Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-11 / 34. (1368.) szám

Mai számunk 10 o!«Sal VL évf. 34 (1368) szám « Péntek » 1927 február it Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke: külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszköi es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: polltikcŰ nQ.pilo.piQ. Felelős szerkesztő: DZURÁNYI LÁSZLÓ FORGÁGH GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská ul 12/III. —Te­lefon: 30311.— Sürgönyeim: Hírlap, Praha Portugáliában olyan mindennapi jelenségek a forradalmak és a polgárháborúk, mint nálunk a parlamenti csaták és a sajtóháboruságok. Megszoktuk, hogy havon­ként más-más lisszaboni ur lendüljön nyeregbe, ■más-más hadosztályok meneteljenek élesre töl­tött fegyverrel Lisszabon felé, ámde ami most tör­ténik, több mini a portugál forradalmi általános­ságok, valóban polgárháború, véres, borzalmas istenítélet, a modern technika minden vívmányá­val fölszerelt embergyilkosság. Több száz halott, tizenhatórás városbombázások, halomra lölt utcák és bedőlt történelmi paloták, barikádok, és tömeg­hisztéria, ez már más, ez már olyasféle, mint Manuel király elüzetése, kollektív forradalom, kegyetlenség, ázsiai sötétség. Meginog a diktatúra és meginognak a dikta­túrák általában, — nem kérdezzük. Elvégre mind­egy, nekünk itt messze, saját gondjainknak ele­fánt c:onltorny óban, elvégre mindegy — de éppen erről a sötét nagy mindegyről szeretnék beszélni, erről a mindegyről, mely a portugál forradalom­mal kapcsolatban végegjegesedik az egész világ­sajtóban, — erről a nagy vállvonogátasról, nem­törődömségről, erről a „mit nekem Portugál iá"-ról, mely oly flegmatikusán ül be a nagy lapok egy kicsiny sarkába, mig a főhelyeken mulatságosan terjeszkedik mondjuk egy-egy borzalmas ■ gyil­kosság, egy-cgy színésznő szennyese, egy-egy néger sportizom ragyogásának őrülete, vagy a leg­jobb esetben szegény Charles Chaplin, akinek szomorú kínjaiban most oly kéjes álréizceUel vajhái naponta minden világlapnak legalább négy hasábja. Portugália mellékes. A több száz kitolt mellékes. Huss sor, egy kép Oportóról, (valóban kies tájak, dél, pálmák és tenger), ahol k-dszáz- tizenhat portugál harcos cselt el \ egyetlen, dél- elöllön. Ők nem fognak többé vígan dudálni, mint a többi portugálok, mondjuk mosolyogva és lapozunk egyet a MiSsz Európa-tippolésck hasáb- özönébe. Lisszabonban főikonzolt-lk egy kór hátét. 1All right. Érdekesebb, hogy Vilmos' csiszár pa­pucshős. Portugál forradalmárok kegycilenked- nek a nőkkel. Odafigyelünk, de nincsenek ■:észte­tek és csalódottan indulunk nj szenzációk böngé­szésére. Portugália, és forradalma nem érdekli a világot, a világháború jegyében miadm politika eltörpült, minek ez, hah, lágyabb ének kell ne­künk. Nos, ez igy talán helyén volna és jaj, ne gondolja senki, hogy botránkozó képpel szemre­hányást teszek a világnak az ő nagy rosszasá­gáért és könnyelműségéért, hogy jobban érdekli szegény barátunk Chaplin, mint száz és száz por­tugál emberélet, s hogy a világsajtó csak melléke­sen foglalkozik a nagy portugál sötétséggel. Ko­rántsem. Nem ezt akarom. De fölvetem a kérdést, hogy mért van az, hogy mig valamennyi, portugál embergyilkoláson, diktatúrán, terroron, erkölcs­telenségen, rabláson, politikai jogmegszoritáson, korrupción és bornirtságon simán lövasiklik az európai hangulat, addig tegyük föl, ha Pesten va­laki sikkaszt, Magyarországot azonnal Ázsia kö­zepének kiáltják ki haraggal, gyűlölettel és je­lentőséggel. Kik csinálják ezt igy? Utóvégre Por­tugália pont akkora, mint Magyarország, nem ment végig erkölcsronló világháborún, nem ál­dozott föl Iragikus félreértéssel egy millió fiatal emberéletet, s azonkívül Portugália műveli nyu­gat is, Európa lelke, büszke spanyol lelke, szép Lusilánia, regék és romanlicizmusok hazája, — mért nem látják, mért nem botránlcoznak, ha ar­rafelé bajok vannak? Ha nincs parlament, csak diktatúra? Ha utcai harcok tombolnak? Ha a po­litikai merényletek általánosak és sikeresek? Ha a nép egy kis része békóban tartja a másik részt? Ha a munkás nem ember és kivándorol Ameri­kába? Amikor a magyar frankhamisítás a leg­jobban zenélt az európai sajtóban, volt egy portu­gál frankhamisítás is, legalább akkora, mint a magyar, konzulok, portugál katonatisztek voltak belekeverve, csaknem az egész diplomáciai kar — és mégis csönd. Pedig már több százezer hol­land forintot elhelyeztek és a. kimondott cél az volt, hogy a hamis pénzekkel szerzett vagyont egy politikai párt kihasználja az állampuccsra, lerázza az alkotmányos köztársaságot, s spanyol­ellenes diktatúrát kiált ki. Mért hallgattak erről és mért hallgatnak most erről a kétségtelenül embertelen portugál politikai gyilkossági járvány­ról? Mért csak jelentések és sehol kommentárok? \üért nem „szörnyűségé ez, s mért európai ször­nyűség, ha a pesti parlamentben tulkiabálnak *gy ellenzéki képviselőt? Hol gyilkollak igy Ma­gyarországon? Igen, Magyarországon is gyilkoltak, szörnyen gyilkollak, egy millió embert legyilkol­lis$iafe©ei megadta magát Kormánykommünikék a forradalom végét jelentik — Magán­jelentések a lázadók sikeréről számolnak be, akik állítólag Carmona diktátort Is elfogták — Kegyetlenkedések, hisztériák az óportói és a lisszaboni utcákon Madrid, február 10. Az United Press jelentése szerint a lisszaboni felkelők szerdán este 8-kor feltétel nélkül megadták magukat. A kormány, vagyis a diktatúra feltétlen ura a helyzetnek. Ez a jelentés az első távírón érkezett magánhir. amely hétfő óta Lisszabon­ból a külföldre jutott. Madrid, február 10. A kormánycsapatok egész éjjel hevesen bombázták a tengeré­szeti arzenált, amelyben a forradalmi csapatok ntolsó maradványai elsáncolták magukat. Este 10 óra után már biztos volt, hogy a forradalom utolsó mentsvára is elesik. Éjfélután a forradalmi bizottság, melynek tagjai Mendez Rcis, Tamagnin, Bargossa és Amcrico Olavo voltak, szántén megadta magát. Lisszabonban ismét teljes a rend. Ma reggel az üz­leti élet és az utcai forgalom rendesen megindult. A posta és a távirati hivatalok ugyan­csak felvették a forgalmat. Kétszázhetven oportói polgár halála Madrid, február 10. Vigói jelentések sze­rint az Oportóból érkezett utasok a város bombázásának áldozatait 270-re becsülik. Diaz ezredest, a forradalmárok vezetőjét a többi vezérrel együtt ©érv kaszárnyába inter­náltaik. Esv magasabb állami hivatalnok, aki Portugáliából jövet Bagiayozba érkezett, ki­jelentette. hogy a lisszaboni harcok még vé­resebbek voltak, mint az oportóiak. A kor­ín ánvcsaríi^'' már tegnap bekerítették a forradalmárokat, akik esténél tovább nem tarthatták masukat. A legtöbb hadihajói a forradalmárok melleit küzdött, de a kor­mánynak sikerült a Wengo nevű ágypnaszá­.> . * . í " *1 dót elfoglalnia és a legénységet letartóztatnia. A diadalmas hivatalos jelentés Madrid, február 10. A madridi portugál követ a következő Lisszabonból érkezett hi­vatalos jelentést teszi közzé: A politikusok forradalma, mely február 3-án kezdődött Oportóban és február 7-én ugyanitt levere­tett. ma már megszűntnek tekinthető. Lissza­bonban február 7-én tört ki a lázadás, mely­ben kezdetben három század köz társasági katena, sok tengerész és pr.fgóri ói vett részt A kormánycsapatok két napra rá itt is a helyzet urává lettek, körülzárták a tengeré­szeti arzenált, ahol a forradalmárok már alig védekeznek.. Az országban különben w.'T.'a'im HMM v.'mxmmmmm nyugalom uralkodik. A hadsereg hü maradt a kormányhoz. Utólagosan érkezett oportói jelentések szerint a város környékén a for­radalmárok még megszállva tartanak egy két stratégiailag kitűnő pontot, ahol még megfe­lelő munícióval is rendelkeznek. A forrada­lom köztársasági jellegű mozgalom volt, me­lyet a liberális politikusok hívtak életre. A lisszaboni közvetlen forgalom még nem állt helyre. Az öngyilkosság-kényszer Paris, február 10. Garmoua diktátor je­lentéseivel ellentétben több magántávirat azt közli, hogy az oportói forradalom még ko- rántsincs befejezve. A felkelők a város közepén elsáncolták magukat. A direktóriumot sem fogták el. Egv na­gyobb hadihajó, mely Oportó kikötőjében horgonyzott. átpártolt a forradalmárckhoz. A kapitányt, aki a diktátor leglelkesebb sze­mélyes híveihez tartozott a matrózok elfog­ták s arra kéuvszeritették, hogy öngyilkossá­got kövessen el. A város utcáin borzalmas és erkölcstelen jelenetek játszódtak le. A pol­gári lakosság közül több mint 100 embert meggyilkoltak. Lisszabonban a forradalmárok helyzete szintén nem katasztrofális, ámbár a hi­vatalos kommüniké már Lisszabon kapi- tulálásáxól tud. Két hadihajó átpártolt a forradalmárok­hoz és a kikötőből bombázza a kormánycsa­patok állásait. Sőt egy. madridi jelentés sze­rint a forradalmárok magát Carmona diktá­tort is ejiogták. , Anglia tudja, mért n@m sialcit a szovjettel (hurcheü alsóházi beszéde Kínáról és Moszkváról — Snowden a legközelebbi választáson a munkáspárt f©ité3ls§ia győzelmét várja — Shanghai bizonytalan sorsa London, február 10. Churchill az angol alsóháznak trónbeszédről megindult vitájában éles ítéletet mondott a munkáspárt magatar­tásáról. különösen arról, hogy Macdonald ak­tivan beleavatkozott a brit külpolitikába és táviratot küldött Csennek, melyben az angol- kina-i tárgyalások ujjáfelvéteiét kérte. Az an­gol pénzügyi államtitkár szerint bármily jó szándék vezette is a murik ásó árt ot, mégis illő és szükséges, hegy a külpolitikát egyedül a kormányra bízzák. A kínai katonai helyzet homályos és határozatlan. Könnyen előállhat az a helyzet, hogy Shanghairól minden veszedelem elmú­lik, de viszont az is megtörténhetik, hogy a megvert polgári hadsereg visszaözön- lik Shanghai felé, nyomán a diadalmas kantoni hadsereggel s mindkét katona­ság rombolva, pusztítva tör be a shang- haii angolok negyedébe. A kinai ügyben egyedül a kormány ki­küldött angol képviselőinek tanácsa lehet mérvadó, mert ők ismerik csak valójában Kinát. Az angol kormány .visszautasítja azt a vádat, hogy a csapatküldésekkel az egyik vagy a másik kinai párt oldalán aktive akar beavatkozni a kinai polgárháborúba. Oroszországra vonatkozóan a miniszter kijelentette, hogv a külügyminiszter a leg­utóbbi minisztertanácson fontos expozét mon­dott erről a kérdésről. Angliát nem lehet fél­revezetni. mindent tud. de viszont azt is tud­ja, hogv miért tartia fönn továbbra is a dip­lomáciai viszonyt Oroszországjuk Churchill után Snowden munkáspárti képviselő Ítélte el éles szavakkal Churchill pénzügyi politi­káját. amelv egvszersmindenkorra megállapí­totta a bankkamatlábat. A szakszervezeti re­formról szóló törvénytervezetet, amelyet a kormány nyújtott be, az alsóház konzervatív többsége okvetlenül el fogja fogadni, de ez nem jelent semmit, mert a legközelebbi par­lament első ülésszakában, amelyen a mun­kásképviselők feltétlen fölényben lesznek, ezt a törvényt úgyis megsemmisítik. Moszkva uj fegyvereket küld Kantonba London, február 10. Japán forrásokból származó hírek szerint Szavjetoroszország legújabban nagy fegyverszállitmányokat kül­dött Kantonba. A vladivosztoki kikötőt teg­nap több megrakott hajó hagyta el. Beavatott körök szerint újabb 35.000 fegyver, 1 millió töltény. 600 gépfegyver és 30 ágyú indult Dólkinába. Anglia a kinai ügyekről jegyzéket küld a Népszövetséghez Gén!, február 10. A népszövetség főtit­kársága közli, hogv az angol külügyminiszter kimerítő expozét nyújtott be a népszövetség titkári hivatalába. Az okirat kizárólag a ki­nai brit politikával foglalkozik. A népszövet­ség tagjaival és a sajtóval holnap fogják kö­zölni tartalmát. A népszövetségi tanács mai közleményében csak a iegvzék utolsó monda- ! ta szerepel, amely a következőképpen hang­tak: Európa gyilkolta le a szegény magyar, mit I sem sejtő muszájherkuleseket a világháborúban! j De ez a bűn? És Portugáliában, vagy másutt, Kí­nában, ahová az angolok járnak egy kis kinai vérre, Niknraguában, ahol az alkoholt, — „Isten mentsen tőle“ — utáló amerikaiak egy kis olajért szívesen uszítanak a portugálhoz hasonló polgár­háborúkat. Lengyelországban, Indiában és másutt semmi sem bűn? Portugália gyilkolhat, de azért De Costa a népszövetség köztiszteletben álló elnö­ke és nagy kegyesen fölveheti a „bünös“ Német­országot' a makulátlan egyesületbe, míg a balkáni Magyarországra csak félvállról néz? Mért van ez igy? Mért vagyunk csak mi bűnösök? Kinek vé­tettünk mi, hogy pont miránk kiáltják a fe- szüsdmeget? Vagy mi vagyunk az örök bűnbak, a Megváltó, aki mindenkiért vezekel? Mért éppen a magyarság és Magyarország, mert nem Portu­gália? Európa nem adhat feleletet. Európa csak kegyetlen lehet. v p. zik: A brit kormány szükségesnek tartja, hogy a nénszövetség összes tagjait a jelen expozéval tájékoztassa a kinai brit politiká­ról. mert igy megmutathatja, hogv ez a poli­tika mennyire azonos a népszövetség szelle­mével. A brit kormány igen sajnálja, hegy a népszövetség pillanatnyilag nem működhet közre a kinai nehézségek megoldásánál, de nagyon boldog lenne, ha az első lehető alka­lommal végre részese lehetne a népszövetség hathatós segítségének. ____________________ Me gszakadtak a lengyel-német gazdasági tárgyalások Berlin, február 10. A német-lengyel ke­reskedelmi tárgyalásokat, úgy látszik, teg­nap végérvényesen megszakították. Tegnap délután kellett volna megtartani a jogi bi­zottság ülését, de közvetlenül az ülés meg­nyitása előtt a német bizottság elnöke telefonon fel­hívta a lengyeleket és tudatta velük, hogy az ülést nem lehet megtartani és a legközelebbi ülés időpontját sem közöl­heti. A német sajtó nagyrésze már napok óta kö­veteli, hogy a tárgyalásokat szakítsák meg, mert a lengyelek felső sziléziai magatartása egyáltalán nem alkalmas a kereskedelmi béke megteremtésére. Az általános véle­mény szerint a tegnapi megszakítás a tár­gyalások végérvényes befejezését jelenti. Varsó, február 10. A német-lengyel gaz­dasági tárgyalások megszakítását a lengyel hivatalos kommüniké. nagy megütközéssel veszi tudomásul. Az eset teljesen váratlanul jött. r; . • ^ . .. .. A németek négy felsősziléziai német vasutas kiutasítására hivatkoznak, mint ami a tárgyalások megszakítását, okoz­ta, holott a lengyel hatóságok e négy hiva­talnokot nem iitasitották ki, csak a lengyel munkanélküliségre' való tekintettel meg­vonták tőlük a tartózkodási engedélyt, mert nem is voltak lengyel állampolgárok. — A lengyel sajtó a tárgyalások megszakítását már az uj német kormányra vezeti vissza, amely határozottan lengyelellenes é? min­denáron konfliktusok előidézésre törekszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom