Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)
1927-02-23 / 44. (1378.) szám
1927 február 23, szerda. ÜT——IMI IIII l' i iMi - rirrrn Bosszúálló, vagy pedig irgalmas-e Jehova? Zsidó talmudista és olasz bíboros hitvitája egy bibliai szó értelmezésén — Szeretettel fogadták a Vatikánban a budapesti bibliamagyárázó talmodlstát Budapest, feíbruár 22. Megírta a Prágai Magyar Hirlaip, hogy egy budapesti talimudlboivár, a 71 éves Donáth Benjá- mán, arra a meggyőződésre jutott, hogy a Vuigáta vagyis a sara'jkőnyveknetk HyeroniTmjs készítette ősrégi fardi-ftása, amelyet a katolikus egyház auten- fcikusndk fem-ert el ée egyedül érvényesként használ], egy lényeges ezőt rosszul fordított le és így egy fontos szövegrészt tekjeeen helytelenül értei- uneaeifö. A poked Vau egy héber sző, amely igy hangzik: poked és nevezetes sző a bibliában, Mózes második könyve 20. részéinek 5. szakaszában. Donátit Benjámin most kéitsógbevon}a, hogy a Vuigáta jól íorditoita volna ezt a héber szót büntet-igével és szerinte ez a sző megerní létksEk-et jelent A poked értelmezésének alapján efekuJt ki a bosszúálló Jehova fogalma: És megbünteti benraed az atyák vétkeit harmad!aigiien és negyediziglen ... Donáth értelmezése egészen más fogalmát alkotná nreg az cteefcanenú'amá Istennek. Az öreg fo’imudrsfa annyira fanatikusa lett a maga szöveg- jnagyaráziatámik, hogy ónntkezcebo lépett a vatikáni b'blia-bizoltröggal, amelynek egyik tagja, a nagy tud cmányu Serényi Jusztin dr. bennéeszerze- tes lehetővé tette, hogy Rómában is meghallgassák iíz öreg teímndietáb Csodálatos Bánta és csodálatos Vatikán Donáth Benjámin már mefjá.rta Rómát. Ma fcajnolbao érkezett vissza és még ma is teljesen a rémei emiVkek hatása alatt áll. Csak nagyon halkan mer beszélni a püspökökről és bíborosokról, akik a Vatikán négy könyvtártermében az ott őr- eött, bimondbatatCian beesü creg foliánsokat Forgatták hogy azokban a péked szó analógiáit Dornth bácsival együtt megtkeresscik és miegróasék. Az öreg talmudista egy csodálatos Rómát és egy még csodálatosabb Vatikánt talált ahol nyájasan, szelíden és végtelen jósággal fogadták az öreg pesti talmi: diétát * Donáthoí saiinitse kézről-kézre adták a Vatikán termeiben, amíg eljutott a biblia-bizottoág elnökéhez, Gasquet bíboroshoz. Isten nevének fénye szeplőflonüJ ragyogjon A talmudí&tát először Quentón francia bencés- Bzemtos, a vatikáni biblia-bizottság előadója, fogadta fiz-tinebkét pajp társaságában abban a ha- talimas benyvtárteremben, ahol a biblia-bizottság eaer, meg ezer hatalmas folnáns kört dolgozik. Quentin tudta, hogy miért jött Dónál h Benjámin Rómába. Nagyon sokáig tárgyaltak s bosszúálló Jehova és a megemlékező Isten ellenkező fo- gslmanróL Quentin az öreg talmudista célját nemesnek és magasztosaink találta az egész emberiség érdekében, hogy az Istien nevének fénye «sep- lőtlenüJ ragyogjon. Az öreg talmudista együtt forgatja a bíborossal a Vatikán foláánsadt Három óra múlva Gasquet bíboroshoz, a bilb- Ha-b'eiojíeág elmekéhez vezettek a pesti ta'l<mudfös- fát. A bíboros olasz nyelven nyájasan üdvözölte egyszerű vendégét — Alig hangzott el a nyájas köszöntés — meséli Donáth bácsi — máris végtelenül nagy meglepetés ért.. A bíboros kezembe adta a Jerumrdlembcn megje- Xenő Eo'lijetino di Pelestana című lapot, amelyben nagyobb oiikk kereté-bein az volt olvasható, hogy Budapesten egy Donátit Benjámin nevű hittudós, a héber nyelv egyik kitűnő művelője, niaigv horderejű nyelvészeti fölfedezést tett, kimutatja, hogy a bosszúálló Jehova téves fogalom. Erről a rteve- BeicS dologról — írja tovább a kp — * jeruzsálemd pátriárka jelentést küldött a pápának. Gasquet bíboros nyomban megmutatta a jeruzsálemi pátriárka levelét is, amelyet a Szentszék, úgy látszik, áttett elbírálás végett a bibli a-bizottsághoz. Gasquet bíboros csodádat osan szakavatottnak bizonyult nemcsak hittudományi dolgokban, hanem nyelvészeti kérdésekben is. óráikig vitatkoztunk Quentin bevonásával. '■ Jegyzeteim alapján nagyon sok héber szöveget vettünk elő, egész sereg foliánst vettünk le a pokoliról, hogy azokban a vitás szövegeket. megkeressük és a bíborossal mindig tetten olvastak fel a szövegeket, amelyekre, mint analógiákra, fcivai'lkozrlam, Ez az tgőn beható tárgyalás olasz, héber és latin nyelven folyt. Gasquet bíboros nagy szerbte-ltel foglalkozott az őt is rendkívüli módon érdeklő kérdéséé!. Végül is arra a konklúzióra jutott hogy a poked szó tényleg kétértelmű. — Gasquiim bíboros ennek megjelaliésáre az „ambiguus44 latin szót használta. — Döntés persze nem történt, —■ folytatta érdekes előadását Donáth Benjámin most már kisrsé re-zlgraáltan. — A bíboros azonban Igen naryFontosságunak mondotta a kérdés teljes tisztázását, épp ezért felkért, hogv dolgozzam ki az egész eszmemenetet és összes bizonyítékaimat terjesszem ola-z nyelven újra a vatikáni biblia-bizottság elé. A -bizottság, ha a tudományos állapon fölből göncét an várót mértkor ja., a lecmagyolbb tárgyiba 'Tcesámal főnk a vizenáVfct megejteni — ígérte -íheg Gasouei b'boiros — és a bizottság f.ol'es ülésére, amelyen végleges döntés tag történni, újra meg fognak bivni. Donáth Benjámin nem járta meg hiába Rómát. Komoly ígéretet kapott arra, hogy alaposan megvizsgálják a poked szót és újra előveszik Mózes II. könyvének art a szakaszát, amely a bosszúálló Jehova fogalmát megteremtette. Hogy aztán ennek a vizsgál álnak az lesz-e az eredménye, aimitt Donáth remél, az persze még legalább is kétséges. Mert. akármilyen meggyőző érveket hangoztatott is Donáth a Vatikánban, amely szeretettel "nyitotta meg (kapuját a® öreg talmudista előtt, mégsem akad senki a biblia-bizottságban, aki Donáth bácsi szövegmagyarázatát elfogadta, volna. Donáth bácsi azonban ma jobban írisz és remél, minit valaha. Annak a fogadtatásnak a hatása alatt ált, amely őt Rómában tópton-nyomon meglepte. Az öreg talmudista valósággal rajong a Vatikániért és a papjaiért, de különösen Gasquet bíborosért, aki a nagy könyvtárteremben vele együtt forgatta a nagyértekü folMneotoa-t, amelyekbe® Donáth alig mert hozzá nyúlni. Japán aggódik Amerika és Anglia tengeri fegyverkezése miatt Beszélgetés Sakamoto Toshiatsu báróval* Japán tengerészeti lordjával Tokió, február köziepén. (A P. M. H. alkalmi levelezőjétől.) Japán kormánya újabban az eddiginél fokozottabb gondot fordít a flotta fejlesztésére. Tokió kormányát ugyan mód felelt aggasztják egyrészt a kínai események, másrészt Amerika és Anglia akciói a távol keleten. A napokban alkalmam volt beszélgetést folytatni Sakamoto Toshiatsu báróval, Japán egyik tengerészeti lordjával, aki a következőképpen vázolta a helyzetet a Csendes Óceánban: — Amerika tengeri erejének eltolása délfelé, a Karibiai tengeren való koncentrálása, Porto Rí- co annekfálása, az amerikai befolyásnak Kubára való kiterjesztése, valamint a Panama-csatorna építése a Csendes Óceánban teljesen megváltoztatták a helyzetet. Az amerikai tengeri haderők könnyen egyesülhetnek, aminek következtében Amerika tengeri hatalma a Csendes Óceánban megduplázódott, söl megháromszorozódott. — A világháború a tengeri egyensúlyt lényegesen megbolygatta. Amerika, amelynek flottája már nem kényszerül arra, hogy az Atlanti Óceánban őrt álljon Németországgal szemben és amelyet egyelőre Angim részéről sem fenyeget veszedelem, 18 legjobb csatahajójából 14-et a Csendes Óceánban koncentrálhatott. — Havai ma Amerika Gibraltárja úgy védelmi, mint támadó szempontból. Ezért nem is csodálkozunk azon, hogy az amerikai hajók nyolc hónapig manővereztek az ottani vizeken. Amerika a washingtoni leszerelési konferencián azért akadályozta meg Havai erődítményeinek leépítését. Ellenkezőleg az erődítményeket még jobban kiépítik és a Pearl-kikötőt nagy csatahajók számára is berendezik. — Alaszka déli végéről Amerika ránehezedik Kamcsatkára, a Csendes óceánt Szamodból ellen- őrsi és nyűgeim* hatalma Havaiból Guamon át egészen a Fülöp-szigetekig terjed. Amerika nem elégszik meg avval, hogy a Csendes óceán keleti része ezáltal amerikai tengerré lett, hanem monopolizálni akarja az összes összekötő utakat is. A kábel már birtokában van és mostan magához akarja ragadni a drótnélküli sürgönyforgalom ellenőrzését is. — Anglia részére a világháború kimenetele viszont feleslegessé tette, hogy az Északi tengeren nagy flottát tartson készen Németország ellen. Ezért tehát módjában volt flottáját megerősíteni a Földközi tengeren és a távol keleten. Megteremtette a külön indiai flottá,t, hogy ezáltal megvethesse a lábát az Indiai óceánban és távol keleten. Mivel Bombay és Colombo túlságosan távol fekszenek ahhoz, hogy flottabársul szolgálhassanak, megerősítették és kiépítették a trincomaleei kikötőt Ceylon északkeleti végén, hogy ezáltal Singapore felé újabb állomást teremtsenek. — Singapore megerősítését Anglia azért tartja olyan fontosnak, mivel az a nézete, hogy a jövő háború a középlengeri hegemóniáért itt fog lefolyni. Ezért gondoskodik Anglia dupla láncról olaj-állomások számára Angliából Slngaooreig, egvrészt Gibraltáron, Máltán, Port Saidon, Suezen, Adenen, Trincomaleen és Madrason, másrészt a Fokföldön és Mauritius szigetén át — Világos tehát, hogy Anglia és Amerika a Pacific keleti részében találkozni fognak és világos az. hogv Japán ott fekszik, ahol a találkozás előreláthatólag lefolyik majd. Ezért Japán nem maradhat tétlen, hanem fegyverkeznie kell arra az esetre, ha nem jön létre a távol kelet Locarnőja. den hajónak meglehetősen széles volt az útvonala, hiszen fügött a szél irányától és sokszor kellett szél ellen haladnia, amit tudvalevőleg úgy érnek el, hogy cikk-cakkban haladnak. Sokszór több száz tengeri mérföldnyire kellett kitérni az eredeti irányból s igy sokkal > nagyobb mértékben megvolt a lehetőség, hogy útközben felfedezzék a szigeteket, mint mcst, amikor a gőzösök szinte oly pontos útvonalakon, a loxodromiákon haladrak a nyílt óceánon is, mintha síneken járnának. A szigetek felfedezésének kora tehát már régen elmúlt s száz esztendő múlva senki sem törődött vele, hogy kikutassa az óceánok ismeretlen vidékeit is. Pedig hatalmas területek vannak a térképeken, amelyek egészen tiszták még s ahol még csak mélységméréseket sem végeztek. Ezeknek az ismeretlen területeknek felfedezését tűzte ki célul a washingtoni Hydrographic Office s egészen bizonyos, hogy százszámra kell majd berajzolni az uj sz:geteket térképeinkre. A földrajztudósok véleménye szerint ma a föld 510 millió négyzetkilométernyi területéből 493 milliót ismerünk és letérképeztünk, vagyis a földkerekség 97 százalékát Három százalék, vagyis 14 millió négyzetkilométernyi terület, Európának másfélszerese azonban ismeretlen, fehér folt Két nagy név az európai érdeklődés előterében Százszámra vannak ismeretlen szigetek a Csendes Óceánban A washingtoni .Hydrographic Office most sorra felkutatfa a senki szigeteit — 14 millió kilométer ismeretlen terület a földgolyón Prága, február 22. (V.) Szinte groteszkül hangzik a laikus világ előtt az a tény, hogy akkor, amidőn a csillagászok látcsöveikkel a mérhetetlen világűrt kutatják és térképezik le, amikor az égbolt legtávolabbi ködío'tjait is pontosan szá- montartják, azon a földgolyón, amely az emberi tudásnak közvetlenül hozzáférhető, még mindig v/jgy kiterjedésű területek vannak, amelyeket nem ismerünk* Elsősorban a sarkvidékek azok, amelyekre vo- ratkozó földrajzi ismereteink hézagosak. Ez nagyon könnyen érthető, mert hiszen a sarkvidékre vonatkozó kutatások csak a legutolsó évtizedekben kezdődtek meg és amjrl az újságolvasó közönség Amundsen expedíciójából emlékszik rá, páratlan nehézségekbe ütköznek. A déli sark vidékén a múlt század végéig nem lépte át az ember a hetvenedik szélességi kört és a déli sarkvidék tu- kományos kutatása csak az elmúlt negyed évszázadban következett be, amikor is az egyre- másra kiküldött expedíciók kétségtelenül megállapították, hogy a déli sark környékén nagy kiterjedésű szárazföld van, amely jóval nagyobb terjedelmű, mint EurópaA földrajztudományba azóta bevonult a hatodik kontinensnek, Antarktisznak fogalma. Természetesen az újonnan felfedezett kontinensnek egyelőre csak a főkorturjai ismeretesek, igy például megrajzolták már határait, vagyis partvonalait, azután belerajzoltak néhány hegységet, nagy kiterjedésű fennsíkot, de a geográfiái kép teljességéhez még sok hiányzik. Még nagyobb nehézségekbe ütköztek az északsarki kutatások. Mig a déli sarkot Amundsen a föld felszínén érte el, addig az északi sark felett eddig csak elrepültek a sarkutazók. Annyi azonban bizonyos, hogy az északi sárk maga befagyott tengeren van, amelyet koszorú alakban fognak körül kisebbnagyobb földségek, de ezeknek a területe alig teszi ki a ki a déli sark körül levő földségek egyharmadát. Azonban nemcsak a sarkvidéken, hanem az emberiség által ősidők óta. la,költ kontinensek belsejében is vannak még területek, amelyeket a földrajztudomány mdg át nem kutathatott, amelyek tehát a térképen mint fehér foltok szerepelnek. Ezek a fehér foltok egyre ösz- szébb zsugorodnak, de még megvannak és újabb feladatokat rónak a kutató ember számára. A szigetek világában is nagyon sok még az ismeretlen sziget. Mint Amerikából jelentik, a washingtoni Hydrographic Office újabban igyekszik kiterjeszteni az időprognóz’st a Csendes-Óceán egész terjedelmére. Ebben a munkában kénytelen volt ellenőrizni a régi földrajzi felfedezések pontosságát. Az ellenőrzésnek első eredményét most közölték s azok igazi meglepetést okoztak a tudományos világban. A Hydrographic Office ugyanis megállapította, hogy a: Csendes-óceán térképein 475 olyan sziget van, amelyeknek kétes a helye, sőt sokszor kétes a létezése is- 355-röl megállapították, hogy nem pontos a földrajzi helyük és hetvenről azt sem lehetett kide- derileni, hogy megvannak-e a valóságban. Pedig ez még csak a kezdet Csakhamar kj fog derülni, hogy százszámra vannak egész jelentékeny kiterjedésű szigetek és szigetcsoportok a Csendes-óceánon, amikről még nem tudr tünk idáig semmit s a földrajzi kutatóknak elég felfedezni valójuk van még az amerikai és ázsiai szárazföld között Ennek a mulasztásnak nagyon érdekes a magyarázata is. A nagyóceánok szigeteit csaknem kivétel nélkül a régi vitorlásvilágban fedezték fel és térképezték. Akkor ugyanis min1 Az utóbbi napokban a kimi harcok, a belpo- . lilikai tusakodások és a gazdasági kataklizmák í sok riasztó kire közé két olyan név ugrott, me- [ lyeknek emlékezete néhány pillanatra eltéríti a hétköznapi szükségszerűségbe esett európai kül- lurembert a szenzációk és a nyomorok kanalazd- sálól és ráeszmélten arra, hogy vannak énjének még szebb és nemesebb oldalai is. Az első név: Brandes György. Meghalt. A nyolcvanhaiéves küzdő, Európa egyik legjobb szónoka, az irodalom- történet érvényének temperamentumos bebizonyi- tója. Csak receptív ember volt, nem termékeny költő és uj viharokat hozó iró, csak másodlagos jelentőség, aki megelégedett azzal, hogy meglévő nagy embereket és téliekét propagáljon, igazoljon, népszerűsítsen. Ő volt a kultúra néplribunjainak örök nagy példája, mert Brandes és a Brandesek azok, akik az elszigeteli nagy gyémánt-solilaire* két, a hozzáférhetetlen drágakőember jelenségeket, akik megértés, megtalálás és megcsiszoLés nélkül elmúlnának a rettenetes idővéglelenben, a zseniket és a régibe nehezen illeszkedő ujjat alkotókat fölkarolják, megmagyarázzák, s az idegenkedő, a szokásokba süllyedt emberiségnek, mint az orvosságot, óvatosan beadják. Valóban: ha a zsenik és a nagy nemes kulturtermékek a szegény emberiség orvosságai, akkor Brandes az orvos volt, aki a tiltakozó betegnek szép rábeszélésekkel és agyafúrt trükkökkel beadta az éltető elixirL ő volt. a nemes és szükséges reklám, ő volt Szent Pál, aki az irodalmi Próféták munkáit reális keretekbe formálta, propagálta és elter-\ jeszlelte. Ibsen és Shaw, Strindberg és a többi északi, s a régiek, Shakespeare, Julius Caesar, vagy Voltaire, neki köszönhetik, hogy a huszadik század, eszmevilágának nagy előkészítői és gazda- gifói lellek, neki, aki időt, fáradtságot, tanulmányit utazást, munkál és karcot nem kiméit., hogy csak kitűnő szemével meglátott nagy embereit beillesz- sse a kultúra nemesitői és formálói közé. Nélküle jóformán nem volna európai modern irodalom. Nélküle egyes intellekiuellek elzárt világában vegetálna sok nagy modern iró és lett. De volt Brandes György, volt egy fáradhatatlan harcos, aki hallatlan tudásával, szuggeszciójavai és kitűnő argumentációjával belehajtotta az európai kőzludafba ff modern nagyokat. Most meghall, öregen, de nem fáradtan. Kopenhága szegényebb lelt Európa legnagyobb, legeredményesebb és legnépszerűbb irodalomtörténészével , — de ff világ Szokratésszerűen csak a halál után esedékes lezárható szentenciával mondhatja: Brandes György nagy és eredményes életet élt. és a világ Brandes éleiével egy fokkal gazdagabbá váll. Est a szomorú halált, mely néhány napra fölöttébb aktuálissá tette a szegény nagy Brandes alakját, kiegészíti Spinoza jubileuma. Kétszázöivcn év elöli hall meg a nagy bölcs, — a szegény kis zsidó, — miután hallatlan szenvedések után, fajtájának átkai közt megírja Hollandiában klasszikus latin nyelven a monizmus, az intuíció, az Istenben nyugvó nagy egység filozófiáját, halhatatlan etikáját, mely évszázadokig meglermékenyitette a nagy gondolkozókat, például Goethei is, aki igen sokai köszönhet a spanyol-hollandus-zsidó-latin bölcselőnek. De nem csak Goethe és nem csak Goethe kora. A ma is, a hitetlen ma. Spinoza Ph;lonnnl és Bergsonnal azok közé a nagy zsidó filozófusok közé tartozik, aki az emberi megismerés — t igy az egész tudat, az egész élet — egyedüli eszközének az intuíciót, az öszlönszeril megélést tartja. Nos, éppen Bergsonnal ez a gondolkozásmód ma ismét fölöttébb aktuális lelt s a francia filozófus a múlt század materialista vagy racionális gondo1~ kozásmódja után ismét hatalomra segítette a minden alapját alkotó hitel, a vallást, a transcenden- táiisba való elmerülést, mely a ráció, a logika és a külsődleges emberi agygőg nagy huszadikszázadbeli csődje után valósáaos oázist, ujjákezdésl, reményi és jövőt jelentett. Spinoza ennek az iránynak volt a filozófusa, ennek az inluiciós módszernek s igy jubileuma mé'tóképpen lehet a: ujult emberiség ünnepnapja. öröme, vagy legalább is reprezentációs szimbóluma. 4 __
