Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-04 / 28. (1362.) szám

re ^■imiii iwrimn A — JüJntfksértésért elítélteit egy nagysu- rányi gazdát. Nyiitrai tudó piténk Jelenti: A törvényszék ma foglalkozott Pr^eíi József nagvsiuránvi gazda elnöiksértési bünpörével. Pr&ela a vád szerint múlt év őszén a falu korcsmáiéban sértően nyilatkozott a köztár­sasági elnökről. A törvényszék Prselát, aki a tárgyaláson részegségével védekezett, egy­havi elzárásra és busz korona nénzböntetée- re itélle el. A vádlott és védője felebbezett. meretes bén vei bői állapítja meg a poLiti'kai bírálatnak bár éles, de a jogos kritika körét meg nean haladó konklúzióét, Vázolja Lelteinek másfél évi politikai Szereplését és megállapítja ezekből hogy vele szemben a kritika jogosult volt és azt a kritikát minden magyar emberrel szemben alkalmazni kell, aki a magyar hit, ragaszkodás és nemzeti hivatásunk elismerése ellen vétkezik. Boncolja Párthiveinkhez intézett elnöki szózatát a Concor dia-ügyben tanúsított szere­pét, felemlíti a Tribuna leleplezését; ennek volt az inkriminált cikk kifejezésének a visszhangja, egyszerű rezonálása a magyar­ság felháborodott lelkének. Betetőzte ezt az .1925 szeptember 29-iki népházá gyűlés, mely magát kongresszusnak léptetve elő, ott párt- vezetőséget választott és nemzetgyűlési kép­viselőket, szenátorokat jelölt. Megbontotta a magyarság egységét. Erre az ítéletet meg­hozta a magyar nép 1925 november 15-én. és elsöpörte LeJleit pártjával együtt Lelleit személyében meg nem sértette, politikáját élesen bírálta, de jogosan. Bűn­cselekményt elkövetni ezzel nem akart. A noomzct már ítélt ebben a perben éa az elítélte a fömagánvádlőt Igazságos Ítéletet kér. A bíróság ezután tanácskozásra vonult vissza, mely csaknem egy óráig tartott. Ez­alatt a hallgatóság felajzott idegekkel várta az Ítéletet bíróság felmentő ítélete Soős Imre dr. Ítélőtáblái báró bevonul az Ötőstanáos ólén és kihirdeti az ítéletet: Gaal Gyula dr. vádlottat a rágalmazás és annak következményeinek vádja alól fölmenti és a magánvádlót az eddigi költségekben elmarasztalja. A megokol ás szerint a vádlottnak sike­rült a valódiság bizonyítása. Monár és Rybár vallomásai bizonyítják azt, hogv a csendőr- séghez intézett körrendeletben, illetve an­nak vitatott kisérő iratában Bures csendőr- őrmester előadása szerint csakugyan voltak Lelleire vonatkozó olyan állítások, amelyek valószínűvé teszik a kormánnyal való össze­köttetést. Flachbarth dr. vallomásából azt állapítja meg a bíróság, hos-v a íömagánvádló po­litikai felfogása hajlandó a politikai ala­poknak megváltoztatására. Mindezek alapján a törvényszék megállapítja azt, hogv a politikai árulás olyan tényállí­tást tartalmaz ebben az esetben, ahol az inkriminált cikk szerzője nem lépte túl a jogos politikai kritika határát. A bíróság a 3000 korona jutalom kifize­tésében is olvan momentumot lát. amely megerősíti azt a feltevést, hogy a főmagán- vádló ennek beismerésével álláspontja vé­delmére szokatlan eszközöket használt. Leilei Jenő dr. a saitótörvénv és a bűn­vádi perrendtartás alapién semmiségi pa­naszt jelentett be az Ítélet ellen, amely így a legfelsőbb bíróságot fogja foglalkoztatni. A cseh iparospárt ismét kísérletezik Keletszlovenszkón Kassa, február 1. A cseh iparospárt — amely néhány nap előtt Eperjesen tartott ala­kuló értekezletet — vasárnap Kassán is ülése­zett A gyűlésen az adó és a szociális biztosí­tás kérdéseinek megvitatása során Maxon, a kassai kereskedelmi kamara elnöke erősen kritizálta Kassa város gazdálkodását. Többek között szemére vetette a városnak azt, hogy a folyó évi költségvetés 19 millió koronájának nagy részét „mproduktiv" célokra fordítja. A gyűlésen bejelentették, hogy Najman minisz­ter több képviselő társaságában a legköze­lebb meglátogatja Keletszlovenszkót. Úgy látszik, hogy a cseh iparospárt, amely az utolsó nemzetgyűlési választásokon Kelet­szlovenszkón az erős agitáció dacára nem tu­dott tért hódítani, most ismét kísérletezik s km lönösen attól vár most több eredményt, hogy a párt vezére a kormánynak tagja. Megjósolhat­juk a cseh iparospárt vezetőinek, hogy mind­addig, amig a cseh iparospárt az őslakos keres­kedőket és iparosokat kihagyja keletszloven- szkói agitác:ós terveiből, nem fog ellenállásra találni, de ha ismét az utolsó választások agi- tációs eszközeivel fogja megkísérelni az ősla­kos iparosok és kereskedők megkörnyé­kezését, úgy ismét szembentalálja magát az őslakos pártokkal, elsősorban az országos ke- resztényszociabsta párttal és a magyar nemze­ti párttal, továbbá természetesen a szlovák jiéppárttal is. néhány sző a kongruáról minden érdekelt lelkészhez KoloUzfovenszkó, február i. Mint ismeretes, régi fizetésűnk siralmas volt, de mindamellett tengődve élni lehetett mellette, de az uj mellett már élni sem lehet, különösen a családos papságnak. Itt nálunk Szlovenszlión az Iskolaügyi reiferátus az uj törvényt úgy alkalmazta, hogy abból nem le­het másra következtetni, mint a jő Indulat helyett formális rosszakaratra. Hiszen az ál­talunk felterjesztett jövedelmi kimutatást semmibe se vette, hanem úgy osztogatta az 1926. évre visszamenőleg járó járandóságot, ahogy akarta fi kinek adott valamit, kinek semmit. A törvény ilyetén való alkalmazása a leg­nagyobb nyomorba sodorta a gör.-katolikus papságot, mely él a legszegényebb nép között és a legsilányabb termő vidéken, ahol jöve­delemről szó sem lelhet. Hogy ez igy van, példa rá az én szemé­lyem, de ez vonatkozik a többire is. Lakom Felsőzemplénben 350 hivő között, 50 km tá­volságra a vonattól s bét élő gyermekkel. Ed­dig kaptam a régi fizetés szerint 13.000 koro­nát, ezenkívül párbért, munka cimén bizo­nyos összeget, most az uj törvény szerint az 1926. évre 11.000 koronát s hogy miért eny- nyit, nem tudom, de igy van ez a többi kolle­gáimnál is, felekezeti különbség nélkül. Szóval kevesebb, mint azelőtt. Hol tehát itt a fizetésjavitás? De mit panaszkodni, hi­szen a panasz és jajgatás s gyermekeink ron­gyos volta nem adja meg a megélhetésünket, hanem fel a munkára, igazságos és jogos kö­veteléseink kivivására s né hallgassunk kép­viselők és miniszteri osztálytanácsosok biztat- gatásaira, mert ebből élni és iskoláztatni nem tudunk. Tiltakozzunk az egész vonalon ez ellen az igazságtalanság ellen s követeljük: 1026-ra visszamenőleg járó járandósá­gaink revízióját, melynek elbírálásánál kép­viselve legyein minden felekezet egy papi de­legált utján; követeljük fizetésűnknek végzettségünk után járó jogos rendezését, s végül az összes gyermekeink után járó családi pótlékot. Most van rá az idő, amikor a megértés szelleme kezd uralomra jutni és pusztul a gyűlöletet hirdető szocialista rezsim. Szerény véleményem szerint tehát ajánlanám, hogy mi lelkészek, felekezeti különbség nélkül, tiltakozásunk jeléül összejönnénk például Kassán s közösen, alapos megtanácskozás után, felemelnénk szavunkat jogos követelé­seink minél előbbi elintézéséért. Lebegjen előttünk: „néma gyermeknek üres a tarisznyája". Fel tehát a tömörülésre, mert ebben az erő. D. I. gör.-kát. lelkész. Pánsurúpa és a csehszlovákiai magyar ifjúság Nagyon kevés témája van az utóbbi éveknek, amely annyira és oly intenzitással foglalkoztatta volna a közvéleményt ée a közvéleményt kialakító embertömegek különböző rétegelt, mint éppen a nagy és szépálimu Páneurőpa eszméje. Kicsinyek és nagyok, fiatalok és öregek, lai­kusok és beavatottak, fehér- és zöldasztalimádók egyaránt magukhoz mágnesezték e nem minden­napi kilengéseket és 1 elkiibenyom-ásokaf keltő po­litikum pólusait és tették meg ezzel kapcsolatos pro és kontra ítéleteiket. Páneurőpa gondolata napirendre került, té­mája lett egyszerre mindenkinek, akinek csak leg­kisebb hajlama és képessége volt az uj eszme aip- peroipíálésára. Sőt! Páneurőpa eszméje mindin­kább nagyobb tért, hódított, hívekre akadt a tár­sadalom különböző rétegeiben, akik fiatal optimiz­mussal nem kevéssé járultak hozzá azon körülmény kialakulásához, hogy a Páneurőpa mellettt hitval­lás hova-tovább mintegy fokmérője lett a modern és haladó ember típusának. Az ifjúság is, mint minden idők legforróbb tüzű és legnagyobb energiájú fókusza, szintén ma­gához ölelte az eszmét* mert az eszme uj és szép volt. Magához ölelte, mert a fiatalság a múltból nőtt lelki diszpozíciója mellett is szívesen keres kapcsolatot az ujjal, az öregeknél másnbbne.k tűnő problémákkal, mert hiszen ez adja meg az ifjúság gondolkozásának mindennél értékesebb epeciíiku- miát, amely másabb szükségképpen a réginél és amely éppen e másságánál fogva értékjelzőként áll az elmúlt idők küszöbénél. A prágai magyar diákság, mint a csehszlová­kiai magyar egyetemi ifjúság legrégibb és legerő­sebb szervezett komplexuma, a múlt év tavaszán iktatta szokásos szabadegyetemi előadásainak so­rába Páneurőpa problémáját, amikor Szvatkó Pál dr.-t, .a kiváló publicistát, sikerült megnyerni az előadásra. Szvatkó Pál dr. meg is tartotta előadását és Páneurópai minden szubjektív vonás nélkül állí­totta a diákság elé. Mint adódott problémát tár­gyalta, amely automatfciusan kívánkozik minden miagát műveltnek tartó ember bonckése alá És a diákság örömmel vette a mondottakat, mert lelke előtt uj források nyíltak meg, mert uj összetevők­kel gazdagíthatta tudásszomját, mert egy problé­ma, egy eddig zavarosan élő fogalom elrendezést, uj iktatóét nyerhetett a formálódó benső énjében. És ez igy volt helyesen. Ezért nem jár szemre­hányás, hacsak elismerés nem. Mert az uj, a mo­dem magyar ifjúságnak foglalkoznia kell a nap- 6zinirekerüliő, adott viszonyokban mindenütt fel­tűnő problémákkal. Nem szabad begombolkoznia eszmék és terveit elől, amelyek a multiban ismeret­len mottókkal töméit elő. De a csorba nem is itt esett. Nem a kezdetnél, nem Szvatkó dr.-nál, nem az előadásnál. A folyta­tásnál, a lelkes továbbrohanásnál történt a sulyok- vetés. És a sulykot fiatal jóhiszeműséggel Kessler Edgár, a csehszlovákiai magyar diákmozgalomnak kétségtelen egyik legértékesebb tagja, a fennebb jelzett előadással kapcsoaltoe cikkével vetette el, amikor is a csehszlovákiai magyar diákságot a Páneurőpa zászlója megett állónak jelentette ki. Nem akarom kritizálni a cikket. Egyszerű tény­megállapítás a válaszom: Keseleír Edgár csak túl­ságos idealizmusával, mindent a szeretet, a meg­értés közös plattformjára kívánó fiatal szivével ír­hatta e sorokat. Irta, mert talán Így szeretné a körötte vibráló protblématónoot, mert az uj men­talitás, melyet az uj magyar diákság sajátjának szeretnénk vallani s amely az ő lelkében Is a ke­vesek tudatosságával nyert otthont, ezzel mintegy támpontot kapott volna. Csak Kcssler Edgár elfe­lejtette, hogy bár egy egész megtiport nemzet fia­talságának vágya, törekvése, sóhaja dobbantja fia­tal szivét, az itélkieizésben mégis csak egy marad: szubjektum. Egyed és nem több. É6 ** eredmény I ezzel már mindennél világosabb: Kessler Edgár Páneurőpa híve, de art nincs joga 'mondania, hogy & csehszlová­kiai magyar diákság, minit koHektivuim a Pán- európa zászlaja megett All. Nem, mintha Páneurőpa eszméje melletti hit­vallás szégyenfoltja lenne az uj magyar diákság­nak, vagy Coudenhove Kalergit épp a csehszlová­kiai magyar diákság hűtlenségével akarnánk saját vermében megfojtani: nem erről van szó! Csak az igazság, az objektív Ítélkezés kívánja felszínre a ténymegállapítást: ne ámítsuk magunkat és má­sokat ! Különösen az' idősebb generáció volt az a tár­sadalmi réteg, amely fájdalmas feljajdulással vette tudomásul a hirt. Az idősebb generáció, amely az erős nacionalizmus humuszán nőtt fel s amely épp ezért nem szívesen fogod dolgokat, amelyek az ál­talános emberi és az egymásbasimuló nagy Európa jelszavával indulnak útnak. Európát nem szeretik. Természetes tehát, hogy a Páneurópa melletti lát­szólagos állásfoglalással egyszeribe fal ékelődött Műit — Jelen — és Jövő közié. Fal, amely félelme­tes növekedéssel tragikus szétszakadást vonhat maga utón. A falat 'tehát le kell rombolnunk. A rombolás nem az ifjúság fegyverletételét je­lenti, mert a munka füzében igenis kihangsúlyoz­zuk, hogy a PáneuTÓpával való foglalkozás nem elegendő vád a bűnösségünk bizonyítására. A Pán­európa eszméjével való foglalkozás elanulosztihatat- lan kötelességünk, hogy a „szőrrel benőtt konzer­vatívok" hályogát szemünkre ne vethessék. De ugyanakkor szent a meggyőződésünk — hogy a csehszlovákiai magyar diáikrág állásfoglalására nincs is szükség. A csehszlovákiai magyar diákság pro, vagy kontra Állásfoglalása sem javít, sem ront Pán­európa ügyének mai helyzetén. Az általános érdekű és tőlünk távolabb álló Pán- eurőpáért való agítóedónk azonban szétforgácsolják erőinket- Kisebbségi sorsra kárhoztatott magyar­ságunk és az ezzel (kapcsolatos nemzefmentő munka pedig egységes tábort, egységes támadó és védő falanxot kíván. Rövid pár sorommal illetéktelen, de jóhisze­mű választ akartam adni mindazoknak, akik ilyen, vagy hasonló nyilatkozatra már régen vártak. És hogy tényleg vártak, azt tudom és érzem. Nem Páneurópa elleni támadást (mert önma­gamat is megtámadnám), de egyszerű ténymegál­lapítást óhajtottam. Romboláskezdést annál a fal­nál, amely fiatalságunk és az előttünk ment gene­ráció közié ékelődött. S ha a falról csak egy-kiét téglát sikerült leemelnem és lerombolnom — el­értem az óhajtott munfcasikermaximumot. J j J Somos Elemér i ■—niriins • ■ awimiiiw Háromszor egymásután gyújtották fel a potsdami törvényszék épületét Berlin, február 1. A potsdami törvényszék két épületiében tegnap gyújtogatásból kifolyólag 'há­romszor ütött 'ki tűz. Elsőizbeu a Kniser Wilhelm- Strassei épület pincéjében fedezték fel a tüzet, ahol papírhulladékok égtek. A tüzet azonnal elol­tották. Alig távozott el a tűzoltóság, amikor egy padlás! yukiból csaptak ki a lángok. Ezt a tüzet is hamarosan elfojtották. Röviddel rá harmadszor is hívták « tűzoltóságot, ezúttal a Lindenstrasse-i épület üléstermiében kellett a lángokat eloltani. A vizsgálat megállapítottól, hogy a gyujtogatők egy előre elkészített terv alapján merényletet akartak elkövetni. A gyújtogatással egy bizonyos körhöz tartozó embereket gyanúsítanak, akiket ma szigo­rú vizsgálat alá vetettek, valamint számos joghall­gatót, akik fi tárgyalási termek tőrzaközönségiét képezik-' “ ----- —: 192 ? iobruítr £, «terda. “t TUNGSRAM-WESTERN Tiszta, zavartalan, erős vételt biztosit. .'"Hírek_-. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: Feleségem a Riviérán. (Ossi Oswalda). ALMA: Váiópör akadályokkal és Házasság sze­relem nélkül. AMERICAN: Kalandorok az éjjeli expresszen. (Harry Piel). HELIOS: Natasa. (A forradalom romjain.) HVEZDA: Falt és Paltachon mint rendőrök. JULIS: Jozefin kisasszony — a feleségem. KAPITOL: Pált és Patlachon mini rendőrök. KORUNA: Hősök a fronton, vagy a két Svejk, vigjálék. LUCERNA: Hegyi visszhang. (Rin-Tin-Tin.) SVETOZOR: Az Isién bölcsője. (León Mathot.) Lasker kontra Capablanca A sakkvilágot most egy hetek óta tarló per tartja izgalomban és a világlapok hasábjain ép­pen olyan hatalmas cikkek jelennek meg Laskeiv nek meg Capablancának szenvedélyes harcáról, mint Chaplin válópöréről. Tudvalevő dolog, hogy Lasker, az exvilág- bajnok, aki hatvan évének ellenére ma is a világ leghatalmasabb sakktilánja és szerencsés riválisa, Capablanca, aki Kuba szigetén lefolytatott páros mérkőzésben hódította el a világbajnokság büszke címét Laskertől, nem a legszivélyesebb viszony­ban áldanak egymással. A természetes rivalizálá­son kívül egyéb személyes okai is vannak ennek a nagy ellentétnek. A sakk rajongói évekig kí­sérletezlek azon, hogy a két nagy ellenfelet, pá­ros mérkőzésben össze lehessen hozni, hogy vég­re e'dőljön az a kérdés, ki a világ legjobb sak­kozója. A páros mérkőzés megvolt és Capablanca nagy győzelmével végződött. A kubai azokat a játszmákat, amelyben előnye nem volt, vagy ame­lyekben kissé kényelmetlenül állott, nagy techni­kai bravúrral döntetlenre vitte, azokat a játszmá­kat pedig, amelyekben csak minimális előnyre tudott szert tenni, kérlelhetetlen biztonsággal megnyerte. Mikor ilyen módon már négy egy­séggel vezetett, Lasker dr. feladta, a kilátástalan küzdelmet. Az exvilágbajnok nem kért revansot. Sztoi­kus nyugalommal viselte a kegyetlen sorsot, hagy három évtized kétségbevonhatatlan hegemóniája, után le kell száliania Chaissa trónusáról. A mér­kőzés eredményével azonban csak kevesen voltak megelégedve. Ezek a kevesek úgy vélték, hogy az eredmény reális, végre is Capablanca 3fi osz'cn- dejének győzedelmeskednie kellett Lasker hat. évtizedével szemben és a fiatal kubai pávattón technikájának le kellett gyűrnie Lasker szubjek­tív sakkját. A nagy többség azonban azt mondot­ta, hogy a meccs körülményei tareálisok voltak, a kubai tropikus meleg e'gyölörte Lasker szer­vezetét és ha ezt a mérkőzést Európában, vagy a mérsékelt zóna bármely helyén játszo'lák volna le, egészen más eredménye lett volna. E* a \éle- mény csak megerősödött akkor, amikor az 1924. évi nesvyorki versenyen Lasker dr. imponáló stí­lusban lett .első a kubai előtt Itt viszont a kubai hívei jogosan mondhatták, hogy Capablanca az első négy fordu’ót influenzásán küzdötte végig s ezt a hátrányt már nem tudta behozni. Viszont, ezen a versenyen Laskerrel két játszmát váltott, az egyiket döntetlenre vitte, a másikban pedig győzedelmeskedett. A két rivális ismét összeke­rült 1925-ben Moszkvában s Lasker Bőérőljubov mögött a második helyre kerülve, ismét Capa­blanca elé julott. Itteni játszmájuk megint csak döntetlen volt.. Az utóbbi évek nagy versenyeiből kiderült, hogy Lasker kétségtelenül ma is a világ legna­gyobb versenyjátékosa. Ez az ő filozófiai sakk­játékának következménye, amellyel a sakkot küz­delemnek fogja fel és stilusát ezért teljesen el­lenfelének egyénisége szerint irányítja. A Capa­blanca verhetellenségébe vetett hit is szó1 oszlott és Moszkvában kiderült, hogy a gépember is csi­nál technikai hibákat. A világbajnok kérdése is­mét aktuá’issá vált. Lasker azonban most sem kért revánsot és igy Aljechin, a zseniális fiatal orosz mester álla­podott meg Capab’ancával a világbajnoki címért, való versenyben. Ez a küzdelem már rövidesen megkezdődik, minthogy Aljechin barátai a 10.090 dolláros tétet egybehozták. Előbb azonban Nevv- yorkban egy nagyobb verseny kerül lebonyolítás­ra, amelyet reklám céljából világmesteri verseny­nek kereszteltek el. A verseny Capablanca ked­véért rendeződik s a versenyvezetői tisztet a ma­gyar nagymester, Maróczy Géza vállalta el, aki most Amerikában él. A versenyre valóban azokat hívták meg, akik méltán igényt tarthatnak a vi­lágbajnoki cimre, de csodálatosképpen Lasker dr. nem kapott meghívást. És erre indult meg a sakkvilágban a szenvedélyes harc. Amikor a sakkozók felháborodása már na­gyon nyilvánvaló vök, a versenyvezetőség köbein- _ grammot küldött Laskernek, amelyben felszáll* •

Next

/
Oldalképek
Tartalom