Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-16 / 38. (1372.) szám

4 1927 február 16, szerda. Tündérmese egy Drezda melletti faluban Maria Draxdorf, szegény cselédleány, aki ot millió dől. árt örökölt és elveszi kérőjét, az egyszerű kőmivest —A mázoló, aki két év előtt elcsábította és elhagyta a lányt, teljesen elzüllött és megrökönyödve hallotta Mária szerencséiét A nemzetközi politika alakulása és a kisebbségek sorsa Fleisckmánn Gyula Kassai beszéde Kassa, február 15. Az országos keresztényszocialista párt kelet- ezlovenszkói kerületének kassai nagygyűlésén, — mint már tegnapi számunkban jelenteti ük, — Fleiseíunann Gyula dr. főtitkár is nagyszabású be­szédei mondott. Általános érdekű beszédének be­vezető részét a következőkben közöljük: — A másfél év előtt lezajlott parlamenti válasz­tások óta, de különösen a legutóbbi hónapokban az európai politikában, valamint a mi köztársasá­gunk belső életében nagy változások történtek. A békekötéseknél még győzők és legyőzőitek állot­tak egymással szemben, mig ma a tárgyaló aszta­loknál már többé-kevésbé egyenrangú felek ülnek egymás mellett. A világháború óta eltelt néhány év beigazolta, hogy nem lehet életerős nemzeteket tartósan elnyomni és hogy nem annyira soviniszta jelszavak, mini inkább gazdasági és szociális törvényszerűségek irányítják a népek életét, amelyek előtt elobb- utőbb meg kell hajolni az államférfiaknak. Amíg egyrészt minden nemzet élni és fej­lődni akar —és est a jogot senki sem vi­tathatja, — másrészt mindinkább világos lesz, hogy a nemzetek egymásra vannak nialva. — A külpolitikában a bizony taTanságot és ide­gességet jelenti, hogy minden nap uj tervek és szövetségek merülnek fel. Lázas munka folyik a kulisszák mögött az európai diplomáciában és senki sem tudja megmondani, hogy ez békéhez vagy háborúhoz fog-e vezetni. Amíg Oroszország Keleten, Olaszország a Bal­kánon igyekszik pozícióját megerősíteni s Francia- ország és Németország békésen szeretnék vitás ügyeiket elintézni, azalatt Magyarország is kilép külpolitikai izoláltságából és igyekszik pozícióját megerősíteni. Az utódállamokban élő mayya>'?ág-a nem lehet közöm bös az, hogy Magyar országon a belső konszolidáció rohamos léptekkel halad előre és az ország külpolitikai súlya növekedőben van, mert ezáltal Európa figyelme az utódállamokban élő magyarságra is ráterelődik. És nekünk tisztá­ban kell lennünk azzal, hogy a kisebbségek sor­sára a külpolitikai viszonyok mindig nagy jelen­tőséggel és befolyással fognak bimi s a mi köz­társaságunk belpolitikájában történt legutóbbi vál­tozások is nagyrészben a külpolitikai viszonylatok­ban beállott változásokra vezethetők vissza. — Amint a világ és az államok, úgy az egye® emberek is nagy lelki, változásokon mentek ke­resztül az utóbbi években. A gazdasági nyomorú­ság és az állandó bizonytalanság részben fásultíá, részben elégedetlenné tette az embereket. A régi generáció mégegyszer szeretne oly nyugodtan élni, mint élt a háború előtt. Az uj generáció pedig nemzeti és szociális eszmékkel telítve készülődik az életre, amelytől ki akarja csikarni a minden­napi kenyeret. — Nem becsülöm le és rámutatok arra a vesze­delemre is, amelyet az uj nemzedékre a bolseviz- mus tanai jelentenek. Ez a veszedelem különösen a munkástársadalomban és az egyszerű nép között igen nagy. A kulturális elnyomás és a szegénység a legjobb talaja a bolsevista eszmék terje­désének és én csak szánakozni tudok azoknak a rövidlátá­sán, akik ezt a veszedelmet lekicsinylik és csak múló jelenségnek tekintik. — Aki ma politikát akar csinálni, annak sok-sok tényezővel kell számot vetnie, de mindenekelőtt azon néprétegek lelkivilágával, eszméivel és tö­rekvéseivel, valamint gazdasági viszonyaival, ame­lyekkel és amelyeknek érdekében a politikát csi­nálja. Mi Csehszlovákiában élünk és itt kell politi­kai munkával és küzdelemmel biztositanunk azon kulturális, politikai és gazdasági jogokat, amelyek alapján megélhetésünket és nemzetünk Xönmara- dását biztosítani tudjuk. — A kereszfényszocialista párt elvi és világnézeti alapja a keresztény erkölcs és világnézet, amelyet feladni nem fogunk, mert erkölcsi és világnézeti alap nélkül semmiféle politikai irányzat nem kép­zelhető. A szigorú elvi alap mellett azonban mi számolunk a valósággal és a mindennapi élettel. Mi a mindennapi kenyeret" az Isten segítségével ezen a földön ki akarjuk harcolni mindenki szá­mára, aki sorsát a mi pártunkhoz kötötte. Pártunk hét éves múltja elég bizonyítékát adja ennek és aki a mai politikai helyzetbe mélyebben bele tud tekinteni, az kell, hogy igazat adjon nekünk, ami­kor azt mondjuk, hogy a „helyes utón járunk." Kell, hogy pártunk hívei bizalommal legyenek irántunk és higyjenek a mi jó szándékunkban. A mi poétikánkat nemcsak a jelen pillanat irányít­ja, hanem elsősorban a jövő és a jövőbeli eshe­tőségek­Az angol világpolitikának azért voltak olyan nagy sikerei, mert *'z-busz évre előre dolgozott és mndenkor ki-zen állott minden bekövetkez­hető eshetőségre M: is ma a korlátlan len 'tősé­gek korát éljük. Ha bármily nehéz is a minden­napi élet és bármily sötét a közeli látóhatár, nem szabad kétségbeesni. A mi köztársaságunkban is el kell jönnie annak az időnek, amikor teljes jogú és egyenrangú polgárok leszünk. El fog jönni. S ez jórészben a mi kitartásunkon és akaratunkon múlik. Külpolitikái okok és az egyre szaporodó belső nehézségek fogják a kor­mányzatot erre késztetni, mert a kormányzat nem lesz képes állandóan hadakozni kifelé és befelé. Drezda, február 14. Draxdorf Mária uuszon- nyolcéves, egyszerű és szerencsétlen cseléd! eány volt. fiaim u,pipöke-élet&t élt Meemcfoen, egy Drez­da melletti kis falucskában, ahol egy gazdag niié- szárosná! a legszoigaibb munkákat végezte. Ke­serű sorsát némán és megadással tűrte a szép nő, akit az élet mór több ízben megleckézt&t©:!. Két évvel ezelőtt feltűnt horizontján egy da­liás és „finom" mázolósegéd, alá elcsábította, de amikor viszonyuknak következménye mu­tatkozott, a fiatalember egyszerűen vetto sá­torfáját és továbbállt, mig a szerencsétlen Má­riát a legnagyobb nyomorban és megvetésnek kitéve otthagyta falujában. Akadnak még jó emberek a mai világban is és amikor a megcsufolt lány éppen azon volt, hogy a szégyen után „elemészti magát" a jó m©er­űéi mészáros felkarolta őt, állást és kenyere* adott neki. Azóta halkan és megadással végezte mun­káját Mária, sőt, mintha a söre feléje is mosolyo­don volna: akadt egy másik fiú, egy szegény, fia­tal köm íves, aki fátyol! boritoít a múltra s felesé­gül akarta venni a szegény, elhagyott nőt. Hamupipőke sorsa mintha egyszerűen 6 pro- leiárosan, de jobbra fordult volna. A csoda És ekkor megtörtént a csoda. Szombat dél­után megállt a postás a mészárosekniál cs levelet kézhcsitiett Málnának. Ajánlott levelet, Drezdából, hivatalos helyről. A levélben az állt, hogy Draxdorf Mária njcv- bátyja néhány hónap előtt meghalt az észak- amerikai Milvaukeeban és vagyonát, ót millió dollárt. Máriára hagyta. A hirt persze kezdetben nem hitték, de amikor a községi elöljáró is megjött s újra, hiv italosán tudatta a tényt, sőt már esekkcnyveket és betét­könyveket is hozott magával, a mi Sszánt*s Mza- népe kénytelen volt elhinni a hirt. Mária is. De nyugodt maradt. Másnap jöttek Drezdából az újságírók és a lány nyilatkozott: Prága, február 15.A legfelsőbb közigaz­gatási bíróság a magyar kisebbségi nyelvre vonatkozólag igein fontos elvi lelentöségü döntést hozott Kubis Mihálv szó kölni lakos polgári perében, amelyet a prágai polgári bí­róság azzal az indokolással utasított vissza, ho^' a felperes, aki az államot kártérítésre perelte, a szlovák fordítást mellékelje, ma­gvar nvelven nvuitolta be keresetét. A legfelsőbb közigazgatási bíróság a nráy gai polgári bíróság Ítéletét mint törvény- ellenest megsemmisítette. Kubis Mihálv a magvar határ mentén, a Párkányi iárási Szokolov községben malom- tulajdonos volt. 1921-ben a mozgósítás idején a katonai parancsnokság rendeletére kényte­len volt embereivel eervütt minden este ^ el hagyni a malmot. A malom 1921 október 31-én ismeretlen okokból leégett, ami nem történt volna meg. hogvha Kubis és embe­rei a malomban maradhattak volna. Kubis Mihály jogi képviselőié. Bánhegyi dr. pozsonyi ügyvéd utján a prágai pol­gári bíróságnál a csehszlovák államot 1 millió 364.172 koronás kártérítés erejéig perelte. Azért választotta éppen ezt a bíróságot, mert a törvény értelmében az állam elleni pőrékben a prágai bíróság az illetékes, A prágai polgári bíróság 1924 julius 23-án visszaküldte a felperes keresetét, hivatkozva a nyelvlörvénv 1- és 2. paragrafusaira s fel­szólította Kutast. hogv keresetét nvolc napon belül az állam nvelvén nvuitsa be. A fél eleget tett a fölhívásnak, de ugyan­akkor panasszal élt az igazságügyminisz­tériumnál és ezt a panaszt magyar és szlovák nvelven küldte el. Az igazság- ügvminisztérium a pozsonyi járásbíróság utján elrendelte, hogv a panaszt adják vissza a léinek azzal a kioktatással, hogy a nyelvtörvény 1. és 2. paragrafusai értel­mében csakis az állam nyelvén, nem pe­dig magvar nvelven és szlovák fordítás­ban lehet a panaszt benyújtani. A minisztérium indokolásában arra hi­vatkozott, hogv a prágai polgári bíróság nem fekszik olvan bírósági kerületben, amelyben 20 százalékos magyar kisebbség lakik, ennek következtében a magyar nyelv használata nincs megengedve. A felperes képviselője a legfelsőbb köz- igazgatási bírósághoz fordult, amely az I nem történnek tündérmesék, ügy látszik, mégis.... — A nagybátyám! Tudom, hogy sok érv előtt kiutazott Amerikába, tudom, hogy farmokkal spe­kulált, de hogy ily gazdag lett volna, nem hittem. A hirt nagyon nyugodtan vettem. Csak ma éjjel sírtam örömömben. Bucsujárás 3Ieernében Meernében pedig megindult a bucsujárás. Hétfőn Mária már nem győzte bontogatni a leve­lekéit, amelyek a szélrózsa minden irányából jöttek. A legtöbb házassági ajánlat. Több őrnagy, al­ezredes irt, egy lovagi birtok „daliás" tulaj­donosa is megkérte kezét, házassági ügynö­kök felszólításai jönnek, államhivatalnokok, írók, színészek, művészek. Eddig bárom báró is. Azután mások, akik pénzt kérnek. Egy író például kiadandó müvére, mások fantasztikus üzletekre, ismét mások egyszerűen csak nyo­moruk enyhítésére. Valaki azt irta, hogy be­csületbeli adósságai vannak és főbelövi ma­gát, ha Mária nem küld pénzt, A leány már beteg a sok izgalomtól. Tündérmeséi igazságszolgáltatás A megható pedig a következő: Mária addig, amíg a pénz teljesen megjön, oHmarad a mt&zároeiíknál, tovább végzi a munká­ját, mert szereti ezeket az embereket és hálós ne­kik. A második pedig: ' holnap férjhez megy a szegény kőmfves- legényhez, mert a fiú akikor is szerette, amikor szegény volt és megbocsátotta neki a múltat Tündérmese! A tanulság pedig: Az a mázoló, áld két évvel ezelőtt oly rutai elhagyta a lányt, néhány hét előtt teljesen le­rongyolva, elziiílve, kiéhezve visszatért Meernébe. Tegnap meghallotta, hogy mi történt Máriával és valószínűleg fájdalmasan gondolt rá, mi lehetne most, ha akkor elfogadja Mária felkínált kezét, íme, a tündérmeséi igazságszolgáltatás: a jók miegtjukaknaztatnak, a gonoszok pedig megíbün- hednek. igazságügyminisztérium döntését is tör­vényellenesnek minősítette és megsem­misítette. Az indokolás szerint a felet elsősorban nem szóbelileg kellett kioktatni, hanem írásban. Másodsorban megállapította a legfelsőbb bíróság, hogy a fél rendes körülmények között a párkányi járásbíróságnál nyúj­totta volna be keresetét s csak az 1918 november 2-iki 4. számú törvény 1. pa­ragrafusa alapján volt kénytelen a kere­setét a prágai polgári bírósághoz benyúj­tani. A legfelsőbb bíróság1 már 1924 március 11-iki 4150. számú határozatában rámutatott arra. hogv a prágai polgári bíróság az egész cseh­szlovák államra terjed ki s ennek folytán köteles a kisebbségi nvelven benyújtott kereseteket is elfogadni, mert a nyelv- törvény 2. paragrafusa csakis járásbíró­ságokra vonatkozik. 20 százalékkal biró kisebbséggel, de nem olyan bíróságra, amelynek illetékessége az állam terüle­tére kiterjed. A keresetben pedig olvan kártérítésről van sző. amelyet a csehszlovák állam szervei önkén vés eljárásuk folvtán idéztek elő. Erre az esetre az 1911. évi 1. számú törvénv 37. paragrafusa alkalmazható, amelv szerint az ilvem faitáiu keresetet annál a bíróságnál is be lehet mvuitani, amelvnek területén a kárt előidézték. Ha a törvényt ebben az esetben is alkal­mazzuk. UW illetékes az a bíróság, ahol a kárt előidézték, vagvis a párkányi já­rásbíróság. ahol az utolsó népszámlálás alapján több mint 20 százalékos magyar kisebbség lakik. Ennek következtében nem lehet vitás, hogv a panaszos, aki a magvar kisebbséghez tartozik, a prágai polgári bíróságnál is ma­gvar nvelven adhatja be keresetét. Ha tehát a bíróság a nvelvtörvériv 1. és 2. paragrafu­saira hivatkozva visszaküldte az Iratokat az­zal. hogv az állam nvelvén küldjék be ezeket, usrv ellenkezik a törvénnyel és a közigazga­tási bírósági tömény 7. paragrafusa alapján megsemmisítendő. í Ez a határozat természetesen nincsen befolyással magának a kártérítési pernek to­vábbi sorsára. Tündéinrese. Sokat álmodtam, sokat re­méltem, de mindenki azt mondta nekem: ma már A legfelsőbb közigazgatási bíróság elvi döntőse a magyar nyelv bírósági használatáról A prágai bíróság az állam ellen irányuló perben magyar nyelvű kereseteket is köteles elfogadni — A legfelsőbb bíróság meg­semmisítette a prágai törvényszék és az igazságügymlnisztérium döntését — Kubis szokolai malomtulajdonos érdekes kártérítési pőre a csehszlovák államkincstárral szemben KOnyvtár, ahol csevegnek A, szellemi kultúra finomságai Franciaország- bln — Híres írók és kis diákok vitatkozásai —. A Prágai Magyar Hírlap tudósítójától — Paris, február 15. A QuartieT Latin eldugott, csendes kis utcájában a Clunv MUseum dohos-mohos fa­laira rákönvöklő Rue de Sommerard sarkán érdekes kis könyvkereskedés szerénykedik. A bejárat fölött szokatlan felírás ötlik szemünkbe: „Librairie ou l‘on canse" (Könyviár, ahol csevegnek.) Minden hétköznap, este 9 órától kezdve más-más francia iró ismerteti leguiabb köny­vét. Közvetlen, mondhatnám bizalmas mo­dorban adja elő mondanivalóit. Szívesen fo­gadja s rögtön válaszol is a közbevetett kér­désekre, 9a iát könyve nvomán könnven elka­landozik más témakörbe is s ha megfelelő hallgatósága van s ügyesen vezeti a társal­gást nem ritkán magas irodalmi értékkel biró beszélgetés fejlődik a könyvkereskedés intim berendezésű könyvtárszobájában. Nem sokan férnek eL, 30—35 ember már megtölti a szobát, de nem is kell több. ennyi éppen elég. hogv egv-két szellemes csevegő mindig akadion. aki iól alkalmazott megjegy­zésével és kérdéseivel élénkséget hoz az elő­adó és kis társasága közé. Nem nagvképíi irodalmárok tudálékos előadása, ez esték aTra akarnak csak atkái­mul szolgálni, hogv az irót és olvasót össze­hozzák, megismertessék, szellemi kapcsola­tot teremtsenek közöttük. Nem kisebb irodalmi nagyságok, mint André Courtin, Daudé-Banoel, Jean Gaudil- lot, André Lamandé. Róbert Lángé, Dr. Le Lorier. Lucien Salmont és mások szerepel­nek e csevegő könyvtár műsorán s maga az idea megteremtőié. Probus Corréard szemé­lyesen vezeti érdekes vállalkozását, melynek értéke és sikere magasan a mindennapi ese­mények szintié fö^é emelkedik. írók és úri nők. tanárok, művészek, ám egyszerű Quartier Latin-beli diákok és diák- kisasszonvok is sűrűn fordulnak meg e kis irodalmi zugban s szívják közvetlen forrásból a magasabb szellemi élethez szükséghez egészséges, friss tápanyagot. Belépti dii nincsen, bárki résztvehet, itt nem pénzért mérik a tudást, amint egyáltalá­ban Parisban igen sok az ingyenes alkalom a tanulásra, látásra, kiváló emberek szelle­mi kincsének közvetlen elsajátítására. A csevegő könyvtár időszaki lapot is ki­ad: „La Francé Virante" (Élő Franciaország) címmel, melvben a könyvtári esték beszélge­téseit értéküknek megfelelő részletességgel* közük. Finoman vésett kristálylap, melyből a háború utáni Franciaország ui erőre kapott szellemi kincsestára ragvog felénk. Hungaricus Viafor. Rádióműsor. Szerda PRÁGA: 12.15, 16.30 Hangversenyek. 18.85 Német előadás. 20.08 Tarka est. 21.40 Könnyű zene. 22.00 Hirek. BRÜNN: 19.00 A Rádió Journal zenekarának hang­versenye. 20.00 Penelope, színmű. 20.30 Vlasta Kubik operaéuekesnő előadása. 21.00 Óbrünni fuvózenekari hangverseny. POZSONY: 18.00 Hangverseny. 19.05 Szlovák nyelvlecke magyarok számára. 20.00—22.00 Briinni program. BUDAPEST: 16.00 Gyermekmesék. 17.30 Szimfonikus hangverseny. 19.00 Közgazdasági előadás. 20.00 Az anya, színmű. 22.00 Külföldi átvitel. BÉCS: 20.00 Operatöredékek és könnyű zene. BERLIN: 21.00 Régi zene. STUTTGART: 20.00 Komikus opera. KÖNIGSBERG: 21.10 Beethoven zongora-szonátái. MILÁNÓ: 21.00 Wagner-bangverseny. ZÜRICH: 20 00 Pestálozzi-ünnep. ZÁGRÁB: 20.30 Kamarazene. LONDON: 24.00 Éjféli telepatikus kísérlet. Csütörtök PRÁGA: 12.05, 16.30 és 20.08 Hangversenyek. 18.35 Német előadás. 21.00 Isteni szerencse, vígjáték­22.00 Hirek. BRÜNN: 19.00 Hangverseny. 19.15 Vígjáték a konyhában, színi előadás. POZSONY:. 17.45 A szalonzenekar hangversenye. 22.30 Hangverseny a Redoufból. BUDAPEST: 17.02 A kamarazenekar hangverse­nye. 18-20 Rákosv Szidi Jászay Mariról beszél. 19.00 Előadás az Operahásban. ­22.00 Cigányzene a Hungáriából. ZÁGRÁB: 17.00 ötórai hangverseny. BÉCS: 21.05 Löwe Ametie operaénekesnő dalestje. BERLIN: 21.00 Haydin: Tóbiás hazatérése, ora­tórium. ZÜRICH: 20.00 Kamarazene. 22.00 Tánc-zene. ROMA: 21.00 Színi előadás. MILANO: 20.45 Operett-előadás. LONDON: 21.00 Nemzeti hangverseny, Molinari dirigál. 23-30 Tánc-zene.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom