Prágai Magyar Hirlap, 1927. március (6. évfolyam, 49-75 / 1383-1409. szám)
1927-03-11 / 58. (1392.) szám
1927 március 11, póntefc STapról-napra AZ ADÓKIVETÉS sérelmeivel unos-unlalan foglalkoztunk. Legutóbb egy B. nevű ungvári iparos a jövedelmi adójának csökkentését kérte, amit. az illetékes adóügyi hatóságok a következő in- dokkal utasítottak vissza: Nevezettnek sok gyermeke van, már pedig aki sok gyermekei tud. felnevelni, annak kell, hogy a jövedelme is sok legyen, tehát fizetheti“ — Ennél a klasszikus példánál álljunk meg egy szóra. A cseh sajtóorgánumokban nagyon sok gúnyolódó, támadó cikk jelenik meg újabban a magyar kormány ellen abb'A az alkalomból, hogy Magyarország Olaszország mintájára be akarja vezetni az agglegényadót. Nézzünk azonban csak a készülő ‘.örvényjavaslat mélyére. -A gyerek áldás és a jövő reménysége„ ebből indul ki a magyar felfogás. Az a polgár, aki több gyermeket nevel fel a hazának, megérdemli, hogy az állam segítségére siessen, hogy gyermekeinek felnevelésében támogassa. Az agglegényadó meg akarja szüntetni azt a szocid’is igazságtalanságot, hogy a család fenta 'Hsának gondja csak azokra nehezedjék, akik magukra vállalják az élet nehézségeit és gondját, vág a többiekl akik kényelmi szempontokból, vagy egyéb indokokból nem alapítanak családot, rideg önzésükben is mentve legyenek minden gondtól. Sújtsa tehát csak az adó az agglegényeket és a gyermektelen családokat és fordítsák az így be- gyűlő jövedelmet a sokgyermekes családok támogatására, nagyon helyesen van ez Így. A magyar törvénynek a célja tehál a többgyermekes családok támogatásával a nemzet eleven energiájának növelése. — Mi történik itt nd'tink? Már olt tartunk, hogy a kereset vagy jövedelem megállapításánál a gyermekek száma nem tigye- lembeveendö tényező, hanem éppen súlyosbító körülmény. Ilyen körülmények között az adó mu- musával már amúgy is halálra rémitett adó ilany megfontolás tárgyává fogja tenni a házassága elölt, hogy érdemei-e Ruszinszkóban megháza- todni ét családot alapítani? # ) badsdgot enged. Főszerepet játszik a baksis, de ; ezzel lehet kalkulálniMég egy érdekes megái- I lapitás: „Csehszlovákiában csodálattal lapasztaJ- : fant, hogy a cseh publicisztika egyáltalán nem | méltatja olyan komoly figyelemre a kisebbségi í kérdést, mint amennyit az megérdemel. Romániában niás a helyzet, ott van hél-nyolc jelentős román lap, amely a kisebbségi kérdésnek nagy figyelmet szentel és jelentős román publicisták nyilatkoznak meg a kisebbségek érdekében, ök valóban igazságot szeretnének és ez már kedvező jel“. Románia magatartása alapjaiban támadja meg a nemzetközi szerződéseket WaSkó magyar genfi nyilatkozata a románmagyar elöntü&Éróságí kérdésről Géni, március 10. (Saját tudósítónk távirati jelentése). Walkó Lajos magyar külügyminiszter tegnap délután fogadta a sajtó képviselőit, s előttük a román—magyar vegyes döntőbíróság határozatával kapcsolatban Titulescu román delegált által a román kormány nevében a népszövetségi tanács elé j terjesztett panaszról a következő nyila tkoza- tót, tette: — A nemzetközi döntőbíróság, amely a román—magyar kérdést tárgyalta, a román panaszokat huszonkét esetben elutasította. Mind a huszonkét esetben magyar állampolgárok román területen fekvő birtokainak kisajátításáról volt szó. Románia most visszavonja a román—magyar dörtöbiróságból a román delegátust és a döntőbíróság illetékességét nem ismeri el. Románia ezáltal egy nemzetközi itélőszék illetékességét támadta meg. holott a döntőbiréság kompetenciáját illetőleg a békeszerződések értelmében meg- támadhatatlan. Ha Románia részséről ilyesmi megtörténhetik, mi lesz akkor, ha maki nemzetközi vitás kérdésekben hoz a nemzet- ! közi itélőszék döntést?! Ha a népszövetség ; ebben a kérdésben most Romáuiának igazat ad. úgy egyszersmindenkorra befellegzett a nemzetközi döntőbíráskodás elvének. Ebben az esetben alapjaiban inognak meg a békeszerződések. a népszövetségi paktum és valamennyi döntőbírósági szerződés. — A kérdés elsősorban iogi kérdés és nem politikum. A magyar állampolgároknak a trianoni békeszerződések értelmében joguk van arra, hogy az elcsatolt területeken fekvő birtokaik kisajátifá.uínak jogosultságát a vegyes döntöbiróság elé vigyék. Ezer; és ezer esetről van szó. A románok ngyan I most azzal a kifogással állnak elő. hogy csu- j pán azokban az esetekben támadják meg a | vegyes döntőbíróság kompetenciáját, ame-; lyekben agrárkérdésekről van szó. He holnap már egy másik állam is előállhat azzal, hogy a kore-'^sdelmi, pénzügyi vagy bármily más kérdés szintén nem tartozik a döntöbiróság ólé. A népszövetségnek tehát ezer és ezer esetben kellene ilyen körülmények között a döntőbíróságok Ítéletét átvizsgálnia. Erre pedig nemcsak, hogy a népszövetség tanácsa, de az egvéb nemzetköri itélöszékek sem volnának képesek. Fascfsla isénokok és a cseh nemzeti mufsfepárt sirUSésén Botrány&af&siladt pSrtgyQlés Prágában — A fassSsfá^ fote.fenyl baftafo!9a& a xárS feramfee és a gyttfés végéig uralták a — SSránsky nem mondatta ©S zárszavát — OLDENBURG DR., a lenlngradí egyetem tudós professzora öt hónapos tanulmányutat tett Nyugateurópa országaiban éa utjának eredményéről most adott ki egy nagyon érdekes jelentést. A tudós tanulmányútja alkalmával összeköttetésbe lépett Nyugateurópa legnagyobb szellemeivel éa behatóan tanulmányozta Németországban, Franciaországban és Angliában a tudományos munkát Megállapítja, hogy a tudományos gondolat az utolsó három év alatt érdekes kontrasztokat mutat ezekben az országokban. A német tudósok kedvetlensége és levertsége a háború után teljesen eltűnt és helyébe a munka páratlan entkuziazmusa. lépett Bámulatos, hogy Németország mennyire gazdag fiatal tudós erőkben. Németország különösen á gyakorlatilag alkalmazható tudományok irányában érdeklődik de ezzel egyidőben nagyon jelentékeny tudományos testületek és szervezetek foglalkoznak a szigorúan humánus tudományágak művelésével is. Anyagi tekintetben a német tudósoknak nem rossz a helyzetűk. A könyvkiadás hatalmas krízise miatt, amelyet a háromszoros, négyszeres árak idéztek elő, a tudományos élet a laboratóriumokban, intézetekben és könyvtárakban koncentrálódik. Általában a tudományos élet hatalmasan pezseg és ott értékes utánpótlás van a legjelesebb tudósokban. Franciaország tudományos életét a frank helyzete determinálja. A francia tudósok intenzitása nagy, de mégis csekélyebb, mint a németeké. A francia könyv a legolcsóbb az egész világon, de értékes tudományos könyveket Franciaországban alig találunk. A tudományos munkát és kiadványokat különféle nyilvános szervezetek é)S az állam támogatja, de a francia tudósok anyagi helyzete kedvezőtlen. Ha Angliába érkezünk, rögtön megérezzük a tudomány terén le, hogy rendkívül gazdag országban vagyunk. Ha azonban felállítjuk a három ország tudományos életének mértékét, aggodalomnak kell elfognia bennünket a világkultúra fejlődése miatt, amiben nagy részben Anglia is hibás. Angliának egyáltalán nincs fiatal tudós generációja, csak sportemberei, boxolól és futballistái. Az angol élet konzervativizmusa és különleges sajátosságai hozzák magukkal, hogy az állam csak olyan nyilvános intézeteket támogat, amelyek az ipari és technikai tudományok fejlesztését szolgi'jlk. A híres British Museum egy aránylag szegény könyvtárrá sülyedt. Az angol könyv szinte megfizethetetlen. A tudósok anyagi helyzete 'viszont jobb. mint a németeké és a franciáké, némelyiknek sok-sok ezerre rugó jövedelme van. Saj íála- tos tény, hogy a tudósok világában sincs meg még a tudomány fejlődése érdekében feltétlenül szükséges közeledés, bár a tudósok nyíltan hangoztatják, hogy enélkiil a tudományos munka eredményessége el sem képzelhető. A széttagolódás oda vezet, hogy például Németországban nem tudják, mi történik Anglia és Franciaország tudományos éleiében és fordítva. Az orosz tüdős szerint ezt a visszás helyzetet csak a fiatal tudósok kicserélésével lehet, megjavítani. * EGY TUDÓfi SZOCIOLÓGUS utazta most be az utód álla mókát és megfigyeléseiről, amelyek rendkívül éles Ítéletről és kritikai érzékről tanúskodnak, hosszabb cikksorozatot irt egy külföldi lapban. Különösen a kisebbségek kérdésével fog- \ lalkozolt és Románia meg Csehszlovákia magyar j kisebbségének helyzetét áUitotta párhuzamba. ; „Csehszlovákiában nyugateurópai, szervezett el- j nyomás a kisebbségek sorsa, míg Romániában balkáni módszerü. Nem tudjuk igazán, melyike! tartsuk a kegyetlenebbnek. Az első kegyetlenül az éleire megy és szisztematikusan akar kiirtani mindent, ami idegen. Az utóbbi balkáni izü $za- j Prága, március 10. A cseh nemzeti munkapárt tegnap este a weinbergi nemzeti háziban népgyülést tartolt s azon Stránsky Jaroslavnak előadást kellett volna tartania ezen a cimen: Demokrácia vagy diktatúra? A fascisták már napokkal előre röpcédulákkal mozgósít ot t ák h í v é ikét és a nép- gyülés megnyitása előtt több száz fascista ■elfoglalta a bejáratot és követelte az ülésterem ajtajának kinyitását. A nemzeti munkapárt azonban csakis párt igazolvány ellenében engedte be a hallgatóságot, miTe a fascisták a hátsó bejáraton hatoltak be a terembe. Á néogyülést Zdobniekji dr. nyitotta1 meg, aki kijelentette, hogy a rendzavarokat a ■rendőrséggel fogja a teremből kivezettetni. Erre megkezdődött a lárma. Büzbombák&t dobáltak és sípokkal óriási maeskazenét csaptak. A lárma még akkor is tartott, amikor Stránsky a szószékre lépett. Az elnök fölkérte a rendőrséget, hogy a lármázó fascistá- kat vezesse ki a teremből. Stránsky ezután polemizált a fajsei-sták- kal, ami természetesen újabb' lármára és tiltakozásra adott okot. A fascisták vezérüket, Zásíéra mérnököt a szónoki emelvényre vitték. Zás-ér a kijelentette, hogy ha egy félórái beszédidőt engedélyeznek neki, akkor a nép- gyűlést tovább nem fogják zavarni. Ez azonban-csak eigy kis fegyver-szünet volt, mert egyes fascisták újabb büzbombákkal és robbanó rakétákkal kezdtek dolgozni. A hatósági kiküldött ekkor már fel akarta oszlatni a nép-gyűlést, de Zástéra felelősséget vállalt a népgyülés további nyugodt menetéért. Stránsky rámutatott arra, hogy a (fascista eszme nem demokratikus és ellentétben van a cseh nemzet történelmével, amelyet mindig a demokratikus szellem jellemzett. Az olasz fascizmus ellensége a jugoszláv tealvé '-ebnek és Budapesttel való barátkozó-1 sa is veszélyt jelent Csehszlovákiára nézve, j Ezután Zástéra mérnök válaszolt - Strán- sflqfriak, védte a fascista eszméket, majd felszólalt még Karlik dr., a Leoh kiadója. Stránsky is fel akart még szólalni zárszó jogán, de ebben megint megakadályozták a fascisták, akik a himnusz énekléséibe kezdtek. A rendőrbiztos erre feloszlatta a nép- gyűlést 5 Öregnyugdijasok, ti reszketős kezű, hűvas fejű, meggyötöri apák, ti elfáradt beteg emberek, akik valamikor oszlopok voltatok, akik valamikor húsz, harminc, negyven esztendőn keresztül voltatok városi jegyzők, falusi jegyzők, rendőrök és rendőrkapitányok, csendőrök és csendőrjdrásörmesterek, postások, vosutasoki tanárok és tanítók és iskolaszolgák, li mindannyian, kik becsületben őszültelek meg és vem ismertétek a sikkasztásokat, a panamákat, a zsarolásokat, ti, kik rendben tartottátok a falut, a várost, a járást, ti, kik az istenadta parasztnak tanácsadói és segítői voltotok, ti, kik vigyáztatok a termésre, meg a tűzre, meg a kultúrára, akik gyümölcsfákat sorakoztattatok az országút két szélére és életmentők voltatok minden pillanatban, ti, kiknek nem emellek szobrot, bár szenvedéslekböl nagyobb emlékmű emelődött e nehány éven át. unni. minden uj nagyság szobra, ti, némán tűrő éhezők, ti, csöndes, imádkozó munkások: ugy-e megbocsájtjátok nekem, hogy e dűlt betűs hasábot rólatok akarom megírni. Mert amióta megláttam a ti nyomora- sdgto kát: ökölbe szorult kezem és azóta se akar kiegyenesedni. Ez az ököl tiértetek akarna Ütni, vágni, ez az ököl utat akarna nyitni a ti szenvedésteknek, a ti tengernyi panasz- toknak, hogy fülébe ordítsák a szátok elöl a mindennapi kenyeret elcsenő dözsölőlchek az örök igazság emberi törvényeit. Ez az ököl a ti álmatlan éjszakátok, ez az ököl a ti kife- héredö hajatok szála, a ti keserűs églek. éhe-, zéstek, krajcártalanságtok végtelensége. Ez az ököl éi'ted szorul ütésre, édesapám! A te német fájdalmadban kaptam szemeimhez a világ nagy bűnösségét. Miért tied a nyomorúság, aki annyit dolgoztál egész életeden keresztül? Miért fáj neked az élet. munkás múltad csókja ma oly végtelenül keserű izá? Én az iskolákban evikkeres, komoly tanároktól azt. tanultam, hogy tisztelni és szeretni kell az államot, mert az oltalmazóm, dajkám, védőm 6 minden csapások és igazságtalanságok ellen. És ma. elmegyek az élet. mellett és meglátom forgó kaleidoszkópjában a te szenvedésektől furcsán remegő életedet és Szétfáj szivemben az Élet minden igazságtalansága. És meglátom azokat, akik finom szivarral szájukban, süppedő karszékben kikészített hangsúllyal fogadnak téged és mind- annyiatokat, szegény, drága, öregnyugdijasok, mikor esztendők periódusain keresztül vándoroltok föl gyalog, meg személyvonatokon Pozsonyba, hogy az „illetékes“ helyeken zörgessetek be, hogy talán végre rnegnyütatik nektek és adatik néktek, ami igazság szerint való. És elmegyek azok mellett, akik fényesre csiszolt rézgomb jelleműkkel, hájasodnak a, napsütésben, akik tiszták és hősök és urak, ni arisztokrácia vályogvetői és akik jól élnek a verejtékes adózók jóvoltából. Ti szegények, ti öregnyugdijasok, Apám! Ti, kik harmincöt, negyven éves szolgálat után kaptok öt-hat tagú családotok számára: 250 koronát, azaz kettőszázötven koronát, amit kínosan olvas le a postás és szeretné a magáéból megtoldani. Ó, ti szegények szegényei, öreg-kabátos, csu- zos, reumás öregek, akik mégis-mégis életet, akartok csiholni az imádságba szúrt Jövő számára és mégis mentek aktákat, másolni és „valamit“ dolgozni, hogy még iskolára is jusson a fiúnak, hogy gimnáziumot, vagy iparit tegyen le, hogy tisztességes álláshoz jusson hajadon lányiok. Ti, ti szegények, megverlek és Istenhivök, akik Így és ilyen viszonyok közt tudtok nevelni és acélt keverni a szív aranyhurjaiba — hogy bírja az élet. szerelmes, kínos terhét, mit. vétettetek ti? Ki ellen vétettetek ti munkás, munkás kezek, áldok, csöndesek, filiszterek, apró, életalapitök? Miért vernek, vernek titeket, édesapám? Mikor jön a karácsony és karácsony után a Farsang és Farsang után kirügyezn.dk a fák, ma-dárri- csergés az ablakom, alatt, mássá színezi a halott könyvek illatát és az ember kiérzi a Húsúét piros harangjait, az életkongatókai, a Faust doktorokat életre msszahivókat? — Mindig eljön hozzám a ti nyomorv sági ok, mindig tudom, hogy szomorú Farsang után kdlácstalan Husvétbe utazom haza, hozzátok haza, tűrő, váró, csöndes öregnyugdijasok, Édesapám. Mikor jön hozzátok az Igazság és mikor adja át, néktek azt a bizonyos puha, fehér cipót és nyugalmat, amit öreg napjaitokon 'megérdemelnétek már reszketős kezű, hamvas fejű magyar öregnyugdijasok? v Szaláthai Rezső. — A csehszlovákiai magyar újságírók szindikátusának elnöksége és prágai kerülete pénteken este 8 órakor a Confuiental- kávéház különtermében ülést tárt Megjelenés kötelező.
