Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-06 / 30. (1364.) szám

4 1927 február 6, ménaij. 'P&AGMv V tA£&AR*HIRIkAI2 Mulatság és mulatság Sokszor mondják: « magyar az alkotmányom ságban és egy-egy társadalmi intézményben rokon az angollal. Fölsorakoztatják: mag na charta, és aranybulla, parlament és országgyűlés, gentry és ■ísentri, valóban merő hasonlatosságok. Lehet. Ámde, amit mi, az idegenbe vetett magyarok, kü­lönösen érzünk, az nem a magyar—angol hason­latosság, (ez túl ezoterikus, túl helyhez kötött és politikai), hanem inkább bizonyos rokonvonások « magyarok és franciák között, rokonvonások, melyeket a „társadalmi berendezettségé gyűjtő­fogalommal lehetne összegezni. Először is: üt Prágában végigéljük a szláv és német társadalmi berendezkedés keverékét Nem megfelelő. Ha mondani szabad, talán még a esek szalonok vagy a eseti népiességek a maguk lágyságában, odaadásában jobban esnek és köze­lebb állnak, mint a német rendszer, amely itt nem bécsi és nem bajor, hanem porosz, illetve szász, rideg, zárkózott, elutasító. A cseh társadalom rendkívül primitív, a „Geselligkeitneka soci- ely-nek, a szalonnak, a „zsurnak“, még a legpri­mitívebb fokait éli, s hiányzik belőle a nivó. A nők még kizárólag háziasszonyok, s ha tizenhat- tizenhét évvel megkapó is, gömbölyű, mosolygó ba­bafejük a könnyű és göndör szőke bubifej bóbi­tával, később ez az egész finoman lágy moletség éjs ssenUmentaMzmussal párosult szép női oda­adás eltűnik s marad a 1'kis butaság és a nagy kö­vérség. A nők, a mindenkori társadalmi együtt­élés elisirjei és kovászai, itt még nem okosan be­szédesek, nem tudnak „fözni‘% csak főzni, kevés bennük az izgató, az irracionális és a sexualitáson tulvivő varázs, egyszerűek, primitívek, mint ez egész becsületes prágai primitív demokrácia, a vendéggel kezel fogó pincérek, a. parolázó szolgák és a szakácsaiéval egy asztalnál ülő uriasszonyok. Mindez szép és üdvös az átlagosság, azaz az ál­lam szempontjából, de magyar szalónokhoz, ma­gyar nőkhöz és jóérzésekhez szokott kedélyeknek borzalmas. Mégis, az egyszerű csehek, akik állandóan csodálkozva néznek a magyarok társadalmi „verve“-jére, Mán éppen e hízelgés miatt, job­ban esnek, mint a németek, akik mindent hídnak, de semmihez sem értenek. Lehetséges, hogy itt Prágában, as évtizedes külövAIlni-kényszerűltség tette ennyire hideggé a németeket. Mert magyar léleknek sötét dolog átélvezni egy prágai német zsurt, ahol van ugyan tea, sütemény és felvágott, ókos beszéd, gramafón és tánc, Ámde nincs han­gulat, s az ember szeme állandóan a mellényzseb- he kívánkozik, az óramutatókhoz, hogy lássa mennyire vagyunk és hogy hajtsa, kergesse, ösz­tökélje a kétségbe ejtően lassú időt. Ezekben a né­met. társaságokban az ember ül, beszél vagy fi­gyel figyel vagy beszél, előírásosan mosolyog, előírásosan botrdnkozik, megcsinálja as obiigát szójátékot, s mint itt-ott egy massohjál, néha szül agy jól bepólyázott szellemességet, amíg eltelik as idő és hazamennek a legények. Itt van szép lakás, tan intelligencia, van nivó, de belül hideg és jeges minden, hiányzik a tűz, amely a esehek- ben, ha pislákolva is, primitíven és passzívan, de mégis megvan. Ha a csehek nem is temperamen­tumosak, de befogadják a szenvedélyt, a mozgást, értik és méltányolják. A németek botránkoznak rajta és tűzoltókért kiabálnak. Csupa bölcsesség ez utóbbiaknál, társadalmi elefántcsonttorony, forma, csak forma, belső tartalom nélkül. Ilyen idegenben látja azután az ember, hogy mily magasrangu a magyar társadalmi intelli­gencia. Mint as elején említettem: méltóan ido­mul a francia évszázados fejlődéséhez, amely pe­dig a leghíresebb a világon. A magyar társadalmi élet se nem sok, se nem kevés. Fesztelen, szelle­mes és meleg. Tisztelni tudója a végső törvénye* kei, de nem esik a nevetséges szabályok rabigá­jába. Nem spanyol étikét és nem orgia. Valami jó meleg Golf-hullám hömpölyög végig minden magyar összejövetelen, közvetlenség van és az egybegyüH emberek valóban a fény vagy a vil­lany sebességével közelednek egymáshoz talál­kozás után. Persze, nincs a „duhajkoddsrói“ szó, az más, az is magyar, de az a tragikus magyar crlütüdje, a nagy magyar mulatság, amelyet mi a zsentri-mulalság szóval illetünk. Ebben "an va­lami tudatalatti elkeseredés és minden mindegy hangulat, melyet talán a nemzet sok baja, hely­zeti lehetetlensége, kicsisége és sokra vágyása determinál. Szerényebb vagyok, nem ezekről a nagystílű, exaltációs magyar murikról beszélek, nem ezeknek a hiányát érezzük mi itt Prágában, ntólvégre nagyon mulatni, egyedül mulatni, vzgy szomorúan mulatni mindenütt lehet, ellenben nél­külözzük azokat a rezedákig és muskátlikig egy­szerűsíthető magyar elbeszélgetéseket, polgári mu- Mságokat, akár pesti, akár vidéki összejövetele­ket, melyek annyi bájt tudnak projiciálni az élet­be. A melegség hiányzik itt, a „háziasszony“ hi­ányzik itt, a nivó, a kötetlenség és fesztelenség hi­ányzik itt, a franciás savoír vtvre hiányzik itt. Parisban megvan ugyanaz, ami Magyarország­ban. Bécsien is megvan talán kissé lágyakban és polgáriasaiban. De nincs meg Berlinben, Drez­dában, Prágában ás ezt nagyon siratjuk. Nem mu­rád nekünk itt más, mint az „intern9ciondlis,‘ mulatóhelyek, ezek a. sötét odúk és kétségbeejtő- sek, pót-jóérzések, pót-szerelmek, pót-mámorok. Pedig milyen sivár ez igy! Mily szomorúak ezek n prágai üzemek: bárok, mulatók, varieték! Ah, hol vagy Montmarlre. Itt csak borzalommal vesz­t-ük tudomásul a megváltozható Hanságot, meg­ütközve hőkölünk vissza a hozzánk nem illő unal­mas mulatósi, piádtól, mely még a pénzért vásá­rolt jókedv helyein is elviselhetetlen. Unalmasak n bárok is, s csak a múltkor mondta as egyik üzemben lévő mulatóban a pincérnek egy magyar: — Rémes, mi ez Itt, egy kripta, Mire a, pincér előzékenyen fel — Nem kérem, ez egy tábori­No iá. Megtudtuk. Bs bv benne. Románia szembehelyezkedik a magyar-román döntőbírói ággal? Shenov bolgár jogtudós érdekes megállapításai ~ A béke- szerződés rendelkezési alól a győző államok sem bufli:ttak ki Szófia, február eleje. T (A P. M. H. szófiai levelezőjétől.) A ro-j inán parlamentnek azzal a (határozatával kapcsolatban, amelyben visszautasította a párisi vegyes döntőbíróság ismert döntését a magyar földbirtokosok panasza ügyében, a Zora című napilapban Ghenov egyetemi ta­nár, aki a szófiai tudományegyetemen a nemzetközi jogot adja elő, hosszabb cikkben fejtegeti a kérdés jogi hátterét. Ghenov professzor a cikkben kifejti, hogy a román kormány magatartása külön­leges helyzetet teremt, mert amikor Románia nem akarja elismerni azt a kötelezettségét, hogy a trianoni békeszerződés alapján megalakított dön­tőbíróság határozatához alkalmazkodnia kell, akkor ez annyit jelent, hogy Ro­mánia megtagadja a szerződésből folyó kötelezettségek végrehajtását. Magyarország ezzel szemben azzal a meg- J torlássa| élhet, hogy szintén megtagadja azoknak a kötelezettségeknek teljesítését, amelyek ugyanezen bíróság határozatából folynak, ha a határozatok Magyarország vagy a magyar állampolgárok terhére szól­nak. Románia veszedelmes precedenst te­remt a győző államok számára, amikor megtagadja a vegyes bíróság határozatainak elfogadását, holott ez a bíróság ama szerző­dések alapján működik, amelyek feltételeit a győzők állapították meg. Ez annyit jelent, hogy teljesen lerontják a hitelét annak a rendszernek, amelyet egymásközötti meg­egyezéssel létesítettek a győző államok a párisi békeszerződések kidolgozása során. A magyar nemzeti párt állásfoglalása a magyar katolikus püspökség kérdésében Az egyházpolitikai szakossSáiy lévai Ülése — A párt a kongnia- törvény sürgős revízióját követeli Pozsony, február 5. A magyar nemzeti párt ©ajtófőnöksége jelenti: A magyar nemzeti párt egyházpoli­tikai szakosztálya Léván február 2-án ülést tartott Giller János ér. elnöklete alatt. A szakosztály ülésén a következő határozatot hozta: A magvar katolikus püspökség és püs­pöki helynökségek rendezésének kérdése az itt élő magyarságnak elsőrendű nemzeti ügye lévén s miután ez az ügy bizonyos vo­natkozásaiban a politikai pártokat is érinti, a magvar nemzeti párt feladatának tekinti ez ügynek minden rendelkezésére álló eszközzel leendő támogatását. E célból _ utasítja parlamenti képviselőit hogy akár konkordátum, akár más alakban kerül az ügy polikai elintézés alá, csak olyan javaslatot fogadjanak el. mely a mag var kotolikussásrnak ezen jogos igé­nyét kielégíti. Egyébként egész tekintélyével és szer­vezeteinek teljes erejével támogat minden olvan mozgalmat, mely a kérdés előbbrevi- telét szolgálja. Utasítja a katolikus szakosztályt, hogy e célból keresse az együttműködés módozatait más magyar pártok va™* alakulatok szervei­vel. Tiltakozik az ellen, hogv minden feleke­zetű magyarnak elnemzetlenitése az egy­házi hatóság részéről tovább folytattatok. Figyelemmel arra. hegy különösen a re­formátus lelkészek államsegélye mé<* az 1919 —1920. évekre mai napig sincs folyósítva 8 azóta is minden felekezet számtalan lelkészé­nek államsegélye még a mai napig is vissza­vartatott követeli ezeknek haladéktalan fo­lyósítását. Ivv különösen követelj, az elmaradt adócsökkentési segélyek haladéktalan kiuta­lását, valamint a református lelkészektől az 1924. évtől ismét vissza tartott államsegélyek kiutalását. Miután továbbá az állami zárszámadá­sokból is kitünően a református lelkészeknek az 1919—1920. években járó államsegélyét ezeknek nem folyósították, hanem azt a szlo­vák evangélikus egyház toillkiadésaíra fordí­tották. követetjük parlamenti vizsgáló bizott­ság haladéktalan kiküldését és ennek az ügy­nek a kivizsgálását és rendezését. Követeljük a kongruatörvény haladékta­lan revízióját és pedig az általunk már lefektetett elvek alapján, különösen hangsúlyozván azt. hogy az igazságos rendezés főelveként azt kíván- iuk alkalmazni, hogv a kongnia megállapítá­sánál a lelkészek a középiskolai tanárokkal azonos minősítés alá essenek. Ezzel kapcsolatban követeljük a hitokta­tó szolgálati éveinek beszámítását is az 1920 január 1-ie előtti nyugdíjasok (özvegyek és árvák) ügyeinek rendezését. Követeljük a beszüntetett felekezeti is­kolák visszaállítását. illetve az államse­gély folyósítását hangoztatván azt, hogv ©srv tanerős iskolánál elvileg is kizárassék a* állam segély megvo­nása. Követeljük az egyházi taufelüirv^leti ha­tóságok régi jogkörének visszaállítását. Igazságot és jóvátételt a földreformban! SzSlassy Béla előadása a lévai pártnapon — A magyar nemzeti párt birtokpolitikája a nemzeti vagyon megmentésének szolgálatában Pozsony, február 5. A magyar nemzeti párt sajtófőnöksége jelenti: Szilassy Béla dr., a magyar nemzeti párt országos elnöke, a párt lévai pártnap­ján előadást (tartott a 'földreformról. Ezt a nagyíontosságu előadást az alábbiakban is­mertetjük: A földreform néven ismert birtokpoliti­kát. elsősorban nemzeti szempontból kell vizsgálnunk, A magyarság kezén levő bir­tokban a nemzeti vagyon legfontosabb ré­szét. látjuk és ezen vagyonnak a nemzet bír- tokállományában való megmaradása, érde­kében kell minden erőnket megfeszítenünk. A nemzet kezén lévő földbirtok, mint ter­melési tényező, a nemzeti jövedelem alapja, miből az (következik, hogy birtokpolitikánknak olyannak kell lenni, amely a nemzeti jövedelem folytonos­ságát biztosítsa és így nemzett fen­ni áradásunkat és fejlődésünket elősegítse. Ezen (két szempontból tekintve a csehszlo­vák állam föl db í rtofcpolifiMj át, az súlyos sérelmet jelent a imagyars/igra és igy min­den rendelkezésünkre álló eszközt még keli ragadnunk o sórelmeii, kiküszöbölésére. A földbirtok eddigi megoszlása nagy-, közép- ős fkisbirtokra ma rrílár talán kifogásolható, »u0 fprynészetes utón és a faj­it) egységek felé haladt, éviiéin okos politikával de hatalmi eszközökkel azt erőszakolni veszedelmes ős annak. min­dig a termelés adja meg az árát. Szabadjon feifogásomnak kifejezést adni, hegy a mi viszonyaink köpött a nagybirtokok bizonyos mérvű íentartását szükséges­nek tartom az esetben, ha azokon oly iparvállalatok tartatnak fenn, amelyek a környező vidék mezőgazdasági termé­nyeit dolgozzák fel, vagy pedig olyan berendezéseket, illetőleg intézményeket létesítettek, amelyek a környező mező­gazdaság fejlődésére vannak jótékony hatással. Mindaddig, mig és különösen akkor, ha a kisebb üzemek általános tőkehiánya mag :nem engedi a hasonló célú intézményeknek szabad társulás utján való létesítését. Ugyancsak indokolt" az erdőüzemek gaz­daságos fentartása szempontjából az erdőket nagybí rtokos-k emelésben meghagy ni. Fontos nemzeti erőnk vau középbirto- ko ^osztályunkban letéteményes ve. Ezen osz­tály hivatott vezetője a mezőgazdasági kul­túra terén a kisbirtokoselemeknek és mind* addig, mig a bírtokostársadalom a szakszerű gazdasági képzés terén olyan produktivitás­ra nem tesz szert, mint a jelenlegi közép- birtokosság, szükségesnek látszik mindenütt, atiöí középbirtokok vannak, lehetőleg olyan méretben való meghagyása, hogy nemzet- •nevelo hivatását teljesíthesse, mert ni egált a- pithatosm, hogy magyar gazdáink elmaradottsága olyan helyen -a Iegsrembeszökőbb, ahol a falu határában hiányzik a müveit közép­birtokom. ügy az osztó igazság, mint a mezőgazdaság! kultúra szempontjából egyaránt a nagybir­toknak kellene leginkább viselni a föld­reform terhét. Mégi®, mivel népünk konzer­vativizmusa a más vidékre való áttelepedés- fől általában idegenkedik és igy a helybeli ki igénylés a legélénkebb — a középbirtok feküdvén a sűrűbb lakosságú vidékeken — természetesen vele szemben merül fel a legtöbb igény. A túlzottan lefaragott középbirtok nem­zeti nevelő missziójának nem tehetvén eleget, a középbirtok esel emnek eligé­nyelt ingatlanáért a nagybirtokból kel­lene természetbeli kárpótlásban része­sülnie. Ez nem volna sérelmes egyik félre sem és természetesebb folyamat a mostani gyakor­latnál, a teljes értékű kárpótlást feltételezve. A jelenlegi törvényes rendelkezések ezen gondolatmenetét az ábrándok birodal­mába utalják. Mégis szükségesnek tartottam ezeket elmondani azért, hogy rámutassak arra, hogy a magyar nemzeti szempontokat szem előtt tartó igazságos földreformpoftíá-' kát szükségesnek tarthatjuk azért, hogy nemzetünk független és szabad kisgazda- társadalmát minél jobban erősítsük4 és sza­porítsuk számbelileg, mint nemzeti kultú­ránk hivatott letéteményesét Jelenlegi helyzetünkben kívánnunk kell, hogy általában az egyes birtoküzemek a törvény által engedett legnagyobb kiterje­déssel hagyassanak meg tulajdonosaik ke­zén, az általános gazdasági kultúra prospe­ritása szempontjából. Nézetem szerint a földreformnak, úgy mint a sűrűn la­kott Európában minden birtokpolitiká­nak, a maximális mezőgazdasági pro­dukciót szem elől téveszteni nem sza­bad, vagyis biztosítani kell minden kö­rülmények között azt, hogy a löld hoza­ma minél több embernek biztosítson ál­landó megélhetési Tehát minden olyan körülményt és intézke­dést, amelyik ezen szempontnak akadályul szolgál, a földreform keresztülvítoléüél «V kell hárítani. A földreformnak nem lehet má$ hivatása, mint a legnagyobb produkti­vitás mellett minél több szabad és független. kisgazdaexisztenciát teremteni, vagyis n ^ tóldmegosztágt oly módon elősegíteni, hogy hozzáértő, szakképzett kisbirtokosok tulaj­donában többet teremjen az a föld, amely azelőtt a nagybirtokosok kezén a csoportos művelés alatt állott A földreform végrehajtásánál & legke­vesebb, amit megkíván hatunk, az, hogy az mielőbb gyors befejezést nyerjen, nemzeti szempontjaink figyelembe­vételével. kikeres mezőgazdálkodás a jogbiztonsághoz van kötve. Nem tartható fenn a jelenlegi helyzet, hol a tulajdonjog és szabad rendel­kezés olyan korlátoknak van alávetve, me­lyek a szabad birtoklást, akadályozzák. A föld régi tulajdonosaira, úgy mint az uj tu­lajdonosra a bizonytalanság sokkal nyomasz­tóbb gazdaságilag, mint amilyen hátrányt vagy előnyt jelent reájuk a föld elvétele, illőre megszerzése. Ha a földbirtok megoszlása a gazdatár­sadalom olyan betegsége volt, melyet miitéttel kellett gyógyítani, akkor elemi kötelessége minden tényezőnek, ki e súlyos operációt a mezőgazdaságon vég­rehajtotta, hogy a gyógyulási folyamat elöl minden gátló körülményt elhárít­son, a. megcsonkított testet uj életre serkentse és ne veszélyeztesse a rendes élet funkciós működését felesleges kö­telékek időntuli fen tartásával. Előadásának végén javasolta, hogy mondja ki az országos párt nap, hogy a magyar nem­zett párt ma is az igazságos földreform alap­ján áll, am«5y végrehajtásában a mezőgaz­dasági termelést és fejlődést semmiképpen sem akadályozza. \z eddig elkövetett hibák reparációját feltétlenül szükségesnek tartja és mindén elneuiz-eilenitő szempont kizárá­sát követeli a még elintézés alá kerülő egyes eseteknél. Mindenesetre szükségesnek tart- ja azt is, hogy a földreform végrehajtása le­hetőleg egy éven belül befejezést nyerjen minden jogi és gazdasági vonatkozásban is. A földreform végrehajtása kapcsán a régi tulajdonosok. számára a teljes értékű kár- .. pótlást is kívánja. 4oeooeeeoe?eoQeoeeeo9oeoe&Q9Qeev Syfilidoloae Dr. Kolb •Belőtt & prágai, frankfurti és berlini t)firklin|kAk tanársegédje és másodorrosa Pr«a II. Vodlihova 38 ezékm. Wassermann Tizsgálat'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom