Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)
1927-02-24 / 45. (1379.) szám
1927 február 24, csütörtök. J Hogyan laknak Amerikában, ott, ahol minden olyan nagyon más, mint nálunk 'Európában, másképpen laknak s másképpen építenek, A lakásokat arra való tekintettel, hogy a !közepes társadalmi osztályok közölt a különbség 'igen csekély (a felső tízezertől eltekintve), majdnem teljesen egy séma szerint építik. Az árkülönbözet legfeljebb csak a lakások belső berendezésében és az anyagmegvdlasztásban nyilvánul meg, ;<egyébként az egyik lakás olyan mint a másik. Általában a lakások kicsinyek, körülbelül ötvenezer százötven láb (amikor is három láb körülbelül egy méternek felel meg). Érdekes, hogy amíg a lakások teljesen egyformák, a lakásokhoz tartozó veranda, amely Amerikában nagy szerepet játszik, mindig egyéni. Az amerikai ember jövedelmének csak egy negyed részéi áldozza lakáscélokra. Ezen az alapon természetesen Európában nem lehetne építkezni és berendezkedni, mert nálunk nem ritka az az eset, amikor a lakás az egész évi jövedelem felél emészti fel. A lakások !Amerikában csak egy célt szolgálnak: a praktikus élet célját. A legapróbb helyet kihasználják és árra ugyan tekintettel vannak, hogy minden négy zetmélernyi hely praktikusan és tisztán legyed berendezve, de már avval, hogy egy lakásban ;esztétikai értelemben is jól érezze magát a lakó, vagy a vendég, még ott sem törődnek, ahol any- nyi pénz áll rendelkezésre, hogy csekély költséggel európai értelemben vett szépséggel tudnák migukat körülvenni. A kettős ajtókat nem ismerik és a toló ajtó két kis szobából olyképpen csinál nagy szobát, amelyben táncolni is lehet, hogy az ajtószámyail a falakba lehet beletólni. Az amerikai házakban nem ismerik az éléskamra fogalmát, mert még a szűkösebb viszonyok között élő amerikaiak házába is a kereskedők automatice küldik föl mindennap a szükséges élelmiszereket. Minden háznak megvan a maga külön élelmiszerliftje, ebben egyes rekeszek, amelyeket a ház lakói kibérelnek, ezekbe a rekeszekbe a keresedők segédei beraktározzák a napi élelmiszereket, úgyhogy a szakácsné az egész napra való szükségletet liften kapja kézhez. A jégszekrények minden modem házban a falba vannak beépítve és nincs szükség arra, hogy jeget vásároljanak, vagy a 32-ik emeletre felcipeljenek, mert a jégszekrény villanyos berendezés folytán maga produkálja a jeget. A cselédszobái Amerikában nem ismerik, mert cselédet csak a leggazdagabb emberek tartanak és a nagy középosztály általában csak olyan szolga- személyzetet tart, amely csak bizonyos időben néhány órára jön be a házba, egyes munkálatok elvégzésére. Az amerikai lakóházakban szobákály- hát egyáltalában nem ismernek, mert még a legszerényebb munkásházakban is központi fűtés van és az igy nyert kis teret megint más praktikus berendezésekre használják ki. Egy európai ember számára ai amerikai lakószobák tűrhetetlenül kicsinyek és bár a legtöbb berendezési tárgy a falba van beépítve, a szoba még igy is igen kis helyiség benyomását teszi, de ennek dacára rendkívül kényelmes, amit viszont a helyes dimenzió elosztásnak lehet köszönni. Fa- és szénpince ismeretlen, nem ismeHk a mosokonyhdt és a száriló padlást, mert nem érnek rá ezekkel a házi dolgokkal foglalkozni és a hatalmas méretű mosodák mindezt kényelmesebben és olcsóbban s egyszersmind szebben is eVbégzik. Kisebb mosás számára a konyhában egy külön kis hely van beépítve. A lépcsőház rendkívül szűk, kényelmetlen és meredek, sőt sötét, mert hiszen nemcsak a szeÁ mélyek nem használják, hanem az áruk számára is külön felvonó van állandó mozgásban. A liftboyok éjjel-nappal szolgálatban állnak, házmestert nem ismernek. A szemét eltakarítását szintén villanyos árammal ellátott csövek végzik, úgyhogy itt is megtakarítják az emberi munkát. Leveleket is ilyen berendezéssel adnak postára s ez a berendezés körülbelül a mi légpostánknak felel meg, csak sokkal nagyobb arányú és precízen működő készülék. Az amerikai házak alaprajza azért különbözik olyan nagyon az európai alaprajzoktól, mert azok folyosókat nem ismernek. Minden lakásajtó a lépcsőre nyílik, azaz az úgynevezett Elevátor-hallba. Minden felnőtt calád- iagnak külön sz.obája van, úgyhogy az egész lakás tulajdonképpen több kis lakásból áll. Ezenfelül van egy nagyobb közös társalgó és egy étkező- szoba. Az ágyak szintén nem foglalnak el l ülőn helyet, hanem szintén a falakba vannak beépítve és ugyancsak a falakhoz vannak erősítve a kihúzható vagy lecsapható asztalok és székek. Az egész amerikai társadalmi élet főcélja: időt megtakarítani s a megfizetett munkáért a legjobb teljesítményt adni. Ezért olyan munkát, amelyet nem fizetnek meg pénzzel, csak nagyon nem szívesen vállalnak és például munkaszámba megy, ha a nők a férfiakat megkérik, hogy valamiben szolgálatukra legyenek. Innen ered a női emancipáció Amerikában, mert a férfiak udvariatlanok és a nők sokkal jobban járnak, ha saját erejükre bízzák magukat, illetve, ha megtanulják, hogy mindent maguk végezzenek el. A lakások szinte gyári szempont szerint vannak építve. Naponta egy sereg dijat tűznek ki egyes problémák megoldására és nem ritkaság, hogy például egy jó konyhatervezetért, ■amely még több időt és energiát takarít meg, mint az eddigi konyhák, egész vagyont fizetnek. A taka- réktüzhely természetesen mindenütt gázra és villanyra van berendezve és a modern házakban automatikus készülékekkel sütni is lehet. A gazdagabb berendezésű konyhákban emaillirosott ércszekrények állnak, amelyekben az egész konyha- berendezés helyet foglal, a szekrény lapján gombok vannak elhelyezve és csak meg kell nyomni a gombot vagy a gombokat, hogy egy automatikusan előreiolódó deszkán a szükségelt felszerelési eszközöl: előjöjjenek. Az amerikai konyha csak egy negyedrészt akkora, mint az európai és mégis tis- tzerle több munkád lehel legalább tízszer olyan könnyen benne elvégezni, mint az utóbbiban. A falak igen vékonyak, mert az amerikai építész nevetségesnek tartaná, hogy egy 60 centiméter vastag falat építsen. És bár a hellyel takarékoskodnak s első látszatra az építkezés filigrtn jellegű, szívtelen és kényelmetlen, az amerikai lakás mégis l sokkal kényelmesebb, sőt némi tekintetben talán az Újkor szellemének megfelelően melegebb is, mint az európai. np. Titokzatos gyilkosság a nyitramegyei Radóc községben A meggyilkolt asszony volt férjét és egyik rokonát súlyos gyanuokok alapján letartóztatták — Az egyik gyanúsított „ártat'an föltevésbe, mely szenzációs beigazolást nyer Nyílra, február 23, (Saját tudósítónktól.) A nyitramegyei Radóc községben a napokban borzalmas kegyetlenséggel végrehajtott gyilkosság törtéit. Hétfőn reggel a járókelők a falu határában szörnyű leletre bukkantak- A község mellett folyó patakot szegélyező parti bokrok között holtan, meggyilkolva feküdt Babiák Mária negyvenhatéves radóci asszony. A meggyilkolt asszony fején és nyakán hatalmas, véres sebek tátongtak, az arca teljesen elkékült és fojtogatds nyomai látszottak rajta. A jelek szerint a gyilkos és áldozata között elkeseredett küzdelem folyhatott le és mikor az asszony gyilkosa ütései következtébeD eszméletlenül összeesett, a gyilkos megfojtotta. A gyilkosság felfedezői azonnal értesítették az esetről a csendőrséget, mely a legszéle- sebbkörii nyomozást indította meg. A csendőrök számos tanút hallgattak ki, akik közül többen olyértelmü vallomást tettek, hogy az asszony rossz viszonyban állott egyik rokonával, Csrnik Lukáccsal. A csendőrök vallatóra fogták Csrniket, aki azonban kereken tagadja, hogy a gyilkosságban bármi része is volna. A gyilkosság időpontjára vonatkozólag alibit igyekezett igazolni, ami azonban nem sikerült neki. A' csendőrség gyanúja az áldozat volt férjére, Tomás Jánosra is ráterelődött. Tomás János még a háború előtt házasságra lépett a meggyilkolt Babiák Máriával, házasságuk azonban nem volt szerencsés. Tomás egy szép napon nagyobb összeget lopott apjától és feleségétől, azután kiszökött ' Amerikába, ahonnan azután később az összegét visszaküldte. Néhány évi amerikai tartózkodás után arról értesült, hogy7 a felesége viszonyt folytat egy falujabeli legénnyel és a viszonynak következményei is mutatkoznak. Tomás a hír vétele után hazajött és megindította felesége ellen a válópört, ami a bíróság előtt a házasság fölbontásával végződött. Tomás János kihallgatása során felhozta, hogy feleségével, amióta elváltak nem beszélt és mivel rém voltak egymással ellenséges viszonyban, nem is volt oka arra, hogy az asz- szonyt eltegye lábalól. Aután hirtelen annak a véleményének adott kifejezést, hogy a gyilkosságot csakis Csrnik Lukács követhette el, aki haragosa volt az áldozatnak. Különben is, — folytatta —-- a gyilkosságot Csrmik nem a patak partján, hanem a faluban hajtotta végre, majd áldozatát zsákba gyömöszölte, a patak- menti bokrokhoz hurcolta és ott elrejtetteA kihallgatást végző csendőrök érthető meglepetéssel hallgatták Tomás gyanúsan biztos vallomását és azt a kérdést intézték hozzá, honnan tudja mindezt olyan pontosan. Tomás erre megzavarodott és azt válaszolta, hogy ez csak az ö feltevése, amelynek nem kell nagyobb fontosságot tulajdonítani. Á csendőrség a furcsa vallomás után ismét kiszállt a gyilkosság színhelyére, amelytől valamivel távolabb hosszas kutatás után egy vérfoltos zsákot datált. A zsákot alapos vizsgálat alá vették .és sikerült rajta néhány hajszálat fölfedezni, amelyek minden kétséget kizárólag az áldozat hajából valók. A szenzációs fölfedezés után újból fag- gatőra fogták Tomást, aki azonban állhatatosan kitartott tagadása .mellett és nem akart tudni már „föltevéséről sem. A csendőrök, mivel a nyomozás során egyre több terhelő körülmény merült föl a két gyamtsitott, Csrnik és Tomás ellen, letartóztatta a két gazdát és bekísérte a nyitrai államügyészség fogházába. A titokzatos gyilkosság ügyében a nyomozás nagy eréllyel folyik tovább. Szenzációs fordulat a lévai véres újév nyomozásában Egy három év előtti gyilkosság ügyében a rendőrség újból megindította a nyomozást — Kik tették el láb alól Kojsza András tüzért? A lévai csendörség és rendőrség a tegnapi napon váratlanul egy régen elkövetett és azóta már feledésbe ment gyilkosság ügyében indította meg újból a nyomozást, sőt már az egyik gyanúsítottat le is tartóztatta, mig a másik gyanúsított egy betörési ügyből kifolyólag a komáromi törvényszék börtönének lakója és most ott hallgatják ki. Léva kriminalisztikai krónikájában az utóbbi években köt olyan gyilkosság történt, amelyet a nyomozó hatóságok a megfeszített munka ellenére sem tudlak megfejteni és mind a két ügyet már régen ad acta tették. Az egyik gyilkosság már három évvel ezelőtt történt Léva határában és ennek a gyilkosságnak körülményei egy izgalmas mozifilmbe is beillené- nek. Egy napon Léva egyik forgalmas utcáján szekér haladt végig. Éhesnézésü, fáradt ló vonszolta, a gyeplő a szekérrud köré csavarodott és a szekér gazdája hanyattfekve aludt. A helypénzszedö attól tartott, hogy a forgalmas utón valami bajt okoz a gazdátlan szekér, ezért élesztgetni kezdte az alvó embert. De mikor a szóra nem mozdult, kissé hevesen ráncigálta, hogy keljen már fel. Az alvó ember feje megbillent és a helypénzszedö elborzadva látta, hogy a nyakán rettenetes véres esik szalad körbe, amely a fejet csaknem elválasztja a törzstől. Hoehberger lévai vásári rőföskereskedő volt az áldozat, akit mikor szekerével visszatérőben volt a városba, megtámadtak és valami hatalmas késsel, valószínűleg kaszával, halá’os sebet ejtettek rajta, azután kirabolták. A htt állat ösztönös köteleeségfudással poroszliált Léva feló és hazavitte meggyilkolt gazdáját. A nyomozás megindult, de eredményre nem vezetett. Néhány hónap múlva újabb bűntény hozta izgalomba Léva' közönségét. A Kojsza család egyik* tagja volt az áldozat, Kojszáék katonafia. A szerencsétlen családot ezzel érte az első súlyos csaoás,* mert ezen a télen, amint már megírtuk, a másik Kojsza fint vadorzók lőtték le. Áz 1925. év újév napjára virradó éjjelen következett be Kojsza András tragikus halála. Újév hajnalán a vasúti állomás közelében a vasúti alkalmazottak egy tüzérkatona vérbefagyott holttestére bukkantak. A kiküldött bizottság megállapította, hogy a meggyilkolt Kojsza András lévai származású, szabadságon lévő tüzérkatona. A nyomozás itt is nagy erővel indult meg, de hamarosan megfeneklett. A gyilkosság színhelyén a frissen esett hóban a járókelők minden nyomot széttapostak és a rendőrkutya tanácstalanul szaglászott köröskörül. Pozitív nyom, bűnjel, vagy valami ilyesféle egyáltalán nem volt, a hatóságok csak feltevések alapján dolgoztak. Több letartóztatás is történt. így például a felmerült gyanuokok alapján letartóztatták Mihályka Sándort és Akucs Géza lévai hentessegédet. akik a meggyilkolt tüzérrel haragos viszonyban állottak, miután azonban bizonyíték nem állott rendelkezésre. a vizsgálóbíró kénjdele.n volt őket szabadlábra helyezni. És igy jutott ennek a gyilkosságnak az ügye is holtpontra. Teltek a hetek, a hónapok, az évek és az emberek a napi élet friss szenzációiban talán már meg is feledkeztek a szerencsétlen fiatal tüzérről, akinek vére pirosra festette a szűz havat. Most azonban meglepő fordulat történt az ügyben. Mihályka, *Sándor és Akucs Géza ismét azon súlyos gyanú alatt állanak, hogy ők voltak a tüzér gyilkosai. A lévai vásártéri vendéglőben egy társaság ferblit játszott. A hazárdjátékon csakhamar haj- bakaptak és Akucs Gézának heves összeszólalko- zása támadt egy Bóra János nevű fiatalemberrel. Bóra. a -vitatkozás hevében ezt kiáltotta oda. Akucsnak: ■— Engem nem fogsz eltenni láb alól, mint a- tüzért! Ezután ingerülten felcsapta kalapját és eltávozott & vendéglőből. Akucs Géza élt a gyanúperrel, hogy Bóra a rendőrségre siet és feljelenti ö< és ezért meg akarta előzni. Nyomban a rendőrségre ment és feljelentést tett Bóra János ellen, hogy lakásán fegyvereket rejteget. Nyomban a feljelentés után azonban hozzáfűzte azt is, hogy Bóra most alighanem meg fog jelenni a rendőrségen és boszr szuból a tüzér meggyilkolásával fogja őt vádolni. De ne bigyjenek neki, mindabból, amit Bóra el fog mesélni, egy szó sem igaz. Csakugyan úgy is történt, ahogy Akucs azt előre látta. Alig távozott el a rendőrségről, máris megjelent Bóra az ügyeletes tisztviselő előtt és bejelentette azt, hogy tudomása van arról, kik gyilkolták meg a szerencsétlen tüzért. A gyilkosságot Mihályka Sándor és Akucs Géza követték el, akik annak idején vizsgálati fogságban is voltak, de bizonyíték hiányában szabadon kellett bocsátani őket. Bóra azonban bizonyítani trdja, hogy ez a két ember a gyilkos. A gyilkosság előtt látta őket, amint a lelt. színhelyére vezető utón haladlak és röviddel rá látta azt is, hogy a tüzér vidáman, fiityörészve megy abban az irányban, amelyben előbb ellenségei mentek. Mihályka és Akucs már régóta bosszuterve- ket forgatlak Kojsza András ellen, mert egy véres verekedés alkalmával ők húzták a rövidebbet. Bosszújukat a végzetes Szilveszter-éjszakáján, amikor azt gondolták, hogy tettüknek szemtanúja nem lesz, orvul végre is hajtották. Bóra feljelentésének megtétele után egy kést telt le a rendőrtiszlviselö asztalára és azt állítja, hogy ezzel a késsel szúrták le a szerencsétlen tüzért. A kést Bóra öccse a gyilkosság felfedezése után találta volna meg egy szalmakazalban, ahová a gyilkosok elrejtették. • Amikor a rendőrtisztviselő Bórát felelősségre vonta, hogy miért csak most, évek elmúltával, tesz jelentést, azzal védekezett, hogy félt a két ember bosszújától, hiszen a tüzért is bosszúból gyilkolták meg. A rendőrség természetesen köfelességszerüeu azonnal újból megindította a nyomozást a három éves gyilkossági ügyben. Akucsot nyomban letartóztatták és vallatóra fogták. Akucs azonban makacsul tagad. A gyilkosságban való részvétellel gyanúsított társa, Mihályka Sándor, most a komáromi börtön lakója, mert tagja volt annak a bandának, amely a lévai közjegyzői irodába betört és a kasszát meg akarta fúrni. Mihályka most jogerős büntetését tölti ki. A lévai rendőrség megkeresésére azonnal kihallgatták, azonban ő is tagadásban van. A vizsgálat mostani stádiumában nem lehet még tudni, hogy a két ember valóban bünös-e, vagy csak egy szenvedélyes ember bosszújának áldozatai? iWBBI' Hl HqggTSg—— -----Be thlen Klebelsberggel együtt utazik Rámába? Budapest, február 23. (Budapesti szer* kesztőségün'k telefonjelentése.) A mai baloldali sajtó egy része feltűnő helyen azt a hirl hozza, hogy Bethlen István gróf miniszterelnök minden valószínűség szerint Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszterrel együtt utazik Rómába. A Pesti Napló úgy tudja, hogy ez az ut március 13-án perfektuál lódik. Természetes, hogy a kultuszminiszter másiránvu elfoglaltság miatt utazik Rómába, mint jelentettük, előadást fog tartani az olasz közoktatásügyi miniszter meghívására a római egyetemen, Bethlen István gróf miniszterelnök pedig ezidő alatt Mussolinival fog tárgyalni aktuális kérdésekről, amelyeknek homlokterében a fiumei szabad kikötő kérdése szerepel. Kizárás a nemzeti szocialista pártból Prága, február 23. A Cesfké Slovo hivatalos jelentése szerint a cseh nemzeti szocialista párt elnöksége tegnapi ülésén Osej- ka Ferenc volt párt titkárt hivatali kötelességének durva megsértése és a párt bizalmával való visszaélés miatt kizárta 0. párt kötelékéből. Lord D‘Abernon Stresemannái Pdri9, február 23. A Havas ügynökség jelentése szerint Lord d‘Abernon volt berlini angol nagykövet tegnap San Remoban meglátogatta az üdülő Stresemannt. Az angol állam- férfiú több óra hosszat maradt a német külügyminiszternél, A megbeszélésen állítólag több fontos európai kérdés megoldásának módja is szóba került, A román király Franciaországba megy üdülni Pdris, február 23. A Journal madridi értesülése szerint Ferdinánd román király a közeli napokban egy Cadjx közelében lévő kastélyba költözik, ahol több hétig marad. A kastély Orleansi Antal hercegé. A román király itt keresi betegsége után az üdülést, de az is lehet, hogy külföldi tartózkodása alatt érintkezésbe lép fiával, Károly extrónörökössel is.
