Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-27 / 48. (1382.) szám

T>lö^^A<S^AR-HTRnAB 1027 február 27, vasárnap. Bécsi panoptikum Sssgéay Charüe ChapHn bécsi igazolása meg a lakáspör — A bécsi nő nalvsága Levelezés egy kutyával, A hli kerékpár története Becs, február 26. Vau egy másik Btács is. drága, naiv, kedves ■ lakóival. A pö'Mtíkán-tuiM. vfegy a poBSifeán-inmen-i Becs. Nem az .adókról" és. Breiiuerröl jajgató Bóps és beiül az a Becs, aurái y most parlam-enli válasz­tások elölt áll. — a választások valőszimüteg má­júi! ekö napjaiban lesznek, — hanem egy másik Pécs. amelyben nincs poHiifea. csak imívság. ked­vess'lg. tTerclern. ételkedv. romantika, rajongás. f u r fa Kg s amelyben olyan különös, vagy . érdekes, vagy csodálatos esetek esnek nneg. amelyek alig­ha c-ske In ének meg másutt, mint éppen Becsben, vagy ha megesnek, máéképp folynak le. Szegény ÖjiarKe Chaplin legújabb fUmjéről — melyben ö és a felesége játszóik a főszerepei és amely az élet. vásznán pereg le az áuruló világ, elei1 s nreüyaek utolsó felvonását senki sem is- irrrri nrlg- — minden újságolvasó tud. De sehol ■egész Európában senkinek sem jutott volna eszé­be az, ami itt. Bérében néhány rajongó, drága ás bátor embernek eszébe jutott­Van itt immár két egyesület -— „Bánó fitr I éíámncTredite-' és „Justitia” a nevük —, affifl- j lyek a férfi jogaiért küzdenek és meg akar- , .iák kiusitnai azt? hogy a nők ..ramdem téren j és szisztematikusan kivívják a hegemóniát a férfiak fölött’*. Olyan lármát tud csapná ez a két egyesület, hogy } valóban némely sikereket is síkeanilt már elérnie, j így például az apaságii-és válási ügyeik tőrvényke- j zési kezelést', terén, amely tényleg minden vonalún j « nőknek kedvez. Mind a két egyesület aat Mrdett, hogy ma már nem a nőknek van szükségük véde­lemire, bánóm a. férfiaknak és a feunfeázmus M- baladolt álláspont. Nem követelnék többet, de ke­vesebbet sem. mink hogy a férfinak legalább any- nyi és oly joga legyen minden téren, minit a n’ő- I nek. Szóval nem akarják eJnyaoiraű a nőket, ha- • aram: nem engedik elnyomni a férfiakat­A .Justifiia“ legutolsó ülésén a.z egyik vezető­ségi tag rámutatott a Obaáiíe Chaplin-esetre s a. nagy művész gyalázatos üldöztetése ka,p- j rsán arra, hogy mennyire a férfiak a réde- | lemre szerelék. 'Európáiban tSWbfé-keó’ésbé hasonló^rk a viszonyok, ha nem is elv kirivóak- mint, Amerikában. A Chaplin felesége, egyike am;a nőknek, aMfeéí Ame­rikában ^Anahyásó'lmak" hívnak * akiknek a há- «3isaágfeöté'?s:el semmi egyéb céljuk nincs, mint. kihasználva a törvény minden kedvezését, a M- ZasEáglíötés után a legelső kínálkozó alkalommal felugrani a házasság láncaiból, de úgy — ez a lé­nyeges —, hogy a férfi Utolsó bőrét is lehúzzák. Chaplin felesége Chaplin egész vagyona! meg akarja kaparintani, azon a elmen, hogy — válik. :A ..J'uetitd'a". vezetőségi tagjának ajánlatára azt a határozatot, hozta az egyesüllek hogy Chaplinhez Newyorkba, táviratot intéz, mely­ben teljes rokonszenrércl biztosítja s arra szó- fiija föl, kezdeményezze egy nagy. íévfijogo- kért küzdő szövetségnek megállapítását az Egyesült Álla írnokb an és kéri, hegy európai kőrútján Bécset is ejtse útjába és tartson elő­adást Bitesben Amerika házaüságjogí viszo­nyairól ’ # Más. Egy kis ku;iyahistória. Benne van Bice. a kutya-rajongó város (90.000 kutya van Réceben!) és benne van Bééa, a laikóvédeími törvény városa. (A lakővédelém, a „Mietersubu'tz‘‘ körül forog ura is Becs egész érdeklődése. A májutsl választások legfőbb .jelszava újból ez lesz: Mteterschulz, vagy seon? A szocialistáik a Mieterschulz pártja, a ke- ressténynzorfalisláik a. Metersdiutz részbeni re­formját kívánják.) Most döntött kénné a bíróság. Egy hölgy — üáztulűjdonosnő — nyaralni volt. a műit nyáron a lányával. A kutyájukat nem vihették magukkal, teMt a házmesterüknél hagyták. Alig néhány nap múlva kártyát kap a házmester e címkéssel: vDemmer Púmnak Wien" síb. Lemmel' a hölgy családi névé. Puci a kutya neve. A kártyán körül­belül éz a sac-veg: ..Hogy vagy én drága Padkám? Egészséges vagy? Nincs honvágyad miutánunk? Nem szo- morkodsz? Csókolunk, drága Pucákéin és írd meg, hogy megy sórod?“ A Iáira a lány és az asszony. Mire a házmester dühbe gumit s a következő rövid válasz5!, küldte: „Puoi nem tud felelni a kártyára, mert evett valamit és megdöglött tőlo.“ A lány rohan a telefonhoz a nyaralóhelyen és egy bécsi ismerősétől megtudja, hogy a hdr nem is igaz. a kutya a legjobb egészségnek örvendez. Nyaralás után, A hölgynek szükfíőgie van a feáz- mesíerlákáera valaki részére, tehát a lakóvódelmi. törvény dacára fölmond a házmesternek azzal az ürüggyel, hogy a kártya elküldésével tiszteletlen, sértő magaviseletét tanúsított a hárfulajdonosnő iránt. Az első bíróságon, a hölgy meg is nyerte a port. a másödbiröság azonban érvőnytetemiitette a föimóndást azzal az indokoló aeíal, hogy a házmes- tem’ek jogos volt a fölbáborodása, mert. lcutyának nem imák szeTölnresíeveteket. Puoi szerencsére semmit sem tud az egész ügyről. # Más. A bécsi nő hallatlan naivsága. Teréz uj- Kágüilrdetés utján férjet keres. Rudolf jelentkezik. Minden rendbe jött. De most. Rudolf följelentésére a bíró előtt áll és ezeket mondja a bírónak: „Mi­kor megismertem, mindjárt házasságot ígért. Azt ■mondta, elvált férfi, de még nála lakik az anyósa és az anyósát, váltsam meg két. millió váltógösz- szegőrt, mert ennyiért, kimegy a 'lakásból. Adtahi két milliót, és he akartam kölí'foaii. a lafeáíÉfea, Bú­toraimat már föl. is hozattam vidékről Becsbe,- de mikor: be akartam ködtöanii, kiderült, hogy nem­csak az anyósát kell megválton óm, hanem — á fe­leségét -is. Rögtön fogtam bútoraimat és újra haza­vitelem. őket vidékre. Később megállapítoltam, hogy sók kisebb dolgom hiányzik. Mert kifejeztem diraa gyanúmat, hogy Rúdolí ur vitte el e dolgo- kal, most. beperelt becsületsértésért; és mert neki eltűnt 70 káló burgonyája, rám fogta, hogy azt is én vittem magammal és följelentett még lopásért is! Én nem- ettem inog a 70 káló krumplit!'' Az aztán már mellékes, hogy a bíró szorgalmazására ■egyezséggel végződött a szép kis tragikomédia, il­letőleg'a nyilvánvaló sáíélihÉim'Osság. # Még egy kis detefettvttsrt'énet, amely ugyan ■talán. • másutt' is megeshetik, nemcsak Becsben, de oly pompás, hogy el kell mondjam itt .végezetül, annál inkább, mert. — ateker is, ha senki se hasal el — biztost; ok róla mindenkit, hogy valóban meg­történt, már csak azért is bizonyos, hogy meg­történt, mert ilyet a legzseniálisabb költő is le­hetetlen, hogy Mí.íMljon. Hogy azwaban. még in­vezétbén, valamint nenuképíeieiriiá vált fiattalabb egyéneiknél, ha a műtét nyomán a nemi képesség ujraéledóee valóban bekövetkezik. De sokkal fon­tosabb eredmény míiard'euii'él az a teeiben-1 élékben bekövetkező valóságos megújhodás, az az általán ok regenerálévd'ás, mely a Vorcmoif módszerének aJ- kalnrarása nyomán kétségtelenül beköveíkezik. Voronoff elméletének népszerű, tudományos magyarázata — Engedje _ meg, hogy egészen röviden, a iai- ktiéok számára is megérthetően ehnagyarázáRan, mi a tüdoanányos alapja Voronoff nvcdszei ápek. Miindepekelőlt tudni kell azt, hogy az emberi (rét* ben vannak bizonyos belső elválasztás.; mirigyeit, amelyek az úgynevezett, liormónokat termeiik és ezzel befolyásolják a sejtek anyagcoeréjéi, illől%e szaporodásaikat és kifejlődésüket. Nélkülük az élet !ehsiefcle.n lenne. Egyetlen kivétel e szempontból az ivarmirigy, amelynek működése ugyan nagy hatással van az ember életére, de nem nélkülöz­hetetlen. A pubertás előtti időben az ivar-mirigy működése jelentéktelen. — Az ifjú években azonban, majd a fejlődött és meglett, korban, vagyis abban az időben, mikor a szervezet erőkiJejvésémek és virágzásának teljéi­ben van, ekkor a. légfokozoítabb a raíiOrödése Az­tán. fotaö!rföki-a veszít az energiájából, végül pe­dig fosfwöfcjn-t, az öregkorban beszünteti a mii- kcd'eee: — Az ivarmirigy a ktí vitásának e le csekk .er.é- jse, majd teljes megszűnése egybeesik az öregkor j bekövelkszt-évei. Érdekes megíigyelések az állatok életében — Ennek a megíigyeliésnék alapján Voronoff állatokon kezdett 'kieérietezni s meigfigyelté. hogy az állatok fizikai és intollékíuMis képességei is főként az ivarmirigy által kiválasztott bor­in a ntél függnek. Ugyanis a kasztrált, kakasnak nemcsak a taraja lapkád le és nemcsak a kukorékolást, hagyja abb3. hanem ugyaniakkor, egyazon időben elvé-sziti har­cias kedvét, bátorságát, továbbá uralkodási és protezsrflő. sz.erepK-'si vágyát, a — tyhkok fölök t- A kaisrfírált bikánál — Vagyis az ökörnél — azt láthatjuk, hogy nemcsak a szarvai vékonyod": k •meg, hanem, nyugtalansága, szilajsága, gyanakvó, féltékeny, vad természete is eltüniik és szelíd ál­lattá válik. Ugyanez áll a tüzes ménre is. Ha kasztrálják: a legkomolyabb okunk van azt hinni, hogy élveszitűk intelligenciájúikat.. Erre az a tény :> mutat, hogy a cirteusecik nagyszerűen idómitolt lovai közül főleg a csődörök azok. amelyek i'.gye.- sébbek és mindig jobban idomithatólv. míg a he­réitek. ügyetlenek és kevésbé tamilékonyak.- A kasztrált vadászkutyák elvesztik szaglászókipe’s- ségüket. s egyáltalán nem tudják fölvenni a ver­senyt a rendes vadáetficutyákkál. Az eimuchek tulajdonságai í • . ~ És ugyanezt figyelte meg VovWoff dr. az | emberekén. .Egyiptomban járva mogfigyelfe a* edmicbokat s azt tapasztalta, hogy nemcsak a koponyaalkatük kisebb, mint ha sonkoru normaiMs embereknél, de iutelldgeu- oiájuk is alsórendübb. Emlékezőt-eheteéigük gy^önge. lnisták. becsvágyuk alig vsán. Munkafcedvük hiányzik. Gyakran fur­fangosak. azonban ravaszságuk magukon viseli a szeliesnE gyönges'ég jeleit. Hogyan késleltethető az öregedés? —r Ezek a megfigyelések kétségtelenné tettek, hogy a szervezet általános depressziós állapota és az ivarnÉrigyeik belső sz-skreciójának megszű­nése közöit öíSEzefüggés van. Tehát, joggal tételez­hető föl, ha ezek a genifális mirigyek az öregkorban is tevékenyek maradnak és így nem szűnnek meg hormont kiválasztani, akkor az öregség bckÖTélkezése mindenesetre késleltetve lesz. — Miután tehát tudományos igazság az, hogy •aa ivagiBtórfgyek belső Miváfezíóteépeaségéitek a •megEzünése az életei megrövidáti. ez is követke­zik ebből, hogy az orvosnak kötelessége: a lehető leghosszabb ideig fentarts.ni az ivar- mirigyek funkciójái, amely rugalmassá, erő­teljessé teszi az egész szervezetet, élénkíti a vitalitást, fokozsza. az életműködéseket s ellent- áll a káros behatásoknak. Ez pedig annyit je­lent. mint leküzdeni az öregséget és minél tá­volabbi időre kitolni a halál bekövetkezését... Közben . lovag Busette türelmefíehül várhatott a váló.szobában, mert bekopogtatott a rend-előbö s e-1 .akart búcsúzni. De távozása előtt egy kicsit megfuttatta őt a szobában Nemes dr, kifeszil'tétle a karizmait, sőt ugráltatta is. Mindezt egy kis sa»- gyenkezéssel, de néimi elégedett öntudattal csi­nálta az öreg. Ntímés Nagy dr. pedig hozzáteíie: — Hiába' minden ellenérv. Legalább 500 Buzetii szaladgál fiatalos jó­kedvvel a. világon, 500 elveszett ember, akik semmiféle orvossággal nem tudtak volna újra emberekké lenni, csald? Voronoff elméleté­nek és módszerének segítségével. A ezóbaleány látogatót jelentett, a főorvosnak. Elbwsuatam a „magyár Voroncífftól" s kezet, nyuj- ióítam a 79 éves Buzetti karméster urnák, aki iszórafkozotitan rázkódott össze, mert hamis szemekkel éppen a szobalány után mosolygóit .. . Sándor Dezső. káhb éihiigyjék, teljes névekkel és dme&feel móri- dóm el a pompás — és szinte költői — kis eEetef- íme: Mad«ra Branz. m oíarkerékpáj'o*; szolga egy tejófiarnőkÉBíi, kerékpárján reggel egy p'éküzietbe mént az Yb-béSiraseéiba. Künnhagyfa a kerékipárt ■és bement az üz-tetbe. Néhány pere múlva kijön, a kerékpár szőrén-szálán eltűnt. Nagy bánkódá- sok közben hazamegy lt-kor a lakására; Hüíer- siraííse II. Mikor a. lakásához ért, a száméi káp- rásayi kezdtek. Azt hitte, megbolondult. Mert az ajtó előtt, a falnak támasztva — ott volt a kerékpárja! Azt hitte, valaki — jól, vagy rosszul — niegferé- fá'lliatto. majd kisül hruuarosau, ki volt. és bevitte nagy örömmel a gyorsan rfssznkerült keatekpárjáí a lakására. De most jön csak a teteje a dolognak. Mert. kisüli mindjárt, hogy- a dologban a tréfu- csinálásnaik abszolúte semmi scercpe sem volt. Inkább csak a sorynaik. aki emtfal elsőrangú mesterdeíektivnek bizonyult. Mert alig. hogy a lakásába vitte Mrdsra uram a kerékpárját, valaki kopogtál ott az ajtaján. Egy fifatember volt. Megkérdezi?, nem láfte-e a ..ke­rékpárját'' Madara uram. mert ő itt hagyta volt künn a folyosón néhány perccel ezelőtt és most nem találja, eltűnt. Madera uramban pedig volt még annyi lélekjelenUl és hidegvér, hogy lefogit- te az ifjút, D .1. Diszkrét beszélgetés egy megfiatalított 79 éves aggastyánnal Mű Voronoff tanár fiatalító módszerének lényege — Látogatás a „magyar Voroaoffnálw — — A P. M. H. kiküldött munkaiársától — Budapest, február 25. Még az elmúlt év ápulli^íábáu tödiéní, hogy a : budapes'li síj-tó bbholdaías tudcsMeokiban töcfii- niikázíá föl esenzácádiSsá aat a tudományos ése- ! qnényt- hogy Neanos Nagy Zoltán dr. budapesti ! szianáíóriuflTOi főorvos, V'Oronőff párisi egj^temi I tanár magyar munkajársa. ugynovezetl. Vóronoff- j mitt’Met vógr*.?t egy síegényMai 79 éves. él.aggott karmcif-eren, lovog Buzátlin, hogy megfia-bvlitki. A műiét — T s ez a Voronoff-féle megfia falit ási operációik lényege. — úgy történt, hogy ’ egy kifejlőd, haléves' csimpánznak: ivamtöri­gyeat átültettek Bnifetd iraermiriigyedhe. Azóta hosszai hónapok teltek el. A lapok még olykor-olykor foglalkoz/tak a kérdéssel és igen el­lentétes közile'mléuyeik jelenitek meg. Egyes orgé- nunro-k sr sirin t s ike r téten vblt a műifsét, mások sze­rint kétségtelen fapászteSható javulás a teljesen megrokkant öreg muzsikus állapotában. Megszüntethető-e m öregség? Mintán ez a kérdés nagyon érdekes problé­mák foltegváradt ostrósmoíyh, nem kisebbeket, miiart az öregség megszüntetését és az éteUMÉfcaaft meg- ho®5®3bbitásáf, nem tartottam érdek-teílennek föi- ka-reani a „magyar Vó:ronoMo:t“, mágiát Nemes Nagy Zoltán dr.-it, hogy a legilletékesebb helyen érdeklődjem az iránt, mi a jeleattőiségc Voconslf módszerének, mi a lehetősége a mesterséges megSiaíaEfá.snak, i'müyen eredníényekkel igazolbatjáik enpék a dolognák a tudományos jelentőségét s legfő­képpen, mi van a legelső magyarországi pácienssel ? ... Ateletlen találkozás a megfiatalított Buzetfivel A riportérek véúangyala velem volt, amidőn beléptem Nemes Nagy dr. rendelőjébe. Ugyanis psodájates véletlen folytán (vagy esetleg aannsik folytán, mert látogiatásomat egy órával előbb te­lefonon bejelentétteang a főorvos ur azonnal be­mutatott egy kedves külsejű, valósággal üde öreg bácsiesik, akinek szépen ápolt, dús, hófehér sza­kálla volt és jókedvű szemlei s izmoe, fcem'ápy jobbja, amellyel — nem tudom, nem tendmciózu- san-e — erőteljesen, sőt nagyon erőteljesen meg­szorította a kezemet. — Kedves szerkesztő ur, nekem egy kis dol­gom van —- mondotta a főorvos —. tessék csak egy kicsit elbeszrilgeitni Bűzeit! urmak mert ő az a bizonya-: első páciens, aki bizonyosan sokkal érdekesebb dolgokat fog tudni elbeszélni a Varn- nciffizmus lényegéről’, mint én. Mert én csak meg­csinálom, ő azoqban végigélfe azt... „Jó dologié, 79 évvel — fiatalnak lenni ?...“ Ezzel eltűnt a rendelője fehér ajtaja mögött. S én egyedül maradtam pikánsán érdekés, uj is­merősömmel, az öreg, rokonszenves lovag Buset- tifiéi, akitől , kissé fürkésző mosőUyal kérdeztem meg, hogy hát: —- Mondja, ked’vte® BuZeiti ur, jő do-l-og-e. 79 éves fejjel —• fiatalnak lenni? ... Buzefjti bácsi, az Aggok Házának ..fiáítaljá1', kényelmesen terpeszkedett el a karezálíébeSi. S fek»it. hamiskásáu mosolygott, amikor a müitó* ha- táélárói kezd Ott beszélni: ,Ms>, már uj ember vagyok .. — Egészen mádképpen érzem magam ma, miiül azelőtt, — kezdette. — Az operáció előtt na­gyon öreg voltam. Rendszerint két bolttal jártam, mindig fáradt voltam, nehezen, meggörnyedten oi- peltem a festemet, mindig szomorú, levert voltam. Az életem swmlm'i, semmi örömet nem jeliénitett a . számomra s bizony éreztem, hogy csak egy Broyr- ; n'ing hi'ányziik, miért ez az élei nem élet... — As operáció után 4.-5 hónapra Fokozafo­■ san javult az Sá,potom. Ma már uj ember vagyok, i Teaaék nézni, akár futva is járóik -- és gyors lé- - ip/ésekkel futott fői s alá a szobában — annyira, i hogy legsZivéiapbbisn dolgozdi szeretn'ék újra, mint ■ azelőtt'. ízssecetn'ék. lemét muüKMtálni, eszembe ;ífft­niak a- régi melódiák, amiiket haj. régen játezottaiin a Nép;-zirházban, amikor még Bfeha Lujv-a éne­keli. H.vmtiuo esztendeje n-ecrn v':így!?'m ugv vise.zr a régi, jó időket, mint mostanában ... A megfiatalított Bur.eíti és a nőik És nők érdéiklik-e. Bűzéiül ur? — tettem föl á Icfeeé kényes tárnát. Busót fi rf gondolkozva éimagátía a szakáiéit és meggondol ián bölógátotí a fejével: — Hát. tetszik tudná, ez a legnagyobb baj. A főorvioís ur, az Isten áldja meg öt. érte. boldog em­bert. csinált belőlem, visszanyertem élétkedvenret, erős vagyak, muirkaképcs, mozgékony, de az a bd- ®vnyos nődolog, az srép, szép, de sok gondot okoz, Leszánnottám én már 8'wal ás szegéit y ember va­gyok. miinek keltenek nőkéin ezek a fiatalos dol­gok? Hej, hiszen- Iia pénzem volna, elegendő, mó­dom volna kicsit gavallérnak lennem, nem mon­dom. De így gond és esetleg kín is. Kell ez?.. .. Hát. nem tagadom, én sem vágyok utolsó legény, igaz. hóditásom is volt miár, de csak idegesiti az embert, ha folyton a maiamra hivatkoznak ... Nemes Nagy dr. lépé-it a szobába 5 olyan büszkeséggé! nézett pátáénisére, mint skogy apa néz a gyerekére. Mintha azt mandanák élénk sze­mei: Anyja után éu adtam neki újból ©tetőt-.. Érdekes kérdés, érdekes lehetőségek és akár­mennyire is hajtök az ember a kétkedésre, a va- lófeág az. hogy bár sok nagy orvoskapaciláis saen- vsed'élyesén tagadja ennek a módszernek a tudo­mányos komolyságát, viszont sok komoly krdős, ugyancsak prominens orvosprofesszorok elismer­ték Voronoff kutatásainak jelentőségét. Mit tett Vor onott? — Voronofínak sotk gáncsoló ja, irigy©, ellen­fele van, — mondotta Neméé Nagy dr., amidőn yámgliaif.tQ'm a megfiatáilif ás körül, keletkezett ]>o- íénriák'ra. — Ezt már a siker hozza magával. .A* úttörők, a nagy fölfedezök mindig ki szok­ták hívni a konzervativek gáncsoló, sőt gú­nyos kritikáját. Yoronoífra sok mindent mondhatinak ellenesei, egy azonban kétíttgielen: komoly tudós, kiváló orvos, aki eredeti aj csa­páson ■ haladva, évek hosszú soréin kitartóan folytatott kíséri etekkel határozottan pozitív eredményeket ért el a megfiatalítás terén s ezjad óriási lépéssel vitte, előre a háladó or­vostudományt. — Jól értsük meg. Az élő ezerveknék aWaitról enrberre vató átültetésének lehetőségét nem Vo­ronoff fedezte föl, mert hiszen ilyen irányú kísér­letezések már jóval előtte történtek. Voronoff dr.- nák az a legnagyobb éi'denre, hogy ő volt. az, akii ■az orvostudósok között legelsőnek alkalmazta si­keresen az i^jarmi.Tfigyáfültet'éet. majámról ember­re kitűnő, sfeabn! eTedményeikkel. Ugyancsak az 6 érdeme, hogy hosszas kísérletezéseik után sikerült, n máioaikéretmiszpteutáe.ió terád eredeti, operá- diós. tedmük'át alkaÜtmaania, amely az embenre tel­jesen veéZéSytélm, hatása pedig úgyszólván kivé­tel néttiül sikeres és előnyös. Nemcsak s*«3tuáÜs fiaíalifásrél van szó — Voronoff dr. kétségtelen érrleme as is„ Svogy gyákorfattiag megval óeltoiW'a és prod.ttkWv srerltniényekkel b'ebisonyáitőlte', hogy a majomÍTarmirigy átültetése az emberre, ennek neuwsaik iizilkwnáibau, de p^«iehéjébeu nagyszerű regenerálódást idéz, elő. Voronoff dr. — mint. Páriában való hunamogabb együttmüköd'és'ünk alkalmával többször hámgtsu- ilyoztá — miaga tiltakozik Tegelsősorhan az elten (— miiiht azt egyes újságcikkeik p;ikauléria és szen- aáóiÖker^sésből, tendenciából, vagy felütetessóg- ből beálliitottáik —), hogy az ő módszer© csupán a szexuális fiatalítás fáettúpadibjából alikailimai»tá!3ítéik, ■mint a némi funkuiók ujjáctestíísére alfeaiferiás eljárás. Mtedenesslré ez is lényeges, rőt nőm te- kücsinv’tendő eredmény a vteszafejlődö örég «wr­SZÖVETÁRUHÁZ ADOLF ELGEP, RE5CHENBERG í.B. (LIBEREC), Flurgassc 15 a szabómester uraknak ajánlja gazdag mintakollek­cióját tavaszi és nyári szövetekben. Mintakollekciókat csak szabómestereknek küldünk. Gyapjúszövet, bclésáru és mindennemű szabókellék . 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom