Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)
1927-02-13 / 36. (1370.) szám
10 1927 február 13, vasárnap. Hozzászólás a kongruatórvény végrehajtásához Az i«koIaü«yi miniszter íisrrelmébel Ru&ziftzzkóy február 12. Tekintettel arra, bőgj- a sajtó köziéi oi szerint illetékes helyen kilátásba helyezték a kóg- gruaíörvény végrehajtási rendeletének a közeli hetekben való kiadását, a református lelkészek lágyrészének érdekében az iskoiaügyi minisztérium figyelmébe ajánlunk egy nagyon ioi> tog dolgot Ügy gondolom, hogy abban megegyezünk mindnyájan, miszerint az államnak polgárait egyenlő elbánásban kell részesíteni. Ezzel a szigorú jogelwel ellenkezésben van a 122-926. sz. törvény, amely ellentétet elliminálni épp a .végrehajtási utasitás egyik feladata. Nevezetesen a törvény értelmében á lelkészeknek texative be kell vallani azokat a természetbeni járandóságokat, amelyeket az 1923—5-i években az egyháztól kaptak. A 290 —020. sx. törvény a gör. katolikus egyházban eltörölvén a koblinákat, a lelkészek vallomásában e címen semmi se szerepel, mert hiszen 1920 óta ők a híveiktől semmit sem kaptak. A ref. egyházakra ez a törvény rém vonatkozik, de részint azért, mert a hatóságok annak ideién a törvényt a tiszta ref. községekben is ki- plakatirozták, részint azért, mert a kommunista agitáció az egyháznagyok érzését* gondolat- világát megzavarta, — a ref. egyházak 60 százalékában 1920 óta a lelkészeknek szintén nem fizettek semmit, — igy tehát náluk is a három évi bevallás tisztán- a föld jövedelmére és a stólára vonatkozik. Ezekkel szemben áll a ref. egyházak 40 százaléka, ahol az egyháztagok jó érzésből, kegyeletből fizettek valamit, amely jövedelem 2—8000 korona között váltakozik és amelyet természetesen beszámítanak a kongruába. A végleges becslésnél mi lesz hát a helyzet? Az, hogy az állam jutalmaz és . büntet, Megjutalmazza azokat a ref. egyházatagokat, akik a törvény által mentesített gör. katolikusokkal a lelkésznek nem fizettek semmit jutalmazza azzal, hogy leszámítva a stólát é« földjövedelmet, az állam fogja fizetni azon elmaradt jövedelmet és a párbéreket is, amelyeket három éven át a vallástalan egyháztagoknak kellett volna fizetni, viszont megbünteti azokat, akik vallásos érzésből fizettek valamit Hiszen nyilvánvaló, hogy ha a becslésnél be fogja számítani azokat a három évi átlagos jövedelmekét, ázt a hívek ezután is tartoznak fizetni, sőt amennyiben a törvény által biztosított kongruának innen, vagy onnan meg kell lenni, az állam kötele® lesz azt végrehajtás utján is behajtani Egyszóval az egyháztagok, egyben állampolgárok azon kérdés felett fognak majd té- pelődni, hogy mikép lehetséges az, miszerint az egyik egyházban nem fizetnek a lelkésznek semmik hanem fizet helyettük az állam, a másikban meg fordítva van a dolog. ügy gondoljuk, hogy ez a visszás helyzet nem egyezik meg az egyenlő elbánás elvével és ha a hithü egyháztagok tudatára jutnak annak, hogy ők a jóságukért bühődnek másokkal szemben, szintén meg fogják tagadni a felértékelt járandóságokat, amivel meg a lelkész lesz megcsonkítva, vagy pedig a végrehajtások utján kellemetlenségeknek kitéve. Sp ezért, tekintettel a gör. kátólikus egyháznál a koblinákat eltőrlő 290—920-sz. törvényre s tekintettel arra is, hogy , a . ref. .egyházak 60 százalékában szintén e törvényhez igazodnak a hívek, azt a kérést intézzük az iskolaügyi miniszter úrhoz, hogy a végrehajtási utasitás e kivételes járandóságoktól tekintsen el s a természetbeni járandóságokat illetőleg csak a stólára és föld jövedelmére szorítkozzék. üzemije parti — juogjexexnk a gi.ovt.iIsiJi.ox es riisiiiiisi'j.v.. orvoeok évkönyve és címtára. Rövid időn belül megjelenik magyar ég szlovák nyelven, Dzurányi László és Proppemé-Cékefi Hcrmin hírlapírók szerkesztésében a „5zlovenszköi és Podkarpalszká Ruszi Orvosok Évkönyve és Címtára1' egyenes folytatásaképp annak az orvor évkönyvnek és eimtárnak, amely évtizedeken keresztül szívesen látott vendégként rendszeresen bekopogtatott minden rendelőbe. Hosszú hónapok fáradságos és aprólékos előmunkálatai után kerül e kötet az orvosi kar. nyilvánossága elé s pótolhatatlan iértéket fog számára Jelenteni. A ,^zlovenszköi lés Podkarpalszká Ruszi Orvosok Évkönyve és C'mtára* az Orvosszövetség legteljesebb erkölcsi támogatásával készül s a legkitűnőbb szakemberek tartoznak munkatársai közé. A könyv lelkiismeretes statisztikai adataival, gazdag tartalmával felbecsülhetetlen értékes segítséget fog ayujtani úgy. a magángyakorlatot folytató, mint ■ hatósági, vagy a különféle egészségügyi intézmények szolgálatában á’ló orvosoknak tevékenységük minden vonatkozásában. Eligazít, felvilágosítást nyújt, tanácsot ad és egyformán eredményességgel tölti be a lelkiismeretes jogtáná- esos és fordító szerepét. Fölbecsűlhetetlen értékű történelmi műkincsénél loptak a bécsi egyetemen Eltűntek első Ferdinánd császár rektori és dékáni nyakláncai — igy tettest elfogtak Bécsi, február 12. A bécsi egyetemet ma éjszaka nagy csapás érte. Vakmerő kasszaln- rók elrabolták azokat a rektori és dékáni aranyláncokat, melyeket még I. Ferdinánd császár adományozott az egyetemnek. A tolvajok felrobbantották a kvesztura páncélszekrényeit, elraboltak körülbelül 7000 shilling készpénzt, de az értékpapírokat és betéti könyveket nem bántották. A tettesek valószínűleg már este az épületbe lopództak és hajnalban a hátsó front egy földszinti ablakán akartak elmenekülni. A szerencsés véletlen úgy akarta, hogy eg? rendőr éppen e vidéken cirkált, észrevette a menekülőket s az egyik tettest. Hermáim Kratochvil akadémiai festőt elfogta. Nála azonban csak 2000 shillinget találtak. mig a másik két tettes elmenekült a felbecsülhetetlen értékű történelmi műkincsekkel. Kratochvil állítólag nem is ismeri a másik két betörőt ö csak az „ügye!Ö“ szerepét játszotta. A másik két egyénnek egyelőre nyoma veszett.- ... • - r. ' -I Az orosz gárdatiszt s egy gazdag temesvári leány regénye A szil ők könyörtelenül kitaszították a szerelmes leányt A jólétből az ujpesti nyomortanyán át a kórházi ágy.g Budapest, február 12Csütörtökön az újpesti mentők kórházba szállították Kovács Anna háztartásbelit, aki megmérgezte magát. Állapota súlyos, de nem életveszélyes. A második öngyilkos kísérlet A szürke rerdőri hir mögött mélységes tragédia húzód k meg. Kovács Anna, aki egy dúsgazdag temesvári építész gyermeke, most másodszor kísérel meg öngyilkosságot. Soksok szenvedésen ment keresztül, mig a temesvári szülői ház jólétéből felkerült Újpestre, ahol újból öngyilkosságot kísérelt meg. A daliás orosz gárdatiszt A tragikus regény két évvel ezelőtt kezdődött meg. Két évvel ezelőtt Temesvárra jött egy orosz tiszti zenekar, amelynek tagja volt Bochovszky Alex volt gárdatíszt is. A fiatal leány beleszeretett a feltűnően szép férfiba, akinek szintén megtetszett a leány. Azonban Kovács Anna szülej hallani sem akartak arról, hogy leányuk az orosz gárdatiszthez menjen feleségük Kovács Anna eltűnik Szüleinek ez a megmásitathatatlan határozata mély nyomokat hagyott a fiatal leány kedélyén, és amikor az orosz tisztek eltávoztak Temesvárról, valósággal búskomorságba eseti Az orvosok ajánlatára a gazdag szülők Budapestre hozták leányukat, hogy a szórakozásban feledést nyerjen. Pesten történt azután, hegy egy szép napon Kovács Anna eltűnt szüleinek lakásáról. Egy levelet hagyott hátra, amelyben- ez állott: — Megtaláltam, akit szeretek, ak:t kerestem és akit ti nem tartottatok méltónak hozzám. visszautaztak Temesvárra és az engedetlen gyermeket kitagadták. A boldogság mámoros napjai Kovács Anna pedig Pesten a megtalált Bochovszky asszonya lett. Esténként ott ült a körúti vendéglőben, ahol férje működött a zenekarban. Boldog volt. A boldogságot azonban váratlanul megzavarta egy miniszteri rendelet, amely halálra Ítélte az orosz zenekarokat. A volt orosz gárdatiszt is állás nélkül máradt és a fiatalokhoz beköszöntött a nyomorúság, sokat nélkülöztek, sőt , az utóbbi időben úgyszólván éheztek is. A kétségbeesett férj ösz- szetett kézzel könyörgött feleségének, hogy megmaradt pénzükből utazzon vissza Temesvárra szüleihez, akik bizonyára meg fognál-: neki bocsátani Segít a mérés A fiatalasszony azonban hallani sem akart erről. Most elsején azután lakásukat, amelyet egy újpesti nyomortanyán vettek ki, felmon-, dották. A kétségbeesett fiatalasszony most arra a gondolatra, hogy nem csak kenyerük nem lesz, de még egy zug sem lesz, ahol lehajthatják fejüket, meg akarta mérgezni magát Az öngyilkossági kísérletet férje az utolsó pillanatban akadályozta meg, a kiöntött méreg igy is súlyos égési sebeket ejtett a fiatalasz- szony kezén. Mindketten a halált keresik A férj sem bírta most már tovább az emberfeletti szenvedéseket. Elrohant hazulról é® most csütörtökön az újpesti hid alól zúzott sebekkel szállították haza lakására- A fjata’asz- szony, aki ilyen állapotban látta hazaszállítani imádott férjét, újra a méreghez folyamodott Most a kórházból táviratoztak Temesvárakadni — s égy szép napim a tág éu><h,satotta állásából. Sylvia ekkor elhatározta, hogy színi pályára lép. Egyik sziuigazga.ótóx a másikig járt, de egyik a másik után utasította el. Végre is fölvették a Win- ter Garden Theatre kórusába, néhány hét múlva azonban innen ás elbocsátották. — Nincs elég csinos arca! —- így hangzott a megokolás. Sylvia ennek ellenére sem állott el tervétől, mintha csak sejtette volna, hogy jövendő boldogságát csak a színpadi deszkákon találhatja, meg és fölkereste a Midnighí Folies nevű kis orfeum igazgatóját Az orfeumban énekesnőként alkalmazták és a köznapi hangú kis énekesnő estéről- estére egy programszáinot töltött be. A regény megindul Múlt év október havában Ashley lord egy este néhány barátjával betévedt az orfeumba. Ilawkes Sylvia kisasszony megnyerte az ifjú lord -tetszés-ét, aki az előadás után táncra kérte az énekesnőt. Másnap ismét megjelent, harmadnap is, ötödnap is, végiguna'koz'a a műsort, de műsor, után táncra kérte Sylviát, aztán leült vele és hosszú, meghitt beszélgetést folytattak végig. így ment ez egy hónapig. Alikor egy este Antony lord angol határozottsággal megkérte Sylvia kezét— Legyen a feleségem, Sylvia. Nincs értelme, hogy továbbra is egymás nélkül éljünk. A kis énekesnő, az egykori maunequin, mielőtt igent mondott • volna, megrettenve nézett a főúri kérőre. : — Tudja-e, hogy a szülei kitagadják, ha engem feleségű! vesz? A lord konokul kitartott elhatározása mellett. —• Ám legyen. Huszonhat éves vagyok, a magam fejével gondolkodom, a magam lábán akarok megélni. A plébános táviraté zik a szülőknek Másnap betöltetlen maradt a Miduíght Folies egyik müsorszáma. Miss Sylvia Hawkens énekesnőé. A lord attól a pi'lanattól kezdve, hogy megkérte kezét, nem engedte többet fellépni és menyasszonyának tekintette. — Én nem akarom Sylviát titokban feleségül .venni, — mondotta barátainak, — az egész világ szemeláttára teszem ezt. Arisztokrata körökben természetesen hamarosan híre terjedt a készülő házasságnak. A sz'gora erkölcsű főúri körök visszahúzódtak a fiatal lordtól és: figyelmeztették szüléit A szülők azonban nem adtak hitelt a figyelmeztetésnek és boldogan szövögették terveiket fiuknak és a hercegkisasz- szonynak házasságáról. Shaftesbury gróf a mült hét végén ámulva fogadta barátai gratulációit, akik fía: házasságához gratuláltak. A gróf tudta, hogy fia^ még nem jutott ennyire a hercegkisasszony- nya! való barátságában s mosolyogva hántolta' el az üdvözléseket — Korai még a gratuláció, — mondta, — legföljebb ősszel, a nagy szezonban kerülhet erre a sor*... Ezzel hazautazott Wínborne-ban lévő birtokára. Harmadnapra a következő táviratot kanta W., Á, Waller plébánostól, az egyik londoni plébánia vezetőjétől, aki régi ismerősé a grófi famíliának: Ashley torának Sylvia Hawkens-sel való házassáakö 'éséhez az összes iratokat benyújtották hozzám, az iratok rendben vannak, holnap délelőtt fél 12 órára kénytelen voltam kitűzni az. esküvőt. Waller:' A grófné térdenállva könyörög fiának A szülők egyideig kerestették leányukat s miután ez a keresés hiábavalónak bizonyult, ra a szülőkhöz, hogy segítsenek nvomorban levő, halálhoz közelálló gyermekükön. Ashley lord, akibe egy hercegkisasszony volt szerelmes, feleségül vette Sylvia Hawkes énekesnőt A londoni arisztokrácia uj szenzációja — Az ’zga’mas és eredménytelen autóhajsza — Btaritzt mézeshetek, mózeshónapok, vagy mézesévek London, február 12. Egy távirati jelentés nyoanan néhány nappal ezelőtt megírtuk, hogy Anthonv Ashley lord, Saí- tesbury earl-jónek fia, feltűnést keltő, regényes házasságot kötött Sylvia Hawkes-sel, a Mddnight Folies dönti kis orfeum jelentéktelen hangú énekesnőjével. Ez a házasságkötés romantikus hátterével* a legszentimetntáfeabb operettezöwegét is meghazudtoló részleteivel olyan szenzációt keltett az előkelő angol társaságban és az alsóbb néposztályók- ban egyaránt, hogy ma, néhány nappal az esküvő után is, egyetlen beszédtémája a szjenzációéhes londoniaknak. Ashley lord, az angol arisztokrácia kedvence Antóhony Ashley lord a miult hónapban töltötte be huszonhatodik esztendejét. Az apja Saftesbury earlje, a legelőkelőbb angol nevek egyikének viselője, hatalmas birtokokkal, gyártelepekkel, vállalatokkal és gyarmati cukoriiitetvényekkel rendelkezik. Ennek a töméntelen vagyonnak Ashley lord az egyetlen örököse. A fiatal lord Etonban nevelkedett, ahol a katonai koBégiumot végezte el. Főiskolai tanulmányait Caimbridgeben fejezte be. Most szép szál fiatalember és a legutóbbi napokig az arisztokrata hölgyek kedvence voltA társaságban mindenki tudja, hogy’ egy her* oegkisasszony, aki anyai ágon a királyi családdal is rokonságban van, halálosan szerelmes Anthony lordba A szülők és a fiatal lord mindig a legnagyobb egyetértésben éltek egymással és Saftesbury gróf abban a hiszemben, hogy fia teljes bizalmát élvezi, két héttel ezelőtt egy nagyon előkelő klubban kijelentette, hogy fia nemsokára egy rangjához illő házasság révébe fog beevezui. A gróf természetesen a heroegkieasszonyna gondolt és nem Hawkes Sylvia orfeuménekíeenőra, akinek létezéséről az utóbbi napokig tud omása sem volt. Miss Sylvia Hawkes, az isteni termetű maunequin és a köznapi arcú és gyenge hangú énekesnő Miss Sylvia Hawkes jelenleg huszonnyoíoéves, tehát két évvel idősebb, mint főúri férje. Miss Sylvia nagyon' szerény, körülmények között pillantotta meg a napvilágot Apja Szabó volt és amítcor meghalt, a tizenötéves Sylvia tartotta el anyját és húgát. Egy nagyobb szabócég mann:equánk*'int alkalmazta e ilyen minőségben nagy sikerei voltak a fiatal leánynak. — Az arca egyáltalában nem szép — állapították meg a szabócég hölgymegrendelői —, de a termete isteni A hölgyek kíséretében lévő férfiak pedig a szakértők meggyőző hangján ismételték: — Isteni a termete ennek a lánynak, nincs több ilyen termet egész Európában! I>e miss Sylvia csakhamar hízásnak indult s termetének már Londonban is kezdett párja Shaftesbury gróf és grófné, noha késő éjszaka, volt, autóba u.tek és a soifőr teljes sebességgel rohant London felé. Reggel volt, mire a szülők Londonba érlek és egyenesen fiuk lakására hajtattak. Ashley lord már fenn volt, éppen reggelizett A pamlagon az esküvőre kikészített ruhái heverlek. A szülők heves szemrehányással illették An ony lordot, majd felszó itoífák, hogy álljon el elhatározásától. Mikor a lord hajthatatlan maradt, anyja letérdelt előtte és sirva könyörgött neki, hogy ne hozza, családjába a színésznőt, a mannequint. Ashley lord erre a világ legcsillapitóbb hangján kezdte magyarázni anyjának, hogy a színésznő épp oly uriieáuy lehet, mint bárki más. Tíz. óra felé a lord szelíden figyelmeztette szüle’t, hogy még teendői vannak és eltávozott lakásáról. A ké'ségbeesett szülők leverten kajtatlak a hotelbe. Az anyának még egy lehetőség jutott az eszébe. — Ha a fiú nem akar jobb belátásra térni, — sírta fuldokolva, — akkor talán megteszi ezt a leány! Ezzel a West Halkinstreet 16. számú házához hajtatott A regény befejeződik egy utolsó akadály után A házban óriási izgalom uralkodott, mi or a grófné autója odaéri. A házbeliek miss Sylvia esküvője mariján ünnepélyesen abbahagyták a munkát. A grófné inasával beküldte névjegyét miss Sylviéhoz. Ez akkor már a menyasszonyi ruhájában volt. — Végtelenül sajnálom, — szó’t az inashoz, — de most nem vagyok abban a helyzetben, hogy a grófnőt fogadhassam. A grófné nem tehetett est) ehet, urat a kiváncsiak sorából végignézni fia esküvőjét. A templomban hatalmas tömeg gyűlt össze: kis színházak kis színésznői és a szabócégek maimé quinei: a menyasszony egykori kantár-női Arisztokratát egyet sem lehetett látni. Miss Sylvia a bo’dog igen után, már mint újdonsült Ashley lordné, nevetve fordult az újságírók felé: — Most B!arri‘zba megyünk, — mondta. — Ott töltjük a mézesheteket. Illefve a mézeshóna- pokrt. Vagy éppenségge' a mézeséveket. A tömeg lelkeaip é'jenzeU és a nászutasok autója elrobogott
