Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-24 / 45. (1379.) szám

8 ____________________ Hí res asszonyok ragyogása és nyomorúsága — A szerelem hatalma a világtörténelemben — Theodora célozná, hogy egy-egy városban az egész esztendő platt társadalmi szervező munka folyjon a szint- idény anyagi föltételei biztosításának előkészítés eére. Nevezetesen a megfelelő számban elhelye­zett bérletek árát havi részletekben szedné be .előre a Szinpártoló Egyesület helyi fiókja a szín­házlátogatásra hajlandó, de szerényebb anyagi ■viszonyok között élő közönségtől. Nincs kizárva, hogy ezzel a módszerrel meg lehetne háromszo­rozni a bérlők számát Mindenesetre a Szinpártolő Egyesület vezetői­nek meleg figyelmébe ajánljuk ezt az eredeti eszmét # A harmadik hét műsorán kedden Farkas Im­re operettje, A néíás kapitány ment Bellák ren­dezésében. Kovács Kató sok melegséggel játszotta meg Gréfe szerepét. Partnere Balázs István nagy­terű nő'ás kapitány volt. A Horváth—Bellák- pár sokszor kacagtatta meg a közönséget. Thuró- czy őrmester alakítása érdemel említést. Farkas kitünően alakította Ferdinánd öreg herceg alak­ját. .Tők voltak Unghvárv Ferenc, Bólray és Új­helyi Edit. Szerdán a Királynőm meghalok ér- ted-ben Kollár Mária kiváló művészettel játszotta jneg Mária szerepét. Pataky mellett főleg Justh járatott hatalmas sikert. A 3. felvonás drámai je­lenetét Vágó élezte ki kitünően. Csütörtökön a iVarázskeringő ment, amelyben Kovács Kató, Balázs, Vágó, Farkas, Bókay, Révész Ilonka, Thu- ■róczy, Marosi és Szabó Gizi arattak megérdemelt sikert. Pénteken zsúfolt házat, vonzott Ibsen örök­éi etü drámai költeményének', a Peer Gynt-nek az előadása Grieg eredeti kisérő zenéjével. A színtár­sulat összes szereplői nagy apparátussal hozták elő a darab szépségeit. Pataky nyújtott kiváló ala­kítást Peer szerepében. Kovács Kató gyönyörű génekével és Cserényi Adél Aase megjátszásával. A nagy érdeklődésre való tekintettel az igazgató­ság e hétre is kitűzte a darabot. Szombaton és vasárnao Muzsikus Ferkó ment, amelyben Kovács Kató, Horváth Böske, Balázs, Bellák nyújtottak kabinettalakitást. Kitűnő volt még Vágó, aki ál­landó derültségbe tartotta a közönséget. Tetszett Kovács Kató kombiné-tánca. Vasárnap délután A csókos asszony ment. ’A SZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA LOSONCON: Csütörtök: Lengyelvér. ■ Péntek: CsitrL ”'-s Szombat és vasárnap: Asszonykám. Vasárnap délután: Muzsikus Ferkó. Hétfő (T>uc3uelőadásul): Aranymadár. ül RUSZIffSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA . UNGVÁROTT: - Csütörtök: Vardzskeringő, operett. Péntek: Peer Cfmt. Szombat: Muzsikus Ferkó. ■ ,• • . . Vasárnap' délután ‘.Csókos asszony. Vasárnap este: Muzsikus Ferkó. Rádióműsor. Csütörtök ­PRÁGA: 12.15, 16.30, 20.08 Hangversenyek. 18.85 Német előadás. BRÜNN: 17.30 Német előadás. 17.50 Sajtóhírek német nyelven. 19.00 Félix Sálién vigjáléka: A másik partról. 20.08 Prágai műsor. POZSONY: 18.00 Hangverseny. 19.15 Eisner dr. előadása: A dévényi ásatások. 20.08 Prágai műsor. BUDAPEST: 17.02 Az operaházi zenekar hangvers. 18.2J Magyar klasszikusok. 19.00 Operaelőadás, utána cigányzene. BÉC3: 16.15 Hangverseny. 19.00 Pi’cz tanár előadása: Az idegrendszer higiénája. 20.05 Tosca, Puccini operája. BERLIN: 17.00 A Steiner-zenekar hangversenye. 19.45 Zarek dr. előadása Osvald Spenglerről 20.30 Beethoven-est. Kleiber dirigál. LONDON: 19.20 Hangverseny. 20.15 Schumann-dalok. LEIPZIG: 20.00 Leonore, Beethoven operája. BRESLAU: 19.30 Kühnemann dr. előadása a német klasszikusokról. KűNIOSBERG: 20 00 Nemzeti kamarazene. ZÜRICH: 21.00 Tánc-zene. ' MILANO: 22.45 Jazz-band. ROMA: 21.00 Színházi előadás. ZÁGRÁB: 20.30 Jugoszláv 7,ene-e3t. Péntek PRÁGA: 12.15, 16.30, 20.13 Hangversenyek. 18.35 Nőmet előadás. BRÜNN: 17.30 Német előadás. 17.50 Sajtóhírek német nyelven. 19.00, 21.00 Hangversenyek. POZSONY: 19 00 Szlovák nyelvtanfolyam németek részére. 19.30 Könnyű zene. 22.45 Cigányzene az Astőriából. • BUDAPEST: 16.00 Gyermekmesék. 17.02 Gaál M. tudományos előadása. 19.40 Irodalmi előadás. 20.30 Hangverseny. BÉCS: 16.15, 19.30 Hangversenyek. 20.15 Hangverseny-akadémia. St,ráüss R. rész­vételével. BERLIN: 22.30 Tánc-zene. LEIPZIG: 22.15 Tánc-zene. LONDON: 21.15 Orpheus, Gluck operája. BRESLAU: 20.00 A teremtés, Haydn-oratórium. HAMBURG: 19.25 Aida. fiöNIGSBERG: 20.00 Don Pasquale, Donizetti operája. ^ORICII: 21.00 Operett- és keringő-eet. MILANO: 16.30, 22.45 Jazz-band. RÓMA: 20.45 Csendes vit, Pietri operája, ZÁGRÁB: 20.30 Cigányzene. L Theodora démoni élete Theodora császárné halálának: esztende­jében, 548-ait imáik mosit Kri szitus szüli ekése után, meg akarom iirnil én, a myliháknei Theophoros, eimléfkezetenuibőil és a tudomá­somra jutott dolgokból a nagy császáraő- neJk, ennek az egészein rendkívüli asszony­nak életét úgy, amint annak magam is köz­vetlen közeiből szemtanúja voltam s meg­bízható tanuktól hallottam. A későbbi ko­rok... olvasójára bízom, hogy hasznot húzzon az elmondott akiből s amint neki majd tet­szeni fog, igazat hamisságnak, hazugságot pedig igaznak tartson hajlama, előítéletei vagy jobb tudomása szerint. Az én szerény értelmemnek ez a feladat túlságosan magas lenne. Tehát kezdem. így vezeti be a mythilenei Theophoros mester nagy értékű memoárjait, a hatodik század történelmének legbecsesebb -kútfőiét. Élt akkor Bizáncban egy bizonyos A'ka- kios, akinek hivatala az volt, hogy felügye­letet tartson az arénában a vad állatok fe­lett. Ezért az arkíotrophos elmet viselte, bár más dolga is volt, mint hogy enni adjon a medvéknek. Akákios súlyos betegséget kapott s Anastasios uralkodásának idején meghalt Három kis lánykát hagyott hátra: Anastasiát, Komitól és The odorát. Köztük a legidősebb, Anastasla is mindössze hét évet számlált akkoron. A cyprusi származású özvegy, hogy fenn tudja tartani magát és gyermekeit, kedvesének, akarta megszerezni, férje állá­sát és ezért gyermekeivel együtt könyörög­ve jelenít meg a hippodromlban a nép előtt, mert az igazgató másnak akarta juttatni az állást. A nép azonban Akakio® özvegyének kedvese mellett döntött. Theodora ekkor, amidőn először lépett a cirkuszba, öt esz­tendős volt. Amikor Anastasla felserdült, anyja a pantomim ^színházba adta s. kísérőül a kis Theodorát adta hozzá* akit úgy öltöztettek fel, mint egy Ms rabszolganőt, ujjaikkal ellá­tott ingbe. Anaatasíá hamarosan keresett kurtizán lett s a kífc Theodofát‘magánál tar­totta. Amikorra Theodora is feiteerdült, a színpadra lépett s hamarosan ő is kurtizán­ná lett. Sem a fuvolán, sem a kétágú sipon nem tudott játszani és a tánchoz sem volt tehetsége. De mégis kedvence volt a férfiak­nak. A mdmuooklkal járt vándorútra s azok­nak körmyüvéra életét csinálta végig, maga is sokszor szerepeit pantomimjeikben, s mert tele volt humorral meg csillogó szel­lemmel, hasznossá tette magát számukra. Élete azonban lelve volt sötét szenvedélyek­kel, a. férfiakkal szemben minden szégyen- érzetet levetkőzött, azt is megengedte, hogy kegyetlenül bánjanak véle, hogy megpofoz­zák, megkorbácsoljjálk. Amikor verték, ne­vetett és kicsMantak gyöngyi ehér ségü fogai. Csakhamar nagy hírre tett szert s Liliül óta nem élt olyan démon a földön, aki akkora hatalmat gyakorolt volna a fér-, fiakon, mint Theodora. Egy HekebotoS nevű tyrusmak annyira megtetszett, hogy amikor helytartónak nevezték ki, Theodorát magá­val vitte Peutapolisba. A kormányzó azon­ban egy heves jelenet után elkergette s ő Alexandriába ment, ahol az utca sarába sü- lyedt. Városról városra vándorolt s nem volt falu keleten, ahol Theodorát ne ismer­ték volna. A tisztességes emberek messzire elkerülték, ha szembejött velük az utcán. A végső elzüllés örvénye előtt állott és csali az isteni irgalom könyörülhetett meg rajta. II. Theodora, a kurtizán, császárné lesz így élt Theodora, a kurtizán, akinek leikéből már kiveszni látszott minden szé- gyieniérzet s erkölcsi érzék. Vakmerőségé­ben már odáig ment, hogy egy puszitad szen­tet akart megki sérteni s az ördög bilincséibe verni. De nem igy történt a dolog, az ő lelke változott át s most borzadva gondolt vissza a bűnök,tömegére, amely lelkét a sátán rab­ságába vetette. Anti ooh iának patriarobája, a szentélietü Severus, főhivatásának, tartotta, hogy a bűnbe esett asszonyokat az erény útjára térítse vissza. Theodora volt a leg- bünbánóbb közöttük. Amikor Bizáncba visz- szatért, egyik régi sorstársa se ismert volna rá, annyira szerényen és visszavonultan élt egy kis (házban, ahol vásznat szőtt, mint a ró­mai császárok korának tisztes matrónái. Itt talált rá Justinianus. Hogy Justinianus annyira hatalmába került Theodorának, sokan varázslatról be­szélnek, amelyet Theodora használt volna a későbbi császárral, a világ urával szemben, aki ekíkoT negyven éves volt. De a nő ter­mészetes varázsa volt, ami megejtette a fér­fit s amit nagy mértékben elősegített Theo­dora élénk szelleme, magas értelmisége s az az ügyesség, amellyel ezeket a tulajdon­ságokat érvényre tudta juttatni. Tekintetbe kell venni, hogy Justinianus minden tehet­sége s rendkívüli tulajdonsága ellenére kis­sé gyönge s könnyen befolyás óvható ember volt, akit teljesen meghódított Theodora fö­lényessége. Egyetlen kívánságát sem tudta megtagadni. Mivel Theodora nagyon kinos- szomjais volt, Justinianus elhaknozta a’rany- nyal s drágakövekkel. Mivel nagyon hiú s becsvágyó volt, Justinianus kieszközölte császári nagybátyjánál, hogy Theodorát Pa­tríciává tegye. Theodora befolyásra akart szert tenni s Jnstiniánus teljesen az ő szim­pátiái és intrikái szerint bánt az emberek­kel. A jó Jusiinms császár semmi nehézséget nem támasztott, amikor öccse, a császári ko­rona várományosa, a legalacsonyabb sorból felkerült kurtizánt s táncosnőt akarta fele­ségévé tenni. Csak Euphemia császárné, aki éppen úgy, mint férje, paraszti származású volt, tartotta elviselhetetlennek a gondola­tot, hogy Theodora legyen az utódja. De ép­pen a legjobb időben halt meg s Theodora útjaiból az utolsó akadály is elhárult. 523-at írtak. Jüstinus császár kedvelt unoka öccse érdekéiben megváltoztatta a tör­vényt s a hippodroim, amelyben Theodora zivataros életpályája megkezdődött, most tombolva ünnepelte Justinianus feleségét, mintán a Santa Sophiában basilissává koro­názták. Ebben az időben léptem én a császárnő szolgálatába s kis megszakításokkal életé­nek végéig az udvarban voltam. Ha azokat, amik a táncosnői múltjáról szálának, meg­bízható tanuktól hallottam, úgy a követke­zekben szem- és fül tanúja vagyok a császár- nő életének. Az Augusta ekkor harmincéves volt, én ugyanolyan korú, de külsőmre már öreg ember,- őszhaju. Ennek a körülmény­nek köszönhetem a császárné bizalmát, aki azzal bízott meg, hogy tízéves leánykáját, is­meretlen szerelmének gyümölcsét, nevel­jem. Jogomban állott, hogy a ceremóniára való tekintet nélkül, amelyet különben az Augusta mindenkivel szigorúan betartatott, bármilyen pillanatban bemenjek belső szo­báiba s így megállapithatom, hogy mindaz, amit a császárnő titkos szerelmeiről széűté- ben-hosszálban terjesztettek, közönséges rá­galom. Mert Theodora, amióta Jutimianus felesége lett, senkivel sem folytatott vi­szonyt. ő ismerte legjobban azoknak a nők­nek. nyomorult életsorsát, akik a férfiak ke­gyéből élnek s ezeknek az életét akarta fel­javítani. Olyan keménységgel s szigorúság­gal lépett fel a férfiakkal szemben, ha mint bűnösök vagy kérelmezők királyi hatalmába jutottak, mintha ifjúkorának minden kese­rűségéért. gyalázatos emlékéért akarna bosszút állni a férfi nemen. Nem volt olyan magasranigu férfin, akinek ne kellett volna a ceremónia szerint leborulnia előtte, úgy hogy szája a padilót érintse. A csáiszárnő különben a legnagyobb gonddal ápolta magát. Sokat pihent, sokáig aludt s ágyának lábánál tél én-nyáron ott ál­lott az állandóan meleg vízzel töltött ezüst­serleg. Az asztalán a világ konyhaművésze­tének legizlieteisebb ételei állottak. Olyan ínyencségeket tálaltak fel, aminőket az el­kényeztetett Bizánc sem ismert. Justinia­nus, az egyszerű ember, aki csak főzeléket s gyümölcsöket evett s bárkivel szóba állott, aki útjába került, elbámulva látta feleségé­nek előkelő szokásait, de mindent a leg­helyesebbnek tartott, amit az asszony tett, annyira hatalmában volt a csodálatos asz- szonynak. (Folytatjuk.) AUTÓBUSZOKAT 11,16,22 és32 üléssel személyszállításra épitetf chassisyal szállít ÁGRARIA r.L BRATiSLAVA Rózsa uccalt'/ ..................... ■ --Ttrvw.i &2 7 február 24, csütörtök. xx A PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP BUDAPESTI ÁRUSÍTÓHELYEI. A Prágai Magyar Hírlap a budapesti pályaudvarok uj- ságelárusitóinál és a városi hírlapidoszkok- ban 24 fillérért kapható. — A tolvaj látománya. A nápolyi Rednigrctta bazilikában tolvajok jártak nemrég. Az emberek hiába törték a fejüket, hogy a vakmerő templom- fosztogatók miért érték be Szent Reparato né- | hány szerény ékszerével s a bazilika madonnája- nak mesés értékű ékszereit miért hagyták érin­tetlenül a feltört szekrényben. A titkot most nem . r várt módon fejtette meg a főbünösnek, névszerint. | Gurato Ange’ónak vallomása. Cinkosai őt. bízták meg, hogy lopja el a szent szűz ékszereit, míg ők | maguk őrt állnak künn a templom előtt. Beisme- jjj rése szerint csakis a szüzanya kincseinek elorzá- f sáról volt sző köztük. Vésőjével fel is feszítette : már a ereklyetartó szekrény ajtaját s már-már kivette a drágaságokat, de egyszerre rémület fogta el s arra késztette, hogy mondjon le bűnös elhatározásáról. Úgy rémlett neki, mintha látná, hogy a szüzanya megmozdul és fenyegetően intve utasítja ki a templomból. A rémület megbénította a rossz-szándékú ember karját s képtelenné tette arra, hogy az előtte fekvő kincsekhez nyúljon. Csak arra az egyre gondolt, hogy minél hama- rabb kívül kerüljön a templomból s össze kellett szednie minden erejét, hogy megtalálja a szent ház kapuját. De hogy ne érje gúny vagy szemre­hányás cimboráitól, hamarosan összekapta Szent Reparato néhány ékszerét s utóbb el is adta ezer J líráért egy orgazdának. — Újabb grvémánfmezőket fedeztek fel j Délafrlkában. Londonból jelentik: Johamris- j burgl jelentések szerint Kriegersdorp és j Ventersdoru között uiabb gvémántmezőket fe­deztek fel. amelyeknek negyven angol mért- j föld a teriedelme. Az ui svémántmezők fel­ásatását e bélen kezdik meg. jSport- . „Egyetlen komoly, pozitív jelen­ség van az életben: a sport" Tristan Bemard, a világh:rü francia irő most tudvalevőleg az akadémia egyik megüresedett széi- ! kére pályázik. A párisi L'Auto cimii lap munka­társa meginterjúvolta Tristan Bernard-t úgyis, mint Akadémia-jelöltet, úgyis, mint kitűnő írót és agy is mint egykori biciklipálya-tulajdonost. Tristan Ber- nard igen érdekes dolgot mondott neki: — Én humorista vagyok, — mondotta, — a humorista olyan ember, aki meglátja a társadalmi konvenció és a realitások közötti nagy ellentéte- 1 kel Ezek az ellentétek, ezek a hazugságok az én j humorom forrásai. " — Egy jelenség van csak az éleiben, ahol nincs * relativitás, ami pozitív, ami komoly, igaz eredmé- j nyékét tud felmutatni és ez a sport. A sportnak köszönhetem, hogy még imi tudok. Elmondotta még Tristan Bemard, hogy a leg­jobban szereti az atlétikát az összes sportok között, d — Kár, hogy nem ez a sport van a legnagyobb hatással a tömegre, — mondotta, — de azért talán : mégis tévedtem. Az összes sportok közül a bo.ro- i lést szerelem a legjobban. Bizonyos szomorúsággal kell azonban látnom, hogy a mai, legújabb boxoló- generáció nem ér fel a régebbivel. Ezután arról beszélgettek, hogy a francia ha- ; tóságok mennyire nem vesznek tudomást a * sportról. — Ez bizony nagy kár, — mondotta Tristan j Bemard, — azonban, sajnos, ma még egyelőre úgy j állunk, hogy o hivatalos Franciaország hermetika- ] san elzárkózik a sport elöl. Itt vannak azonban a 3 sportklubok, ezeknek feladata hogy pótolja, amit 1 a hivatalos Franciaország elmulaszt, hogy kitűnő sportoló generációt neveljen és népszerűsítse a test : kultuszát. . i )( Lovasünnepély a budapesti Nemzeti Lovar­dában. Vasárnap délután nagy és előkelő közönség előtt folyt le a Nemzeti Lovarda Egylet fedett lo­vardájában a nagyszabású lovasünnepély. A kö- 1 zönség sorában ott volt a többi között Andrássy Géza gróf, a Lovarda elnöke. Teleki Sándor gróf , alelnök, továbbá Széchenyi Viktor gróf, Esterházy László gróf, Hadik B&rkóczy Endre gróf, Hoyos Miksa gróf, Hoyos Béla gróf és Prónay Sándor tá- ■ homok. Igen sokan voltak jelen az arisztokrácia hölgyei közül és a Budapesten időző külföldi elő­kelőségek is szép számmal jelentek meg. Ezenkí­vül tömegesen jelentek meg a nagyközönség sorai- | bői az érdeklődők. A program első részét bravúros és cirkuszi vakmerőségü lovasmutatványok töltöt­ték ki, mig a befejező rósz a mintegy félóráig tartó, l külsőségeiben impozáns caroussel volt. A carous- selt Mária Terézia korabeli daliás testőrtisztek és dámák piros és zöld szinü aranysujtásos jelmezé­ben nyolc pár lovagolta, pazar látványt nyújtva a közönségnek, amely minduntalan lelkes tapssal i, jutalmazta a szereplőket. A carousseit Cs. Szabó Kálmán vezette. X A prágai Vrsovice ausztráliai utazása meg­valósul. A prágai Vrsovice csapata messzi utazása Ausztriába mégis csak megvalósul Svetlik dr., a sydneyi cseliealovák főkomzul közvetítésével meg­egyezést kötött az egyesület az ausztriáliai labda­rugó szövetséggel. A prágai csapat április 15-én j Nápolyban hajóra 6záll és túrája három hónapig fog tartani. X A prágai Sparta újabb külföldi furára ké­szül. A Sparta, amely még csak nemrégen Éssak- amerikában szerepelt, április végén vagy május elején egy „világkörüli utra“ megy, mert egy­részt Dólamerikában fog játszani az összes neve­zetesebb csapatokkal, onnét pedig Japánba megy, amely országban még egyetlen európai klub sem játszott.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom