Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)
1927-02-18 / 40. (1374.) szám
5 9íapról-napra A SZÍNPAD ldlép az életbe, az operát meg- hangszereli a valóság, az énekes meghal. Az édes- hangú Grosavescut lelövi felesége. Miért? Bőségesen megfelelnek rá az ujságtudósitások, a kiküldött munkatársakba kulisszamögötti és a kávéházi pletykák, találgatások, szomszédok és szomszédilök vallomása. A válasz: féltékenység. Okkal vagy ok nélkül? Nem lehet eldönteni. Nem is kutatjuk. Tiszteljük az emberek magánügyeit, privát életét és.— igazán nem paradoxon kedvéért mondjuk, — de kinek a privát életét tiszteljük, ha nem a halottét, azét az emberét, aki privát életének, hogy úgy mondjuk, hősi halottja lett. Az előzmények, hogy az asszony valamikor első férjét elhagyta az énekes kedvéért, hogy utóbb nem tudott belenyugodni a hirtelen üstökösszerüen felragyogó színházi kariér uj életmódjába, szerintünk csak háttere, de nem mentsége a szörnyű gyilkosságnak. Az asszony szerette és féltékeny volt urára, akit megölt. Egyesek szerint okkal, mások szerint ok nélkül volt féltékeny. Hiszen férje szerette őt, féltette és amikor a feleség legutóbb uagybeteg volt, a féltő, aggódó férj revolvert készített arra az esetre, ha élve nem hagyná el a szanatóriumot az asszony, akinek, — úgy hitte, — nem tudná a halálát túlélni. Most nem élte túl a szerelmét. A revolver az asszonyhoz került, ugyanaz a revolver, amellyel pár héttel előbb a férj akart meghalni az asszonyért. íme egy modern, sőt patologikus, teljesen nyugateurópai idegdráma, amelybe az erdélyi fiú éppen olyan váratlanul sodródott bele, mint bécsi operai fényes pályafutásába. — Regény. De minden regénynek van tanulsága, nemcsak annak, amit az iró komponált, hanem amit az élet, ez a nagy alkotóművész hozott létre. Ne ölj! — ez lehetne tanulsága ennek a regénynek, az egyedüli tanulság, amit bele kell harsogni ebbe a neuraszténiában, hisztériában és felelőtlenségben megbomlott világba, amelyet annyi nagy pacifista propaganda után végre rá kellene szoktatni a magánélet pacifizmusára is. — Mi nem kívánjuk, hogy ezt az asz- szonyt súlyosabban büntessék ineg, amint megérdemli, annál kevésbé, mert különben is szkeptikusak vagyunk a büntetés javító értékét illetően és mert tudjuk, hogy nincs a világon annyi börtönóv és tömlöcesztendő, ami visszaadhatná ennek az istenáldotta művésznek életét. Viszont helytelen volna az a felfogás is, amely előre és minden vizsgálat nélkül felmentené az asszonyt és amely igy tulajdonképpen azt állapítaná meg, — mint példát és oktatást is, — hogy a legolcsóbb mód, amivel egy házassági zsörtölődést ei lehet intézni: a jól irányzott fejlövés. Mi igenis tiltakozunk az ellen, hogy ezt a világot büntetlen hisztérikák csataterévé alakítsák és emberi morálunk nem fogadja el mentségnek a halálos szerelmet vagy féltékenységet..sem. Aki halálosan szeret, az mindenkit előbb pusztíthat el, mint éppen azt, akit szeret és ha az ilyen ember gyilkol, akkor nem is szeretett igazán, csak önző volt. Mert nem szerelem az, ami öl. Ez zsarnoki és beteges birtokvágy, önző és pusztító rombolás, a lélek és az idegek nihilje, amely egy álmatlan éjszaka tétjeként a más ember életét kasszálja be. Az énekes meghalt, a szinpad kilépett az életbe. De micsoda beteg drámát produkált szenzációjaképpen egy olyan kornak, amelyben ezek a drámák már nem is egyéni eltévelyedések, hanem egy nagy általános erkölcsi és kulturális halódás tünetei. # rA DEUTSCHE KULTURVERBAND most adta ki statisztikai jelentését azokról az önkényles adományokról, amelyek a német iskolák és gyermekkertek céljaira január folyamán bejöttek a szövetség központjába. Ez az összeg pontosan 377.755 korona, tehát 125.000 korona hijján fél millió. A magyar diákmenza céljaira ebben a hónapban körülbelül 4.000 korona folyt be az akciót irányitó központba. Ez az összeg éppen századrésze annak, amennyit a németség fordított egy hónap alatt ifjúságának felsegélyezésére. Számszerűleg a magyarság a Kullurverband kötelékébe tartózó? németségek egy harmadát teszi. A tiszta arányszám szerint tehát százezer koronát kellett volna adományoznia a magyarságnak kulturális célokra, ha olyan mértékben teljesiti nemzeti kötelességeit, mint azt a németek megteszik. Igaz, hogy ezzel szemben jogosan mondhatják, könnyű a németeknek, akik hatalmas, erős, gazdag nép, meg nem tépázott nemzeti vagyonnal, nagyszerű gazdasági erőforrásokkal, ők megtehetik, hogy ilyen impozáns módon gondoskodjanak kulturális fejlődésükről. De mit tehet a szegény, elgyötört magyar társadalom, amelynek tömegét kisgazdák és fizikai munkások adják, amelynek középosztálya elszegényedett és nemzeti vagyona jelentéktelen törpecég a német vagyon arányában. Ez igy mind igaz, de azért valami hiba van a kréta körül. Ez a százszor kisebb áldozatkészség mégis csak ad gondolkodni valót azoknak, akik nem hajlandók a nevezeti lét nagy problémáit egy kényelmes formula plattformján elinlézettnek tekinteni. Rámutatunk annak a kassai névtelennek nagylelkűségére, aki egymagában a jelzett összeg egy negyed részét, ezer koronát küldött a diákmenza viszonyaira. Ez az ezer korona éppen abból a Kassa városából érkezett„ amelynek gazdasági viszonyai most annyira leromlottak, hogy a nagy vagyon Kassán ma már szinte ismeretlen fogalom. Ez az ezer kprona ékes tanúbizonyság amellett, hogy in- ter tót diserimina rerum is lehet és szükséges áldozatokat hozni a magyar jövő érdekében. Csak német komolyság, német kulturszerelet és német nemzeti érzés szükséges hozzá! xx A ponyvairodalom mételyező hatásától óvja meg gyerme’-ét, ha jő olvasmánnyal látja e«l. Rendelje meg a Tapsifülee nyuszikát 1927 február 18, péntek. Uj elemi csapások Kaliforniában Sok emberáldozat —Óriási anyagi kár — Egy sátortábor pusztulása Newyork, február 17. A Paciíik-park déli részein az utóbbi napokban heves viharok pusztítottak. Kaliforniában a ciklon.szerü istenítélet 24 emboráldozatot követelt és óriási anyagi kárt okozott. Számos község csak drótnélküli utón tud érintkezni a külvilággal. A vasutak nem közlekednek, az utak pedig iárhatatlanok. San Diogo völgye sok helyütt tiz láb magas vízben áll, San Diego városa pedig állandó árvizveszedelemben forog. A Sierra Nevada hegységben egv lezuhanó lavina elpusztította az Édison-társaság vasútépítő sátortáborát. Az első értesülések szerint a lavinaszerencsétlenségben több mint busz ember vesztette életét. Nem messze az első lavina lezuhanása helyétől öt órával az első szerencsétlenség után egy másik lavina is lezuhant s újabb 13 áldozatot követelt. Több vonat megakadt a hegységben s a szélvihar néhány vasúti kocsit a mélységbe döntött. Körülbelül 120 olajfánk tönkrement. Szivattyútelepek, narancsligetek és gyümölcskertek százszámra pusztultak el. Nagy gazdasági depresszió Ungvárott a főváros áthelyezése miatt A közvélemény H?bek távozását követeli, mer! a kormánybiztos a válságos órákban káptalan nsegvéüani a város érdekeit — AuSonómiaelEenes titkos népszavazás KuszEnszkószerte? — Ungvár, február 17. (Rusziinszkói szerkesztőségünktől.) A ruszimszíkói 'autonómiáért, valami int a ru- szimlafcta területek egyesítéséiért folytatott küzdelem mellett a főváros kérdése jeüen- télktelemmé törpült, bár a kormány a főváros kérdésének megoldásával messzemenő politikai terveket akar alátámasztani. A fővárosnak Munkácsra való helyezése ellen indított akciók során Hrbek ungvári kormánybiztos ankétet hívott egybe, melyen megtárgyalták azokat a módozatokat, melyekkel Ungvár továbbra főváros maradhat. Az ankét elhatározta, hogy még anyagi áldozatoktól sem riad visz- sza, ha a mérleget Ungvár javára billentheti. Elhatározták, hogy deiputáoiót menesztetlek Prágába. Érdekes és jellemző eset, hogy a Hrbek kormánybiztos szerepét a kormánykörökben nagyon kedvezőtlenül fogadták. Ungvár közvéleménye azon az állásponton van, hogy Hrbek kormánybiztos távozzék el a helyéről, mivel ezekben a kritikus napokban egyáltalán nem alkalmas a város érdekeinek megvédelmezésére. Ez a közóhaj azonban nem fog teljesedni, mivel a kormány éppen azért tartja Hrbe- ket az autonómiájától megfosztott Ungvár város élén, mert igy annál könnyebben keresztülvihet i messzemenő terveit. Valósággal fából vaskarika az a kor- mányígéret, hogy ibár a közigazgatási hivatalok Munkácson lesznek, a kormányzó székhelye Ungvár marad. Nagy felháborodást keltett a magyar nemzeti párt és a ker.-szoc. párt köreiben az a hír, hogy a körjegyzők j berendelték a községek biráit és meg- I hagyták nekik, hogy az idézésre a községi pecséttel együtt jöjjenek el, amikor is előttük ismeretlen iratot írattak alá velük és ráütötték a község pecsétjét. Még ma sem állapítható meg pontosan, milyen célból történt ez az intézkedés. Egyesek szerint a jegyzők a kormányzóság utasítására cselekedtek és megszavaztatták az egyes községeket, hogy Ungvári vagy Munkácsot akarják-e fővárosuknak. Mások szerint a cseh agrárpárt rendezgette ezt a népszavazásjeilegü akciót és pedig az autonómiára, valamint a ruszin nyelv használatára vonatkozólag. Eddig 200 ilyen szavazási eredmény futott be táviratilag a prágai kormányhoz. Egy lap értesülése szerint Ruszinszkó még abban az esetben sem fog megszabadulni Rozsypal alkormányzótól, ha a köz- igazgatási reformjavaslatot Ruszinszikőra is kiterjesztik. Ebben az esetben az alkormányzót országos elnökké minősitik át. A főváros kérdése egyébként Ungvár- nak máris hihetetlen gazdasági kárt okozott. A pénzügyi műveletek egész sora meghiúsult. Azok az építkezések, melyeket a fővárosi jellegből kifolyólag a tavasz- szal akartak végrehajtani, abbamaradtak. A házeladási üzletek sorra tárgytalanná váltak. A telkek értéke egyik napról a másikra felényire esett. A hitelműveletekben szünet állott be. A gazdasági pánik egész Ungvári és vidékét sújtja. A közigazgatási reformjavaslat ellen a ruszinszkói gór .-kait. egyház is bejelent ette tiltakozását. Ujabfo földrengések várhatok a Karszt-hegységhen A Hercegovinái földrengés megismétlődött—A prágai geofizikai intézet szeizmográfja újabb nagy földrengést jelez — A katasztrófa eddigi áldozatainak számát még Hozzávetőlegesen sem lehetett megállapítani — Nagy földrengés volt Kamcsatkában is? — Prága, február 17. A borzalmas déldalmáciai és jugoszláviai földrengés ma reggelre megismétlődött. A katasztrófa helyén újabb két heves földlökés volt érezhető, aminek következtében az előző földrengés állal csak megrongált házak is beomlottak. A lakosságon természetesen szörnyű pánik vett erőt és az emberek azonnal kimenekültek a szabadba. Ma délelőtt óta az egész lakosság a szabad ég alatt tanyázik a dermesztő hideg ellenére és a hatóságoknál! minden igyekezete, hogy az embereket a lakásaikba való visszatérésre bírják, kuaarcot vallott A belgrádi földrengésjelző állomás uiabb lökéseket jelez A belgrádi földrengésjelző állomás műszereinek feljegyzései alapján a katasztrófa képe úgy alakul ki, hogy a földrengést a földréteg felszirének eltolódása idézte elő. Az Adria fenekén három hatalmas hegytömeg elvesztette egyensúlyi helyzetét, aminek következtében a Karszt hegyvidékének sturktvrája hirtelen megváltozol!. Mivel a föld felszínén még most sem állott helyre az egyensúly, - - a Karsztban újabb földrengésekre lehet számítani. Az áldozatok számát még nem lehetett megállapítani A prágai állami földtani intézet készülékei a február 14-iki földrengés aznap hajnalban régy óra tizenöt perekor kezdték jelezni. A földrengés harminc percig tartott a készülékek föl jegyzései szerint. Leghevesebb volt a földrengés a Ljubinje-Raguza vonalon és a Narenta folyó medre alatt. Popovo-Poljeban a föld színvonala lesülyedt és a földrétegben igen nagy hasadék támadt. Nagy csapás a vizszegény vidéken, hogy a földrengés után sok patak eltűnt a föld mélyében. A belgrádi lapok a beérkezett jelentésekből kiszámították, hogy az anyagi kár körülbelül nyolc millió dinár, de a katasztrófa áldozatainak számát még hozzávetőlegesen sem lehet megállapítani. Óriási földrengés volt Kamcsatkában is A párgai állami földtani intézet ma kiadott jelentése szerint az intézet műszerei ma hajnalban két óra negyvenkét perckor katasztrofális méretű földrengést jeleztek nyolcezerhétszáz kilométernyi távolságból, ami Kamcsatkának felel meg^ A szeizmográf teljes négy óráig jelezte a földrengést. Egy mai tokiói távirat szerint a tokiói szeizmográf-állomás ugyancsak följegyezte a földrengést, melynek középpontja Kamcsatkán volt. A! földrengés a szeizmográf jelzése szerint délelőtt tiz óra húsz perckor vette kezdetét és ölödfél óráig tartott. Tokióban egyáltalában nem volt a földrengés érezhető, mig Észak-Ja párban csak gyenge földlökéseket éreztek. Japánban eddig sem anyagi kárt, sem emberáldozatot nem követelt a földrengés, mely a tokiói állomás véleménye szerint Kamcsatkában olyan heves volt, hogy az 1923-iki japán katasztrófa megismétlődésétől kell ott tartani. Közelebbi jelentések az óriási méretű földrengésről még hiányoznak. Bródy Sándor fiának öngyikolssági kísérlete Párás, február 17. Bródy Sándor Illés nevű fia, atki néhány hónap óta Páriában tartózkodik, az utcán összeszólalkozott kedvesével, aki valószínűleg szakítani akart vele. A fiatal Bródy ütlegelni kezdte a nőt, mire egy rendőr közbetépett Bródy erre nagy föl indulásában revolverrel haöbor lőtte magát. A szerencsétlen fiatalembert súlyosan megsebesülve a kórházba száll i tolták. Amokfutó vérfürdője egy hajó fedélzetén Manilla, február 17. A Filipini szigeteken levő amerikai rendőrség egyik benszü- lött őrmestere a Sant Antoni no gőzös fedélzetén ámokrohamában borzalmas vérfürdőt rendezett. Egyik kezében tőrrel, a másikban, egv töltött revolverrel rontott a védtelen utasokra, öt személyt meggyilkolt hetet súlyosan megsebesített. A halottak között van egv hadnagy is, aki a veszett embert meg akarta fékezni. A hajón olyan óriási volt a pánik, hogv a matrózok és az utasok a kabinjaikba futottak és ott eltorlaszolták magukat. Az ámokfutó végül is leugrott a hajóról egy csónakba és a partra menekült. Kassán letartóztatták Halmi József hírlapírót Az „erkölcsök purifikátora“ rendőrkézre ke riilt — A Futár volt szerkesztője Kassán többrendboli csalást követett el A P. M. H. tudósítójának telefonjelentése Kassa, február 17. Halmi József hírlapi ró is egyike azok?* nak a szomorú exisztenciálknak, akiket a háború utáni vad idők forgataga felkapott, magával sodort. Halmi nagy szerepet játszott a kommün- ben, amelynek bukása után Becsbe menekült, ahol a kommunista emigránsoknak tevékeny tagja volt. Amikor a gyászos emlékezetű Bécsi Magyar Újságot megalapították, Halmit is alkalmazták a szerkesztőségben, de ott sem maradt sokáig, mert bizonyos üzelmeknek jöttek a nyomára, amelyek miatt a szerkesztőségből: eltávolították. Bécsből Párisba vezetett az útja, minthogy azonban ott a magyar emigránsok csak nehéz fizikai munkával kereshették meg kenyerüket, nem tetszett neki a párisi talaj és másfél esztendővel ezelőtt Szloveuszkóra tette át székhelyét. Először Kassán tartózkodott egy féléven át és olykor-olykor egy-egy cikket helyezett el, amelyeknek szerény jövedelméből tengette életét. A. mailt év tavaszának beköszöntéisekor Bártfa-ifündőre hívták meg titkárnak és a Bán-családnak jóvoltából akkor hónapokon keresztül tisztességes kenyere volt. Bárbfa azonban fizetési nehézségekbe került és Halminak távoznia kellett. Útja Pozsonyba vitte, ahol társult Strehlinger Dezsővel, a Stefi cimü egykori vicclap kiadójával és együttesen jelentették meg a múlt év őszén a Fuítár-Stefi cimü heti riportlapot. Ebben a lapban a szerencsétlen Halmi József a szlovenszkói erkölcsök őrének játszotta ki magát és a hírlapírói morált megszégyenítő módon támadott meg köztiszteletben álló férfiakat. Nem átallotta azt sem, hogy cikkeket helyezett el jótevői, a Bán testvérek ellen, akik legnagyobb ínségének idején támogatták. Garázdálkodásait végre kiadója is meg- sokallotta és minden vég ki elégi tés nélkül kitette szerkesztői állásából. Halmi József néhány nappal ezelőtt újból Kassán bukkant fel, ez alkalommal mint könyvügynök. Ebben a mesterségben sem végzett becsületes munkát, többeket megcsalt, amire a beérkezett feljelentések alapján a kassai rendőrség letartóztatta és kihallgatása után át« kisértette az államügyészség fogházába, j
