Nem értem, hogy a közhangulat nagy türelmetlenségében miért téveszti össze időnkint a nemzetközi politikát egy gyorsan lepergő filmmel. Az a politika, amelynek rugója nem a szenzáció és az incidensek keérdekszférába indul. Harmadszor: Benes el akarja ismerni Szovjetoroszországot, ej, de rosszkor s Chamberlain, a kis államok mindenkori kényura, ugyancsak hidegen néz rá éles tekintetével. Ily szerencsétlen véletlenek valóban háttérbe szorítják külügyminiszterünket Masaryk segítsége fölöttébb elkeltett. Letűnt vitéz, hová lettél, szép hiredből, de kiestél s a krón’kás ma még azt sem fogja mondani, amit a vidéki kritikus a kétszavas-szi- nészre mond: jó volt még Benes.
