Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-09 / 32. (1366.) szám

! ________________________m7 február 9, szerda. ■a igBw.*»i^>;y:ya;Kig'*« '-»»n»m^trirTT»P8MaBOPaM8BBMaBWHBWMWBMBMMMBWMWBWBBBBBBBWMMMBMWBWMWWMMBWWMWMWWniMBMWMBBMBBMWM^WiílM«WffMCTnwi A szegedi tanyák népe bizalmatlanságot szavazott Rassaynak Szeged. február 8. (Saját tudósítónk táv­irati jelentése.) Ismeretes, hogy Rassay Ká­roly kijelentette, hosrv szegedi mandátumát óhajtja megtartani. mis budapesti mandátu­mát a listán utána következő jelölt veszi át. A szegedi listán Riassay után következő Gerle Imre dr. udvari tanácsos tegnap érte­kezletre hívta össze a szegedi tanyák gazda- szövetségednek elnökeit s hosszabb beszéd­ben kifejtette előttük, hogy jóllehet nem volt sohasem ambíciója, hogy a parlamentbe ke­rüljön. azt az igazságtalanságot azonban még­sem tűrheti, hogy a szegedi tanyák népét Rassay képviselje, akit a tanyákon senki sem ismer, soha ott nem volt s szavazataikat sem Rassayra, hanem Gerlére adták. A tanya né­pének is jo ga van ahhoz, hooy képesei ehhez kerüljön a parlamentben. Végül indítványt terjesztett elő. hogy Rassaynak bizalmatlan­ságot szavazzanak. Gerle beszéde után több gazda is felszólalt s igazolták azt hogy Sza­vazatukkal nem Kassayt mint inkább Ger­lét támogatták. Végül is a Raesayval szemben bizalmatlanságot szavazó ivet a jelenlevő busz gazda közül tizenk elten Írták alá. A közigazgatási reform napi problémává avatta Ruszinszkó autonómiájának kérdését Kramár Eesz a reformjavaslat előadója — Mozgalom a szudéta- ném&fek autonómiájának kivívására — A közigazgatási reform- javaslat a német keresztényszocialisták szerint a polgári elemek befolyását akarja blziositani — A tariományrendszer ellentmond a Ruszinszkó autonómiáját garantáló nemzetközi szerződésnek Az erdélyi magyar vasutasokat büntetésből Romániába viszik! Kolozsvár, február 8. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) Az erdélyi vasutaknál j szolgálatot teljesítő magyar nemzetiségű i vasutasok sorában nagy elkeseredést és; (megdöbbenést keltett a vasutigazgatóságnak I legújabb rendelet-e, amelynek értelmében j ■mindazok az alkalmazottak, a,kik a legutóbbi állam nyelvi vizsgát sikertelenül tették le, kötelesek nyolc nap alatt maguk kérni az ókirályságba való áthelyezésüket A rende­let Erdélyben vagy négy-ötszáz vasutast érint, akiknek évtizedes esisztenciájuk fo­rog kockán. A Kolozsvár kerületi magyar vonatkísérők a magyar párt vezetőségét kér­ték fel közbenjárásra az illetékes hatóságok­nál a sérelmes rendelet visszavonására vo­natkozólag. Prága, február 8. A koalíciós pártok politikai nyolcas bi­zottsága tegnap tárgyalta a közigazgatási re­formról és a képviselőtestületek választási rendjéről szóló kormányjavaslatokat A ta­nácskozáson jelen volt Cserny belügyminisz­ter, aki részletesen informálta a bizottságot a törvényjavaslat egyes pontjairól. A törvényja­vaslatot e héten kiadják nyomtatásban és szét­küldik valamennyi képviselőnek. Értesülésünk Szerint a közigazgatási reformjavaslat parlamenti előadója Kramár lesz­Nemei kér. szoc. vélemény a közigazgatási reformról A közigazgatási reform vázlatáról megje­lent hírekkel kapcsolatosan a német keresz- tényszocialista Deutsche Presse a következő­ket írja: — A közigazgatási reformjavaslat kísér­let arra, hogy az állami közigazgatási hatóságokban a lehetőséghez képest a polgári elemek jus­sanak képviselethez. Ez feltétlenül a haladást és a közigazgatás de­mokratizálását jelenti. A járási képviselőtes­tületek hatásköre sokkal nagyobb lesz, mint amilyennel eddig a kerületi képviseletek bír­tak. Az országos képviselőtestületek révén új­ból életbelépnek a régi tartomár-yházak. A ja­vaslat legfőbb célja az állami egység biztosítá­sa- Ha a németek a közigazgatásban megfele­lően képviselve lesznek, úgy befolyásuk is ér­vényesülni fog. Üdvözlendő az is, hogy meg­szüntetik a közigazgatás eddigi dualizmusát. Kérdés azonban, hegy a képviselőtestületi ta­gok egy harmadának kinevezésénél tekintetbe veszik-e a megválasztott kétharmad összeté­telét. Megnyugtatóig hat, hegy a tulfiatal választók a választásokban nem jutnak szóhoz­Kívánatos azonban, hegy az intézkedéseket és főleg a választójog kérdését még a községi vá­lasztások előtt rendezzék. A német nemzeti szocialisták német autonómiát követelnek — Jugoszlávia visszaadja Magyarországnak a kölcsönkapott vasúti kocsiparkot. Szabadikáról je­lenítik: Itteni lapok értesülése szerint a jugoszláv kormány legközelebb visszaadja Magyarországnak a trianoni szerződés értelmében kölcsönkapott, 8000 kocsiból álló vasúti kocsiparkot. A trianoni szerző­dés szerint ugyanis Magyarország köteles volt Jugoszláviának vasúti kocsiparkjának egy részét kölcsön adni, amíg Jugoszlávia megfelelő módon ki nem építi saját vasúti felszerelését. — Újabb adományok a prágai magyar menza számára. Sallay Gyula ref. lelkész, Nagyselmec, 50, Detmenield József, Beregszász, 50 koronát adomá­nyozott a prágai magyar diákraenza céljaira, amit ■B- menza vezetősége ez utón . is köszönettel nyugtáz. A német nemzeti szocialisták a közigazga­tási reformmal kapcsolatban elérkezettnek lát­ják az időt arra, hogy miként a köztársaság keleti részén a ruszinok, úgy nyugaton a né­metek is felemeljék szavukat a németlakta te­rületek autonómiája érdekében. A párt e na­pokban tartott pártnapján a következő érdekes határozatot hozta: A szudétanémetségnek most döntenie kell, megharcolja-e harcát a ha­zai földön őt megillető jogaiért, vagy sem. Az autorómista szlovákok bebizonyították, hogy feltételek nélkül nem lehet a kormányba be­lépni és hogy egy céltudatos nemzet törvény­hozói föltétlenül biztosítani akarják nemze­tük exisztencíáját Az állam közigazgatását most teljesen felborították. Ahogy a szlová­kok a kormányba való lépésükkel urai lettek saját hazájuk földjének, úgy a szudéía német­ségnek is minden eszközzel arra kell töreked­nie, hogy ebben az államban minden nemzetiség maga rendelkezhessék a saját otthonában, A németeknek igényeit nem elégítette ki a forradalmi nemzetgyűlés által elfogadott me­gyetörvény s most sem elégítheti ki a készülő közigazgatási reform. A németek követelik, hogy zári terüle­ten önmaguk kormányozhassanak. A né­met nemzeti szocialista párt felszólítja a szudétanémeiséget, hogy egyesült erővel harcoljon tovább önrendelkezési jogaiért. Veszélyben án Ruszinszkó autonómiája I^SzV Bohemia mai vezércikke ugyancsak a k’óJ^azgatási reformjavaslatát veszi .éles kriti­ka alá s többek között ezeket állapítja meg: A javaslat elsősorban Ruszinszkó autonó­miájának végét jelenti, melyet a népszövetség is garantál. Ezzel tehát megsérti a nemzetközi, jogot, mert mi marad Ruszinszkói önkormányzatából, ha Csehor­szág, Morvaország és Szlovenszkó is egyen­jogú faktor lesz mellette? Milyen hatásköre lesz a ruszinszkói kormányzónak, akit papí­ron meg akarnak hagyni? De a javaslat meg­sérti a köztársaság alkotmányát is és pedig több tekintetben. Szántó György BÁBEL TORNYA 'A PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP REGÉNYE (31) Szent Tamás erődéi kétöles vastagságú falaik, amelyek háromszorosan veszik körül a dombot. A Szeut Györgyinező felől átgázol- hatatlan ingevány veszi őket körül. A fő, hogy a kettőt összekötő Vízivárosba ne le­hessen behatolni. János elmondta mindazon védelmi berendezéseket, amelyeket a nyu­gati váraknál hazafeléjövet megfigyelt. Az építőmester, aki fiatalkora óta nem járt kül­földön, sohasem hallott még a karókkal tele­tűzdelt és cserjékkel fedett farkasvermekről-, á csatornákról és föld sáncokról és ugyancsak nagyot nézett, amikor János megmagyarázta., hogy nem annyira a faliak ereje a fontos, mint inkább, azok. elhelyezésé. János elővette az ónját és néhány vázlatot vetett papírra, hogy bebizonyítsa az alaprajz fontosságát. A falaik zegzugos labirintusában három, sőt néha négy irányból egyidejűleg lehet nyila zni és kekeket lohadtam és ez fontosabb, mint­hogy a falak soká ellentálljanak a kővetőgé­peknek. Az ispán arca felragyogott. Azonnal megértette az uj rendszer minden előnyét és megsimogatta a fiú fekete haját. — ügy látom, n emcsak templom öt tanul­tál meg építeni odakint, de annál sokkal hasznosabb dolgokat, is. János figyelte ennek az embernek a mosolyát. Ritkán mutatkozott, a döíyfös arcon, de ha megjelent, jól -esett, mint a nap­sütés. Ilyen derűvel, ilyen nyitottan csak a nagy napsütötte síkságok fiai tudnak ..moso­lyogni, a hegyilakó és a kőfalak között élő emberek sóba. — Nem tanultam én biz a vár építést. H azajöttünkben sok várat láttam és egyeb ■ egyet köz-élről is megnéztem, ennyi az egész. Az idő halad, és ami jó volt a tegnapnak, az nem jó a mának. A templommal csakúgy van, mint a várral. Ha meglátnád a Szent Gudula székesegyházat, amelyet mesterem épít Bru- xelles városában, csakúgy örvendenél, mint ahogy ennek az uj várrendszemek. Ezek a templomok itt durvák és zömök, komor sőt rideg épületek, inkább várhoz, mint temp­lomhoz hasonlatosak, így hát nem felelnek meg a célnak. De Anzelmus mester templo­ma a szeretet kőéneke, amely megdobogtatja a szivet és szárnyakat -ad az elmének. Csak hevenyészett rajzot láttál arról, amit én a várhegyre képzeltem és máris megnyerte tetszésedet, mert nem hasonlatos semminemű eddig látottakhoz. Vignali, az öreg építőmester hümmögött. Neki bizony nem tetszett az a templom, amely semmiben sem volt hasonlatos az ed­dig látottakhoz. Meg is mondta ezt többször Jánosnak, amikor a bástyákon jártak leélték. Most ismét alkalom adódott, — De ugye, ilyenkor, ha veszély .fenye­get, jó ez a várhoz hasonlatos templom, amelv -eílentáll a kőhajitó gépeknek? János mosolygott. Ugyanolyan volt a mosolya, mint az ispáné, valami távoli nap­sütötte sikságok derűje. Nem válaszolt az öregnek, akit sohasem lehetett meggyőzni. — Hát a királynak nem tetszett a templom, mondta az ispán. No nem baj. Majd ha eljön ez ideje, elküldök ezer job­bágyot a pilisi kőbányákba, nem királyi bá­nyák. Bors ispán meg nem fogja sajnálni azt a száz dereglye követ. Megépítjük mi azt a templomot, a király nélkül is, fiú.vMegint mosolygott jóságosán, mint amikor egy apa játékszert hozott a kisfiának. Szép játékszer. Ezer jobbágy fog dolgozni rajta és száz dereglye hozza majd a Dunán. ~ De most gondoljunk a várral, hátha igazuk vaia -ama förtelmes fajzatoteakr — Hány jobbágy kell az építéshez? A jobbágy volt az a mértékegység, amelyben gondolkozott. Tiz jobbágy, száz jobbágy, ezer jobbágy. Ha valami nagy dol­got forgatott a koponyájában, ezeT jobbágyra gondolt. Most nagyon lekicsinylőén nézett az öreg épitőmesterre, mert az csak három­százat kért. — Hallod, Ekecs, csak háromszáz kell. Szólj az egyik tizedesnek, hogy holnapra legyen itt a háromszáz. Dorogról és Tokod­ról jöjjenek. Te meg, mondta az építőmester­inek, fogadj meg a földieid közül annyi pallért, amennyi kell és holnap lássatok neki. Amikor János hazaért, Sámuel és Ákos űrtiakat látta kijönni a házbél. Vidáman üdvözölték és továbbmentek. Hilgur a torná­con ült és varrt, — Itt voltak nálunk az urfiak? — Neon, a várnagyéknál. ~ Hát az édesanyám hol van? Bent a szobában? — Nem, a várnagyoknál. Még minden zöldéit, amikor az őszi eső permetezni kezdett. Szitált a szürke égből szakadatlanul, álmosátóan és mindent el­ázhatva. Az építkezés nehezen döcögött elő­re a ragadós, rögös agyagban. Egyszerre or­vul belevágott a hideg a fákba és a cserjék­be. A vadszőllő jajgatva vöröslőit fel és a szüretet sebtiben kellett elvégezni, nehogy lefagyjon a szolid. Fanyar és idegenszer ü volt ez a gyors, dáridónélküli szüret. Nem igy volt ez máskor. A szőllőhegyek méltat­lankodva és árván vereslettek fel a csend­bein, aztán dideregve nyújtóztak ki a magas, fehér ég alatt. Lassan-lassan az álom ködje nehezedett rájuk. A folyam megdagadt és -bosszúsan mormogott Nem rakoncátLanko- dott és csacsogott a fűzfákhoz, mint tavaszi áradáskor, hanem dörmögöft a semmibe, naakpgy magájaok zúgott Tavaszkor üzeue­Ruszinszkó háttérbe szorítása nemcsak az említeti szerződéseknek mond ellent, hanem az alkotmánylevélnek is, amely­ben ezen terület önállósága élesen ki van hangsúlyozva. Az uj országos és járási képviselőtestületek tagjainak egy részét ki fogják nevezni, ami szintén teljesen ellentmond a demokratikus szellemnek. Az uj törvény megváltoztatja az alkotmányt a nemzetgyűlés két háza három­ötöd többségének akarata nélkül. Az uj javas­latot a pártérdekek hozták létre. Ha az 1924 január 31-iki nyelvrendelet, amelyet a szlovén- szkói megyei és járási képviselőtestületekről, adtak ki, érvényben marad, úgy ez a csehor­szági, morvaországi képviselőtestületek német tagjaira nagy veszélyt jelent Minden jel arra vall tehát, hogy a közigazgatást agyonbürok- ratizilják és visszatérünk Metternich közigaz­gatási abszolutizmusához­Hrusovszky Hodzsában látja a szlovák szeparatizmus szító j át Hrusovszky Igor, Beens külügyminiszter állandó szócsöve, aki az utóbbi időkben Be- nessel együtt kissé háttérbe szorult, e napok­ban sorozatos cikkeket közöl a Ceské SÍ óvó­ban. Egyik ilyen cikkében Hodzsa Milánt sa­játosképpen Tisza István gróffal hasonlítja össze. Hrusovszky ezt az állítását a közigazga­tási reformmal kapcsolatban kockáztatja meg. A reform szerinte ellentétben áll Svehla ere­deti tervével. Hodzsa ma a Hlinkávát kötött paktum; értelmében megsemmisíti Svehla müvét. A népek önkormányzata helyébe privilegizált pártok és érdekcsoportok oligarchiáját állítja. Szlovenszkó bástyája lesz a szlovák sze­paratizmusnak és a szlovenszkói államjogi program a csehszlovák nemzeti egység gondolatát is megsemmisíti. Hrusov­szky Hod&sát a köztársaság szétbontójá- nak aposztrofálja és ebben a vonatkozásban hozza őt Tisza ne­vével kapcsolatba, mert nézete szerint Tisza okozta a magyar egység széthullását. Hrusov­szky állítása csak arról tanúskodik, hogy ez a dilettáns diplomata teljesen tájékozatlan a legközelebbi múlt történelmi eseményeiben. — Berlinben dől el a „Misa Európa** verseny sorsa. Becsből jelentik: Megemlé* kéziünk tegnap arról, hogy a „Miss Európa'- versenyben a bécsi zsűri nem tudott dönteni-. Az országok legszebbjén, miután a Fanamet- filmgyár bécsi műtermében lefényképezték őket, tegnap este hazautaztak. A fűmet még a mai napon Berlinbe küldők, ahol a Fana- met-központ tagjai döntenek arról, hogy ki legyen „Miss Európa", valamint ki nyerje a második és harmadik dijat. A három díj­nyertest szerződtetik azután Hollywoodba. A dijakra — Bécs-ben kialakult vélemények szerint — a legtöbb esélye Görögország, Ju­goszlávia és Csehszlovákia képviselőnőjének van. leket hozott, most nem akart semmiről sem tudni. Tavaszkor a medrével játszott fogós­dit, most C33k a mélységeket marta és vágta, A köd megölte az ő hátát is és ólommá ful­lasztotta a fényét. Talán ezért volt dühös. Az emberek köhögtek és ők is dühösek voltak. Az ispán összeveszett a várnaggyal, mert ez folyton sürgette, hogy Fehérvárra menjen szétnézni. Sámuel urfi összekapott az öccsével, mert a ködben és esőben egy vadászat sem sikerült, János pedig majd hogy neki nem esett az öreg olasznak, mert ez készakarva hátráltatta a munkát, amely am úgyis csigamódjára mászott. Mindketten felrohantak az ispánhoz, hogy igazságot te­gyen. Az ispán szokása szerint a bástyaszo­bában ivott egy kanonok, két templomos lo­vag és négy barát társaságában. Ekecs vé- gigmorogta a hosszú sötét folyosót. — Éppen jókor jöttök ti is — mondotta az olasznak. — Hozzám vágta a serlegét. Az olasz megállóit. Ismerte az ispánt és tudta, hogy ilyenkor néni jó mutatkozni. De János, akit valami nagy feszültség állandó ingerlékenységben tartott, nem törődött a várnagy számivá! és benyitott a bástya- terembe. Észre sem vették. Az ispán kivörö­södött arccal ordítozott. — Folyton piszkál ez a barom. Mi dol­gom van nekem ott? Várjam a kulcslyuknál, hogy fiú lesz-e, vagy hetedszer is leány? Mindnyájan felröhögitek. Tudták, hogy a királyné várandós és az egész udvar csak a nagy eseményt lesi. Végre az ispán is ki­fújta magát és együtt nevetett a többiekkel. János figyelte. Hát ilyen. Egyszer ordít, egy­szer kacag, csapong, mint a szél a pusztán. — Mi baj van, János? Most jutott eszébe, hogy miért is jött Az olaszra gondolt és elöntötte a düh. csak­úgy, mint előbb az ispánt. (Folytatjuk.) 5 __ i— ——

Next

/
Oldalképek
Tartalom