Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-08 / 31. (1365.) szám

1927 február 8, Eedd. . Közcazda^AgP . J#^w*W*»wrov«w>iwoaMwwww»BWW«^>wiWiaMBMBMBiPiaawyn»wi,ii.J —6 ......■—m—ama^ Le a vámhatárokkal! Az angol pénzügyi világ tekintélyes alakja, Snovden Philip, volt angol pénzügyminiszter, irt e óim alatt legutóbb cikket, melyben a vámhatár xok káros voltát fejtegeti. A cikk általában nagy visszhangra talált s ezért érdemesnek tartjuk, hogy olvasóinkkal röviden megismertessük gon­dolatmenetét. A cikk megállapítja, hogy a világ­háború véres része befejezést nyert ugyan, de a gazdasági háború tovább folyik és ha direkte vóráldozatokat nem is követel, olyan gazdasági viszonyokat teremt, melyek felérnek egy véres háború veszteségeivel. Ideje volna ezt a háborút is befejezni s az egész föld gazdasági békéjét megeteremteni, mert csakis igy dolgozhatik min­denki az összesség s vele saját maga javára. A mai állapotot az jellemzi, hogy minden igyekezetünk oda irányul, hogy a másiknak, vele azonban maguknak is minél inkább megnehezítsük a megél­hetést. Ha a cikkíró tudott volna magyarul, azt mondta volna, hogy mindenki a másik abrakos tarisznyá­ját igyekszik magasabbra akasztani, de ezzel a sajátja is magasabbra kerül. A háború után keletkezett apró államok szi­gorú vámhatárokat húztak maguk körül, részben azért, hogy ne csak politikailag, de gazdaságilag is egy egész egységet képezzenek, illetve, hogy úgy látszék, mintha azok volnának. E körülzárás ezen államok beleseiében olyan termelési ágakat és módokat te­remtett, amelyek csakis ilyen védelem mellett képesek megélni, igy minden erejükkel ezen védelembe kapasz­kodnak, mely azonban nagyon drága. Drága elő­ször azért., mert az igy előállitott áru önmagában drága, hisz ellenkező esetben nem szorulna vé­delemre, de drága asért is, mert ennek védelmével szemben más államok is hasonló védel­met gyakorolnak és ezáltal megakadá­lyozzák, hogy a feleslegek oda eljussanak, tín minden államban egyenlő lenne a szükséglet a termelési viszonyokkal, úgy még csak elképzel­hető volna valahogy ez az állapot. De egy példa rögtön megvilágítja a helyzet lehetetlen voltát Tegyük fel, hogy a sarkföld elhatározná, hogy ezentúl önállósítja magát és nem enged semmit behozni, ezért saját búzaszükségletét otthon akar­ja termelni óriási melegházakban. Mibe kerülne egy igy termelt métermázsa búza? Nem olcsóbb-e oda szállítva, bármilyen messziről? Viszont mit csinálna ez a vidék rozmár-, fóka-, bálnaielesio- gével, ha nem engednék, hogy ellenintézkedés gyanánt exportálja? A saját bálnazsirjába hil- ladn-. Ezen egyszerű példa eléggé megvilágítja a követendő utat. Mindent ott kell termelni, ahol annak előállítása a legkedvezőbb feltételek mel­lett történhetik A Szahara-sivatagban nem lehet fenyőerdő, a Kárpátokban nem lehet lótuszvirág. Ha valamit ott termelünk, ahol arra a viszonyok a legkedvezőbbek, akkor a termelés olcsó és ha jók a szállítási eszközök, akkor a szállítás sem kerül sokba s igy az a termék bárhol olcsóbb, mint kedvezőtlen viszonyok közt ott termelve, ha a szállítást erőszakosan nem drágítjuk a vámok­kal. Ily körülmények között élénk csere folyik majd az egyes vidékek, államok között, feléled mindegyik speciális termelése s vele a kereske­delem is. Ezáltal élet s vele jólét kerül az egyes államokba a mai pangás helyett. Mindezekből látható, hogy az egész emberiség érdeke a szabad mozgás, a vámhatárok lerombolása, me­lyek azt megakasztják. Ez világos és mégis oly kevesen értik meg. Igaz, hogy egy kis állam ezt nem kezdheti meg maga, mert ennek egyszerre kell az egész vonalon meg­történnie, de meg kell történnie, mert különben a folytonos vámemelések, vámháboru kö­vetkezményeképpen az áruk olymérvü megdrágítása fog bekövetkezni, pangás!, nyomort s végül ékhalált okoz. A mi köztársaságunk szempontjából még egy igen fontos körülményt kell ehhez hozzátennünk 9 ez az, hogy államunk főleg ipari állam lévén, egyenesen létkérdése számára a kivitel s igy ez a szempont is parancsolja, hogy minden erejével rajta legyen a vámhatárok lerombolásán. Eddig az ellenkezőjét láttuk. A szocialisták nemzetközi elveikkel alig" összeegyeztethelö módon emelték a vámhatárok kínai falát a köztársaság körül s ma is látható. annak eredménye. A kinai falat őrizni is kell s erre igen sok ember szükséges. Ha nem volna fal, nem volna szükség őrségre sem. Mennyi ember szabadulna fel a produktív munka céljaira 9 éz is lényeges nyereség volna a köz számára. Ha a szocialistáit azt a nagy befolyást, mellyel hajdan bírtak, ezen irányban használták volna ki, talán boldogabb viszonyok között élhetnénk s maradandóbb sikereket biztosítottak volna ma­guknak. Kíséreljék meg most a nacionalista pol­gári elemek megteremteni a gazdasági nemzet­köziséget Br. A Komárom Vidéki Hitelbank 54 évi működése után kimondta feloszlását Szanálása után beleolvad a Slovenská Banka ba, mely 7 milliói bocsát a Hitelbank bete­vőinek rendelkezésére — A közgyűlésen izga lmas vita előzte meg a felszámolás kimondá­sát — Az igazgatóság optimizmusa 100 száza lékos kielégítést remél ma is — A bank ked­vező mérlege Komárom, február 7. Rendkívüli nagy érdeklődés előzte meg a Komárom Vidéiki Hitelbank mai közgyűlését, me-lven a részvényeseiken kívül számos be­tevő is megjelent. A közgyűlésen megjelen­tek a Slovensiká Banka pozsonyi és komáro­mi igazgatói is. A közgyűlést Gaal Gyula dr., a bank igazgatóségi elnöke vezette és elnöki megnyitójában a bank helyzetének écsetelé- eére térve át, jelenti, hogy a fólszózados múlt betöltése után a legnagyobb bizalommal el­telve indult a bank ui lusztrumában. ele a múlt év nyarán egy szerencsétlen emberi élet kioltása ÍA Koronabamk öngyilkos ve­zérigazgatója) nagy pánikot idézeti elő és a Hitelbank megrohanását feltartóztatni nem lehetett a közönség bizalma megrendült és a bank vezetősége kénytelen volt moratóriu­mot kérni. A kormányhatalom kevés megértést- ta­núsított a bankkal szemben nehéz helyzeté­ben és nem maradt más megoldás, mint a bank felszámolása. Kijelenti, hogy a banknál érdekelt bete­vők betétei veszélyeztetve nincsenek. Sikerült a Slovensiká Banka vezetőségé­ben jóindulatra találni, amelv a bank szaná­lására nézve megszabta feltételeit és hajlan­dó azt költségmentesen elvégezni. A bank ennek a reményében a moratóriumot az 1927 végéig meghosszabbitiatta. A szanálásra a megfelelő vagyontestek lekötésével hétmillió koronát előlegez a Slovenská Banka, a sérelmet, amely az Intézet tisztviselőit érte azzal, hogy a nyugdijaslap nagy részét — meg­kérdezésük nélkül — hadikölcsönbe fektette, amely elértéktelenedett és igy a bank tiszt­viselőit és nyugdíjasait nagy károsodás éri. Ezt a mérleget labilisnak tartja és a bank likvidációs mérlegét tekinti irányadó­nak. amelyben a helyzet a tényeknek meg­felelően van visszatükröztetve. Az igazgató­sággal szemben nincsen oka bizalomra, de mivel a bankot a szanálás utján visszalökni nem akarja a részvényesek azon csoportja, melynek álláspontját képviseli, azt az óvá­sok fentartásával veszi csak tudomásul. Az igazgatóság nevében Fried Jenő nagykereskedő, az igazgatóság tagja szállott polémiába Alany Gyula dr. bírálatával. Alany dr. viszonválaszában fentartia kritiká­jának objektivitását. Majd Somogyi István polgári iskolai ta­nár szólal fel az intézet tisztviselőd érdeké­ben. akik a legsúlyosabb helyzet előtt álla­nak. amidőn az igazgatóság a nyugdíjalapot nagy részben elértéktelenedett hadikölcsönök- be fektette. Méltányos elbánást kér a tisztviselőkkel szemben, akik évtizedek óta szolgálják hű­séggel és munkabírásuk teljességével a bank érdekeit. Eziránt határozati javaslatot ter­jeszt elő. Utolsónak Csermák Hugó kormányiőta- nácsos, ácsi (Magyarország) cukorgyári igaz­gató szólalt fel és az igazgatóság önzetlen munkáját vette védelmébe, majd az előter­7 millió előleget nyújt, de ennek ellené­ben leköti a 4 millió váltótárcát, az ösz- szes értékpapírokat és a iolyószámlakö- veteléseket A bank helyiségeit bér elle­nében igénybevefczi és a bank palotáiéra nézve opciót biztosit. A feltételek ultimátumszerűtek és azo­kat az igazgatóságnak neon állott módjában még enyhíteni sem. A közgyűlés a Slovenská Banka feltéte­leit elfogadta, mert mást nem is tehetett. A Slovenská Bankával kötött megállapodás szerint a bank átveszi a felszámolás alatt álló Hitelbank ügyvezető igazgatóját. Erdős Vilmost és a banknak még három tisztviselő­jét. Ez a pont késztette felszólalásra Füilöp Zsigmond bankigazgatót, aki a közgyűlésnek azt a kívánságát tolmácsolta, hogy a Sloven­ská Banka az összes tisztviselőket vegye át, amit a közgyűlés egyhangúlag határozattá emelt. Fiilöp Zsigmond bankigazgató a betevők érdekeinek védelmére két betevő részvé­nyest ajánl a felszámolók sorába: Lipscher Mór dr. kórházigazgató és Alapv Gyula dr. nyugalmazott tisztviselőt. Alapv Gyula dT. nem fogadhatja el az elnöki előterjesztést és a felszámolók több­ségét a betevők sorából választaná, akiknek ebben a pillanatban legfontosabb érdekeik várnak kielégítésre. Az alapszabályok ren­delkezése szerint titkos szavazást kér és az erre vonatkozó ivet az elnöknek benyújtja. Heves vita indult meg a vagyontárgyak és ingatlanok értékesítése körül is, hol az intézeti ház eladását a felszámoló bizottság­ra akarták biz/ni. Alapy Gyula dr. az árveré­sen való értékesítés mellett tört lándzsát, amelv a legigazságosabb és az intézetre a legelőnyösebb. Ezt azonban a Slovenská Banka ondója miatt elfogadni nem lehetett. Kevéssel déli egv óra előtt mondta ki az elnök az utolsó határ ozat okát és a részle­teiben elég izgalmas közgyűlés ezzel véget éld. Mint értesülünk, a közgyűlés határozatai­nak jóváhagyása után a bank megkezdi a be­tétek 50 százalékának a kifizetését és ezzel a Komárom Vidéki Hitelbank félszázados szép és közhasznú működés után mint szlovák n em z éti ségi bank folytatja él étét. melyet a bank közgyűléséről szóló jegyző­könyv törvényszéki jóváhagyása után folyóvá tesznek a megfelelő részletekben. A bank mérlege Majd Gaal dr. előterjeszti az igazgatóság nevében a bank multévi mérlegét, mely a 16,358.300 korona 65 fillér teherrel szemben csaknem ugyanekkora vagyonnal és csak mindössze 40.474 korona veszteséggel zárul és kérte a mérleg és a nyereség-veszteség- feimutatás elfogadását. Alapv Gyula dr. volt az első felszólaló, a elnöki előterjesztések egv részét és a íttnk mérlegét tette kritika tárgyává: a mér­leget nem tartja reálisnak és őszintének. Az igazgatóságnak a Bencés-renddel fen álló követelése körül tanúsított' állásfog­lalását is bírálat tárgyává téve, felemlíti azt feszített mérleg elfogadását ajánlotta a rész­vényeseknek, mint legnagyobb részvényes és a banknak hosszú időn át felügyelő bizottsági elnöke. Az elnök az elhangzott felszólalásokra reflektálva kijelenti, hogy az igazgatóság mindent el fog követni a bank tisztviselőinek az érdekében, mire Somogyi indítványát visz- szavonta és a közgyűlés a mérleget tudomá­sul vette, a szokásos óvások fentartásával. A bank közgyűlése kimondta a feloszlást Ezután szomorú aktus következett: a részvénytársaság feloszlásának kimondása, amellyel kapcsolatban Gaal dr. elnök ismer­tette a Slovenská Banka-val történt megálla­podásokat. Ennek a lényege az, hogy a bank­nak A nyersacélkartell redukálja a terme­lési. Luxemburgból jelentik: A nyersacél- kartell március 4-ére tűzte ki legközelebbi ülését Düsseldorfba, Az ülésen a nyersacél­termelés igen lényeges csökkentéséről fognak tárgyalni. Düsseldorfban az utóbbi napokban a nyugaterópai nyoracélkartell a lengyel vasmüvek megbizottaival tárgyalt Lengyelor­szágnak a kartellbe való belépéséről, de a tárgyalások még nem vezettek eredményre. A lengyel kartell két millió tonna termelési kvótát követelt s ezenkívül azt kívánja, hogy a belföldi piacot oly értelemben garantálják neki, hogy a kvóta túllépése a belföldi piac nagyobb szükséglete esetén a kvóta túllépé­séért a lengyel müveknek ne kelljen pönálét fizetni a nemzetközi nyersacélkartell részére. A lengyel követelési lista nem nagyon biztat eredménnyel, mert az eddigi szerződések alapjaitól erősen eltér, főképpen ebben az utóbbi pontban. Egv milliárd forgalmi ériek a prágai ér­téktőzsdén januárban. A januári tőzsdehossz az üzlet méreteit erősen megnövesztette és ez a Zsirobank forgalmi számadataiban tük­röződik vissza. A tőzsde forgalma a múlt évi havi átlaggal szemben megkétszereződött. A Zsirobank jelentése szerint januárban 113.134 kötés történt 1050 millió korona értéliben. Ezzel szemben 1926-ban az egész évben 531.406 kötés történt, amelyek 5054 millió ko­rona értéket képviselnek. Az ultimokereske- delemben, amelyet csak január elsejétől ve­zettek be, 5116 kötés esett 73.5 millió korona értékben. Ebbe nincsenek beleszámítva a tőzsdén kívüli értékforgalmi számadatok, amelyek szintén igen nagyok voltak. Nagy hossz Varsóban. Varsóiból jelentik, hogy az utolsó négy hét alatt az ottani érték­tőzsdén olyan hossz keletkezett, amire az in­flációs idők óta ott nem volt példa. Az emel­kedés egyes papíroknál eléri a 30—40 szá­zalékot. A viharos áremelkedés a magasabb oszatlékbecslésekre, a rendkívüli pénzbőségre, továbbá a zloty várható értékemelkedésére alapozódik. A tőzsdére külföldről igen nagy számban érkeznek véteknegbizások. Az álta­lános szilárdság csupán a nafta értékekre nem terjed ki, minthogy a naftakartell felbomlott és ebben az iparban a dezorganizáció tünetei mutatkoznak­Nem lesz határ időüzlet a bécsi tőzsdén. A bácsi tőzsde vezetősége a határidőüzlet be­vezetését illetőleg körkérdést intézett a szak­körökhöz, melyek csaknem kivétel nélkül az üzlet, nem bevezetése ellen foglaltak állást. A tervet ennek következtében el is ejtették és most a kuliszpapirok számának szaporításáról tárgyalnak- Főleg olyan papijukat fognak át­tenni a kuliszba, amelyek az arbitrázs szem­pontjából fontosak, hogy ily módon ezt az üz­letágat megkönnyítsék. SALVATOR ■i egyedUl Tustól mentes Lithlnm- és Bornatrinm-íorrás, Természetes gyégyvlz. Vese-, hólyag-t>ántalm»knál, vi­zelési- és anyageserezovuraknal Icnhorbaiokndl), véredény elme- szescdéseknél és rhemurimSi legtöbb credroénry.’l használható. Jóízű aszta!! víz. Bővebb felviUgo.sitá3«al szoijjá!: a upoveci SaSvstorJorrás kezelőiébe KeSke 5?s8 * 2 Megint elnapolták a répaár szabályozását célzó tárgyalás-ókat- A cseh répa ügynökségek plenáris ülése szombatra volt tervbe véve 6 ez<an az ülésen akarták a jövő kampány répaárait megállapít ami. Tokin l ettel arra, hogy a cukorikarteH meghosszab­bítása még nem történt meg, a répaárakat szabá­lyozó liléét elnapolták. Szovjetoroszország kölcsöne. Moszkvából jelen­tik: A szovjetkonmány 10%-os állami pr én tinimből- csönt fog kibocsátani 100 miihó rubel értékben, amely 8 év alatt amortizálódik. 1926-ban az őrlemények behozatala csökkent. Decemberben importáltak: 299.468 mán. búzát (ta­valy 203.487) és 185.848 mm. rozisot (160AG6X ösz- sze-sen 485.316 mm.-l (373853), további 236.437 mm. búzalisztet (378.605). Az őrlemények behoza­tala decemberben 2479 vagont tett ki s ebből az tűnik tó, hogy a liszt vám nem proháibitiv jellegű, különösen amennyiben búzalisztre vor atikoztatfluk, mert. a bu zalisztbeh ozölal 2364 vagont tett ki és pe­dig Magyarországból 50.679 mm., Észalbameriikából 12.057, Hamburgon át 97.438, Angol Észnkamerilba 17.784, Németország 18.584. Romániából 21824, Jugoszláviából 7315 mm.-t. A rozs- és bura korpa decembert behozatala 12142.207 mm.-ra rúgott (108.006). 19064)011 a búza egifsz behozatala 2,128.507 mim. volt (1,670.692), a rozs behozatala 916821 (1,701.381), összesen 3,045.228 (3,372.073). A kenyérhez!: behozatala a múlt év óta csak lé­nyegtelenül csökkent. Az őrlemények behozatala 1926-ban 2.358.166 mim. (3871.640) volt. Ebből tu- zalisztbehozatelra 2,190.447 mim. (2,792.826) ért1- ó« a rozslisztbehoz'ate'l 81.056 (345.011) mim. Eszerint az őrlemények behozatala több, mint egy millió miéteranázisáva'l, azaz egy harmadidail csökkent. Tény észáll a tszemle Rimaszomabtlfan. Rima­szombat! tudósítónk jelenti: Az 1894. évi XII. sz. t.-a által előirt tenyészállatszemlét Rimaszombat, Riimatamástelva, Zéberje, Alsó- és Felsőpotkorágy és Cserencsény községek részére március 5-én déli 12 órakor tartják meg a rimaszombati vásártéren. A tény estei láttáin jdonoeok kötelesek állataikat a szemle napján pontos időben elővezetná. + Barátságos a prágai értéktőzsde. Az ipari részvények piacán emelkedtek: Cseh—(Morva 70, Meltchar 30. Ringhoífer 5, HeJlimamn 3, Nordbahn 120, Köwigshofer 28, Dux—Bodeubach 25, Első Pili­sem 20, Cseh Cukor 13, Aussigi Finomító, Cseh Kereskedelmi, Berg és Hütien 10, Nyiugatoseh Sdhaimotte 15, Nyuga lesek Szén 12, Rotteosteietzi. 7, Solo 6, Prágai Gőzibajózás 5, Földi, Danek, Alis­éig! Vegyi 7, Horvát Cukor, Inwa'ld 2 koronával. Estek: Prága—Dux 14, Lszakcseh Szén, Pozsonyi Kábel, Brünni Sör 10, Sveto-var 5, Egyesült Villany 2 koronával. A bankpiacon Agrárai 4, Cseh Esz- kompte és Landerbanik 3, Unió 2 koronával emel­kedtek. Zslvnó, Cseh Lndusferial és Osztrák Hitel 2 koronával gye ngültek. A beruházási pöac tartott- volt. Beruházási kölcsön K%-kal esett, H- és L- járadék 2.5 százalékkal emelkedtek. Az exótapiac szilárd volt. + A prágai devizapiacon Brüsszel 0425, Mad­rid 8, Bukarest 0.15 koronával emelkedett, Milánó 0.125 koronával esett.-f Tartott a prágai cukorpiac. Nyeírsáirujegy­zés Aussig loko és kikötő 230. + A prágai fatőzsde irányzata változatlan. Megvételre kínáltak: Púiba és kemény gömtbfát, komlókarót, uszályfát, puha tűzifát, bányafát. Ke­restek: Fenyőgömibfát, bányaiét, puha és kemény tűzifát, talpfát. + A prágai állatvásárra 924 marhát hajtottak fel és pedig 622 belföldit, 247 szlovenszikótt, 14 ju­goszláviait, 154 románt, 24 magyart, 110 lengyelt. Belföldi ökör 3.50—7.70, bika 4.50—7, tehén 3—7, borjú 5.50—'7.80. Szlovenszkói ökör 4.60—8, bika 450—680, tehén 3—6.70, borjú 6—8, Jugoszláviái ökör 5—5.70. bika 5.70—6, tehén 5. Román ökör 6.20—8,25. Magyar ökör 7—750. Lengyel bika 5.75—6,50, tehén 6—7, borjú 6—7.75. Szüovesiszkói príma ökör 9—9.50—9.75. A forgalom ée látogatott­ság Mosd volt,-h A prágai sertéspiacra 4258 darab sertést hajtottak fel, Ebből 654 belföldit 9.®, 604 szJoven- ezikóit 9—10.20, 2410 lengyelt 9.40—10,20, 407 ma­gyar hízót 8.80—10.50, 697 jugoszláviait 9.20— 10.40, 90 románt 9.25. A piac látogatottsága a hí­zóknál elénk, a sertéseknél gyenge volt.-fÉ'énk forgalom a pozsonyi terménytőzsdén- A következő árakat jegyezték: Búza 227—209, ár­pa 155—160, takaraiámyárpa 122—127, zab 148— 158, tengeri 38—40, jugoszláviai Pozsony kikötőből 114—115, magyar és jugoszláviai ab Szob 110—111, lóbab 150—155, búzaliszt 200—270, korpa 97—98.-fKodvettem a bécsi értéktőzsde. Csehszlovák értékek prágai eladástól szenvedtek. Röviddel a megnyitás után stegmádó állt be. Járadékokban tovább tart a pangás. A korlátban a legtöbb papír kis árfolyamvesztésé gebei szenvedett. A legtöbb érték üztettelen maradt 9 —— .....mi no

Next

/
Oldalképek
Tartalom