Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-23 / 44. (1378.) szám

*927 február 23, szerda. MAs&^HiRLait KőZOjAZDA^Áfir1 . Megalakul a Szlovenszkói Magyar Cukorrépatermelők Szövetsége A masrvar nemzeti párt országos ákciója a magyar kisgazda répatermelőkért — Fodor Jenő 8*akosztálrjgazgató Érsekújváron — Az értekezlet tíztagú előkészítő bizofclsásol küldött ki 1 - A P.M.H. tudósítójától — Érsekújvár, február 22- A magyar nemzeti párt mezőgazdasági szak­osztálya, mint arról már a P. M. H. hasábjain is beszámoltunk, nagyarányú mozgalmat indított a szlovenszkói magyar répatermelők érdekében. A mozgalomnak különösen a kisgazda osztályban van nagy jelentősége, mert a cukorrépatermeléssel foglalkozó kisgazdák teljesen szervezetlenül ki vol­tak szolgáltatva a gyárak és a konjunktúra kényé- nek-kegyónek s így természetesen óriási károkat szenvedtek. Számos helyen éppen a sérelmes hely­zet folytán a különben fontos és jól jövedelmező cukonrépatermelést nem is merték úgy felkarolni a kistermelők, mint ahogy ezt úgy a köz-, mint magánérdekük megkívánta volna. A legutóbbi év szomorú tanulságai után ért­hető érdeklődést váltott ki a magyar nemzeti párt mezőgazdasági szakosztályának megindított orszá­gos mentőakciója az érdekelt gazdatársadalomban s nag figyelemmel fordultak az ez ügyben f. hó 20-ára Érsekújvárra egybehívott ankét elé. Az értekezletet nagy sikerrel vasárnap d. e. tartották meg Érsekújváron Jaross Andornak, a járási mezőgazdasági szakosztály elnökének veze­tésével. A nagyszámban összegyűlt kisgazdák, akik nemcsak a környékről, de távolabbi vidékről is összeséreglettek, mutattak, hogy a gazdatársada- Jom felismerte a párt mentőakciójának jelentősé­gét é3 nagy horderejét Az értekezleten ott láttuk Holota János nem­zetgyűlési képviselőt, Érsekújvár városbiráját, Fo­dor Jenő szakosztályigazga'ót, a csallóközi gazdák képviseletében Rultkay Béla földbirtokost és má­tokat. Jaross Andor megnyitójában rámutatott a ré­patermelők mai helyzetére és ismertette az érte­kezlet célját, majd felszólította a jelenlévőket, hogy' fejtsék ki nézeteiket a szükséges tennivalókat ille­tőleg. üdvözölte a jelenlevőket, Holota János kép­viselőt és Fodor Jenő igazgatót. Fodor Jenő szakosztályigazgató hosszabb be- «édef mondott. A hatalmasan fe’épitett nagyba iá­ira beszédben részletesen és szakszerűen ismertette » szükséges tennivRlókát:és azokat az okokat,/mé­lyek a mozgalmat életbe ■' szólították. Áruig a nagytermelők már régen egységbe tömörülve, szervezetlen védik érdekeiket, eddig a kistermelő gazdák szervezetlenül indokolatlan kár okai kénjeiének elszen­vedni, tisztán azért, meri nem volt. össze­fogás és nem volt megfelelő érdekvédelmi szervük, A cukorrépátermelés a mezőgazdaságnak olyan speciális ága, amelynek speciális érdekvédelemre is van szüksége. Ezt az érdekvédelmi szervet ke’l megteremteni, összefogásra szólítja fel a gazda­társadalom érdekeltségeit és indítványozza, hogy' alakítsák meg a Szlovenszkói Magyar Cukorrépa­termelők Szövetségét. Holota János dr. nemzetgyűlési képviselő is- merto’te ezután az érsekujvári cukorgyár ügyét s bejelentette, hogy az érsekujvári cukorgyár ügye a közeli megvalósulás stádiumába jutóit, amennyi­ben fe'állitása a közeljövőben remélhető. A szük­séges alaptőke már együtt van és rendelkezésre áll és sikerült a termelést is biztosítani, amennyi­ben már mintegy 8000 hold cukorrépaterineiés ga­rantáltatott a meginduló gyár részére. A gazdák több hozzászólása után az értekezle­ten egybegyü’t gazdák nagy lelkesedéssel egyhangúlag elfogadták Fodor Jenő szak- osztályigazgató halárosait javaslatát, ki­mondották, hogy szükségesnek látják a cukorrépa termelő kisgazdák összefogását egy érdekvédelmi szerv keretében s ezért kívánják a Szlovenszkói Magyar Cukor- répatermelők Szövetségének mielőbbi meg­alakulást, aminek keresztülvitelét elha­tározták. Ezek után egy tiz tagból álló előkészítő bizott­ságot küldtek ki Jaross Andor elnöklete alatt az előkészületek elvégzésére és az alapszabályok ki­dolgozására, aminek sikeres befejezése után meg­tartják a formális alakuló gyűlést. Az értekezlet egyúttal megbízta a tíztagú elő­készítő bizottságot azzal, hogy addig is, mig a szövetség megkezdheti működését, egyöntetűen irányítsa az érdekvédelmi munkálatokat s igy nevezetesen képviselje a gazdák érdekeit az ezidei répát érmés elhelyezésénél, azál­tal, hogy kedvező feltételek biztosifása. mel­leit vonja be a gazdákat az ezidei répa-ter­melési, szerződések megkötésébe. A bizott­ságot az értekezlet megbízta, hogy az ez- , idei szerződések ügyéi már most azonnal vegye a kezébe„ Az érsekujvári ankét jelentősége óriási a cu- korrépaterineiéssel ~ foglalkozó magyar kisgazda- társadalomra, mivei ez az egyhangú lelkes össze­fogás az első lépés a teljes érdekvédelem kiépí­tése felé, aminek hiánya súlyosan nehezedett a gazdákra. A gazdák belátták, hogy az összefogás­ban az erő s sziwel-Iélekkel magukévá tették a magyar nemzeti párt mezőgazdasági szakosztályá­nak, illetőleg Fodor Jenő 6zakoszfályigazgalónak állásnontját, akinek ügybuzgő fáradozásának kö­szönhető, hogy a mozgalom egvre szélesebb hullá­mokat. vet és sikeresen halad előre. . .. ... ','*yp’r i pontot foglalnak el a román kormány tagjai, | közben pedig a lei ingadozik, hol emelke­dik, hol pedig csökken. Még a kiviteli illeté­keknél is súlyosabban érinti ez a körül­mény az exportot és ezért érthető, hogy Ga- roílid és Manoilescu miniszterek elkesere­dett harcol folytatnak Lapedatuval, aki vi­szont uiég nem látja elérkezettnek az időt a stabilizációra. A szállítási eszközök hiánya, a vasút le- züllése, a petróleumvezelékek gyalázatos ál­lapota okvetlenül sürgetik a gyökeres válto­zást. Ebben a kérdésben azonban nemcsak a kormányt érheti szemrehányás, illetőleg nemcsak a kormány az oka annak, hogy a román vasutak a szállítóképesség legalsó ha­táráig jutottak. Hiányoznak az anyagi eszközök a CFR. rendbehozatalára és az autonómiatör- rény megváltoztatása éppen azt célozza, hogy a kormány energikus kézzel nyúl­jon bele a vasutadminisztrációha és le­hetővé tegye a külföldi tőkének a CFR, reorganizációjában való részvételi Megállapítható, hogy a román kormány min­dent megtesz kiviteli politikája keresztül­vitelére és arra törekszik, hogy a román ex- portsiaflsstiika továbbra is megtartsa akti­vitását. Kovács Jenő dr. Románia kiviteli politikája Bukarest, február 22. j Az utolsó év kereskedelmi mérlege ha-i fajim as felesleggel zárult Romániában. Míg az 1925. évi mérleg igen tetemes deficitet tüntetett fel, addig az elmúlt év nemcsak be tudta hozni az első hó­napok okozta hatalmas beviteli többié- , tét, de még olyan fölösleggel zárult, amelyet csak egyetlen körülménnyel lehet igazolni: az ország kiviteli politi­kájának megváltoztatásával. 1922—1925-ig a román ipar és kereskede­lem állandóan panaszkodott, hogy a tul- magas kiviteli illetékek megbénítják az ex­portot. Vintila Bratianu a költségvetést n agy részben éppen a kiviteli illetékekre ka­sírozta és ezsen a címén olyan tételeket állí­tott a budgetbe, amelyek az összes állami jövedelmeknek igen tetemes részét tették ki Az 1926. évre szóló költségvetés még 4 milliárdos irányoz elő ebből a bevételi forrásból, ami a budgetnek majdnem 15 százalékát tette ki. Amikor az Averescu- kormány került uralomra, a kormány tagjainak első dolga volt a kiviteli ille­ték leszállítása. Ennek a leszállításnak a következménye két irányban mutatkozott, egyrészt 3 kiviteli fllsiíékekből befolyó jövedelmek tetemes csökkenésében, másrészt azonban a kivitel jelentékeny emelkedésében. Az 1926. évi kiviteli vámbevétel mintegy 500 Brúnóval marad alatta az előirány­zatnak. A kormány azonban nem ijedt meg a lénye­ges csökkenéstől és a kiviteli illetékeknek további leszállítását nemesek programba vette, de keresztül is vitte. Az 1927. évre szóló állami költségvetési előirányzatban a kiviteli illetékek tétele mindössze 1.5 mil- <5árd leivel szerepel a bevételeik között. E* «z értékelés is csak azt bizonyítja, hogy a román kormány a kivitel érde­kében további jelentékeny engedmé­nyeket óhajt tenni az exportilletékek terén. A romániai kivitel két főtényezője a. petró­leum és a gabona, mellettük még az élő­állat- és a fakivitel. Mindezek a cikkek, elsősorban azonban a gabona és a petróleum olyan tárgyai a világkereskedelemnek, me­lyeknek árai a legkülönbözőbb tényezőktől függnek, a világ minden tőzsdéjén jegyezve vannak és igy a legkülönbözőbb, gyakran egészen váratl an ár i agad ozásokn ak vannak kitéve mindkét irányban. Ezekre az áringa­dozásokra a cikkek a legérzékenyebben re­agálnak és a kereskedelemnek mindezekkel az áralakulásokkal állandóan pillanatnyilag számolnia kell. Ennek az árkalkulációnak a biztosságát veszélyezteti a kiviteli illetékek rend­szere, amely merev és csak későn tudja követni a világpiac hullámzásait. A kereskedőknek állandóan egy olyan té­nyezővel kell számoknak, amely jóformán csakis Romániának kereskedelmét érinti, tehát speciálisan a román kereskedő kalku­lációjában szerepel zavaró momentumként. Éppen ezért fordul elő igen gyakran, hogy a román gabona elveszti verseny- kő-ességét, hogy a román élőállat csak veszteséggel kerülhet ki a világpiacra. Abban a pillanatban, mihelyt a kiviteli ille­tékek rendszere teljesen megszűnik, el fog tűnni a ka’kulációnek ez az egyik bizony­talansága. Tudja ezt 3 kormány néhány tag­ja is és éppen ezért inaugurált egy olyan politikát, amely lehetővé teszi a kiviteli illetékek megszüntetését. Megfelelő kiviteli politika csak akkor érhet el eredményeket, ha a kivitel lehető­sége is meg van adva. Ehhez pedig elsősor­ban stabil valuta, másodsorban pedig meg­felelő szállítási eszközök kellenek, ha a kivihető termény már megvan. A stabilizáció kérdésében különböző áldás­A kereskedelmi szerződési tárgyalások Ausztriával és Magyar országgal. Annak elle­nére, hogy az osztrák delegáció vezetője Ró­mába utazik, a csehszlovák—osztrák vámtari­fáiig kérdéseket tovább fogják tárffvalnl. A tárgyalások állapota jelenleg változatlan és valószínű, hogy a tárgyalásokat, nem fogják Becsben befejezhetni, mivel mindkét delegá­ciónak szüksége lesz arra. hogv hosszabb ideig intern tárgyalásokat folytasson. A tár­gyalásokat később Prágában fogják folytatni. Hivatalos jelentés szerint tegnap kezdődtek meg Bécsben a csehszlovák—magyar keres­kedelmi szerződési tárgyalások is, miután azokat Prágában 14 nappal ezelőtt megszakí­tották. A megindult tárgyalásokon már csak néMnv vitás pontot kell tisztázni. Nem emelik fel a cukor árát. Értesülé­sünk szerint február végén, legkésőbb már­cius eleién a cukorfinomitók és nverscukor- gvárak közös választmánya ülésezni fog s ezen az ülésen a márciusi cukorfelszabaditás kérdésével fognak foglalkozni. Egyéb hírek­kel ellentétben kompetens helyről arról érte­sülünk. hogv ui cukoráremelés nincs tervbe véve, hanem a márciusi felszabadítás tarta­mára is 516 korona lesz a cukor ára. Répaár és cukorkaxtell. A répa árával foglalkozó tárgyalásokat tegnap folytatták és ismét nem sikerült eredményt elérni. Azt hi­szik, hogv a tanácskozások tnég egv egész hé­tig eltartanak. A tanácskozásokon a cukor- kartell meghosszabbítását illetőleg sem sike­rült megegyezést létesíteni, vagy legalább közös tárgyalási platformot találni, miután az opoziciós cégek álláspontjukról még eddig nem nyilatkoztak. Német nagyiparosok Mussolininál. Ber­linből jelentik: Thvssen nagyiparos öccse társaságában Rómába utazott hogv Mussolini meghívásának eleget tegyen. Thyssenék tár­saságában Vögler vezérigazgató és az Alpine Montan társaság vezérigazgatója is Rómába utazott. Ugylátszik, egyelőre csak udvarias- sági látogatásról van szó. de a látogatás célja máris az, hogv az olasz vasmüveknek a nem­zetközi nversacélkartellbe való belépése ér- dékében a tárgyalásokat megindítsák, továb­bá valószínű, hogv a német—olasz kereske­delmi szerződésről is tárgyalni fognak. A repögóp a termésellenörzcs szolgá­latában. Ez a gondolat is természetesen Amerikában született meg. A terménypiae- uak elsőrendűen fontos érdeke, hogv a vár­ható terméseredményekről megbízható érte­sülések álljanak rendelkezésére, miután a leendő termés bizonyos időkben nagyon erős befolyást gyakorol az árak alakulására. A terménvpiacokat néha katasztrofálisan be­folyásoló álhireknek eloszlatására s az árak stabilizálásának biztosítására Amerikában js termésjelentéseket adnak ki és pedig a gaz­dáktól visszaérkezett kérdőívek feleletei alap­ján., Egv-egv katasztrofálisnak hiresztelt vi­har vagy egyéb elemi csapás után azonban 10—14 napba is belekerül mig a rendetlenül ! beérkező jelentésekből az illetékes hatóság ! tiszta képet nverhet az eseményeknek a ter- j mésTe gyakorolt hatásáról. Most repülögépek- ! kel fogiáh ilyenkor a sújtott területeket be- ! járni s általában minden termésielentésnek az alacsonyan repülő pilóta megfigyelése lesz az alapja az Egyesült Államokban. A repülő­gép e?v nap alatt 500 kilométert be tud járni. A repülőgépről igen iól megállapítható a szá­razság foka fa talaj szinéről és a növényzet állapotáról). Megfigyelhetők a bekövetkezett károk fsárgulás, satnyulás. visszaesés) s 3 zivatarok előidézte pusztítások. Könnven összehasonlítható nagy vonásokban a külön­böző helyeken fekvő, de egvDemü terményt termelő földek állapota is. A repülőgépről eszközölt megfigyelések nem pótolhatják a földnek gvalogszerrel történő bejárását, a re- pülo^tepes ellenőrzés általában nem a terme­lőnek, hanem az értékesítőnek szolgálatában áll s n?oy fontossága a gyors hírszolgáltatás­ban rejlik. A csehszlovák müeelvemzvárakat felve­szik a nemzetközi érdekközösségbe. Miután nemrég a belga müselvemgvárak csoportjá­val megegyezést sikerült létesíteni, Csehszlo­vákia négy müselvemgvárát szintén bevették a müselvemipar nemzetközi érdekközösségé­be. A csehszlovák gyárak az erre vonatkozó tárgyalások vezetésével a lobositzi müse- lve-mgvár igazgatóiát bízták meg. Aláírják a Finnországgal kötött keres - kedelnri szerződést. Helsing'or^ból jeleni k: A csehszlovák—finn kereskedelmi szerző­dési tárgyalások tettes eredményre vezettek, ugv hogv most szerkesztik meg a szerződés szövegét és február 28-ára várják a szerződés aláírását. Nyilatkozat. A Prágai Magyar Hírlap 1926 január 30-iki 24. számában, annak Ma­gyar IpaTos és Kereskedő cimü mellékleté­ben (amit különben sem én szerkeszt ettem) megjelent „Az iparosak 50 százaléka fogla­lás és árverés alatt“ cimü közleményre vo­natkozólag ki jelenítem, hogy nem volt szán­dékom és nem is vádolhatom Rományi Éliás dr. főmagánvádló urat, a losonci pénzügyi expozémra vezetőjét, becstelenséggel s külö­nösen oly tettek elkövetésével, melyek nem volnának összeegyeztethetők hivatali köte­lességeivel. Prága, 1927 február 22. D z u r á- u y i László főszerkesztő. Az államvasutak falplarendelései. de­cemberben és januárban az államvasutak 1,960.000 nyers talpfát rendeltek, ebből 170 ezer (közel 11 százalék) darabot az állami erdőgazdaságok vezérigazgatóságánál. A mull héten 850.000 talpfa impregnálási munkála­tait adták ki egyes cégeknek. A csallóközi ár mentes; tő társulat választ­mányi ülése. Komáromi tudósítónk jelenti: Az alsócsallóközi és csilizközi ármentesiíö társulat választmánya szombaton tartotta ez évben első ülését, melvet a beteg eluök he­lyett Nagy Nándor alelnök vezetett Csak­nem tettes számban megjelentek a választ­mányi tagok. Bálint István műszaki tanácsos, társulati igazgató terjesztette elő időszaki je­lentését, melvben részletesen beszámolt az előző évi árviz okozta rendkívüli nagy viz- szivatásj költségekről. Ismertette a belvizek kártételei ellen tervbe vett munkálatokat. Felemlítette, hogy ezek költségeinek fedező téré az állam tekintélyes hozzájárulást helyé* zett kilátásba, mit a választmány az eluök indítványára köszönettől vett tudomásul. A jelentés elismeréssel emlékezett meg Tóth Béla nyéki körjegyzőről, ki az elmúlt évben a társulati járulékokat tettes mértékben be­hajtotta. A választmány ezért neki külön tu-* talmat is megszavazott. A választmány a to» vábbiakban megalakitotta a fegyelmi vá­lasztmányt. kérvényeket és nyugdíjazási ügyeket intézett el, maid folvó ügyekkel fog­lalkozott. Végül Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő, választímánvi tag indítványára a komáromi határban levő öregér vizeinek levezetése ügyében helyszíni szemlét rendelt el. ÖTőr.steric y * 19 ■f Bárói sógos a prágai értéktőzsde. Az ipáid részvények pinán emelkedtek: ÉszKtkcseh Széni 55, Salo 45, Nestomktfi 30, Berg és Hűltem 20, Kö- nigshofi 18, Cseh Cukor 15, Arasffigd Finom*, ő, Séll&er, Nyugat cseh Kaolin, Cseh—Morva, Prágai Va6 10, Tejipar 8, Knias'tk 7, Alplme, Aussigi Ve­gyi 5. Inwald 4, S vet óva r 3, Nyugntcseb Szén és Donok 2 koronával. Estek: Nordbahn-bonnok 100. Első Pilisem 50, ZebtC-itzá 80, Kőburg 20, Maxsehmsc 19, Dux—Bodenlbach ló, Prágai Gőzhnjózás 5, Föl­di ős Skoda 2 koronával. A bankpiacom Korma. 10. Slovenská 7, Cseh Industrial 2 koronával ja­vultak, mig Cseh Unió, Lánderbank 1 koronával estek. A beruházási piacon népszövetségi 15 fil­lérrel emelkedett,’ L-járadék 4Ví, a H-járadék SH százalékot vesztettek. Az exófta.piawn osztrák Foto 50 koronával javult- A wíkorertékiefc is megszilár­dultak. Netmaeti Bankot ,5000-rel jegyeztek.-f A prágai devizapiacon Brünszel 0.125, Mad­rid 1 koronával javultak, mig Zürich 0.75. MüMró 0.875. Paris 0.073 koronával estek. + Tartott a prágai cukorpiac. Nyermrajegy­zés Aussig loko és kikötő 227.30. 4- A bradlordi gyapjupdacen továbbra is igen szilárd az irányzat. Különösen szriOird irányzatú a finom fajták piaca, ugysrnhén .a tanár piac. — A havrei gyaojn piacon a február—juíiusd áru+ 16.90- iic! jegyezték.-r Nem egységes a budapesti értéktőzsde. \ kezdő jegyzések ugyan magasabbak vtő'.ak. de Ganz—Danubius lanyha irányzatot mufeloM Ked­vezőtlen külföldi jelerCések és reál ízári dk követ­kezében az ártól yaznek később lem orzsol éritek. A monkirértékek szilárdultak, ucvszr'oitén Magyar Cukor, egyes textil- és vasért‘•'kék. Bér úrit 10 pengővel javult. A zárhengiulet baráCpátgos tritt. Egyes, a esehsriovák távtrátt iroda je’tanhh-ében írem foglalt értékek közöl a Moklár 82. F psterenl- ■Tőrinci 10.50, BéCTvénysöT 98 pengős árfolyamat ért el. + A mai budapesti terménytőzsde teányz-la —mint azt oétvrná szerkesriős-’Wterk teleíonon je­leníti — változat lanul tartott vott. A köve'kezö ára- k»f jegyezték: TiszeWitdéká haza 34.20—34.60, eso-Ab 33.20—34. rozs 26,20—26.70. tek'1rm',,nyárpa 22.20 —23.60, söránoa 25.60 —29.60. znb 21.20—22^ ten­geri 19.20—20.20, korpa 16.20—16.60 pengő. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom