Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-13 / 36. (1370.) szám

1927 február 15, vasárnap. »^CM*/vw<w®.>HrRwn» 13 KdZfiiAZDA^ÁfiP . Meg kell teremteni a szlovenszkói magyar mezőgazdasági kamarákat íz crdokképviselet két feladata: közgazdasági érdekvédelem és a mezőgazdaság fejlesz­tő Fodor Jenőnek, a magyar nemzeti párt mezőgazdasági szakosztálya ügyvezető elnökének előadása (Befejező közlemény.) A magyarországi kamarák ma még csak pár 'es múltra tekinthetnek vissza, amiből miikö- isiik eredményéről teljesen tiszta képet nem merhetünk, a kamarai törvény egyes célszerűtlen ncl elkezésér© azonban máris rámutathatunk, ítségteieu, hogy a törvény nem szerencsés idő­in kelt életre. Az, 1919. évi nagy felfordulás után inden a napi politika hatása alatt állott s ezalatt :esült a mezőgazdasági érdekképviseleti törvény Hibája a törvénynek, hogy a részvételben az tell gencia teljesen háttérbe van szoritva- A ku­li is beosztás nem volt szerencsés megoldás. A marók ezt már erősen érzik is, azért úgy segi- rek magukon, hogy az intelligens földbirtoko­kat és gazdatiszteket kültagokként választják be kamarákba. A kamarák ülésein és szakülésein •mészetesen főleg a kültagok vesznek részt, akik- k a kamara igazgatósági és közgyűlésein 6zava- i joguk nincsen. Teljesen ferde helyzet és lehe­len állapot, hogy míg a kisbére'* tagja a kantá­ink, addig az okleveles gazdatiszt, sőt például a idasági akadémiai tanárok, nem tagjai a karua- iak, sem aktív, sem passzív kamarai vá'asztó- ;gal nem rendelkeznek. A kúriáiig elv érvénye- az alsóbb szervekben, a megyei, járási és köz­li bizottságokban is, ennek a következménye­it ezek a bizottságok munkaképtelenek s ott is intelligenciának kültagokként való bevonásával ekeinek segíteni. Mig. Németországban a mezőgazdasági kama- : létesülése után az önkéntes társulás alpján jsült egyesületek megerősödtek, addig Magyar- zágon meggyengültek. A mezőgazdasági érdekképviselet törvény- hozást utón való megszervezésére egyes csehszlovák politikai körök is tettek inér lépéseket. ibször olvashattuk az újságokban, hogy a kor- ny e tárgyban javaslatot fog terjeszteni a nem- ^yülés elé. A kezembe került egy ilyen javas-’ amely, ha nem tévedek, a „Rolnická Strana“ i.spontjá,t képviseli. Ez a javaslat a magyar tör- yről van leminfázva, azzal a különbséggel, hogy lagyar törvény egyes célszerűtlen rendelkezéseit. l célszerűtlenebbekkel cseréli fel. Az egyes átyokaf körülbelül úgy állítja - fel''a birtokka- ifíákrkzérintj ámint á ínagyar kamarákban vaúr kamarák, alsó tagozatait zsúpai, járási és -köp- i szövetkezetek alkotnák. A szövetkezeti elne- ás nem helyes, mert sok félreértésre adna ál­mát, nálunk a szövetkezetek a kereskedelmi fény alapján létesült intézmények. A javaslat igen nagy terhet akar a gaz­dákra róni, amennyiben 5—10 százalékos' illetéket és ezen felül még újabb 5—10 százalékos pótlékot javasol'a földadó illán * kamara céljaira kivetni. Ilyen nagy meg­adóztatást a gaz'daközö-nség, különösen a mai nehéz viszonyok mellett, e» n<m. bírhat. samarai tagságot a nőkre is kiterjesztik. A izet! tagozódást mellőzi. Ezekután nem lesz nehéz kidolgozni azt a ter­íted amely szerint nálunk a mezőgazdasági íkképviseletet fel kell építeni. A tervezet elö­ntésénél mindenekelőtt egy nagyon fontos etelményt kell felállítanunk, amely követel- ly sem a nőmet, sem a magyar mezőgazdasági ?kképviselet megalkotásánál szerepel nem ihatott. Ez a kamaráknak nemzetiségek szerinti tagozódása. A mi legelső és legfontosabb kívánságunk, a megalkotandó szlovenszkói mezőgazdasági érdekképviseleti törvény­nyel szemben az, hogy a, magyar gazda- társadalom részére magyar mezőgazdasági kamarák lélesiltessenek. nagyar gazdák Szlovákországban, annak déli én meglehetős zárt egységet alkotnak. Éghaj- k, talajviszonyaik és gazdálkodási rendszerük szólván teljesen megegyező. Természetes, hogy gazdasági egység a maga részére külön érdek- .üseletet is követel. De a gazdasági előfeltételektől eltekintve, más íerüségi szempontok is elkerülhetetlenné te- a nemzeti el tagozódást A kamarák költség- sében egyik legnagyobb tételként szerepelnek idminisztrációs kiadások. A porosz mezőgazda­kamaráknál az évi költségvetésnek egyötödét, t kereken 20 százalékát emésztik fel. A vegyes íven való adm'nisztrálás kétszeres kiadással cétszeres munkával jár. amellett sohasem lehet letes. Szaklapokat, hirdetményeket, körlevele­dbe két nyelven megjelentetni, dup’a költségbe il, vegyes nyelvű kamarai üléseket lefolytatni zeres időt vesz igénybe. Szloveuszkón nagyon sok gazdasági intézmény vár megvalósulásra, a kamarák bevételének igen nagy hányada erre kell, lehetetlen tehát, hogy a kamara évi bevé­telének 40 százalékát az adminisztrációs kiadások emésszék fel, pedig d vegyes ka­maráknál majdnem elkerülhetetlen. Az, hogy Szloveuszkón egy vagy két magyar mezőgazdasági kamara létesüljön-e, az már részletkérdés, amelynél a célszerűségi szempontok az irányadók. Az kétségte’en, hogy a kamarák működési terüle­tét nem célszerű kis területre kijelölni, mert ak­kor a kamarai illetékből befolyó összegek nagyon elaprózódnak « az adminisztrációs kiadások is na­gyobb százalékát foglalják le az évi bevételeknek. A kamarai területek helyes beosztása hosszabb előtanulmányt és nagy adatgyűjtést'igényel, ami­nek az idő rövidsége miatt sem lehetne a mai iilós:g eleget tenni. Annyi bizonyos, hogy Szlovenszkó és Ru~ szinszkó részére együtt két magyar kama­rának a felállítása volna kívánatos. F eT.étlenül gondoskodni kell a törvényben a kamarák alsó tagozatának a kiépítéséről, nálunk annyival is inkább, mert az ország kedvezőtlen földrajzi fekvésénél fogva egyes testületek a ka­mara székhelyétől távol fognak esni. Meg kell te­hát alkotni a járási és községi mezőgazdasági bi­zottságokat. Az erdőbirtokokat és a gazdasági munkásokat a mezőgazdasági kamara kötelékéből kikapcsol­nám, a magyar érdekképviseletbe nincsenek az er­dőbirtokok felvéve s a magyarországi gazdakörök a mezőgazdasági munkások felvételét a kamarára nézve hátrányosak tartják. A választási osztályokat eltérően, a magyar kamarai törvénytől, két osztályban javasol­nám megállapítani, egifik osztályba a 100 holdan aluli, a. második osztályba pedig a 100 holdan felüli birtokosak és bérlők tartoznának. A mezőgazdasági kamarák ugyani* főleg az első időben nem nélkülözhetik a vezetésnél a magasabb szellemi képességgel rendelkező tagokat, később lébetne azután az osztályok számát szaporítani, ak­kor, amidőn kamarák működésé révén 'a kisgaz­da,társadalom szellemi nívója is magasabbra emel­kedett. >1 mezőgazdasági érdekképviseleti törvény­ben biilositani kellene a mindenkori föld­adó 2 százalékát a kamarák céljaira s étén felül a kamarák ugyancsak a földadó és a bérlőknél a kereseti adó 2 százalékának erejéig kamarai illetéket vethetnének ki tagjaikra. Ezek azok a főbb pontok, amelyeket a kama­rai törvény megalkotásánál véleményünk szerint figyelembe kellene venni. A kamarák teljesen pó­tolnák a gazdasági égyesületeket és nemosak el­láthatnák a. gazdák érdekvédelmét, de egyben je­lentékenyen közreműködhetnének a gazdálkodás előrehaladásán is. Ha a törvény a megjelölt szem­pontok figyelembe vétele mellett lesz. megalkotva, a szlovenszkói magyar mezőgazdaság felvirágzása, hisszük, nem maradna el. A mai polgári többség­ből alakult kormány kétségtelenül alkalmasabb a mezőgazdasági érdekképviseleti törvény megalko­tására, mint az eddigi koalíciós kormány, amely­ben gazdaellenes szocialista pártok is képviselve voltak, mégsem remélhetjük, hogy a törvény na­gyon rövid idő alatt életre fog kelni. A mezőgaz­daságunk pedig az érdekképviseletet továbbra nem nélkülözheti, különösen most, mikor Szlovenszkó autonómiájának fokozatos megvalósítása f* a köz- igazgatás reformja előtt állunk! Egy törvény tető alá hozása s annak végre­hajtása a legjobb szándék, a legnagyobb igyeke­zet mellett is több időt vesz igénybe. Amint tud­juk, a. csehszlovák kormány 1920. évi április hó 20-án 305. sz. alatt kelt rendeletével Szlovenszkó részére a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság Hölgyek és urak figyelmébe! Perzsaszőnyeg-szövő tanfolyam. Legalaposabb, szakszerit kiképzés, „Őrien*** szőnyegszövő intezeteben, Bratíslava, Dostojevského rád 27. (volt iusff-sor) m—iimim ■«!! 111 mi ii i ii — kulturális és anyagi szükségleteiről való rendszeres gondoskodás s a mezőgazdaság védelmére ős kép­viseletére felállította a Sz'ovenszkói Mezőgazda­sági Tanácsot (Zemedel&ka Rada). Ennek a fon­tos szervnek nemcsak, hogy külön magyar osztá­lya nincs, de a magyar gazdatársadalom megfelelő képviseletét sem találjuk fel benne. Feltétlenül szükséges volna a „Mezőgazda- sági Tanácsban“ a magyar osztályt felál­lítani, hogy az itteni magyar mezőgazda- sági védelem ez által biztosíttassák. Ezen méltányos kívánság egyszerű miniszteri rendelettel teljesülésbe mehet, ennélfogva gyorsan is megvalósítható. Rubtnek Gvu’a magyar földmivelósügvi mi­niszter a mező gazd a sági érdekképviseleti törvény indokolásában « többek között a következőket mondotta: „Ami mulasztás vo!t fxldig, bűnné bé­lyegzi ma azt a parancsoló szükség, hogy minden energiát a mezőgazdasági termelés megindítására és mezőgazdasági újjáépítésére kell fordítanunk. Nem arról van szó ebben a pillanatban, megelég­szünk-e mezőgazdaságunk fejlődésének eddigi las­sú menetével, vagy igyekezzünk-e azt erőteljesebb kia’akulásra serkenteni. Mai helyzetünk a lét vagy a nemlét kérdése elé állított. E kérdés előtt áll ma a mezőgazdaság s vele a gazdasági élet min­den ereje... Ha óhaj volt eddig a többtermelés, most parancsoló nemzeti szükség a legtöbb ter­melés.1' Ezeknek a nagyszerű gondolatoknak kell át­hatni bennünket is, nTdőn a sz’o ven szkot mező­gazdasági • érdekképviselet megalkotására a kez­deményező lépéseket megtesszük. Ma is előttem van Darányi Ignác, a régi Ma­gyarország ősz földmivelésügyi minisztere, amidőn az 1907. évben Pécsett tartott országos gazdakon- gresszuson a nagyszámban megjelent gazdaközön­ség előtt kijelentette: „A mezőgazdasági érdekkép­viselet semmi ese’re sem tartozhatok ama ügyek közé, amelyeket oktrojszerüleg elintézni lehetne. Ha van dolog, amelyet közmegnyugvással ke’l el­intézni, úgy ez az. Itt csak olyan javaslattal lehel előállani, amelyről azt mondhatjuk, hogy es a gazdaközönség véleménye." Szőnyegvásárlók figyelmébe!! Mielőtt szőnyeget vásárol, informálódjék az perzsaszőnyeg-.szö vödében, Bratíslava, Dostojevského rád 27. (volt Justi-sor) elsőrangú, gyönyörű szőnyegek, rendkívül olcsó árban megrendelhetők kiválasztott minták és színek szerint iimimiiiiwiii— nirBMf m i —ni 11 Mi is elvárjuk a kormánytól, hogy a mező- gazdasági ércíekképyiseleü. törvény megalkotásá­nál meghallgatja-.- a szlovenszkói magyar gizdakö- zönség véleményét is, miért is tiszteletteljesen be­nyújtom a következő határozati javaslatot: 1. Mondja ki az országos pártgyülés, ho^y a mezőgazdasági érdekképviselet törvényhozási utón való megalkotását a legsürgősebb feladatnak te­kinti. 2. A törvény megalkotásánál a nemzeti ki­sebbségek érdekei figyelembe veendők s Szloven- szkón a magyar gazdaközönség részére külön ma­gyar mezőgazdasági kamaráit állitandók fel. 3. A kamarai tagok tagozódása úgy osztandó be, hogy a kamara vezetésében az intelligenciának vezető szerep biztositlassék. 4. A kamarai illeték ne haladhassa meg a földadó, illetve bérlőknél a kereseti adó két szá­zalékát. 5. Addig is, mig a mezőgazdasági érdekkép­viselet törvényhozási utón megalkotva nem lesz, a szlovenszkói gazdásági tanácsban (Zemedelská Rada) a magyar gazdaközönság részére külön ma­gyar osztály szerveztessék, amely rendeleti utón mielőbb végrehajtandó. Váratlan fordulat a rimaszombati járási ipartes­tületi választások ügyében A zólyomi zsupanátus nem várva be a mi­ni sirtériunihoz benyújtott fellebbezés elintézé­sét, ni választásokat rendelt el Rimaszombat, február 12. (Saját tudósítónktól). Az uj ipartörvény által életrehivott rimaszombati járási íparfestület ala­kuló közgyűlése mintegy két évvel ezelőtt a leg­nagyobb rendben folyt la A gyűlésen Hanesz Emil járási főnök elnökölt, aki a gyűlés után ki­jelentette, hogy a választások a törvény előírásá­nak megfelelően folytak le. Ennek ellenére né­hány nap múlva a saját maga által, szabályszerűen vezetett választást néhány kereskedő presszójára mint törvénytelent megsemmisítette. A magyar kereskedőtársadalom erre a megsem­misítő végzést megfelébbezte a zsupánáiushoz, a zsupánátus elutasító határozatát pedig a mmisz­tériumhoz. A minisztériumban elintézetlenül fe­küdt a felebbezés,- mig a tavalyi besztercebányai rfSEaiSRMS- riYCSS&BOaHBV Amaiof sáysiisziipiíft liovelíiréDel A legfinomabb perzsaszőnyeg csomózó fonal, a legjobb minőségű alapfonal és beszövő­Jorml, tervrajzok" és minden, a szövéshez szűk es kellékek kaphatók az „Orleni** szőnyegszövő intézetében. BraMm, Dosíojeyského rád 27 (volt Just: sor) kougres.-zus alkalmával Vala»zkay Rezső ipartár- sulaü elnök a miniszteri kiküldöttnek fölemlítette a felühbe/és elinlézellen-'égót. Kevéssel ni az ira­tok minden kisérő végzés nélkül leérkeztek a ri­maszombati járási főnökséghez a zólyomi zupaná- tustól. Mikor Rimaszombatból telefonon érdek­lődtek az, iratok elin'ézellen visszaküldése miatt, a zsupánálus újból visszarendelte a vándorló irat­csomót. Azóta sem a zsupánátus, sem a minisztérium nem intézkedett a felebbezés elintézése iránt. Tegnap azután a járási főnök váratlanul óiv leütést kapott a zsupánátustól, amely ez iparlörvény 185. §-ra. hivatkozva már­cius 8-ra uj választási rendel él. .4 rima- szombati kereskedőtc és iparosok a vég­zés vételekor azonnal óvást emeltek a zsupán intézkedése ellen, meri amíg egy ügy felebbezés alatt áll a fölölles hatóság­nál, ez esetben a minisztériumnál, az alantas hatóság nem hozhat önkényes ha­tározatot ugyanezen ügyben. A járási társulat Törköly József dr. ügyésze utján máris íelebbezéssel élt a zsupán törvénjdelen intézkedése ellen. Ugyanezen a napon a rimaszombati ipari és kereskedelmi testületek, valamint a rimakokavai, klenőci. és tiszolci érdekeltek exponenseit a nem­zetiségi béke jegyében és egy közös lista elfogad­tatása céljából informatív értekezletre hívták össze. .4 Klenóc—Tiszolc—rimakokavai érdekelt­ség két alelnöki állást és a választmányi tagságok 60 százalékát kívánja, mig a rimaszombati magyar kiküldöttek az el­nöki. álláson kívül egy alelnöki állást és a választmányi Inasán ok 50 százalékát kérik, de kijelentették, hogy a zsupánátus intézkedését törvénytelennek látják. Az értekezlet eredmény­telenül oszlott széjjel. A szlovák kereskedők kí­vánságára, akik március 8-án a rimakokavai or­szágos vásár miatt az a’akuló gyűlésen nem je-. leülhetnek meg, a választást egy későbbi t»nm rimá­ra tolták ki, hogy az uj választás a szlovák ke­reskedők távollétében ne végződjék még az előbbinél is kedvezőbben a magyarságra irizre. A szlovenszkói és ruszinstkói ipari ter­melés áttekintése. E cám alatt ad ki a pozso­nyi kereskedelmi és iparkamara a szloven- szkói iparosok központi szövetségével együtt egy címtárt, amelynek az eddigi cám- és név­tárakkal szemben az az előnye, hogy az ér­deklődőnek lehetővé teszi, hogy csak az egyes érdeklő részeket szerezzék meg. A cim- és névtár hat következő alosztályra osz­tott füzetben jelenik meg: 1. textil-, bőr- és ruhaipar; 2. építészeti ipar; 3. ércfeldolgozó ipar és bányászat; 4. vegyi-, cellulózé- és pa­píripar; 5. élelmiszeripar; 6. különböző ipa­rok. A könyv első része szlovák és német nyelven most jelent meg és a pozsonyi ke­reskedelmi és iparkamaránál megrendelhe­tő. A könyv ára 7 korona. A csehszlovák ipar birodalmi szövetsé­get alakit Az egész csehszlovák iparnak azon törekvése, hogy az egész köztársaság iparát egv szövetségbe tömörítse, ugylátszik a meg­valósulás stádiumába jutott. Jelenleg a kö­vetkező szövetségek léteznek: a német ipar központi szövetsége Reichenbergben és a osehsz’ováik ipar központi szövetsége Prágá­ban (Svaz). Értesülésünk szerint a jövő hó­napban megkezdődnek az országos szövetség megakakitását célzó előmunkálatok. Megint elhalasztották a répa áráról való döntést. Tegnap a répatermelők szövetségei újra tárgyaltak a cukoripar képviselőivel. A német agráriusok az ülésen nem vettek részt A konferencia nem tudott végleges ered­ményt eléírni, mert előbb a politikusok akar­nak az üggyel foglalkozni, azonban remélik, hogy a tárgyalások a közeli időben folytatód­ni fognak és befejezést nyernek. A nyersacélkartell kiépítése. Luxem­burgból jelentik: A nversaoélkarteil tagjai, egy részének luxemburgi összejövetele alkal­mával azokat a módokat és eszközöket be­szélték meg. amelyek alkalmasak lennének arra. hogy a német vasiparnak a nversacél- karteil kiépítésére vonatkozó követeléseit realizáliák. Véglegesen még nem döntöttek, mert többféle terv merült fel, amelyekkel még foglalkozna fognak. Olcsóbbá teszi a trágyázást! Trágyázza a vetőmagot a vetés előtt AZOFORM természetes vetőmagtrágyával. Megnagyobbítja a termést! Forduljon a helyi képviselőhöz, vagy FEKETE IMRE mérnök, PRAHA, Vlnohrady, Slezská 4. számhoz. Az 1 ha-hoz szükséges mennyiség ára: Ke 48.— Nagy tételeknél kedvező fizetési feltételek. Megrendelésnél megadandó: növényfaj, terület, vetési idő.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom