Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)
1927-02-25 / 46. (1380.) szám
8 Í927 február 25, péntek.-&ZinH&7,y.F,r>p A POZSONYI MOZIK MŰSORA: REDOUTE: Carmen. AD LÓN: A Harcsa kalandja. Főszereplő: Harry Liedtke. URÁNIA: Ben Húr. TÁTRA: Ben Húr. ELITE: A női démon. (Sirenenliebe.) AZ UNGVÁRI VAR0SͰM0ZGŐ HETI MŰSORA Péntek és szombat: Natascka. Orosz forradalmi dráma. Vasárnap: Asszony az igazak ufján. Híres asszonyok ragyogása és nyomorúsága — A szerelem hatalma a világtörténelemben — Theodora A SZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA LOSONCON: Péntek: Cstfri. , Szombat és vasárnap: Asszonykám. Vasárnap délután: Muzsikus Ferkó. Hétfő (bucsuelőadásul): Aranymadár. A RUSZINSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA UNGVÁROTT: Péntek: Peer Gynl. Szombat: Muzsikus Ferkó. Vasárnap délután ’.Csőko$ asszony. Vasárnap este: Muzsikus Ferkó. Rádióműsor. Péntek PRÁGA: 12.15. 16.30, 20.13 Hangversenyek. 18.35 Német előadás. BRÜNN: 17.30..Német előadás. 17.50 Sajtóhírek német nyelven. 19.00, 21.00 Hangversenyek. POZSONY: 19.00 Szlovák nyelvtanfolyam németek részére. 19.30 Könnyű zene. 22.45 Cigányzene az Astóriából. BUDAPEST: 16.00 Gyermekmesék. 17.02 Gaál M. tudományos előadása. 19.40 Irodalmi előadás. 20.30 Hangverseny. BfiCS: 16.15, 19.30 Hangversenyek. 20.15 Hangverseny-akadémia. Sfrauss R. részvételével. » BERLIN: 22.30 Tánc-zene. LEIPZIG: 22.15 Tánc-zene. LONDON: 21.15 Orpheus. Gluck operája. BRESLATT: 20.00 A teremtés, Haydn-oratőrium. HAMBURG: 19.25 Aida. KÖNIGSBERG: 20.00 Don Pasquale, Donizetti operája. ZÜRICH: 21.00 Operett- és keringő-e«t. 'MILANO: 16.30, 22.45 Jazz-band. RÓMxé.: 20.45 Csendes viz, Pietri operája. ZÁGRÁB: 20.30 Cigányzene. Szombat ®RAGA: 12.15, 16.30 Hangversenyek. 17.55 Német előadás. 20.08 Víg est. 22.15 Reprodukált tánc-zene. BRÜNN: 17.30 Német előadás. 17.50 Sajtóhírek német nyelven. 19.00 Hangverseny. 21.00 Jazzband-tánczene. POZSONY: 18.00 Hangverseny. 22.00 Prágai műsor. 22.30 Zene a Redoutból. BUDAPEST: 17.02 Hangverseny. 19.30 Operett-előadás. 23.30 Jazz-band. BÉCS: 17.30 Beethoven-szonáta. 19.45 Három a kislány, operett. BERLIN: 22.30 Tánc-zene. STUTTGART: 20.30 Kamarazene. 21.00 Heidelbergi diákélet, színmű. BRESLAU: 20.00 Kálmán Imre-est. KÖNIGSBERG: 17.00 Tánc-zene. GRAZ: 19.45 Bécsi műsor. ZÜRICH: 15.00, 17.30, 21.00 Hangversenyek. MILANO: 21.00 Traviafa. Verdi operája. RÓMA: 21.00 Színházi előadás. ZÁGRÁB: 19.15 Operaelőadás. cSportv . fis*™*!** Ji'il—LI11II... J1B1J...I mm A lőcsei vivóverseny kinő a vidéki keretből A február 27-én Lőcsén megtartandó országos vivőverseny nevezései arra engednek következtetni, hogy ez a verseny méreteire, valamint pompás díjazására való tekintettel, országos nívójú és jelentőségű versennyé növekszik. Az eddigi nevezések szerint ugyanis biztos indulók a következők: Prágából Jungmann és még három vivő a Riegel Klubból. Brünnből négy nevezés érkezett, köztük Laska dr., Kulendik és a hranicei kadettiskola vivőakadémiájából két kiváló erő. Végül a teljes kassai gárda és pedig Ákos, Boros, Glüek, Szenes, Braun, Havas dr. és Levith. Lőcséről: Bárt ha Be- nedik, Zverin, Gerl és több tiszt. A junior-versenyen Kassáról Böhnel, Buchner dr., Lengyel, Merényi, Neményi Károly dr., Pir- chala, Szmrecsányi stb. Lőcséről 18-an neveztek e számban és igy selejtező mérkőzésekre lesz szükség. — A hölgyverseny résztvevői Kassáról: Eber- gényi Ilopa, Paucsó Mária, Schmiedt Mid, Szeley Bőske, Woll Márta és Zimmermann Irén. Lőcséről Báder Jolán és Fried Évi. Az egész város feszült figyelemmel kiséri a nagy sporteseményt s jelemző, az érdeklődésre, hogy intézmény ele és magánosok 12 tiszteletdijat ajánlottak fel, köztük van Lőcse város gyönyörű III. Theodora bátorsága megmenti a császári koronát A rendkívüli mértékben buzgó és tamilt császár mindig nagy bámuló Ja volt Theodora szellemi erőinek s nemcsak a nagy dolgokban, de a legkisebb ügyekben is tanúsított akaraterejének. Úgy tűnt fel a dolog, hogy Justinianus csak nejének körében éli ki császári méltóságát s császári * méltósága csak akkor ragyogott teljes pompában, ha a mell óknap, a csáiszárnő mellette állott. S nemcsak a fényt, hanem a meleget is a császárné sugározta, azt bizonyítja az a nagy lázadás, amely Bizáncban a szörnyű adóterheik miatt kitört, a fél várost lángba bontotta és csaknem odáig fajult, hogy más császárt kiáltanak ki. Justinianus már elkészült arra, hogy kincseit hajóra rakva elmenekül, már az utca Honoiriust, Anastaslos császár egyik unofcaöccsét kiáltotta császárnak s Jusinmianus hiába jelent meg karián a# felnyitott evangéliummal a hippo- dromban a nép előtt, minden veszendőnek látszott Már mindnyájan egybegyültünk menekülésre készen a császári kertekben, amelyek a tengerig értek le, amikor Theodora kijelentette: — Akik egyszer koronát viseltek, annak elvesztését nem szabad Méöniök. Ne lássam meg azt a napot, amelyen az emberek már nem hívnak engem baisilissának. Ha menekülni akarsz, Caesar, eridj útiadra! Van aranyad, hajóid készen állanak, a tenger nyitott. Én maradok. Szeretem a régi jó mondást, hogy a bíbor a legszebb szem lödéi. Ezen az estén, 532 januárius 18-án, a birodalom valóban a bukás szélén állott és csak Theodora férfias bátorsága mentette meg. Ha eddig az államtanácsban Juistinia- nus gyengesége 'miatt kapott helyet, úgy most erejével biztosította magának s a csá-* szár nem ellenkezett vele, sőt ezentúl ott van Theodora neve minden feliraton, még azokon is, amelyek a császárnak az ellenségeik felett aratott győzelmeit dicsőítik. Éppen úgy tesznek neki is hüségeóMit, mint a császárnak s a legfontosabb elhatározásokat a császár csak azután eszközli, hogy ,nagyra- beos-ült- feleségének, akit az Isten adott nefoi“, tanácsiát meghallgatta. Ettől a naptól kezdődőiéig Bizáncban csak egy Augustus volt s ezt Theodórának hívták. Az álilamkormányzáisban, a tiiko-s szolgálatban, a politikában, az egyházban hű embereit alkalmazta. Szeszélye szerint csinált belőlük patriairdiákat, pápát is, minisztereket s generálisokat. Nem volt Titka eset az sem, hogy császári férjének intézkedéseit valamilyen ellenrendelettel megmásította. Azt is bátran merem állítani, hogy a császárnőnek sokkal élesebb látása volt, mint Jusíinianusnak, aki félig a múltban élt s arról álmodozott, hogy a régi római császárok birodalmát újítja meg. Ez az álmodozás vezette Justinianust aTra is, hogy a római jogot rendszerbe foglaltatta. Egészen más volt Theodora! Sokkal élesebben s világosabban látott, tekintetét' a keletre függesztette és tárgyalt a sziriai és egyiptomi barátokkal, Zoorasszal és Jakobos Barátié osszál, bármennyire visszataszító jelenségek voltaik ise piszkos öregek a császári udvar ragyogásában. Theodora átértette, hogy milyen lényeges dolog a keresztény állam szempontjából a vallásos dolgoknak nagy figyelmet szentelni s látta, hogy a birodalom legégetőbb problémája a keleti tartományok megtartása, amelyek állandóan leszakadni készülnek a birodalom testéről. Ezért az Angústa okos politikát folytatott, nem úgy mint Juslinia- nus, akit az egyházi dolgokból csak a teológusokkal folytatott viták érdekeltek. Ez csak játék volt, inig Theodora erélyesen védelmébe vette az eretnekeket Rómával s a pápával szemben. így sikerült az eretnek Egyptom számára hosszú ideig türelmes elbánást biztosítani s keresztül tudta vinni, hogy az eretnek Sziria sajátos templomait ismét fel tudta építeni. IV. A bazilissza és a vetélytársnö Egy alkalommal a bazilisszanak gonosz emberek egy kikoholt súlyos valótlanságot súgtak a fülébe. Azt hazudták, hogy a császár feltűnő nagy érdeklődést tanúsít egy fiatal, északról Bizáncba származott leány iránt, akiinek mérhetetlen becsvágya van és igy nem igen fogja beérni azzal, b.(rtgy a császárnak pusztán csak' a kedvese legyen. Magasabb méltóságra vágyik s a baziiisspa helyiére szeretne kerülni. Edita, az északi lány, valóban feltűnő szépség volt. Sűrű fekete haj borította fejét s csodálatosan nagy, mélytüzű szemek sugározták az élet ígéretét. A császárnőt test- magasságban kissé felülmúlta s ami veszedelmesebb volt, tíz évvel volt fiatalabb nála. Az Augusta elrendelte, hogy a lány egy éjszakán át szolgálatot teljesítsen nála, mert tudni akarta, vájjon méltó-e a császárhoz? Kora hajnalban magához rendelt engem a bazulissza s a hálóterem előcsarnokában várt rám. Kissé meglebb ént ette a függönyt, úgy hogy a résen át be lehetett látni a hálótereimbe. Ott aludt Edita egy pamlagon, koromfekete baja mint királynői palást borította alabásírom fehérségű vállait. — Olyan cselédlány ez ás, mint a többi — sziszegte gyűlölettel a bazilissza —, nem méltó arra, hosy a császárnak gyönyörűséget szerezzen. Módomban áll, hogy rabszolganőimmé tegyem vagy a Boszporuszba vettessem. Azoknak azonban, akik őt a császárhoz akarták vezetni, engem pedig a jutalom érdekében arról alkartak meggyőzni, hogy ez a lány máris a császár kedvese, nem adom meg ezt a választást. És erre egy papírlapot nyújtott át An- drorákois bakónak, amelyen a besúgók neve állott! Két férfi volt és egy nő. És ezeknek egy óra elteltével már nem volt kezűk, hogy kegyelmet esd jenek s nem volt szemük, hogy szörnyű sorsukat megsirassák. Ha valakit meggyülölt, valakitől tartott, akkor nem osupán belső érzelméből, hanem jól megfontolt gyűlöletből cselekedett. Ezt érezhette Gerimsinos, a császár, unokaöccse és Priskos titkár. S hogy milyen eszközöket talált gyűlöletének levezetésére, azt megmutatja Joann esnek, Kappadőcia helytartójának esete, akitől volt oka tartani. Ezt az embert izekre .szaggatták a bazilissza pribékjei. Csak egy embert nem tudott hatalmaiba hajtani, aki császári urának leghübb, legérdemesebb szolgája volt, Belisárt, a diadalmas hadvezért. De a végén mégis csak uralkodott rajta, mert sikerült Belisar feleségét, a gyönyörű, de könnyüvérü Antoninát megkeni y éhezni. Ez a nő a főúri palotában azt az életmódot folytatta, amit Theodora abbahagyott s miig férje távoli csatatereken harcolt, ő maga boldog-boldogtalant megajándékozott kegyeivel. A bazilissza barátságába fogadta ezt a nőt, tisztán érdekből s megvédelmezte férje jogos haragjától, olykor rászedett kedveseinek dühkitöréseitől is. Ezzel annyira lekötelezettjévé tette Antoninát, hogy a nő mindent elárult, ami férje körében történik, egészen kiszolgáltatta a nagy hadvezért a bazilisszánaik. Nem volt ember, akinek gyengéjét nem ismerte és nem használta volna ki arra, hogy meghajlásra kényszerítse, csak Belisar, ez a hajthatatlan, kissé nehézkes, a legkevésbé sem becsvágyó, mégis okos és tetterős katona, akart az ő közvetítése nélkül szolgálni császári urának és nem akarta a bazilisszát elismerni param- osolójának. Belisar azonban végzetesen szerette hűtlen feleségét s ez az okos, ügyes és tehetséges asszony a lehetetlent lehetővé tette. A bazilissza tehát Antoninát használta ki, akit nagyon gyakran hékitett ki urával. És Belisar mindent elfelejtett és mindent megbocsátott. így került függő viszonyba a osászáirnö- től a birodalom egyetlen karakteres férfija, aki. különben sohase hódolt volna meg a bazilisiszának. i A császár soha másképpen nem hivba I nejét, mint a drága császárnőnek és senki sem érdemelte meg jobban ezt a jelzőt ’ őnála. Ha a császár valami Ígéretet tett, 1 mindig Theodora nevében tette, még akkor ( is, amidőn a halál elragadta a bazilisszát 1 körünkből. %Még csak negyven éves volt, } amikor meghalt. Akik folyton csak a csá- ] szart dicsőítik, emlékezzenek meg olykor- , olykor a szép, kiváló és bölcs bazilisszáról < is, aki most a túlvilágon imádkozik császári < uráért. 5 dig táncmulatsággal fejezi be ezt a nagyszerű sportmegmozdulást. A verseny keretében a kipróbált régi Salamon iskola tanítványai mérik össze kardjukat az ifjabb generáció Jarusovszky-féle iskolájának tagjaival. Nyilvánvaló, hogy ez a sportesemény a kialvófcan lévő szepesi városok sportját és versenyzési kedvét valamelyest életre lobbantja. és remélhető, hogy nemcsak rövid időre szóló kellemes emlékeket idéz fel, hanem mélyebb nyomokat is szánt az egykor oly virágzó szepességi sportélet letárolt mesgyéin. (v. e.) adománya és a társadalom gyűjtés utján felajánlóit remek dija. A szenior versenyben 5 helyezett, a juniorban 3, viszont a hölgyversenyben valamennyi induló ti sztéléid ijban részesül. A maitr d'asso tisztségére Franciscy erdőtanácsost kérték fel. A zsűriben a kipróbált kassai és lőcsei bírák foglalnák helyet. Verseny után az SÓD az összes résztvevőket banketten látja vendégül, azután pe)( A tátrai nemzetközi siversenyek ma kezdődtek el az ifjúsági és hölgyversenyekkel. A versenyekre 180 nevezés érkezett, a fele külföldről. A lengyelek egész gárdájukká] átjönnek, a magyarok majdnem teljes második osztójukkal felvonulnak, mintegy 30—30 versenyzővel. A cseheket Nemecky, Bim, Novák, több másodosztályú és hölgyversenyző képviseli, a német siszövefséget Wendu, Buchberger, Walter, Böhwald, Civerny stb. Minthogy az ugrásra az I.,' II. és öregosztályokban 35, az ifjúságiakban 15 nevezés érkezett, vasárnap, 27-én az ugrást már 1 órakor kell kezdeni oly módon, hogy előbb az ifjúság ugrik, aztán 1 órakor a nagyok próbaugrásai jönnek s 2-kor már a versenyugrások folynak. Az ugrósánchoz Szépiákról szánok bérelhetők, a villamos külön menetet indít Poprádról. Nézőjegyek már a villamos vasút állomásain és jegyszedőinél is kaphatók, a nézőjegyek tulajdonosai a villamoson féláron utazhatnak Tátraszéplakra. )( Viktória Montreal—Wiener Eislaufverein 7:0. A kanadaiak tegnap is óriási fölénnyel játszottak. A bécsiek a második és harmadik ‘félidőben erősen tartották magukat, azonban a kanadaiak kapuját még csak megközelíteni sem tudták. A Viktória góljait King (3), Campell és Lamb (2— 2) lőtték. )( A prágai Viktória Zsizskov Szabadkán ját-. szik az MTK-val? Több mint egy évvel ezelőtt résztvett a Viktória Zsizskov csapata egy bácskai futballturnén. Ez alkalommal bizonyos differenciák támadtak a pesti MTK-val a két győztes csapat döntőmérkőzését illetőleg. Már úgy látszott, hogy az egész ügy’ végleg elalszik, most azonban minden remény meg van arra, hogy a két csapat mégis csak találkozni fog Szabadkán s igy a serleg elnyerése is el fog dőlni. )( Svoboda legyőzte Frank Rossét. Tegnap került eldöntésre Csehszlovákia középsúlyú bajnoksága. Rosse (78 kg.) négy és háromnegyed kilo- gramos súlytöbblettel állott szemben az alig 23 éves Svobodával. A mérkőzés 15 rundora volt tervezve. Az első rundban Svoboda rosszul fedezett és vérezni is kezdett. Ezután azonban óriási agilitással támadásba ment át s a keveset trenírozott Rosse ingadozni kezdett. A közönség nagy buzdítása mellett a negyedik rundban is folyfáta Svoboda offenziváit ós leteperte Rossét. A többi ver- seöyszámok körül kiereelendők a következők: Dy- kast könnyen győzte le a drezdai Worbsot, Viccek pedig a kőnnyüsulyban Machot, míg Dobna Pika- csekkel eldöntetlenül küzdött. A Lucerna nagyterme zsúfolásig megtelt. )( Andréka Károly a III. kér. TVE elnöke. K III. kér. TVE február 20-án tartotta meg 40-ik évi rendes tisrtuji'ó közgyűlését, amelyen kitörő lelkesedéssel választoták meg elnökké Andréka Károlyt, társelnökké Rüblein Richárdot és Weiszber- ger Ferencet. )( Az olaszországi sportszövetségek újjászervezése. Rómából jelentik. A fascista párt főtitkára valamennyi olasz sportszövetség vezetőjét az olasz- országi sportszövetségek teljes újjászervezésének megbeszélésére február 27-ére Rómába hivta. A megbeszélésnek az a célja, bogv .elejét vegyék a testnevelés szervezésére fordított erők további szét- forgácsolásának. X Angliában javában folynak az egyetemeken az egyes kollégiumok közti versenyek. A legjobbaknak természetesen nem igen akad ezeken komoly ellenfele, de azért egy-két jó eredmény7 akad. Legutóbb Cambridgeben Weightman Smiíh, a nagyszerű gátfutó, hazudtolta meg a korai szezont könnyedén kifutott 16.1 mp.-es idejével. A 440 jrardos nemzeti bajnok. Rinkel, egy 200 vardos hendikepben győzött szkreccsről 20.2 mp.-es idővel. X Kikapott Plánt, a sokszoros amerikai bajnok egy mérföldes gyalogló versenyben az egyleten kívüli Pecorafól 6:36.4 mp. alatt. (Világrekord: 6:28 mp., Goulding Kanada.) X A belgák még mindig nem mondtak le Bárány István startjáról. A budapesti belga követség titkára tegnap újból kérdést intézett Kiss Géza ügyvezető alelnökhöz, jelezve, hogy a belga uszó- szövefség még nem tekinti befejezettnek az ügyet és még reményt fűz a magyar úszók március 19- iki brüsszeli szerepléséhez. Itt említjük meg, hogy ugyancsak diplomáciai intervencióra a német úszó- szövetség állítólag engedélyezte Rademacher, Frö- lich és Luber startját. X Lenglen bosszút akar állni a wimbledoni világbajnokság rendezőségén, mely tavaly nem volt hajlandó a végletekig elviselni számos extravaganciáját. A bosszút a,kképp tervezi a volt világbajnok- nő, hogy az ezévi wimbledoni világbajnoksággal egyidőben Londonban konkurrens profimeccset rendeztet impresszáriójával. A bosszú azonban. — ha megvalósulna, —alighanem visszafelé sülne el. mert mióta Lenglen az angol királynő audienciáját lemondta, annyira ellenszenvessé vált aí angolok előtt, hogy esetleges vendégszereplésére igen kevesen volnának kiváncsiak. X Ausztrália végleg lemondott a Davis Cápáén való részvétel tervéről. Anderson profivá ved- lésével Pattersonnak nincs megfelelő partnere s így a költséges részvétel teljesen kilátástalan lenne. Másrészt másodklasszisu játékosokkal Ausztrália nem akarja magát blamáink