Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-06 / 30. (1364.) szám

1927 február 6, vasárnap.

A magyar külügym.niszter a burgenlandi incidensről

BerUtt) február 5. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) A Taegliche Rundschau mai számában érdekes besaél^Btést közöl, amelyet a lap budapesti munkatársa folytatott Walko Lajos magyar külügyminiszterrel a burgenlandi eseményekkel kapcsolatban egyes német lapokban Magyarországé llenes tendenciával megjelent közleményekre vonatkozóan.

Magyarország mindkét kezdve! békés munkával van elfoglalva, — mondotta Walko az újságíró kérdéseire. — Távol áll tőlünk a szándék és balgaság is volna, ha beleavatkoznánk szomszédáliamaink belső ügyeibe, bármenynyire sajnálatos is a szóban forgó esemény és bármennyire kívánatosnak tártjuk, hogy a jó szomszédi viszony érdekében minden incidens elkerülhető legyen. Hangsúlyozom, hogy Magyarország megkívánja, hogy minden irányban való barátságos magatartását elismerjék. Ausztria iránt táplált őszinte érzelmeinket ettől az incidenstől nem engedjük megzavartatni.

Briand az uj német kormányról

Púm, február 5. Az Elysée palotában Doumergue köztársasági elnök vezetése alatt ma minisztertanács volt, amelyen Briand beszámolt a külpolitikai helyzetről. A külügyminiszter elsősorban a német kormányválságról beszélt s kifejezte, hogy Franciaországnak a várakozás állás portjára kell helyezkednie s mindaddig tartózkodni a kezdeményezéstől, amíg Berlinben nem tisztul a helyzet. Briand nem tagadhatta el, hogy a német kormánynyilatkozat kedvező benyomást keltett Franciaországban és hogy Stresémáim politikájában eddig nem történt észrevehető változás.

Jogerős Juszt Iván elitéltetése

Lamame, február 5. Ismeretes, hogy a svájci legfőbb állami esküdtszék Juszt Ivánt, Bethlen István gróf magyar miniszterelnök genfi merénylőjét 24 napi fogházra és 100 frank pénzbütetésre ítélte. Az ítélet ellen a svájci törvények értelmében az elitéltnek joga van tíz napon belül felfolyamodással élnie. Tegnap ez a tíznapos határidő letelt, anélkül, hogy az ítélet ellen panaszt nyújtottak volna be. így Juszt Iván elítélése jogerőre emelkedett.

ezzel a megbízatással kielégítették ugv a kormányköröket, mint a szlovák néppártot is.

A második meglepetés még az, hogy a teljhatalmú minisztérium likvidálása már annyira előrehaladt, hogv a minisztérium tényleg ma már nem is létezik, hanem máról-holnapra a belügyminisztérium szlovák osztóivá rá alakult. * i

A nyolcas bizottság eíé került a reformjavaslat

Prága, február 5. Cserny belügyminiszter a koalíciós nvolcasbizotteág elnökiéhez, Bra- dács képviselőhöz levelet: intézett, amelyben fölkéri, hogy tegye tueg az előkészületeket, hogy a reformjavaslatot, amelyet a minisztertanács már elfogadott, a koalíciós bizottság is tárgyalás alá vegye.

Ezek a tárgyalások a jövő héten megkezdődnek.

A. javaslat, szövegét még mindig titokban tartják, de formájával éis stilizálásával a német kormánypártok elvben meg vannak elégedve.

A német kormánypártok különösen helyeslik azt. hogy a politikai közigazgatás országrészek szerint tagozódik s ezáltal a német lakosság képviselete az országos közigazgatásban az aránvlagos választási jog elve alapján biztosítva van.

Ami Szilézia és Morvaország egybeolvasztását illeti, a német kormánypártok e terv ellen sem foglalnak állást, sőt. inkább az a nézet dominál, hogy a német lakosság érdekei különösen Morvaországban a két or- országrész egybeolvasztásával csak erősebb védelemre találnak.

Hivatalosan jelentik még. hogy a Nova Dohában megjelent azon hir, amely szerint e<rces kerül eteket megszünt etnének, egyált alában nem felel meg a valóságnak.

Sekac zsupán

átvette pozsonyi hivatalát

Pozsonyból jelentik: Sekac János dr. liptói zsupán, akit a belügyminiszter a közigazgatása asreudák vezetésével bízott meg, tegnap Prágából Pozsonyba érkezett.és délután 5 órakor a kormányépületben az osztályfőnökök jelenlétében

átvette az adminisztráció vezetését. A jövőben ezt a szervet hivatalosan igy fogják a nevezni: „A belügyminisztérium szloven- szkói osztálya Pozsonyban".

Sekac a szlovák miniszteri bizottság megbízásából egyúttal átvette a teljhatalmú minisztérium eJhökosztályának a vezetését is. A liptói zsupánt a tisztviselőkar nevében Dole is di'. osztályfőnök üdvözölte. Sekac, mint a hivatal uj főnöke megköszönte az üdvözlést és ezután részletesen informálta az osztály- főnököket megbízatásáról és direktívákat adott a további belső hivatalos munkára és a szervezésre vonatkozólag.

Sekac megbízatása Szlovenszkón általános meglepetést keltett.

Az utóbbi időkben ugyanis általánosan azt a hírt terjesztették, hogy Ponicsán Pál kormánytanácsos kapja ezt a megbízatást, aki közigazgatási ügyekben elsőrendű szakember. Egyes verziók szerint azonban Ponicsán személyi okokból arra kérte a kormányköröket, hogy ne öt bízzák meg az admi- n is ztráció vez etés év el.

Más verziók szerint Sekac kinevezésének politikai háttere van,

Sekac zsupán .harcos szlovák volt már a forradalom előtt, katolikus vallást! és mint igazi szlovák a hivatalában elrendelte, hogy a cseh hivatalnokok nemcsak a hivatalokban, hanoin a nyilvánosság előtt is.csak szlovák nyelvén beszéljenek. Ugyláüjsáík, hogy

se (Jé R$ KA'T 0 VAR Na ^

R !J M • A ^ í K £ R Y; b'C • S Pq t.. G0MORi^u«^eS'LiK0RGV'^.ní: •POtWAV/AMandarin . Cacao - Dió*Créma - Cherry TrJpie-Seo ~ Curacao - Kartsbatíi tceserU

„Késmárki kiállításon arany éremmel kitüntetve11 ,,A Nemzetközi Dtsnskiálktáson arany éremmel kitüntetve1'

— A ker.-szoc. párt helyi szervezeteinek

i újjáalakulása. Pozsonyból jelentik: Az országos keresztéuyszocialista párt helyi szervezeteinek újjáalakulása továbbra is a teljes siker jegyében folytatódik. A legújabb tisztújító értekezletek során Alsósáéra érádén Gyönyör Ignácot, Albánban Marcell Vincét, Bakán Rácz Pétert, Udvardon Nagy- Mátyást, Nagyudvaruokon Godány Kálmánt, CsaÜóközkürtön Házi Lajost., Deákiban Nagy Kolost, végül Nagyibielioen. ifj. Dvoncs Józsefet választották meg helyi pártelnököknek.

Szántó György

BÁBEL TORNYA

* ’A PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP REGÉNYE

(29)

— ügy látszik, a király nem nagyon ijedt meg a levéltől, mert nekünk tudtunkra sem adta, mint egyéb hadüzenet alkalmával szokása. Pedig úgy beszélik, hogy a kunok nagyon lármáznak az udvarnál a veszedelemről — mondta az ispán.

— Lármáznak ám, hogy megtűrjék őket — mondta Ákos ifrfi.

— Bizony nem azért lármáznak — szólott bele Medárdus. — Sok időt töltöttem köztük, ismerem őket. Azért lármáznak, mert megmérkőztek a mongolokkal. És tudják, hogy ezeket nem lehet megállítani felkészültség nélkül. Itt is féltik a bőrüket.

— Bizony igazad vau, testvérem — szólott a másik dominikánus, akit Juliánusnak hívtak. — Én láttam ezeket az ördögöket Sokkal jobban ülik meg kis lovaikat, mint a mi vitézeink, akik elszoktak a folytonos harci élettől. Ezek a ferdeszemüek éjjelnappal' pihenés nélkül meg tudnak lenni a ló hátán. Ott esznek és alusznak. Az Íjazásban kölyökkoruk óta gyakorolják magukat nap-nap után. Ijiak és nyilaik jóval nagyobbak azoknál, amelyek itt használatosak, ezért .sokkal messzebbre is hordanak

Miso lépett be és jelentette, hogy cseh urak érkeztek. Miklós ispán felugrott és kisietett elébiik. Ha vendég érkezett, elmúlt minden kevélysége. Csupa szívélyesség volt és alig tudta örömét leplezni. Amikor kiért az udvarra, a három zsenilyehaju, savó- bajuszu és színtelen szakállu ur már leszállóit a lóról. Nagyokat paroláztak az ispánnal és szláv szokás szerint megcsókolták jobb- Tól-balról. Arcuk rózsás 'színe úgy virított

az ispán barna bőre melleit, mint a kis malac az ól barna deszkája alatt.

— Nazdar, pane, nazdar!

— Miso, mit mondanak?

A tót legény tolmácsolta mindig, ha szlávok vetődtek a várba. Ha nem is értette pontosan a cseheket, lengyeleket, kis és nagyoroszokat, őt mindegyikük megértette, mert a tót a legtörzsökösebb szláv fajta, az ő nyelvét-, a legrégibb szláv nyelvet mindnyájan megértették.

— Köszöntének, nagyságos ur, köszöntének.

Az ispán bevezette a cseheket az ebédlőteremibe és pazarul megvendégelte őket. Ettek is a csehek, hogy a szemük kidülledt bele. Az ispán megtudta, hogy Fehérvárra mennek, ahol az udvar jelenleg tartózkodik. Lengyelek jöttek Prahába, akik nyugtalanító híreket hoztak valami renge- tegszámu ázsiai lovasnépről. Ez a nép már állítólag beözönlött déli és keleti Oroszországba és senki sem tudja feltartóztatni.

Az isiián elnevette magát.

— Mondd meg nekik Miso, hogy az udvarnál mit sem tudnak erről és nem is törődnek az egésszel. Hanem itt beszélhetnek azzal a baráttal, aki szemtől -szemben látta őket.

A csehek úgy üríthették a serlegeket, hogy az ispán Csodálatát is kivívták. Mosolyogva nézte őket, hogyan izük az ő bora, amelyet ugyancsak nehéz volt ezen a rossz ialajon kitermelni.

— IJgy isznak ezek, mint a homok. De nehogy ezt is lefordítsd, te tulok!

Hamarjában elmondta nekik, amit. a barát. elmondott eddig a tatárokról, azután levitte őket. is a bástyát erembe.

A csehek mindenkit megmosolyogjak holdvilágképükkel. Senkisem olvasta le róluk, hogy az egyikük herceg, a másik Csehország legképzettebb katonája .és a kialakulóban levő sereg vezére, a harmadik gróf

és az államügyekben igen járatos, tapasztalt

férfi. Jókedvű boroshordónak látszottak mindenki szemében. Julíánus barátot alaposan kikérdezték mindenről. A barát, aki tíz nyelvet beszélt, oroszul is tudott és ezt a nyelvet értette a cseh urak egyike. Végül is az ispán megunta a sok kérdezősködést és így szólt:

— Te Miso, mondd meg ezeknek, hogyne főjön a fejük a tatároktól. Úgyis mi felénk fognak jönni, ha idáig eljutnak. Bennünket nem mernek a hátukban hagyni. Tovább azután nem segíti őket ais a ferde- szemű istenük.

Miso elmondta tótul az ispán beszédét. A csehek nagyot nevettek és ittak a magyar harcosok egészségére, akikkel is szövetségbe akarnának lépni. De mialatt az ispán a holnapi solymászatról kezdett beszélni Ákos nrfival, János a pannonhalmi apátnak magyarázta a csúcsíves építészetet, Medárdus és Julíánus a rend ügyeiről beszélgettek és a többiek is elmélyedtek a mindennap ügyes-bajos dolgaiba, a csehek halkan megtárgyalták a hallottakat és látottakat.

— Amennyire megfigyelhettem mondta a vezér — más nehéz lovasság nincs, mint a lovagrendek. Ezek közt kevés a magyar. A várak gyengék és még azonfelül rossz karban is vannak.

— Én csak azt nem értem, mondta a herceg, hogy mért beszél az udvarról mindenki gyunyos mosollyal és lemondó kézlegyintéssel?

— Azért, mert senkisem szereti a királyt, Mindegyik four maga szeretne király lenni birtokain, mondta a gróf. Hiába jöttünk ide, Stan-iszlav. Itt egyik ember ném törődik a másikkal és még kinevetnek az udvarnál, ha a tatárok ellen akarnánk szövetkéz ni. Ezek nem törődnék ezzel az egész távolinak látszó dologgal, pedig már régen segíteniük kellene Dánielt, az orosz vajdát.

— Nem lehetne a királyt a veszélyről

felvilágosítani? kérdezte Staniszlav herceg. Különben én nem hiszem, felelt aztán önmagának csüggedten. Ez a dominikánus' azt mondja, hogy ő városról városra jár, hogy a főurakat felrázza, de ezek csak a válInkát vonogatják. Valami menekült lovasnépet emlegetnek, akit a király befogadott. Ezek most sok bajt okoznak, mert garázda nép.

— Bizony, mondta Misztiszláv, a vezér, csak az időt fecséreljük itt.

— Csakúgy járnánk, mint a osztrák herceggel, aki azt mondta, hogy kiki magával törődjön.

Másnap hajnalban lóra ültek a cseh urak. Mosolygós, piros képpel csókokat cupparttob tak az ispán arcára, mintha a legjobb rendben volna minden. Aztán visszakocogtak hazájukba.

18.

De Miso, a tót cseléd kihallgatta a csehek beszédéi. Minden szót figyelt és inkább ösztönösen, mint öntudatosan érezte, hogy itt valami veszedelem fenyegeti az urát, akit egy kutya szerotuitudúsával szeretett. Fontoskodó képpel mondta el az ispánnak a csehek beszédét és nagyon elbusult, amikor az ura kinevette.

— Hidd el, nagyságos ur, hogy azok igazát beszéltek. Én csak buta tót jobbágy- vagyok, de szeretlek, mint az életemet, ne nevess ki. A szolgáktól megtudtam, hogy az egyik herceg, a másik kettő is nagyon nagy ur.

.Az ispáu elgondolkozott. Furcsa emberek. Úgy festenek, mintha hentesmesterek volnának, mindenhez buta képet, vágnak, de maguk között okosan beszélnek. Aztán a kosz ők élni ju, szürkeszemü nőre gondolt hirtelen, minden átmenet nélkül. Látta a göngj- házféoyü kezeit és telt arcát, kemény feszülő termetét és a vér a fejébetolulf.

(Folytatjuk.)

A közigazgatási reformjavaslatot

a kepvisefoiiaz első ülésén nyújtják be

A német kormánypártok elvben hozzájárulnak a reformhoz

— A teljhatalmú minisztérium helyett Pozsonyban a belügy* minisztérium szlovenszkől osztálya ffog működni

Prága, február 5. Minthogy a miniszter tanács már elfogadta a közigazgatási reformról szóló törvényjavaslatot, most már a javaslat rövidesen a nemzetgyűlés elé kerül. A nemzeti demokrata sa jtó szerint a képviselő házat valószínűleg február 18-ra hívják öss- sze. a ház plénuma azonban csak két ülést fog tartani. Az első ülésen a kormány benyújtja a közigazgatási reformjavaslatot, a második ülésen pedig kiosztják azt az alkotmányjogi bizottságnak, amely azonnal hozzáfog a javaslat tárgyalásához. A terv szerint az alkotmányjogi bizottság egyidöben fog ülésezni a költségvetési bizottsággal. így valószínű, hogy Malypetr házelnök a jövő hét valamelyik napjára összehívja a házelnökség ülését s azon véglegesen megállapítják a ház összehívásának a napját is.

2

I B f $ B fij g g JR Ü

!r~ • jnijjjín (legnagyobb ge-nd fordítandó a gyomor és Sjfgmftrtng f&flFIÍIf -1?

Mii® yHlüljüpik lliUjtii belek rendes mOkAdéSéra. Emésztési zavaroknál fél lllillffIIIJI nHhrfl Ifilílr

pohár Sch IYI i<dttsaMer-fé5e IJJIIIMIbwii iiyyyi wü‘-a«. I

és eltávolítja a szervezetben felhalmozódott kóros baktériumokat, fertőtleníti a gyomrot

al jelentékenyen fokozza a szervezet ellenálló képességét }

é| reag?yű, nAsttil sesssss-űvS* ferrdsvA!l«lat Kontárom. Arjeujfsüic ltmötola«NMtnaf'i fcswanatrm masttve* |