Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-01 / 25. (1359.) szám

Í927 február 1, kétKl. ,r"jH I RErKL_* /isii ___íjaai'i. _______jw...TiBS1wLTf.iy A PRÁGÁI MOZIK MŰSORA: Kemál népszámlálást rendez Riadalom az igazhivők közt — Angora a férjek városa ADRIA: Feleségem a Riviérán, (Ossí Oswalda). ALMA: Vdlópör akadályokkal és Házasság sze­relem nélkül. AMERICAN: Kalandorok az éjjeli expresszen. (Harry Piel). HELIüS: Natasa.. (A forradalom romjain.) HVEZDA: Pali és Paltachon mint rendőrök, JULIS; Jozefin kisasszony — a feleségem. KAPITOL: Pult és Paltachon mint rendőrök. KOR UN A: Hősök a fronton, vagy a két Svejk, vígjáték. LUCERNA: Hegyi visszhang. (Rin-Tin-Tin.) jSVETOZOR: Az Isién bölcsője. (León Mathot.) Megszakítottam a láncot/.. Dacos riport a világöoldogíló emberldncról — l Ne tessék megijedni, nem vagyok Breiibart, « láncottépő vaskirály, nem is kerékkötő láncról, mégcsak nem is amulettet hordó aranyláncról, de nem is szinpompázó láncról van sző, valami ha tál inasa bbról, úgy látszik mindegyiknél erő­sebbről, egy „személyláncról'4, melyet „egy ame­rikai tiszt kezdett el s ötször keli a földet meg­kerülnie". — Hozzám a 183-ik láncszem jutott ©1 én lennék a 184-Us. De nem leszek! Azért sem leszek. Voltam én már eleget szám az élet­ben, sorozáson, kórházban, — a harmadik ese­tet eddig elkerültem, még börtönben nem ül­tem. Többet nem leszek! Megszakítom a láncol 1 Igaz, hogy egy bájos (legalább annak kép- felem) leányka küldte hozzám a lánc eszmei tar­talmát: „Minden jót!“ — s talán udvariasnak Ja kellene lennem, annál inkább, mert a lánc- testvériségben „per te44 szólított meg, —= de ta­lán éppen avval mutatom meg a nagy tisztelete­met a jókívánság küldőjének, hogy — megtartom magamnak. Nem küldöm tovább. Jöjjön, aminek jönnie kell! —- Mert iszonyú büntető szankció van kiszabva arra a hallatlan merészségű ember­ire, aki elsőnek szakitja meg a láncot. Szeren­csétlen lesz! Kilenc nap alatt valami nagy csa­pás éri! Tulajdonképpen ez csábított arra, hogy da- íeoTjak az amerikai tiszt által fölidézett sorssal. Ugyan mit rejtegethet a sors a kezében, hogy valami szerencéllenség érhessen még! Valami szerencsétlenség, ami még számba jöhet, mert őszintén megvallva a lánc megszakítása nélkül is is éppen eléggé benne vagyunk a szószban. De tudom, hogy az egész humbug! Egyszer ínár megszakítottam ugyanezt a láncot. Akkor keletről jött, — most nyugatról. Akkor egy kö­vér bácsi küldte, most valószínűleg egy őzter- rnetii leányka. Akkor ia evvel az elszánt sorski- bivással szakítottam meg, mint ma. És vártam & misztikus kilenc napot, ameddig a szerencsét­lenségnek be kellett következnie. Hogy azalatt végrehajtottak, hogy megkaptam a spanyolt, hogy kilyukadt a kalocsnim, —- ez .a szerencsét­lenség? Hát nem eshetik meg ugyanez avval is, aki bedől az amerikai kapitánynak és egy bájos „per le" barátnőjének, akit nem is ismer és „veszi magának a fáradságot44, hogy leírja kilenc­szer a 18-1 láncszemet és az áldást és az átkot? Az igaz, hogy azalatt az idő alatt, amíg én Snegirom ezt a krokit a világot ötször megkerü­lő emberláncról, azalatt le is Írhatnám az egó- ezet, mint praktikus ember, persze írógépen, de, ha van humor a szerkesztőségben, a cikkemért sordijt fizet, igy meg nekem kellene bélyegre feldobnom kilenc koronát! Ad vocem bélyegI — Valószínűleg egy pós- tás vo’t az az „amerikai liszt44, aki ilyen hőlabda módszerrel akart keresetet biztosítani á kenyér­adó gazdájának, Mert tessék elképzelni, egy em­ber clinditotta 9-nek, a 9 ismét más 9—9-nek. Szóval egy mértani haladvány az egész, ma a 9 a 184-ik hatványon van! Az egy oly szám, amelyiknek 183 számjegye van. A billiónak Csak 13. Hány kvintilüó, vagy még több lehet az 183 számjegyes szám?! Ennyi pénz nincs az egész világon! Szóval, ha pőstás volt, nagyon önző volt, mert minden pénzt magának akart megkapari- íani. Ha meg tényleg amerikai kapitány volt, — nagyon jó dolguk lehet az amerikai kapitányok­nak, hogy van idejük ilyen marhaságokkal töl­teni az idejüket. Nem lett volna okosabb, ha nem utazik a hiszékeny és babonás emberek zse­bére, de ha igazán attól függ a világ boldogsá­ga^ hogy a nem egészen uj „Minden jót“! — kí­vánsága Ötször megkerüli a földet, Ir maga ma­gának egy leve’et valahol Newyorkban s elküldi: Via London, Páris, Budapest, Madrasz, Peking, Tokio, Sanfrancisko, Newyork, megteszi ezt öt­ször s avval jön a második aranykor! Mert bizonyisten ilyen postai utón sohisem fog eljutni a lánc körül a földön. Honnan se- gyek én kilenc ismerőst Benáreszben, vagy Dardzsilingban? Még Karakorumban lenne egy ismerősöm, Dzsingisz kán, de az meghalt már úgy 700 esztendővel ezelőtt! A lánc megzápult itt Szlovenszkón. Itt kering már mióta, — az első fenyegető szeme a nyáron jutott hozzám s amint mondtam, keletről! Istenem, Istenem, ki fogja ezt a láncot, amitől az egész világ boldogsága függ s valószinüleg már egész gordiusi csomóba gömbözödöit, innen kivezetni! Milyen nehéz is boldognak lenni ezen a földön! De azt megígérem annak a bizonyos Mari­kának, aki ki akart lopni a zsebemből 9 koro­nát, hogy ha összehoz vele a sors, visszalege- *emí Vissza én! Ő kezdte! És — ha olyan bájos lesz, amilyennek elképzelem, — bekasszálom raj­ta a ,.bruder9chaft44-puszit is! Az lenne a beígért szerencsétlenség, ha fcwznya lenne, mert 9 nap alatt úgy íj arra van Angora, január végén. A Közel Kelet Mussolinija, Kemái pasa lendületes reformtörekvéseiben olyan ponton akadt meg, amilyenre eddig nem is gondolt. Egymásután adta ki reform rendeletéit, ame­lyeket drákói szankciókhoz kötött, de amelyek nagyrészének megvalósítását meghiúsította az i az egyszeiü körülmény, hogy Törökországban nincs ma ember, aki csak megközelilöen is megmondhatná, hogy voltaképpen mennyi is a diktátor alatt­( valóinak száma. Az eddig forgalomban levő összes Bede- kerek mind a legellentétesebb adatokat tar­talmazzák Törökországról. Egyik 8, másik 10, harmadik 15 millióra becsüli Törökország la- I kosságát. Egy ország, amelynek lakossága fel- ; becsülésénél Í00 százalékos eltérések vannak. J Hogyan tudná igy Kemál lefektetni adó- és szociálpolitikája alapjait, holott legkedveltebb újításai területe éppen a szociálpolitika. Rendeletéi kiadásánál tapasztalta, hogy egész tartományai vannak, amelyek szinte teljesen elnéptelenedtek ; a zavaros időkben, városi, amelyeknek Iélek- ! száma az örmények, görögök futása, vagy le­mészárlása* óta felére, negyedére csökkent. Most olyan újításra szánta el magát Ke­mál basa. amely emlékezetes marad Törökor­szág történetében. Talán csak Herodes Ant'pas lehetett az utolsó diktátorkormányzó, aki e területen utoljára számba vette a répet, most Kemál j európai mintára modern népszámlálást rendez. Evégből szerződtette Jaquard Emil kiváló belga statisztikust, kinevezte az általa meg­szervezendő török állami statisztikai hivatal igazgatójává és kötelességévé tette, hogy ieg- később 1927 őszén jelentse neki az első modern törökországi népszámlálás eredményét. A belga tudós hozzá is látott a munkához és először is Angoráhan és Siva„ nevű városban rendezett eddig próbaszdmlálást, ami érthető megrökönyödést váltott ki az igaz- hívők táborában, mert a számlálás alatt tilos volt a lakást elhagyni, diákok, katonáit érthe­tetlenül kiváncsi kérdéseket tartalmazó nyom- taványokkal molesztálták Allah exkluzív híveit. Végül is megesett az első próba, amely tö­rök hivatalos körökben is csalódást oko­zott, mert az eddig 60—70.000 lakójunak tartott Slvas mindössze 30.746, a 100.000 lakóra becsült Angora fővárosa csak 58.000 lelket számlál. Jellemző egyébként, hogy Angorában 35.574 férfilakos mellett csak 23.175 a nők száma, ami onnan származik, hogy Argorába koncentrálták a főhivatalokat s az ideköltözött hivatalnokok a nyomorúságos lakásviszonyok miatt nem tudják családjaikat a „fővárosban" elhelyezni. Ezért Angorát „Erkekisztán^-nak, a férjek városának nevezi a muszljm humor. E próbaszámlálás aligha váltja be Kemál- rak a 15 milliós török nemzetbe vetett remé­nyét A férj engedelme nélkül ment bálba, — ezért meg kellett halnia Vérfürdő a bálteremben — Igazi olasz történet egy halottal és há­rom sebesülttel Milánó, január 29. A vidám. Őrökké jókedvű olaszokban van valami lelki közösség a japánokkal: az idegen nem igen tud a lelkűk mélyére hatolni. Azt hi­szik róluk, udvariasságuk és szívélyességük lát­tára, hogy csak a vidámságnak élnek. A valóság — azonban más. Az olasz, különösen a dél-otesz, mosolygó, jókedvű, de — zárkózott. És a csalad­jára féltékenyen őrködik. Igazi társasétet nincs is a közép- vagy alsóosztályban: az asszony f&>je nélkül sehová sem mehet és esténként feltétlenül ollhon a helye. Aki ez ellen az ősi tradíció ellen vét, az megbünhödik szórakozó?i vagyaiért, sok­szor halállal is. A bíró pedig leg'oboször — ma­ga a férj. Ez történt meg Milánóban is. Délvidékről ke­rült ide Oreste Rosetti. Mesterségére: ács volt És szerelmes. A saját feleségébe volt «z»r«-'nu*s. Az asszony azonban északi vidékről való volt, FeteŐ- olaszországból, ahol az asszonyoknak több szabad­ságuk van. És evvel a szabadsággal élni ’s akirt, a férj minden tilalma ellenére. Néz 2 tel 'érések, majd perlekedések, egyre hevesebb civó«;á>ok származtak ebből. Rosetti felesége a szép Itosa Maestri, harcot hirdetett a régi erkölcsök ellen és nem vetette meg az arcfestékei és a szájpiro- sitót &ein. A környékükön vo!t egy kis vendéglő, a , Chiaravallese44. Olt hét végén, esténként vidám zene hangzott és tánc Is folyt. Amikor a férj szombat esténként fáradtan hazajött a munkából, az aszony swal fogadta, hogy: — Gyerünk táncolni! Bál van a „Chiaraval- lese44-ben. A csöndes Oreste Rosetti pedig bem akart bálba menni — Ha nem jössz, megyek én egyedül! — volt a hetyke válasz. —Akkor pedig megöllek, — mondta komoran Oreste Rosetti. » A szép Rosa nem tudott beletörődni, hogy mialatt a szomszédban a zene szól, ő otthon ül­jön, a fáradt férj mellett, amikor annyi szép fia­tal legény is jár utána, akikkel biztosan találkoz­na a bálban. Meg la beszélte velük, hogy szom­bat este elmegy táncolni. És hogy a férje ezt ne akadályozhassa meg, még mielőtt ő hazajönne a munkából, ő elmegy otthonról. így is történt. A férj hazajött, nem találta feleségét otthon, előbb kereste mindenütt a szom­szédoknál, ismerősöknél, aztán eszébe jutott — a bál. A zene szólt a szomszédos „Chiarvallese44- ben. És belényilalt a szivébe a fájdalom: az asz- szony ott lesz, az aszony ott táncol, — nélküle, a tilalom ellenére. A „Scugnizza44 édes-bus tangóját játszotta éppen a zenekar. Táncospárok keringtek. Vidám­ság. Jókedv mindenütt. A kis vendéglő tulajdo­nosa, Giuseppe Magri a söntésben maga is bol­dogan dúdolta a divatos dallamokat, amikor egy nő rémült sietséggel rontott be a söntésbe és odarogyolt mellé. A kebléből hatalmas sugárral ömlött a vér. A következő pillanatban egy férfi tört be, kezében magasra emelt véres kés és éppen új­ra az asszonyba akarta azt mártani, amikor a vendéglős rávetette magát. A gyilkos után ro­hant két fascista, Carlo Milieri és Pierino Merli. ök igyekeztek most kicsavarni kezéből a kést. De a férj, Oreste Rosetti, a délvidéki ács, vér- beborull szemmel védekezett és vagdalkozoll maga körül. Véres kését beledöfte mindkét fas- cistába, akik közül Carlo Milieri hörögve terült el a földön. Bordája közé hatolt a kés. A másik azonban, Pierino Merli, akit csak balkarján seb­zett meg, jobbjával előrántotta revolverét. De Oreste Rosetti ekkor már szét’ökött maga körül mindenkit és kirohant az éjszakába. Revolverlö­vések dördültek ei. A harmadik utca sarkán, a Via Polesineben elfogták a rendőrök a gyilkos férjet, aki maga is több súlyos sebből vérzett. A szép Rosa pedig ekkor már holtan feküdt a vidám „Chiaravallese44' söntésében. Arca, szá­ja még nem volt fakó: a pirosító az é’et színét őrizte meg rajta akkor is, amikor már életével fizetett meg azért, hogy — férje akarata elle­nére bálba ment utam, ahonnan felém küldték ezt a szellemláncot, amit, kapitány ide, kapitány oda ezennel meg­szakítok! Utóvégre én is kapitány voltam va­lamikor, — igaz, hogy ma csak „bivaly kapi- tán“ vagyok, — (szedő ur! tegye föl az y-ra a vesszőt, mert még kétértelmű lesz az Írásom) — nekem holmi amerikai milicista nem paran­csolhat ! (-V-) — Az európai kisebbségek harmadik kongresszusának előkészítése. Az európai nemzeti kisebbségek ez évi kongresszusának előkészítő bizottsága február 1-én ülést tart Drezdában. Az ülésen, amely megállapítja a kongresszus időpontját és színhelyét is, a cseh­szlovákiai magyarságot Flachbarlh Ernő dr., a Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövet­ségi Liga ügyvezető alelnöke képviseli. — Ilóry követ elutazott Rómába. Bel- crádból jelentik: Hórv András magyar követ vasárnap elutazott uj állomáshelyére, Rómá­ba. ahol a k. virtuális követség vezetését ve­szi át — Halálozás. Csonka Zsigmond, a loson­ci iárás nyugalmazott főszolgabírója január 26-án 86 éves korában Balassagyarmaton meghalt. Szombaton a losonci ág. ev. tem­plomból nagy részvét mellett temették ed. — Budapesten csökkon az influenza-jár­vány. Budapesti szerkesztőségünk jelenti te­lefonon: A tisztifőorvosi hivatal jelentése szerint Budapesten három nap óta nem volt spanvoliárvánvos megbetegedés, usrv hogv az influen7i°-iárvánv lokalizálnak tekinthető. — Eljegyzés. Str&ioher Kamóka (Levice) és Dióbermainn Ernő dr. (Levice) jegyesek. (Minden külön értesítés helyett.) 6264 XX A PRÁGÁI MAGYAR HÍRLAP BUDAPESTI ÁRUSÍTÓHELYEI. A Prágai Magyar Hírlap a budapesti pályaudvarok uj- ságelárusitóinál és a városi hirlapkioszkok- ban 24 fillérért kapható. xx As Ifjúsági Könyvtár az iskolai nevelés szerves kiegészítője, rendelje meg tehát sürgősen könyvoeztályunknál, A Kis Pythagora* ára 12 K. — A százéves Boheinia. A fennállásának centennáriumát ünneplő Bohémia vasárnapi ünnepi, száma 138 oldalon jelent meg. A főla­pon Masaryk köztársasági elnök válaszol ér­dekes kérdésekre és kilenc mellékletben a po­litika, az irodalom, a művészet, az ipar, a pénzvilág stb. vezető emberei sorakoznak fel. Olyan lapszám ez, amely az itteni németség jogaiért és boldogulásáért rendületlenül küz­dő, kitünően szerkesztett német napilap létjo­gosultságát újra bebizonyítja és amelyet ne­künk magyaroknak is örömmel kell fogad­nunk, mert a harcos Bohémia a kisebbségek jogaiért száll síkra és e 138 nyomtatott oldal minden sora csak azt bizonyítja, hogy az a kisebbség, amely nem hagyja el magát és ön­magából merit erőt, minden viszortagsággal dacolhat és megőrizheti a maga eredeti énjét akkor is, ha egy világégés egész Európán vé­gigszánt és nemzeteken végig tapos. A hatal­mas szám gazdag tartalma a csehszlovákiai német újságírás remeke. SANATORIUM „ C ARIT AS “ Bralislava, Torna-u. 18. Tel. 2S-93. Tel. 2S-95. Szülészet.-sebészet.-négy ógyászut,* urológia és laryn ologlu. I. os tály napi 80-— Ki. Ií. „ „ 60-— Ki. Szabad orvos választás. A mimhásbirtosító, Llóebnf Fond és a szegénysorrá betegek az int ízet rendelkezésére álló jótékonysági alapot veheti is igénybe, amelynek alapján műtét esetén 8 napra teljes szám-toriami költségek lejében 400* — Kc-t fizetnek. Jelentkezni ezen alapra az jj in .éiet igazgatóságánál lehet naponta 10 — 12-lg. | I — ..... ..'-A.- T“ .....—— — Kirabolták Udvard község pénztárát. Po­zsonyi tudósítónk jelenti telefonon: A pozsonyi rendőrségre ma jelentés érkezett, hogy Udvard 'községben a községházába tegnap éjjel ismeretlen tettesek hatoltak be, akik a község pénzsaekré- nyét megfúrták és onnét 32.0C0 korona készpénzt elraboltak. Tegnap este nagy fedett, szürke autó jeleni meg a faluban, amely a községet körüljárta, azután pedig eltávozott. A nyomozás megáílaipi- totta, hogy a tettesek finom eszközökkel és gu- mikeztyüve! dolgoztak, cipőjükön pedig Berson gumisarkokat viseltek, ami a községháza udvará­nak finom homokiján világosan kivehető volt. Az au kinyomok Ógyalla felé vezetnek. A pozsonyi rendőrségen valószínűnek tartják, hogy Nyugat- szlovenszkón nemzetközi kasszaínró társaság mű­ködik és ez tört be nemrég az érsekujvári járás­bíróság épületébe is. As adóreform kérdése ált a közérdeklődés előterében. Az előkészületben lévő belpolitikai akciók közül a közönség körében a legintenzívebb érdeklődés az adóreform iráni nyilvánul meg. Ez egészen természetes és érthető jelenség, hiszen a törvényhozás az uj adótörvények megalkotására irányuló munkája a legáltalánosabb érdekű, mert az adó kérdése mindenkit egzisztenciális kérdés­ként érdekel. Ezért bir a magyarság számára nagy jelentőséggel az az akció, amelyet a magyar nemzeti párt indit s amely az adótörvények meg­szavazása után azonnal egy népszerű ismertető könyv formájában kívánja a magyarságot tájékoz­tatni az uj adózási viszonyokról és a követendő eljárásokról. Ez a kiadandó könyv valóságos bre- viárum lesz az adózás tekintetében a magyarság számára, mert minden felmerülhető kérdésre szakszerű felelettel fog szolgálni és minden eljá­rás tekintetében megadja a szükséges tudnivaló­kat. A könyv külön fejezetben fogja tárgyalni az egyes fog’alkozási ágakat érdeklő adónemeket, külön fogja ismertetni a gazda, az iparos, a ke­reskedő, a lateiner társadalom adóit s a kritikai megjegyzéseken kívül praktikus tanácsokkal szol­gál, amelyeket példákkal világit majd meg. A könyvet egy kiváló adóügyi szakember Írja s a Kultúra pozsonyi könyvkiadó vállalat adja ki a magyar nemzeti párt megbízásából. A könyv könyvkereskedelmi forgalomba nem kerül s ki­zárólag a magyar nemzeti párt szervei u’ján sze­rezhető majd be. A párt titkárságai most írják össze a magyarságnak szükségletét s a párt sajtó­főnöksége ezúton kéri az érdeklődőket, hogy je­lentkezzenek vagy a párt titkárságainál, vagy a párt sajlófőnökségénél (Pozsony, CarPcn-rzállő Ií.), mert az adóreform népszerű ismertcíé'ébői csak az előre bejelentett szükségletnek megfele­lő példányszámot gyomnak. A jelentkezések a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatalához is in'éz- hetők, ahonnan továbbítva lesznek a magyar nem­zeti párthoz. A könyv eladási ára még nincs meg­állapítva, mert bizonytalan az, mily terjedelmű tesz a kiadandó könyv, a magyar nemzeti párt azonban hangsúlyozza azt, hogy a közérdekű ki­adványt teljesen önköltségi áron fogja a közön­ségnek biztosítani. SALVATOR az egyedül vastól mentes lithínm- és Bornatrinm-rorrás, Természetes pyóftyvíz. Vese-, hólyan-bóntnlm* hnAI. vi­zelési- és anvagcsr-rernvoraknél tr ti l<or Ital oknál), véredény elme. szeseUéscknél és rheuntánál Icgjcbfc rredménovel használható. Jóízű asztali viz. BSvebb felvilágosítással szolgál: a iipoved Salvator-forrás keze'ősége KoSIce. isis

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom