Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)
1927-02-18 / 40. (1374.) szám
2 •w>av?;W-M »OVAU-HTT?TiAt 1927 február 18, péntek. A kongruatörvény végrehajtási readelete Prága, február 17. A* iskolafigyi minissütérinm kidolgozía a líaagruiaitiirvény Tégíeliajtá&i romde- lotét A terr erőtől már e napokban minágjffcorköasi bizottság veszi tárgyalás alá. Ezzel a rendelettel az egyházi koaigrua, a dotációk és gzuibvencdóji eddigi felosztását beszüntetik és két kategóriába osztják: k ongr uai Méták ok és dotációk osztályára. A dotációikat az illető vallás tagjainak kongma- része arányában fizetik ki. A kongruaelosziást májuk az egyházi hatóságok fogják vógreliaita.’ti. A vágrekajíási rendelet valószinülog már március elején megjelenik. Radvánszky Albert báró lesz a felsöház elnöke Budapest, február 17. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Ismeretes, hogy Thaly Kálmán, Komárommegye felsőházi követe rém vállalta el a felsöház alelnök- ségét. E tisztségre Beöthy László, nyugalmazott kereskedelemügyi miniszter, Bihar megye küldöttjét kombinálták. A Pesti Napló értesülése szerint azonban hajlott kora nratt Beöthy sem hajlandó az aieinöksegre vállalkozni s ily formán a felsöház alelnöki tisztségét Radvánszky Albert báróval, az evangélikus egyház főfelügyelőjével töltik be. Újabb hadikiücsenafíér Prága, február Í7. A közlármságbon Leleplezett badákclc-eönpenamák egyik részévei fog!alk> Boti mór a prágai bíróság. Ezzel az Ítélettel azonban Fisok! és Koraik hadikölcsön p''jna mája még 'HS!nc93ai lezárva, mert fetliebbeaés folytán a maga- eabbfoku bírósághoz kerül, Az állam a kór nog- térifése céljából lefoglalta {ja úgy Fischl, mint Horrok magánvagyonát. A pénzügyi hatóság a mai nap folyamén bűnvádi. följelentést lett súlyos jövedelmi kihágás címén a Cseh Iparbank ette a és pedig a pénzügyminisztórkum 1919 február 25-iki 85—19. sz. rendeletének 13. sznkaem értelmében, amely rendelet szerint az állam védekezik a Éisohlékez hasonló csalások ellen. Meglesz az állandó cseh színház Becsben Bécs, február 17. (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) Amint a P. M. H. bécsi tudósítója értesül, megvalósul az állandó bécsi cseh színház terve. Drasar brünnj színigazgató szerződést kötött a Carltheater tulajdonosaival több esztendőre és husvét táján a Carltheater épületében, ahol már eddig is gyakran szerepeltek az utolsó évben cseh színtársulatok, meg-1 nyílik Bécs állandó cseh színháza. Drasar igazgató az osztrák sziuészegyesület engedélyével társulatát kizárólag cseh operaénekesekből és drámai színészekből szervezi meg, mivel mindkét műfajt kultiválni akarja. A csehszlovák kormány Drasar igazgatónak nagyobb szubvenciót helyezett kilátásba. Sz'Jmió György BÁBEL TORNYA A PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP REGÉNYE (39) A hársíiasornál elváltaik. János meggyorsította a lépteit. A házuk előtt nagy sürgés-forgás volt Vagy húsz lovas és félannyi vezetékié állta el az utcát. Messziről csillogtak az ezüsttel és arannyal kivert sisakok és mell-vértek, a lovak is szügyig páncélban. Nagyúnak, gondolta János. Amint közelebb ért, nem akart hinni a szemeinek. Az egyik lóról Nidhardt ugrott le. Talpig vasban volt, de a nagy orrát egyszeriben megismerte János a feltolt sisakrostély alatt. Odakiáltott neki. — Nidhardt, Nidhardt! A nagy orr alatt kacskar ingósra moso- lyodtak az ajkak. — Csakhogy már egyszer megkerültél. Az ispánnál senkit sem találtunk, onnan küldtek ide. Itt meg senkisem akarta megmondani, hol vagy. A herceggel jöttünk. Hogy segítségetekre legyünk. — Hát a hadak hol vannak? A várhegyről jövök, de nem láttam őket felvonulni. Vagy előre jöttetek? — Ez itt a hadsereg. János felkacagott. Az egyik páncéllal borított lóról egy hiimlő'helyas, pocakos ember nézett le rájuk dühösen, összevonta volna szemöldökét, ha lett volna. — Ki ez a ragyás? — kérdezte János. — Hát nem ismersz rá? A herceg. Persze, azóta himlő volt fe’énk. — De hát mért nem száll le a lóról? — Most vezér. Utolsónak kell leszállnia. Nagyon peckes katona. Végre az osztrák urak mind lekászolódJ4 kor mártír válasza a magyar képviselők Interpellációira Prága, február 17. A képviselőházban tegnap kiosztott nyomtatványok között van a kormánynak és. az egyes. minisztereknek válaszait a törvényhozók által benyújtott interpellációkra. A kormány többek között válaszol Szenl-Ivámj József, magyar nemzeti párti képviselő és társainak interpellációjára, a földreformnak Felső Óhaj községben való végrehajtása ügyében. A kormáry válaszában ezeket mondja: Kires nagybirtokból földkiosztásba ösz- szesen 417 kát. hold és nem 397 hat. hold adatott. A jelentkezési eljárásban 1925-ben az érdekelt Horni Óhaj községből összesen 38 bejelentés nyujtatott be. Ezek közül 13 jelentkező elutasittatott részint amiatt, mert elegendő saját földjük van (6—30 kát. h.), részint mert véglegesített állami alkalmazottak (vasúti alkalmazottait) s végül, mert olyan kézművesek is jelentkeztek, akik földmivelés- sel soha rém foglalkoztáit s igy rendes gazdálkodásra kezességet nem nyújtottak. Folyamodványának elutasításával szemben senki panaszt nem emelt. A foglalási törvény szerint jogosult többi 25 jelentkezőnek összesen 30 kát- hold jó, I., II. és III. minőségi osztályú föld osztatott ki. 21 jelentkezőnek egy-egy Itat. hold, háromnak 2—2 kát. hold és egynek 3 hat. hold osztatott ki. A Zitná Nová Ves-i 83 jelentkező között 104 Itat hold és a Vráble-i 61 jelentkező között 87 kát. hold osztatott ki. Apró kiosz- táü-alá került összesen 221 kát. hold. Á megmaradt 196 Itat. hold területből a nagyszámú, tágas és jó karban levő épületek számára, amelyek iránt senki sem érdeklődött, nagyobb maradványbírtok alakíttatott A maradvárybirtok Velecky Vladimír urnák egyelőre bérletbe adatott s az állami földhivatal fentarlotta magának ama lehetőséget, hogy a birtoknak végleges tulajdonba való átadásánál az apró kiosztás számára további területet biztosítson. Az ügy vázolt állapotához képest a kormánynak valamiféle intézkedések megtételére oka nincsen. A hadirokkantak járandóságai Korláth Endre dr. magyar nemzeti párti képviselő és társainak interpellációjára a hadirokkantak járandóságának késedelmes kiutalása tárgyában a nemzetvédelmi miniszter a kövelkezőkber válaszolt: A katonai kormányzat csupán legénységi állományú békéidé ji hadirokkantakról, volt hivatásos altisztekről, hadirokkant légionáriusokról s a jelzett egcének hátramardottjairől gondoskodik. A többi hadirokkantokról, nevezetesen a világháború hadirokkantjairól való gondoskodás a szociális népjóléti minisztérium feladata. Azon rokkant személyek járandóságainak kifizetését, akikről a katonai kormányzat gondoskodik, a katonai ryugdijlikvidatura a lehető leggyorsabban eszközli. Ha előfordul az, hogy a fölyamodónak hosszabb ideig kell várnia, ez nem a katonai nyugdijlikvidatura hibája, hanem a hivatalos vizsgálat következménye, amely nemcsak a katonái kincstár, hanem főleg a rokkant érdekében foganatosítandó, hegy megakadályoztassanak a nehezen behajtható túlfizetések. Ez a viszgálat főképpen szükséges ott, ahol csupán ideiglenesen elismert ellátási járandóságok forograk szóban. Állandóan elismert ellátási járandóságok a rokkantaknál? a határozat kézbesítése után azonnal folyós’itatnak. Az illetékes iratokat a katonai nyugdijlikvidatura csupán egészen kivételes és egyedülálló esetekben követelj. be. Ezt csak a legszükségesebb esetekben teszi ott, ahol a katonai hatóságoknál egyes adatok hiányzanak, vagy ahol ezek nyilván' helytelenek. Az okmányok soha ok nélkül be nem kívántainakAzon esetekben, amidőn a percipiensnek az elintézésére várnia kell, értesiítetik, hogy az illetmény mi okból nem számolható el, vagy fizethető ki egyelőre. Az olyan személyek kérvényei, ak'kről a szociá’is gondoskodásügyi minisztérium visel gondot, azon esetekben, amidőn eme szentélyek akár a rokkant] árad ék folyósítása, akár gyógykezelése, segély, kölcsön stb. nyújtása iránt tévesen a nemzetvédelmi minisztér'um- hoz fordulnak, elintézés céljából azonnal az illetékes hatóságokhoz tétetnek át A Handlova—Felsőtubnva vasút építése Jabloniczky János dr. keresztényszocialista képviselő és társainak a Handlova—Fel- sostubnya összekötő vasút építése ügyében benyújtott interpellációjára a vasutügyi miniszter ezeket válaszolta A vasuügyi minisztérium a Handlova—felsőstubnyai uj vasút kiépítését nem vette le programjáról, mert ennek fontossága és érdekei ismeretesek előtte. Ezen vasút építése természetesen éppen úgy, mint más építési tervek realizálása, attól függ, mikor lehet ezen célokra a szükséges pénzügyi eszközöket szabaddá tenni. Mihelyt ez megtörténik, úgy e vasútvonal kiépítéséhez haladéktalanul hozzá fognak látni. — Egeg aj plébánosa. A nagyszombati egyházi főhatóság Egeg uj plébánosává Ud- vardy Ferenc nagysuri káplánt nevezte ki. Egyúttal az eddigi adminisztrátort, Csányi Márton dr.-t, aki tizhónapi működésével telje® mértékbe® megnyerte az egegi hívek szer etet ét, Ipoly'balogra helyezte át káplánnak. A Csányi Márton dr.-hoz ragaszkodó hívek kérésének igy tehát az egyházi főhatóság nem tett eleget. Elejtették az ifjúság miiitarizálásának tervét Prága, február 17. A képviselőliáz véderő bizottsága tegnap ülésezett és kiadta az előadóknak a katonai javaslatokat. A véd- oröbizoitság uj elnökéül Stanek cseh agrárius klubelnököt választották meg. A véd- órő javaslatok most már minden akadály nélkül letárgyalhatok, mivel a cseh és német kormánypártok kozott létrejött a megegyezés. A Deutsche Presso értesülése szerint a hadvozetoség olhatározía, hogy az ifjúság katonai előképzésére vonatkozó tervét visz- szavonja. Ezzel a német polgári pártoknak sikerült az ifjúság militarizálására irányuló tervet meghiúsítaniuk. Ami a póítaría’ókos- ságot illeti, abba az ujoncléfszámból nyolcezer személyt soroznak be. Négyezer újonc a sorozás után kerül nyomban a póttartalékosok lajstromába, a többi négyezer pedig ugyanaz a kontingens lesz, amely eddig is hathónapi kiképzés után leszerelt. A póttartalékosok, akiket „zemebrancsik“-nak, honvédeknek fognak nevezni, csak háromhónapi kiképzésben fognak részesülni. A tizennyolc hónapi szolgálati időt illetőleg a katonai vezetőség kötelezte magát arra, hogy két óv míjíva keresztülviszi annak leszállítását. Arábia háború előtt Kairó, február 17. Arábia két leghatalmasabb uralkodója a közeljövőben megkezdi harcát a hatalmas félsziget birtoklásáért. Jemen orsóiig és Hedsas között az ellentétek egyre élesednek s a harc kitörését egyedül Ibn Saud hedzsaszi király krónikus pénztelensége gátolja meg. Imán. Yahya, Jemen ura, állandóan erősiti csapatait Aszir határán és Aszir szintén teljes erejével mozgósít. Beavatott körökben a háborúságok kitörését júliusra, vagy augusztusra várják, mert ebben az időben már befejeződtek a mekkai zarándok utak és Ibn Saud a zarándokoktól nagy anyagi támogatásra számíthat. A zarándoklatok örve alatt különben is erős beduin osztagokat összpontosíthat Mekkában, úgy hogy ekkor már megkezdheti a támadást Jemen ellen. Az is bizonyos, hogy a zarándokok serege a vallási szertartások befejezése után valóságos hadsereggé alakul át, amely fanatikus hitében bármily ..pillanatban kész megrohanni a hitetlen és eretnek jemeni- dákat. — Időközben a nemzetközi tilalom dacára állandóan olasz fegyverküldemények érkeznek Jemenbe, mert Imán Yahya olasz befolyás alatt álL Idn Saudot viszont az angolok támogatják. — Kafka Brúnó a köztársasági elnöknél. A köztársasági elnök tegnap déliben vendégül látta Kaffka Bnino dr. német egyet ©mi tanárt és volt nemzetgyűlési képviselőt. tak a csörömpölő páncéljaikban. János mély tér óhajtással üdvözölte a herceget és az egész csapatot bevezette a házba. Feltűnt neki, hogy az elsciházban senkisem volt, még a cselédek is eltűntek. Metgkérte az osztrák uraikat, vetnék le a páncélt és érezzék otthon magukat addig is, míg a házigazda jön. ő maga a hátsó ház felé sietett. Verejték csapott ki az arcán, azt gondolta, hogy a nők Budára mentek a sereggel. Kiáltozás és jajveszékelés csapta meg a fülét. Végigrohant a tornácon. A Garam kutya mindenütt a sarkában. Amikor belökte az ajtót, első pillantása Hil-gurra esett. Az egész ház- nép ott szorongott a kis előszobában, János alig tudott utat törni magának. — Mi történt? Egy félkarú embert álltak körül, akinek az arca fekete volt a füsttől, haja, bajusza, szemöldöke megpörkölve. Hiányzó karjának csonkja gyolcsai volt vastagon bugyolálva, amelyen át csöpögött a vér. János megdermedve meredt az emberroncsra. — Ki vagy te? — Az egyedüli, aki Vác várából élve menekült. A váci várnép hadnagya voltam. A belső, szobából nyögés hallatszott, amely időnkint jajgatássá, majd sikoltássá erősödött. János felszakitotta az ajtót. Egy gyermieklány vergődött az egyik ágyban, amelynek takaróján megalvadt az átütött vér. A várnagyné két kezébe fogta a lány göndör fejét, amelynek kimeTedt szemei Ijesztőek voltak. Az egyik szolgáló sirógör- osöt kapott. János az efeőháziba rohant, hogy a várnagyot kerestesse. Éppen akkor jött a kapu felől. Kaplony és két alhadnagy' jöttek utána sártól lepve. — Hát ezek ki lovai — kérdezte Ekecs az udvaron álló lovakra mutatva. — Az osztrák herceg jött meg egynéhány úrral — mondta János. A kislány kimeredt szemeit folyton látta még. Az osztrák urak már elhelyezkedtek az ebédlőterernben és Nidhardt dobálta a kandallóba a hasábokat. — Hát ezt megverte a ragya — szólt Ekecs a hercegre nézve —, amióta utoljára láttam. Mosonynál volt, majd hogy meg nem szabdaltuk egymást. Most, hogy házigazda volt, meghajtotta fejét a régi ellenség előtt — Mondd meg neki, fiam János, hogy őt napja úgy felfalták a tatárok az orosz hágónál a nádor dandárét, hogy' csak ő maga jött Pestre tegnapelőtt hírmondónak. Négy kihán vezeti őket. — Úgy veszem észre —* mondta János — hogy ti még nem tudjátok, mi történt Váccal? Menjetek az alsóházba. Ekecs és Kaplony lesiettek az alsóházba. Csakhamar visszajöttek. A váci hadnagy a nagy vérveszteségtől és borzalmaiktól kimerülve elalélt és igy nem beszélhettek vele. A kislány mondta el a fájdalomtól vacogva, hogy a tatárok hajnalban körülzárták a várost, délben megrohanták a várat, aztán felgyújtották. Mindenkit megöltek. A hadnagyot és őt lóra ültették, aztán meg- korbácsolfták a lovat. Ekecs és a hadnagyok a bástyákra siettek. János elmondta az osztrák uraknak a történteket. Elhülve hallgatták, nem a vád rémségek döbbentették meg őket, de a mongolok hihetetlen gyorsasága, amelyet sehogyan sem tudtak megérteni. Tanakodás közben olyan étvággyal költötték el a felszolgált estebédet, amely méltán vetekedett a tatárok gyorsaságával. — Csak a söröm megvolna — kiáltott fel a herceg. Aztán nagy léptekkel végigmérte a szobát. — Egyszerű a dolog. Ki fogom hívni a vezért párviadalra, felöklelem, megölöm és a baromi fajza.t hazatakarodik, ahonnan jött. Nincs mit késlekedni. Most jól kialusz- szuk magunkat és holnap reggel indulunk. — És ha holnap hajnalban itt vannak már a vár alatt, kegyelmes herceg? Nidhardit Jánostól hallotta, mennyire van Vác ide és megfigyelte, hogy a várnagy és a hadnagyok a bástyákra mennek. Kérdése nem volt tehát alaptalan. — Annál jobb, legalább megkímélnek attól a fáradságos úttól, amelyen a keresésükre kellene mennem. Itt fogom a vezérüket megsemmisíteni. Az osztrák urak nevettek. János és Nidhardt lementek az alsóházba. Hálgur megörült a régi barátnak. Élénk volt és beszédes, mintha az előbb látott borzalmakat már elfelejtette volna és Jánossal nem is kellene az elmúlt napokról beszélnie. Bruxellest emlegette és a hazautazás kalandjait. Odakint besüt étedéit. — Mondd csak, Nidhardt, az a lovag nincs veletek, akivel Klo&terneuburgban össze isim e r k edtünk ? — Tanúbaeusert. gondolod? Nincs. Úgy hírük, végigkóborolta Németországot, aztán nem hallottunk többet róla. Bizonyára F rankf öld re m ént. — Nincs más beszélni valód most? *— kérdezte fojtott dühvei János. — De igen. Majd négyszemközt. János és Nidhardt visszamentek az urakhoz, hogy egy részüket az ispán lakásába vezessék szállásra. Aztán leséláltak a hideg tavaszi éjszakéban a bástyákra, mindent elmondva egymásnak, ami elválásuk idejét áthidalta. Az ég alja négy ponton pirostól! De a csillagok halványhidegen fénylőitek tovább, megfoghatatlan magasságukba® észre sem véve földi tüzecskék létezését. (Folytatjuk.)
