Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-05 / 29. (1363.) szám

1927 február 5, szombat 9 ■ KdZCÍAZDAvCÁfin . Szlovenszkó agrárproblémái A magyar nemzeti párt országos mezőgazdasági szakosztályának ülése Léván - Szilassy Béla, Fodor Jenő, Nitseh Andor nagy hatású előadásai t Léva, február 4 A magyar nemzeti párt sajtófőn ők sége jelen­ti: A magyar nemzeti pártba tömörült gardakö­zön" ág érdekeinek védelmére alakult mezőgazda­sági szakosztály a párt országos pártnap javai kapcsolatban nagyjelentőségű ülést tartott Léván « ref. iskola tanácstermében. Az ülésen a pért mezőgazdasági szakemberei által kido'gozolt elő­adások hangzottak el, amelyek a legégetőbb me- íőgazdaeági prob.imákat tárgyalták, úgy, hogy a mezőgazdasági szakosztálynak lévai ülése a szlovenszkói magyar agrár érdekeltség ankétjá- nak tekinthető. Az ülésen igen nagy szánra gaz­daközönség jelent meg s az előadott tanulmányok iránt mindvégig feszült érdeklődés nyilvánult meg. Az ülésen Szilassy Béla országos elnök elnö­költ, aki a szakosztály ülését nagyszabású beszéd­del nyitotta meg. A magyar nemzeti párt mezőgazdasági ér­dekvédelmét is címében viselő pártbői alakul­ván ki, szükségszerűen úgy kellett belső szerve­zetét kiépítenie, hogy ama munkakör, amelyet a magyar mezőgazdaság érdekében programjába beiktatott, megfelelő szakszerv utján láthassa el. Így létesült — mondotta Szilassy elnök — a párt mezőgazdasági szakosztálya\ amelyiknek ki­válása a magyar gazdatársadalomnak mindenne­mű érdekképviseletéi ellátni addig , amig « sza­bad szervezkedés gátló akadályai fennállónak, amig olyan poliiikai légkör nem alakul a köz­társaságban, amelyik lehetővé teszi azt, hogy a magyar gazdatársadalom a maga szakegyesületei vagy hivatalos szakszerve utján hathatósabban mozdíthassa elő boldogulását. Ezen idő bekövet­keztéig a gazdasági szakoktatás megszervezése, az állat tenyésztés és növénytermelés szakkérdé­sei éppen úgy feladatai körébe sorolandók szak­osztályunknak, mint az agrárpolitikai kérdések­kel váló foglalkozás, a földreform, adóztatás, vám és vasúti tarifa stb. megváltoztatására való törekvés. Sajnos, a rendelkezésünkre élló csekély eszközök nem teszik lehetővé, hogy mindetekkel a kérdésekkel oly intenziven és oly mértékben foglalkozhassunk, nrnt ahogy azok azt megkí­vánnák, mégis azt hiszem, az elmúlt évtó visz- szafekin've elmondhatjuk, hogy amit szerény ke­retek között végezhettünk nem volt' eredmény­telen. Az elmúlt 9 év, melyei a köztársaság kö­telékében töltöttünk, r' ezőgazstdlködésunleat « legnagyobb megpróbáltatásoknak tette kL A há­borús kötött gazdálkodás egyidel fentartását át­menet nélkül a legszabadabb gazdálkodás vál­tóba fel, sőt a vámmentes termény! ^hozatallal o'y katasztrófáit* áreséseket idézett elő, mely nem egy gazdasági exisztenciát n Ariira*ott. A ízo-'ál's állampolitika a fogvaszfÓk kizárólagos érdekeit tartotta szem előtt, de nem gondolt ar­ra, hogy ha a mezőgazdaságot lenvenaiti, akkor az ivar egyetlen biztos fogyasztójának vásárló­kén ességét ássa alá és ezzel az ipari munkásság létérdekeit támadja meg. A mull év tavaszán győzött a jobb belátás és bevezették nagy küzdel­mek árán a mezőgazdasági vámokat. Ezt egyelőre kezdő levésnek kell tekintenünk a mezőgazdaság tárnögatása terén és megállapíthatjuk a vámok jótékony holdsát a mezőgazdaságunkra ané'kűl, hogy a vámok a fogyasztók életkörülményeit drágították volna. Az ez utón való továbbhaladás különösképpen a mezőgazdaság fogyasztási cik­kének, például fakarmány^fvkek vámmérseklé- se lenne kívánatos következő lépés. Tárgysoro­zatunkban több tárgyat vettünk fel, melyek rizs­ben oly kérdésekkel foglalkoznak, amelyek a me­zőgazdasági termelést akadályozzák, tehát azok megszüntetésére kell törekednünk, részben elő- moidi‘ják a sikeres gazdálkodást, tehát létesí­tésükről kell gondoskodnunk. Előbbiek törvény­hozási ,illetőleg kormányintézkedéseket igényel­nek, utóbbiak ezek mellett a gazdatársadalom erőfeszítését is megkövetelik. Ezek kiharcolása nem csak a magyar nemzeti párt szakosztályának feladata, ezen munkához szükségünk van az egész magyar gazdatársadalom összefogására. Adja Isten, hogy ez az első nagy gyűlésünk gazdatár- sadahnunk olyan mértékű megmozdulását ered­ményezhesse, hogy az előttünk álló 60k feladatot nemzetünk javára sikeresen megoldhassuk. A mezőgazdasági szakosztály lelkes tetszés- •el honorálta az elnöki megnyitót, amely után fodor Jenő ügyvezető elnök tartott előadóit a mezőgazdasági érdekvédelemről általában s előadásában kilerjesskedeit a társadalmi ut-on megszervezett érdekvédelemre éppen úgy, mini a törvényhozási utón megalkotott érdekképvise- telire, Rámutatott arra, hogy az egyes Országok­ban miképpen fejlődött ki az érdekvédelem és különösen bőven ismertette a mezőgazdasági ka­marák hémeíországi ős magyarországi rendsze­rét azzal kapcsolatosan, hogy Csehszlovákéban !s íervbevették a mezőgazdasági kamarák léte- silé-é- Kifogásolta azt, hogy a jelen’eg létező érdekképvisele’i szervben a szlovenszkói mező­gazdasági tanácsban a magyar gazda társa dal óm­nak nincsen megfelelő képviselete, szükségesnek tartaná o tanácsban egy külön magyar osztály 3K‘-sitését és elvárja a kormánvtől, hogy a mezŐ- fp.zdasági törvény megalkotásánál meghal’gatja 4 magyar gazdaközönség vélemén-éi. is. Határo­zati. javaslatot terjesztett elő, amelyben kéri Jel- mondani, hogy a mezőgazdasági érdekképviselet­nek törvényhozási utón való megalkotása legsür­gősebb feladat, hogy « törvény megalkotásánál a nemzeti kisebbségek érdekei figyelembe veen­dők s Szlovenszkón a magyar gazdaközönség részére külön mezőgazdasági kamarák dllilandók fel. A ka.narai tagok tagozódása úgy osztandó be, hogy a kamara vezetésében az intelligenciának vezető szerep biztosittassék. A kamarai illeték ne haladhassa meg a földöd,ó, illetőleg bérlőknél a kereteit adó 2 százalékát. Addig is, amig a me­zőgazdasági érdekképviselet törvényhozási utón megalkotva nem lesz a szlovenszkói mezőgazda- sági tanácsban rendeleti utón a magyar gazda­közönség részére külön magyar osztály szerv es­tessék, Lukovict Ferenc tb. országos igazgató, aki a szlovenszkói mezőgazdasági tanácsban helyet foglak ismertette ezután azokat a nehézségeket, amelyekkel a magyar gazdaközönség érdekeinek védelménél találkozik. Fodor Jenő határozat! Javaslatának elfoga­dása után Nitseh Andor nemzetgyűlési képviselő tartott közvetlen hangú és rendkívüli tetszéssel fogadott előadást a mezőgazdasági vámokról és a tarifapolitikáról. A természetüknél fogva rideg számadatokat könnyű előadási modorra! vonul­tatta fel és e számadatokra támaszkodva bizonyí­totta be azt, hogy teljesen légből kapott a szo­cialista pártoknak az az állítása, hogy a mező- gazdasági rám ok drágaságot eredményeztek, mert hiseo a m!ndcnnapi élet árai bizonyítják azt, hogy ma sokkal olcsóbb minden, mint a me­zőgazdasági vámok előtt volt, noha katasztrófá­iig volt az időjárás a gazdatársadalomra nézve, kisebb volt a termés szerte a világon. Nitseh An­dor előadásához Fodor Jenő elnök szólt hozzá, aki statisztikai adatokkal bizonyította azt, h-.'gy terjesen Sóves az agrárvámot ellenző magyar po­litikusoknak az az állítása, hogy az agrárvámok ellenkeznek a magyarországi agrárérdekekkel, mert hiszen a gyakorlati tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az agrárvámok bevezetés© óta sziszte­matikusan kiszórni a csehszlovákiai piacról az amerikai liszt, ée « helyét a magyarországi Unt foglalja eL Ezután Isaák Imre, a vajáni osztály elnöke az árvizsujtotta vidékeken fellépőit katasztrófái- lis mételykór ellen való védekezés érdekében arra kérte a törvényhozókat, hogy ingyenes, vagy oíeső fástól kiutalását sürgessék a kormány lói. Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő, aki ez ügyben már e’járt a szlovenszkói minisztérium­ban, felszólalásában azt kérte, hogy a sújtott gazdák adataikat jelentsék be hozzá, hegy a megkezdett akciót erélyesen folytathassa. Ezután Törköly József dr. országos elnök a mezőgazdasági hitel kérdéséről olvasott fel a kérdést teljesen kimerítő rendkívül alaposan kidolgozott tanulmányt, amelyet a napi-sajtó ér­deméhez mérten egész terjedelmében ismer­tetni fog­Törköly József dr. előadásához Nitseh An­dor nemzetgyűlési képviselő szólalt, aki ismer­tette a németországi és a Raffeisen által megal­kot! szövetkezeti rendszert és a szövetkezeti eszme fontosságát tárta a hallgatóság e’é. Veneny Lajos tanár ezután a több termelés­ről tartott nagy gyakorlati érzékkel és az elmé­leti tudásnak széles perspektíváját nyújtó elő­adást Ezután Jár óm Andor elnök a Munkásbiztosí­tás kérdése Csehszlovákiában címmel tartott előadást amelyben kimutatta, hogy a köztársa­ságban ma érvénnyel biró munkás biz’ositási törvények úgy a munkásságra, mint a munka­adókra nézve türhetet'en teherként nehezednek. Ez a körülmény szükségessé teszi a munkásbiz- lositási rendszer sürgős revízióját, e célból be­terjesztett határozati javaslatában követeli egy uj munkásbiztosiló törvény hozatalát, amely a be­tegség és keresetképiclcnség elleni biztosítást külön intézettel rendszeresítené a mezőgazdasági és külön az ipari munkásság részére. Ezek a mun- kásbiztositó intézetek a munkaadók és munkások autonóm vezetése alatt állanának. E törvény meghozatalával egyidejűén megszüntetendő a mezőgazdasági munkásság külön balesetbiztosítá­sa. Az 1924. évi 221. számú törvény teljesen hatálytalanítandó. Végül Szabó István, a szakosztály igazgatója o mezőgazdasági szakoktatás kérdéséről bestétt és rámutatott arra, hogy mily nagy fontossággal bírnak a párt áttol rendezett, mezőgoida&igi szak- tanfolyamok. Határozati javaslatában követeli, hogy Sz’oveaszkó magyarlakta vidékén állítson fel az állam 3 olyan íőldtnivei iskolát, melyek tanítványaikat egy éves tanfolyamon képezik ki, melyeknek gazdaságai feltétlenül jövedelmezők, Üzemeik pedig könnyen értékesíthet ők legyenek. Minden járás területén á’litson fel az állam ön­álló gazdasági szaktanító* ismétlő-iskolát tangaz­dasággal. Tekintettel a középbirtokok tngy ira­mára állittassék fél az áliám által Szlovenszkó területén egy középfokú gazdásági táírírttéze* 4 éves tánfolyammaL 4 középiskolai élőképzéí?sé­get követelő feltételekkel. A gazdasági érdekkép­viseleti szervek és a magyar politikai vártok törekedjenek arra, hogy az egész Sóén át tar­tassanak a faivak ama gaednközönségének, amely iskolába már nem járhat, népies ismeretterjesztő előadásokat. Ezenkívül tartassanak • pírt részé­ről úgy mint eddig, kéthetes gazdasági tanfo­'Jjeaxaok. Foglalkozzanak az érdekképviseleti azor- vek egy népegyetem felállításával Fodor Jenő elnök bejelentette, hogy a párt tervbevette a mezőgazdasági népakadémiák meg­szervezését és hónapról-hónapra igyekezni fog nagyobb gócpontokban előadás-sorozatokat ren­dezi etni a gazdaközönség számára. Ezután az indítványok tárgyalására került a sor és itt pintér Béla udvardi kisgazda a cu- kurrépalermelésnél és a dohánybe váltásnál ta­pasztalható sérelmeket sorolta fel. Jnross Andor felhívta a szakosztály figyelmét arra, hogy a csallóközi cukorrépatermelők máris szervezked­nek és ajánlatos, hogy a párt tagjai sznkosz'á- lyaík utján csatlakozzanak ehhes a mozgalomhoz. Fodor Jenő elnök e kérdés nagy fontossá­gára hívta fel a gazdák figyelmét és határozat­képpen kimondotta, hogy a répatermelők és do­hánytermelők ir+gczervczá&e érdekében a szak­osztály mozgalmat indít. Utoljára. Galambos Árpád szólalt fel, aki mint a lévai mezőgazdasági tanfolyamot végzett Ifjú gazda szólt az ülésen résztvevő idősebb gaz­datársaihoz. Felhívta a figyelmüket arra, hogy kisérjék szeretettel és meleg érdeklődéssel ők is azt a gazdasági tani'ó-munkát, amit a magyar nemzeti párt a gazdatársadaíom érdekében végez és mit & fiatal gazdatársadaíom lelkesen és hálá­san fogad. Arra kéri a inezőgazdarági szakosztály vezetőségét, hogy jöjjenek ismét és gyakran Léva vdákére, hogy tudásukban tovább gyara­podhassanak, hogy haladhassanak a fejlődés utján és megterem'hessék az itteni magyar gaz- datársadalom számára azt a súlyt és tekintélyt, amelyet az méltán megérdemel. A esehsrfovák—osztrák kereskedelmi szerződési tárgyalások. E tárgyalások anyaga a második olvasás befejezése felé közeledik és számos kérdésben sikerült is már meg­egyezést kötni. Az osztrák textil vámok ké- pe®*.é& a legnagyobb nehézségeket s ezenkí­vül egynéhány mezőgazdasági vámtétel ké­pezte a legfőbb akadály okai A jelenlegi helyzet alapján feltehető, hogy a tanácskozá­sokat március elsejéig befejezik. Ebben az esetben a kereskedelmi viszonyt átmenetileg fosiák szaháivozm. azonban ez a rendezés nem fog má.s vámtételeket felállítani. Az engedélyezési eljárás megszüntetése előtt. A gazdasági miniszterek tegnapelőtt tanácskozást tartottak, amelyen Németország­nak és -Svájcnak az engedélyezési eljárás megszüntetésére vonatkozó követelésével foglalkoztak. A tegnapi minisztertanács is foglalkozott ezzel a kérdéssel, de értesülé­sünk szerint még véglegesen nem döntöttek. A legnagyobb valószínűség szerint az enge­délyezési rendszert a minimumra fogják le* építeni, azaz csak annyira marad érvényben, amennyi ahhoz a célhoz szükséges, hogy egves már csak igen kevés ipari ág békés fejlődését elősegítse. Tervbe van véve, hogy néhány hónapon belül az engedélyezési rendszert teljesen megszüntetik és csak igen kevés tételt fognak továbbra is meghagyni, ugv hogy a helyzet oívan lesz, mint Német­országban, ahol jelenleg már csak tíz tétel esik az engedélyezési rendszer alá Párisban leszállítják a diszkontot Pá- risból jelentik: Franciaország bankja a vál- tódiszikontot 6%-ről 5K%-ra és a lombard- kamatlábat 81é-ről 8-ra szállította le. A fran­cia jegybank utolsó disakcntcsökkemése de­cember 16-án töri ént, amikor 7Jé-ről 6K százaikra szállj tolta le a diszkontot. Uj cellulozegyár Szlovenszkón. Pozsony­ból jelentik: A zólyomi vasmüvet, amely ed­dig a Rimamuráim Társaság tulajdona volt, BlasbeTg dF. nagyiparos megvette és celluio- zegyárrá alakítja át, amely 25 millió korona alaptőkével kezdi meg üzemét Az átalakí­tási munkálatok már megkezdődtek, a mun­kát rövidesen 600 munkással meg fogják kezdeni. A gvárnak fával való ellátását ille­tőleg a besztercebányai erdőgazdasági igaz­gatósággal folynak tárgyalások. A fapiac helyzete. Vágott fában a hely­zet kedvezőtlen. Az export igen csekély és a termelők azt remélik, hogy Anglia és Hol­landia nemsokára navvobb rendeléseket fog­nak eszközölni, mig Németországgá] teljesen megakad a forgalom, mer: a belföldi árak Németországnak nem konveníálnak. A bel­földön a vágóftídraac igen gyönge és üzletről alig lehet szó. Kedvezőbben alakult az uszálvfapiac helyzete és pedig ugv a fogyasz­tási mennyiséget, mint az árakat illetőleg. Bányafában kicsiny a kereslet, mert a fo­gyasztás csökkent. Az exportban gyengébb bányafát Német országnak ügvan el lehetne adni, de olcsóbb árakón. mint a belf öld ön. Tűzifában egyáltalában nincs üzlet. Fűrész- por és hulladék iránt némi érdeklődés mu­tatkozik. Nagyjában a helyzet kedvezőtlen és változatlan. A pozsonyi Apolló ásványobjfinoamtó r.*t egy nagyobb részv-Nrypeifcó'yói a nétm&t Földolcj r.-i-íól Berfiúben a íféed erösíerreóohís'áie Eskcmsp- íegeeülsshafí és a párisi Socóstó des Pétrolss de Dombra va megvásárolták. A Neue Froie Presse jelentése szerint erakeí a mi ezrén ye^et a prágai tőzsdén nemsokára jegyárai fogják. A Pesti Magyar KePeskedolmí Bank 5 penéő osztalékot fizet. Bud&pei&iről jelmí/'k: A Pesti Ma­gyar Kereskedőim Bank legutóbbi közgyűlésen 1926-ra 3,807.724 pengő t’srta nyeresérst mutatt-tart tó, ara?, 47.503.350.815 koronát az előző év 35.5 milliárd koronájával számkén. Sfi'í kedésnek tetei íúeg. A közgv. 1926-ra szelvén y&nkóal 5 peng múlt óvd őOjOOO kotrona helyett­Gabonáié ra; Juini adó Magyaror szágó u. Budapestről jelentik: A pénzügyminisztérium elhatározta, hogy a gabonapiacon is bevezeti a forgalmi adót. még pedig a tényleges áru forgalma után félszázalékot és a határidő- piacon két ezreléket. A gabonatőzsdén ez a rendelkezés kedvtelenséget idézett elő. mert a határadőpiiaron minden egves gabonaüzlet több kézen megy keresztül úgy hogv a pénz­ügyminisztérium a fenti ezrelék többszörö­sével terheli meg az üzletet. A mai tőzsdén a forgalom majdnem teljesen szünetelt. Komárom városa olfosrádta a Pozsonyi Városi Takarékpénztár fi ók létesítési ajáuhi- íát, Komáromi tudósítónk jelenti: A város ta­nácsa a napokban foglalkozott a Pozscciv Vá­rosi Takarékpénztárnak a komáromi fiók lé­tesítésére vonatkozó ajánlatával. A városi tanács az aián’atot elfogadta és azt jóváha- evőlag terjeszti a város képviselőtestülete elé. Csak márciusban szállítják le az angol baukrátát? Londoni jelentés szerint r.z An­gol Bank tegnapi ülésén a baukrátát me- frint nem szállították le. Citv körökben azt hiszik, hogv az An^ol Bank igazgatósága még mindig várakozó álláspontot akar elfoglalni s valószinüleg csak a pénzügyi év vécén, azaz márciusban fogja leszállítccn a diszkon­tot. + Kedvetlen » prágai értéktőzsde. Az iráni rcezivóaye'k piacán estek: Nordtoihn 70, Zeíttííeá Kaolin és Nyugatcseü SámanoA© 60. Jíeetcanőí^i és Koiflnii Trágya 25, KőnígsCioJii *30, Svetmux, Skoda 15, Tejipar 10, Rr/ükos'.aietzi 9, Korráí. Guior 8, Földi 6, Saller 5, K rizsük én Dömék 3, Bsrg és Hütten. Nyugatié eh Szén, Egyesült Vuüamy 2 ko­ronával Etmelikedt’&k: Ekő Pá!»eui 40, Soio 10, ÉZT-kcsei! Szín 15, Cseh—M rima, Rjug&oÖíer 5, Ams­éig! Finomító 4, Egyesült Gyapjú, Ausrági Vegyi ós Dux—'Bodienbacíi 2 koronávaL A tcnkplceon Csak Eszkompt 4, Zsbmo 8, C&eh Unió és Liirder- banik 2 koronával gyengültek. A beruMcisi pia­con az L-i árudák 1, a többi értékpapír átlag K — Y\ %-kal javult, csak a prémiumköliosöm gyeayílSt Y\ %-í.íűl és íté.pözaveé^őgii 15 fillérrel Az exő'tn- .piiacon frankprioritások 20 ós 3%-es Stag-prjari- táisok 15 koronával javultak, a töM papír, különö­sen a cukorértólsek lemorzsolódás fe&ó hajlc/fak. + A prágai devizapiacon Brüsszel 0.873, Mad­rid 650 koronával gyengültek, tn’ig Fáris 0.25 ko­ronával emeíkedett. + Tartott a prágai cukorpiao. Nyersámjags* zás Aussíg leko és kikötő 226.25. + A prágai terménytőzsdén ma gyenge M'o* gatoKság uralkodott. Burában a kínálat csekély volt s az árak Iri&Só szilárdultak. Beőíddi rössot kerestek, de az áresn-elé® nem érvényesült. Árpá­ban csekély kínálat mellett válioar.iTan merőét ax irányzat. Zab járult, 1 körönével emelkednib Kül­földi tengeri szilárd, beltcídi fartőzliodő. Együk áru változatlan és csaknem üzletfelén volt. + A fcradfordí gyapjnpiacon az áralakulás nee hézkes volt, mert a vevők nem akarták a meg* sabf> árakat megfizetni. — A havrei gjrap>apiacca a február—júniusi árut 16a0-ael jegyeztek. + Nőm egységcr a bedaposti eríékiőzsdo. A kezdetleges emelkedések b-écsi kedvezőtlen hírek­re veszendőbe mentek. Szilárd bérién! hírek hríáe- talonck mnradtek 6s az üzlet végág igen csekély volt. T&sdezárktfkor az irányzat nem volt egysé­ges. Egyes, a csehesdoTálr távirati iroda jelentésé­ben necn foglalt értékek közül a MeCctár 73.20. To- r&lkiszeia'jmikíósi 1.80, Pettfszentlőríia'ci 10.9-1 Pü-sz- vénysör 100 pengős árfolyamot őrt el + A mai budapesti terménytőzsde őirényzate! — mini. azt ottani széritósatösőgüink tele'íou'on je- iettti — csekély forgaJ-cm irrc’ttaOt vdli'o-zr/tan voiit A következő árakat' jegyezték: Tisza vád; dki búza 32.30—32.60, dunán-tul! 32.40—62.80, rors 20.3-0— 26.70, tengeri 18.40—18.80, árpa 20.10—20.70, zab 20—20.50 pengő. + Kedvetlen a, bécsi értéktőzsde. A erreleuká- cdö tartózkodó voiit ős realizáció kai eszközök. Cseű- salövák érb'kek prágai ^ eladás folytán lemorzöo- lődtak. Későibb sktgoéxó állt be. A kodáítbon ' í üzlet csekély volt és nem egységes. + Szilárd a berlini értéktőzsde. Egyes szén- papírok 12—16, a montánpiac értéke! állag 5, a kálóértífeok átlag 80 és a tclbbi piac értékei 6—7 százalékkal javultak. Az .utótózscLe hangulatn biza­kodó volt. A dertzapincon Madrid 29.28-ra esett, a tatbi deviza váttozntlun. A tranci3 frank 12331, a líra 113.37. + Tartott a berlini törni énytőzsde. A követ­kező árakat jegyezték: Búza 268—272, rozs 232— árpa 217—245, rab 190—200, tengeri 190— 192, búzaliszt 35 25—SS, -roosk’szt 84.90—37.15, fcu- zakorpa 15.25, rozskérpa 15.23—1550, Vlktória- ■bonoó 50—63, tó"s efeetó borsó 33—86, takecnidny* borsó 22—25, bükköny 23—24.30, renc-eyjo-á'sa 16.50, lenpcgitaen 21—-21.30, száraaszaléí 11.60— 11.Ö0, burgonya 29-30—3X Cs.B.dr. Beregszász, A jelzett cikket mun­katársunk különböző angol és német forrásokból írta meg. Tessék talán a könyvek beszerzése vé­gett valamelyik nőmet országi könyvkereskedő céghez fordulni. — Fr. dr. Byslrica. A döntvény a Gebrüder Stiepel, Reichénberg kiadócégnél megjelent. Sammlung dér Entscheidungen des Obasíien Geukktes KáiTm dr. és Gcns dr. által ld- ‘ tnyíren ■ találtató meg. Nekünk az nem állott rendelkezésünkre a — H. L Beílér. Levelét Budapestro

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom