Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)
1927-02-02 / 26. (1360.) szám
'»«<ííGM-7VVA<’r-^At>-HTtíTjST> 1927 február 8, csütörtök. Prágában elítéltek egy losonci származású amerikai sikkasztót Prága, február 2. A prágai törvényszék ■tegnap tárgyalta Morhács Gyula losonci származású 38 éves volt banktisztviselő ügyét. Morhács Amerikába vándorolt ki. Itt a csikágói Side Trust and Sawings Bank tisztviselője lett s ott a külföldi osztályt vezette. 1925 októberében zárlatot csinált, 14 napos szabadságot vett ki, amelyről nem tért vissza, hanem hazajött és újból Losoncon telepedett meg. A bank a rovancsolás alkalmával megállapította, hogy az eltűnt tisztviselő 9000 dollárt, 29.400 francia frankot és 120.000 csehszlovák koronát sikkasztott. Losoncon egy ideig vígan élt, mindenki azt hitte róla, hogy Amerikában nagy szerencséje volt. A szerencse napja azonban hamarosan leáldozott, a csikágói rendőrség megkeresésére Morhácsot letartóztatták. így került ügye a prágai törvényszék elé- Morhács a tárgyaláson bűnösségét beismerte. A bíróság a sikkasztó tisztviselőt két évi súlyos fegyházra Ítélte. eléri a 90 százalékot, amikor az egyik fél fiatalabb 19 évnél. Az ilyen házasságok csak pár hónapig tartanak s ritkán érik meg a második esztendőt. Mind a kél tudós két-kétezer házasságot vett fel alapnak. Az amerikai ahhoz a meglehetősen csiiggesztö eredményhez jutóit, hogy a kétezer házasságból csak 220-at kötöttek meg ideális életkorban, ami mindössze 10 százalék. A házasságok túlnyomó többségéi idősebb korban létesítették. Az angol kimutatás valamivel kedvezőbb adatokat tartalmaz. Itt az ideális korban kötőit házasság az egész számnak 19 százaléka, mig az időskorra 50 százalék esik. Bár a későn kötött házasságnál — mondja a két tudós, — távolról sem akkora a veszedelem, mint a lulftataion létesített frigynél, mégis szabály lehet az, hogy a férfiak a 38-ik éven túl ne nősüljenek. A száras adatok melleit Kardi és Shield egyaránt kutatják a fiatalkori házasságok felbomlásának az okát. Elsősorban az elhamarko- dottság és az élettapasztalat hiánya játszik szerepet. A törvényhozásnak lehetne a feladata, hogy a férfiaknak még akkor is megtiltsa a 24-ik éven alól való házasságkötést, ha szüleik hozzájárulásukat adják. A két kutató a 40 évnél idősebb férfiakkal szemben már nem olyan szigorú, de szükségesnek tartják, hogy a törvény megnehezítse az ilyenek házasságkötéséi. Éppen ezért nemzetközi konferenciát indítványoznak, amelyet a népszövetség hívna egybe, hogy azon megtanácskozzák a szükséges törvényreformokat. Mindeneseire az amerikai és az angol egyformán optimista, amikor azt hiszi, hogy tételes törvényekkel, tehát technikai utón lehet fokozni a boldog házasságok és csökkenteni a szerencsétlen házasságok számát. Jászai Mari emlékirataival Egy férj ellopta felesége holttestét (Temetés halott nélkül — A férj ellen eljárás indult London, február 2. — Szokatlan eset foglalkoztatja a londoni rendőrséget. Worcester környékén egy angol faluban temetésre készültek, amelyhez nagy gyászoló közönség jelent meg, köztük a wor- cesteri polgári hatóság feje is, hogy megadják a végtisztességet egy előkelő családból való fiatal asszonynak, aki alig hét hónapi házassága után tragikus körülmények között meghalt. A temetésre nagy részvéttel gyűlt össze a gyászoló közönség, de amikor a szertartásra került volna a sor, nagy meglepetésre kitudódott, hogy a temető halottasházából úgy a koporsó, mint a kossoruk tömege, amellyel a koporsót elborították, ismeretlen körülmények között eltűnt. A temető személyzete csak annyit tudott a rejtélyes esetről, hogy éjszaka még ott volt a koporsó a ravatalon a koszorúk között, de reggelre sem a szarkofág, sem a koszorúk nem voltak sehol. A rendőrség megindította a nyomozást, a 'detekíivkrónikák legfurcsább eseteire emlékeztető ügyben, bogy megállapítsa, hogyan tűnt el Mrs. Chei’vynd — így hívták az elhunyt fatal asszonyt — holtteste, mert e mögött valami boryadalmas bűnügyet sejtettek. A vizsgálat aztán hamarosan megállapította, hogy az elhunyt fiatal asszony férje Mr. Chet- icynd az éjszaka folyamán Londonból egy autóval a icorcesteri falu temetőjébe ment és egyenesen a kápolnához sietett, ahol a ravatal állt és kirándgálva a templomszolgát ágyából, ráparancsolt, hogy a koporsói segítse az utóra vinni. Ez meg is történt és miután autóra rakták a koszorúkat is, Cheiwynd a felesége holttestével elrobogott anélkül, hogy egy Szóval megokolta volna, cselekedetét. A rendőrség azután azt is megállapította, hogy Chetwyr-d azért, lopta el a felesége holttestét, mert azt akarta, hogy Londonban legyen eltemetve. Ezzel a magyarázattal azonban a férj nem szabadult a további rendőri eljárás alól. A szerencsétlen házasságok statisztikája Régóta vitatott kérdés, hogy melyik életkor n legkedvezőbb a házasságkötésre. Egy amerikai J és egy angol tudós komoly eszmecserét folytatott í erről s minap hozta nyilvánosságra megíllapüá- ! sait. Az amerikai, Hornéi Hardt, Philadelphiában, ! az angol, William Shield, Londonban tanúimé• ' nyozta a boldog és szerencsétlen házassáaok, a ' válások és megsemmisítő pörök statiszta;íját. j Következtetésük az, hogy a férfi nősülésére a j 28-ik év, a nő férjhezmenésére a 24-ik életév a | legkedvezőbb. Egyéni sajátságok természetesen í megengednek ettől némi eltérést. Ez az eltérés j azonban a két kutató szerint felfelé és lefelé ‘ legfeljebb három év lehel. így tehát a férfi Jég- j okosabban teszi, ha 25 és 31 év közölt, a nő j pedig, ha 21 és 27 év között lén frigye. Ment j Htjuk, ez a statisztikai megállapítás teljes mér- j fékben igazolja a közfelfogást. Annak, százalékos valószínűsége, hogy a M- ’ zasság szerencsétlen lesz, egyenes arányban van j azoknak az éveknek számával, amennyivel a > ö- í legény, vagy a menyasszony fiatalabb 25, illetve j 21 évnél. Á szerencsétlen házasság valószínűsége j foglalkoznak most azok, akik ezt a megfoghatatlan kaliberű jelenséget tanulmányozzák és akik arra törekednek, hogy legalább halála után a maga teljességében megismerjék azt a nagyméretüséget, amit ez a nö az életben képviselt, ami oly nagy volt, hogy a megismerés elől elzárkózott és hogy a sokak, akik körülrajongták, mindig csak egyes fel-felvillanó oldalait ismerték, de sohasem a kimeríthetetlen, a zseniális egységet. „Nem vagyunk igazak, amig önmagunkban maradunk meg és csak ® villám, amely tüzoszloppá változtat minket, ismerteti meg a vért a szellemben és a szellemet a vérbenAzok az emberek, akikben az isteni eszme él, szükségét látják annak, hogy életük legfontosabb mozzanatait feljegyezzék, mert életük több az egyéni életnél. Thomas Marin beszélt erről a nagyfonlosságu tényről igen szépen, amikor a szellem nemes voltának ama törekvését, hogy a halálon iul is megmaradjon, összefüggésbe hozta a régi nemesi családok törekvésével, hogy családfájukat évszázadokon át virágoztassák és a fa fejlődését biztosítsák. Jászai Mari, Magyarország legnagyobb tragikája talán ebből az okból nyúlt a toll után. Talán azt akarta, hogy az emberi mértéket meghaladó mégis emberi nagyszabá- suság a halállal is megbirkózzék. A művésznő életében olyan volt, mint a tenger, a vihar, később, nyugdtabb éveiben mint egy hatalmas kőszikla, vagy egy terebélyes fa, amely egy magányos, viharverte hegyfokon áll, ahol semmi sem férközhetik hozzá közel. Aki személyesen érintkezhetett vele, mindig egy óriási jelenséggel állt. szemben. Ez a hatalmas termet, amely sohasem engedte meg az időnek, hogy öreg asszonnyá változtassa át, ez a fogsor, amely még a késő vétségében is nagy könnyedséggel törte fel a diókat, ruháinak és szokásainak különös és nagyszerű egyéni stílusa, az öblös és mélyzengésű hatig, a gesztusok és végül mindaz, amit mondott, mutatták, hogy Jászai Mari nemcsak színésznő, nemcsak Magyarország legnagyobb színésznője, hanem emberileg is a nagyok közé tartozik. Ezt a hatalmas jelenséget azonban az igazi nagyok különös félénksége jellemezte, amely különösen akkor mutatkozott, ha nem a színpadon állt és nem, alakította a legnagyobb tragédiák hősnőit, hanem önmagát az éleiben. Tartózkodó volt, mint hogyha egy mélybugásu csellóra tompitót raktak volna ■s ez a letompitottság hihetetlen varázzsal vette körül és a szinte emberfölöttit az emberi mértékre varázsolta vissza. Sohasem elégedett meg avval, amit tudott, mindig dolgozott, mindig tanult, mindig a távolba vágyott, mert azt hitte, hogy az uj embereknél s a még nem ismert tájakon uj szépségekkel, uj megismerésekkel fog találkozni. Mindez „feljegyzésekében foglaltatik. Ezek a feljegyzések nem, naplójelentések, meri Jászai Mari lendületes élete nem elégedett meg azzal, hogy az életet sorokba foglalja, nem elégedett, meg a nyomdafestékkel az élet helyén, ö maga, írja, hogy „nem akartam a késő vén,ség számára recepteket gyűjteni, nem akartam az életet újra megrágni és nem, akgrtam ez engem túlélőkön bosszút, állni". Ez á napló csak egyel bizonyít: Jászai Mari szükségét érezte annak, hogy egy olyan emberrel beszélgessen, akiben hitt és számtalan csalódás után ez az ember ö maga volt. Ezért kezdte ezt az önéletrajzot ezzel a címmel: „A saját magam, keresése“ és ezért, mottója a könyvnek: „Csak a tehetségesek és a rajongók érdemlik meg az ember elnevezést. A többiek, a közönyösek dögöljenek meg a szemétdombon.“ Szinte shakespearikusan kezdi a naplóját: „1850-ben meg kellett jelennem, ezen a földön, ebben a komor alakban, amely én vagyok. Mindig idegen voltam, az emberek közölt.“ Jászai Mari élete fantasztikus ívelés és mint ö maga mondja, a piszoktól a tisztaságig, a sötétségtől a világosságig vezet, az ni. Tíz éves korában cselédleány, 16 éves korában a Icönigraetzi csatatéren marko- tányosné, 17 éves korában koristalány Budán, majd színésznő Kolozsvárott és 22 éves korában a Nemzeti Színház körülrajongott színésznője, ahol 53 éven keresztül a magyar színészet nagyasszonya volt. Számtalanszor meghívást kapott a külföldtől, de mert magyarnak érezte magát, sohasem hagyta el az országot. Ez nem volt sovinizmus, ez több volt: szeretet. Jászai Mari, aki a színpadon annyi Ént alakított, annyi lelket testesített meg és any- nyi szenvedélyt tudott éleire kelteni, fáradhatatlanul kereste a saját maga Énjét s ennek következménye az volt, hogy minden földi kötöttség ellenére állandóan földfeletti régióban mozgott. Bámulatos ez az ívelés, amely mind magasabbra vezet, de amely csodálaíoskép nem aszkélikus, sőt ellenkezőleg: a földiekben ós az anyagban akar megvalósulni. Ezzel ez az élet érdekes párhuzam Goethe életéhez, aki Schillerrel elleniéiben a földön és csakis itt kereste az isteni eszme megnyilatkozását. Jászai Mari azt mondja magáról: „Én mindig azt tettem, ami nekem kellemes volt és mindig az volt az érzésem, hogy mindent helyesen cselekedtem. Én arra törekedtem, hogy testem és lelkem csillapíthatatlan éhségét némiképen kielégítsem. Tragédiám az volt, hogy saját lelkem magaslatát sohasem tudtam elérniEz okból történt, hogy Jászai Mari, aki önmagát marcangolóan analizálta, senkivel sem tudott megbarátkozni, mert mindenkit addig analizált, amig vagy csupa rossz tulajdonság, vagy semmi sem maradt belőle. Szégyelte magái, hogy az emberek elismeréséről nem tudott lemondani: „Én, az elefánt, a tetvek elismerésére vágyom." Mikor 75. életévében ötvenedszer játszotta egyik szerepéi, így sóhajtott fel: „Végre tudom, hogy ezt a szerepet hogyan kellene eljátszani." Mikor a késő vénség, a halál gondolatát közelebb hozta, gyakran egy vízióval birkózott: A színpadon akart meghalni, akkor, amikor a közönség örömujjongása között Shakespearenak egyik hősnőjét alakítja. A halál másképen rendelkezett. A halál nem a művésznőt és nem a gigászt látta benne, hanem elsősorban az embert. Nagyon gyámoltalanul, nagyon emberi módon halt meg. És ami most a memoárokból az olvasó elé lép, az nem a nagy művésznő, hanem az a nagy ember, akinek ittléte hatalmasabb tény volt, mint mindaz, amit produkált. A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: ADRIA: Feleségem a Riviérán. (Ossi Oswalda), ALMA: Válópör akadályokkal és Házasság szerelem nélkül. AMER.ICAN: Kalandorok az éjjeli expresszen, (íjarry Piel). HELIOS: Natasa. (A forradalom romjain.) HVEZDA: Fait és Paliachon mint rendőrök. JULIS: Jozefin kisasszony — a feleségem. KAPITOL: Patt és Paitachon mint rendőrök. KQRUNA: Hősök a fronton, vagy a kél Svejlc, vígjáték. LUCERNA: Hegyi visszhang. (Rin-Tin-Tin.) SVETOZOR: Az Isten bölcsője. (León Mathot.) itt napsugár... Itt napsugár, — olt fekete vizek, A vizek felett, bús sötétlö felhők. Ez itt az Élet, amaz ott pedig Az örök Halál birodalma. — Megyünk, megyünk, az egyik úgy sieti A melle zuhog és az arca rőt Mint alkonyaikor az éj pereme. — Siet, siet, hogy gyorsabban elérje A temetőt, Klimits Lajos. Reggelenként — Interpelláció. Fedor Miklós, az országos kereszténvszooialista párt nemzetgyűlési képviselője kérdést intézett a postaügyi miniszterhez Balázs Gyula kassai lakos, volt posta f elügy elő ügyében, aki 1920-ban kérvényt adott be nyugdíjaztatása iránt s kérvényére többszöri sürgetés dacára még a mai napig sem adtak elintéző választ. A képviselő sürgős ós kedvező intézkedést kér. xx Csak 56 koronát fizet havonta, ha a Kis Brehmet megrendeli könyvosztályunknál. ugyanazon utcán járva, ugyanazt az aszfaltot, ugyanazon sarkon befordulva, már régi arcokkal találkozom: ez az öreg néni pamutkendőbe pólyáivá lépdel hazafelé: kék tejeskanna cscrren kezében és viaszkos vászon szatyor: egyik nap rózsaszínű borjúhúst visz, másik nap csirkét meg salátát. No lám, az izek mégis csak változnak, ha a lényeg nem is. Szembe velem két kislány jön, még butácskán összehuzódva a pelyhes reggeli álomtól, sok tollas párna melegétől, ele már ismerősen néznek rám oly nyílt s bátor barátsággal, ahogy csak egy gyermek vagy egy állat tud nézni. Már közös aggodalmaink is vannak: szorongva lesem az órát nem-e késnek el: s megállók én is nézni a lcis kiváltságost, aki szürke játék autóval, amit egyedül kormányoz, prémbe becézve, utána loholó ne- velő hővel kocsizik iskolába. Máris milyen külön helye van ennek a fiúcskának a „gyermektársadalomban" milyen irigyelt, áhítozott, hogy megnő társai szemében s a bolondul csúszkáló, hógolyózó gyerkőcök egy pillanatra zavartan megállnak ha ana megy: s szivük furcsákat dobog s torkukba küld egy ijedt szorítást, mely szemükbe tolakszik ügyetlenül, forró könnyecs- ke formájában. — „Mért nincs nekem ily én----------hisz en én jobban tudok!" S ezt a képet elteszik maguknak későbbre, ezt az első lázadoz&st, első tudatát annak, hagy föld és ég között a sok millió gyermek nem egyforma . . . Vájjon azoknak a munkásoknak, kik lóbázó lépésekkel csapatosan mennek mellettem, mi volt a első élményünk, amely meg- kólintotta őket és kizárta a hancurozó, örömös gyermekkorból? Tán egy ilyen játékautó, vagy egy cirkuszi előadás^ mikor ők kint maradtak a ponyván és csak az állatok bőgősét hallották, bekukucskáltak a cölöpök mellett és nyelték a port . . . mert az éhség az csak később fáj, meg a lyukas cipő gondja. És mennek el mellettem munkások, Öregek fiatalok, ahogy a szegénység ide öntötte őket, téli reggel, gyárba indulón, csak szavakat kap el a fülem. „Szervezett munkások . . . emberséges élet . . . osziályöntüdai ... no majd lesz.. Reggelenként ugyanazon utcán járva, ugyanazt az aszfaltot, látom befordulni őket a kormos gyárudvaron. És eltűnni a fehér havazásból, a fekete havazásba. Berkesné Palotai Boris. Bú délpesti s®srfíasatő:s%üEÍk te!eícm£s»!ea- té'30i a (mai Gyertyaszentelő Eoiloyasszcny ünnepnap miatt elmaradtak. — Mécs László szerzői estje Losoncon. Losonci tudósítóink jelenti: Mécs László a katolikus egvháztanács meghívására február 8-án szerzői estet tart Losoncon. Az est iránt az egész városban óriási érdeklődés nyilvánul meg. Az előadás tiszta jövedelmét a losonci templom ui orgonája javára fordítják. — Adományok a prágai magyar menza számára. Soldos Elemér földbirtokos Ru- rya, Kerekes István dr. orvos Ungvár, Burányi Berta Trencsén 100—100, Schweinecker István Garaminikola 50 koronát adományozott a prágai magyar menza javára. A nemes szivek jótékony megnyilatkozását hálás köszönettel nyugtázza a vezetőség, ___________ g Fö rsterAuiüstl rovid-pianinoi, I harrndniürrías; H művesei zongorái ■ zseniális eredményéi ■ a70 éves.-tapasztalattal ■ rendelkező zongora I készítésnek: I SEQRöSWíiLDE |
