Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-15 / 37. (1371.) szám

praxím-AYm&ar-hi rlae 5 1927 február 15, kedd. Wirth tír. és a német centrumpárt Berlin, február 14. A centrumpárt mai pártvezetőségi ülésén Wirth dr., volt birodalmi kancellár ügye is szólja került Mint ismere­tes, Wirth dr. a parlament legutóbbi ülésein két ízben is pártja ellen szavazott. A centrum- párt igen kényes helyzetben van Wirthttél szemben, mert jól tudja, hogy ha a volt kan­cellárt a fegyelmezetlenség miatt kizárja, leg­alább 20—25 képviselő kivonul a frakcióból. Éppen ezért Wirth ügyét igen óvatosan keze­lik és nem nagyon sietnek megoldására, Wirth különben ismét nagyfokú fegyelmezetlenséget követett el, amennyiben tegnap eltávozott a szavazásról, amikor klubja kifejezte bizalmát a centrampárttal és a cen tr umpolitikával szem­ben. Ezt a nagy vétséget sem torolhatja meg kellő Igorral a eéntrumpárt. Nemzetiséig okokká! akarják degradálni Ungvári Munkácsot teszik meg a pravoszlávig^ közáppsrtJSnek Stozsypai nyilatkozata Munkács mellel — A ruszinsxkói pártok e$y fronSojs az auicnémüá&rt szír jellegű. Felsőbb helyeken tehát ezzel az érvvel indokolják a főváros Munkácsra helye­zését. A másik ok egyházpolitikai. A cseh kö­rök sokkal jobban szimpatizálnak a pravosz­lávokkal, mint a görögkatolikusokkal és ezért Munkácsot kívánják megtenni a pravoszláv egyház központjának is. Ezt edd'g Ungváron nem tehették meg, mert ott a görögkatolikusok túlsúlyban vannak. Értesülésünk szerint Prágában tervbe vették, hogy a központi hivatalokat Uújvárról fokozatosan Munkácsra helyezik át olyan ér­veléssel, hogy a rendorigazgatóságnak, tör­vényszéknek, pénzügyi hatóságnak abban a vá­rosban keit lennie, amely az országrész szék­helye, vagyis Ungvári fok Hatosán megfoszt­ják közintézményeitől, míg végre a fővárost le- degradálbatjak nagyközség^ 1 H néma® kormánypártok dönsö tárgyalásai a közSsfzgsfiásS reformról Oérer Sván súlyos kritikája az autonómia leple aSaSft közeledő bürokrata casitraüizmusrőS — ttuszlnszká ieljes&ei a hivatalnokok és kinevezett darabontok kezébe kerül A köz igazgatása reformról szóló törvény­javaslat nem talált egyhangú elfogadásra a német aktivista pártoknál. Az öt szagos köz- igazgatásnak uevau a megyet-örvénnvei szem­ben megvan az a2 előuve, hosv az elszigetelt németség a százalékos képviselet révén a né­metség számának megfelelő arányban képvi­selve lesz a képviselőtestületekben. Azonban a tagok egvharmadának kinevezése ellen a, németek kifogást emelnek, mert azzal kell számolnlok, hogy a német aktivisták nem minden kormányban lesznek képviselve. További aggodalmat kelt még az is. hogy az országos és járása kén-víselőtesfü­Leíek elnökei és azok helyettesei hivatalno­kok lesznek. E tekintetben a német kormány­pártok olyan módosítást akarnak kieszközöl­ni, hogy az alelnökieket a választott tagok közül nevezzék ki. ne pedig a kormány által kinevezett tagok sorából. Kifogást emelnek továbbá a hivatalnokok szavazási ioga ellen. A legkényesebb pontja a javaslatnak a nyelvhasználati kérdés. A német aktivista pártok a közigazgatási reformra vonatkozólag e hét folyamán döntő jelentőségű tárgyalásokat folytat­nak. Autonómia helyett bürokratikus centralizmus A szlovenszkói országos képviselőtestü­leteknek 34 választott és 17 kinevezett tagja lesz. Ez utóbbiakhoz ion még 5 hivatalnok, ugv hogy a 34 választotta! szemben 22 kinevezett tagja lesz a képviselőtestületnek. Még rosszabb lesz a helyzet Ruszinszkó- ban, ahol 12 tagot választanak, hatot kinevez­nek s ezekhez jön még 5 bürokrata, ugv7 hogy a 12 választottal szemben a kormánynak 11 exponense lesz a ruszinszkói országos képviselőtestületben. Ugyanilyen a számarány az országos vy- boroknál, ahol 8 választott taggal szemben 6 bürokrata lesz. vagyis az országos elnöknek, ha egy belügymi­niszteri intéskedést el alkar fogadtatni, csak két választott tagot kell megnyernie. így fogja kormányozni az autonómiát — a prágai centralizmus. A kártyaasztalnál fogták el Prágában a sikkasztó Dusek főszámtanácsost Eltűnése ófa álneveken bujkált a fővárosban — A sikeres kártyarazzia — Duseket Pozsonyba szállítják Dusek két prágai szállóban lakott. Az egyik­ből egy kisebb táska hátrahagyásával távo­zott el. Szombaton este a prágai rendőrség Prága I. kerületében kártyarazziát tartott. A detektívek betértek az egyik kávéháziba, ahol a kártyaszobában a játékosokat sorra igazoltatták. A detektívek közül egynek fel­tűnt, hogy a vendégek egyike feltűnően hasonlít a körözött Dusek Károlyhoz. Bekísérte a rendőrségre, ahol a fénykép alapján rá­ismertek a pozsonyi sikkasztó főtiaztvi- selőre. Kitűnt, hogy Dusek Pozsonyból való szökése óta Prágában különböző álneveken más és más szállodákban bujkált és itt is a kártyaasztalhoz haj­totta őt régi szenvedélye. Letartóztatá­sakor semmi pénzt nem találtak nála. Ma délután a kihallgatás után a rendőrség­ről átkisérték az országos büntetőbiróvág fogházába, ahonnan a pozsonyi államügyész­ség megkeresésére a pozsonyi ügyészség fogházába szállítják át. „A színésznők életéről és szerelméről‘ irt könyvet dauer Bemát dr., a híres bécsi or­vos, aki a nő életével foglalkozik és aki mén több könyvével nagy JcUihved keltett. A könyv \ főcíme egy kissé patélikus: „Komédiásad... ki­tartón n0?“ S mégis talán sohasem Alit egy könyv címe ilyen ellentétben a tartalommal, mint éppen ebben az esetben. Mert téved az, aki azt hiszi, hogy ebből a címből pikáns izii tartalomra lehet következtetni. A híres orvos órvósi és emberi szempontból vizsgálja a kérdést és könyve éppen a mai időben, amikor a legjobb koponyák a nő, a szerelem és a házasság problémáival foglalkoznak minduntalan, különös figyelmet, érdemel. Az orvos a színházi nő témáját, pszichológiát és fiziológiai alapokon tárgyalja, a tudós pontos szakismereté­vel s azonfelül egy olyan ember szivbéll tudásá­val, akit nem folydsol be sem. előítélet, sem szen­vedély. Ö megmagyarázza a színésznővel szemben fennálló társadalmi előilélatel f és rendkívül fi­nom pszichoanalízisével mintegy élcsfényil lám­pával belevilágít, a komédiásnő“ szivébe, ö ezl a lipust rendelfiszobájdhól, az élőiből és a szin- j pádról egyaránt jól ismeri és gondolkodásának, életének, szerelmének és cselekvésének egy moz­zanata sem idegen neki. As egész könyv érdekes védbesséd, mintha a színésznő a vádlottak padján ülne és a pszichoanalitikus ormos lenne a kiren­delt védő. A könyv erkölcsi amnesztiát ad. a szí­nésznőnek. Megrajzolja a szín ház világát és visz- szamegy egész a régi görög és római színésznőkig, akik tulajdonképpen azonosak voltak Görögország hetéráival, majd a párisi és londoni rokokó-szln- házak világát rajzolja meg. ..ahol a színpad ki­tartott női vették körül a grófokat és a herceg­nőketA történelmi fejlődés okozta a. mai fel­fogást, és Bauer dr. azt mondja, hogy a rokokó- szinhrísvtríni kornak lett volna, már kötelessége, hogy a, színésznő képéi a hatéra képétől külön vá­lassza. A színésznő tulajdonképpen polgári érle­iemben vett. munkás, aki maaa tarfia fenn magát és aki pénzért dolgozik, tehát legélénkebb ellenté­te a kitartott nő típusának, áld abból él. hogy él. A színésznő dolgozik, küzd és tulajdonképpen a szlarrendszertöl eltekintve proletárnak mondható, mert, nem kanja meg munkája ellenértékét. A szí­nésznő igaz kévét csak. azok a nem színésznők rontják meg, akik a színpadot csak orra használ­ják fel. hogy szabad nemi életet folytassanak. .4 nő életében ezer és ezer metamorfózist csak azért tud olyan kitűnően megjátszani, meri a nő maga nem más, mint egy egyetlen nagy metamorfózis. A növel vele szülét éli a színészet adománya és n nő színészetének kicsúcsosodó pontja az életben a tettetés. Amit a köznapi, ember hazugságnak bé­lyeges, as a nőnél nem más, mint ennek n télte­tésnek következménye és így megáHapithaió, hogy a. nő, az igazi nő tulajdonképpen csak a színpa­don igaz, de sohasem as életben, meri a színpad hazugsága és a színjátszás játéka megfelel a, nő igaz voltának. Hiszen még az a nő is,'aki szeret, az előtt a férfi előtt, akit szeret — színésznő. Bauer dr. ezzel megállapítja, hogy a nő szüléiéit színésznő és nem más. Ha. a közönséges élet em­berei. az erotika fellegeivel veszik körül a. stinvad nőjét és megkülönböztetik a hétköznapi élet polgá­ri nőjétől, nem értik a nő pszichológiáját, mert, nem tudják, hogy a polgári nő egész mivolta és lényege ugyanaz, ami odafönt a színpadon leg- komprimáltabb formában jelenik meg előliünk. A színpadi nő színművészeié mutatja meg a maga valójában a nő démonikus ösztönös életéi. Mind­eme dolgokhoz annak a megállapítása tartozik, hogy a. nő csak az alakitó művészeiben tudja ki­élni magát és saját legbelsőbb énjét teljességgel kialakítani, mert ebben a művészetben a női ero­tika legerősebben tombolhatja ki magát: a tette­tésben, az ámításban, a kettős értelmű játékban. A színjátszás a nőt olyan helyzetekbe hozza, ame­lyek az erotikával és a szerelemmel szorosan ősz• szefüggnek. Itt hídja a nő azt a hármas szerepet játszani, amely az életben ellenpólusok formájá­ban jelenik meg, itt lehet teljességgel anya, hó­iéra, apáca. Bauer dr. eme megállapítások után nagy vonalakban megrajzolja a színésznő éleiét a színpadon. Ebből az életből folynak a fenti meg­állapítások és fordítva: ezekből a megállapítások­ból könnyen megérthető a nő színházi élete. A könyv mindavval ami a színésznő életében érde­kes, szenzációs, egyéni és jelentős egyaránt foglal­kozik. A szerepkör analízise elsőrangú és olyan valami, ami a színésznő pszicho1 ógiá iában egészen uj: a szerepekből, illetve azokból a szerepekből, amelyekre a színésznő áhítozik, habár sohasem kapja meg Őket (és amelyeket odahaza szobája négy fala között valószínűleg szüntelenül elját­szik) ezekből a szerepekből tűnik ki a nő lelki életének igazi lényege: önmagának túlbecsülése, a narclzmus (saját testének ápolása és szerctete) a tévhit, a hiúság, a divathoz való ragaszkodás, az idegesség, az öregségtől való félelem, a niorfi- nizrnus, a kokainizmus, a játékszenvedély, szóval egy izgatott, ideges, önmagát száz variációban élő nő élete. A könyv külön foglalkozik a híresebb színésznőkkel és kitér annak a magyarázatára, is, miért történik meg épp a legnagyobb színésznők­kel, hogy egy fényesen megfutott diadalul végén a szemétdombra roskadnak és teljesen elszegé­nyedve tűnnek el végleg mint koldusnök az élei nagy színpadáról. Bauer dr. könyve a színház kul­túrtörténetének egy igen fontos összefoglalása és a színésznő igy megrajzolt alakja talán le fogja győzni az eddig f önálló élőit életet, mert ez a könyv ne előítéletet megmagyarázza: ,,(Komédiás- nő.. kitartott nő?“, a könyv megfelel erre a kér­désre és a felelet. Olyan fokéi eles, hogy az ember csodálkozik ezen as újabb kolumbustoiáson■ és csödálkózi k azon. hogy maradhatott eddig ez a kérdés válási nélkül. u. P­xx Minden intelligens ember meg kell, hogy vegye a Ki* Brehmetü Prága, február 14. A Lidové Noviny ér­tesülése Szerint Rozsypal Ruszinszkó alkor­mányzója Bródy dr. előtt kijelentette, hogy ér­tesülése szerint át összes hivatalok Ungváron maradnak, ellenben Ruszinszfcó fővárosa a közigaz­gatási reformjavaslat értelmében Munkács lesz. Nincs kizárva, hogy a képvisolöház alkotmány- jogi bizottságában a főváros kérdésében még módosító javaslatot nyújtanak be. Ezzel a hírrel kapcsolatosan még azt az érdeke? értesülést köptük, hogy Ruszinszkó fővárosának áthelyezése Mun­kácsra elsősorban nemzetiségi okokból történik. Ungvár lakosságának nagyobb ré&zo magyar, vágj7 magyar érzelmű, mig Munkács inkább ru­SRaprói-napra AZ A?ÁSY NYÍLRÓL olvadunk; óit. kát a Prágai Magyar Hírlap vasárnapi számában és bi­zony irigykedve gondoljunk a luxus-vonalra, amely kilencven kilométeres sebességgél röpíti pazarul berendezőit vagőnjaiban a boldog utaso­kat az egyik vttágmelr oválisból a másikba. Ez a hixusvonat ». legragyogóbb szimbóluma a közleke­dés hé'ezer éves fejlődésének. Európa felől elő­ször Julins Caesar légiói közelilelték meg kicsiny bárkáikkal a fehér partokat, amelyek felé most az arany nyíl robog. De ez még nem a végső fejlő­dés, mert hámarokán éljön az idő, hogy Dover és Gáláin között elkészül a tengeralatti csatorna és akkor azt a kis hajóidat is ki. lehet küszöbölni, amelyet különben a hajók egyre fokozódó sebes­sége folyton rövidít. —• Irigykedünk a boldog nyugat, gyermekeire, mert bizony itt olyan közle­kedési viszonyok közölt élünk, amelyek nagyon sok kívánni, valót hagynak hátra. Ili van például <% gyorsa,rág kérdése, amelyet cikkünk felemlíteti. Prága és Kassa között 14 és fél órai a: ut, de ez a legkedvezőbb esel, mert gyakran érki zik Kassára, a vonal másfélórás, sőt néha kél órás késéssel is. Nem valami vonalösszeütközés, vagy hasonló vis maior mialt^ hanem egyszerűen azért, mert kevés és régi. mozdonyunk van és a hegynek való ka­paszkodást nem igen bírják. Azután Hl van a fű­tés kérdése, ami a kényelemhez tartozik. Rosszak a fűtőkészülékek, vagy befagynak, vagy pedig nem leket szabályozni őkel és hiába, állítjuk hidegre, tűrhetetlen hőséget árasztanak. Még a nemzetközi járatú, Póm ári iába és Jugoszláviába irányított ko­csik is ilyenek és ebben a tekintetben a balkáni államok, ideküldölt kocsijai bizóny megszégyeniie- fenek bennünket.. As igaz, hogy ezeket Németor­szágban gyártották. A múltkor utaztam egy belgrádi kocsiban, amelyben pompásan mükríaő fülkészülék külön mosdó volt és ígazán nyugati kényéinél éreztem. Csaknem ötszáz koro iába ke­rült egy elsőosz'ályu jegy Prága és Kassa között, de ezért az ötszáz koronáért alig kip az ember minimális képijeimet. Arról is érdemes beszéli f, hogy újból bevezették az éjjeli ellenőrzést, ame­lyet. Sffibrny annak idején rendeletileg megszün­tetett és feleslegesen molesztálják a hosszú, éjjeli ■ Úttól elgyötört utasokat. A mosdókéitillélcekben j a legrttkábbdn van vis, ellenben annál több pi- ■ ások, egyszóval a sok mizéria alapján minden okunk megvan arra, hogy irigykedéssel gond,öljünk az arany nyílra, amelyben valóban élvezet, és gyö- I nyörü'cg lehet óz utazás. Minátnnk kin és gyölre- ; lem és nem. csoda, ha a Személyforgalom nem mu- j tat emelkedést. # AZ ANTILLÁK ellenében Az Egyesült Álla- j mólt elengednék Angi'a és Franciaország háború? átlós-ágiit. Ez a rövid foglalata annak az indít- ; ványnak, amelyet egy amerikai képviselő előter­jesztett, Amerika az amerikaiaké, mondotta ki egyszer a nagy elvet Monroe elnök. Minden az j amerikaiaké* amit meg lehet venni — kiáltja a ; modern yenki. Ez az ötlet mindenesetre távol All t szegény jó Wi’son nevezetes pontjaitól és attól az j önzetlen felbuzdulástól, amellyel áll'tólag Ameri- 1 ka a vi'ág szabadságának kivívása érdekében a világháborúba beavatkozott. Rossz nyelvek már akkor is azt mondták, hogy nem a szabadságért vonul; háborúba és nem a pontokért vonult fel a béfc"vgya’ásókra Amerika, hanem szaladt a pén­ze u'án, amelyet a központi hatalmak győzelme vészéhez letett volna s amelyet bőven és kamatos­tul akart behajtani a békeszerződéseken keresz­tül. Valóban az önzetlen, ideális lelkű Amerika a háború után a világgazdaságbaji messze eléje került a világ minden más államának, a világ aram kószle'ének legnagyobb része hozzá vándo­rolt, adóra egész Európa, amelynek hol jól kama­tozó kölcsönöket, hol kegyes szeretetadományokat küldözget. Közben azonban az egykori szövetsé­gesektől egy percre sem szűnt megkövetelni azo­kat a háborús adósságokat, amelyeket azok abban a hiszemben vettek fel, hogy a győzelem örömé­ben Uncia Sam majd el fogja nekik, engedni Dehogy is engedi. Egyezményeket köt ugyan, mint okö3 fchelező. de ha lehet, meg-meg zsarol­ja derék barátait. Nagy kérdés, hogy ebből az uj ötletből lehet-e va’óság, de azért az Antilláit ma kitünően képviselik az emberiség előtt annak az Amerikának nemes, lovag’as gondolkodását, az önrendelkezés jógánál? ti átél étét., A. szabadság iránt va’ó határ'alan hódolatát, Amely gyarmato­kat megkérdezésük nélkül egyszerűen meg akar vásárolni, min'áa huszonöt évvel ezelőtt majdnem ugyanilyen módon .,rendeíte,'‘ a Filiopi-szigetek Önrendelkezésének kérdését, állami szuverenitá­sát és népük felszabadítását Bérer Iván dr. szóc.iáldiemckrata képvi­selőnek a Pravo Lidnban közölt vezércikke szerint Svehla feláldozta az ö elfogadott megye­rendszerét. ele ugyanekkor érvényre jut­tatta a centralizmust. Sikerült neki az autonóm Mákat rávenni alván centralizmus és bürokratizmus beveze­tésére, amilyenre még a legvadabb centralis­ták sem mertek gondolni. Szlovenszkón a hat megyéből most egyet­lenegy nagyin e övét alakitaínak, amelynek ország nevet adnak, de a valóságban Srloven- szkónak kevesebb hatalma lesz. mint a me­gyéknek volt. Az országos képviselőtestület, amelyet Hlinka szlovák országgyűlésnek nevez, sokkal függőbb helyzetben lesz a kor­mánytól. mint voltak a megyei képviselő­testületek. ■un n .H'x,isísXltn<u.i:;s,,gg,Aiyv?m Prága, február 14. Részletesen beszá-J moltunk arról a nagyarányú sikkasztásról, amelyet Dusek Károly, a pozsonyi teljhatal-1 mu minisztérium főszámtanácsosa elköve-J tett. Dusek több mint egy esztendőn kérész-! tül körülbelül 200.000 koronát tulajdonított' el hivatalában. A Pozsonyban nagy szerepet játszó főtanácsost kártyaszenvedélye vitte bűnbe. Minden pénzét a kártyaav.t Ion hagyta és családját emellett teljesen elha­nyagolta. Visszaéléseit a szlovénekéi telj­hatalmú minisztérium likvidálásának kezde­tén vették észre, amikor Dusek háromnapi haladékot kapott ügyei rendezésére. Dusek azonban nem fizette ki az elsikkasztott ös­szeget, hanem eltűnt Pozsonyból. A pozsonyi ügyészség Dusek szökése után köröző leve­let adott ki a sikkasztó főszámtanácsos ellen. Mivel Olaszországba szóló útlevéllel és vi­záimmal rendelkezett, igy a nyomozás folya­mán az a gyanú merült fel, hogy Olaszor­szágba szökött. Néhány nappal eltűnése után Dúsakét Prágában a Reprezentációs Ház kávóhIá­ban látták s akkor megálkpiíást nyert, hogy

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom