Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-05 / 29. (1363.) szám

SS27 február 5, szombat. Prága, február 4. Á kriminalisztika is halad, a korral. Ezt uem úgy kell érteni, hogy a hivatalokba be­vonult az írógép, a diktatón, a foglyokat autón szállítják és nem kocsin, hanem úgy, hogy a technika, a tudomány vívmányait már itt is kezdik teljes egészükben fölhasz­nálni. A gonosztettek elkövetése mind nagyobb rizikóval kezd járni. A bűnözőnek is haladnia kell a korral, ha nem akar a lesújtó igazságszolgáltatás karjaiba rohanni. Ezt a modern csirkefogók jól tudják és az ő eszközeik között is feltalál­ható a gummikeztyü, az autogénvágó, a-gáz- ípisztoly, a repülőgép, autó és száz minden­féle eszköz, amire céljaik elérésére leginkább szükségük van. A baj csupán ott vau, hogy az igazságszolgáltatás lassabban halad előre, mert a bizony sokszor nehézkes bürokrati­kus apparátusban már karakterénél fogva is vau bizonyos konzervativizmus. A legfonto­sabb kérdés minden bűnesetben az: ki a tettes? A gyanúsítottak kihallgatása, a vallomások elhihetősége a tanulvallomások labirintusá­ban, a bírónak, ügyésznek sokszor nehéz a feladata- Ügyes vizsgálóbíró egyúttal jó pszychológus is legyen. A vallomásttevö éles •megfigyelése, zavarának összevevése sokszor összesz őri tolta a hurkot a bűnös nyaka körül. Amerikában, ahol a kriminaliszbkának a legjobban felszerelt gonosztevőkkel kell meg­küzdenie, már több ízben történtek kísérletek arra, hogy újabb módszerekkel érjenek e-1 eredményeket. Főként arra helyeztek súlyt, hegy a gyanúsítottak vallomása alatt ki le­hessen deríteni az adatok helyességét vagy helytelenségét. így újabban bevezették azt, hogy a vallomást tevőt a kihallgatás alatt erős világításban hagyják, mig a vizsgálóbíró eö;élben van. Igv azután a kihallgatott min­den egyes mozdulata, arcjátéka jól látható és nem kerülheti el a figyelmet Persze, ez a módszer nem sematizálható, mert. egyénen­ként, esetleg eredményeket hoz, olyanoknál azonban, akik uralkodni tudnak, magukon, esetleg negatív marad. A kriminalisztikának tehát olyan mód­szerek kellenek, amelyek úgyszólván automatikusan feljegyzik a hazugságot Sajnos, eddig még nem találták fel a gondolatolvasógépet Ennek feltalálója egy csapásra a világ leggazdagabb embere lenne, mert nemcsak a hatóságok, hanem a magá­nosok milliói is ilyen gépet akarnának be­szerezni. Az egész társadalom megváltozna akkor és jobb, igazabb, becsületesebb lenne mindenki, hiszen semmi sem maradna titok-] bán. Sajnos, ez az utópisztikus masina m-égj nem létezik, ezért csak olyan eszközökhöz] nyúlhatnak a hatóságok, amelyeket már most ] is ismerünk. Több pszychológus és jogtudós, törte már a fejét ezen a kérdésen. Legujab- ] bán Se élig dr. egyetemi magántanár fog­lalkozott vele. Abból indul ki, hogy a,3 ember, ha hazudik, rendesen ideg­feszültség állapotába jut, amely a hazug­ság elmondása után feloldódik. Köztudomású, hogy a hazugságok — moráli-] 3311 alacsonyan álló embereket kivéve — í kellemetlen érzést, gyenge izgalmat okoznak. Néha bizony — érzékenyebb embereknél — kiszárad a torok, kis szívdobogás lép fel, szó­val az idegizgalom jelei mutatkoznak. Moráli­san lezüllött egyéneknél ez nem lép fel ilyen pregnánsan, ezeknél a reakció kisebb, illetve ul is maradhat. Mivel mérhető azonban ez az Idegállapot? Seelig dr. szerint, á légzés az, amin a hazugság folytán fellépő idertünetek legjobban kife­jezést nyernek. A légzés időtartama, gyorsasává, mélysége azonban aránylag könnyén mérhelő. A pneumográf, mert igy nevezik tudo­mányos nyelven a légzést mérő készüléket, a megvizsgált egyén mellére kerül és meg­felelő óraszerkezettel hajlott papirosdobon feljegyzi a lélegzetvétel gyorsaságát, mély­ségét. A lélegzési görbéből minden kiderül. Ha a bűnös mellére ilyen készüléket szerel­nek és a vallatásnál az illető egyes kérdések­re a légzés tempójának megváltozásával rea­gál, igen közel'ekvő a feltevés, hogy hazudott é3 ennek következményeképp jutott ideg- feszültség állapotába. A dolog ki sér1 éti vizs­gálata kissé körülményes. „Mesterséges ha­zugság" természetszerűen nem idéz e'ó olyan lelki emóciót, mint olyan, ahol az illetőt a büntetéstől való félelem vagy a taunva’leírás­nál bizonyos érdek sarkalja. Mindezek dacára Seriig dr. több száz kísérletben, ahol „mes­terséges hazugságok" szerepeltek, amelyeket ditani, az ultraviolett sugarak alkalmazása jogosít legnagyobb reményekre. A szinte ép láthatatlan részének, az úgy­nevezett rövidhullám-hosszú ultraviolett su­gárzásnak az a tulajdonsága, hogy egyes anyagoknál foszforpszkálást idéz elő. Bizo­nyos anyagoknál ez a foszíoreszcencia igen erős, úgy -hogy hamisítványok kiderítésénél használni lehet. így pld. valódi elefántcsont és teknőshéjj világit, a hamisítványok sötétek maradnak. Különféle pecsétviaszkok más s másként viselkednek. Postalopásoknál gyakran kitűnő szolgá­latot tett ez a módszer. Igv egy esetben a gyanúsított zsebében a kísérlet folyamán lehetőleg természetessé igyekeztek tenni, bebizonyította, hogy az el­hangzott hazugság után a légzés mélyebb, mintegy „megkönnyebbült" az illető, hogy túl van rajta. Előlié, szóval a „kellemetlen" kér­dés feltételével a légzés felületesebb, gyor­sabb, szaporább, jelezve 0 fellépő ideg­izgalmat. A pneumografikus-rendszer mellett van­nak más utak is, amelyek a kriminalisztika szolgálatában, esetleg idővel szerepet fognak játszani. Kísérleti utón sikerült kimutatni, hogy bizonyos átélt dolgok felemlitését, amelyek az illetőre nézve kellemetlenek vol­tak, illetve azokat a kérdező előtt restsíte, önkénytolen lej- és kézmozdulatokkal kísérte a kikérdezett. Persze ezek a reakciók alig vehetők észre, de megfelelő erősitésse-1, illetve erre a célra alkalmas tükrös készülékekkel annyira le­het fokozni az alig láíható mozdulatokat, hogy árulói lehetnek a vádlottnak. Ezek a módszerek azonban alaposan kidol­gozva nincsenek és igy praktikus jelentősé­gük sem túl nagy. Az újabb fizikai módszerek között, ame­lyek a kriminalisztikában kezdenek tért hó­olyan pec&étv ia-szd a rabokat találtak, amelyek­kel a felbontott és újból lezárt levél hamis pecsétje azonos volt, illetve ultraviolett su­garak alatt hasonlóan viselkedett. A megvilágítás módszere okmány hamisí­tásoknál, vakarásoknál, átírásoknál is al­kalmazható. Ba nk óh ami §i fásnál pedig meglepő eredményeket ad. Nem tagadható, hogy a kriminalisztika modernizálása megdrágítja az igazságszol­gáltatást, de a közérdek itt is megkívánja, hogy az anyagi kérdés háttérbe szoruljon a gonosztevőkkel folytatott harcban. Természe­tesen főleg a pszyekomcchanikai módszerek kifejlesztése szükséges. Ha ezeket megfelelő tapasztalati megfigyelésekkel kiégés-itik, két­ségtelenül hatásos eszközt adnak az igazság­szolgáltatás kezébe. Roma a francia neokatolicizmus ellen fordul Miért helyezték indexre az Action Francaiset és Charles Maurrast? — Politikai okokat keressek a Vatikán váratlan állásfoglalásában — A Szentszék Locarno mellett — A francia katolicizmus válság előtt? . Paris, február eleje. 1927 jaruár 23-án Páris összes templo­maiban a vasárnapi evangélium elmondása után a misemondó pap a.z oltár mellől fölol­vasta az áhitatos hívőknek Páris érsekének egy levelét A bíboros érsek a hívek tudomá­sára hozta, hogy a római kongregáció indexre tette az Ac­tion Francaiset, a francia royalisták lap­ját és szellemi vezérüknek, Charles Maur- ras-nak a müveit. Ezentúl süb gravi, halálos bűn terhe mellett tilos a francia katolikusoknak az Action Fran- ciset olvasni, támogatni, vagy anyagilag se­gélyezni. Ez alól a tilalom alól egyetlen pap sem oldhatja fel a hívőket sem a gyóntató­székben, sem azon kívül. Csak a bíboros ér­sek tartotta fenn magának azt a jogot, hogy különös esetekben dispeuzác'ót adhasson. Ez a pápai anatéma meglehetősen súlyos válságot idézett elő a hívők lelkében és a francia katolicizmus életében. Ha a francia közvélemény rém volna más, a mindennapi életet közvetlenül érdeklő problémával: a drágasággal és a gazdasági krízissel elfoglal­va, akkor az Action Francais indexre tevése talán egy francia Kulturkanrof kezdetét jelen­tené. így is ez a kérdés a francia társadalmi és po’it'kai élet égjük igen fontos problémá­jává fejlődhetik. A valóságban az Action Francaise nem­csak a francia royalista pártnak hivatalos lap­ját jelenti, ennél többet, de kevesebbet is. Kevesebbet, mert az Action Francaise nem politikai téren éreztette a befolyását (külö­nösen Daudet-nak a politikai kirohanásait nem vették komolyan), hanem elsősorban szellemi téren. A lan tulajdonképpeni vezérének, Char­les Maurrasnak a hatása a mai francia nemzetek kialakulására elhatározó voU. Ez a tömzsi, délfrancia típus, az ötvenes éve­ket taposó iró (mint szónok nem jöhet szám­ba, mert mindkét fülére nagyot hall) a fran­cia fiatalság nagy részének szellemi vezére lett. Az a 25 év, amit Maurras az Action Fran­caise szolgálatában eltöltött, történelmi jelen­tőségű. Ezalatt az idő alatt Maurras egy egész nemzedék gondolkozásmódját gyúrta át és változtatta meg. Egy materialista és kétkedő, a szocialista viiágboidcgitó eszmékbe és a de­mokrácia ingoványaiba süppedt nemzedéket ő vezetett vissza a racioralizmus, a hagyomá­nyok, a nemzeti gondolat és a katolic'zmus ta­lajára. Senki afmyi hívőt az utóbbi évtizedek­ben a katolikus vallásnak nem szerzett, mint az, akit a római konzisztórium most indexre tett! Igaz, hogy a katolikus vallás eme buzgó apostolának a lelki fundamentumai teljesen pogány világnézeten nyug ősznek és Charles Maurras ezt sohasem tagadta, ő nem vallásos, hanem tisztára bölcselmi meg­győződésből közeledett a katolicizmushoz, lett annak bámulója és az Egyház érdekeinek hü védelmezője. Maurras Anatole Francé tanít­ványa volt, akivel közös a klasszikus antik világ és a latinság imádatában. A latin szel­lem legjellemzőbb tulajdonságait: az észsze- rüséget, a világosságot és főleg a Rendet Maurras a katolikus Egyházban leli föl a leg­tökéletesebben és csak azért tér meg ennek az Egyháznak a kebelébe, hogy pogány büszke­séggel elmondhassa: Cívis Romanus sum! Azaz Maurras maga voltaképen sohasem lért vissza az Egyház kebelébe és írásai a ka­tolikus dogma szempontjából csakugyan erősen vitathatók, de tanításának mégis az lett a következménye, hogy ezrek és ezrek tértek meg és lettek két­kedőkből hívőkké. És most Maurras joggal felelheti vádlóinak: „Hazafias és müveit fran­ciakat alkotni annyit jelent, mint a királyság­nak szerezni híveket; royalistákat alkotni pe­dig annyit tesz, mint megvívni az antikleri- kalizmusi és töredelmes buzgó katolikusokat nevelni!" A teológusok azonban visszafordít­ják a választ. Maurras csak azért szerez kato­nákat a katolicizmusnak, hogy vallásosságuk és hitbuzgalmuk segítségével megalapozza ve­lük az ő racionalista, pogány bölcseimén föl­épülő Monarchiáját! Sző sincs róla, a sz!goru dogmatika szem­pontjából igen sok tévelygést lehet gombos­tűre tűzni Maurras müveiben- Maurras az Egyházban- a rendnek, hagyománynak és egy szociális testület hierarchiájának nagyszerű vízióját látja, de az Egyház a hívők szemében ennél sokkal több kell hogy legyen. Az Egy­ház az isteni titkok szétosztója, Krisztus ajka, amelyet a hívek hallgatva hallgatnak. Ez a képzet pedig teljesen hiányzik a Maurras rendszeré bői és ezért önmagában nem is olyan meglepő, hogy Krisztus vikárusa most min­denáron meg kivánja óvni hive'.t ettől a té­vedéstől. A papa először a bordeauxi érsek­hez intézett levelében ítélte el az Action Fran­caise valláserkölcsi tanításait és Maurras bo­csánatot nyerhetett volna, ha megtagadja ta­nítását, egész múltját. Ezt azonban rém tette meg és egy „Non possumus" cimü cikkben válaszolt a pápai levélre. Erre jött most az indexre tevés, amit a beavatottak szerint a kiközösítés fog kö­vetni, A Vatikán döntése kétségtelenül súlyos csapást jelent az Action Framcai&era és a1]^- mas arra, hogy a franci királypártiak és kato­likusok egységét megbontsa. Sok hivő számá­ra nehéz lelkitusát jelent a választás a va­A szántóföldek és kertek csak azon esetben adnak kielégítő termést, ha a term iéi összes vetőmag szükségleteit az EGIDY KRINER & Söhne "űta Prága II., Havlííkovo rám. V. ,S«5 szerzi be. árjegyzék Ingyen. A világ legjobb kerékpárja Chater lealis Ctadco az angol könnyű kerékpárok királya 250 cm3 és 300 cm3 Prospektusokat készséggé], és inpyen küld JOSEF KLASEK, Praha II., Jeeaá ul. ü6. Tolefcn: 4224.8. tikán és az Action Francaise között A papság és különösen az alsópapság, akik között Maur­rasnak igen sok híve akadt, természetesen fiúi alázattal fogadja a Szent Atya intelmeit De a többiek, a francia katolicizmus és gyak­ran az egész francia szellemi élet elitjei csak igen kínos tusa után tudják magukat erre rászánni, remélve, hogy a kiközösítés még'? csak elmarad és hogy idővel az indexről is lekerülnek annak a müvei, akivel eddig lel­kiközösségben éltek. Paul Bourget, a világ­hírű regényíró szintén az Egyház parancsá­nak engedelmeskedik és ezer túl nem fogja többet olvasni az Action Francaiset De má­sok habozás nélkül, vagy hosszas vajúdás után inkább halálos bűnnel bűnöznek, mintsem, hogy szakítsanak mindazzal, amit eddig tisz­teltek. Az Action Francaisenak égjük olvasója, akit Maurras tanítása vezetett vissza a vallá­sos hitélethez, az indexre tevésre válaszul na­gyobb összeget küld a lap propagandájának erősítésére. Guise hercege pedig, akit a francia royalisták Orleansi Fülöp halála utár trónje­löltnek deklaráltak, meleg rokonszenvéről biz­tosította híveit a pápai encikllkával szemben. Különösen a fiatalság ragaszkodik mesteré­hez és biztosítja a lapot hűségéről. És elkép­zelhetjük, milyen nagy társadalmi eseményt jelent az, hogy például de Luynes k'sasszonv, a francia arisztokrácia egyik legismertebb höl­gyének, d‘Uzés hercegnőnek az unokája, nyil­vánosan tesz fogadalmat az Action Francaise — mellett Sőt egész váratlan' helyekről is kap a lap bátorítást: igy például de Jouvenel sze­nátor siet kijelenteni, hogy bár minden el­választja az Action Farancaisetól, Charles Maurrast a legnagyobb francia értéknek tartja . , . Valóban, igen sok hivő érthetetlennek tartja a Vatikán állásfoglalását Hiszen Maur­rasnak annyit köszönhet az a neokatolicizmus, amely eddig oly diadalmasan tört elő Fran­ciaországban minden téren! Ezt a diadalt. Maurras 25 év óta készíti elő, miért, hogy csak most éri őt a Vatikán haragja? Holott, ami­kor a balodaü kartell választási győzelme után a Herriot kormány a Vatikánnal megsza­kította a diplomáciai viszonyt, a lap a papság támogatásával erélyes és hatásos harcot hirde­tett a szabadkőműves kormáry megbuktatá­sára. Az ÁQtion Francaise hívei előtt egész két- . ségtelen, hogy a Vatikánt elhatározásá­ban politikai szempontok vezették. Briand külügyminiszter ezek szerint meg- egj'ezeit a Vatikánnal a diplomáciai viszony újra felvételében és e megegyezésnek az ára volt az Action Francaise indexre tétele, mert ez a lap volt Briand politikájának legmérge­sebb kritikusa és szinte személyes ellenfele. A xaiikán ezenkívül üzért is támogatja Briandot, mert híven a pápai udvarban érvényesülő német bar át politikához, min­den erejével és nagy erkölcsi befolyásá­val, diadalra akarja juttatni Briand lo- carnoi politikáját és megvalósítani a né­met-francia megegyezési Ugyancsak locarnoi. irányban dolgozik a pápai diplomácia Berlinben is és gyakorolt nyomást legutóbb is a német centrum pártra, hogy igy a német kormány megalakulását lehetővé te­gye és a francia-német tárgyalásokat elősegít­se. Mindezekkel pedig a Vatikán azt reméli, hegy miként Franc'aországgal való diplomá­ciai viszonyát megerősítette, éppúgy sikerül majd neki elérni, hogy Németország is kon­kordátumot kössön Rómával . . . Természetesen a francia egyháznagyok tiltakoznak az ilyen magyarázatok ellen: A Vatikánt elhatározásaiban egyedül a hitélet szempontjai vezetik. De a szalonokban sokan akadnak, akik az Action Francaise védelmé­ben egyáltalán nem kímélik meg gyanújuktól a pápai diplomácia munkáját A Dreyfuss-per óta nem tombolt hasonló vihar a frarcla sza­lonokban, mint most Egy csésze tea mellett mély teológiai kérdésekről vitatkoznak a p&ri- siak és az ember néha magát a sko’asztikusok és Port Royal idejébe képzelheti. És akármi­lyen fontos esemény is manapság egy francia kispolgár családjában az, hogy a kőszén ára. pár centimesal lejebb ment és hogv Páris vá­rosa a gáz diját fölemelte, az Action Fran­caise ügye még ezeket a témákat is háttérbe szorítja. Aki ismeri a francia csa'ádok mély vallásosságát, az nem is csodélkozhatík ezen. Az Action Francaise ál’ia a harcot De mi fog történni akkor, ha a kiközösitési bulla megjön Rómából? . — ss — . A „megmért11 hazugság A hazugságot feljegyző pn^umográf — Mechanikus módszerek a kriminalisztika szolgálatában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom