Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-12 / 35. (1369.) szám

8

■RrecG3a*M\<sS^-Hnaj^

1927 február 12, gwwnbaf.

A Prágai Magyar Hírlap Vándorserlege

a szlovenszkói magyar bajnokság jutalma lesz

Intenzív munka a CsAF—MLSz intézőbizottságában — Útban a béke Pozsony és Kassa között — A Makkabea részvétele a pozsonyi bajnok Ságokban — A losonci kerület ügye

Pozsony, február 11.

(Saját tud<«sítónktól). A CsAF—MLSz pozsonyi központi bizottsága a közgyűlés óta a legnagyobb igyekezettel azon van, hogy ebben az esztendőben minél eredményesebb munkát fejthessen ki.

A központ már eddig is egy igazgatótanácsi és három intézőbizöttsági ülést tartott. A szövetség lelke, vagyis az intézőbizottság, következő tagokból áll: Leberfinger Frigyes tigyv. elnök, Nagy Dezső főmérnök, alelnök, Schurmann Imre titkár, Kőszeghy János szöv. pénztáros és Kohut Pál nemzetközi előadóból.

örömmel szögezhetjük le, hogy az intézőbizottság ezen összeállításában akcióképes, mivel valamennyi tagja régi kipróbált sportember, akikben kötelességérzés, szaktudás és sportszeretet él. Az intézőbizottság már eddig is hatalmas munkát végzett Átlag 30—30 ügyet elintéztek ülésenként A nevezetes és a közt érdeklő ügyek a következők voltak:

Kohut Pál nemzetközi előadó Bécsben járt és Meisl Hugó, az osztrák szövetség kapitányával tárgyalt válogatott mérkőzés tárgyában. A mérkőzést már tavaszra. tervezik és Pozsonyban fogják lejátszani. Erre vonatkozólag elvi megáPapodás jött létre,

Holota dr. országgyűlési képviselő, a szövetség alelnökének javaslata folytán, memorandumot készit a központ a városi vigalmi adó általányozása és szubvenció megszavazása érdekében és ezen memorandumot megküldi a kerületeknek,, illetve egyesületeknek azzal, hogy az esetleg szükséges adatokat, változtatásokat keresztülvezetve városuk tanácsának adják be,

A P. M. H. ezüstrándorserlegét a központ örömmel és köszönettel vette. A serleget az 1927/28. évi bajnoki idényre írja ki oly- formán, hogy ezentúl a bajnoki mérkőzések egyben a P. M. H. vándorserlegért Jognak folyni, vagyis kettős értékkel bírnak. ,

Nevezési dijat a központ a P. M. R.-serleg- mérkőzések után nem fog szedni, hogy ilyképpen az összes egyesületeknek a részvételre alkalom legyen adva. A serlegbizottság a központi intéző- bizottságból és a P. M. H. pozsonyi sporttudósitó- jából áll. A P. M. H. serlegszabályai azonosak a bajnokiakkal.

A prágai zsidó futbaííszövetség átiratban kérelmezte, hogy pozsonyi egyesülete, a Makkabea Sport Club a CsAF-MLSz pozsonyi kerületi bajnokságában résztvehessen. A kérelmet a pozsonyi kerületnek állásfoglalás céljából kiadták. Elvben a központ mellette van, hogy a Makkabea a pozsonyi magyar egyesületek keretén belül sportolhasson. — Az Érsekújvárt SE javasolja, hogy a pozsonyi kerületben ligamérkőzéseket nemzetiségre való tekintet nélkül játszanak. Az ÉSE az arányi 4 magyar, 1 cseh és 1 zsidó csapatban kívánja megállapítani. Miután az ügy a pozsonyi kerület illetékességébe tartozik, a javaslat pártolva áttételeit* a pozsonyi kerülethez.

Feuer Benő, a losonci kerület képviselője, a központnak egy vidéki bizottság felállítását javasolja. Tekintettel arra, hogy' erre vonatkozólag az alapszabályok nem rendelkeznek, a bizottság a jár vaslatpt nem pártolhatja. Ellenben javasolni fogja, hogy ha az illető kerület ügyeiről van szó, a megbízott képviselőt tanácskozási joggal meghívja az ülésre.

A losonci kerületre vonatkozólag megállapi- tást. nyert, hogy a Losonci AFC-nak a pozsonyi kerületbe való beosztása a vasúti összeköttetés kcdvezőtlensége miatt lehetetlen. A kerület székhelyének Rimaszombatra való áthelyezését a központ megkísérli. Ez ügyben Tömés dr.-al, a LAFC elnökével, valamint a rimaszombati egyesületekkel tárgyalások indulnak meg.

Az Ungvári TK ügyében a CsAF nem adott helyt a klub halasztó hatályú törlesztési kérelmének, sót meghagyta, hogy az UTK a legsúlyosabb szankciók terhe mellett fizessse meg vasúti tartozását

A birőküldés tárgyában a CsAF-MLSa felvilágosításért fog fordulni a CsAF-hoz, vájjon az egyesületek megállapodhatnak-e a bíró személye tárgyában és köteles-e ezt a biróküldő bizottság respektálni?

A kassai kerület részéről most érkezett be a felfüggesztett egyesületek első részletfizetése, aminek következménye lesz, hogy a központ jövő heti intézőbizöttsági ülésén a felfüggesztett kassai egyesületeknek visszaadja a játékjogát. Kivételt fog képezni csupán a Kassai SC, amely egyéb ügyek miatt van felfüggesztve.

A szövetség a kassai kerület ezen magatartásából örömmel állapítja meg, hogy Kassa a jövőben több jóindulatot akar a központ iránt tanúsítani. A központ mindenekelőtt Vargha kerületi előadó dicséretes fáradozását látja a béke szempontjából biztató jelnek. K—l.

A magyarok fölényes győzelmével végződött a bécsi kard vívó verseny

Bécs, febr. 11. A WAC jubiláns vivóversenyé- nek második napja: a kardvívás gyönyörii sportot hozott. Az egyes küzdelmek nívós asszőkat eredményeztek és a döntő partiek izgalmas harcokat hoztak. Mint már tegnap jelentettük, a kardvivó versenyek hősei a magyarok voltak» akik közül

hatan kerültek a döntőbe. Ide került a cseh Svor- csik, valamint egy-egy olasz, német és Uo'isndus vívó is. A nap hőse Petschauer Attila dr. volt, aki veretlenül került a döntőbe, ahol kilenc győzelemmel az első helyet vivta. kif magának. Mio Uk az olasz Bini lett 8 győzelemmel. 3. Garay János 7,

4. Casimir (német) 5, 5. De Young (hollan lu.) I,

6. Tóth, 7. Uhlyarik, 8. Mészáros (valamennyi magyar) és 9. Svorcsik (Csehszlovákia). A magyarok közül a lázasan szereplő Rády helyezeti étiül végzett, halott az elődöntőben az olasz Sárosait győzte le. A csehszlovák vivők közül még Junginann szereplése érdemel említést.

A verseny rendezése sok kívánni valót hagyott

maga után és főleg a tőrvívás eredményének egyoldalú eldöntése ellen adódott sok panasz.

Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Petschauer Attila dr., a bécsi nemzetközi vivó- verseny győztese ma este érkezik meg Budapestre, ahol klubja, a Nemzeti Vívó Club ünnepélyesen fogja fogadni. Petschauer győzelme annál inkább jelentős, mert a kiváló kondícióban levő Bini olasz bajnokot kétszer is legyőzte: először a döntőben, másodszor pedig az elsőségért vívott küzdelemben. Petschauer egyetlen vereségét a döntőben csak a szintén magyar Uhlyariktól szenvedte, aki ezzel a győzelmével a verseny hetedik helyezettje lett.

)( A zágrábi Gradjansky Málta szigetén a St. Georges-szel 3:3 arányban eldöntetlenül mérkőzött. Mind a három gólt Giller rúgta.

)( Az amerikai tennisz-ranglisla első l ily ét William Tildén foglalja le. Mögötte Harada (japán), Manuel Alfonso (spanyol) és William Jons- ton következnek. A listáról természetesen törölték a profivá vált Richardsot és Kinseyt. —- A női lista vezető helyén Malloryné-áll, utána miss Rian és Goss következnek. — Itt említjük meg, hogy' Tildén európai partnere a fiatal Hunter lesz.

)( Kiss Gyula, a budapesti MLSz szövetségi kapitánya ismét lemondott tisztségéről.

. fC&Z<2AZ Bűt Sí. .

Meg kell teremtem

a szlovenszkói magyar mezőgazdasági kamarákat

Az érdekképviselet két feladata: közgazdasági érdekvédelem és a mezőgazdaság fejlesztése — Fodor Jenőnek, a magyar nemzeti párt mezőgazdasági szakosztálya ügyvezető

elnökének előadása

II.

A porosz mezőgazdasági kamarák a kamarai illetéket a földadó-tisztajövedelem (kataszteri tiszta jövedelem) arányában vetik ki. A törvény 19. §-a értelmében a kivetések a földadó tisztajövedelem fél százalékát rendszerint meg nem haladják. Csak rendkívüli esetekben, a miniszter jóváhagyásával eszközölhető magasabb kivetés. A kamarák kitűzött céljainak elérésére a kamarai illetékek természetesen nem elegendők. A kamarákat maga az állam is tetemes anyagi segélyezésben részesítette mindjárt megalakulásuktól kezdve.

Az 1906-ik évben, tehát a kamarák felállítása után 10 évre, a. 13 porosz kamarának 10,380.000 márka volt az összes bevétele s a bevételekből 2-9 millió volt az államsegély, 670.000 márkát kaptak a tartományi alapokból, 118.000 a járási és 93.000 az egyéb alapokból. A kamarák saját bevételei 6.51 millió márkára rúgtak, ebből az 1906. évi kivetések összege, tehát a kamarai illeték, 1.76’ millió márka, a többi, tehát körülbelül 4.5 millió márkát a kamarai üzemek jövedelmezték.

Érdekes egy rövid pillantást vetnünk a kamarák évi kiadásaira. 1905. évben kiadtak a kamarák:

I. Tudományos és tanügyi célokra (mezőgazdasági kísérleti állomások), mezőgazdasági iskolák és tanfolyamok stb. 2,822.891 márkát.

II. Állategészségügyi célokra 751.911 márkát.

III. Állattenyésztés melésére 2,277.453 márkát.

1. Lótenyésztés, lódijazások, tenyészállatok behozatala, csikó:ege}ők stb. 660.764 márkát.

2. Sza rv a smar hajén y észt é s előmozdítása, ál- latdijazásokra, bikaállomásokra, bikatartó szövetkezetekre, tenyészállatok behozatalára, borjule- gelők berendezésére és fentartására, tejelést ellenőrző egyesületek támogatására, törzskönyvelő egyesületekre, állattenyésztési oktatókra, kiállításokon való részvételekre 914.106 márkát.

3. Tejgazdaságra, tejgazdasági oktatókra, tej- gazdasági iskolákra, vajversenyekre stb. 267.086 márkát.

4. Az állattenyésztés egyéb ágazataira: sertés, juh, kecske, baromfitenyésztés, méhészet 435.495 márkát.

IV. Halászatra 60.292 márkát.

V. Erdőgazdaságra 127.639 márkát.

VI. Gyümölcsészet 296.642 márkát.

VII. Gazdasági egyesületek segélyezésére: Segélyek az egyesületkenek, művelési és trágyázás: kísérletek, vetőmagtermelési kísérletek, minta- gazdaságok, trágyatelepek stb. 2,069.466 márkát,

VIII. Igazgatásra 1,984.371 márkát.

Összkiadás: 10,390.668 márka.

Ezen számadatok nemcsak a porosz mezőgazdasági kamarák gyors fel virágozásáról tesznek tanúbizonyságot, de egyszersmint hűen élénk tárják azt a nagyszerű munkát is, amit a kamarák a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztése érdekében Poroszországban lefolytattak. Csak még egy momentumot akarok kiragadni a német mezőgazdaság működéséből, annak feltüntetésére, hogy az állat- tenyésztés milyen érzékenyen reagál az érdekében kifejtett munkára. Azokban a német tartományokban, ahol kamara működik, a sertésállomány

5—6 év alatt 30—85 százalékkal szaporodott, mig azok a tartományok, amelyek a kamarai intézményt nem vették be, csak 4—10 százalékos szaporodást tüntetnek fel. A felsorolt számok csak egyik német szövetséges államnak, Poroszországnak adatait tüntetik fel húsz évvel ezelőtti időből ... mit fejlődött azóta a mezőgazdasági érdek- képviselet s ennek folytán a mezőgazdaság egész Németországban? Nagyon hosszúra nyúlna előadásom anyaga, ha az egész németországi érdek- védelmi rendszert, ha csak nagy vonásokban is ismertetném, azért csak annak a megállapítására szorítkozom, hogy a német mezőgazdaság nagymérvű fejlődése, a gazdatársadalmi élet erős kiépítése azóta következett be, amióta a mezőgazdasági érdekképviselet törvényhozási utón, a kényszertársulás alapján fokozatosan életbeléptetett.

A németországi mezőgazdasági érdekvédelemnél még jobban érdekelhet minket a magyarországi érdekképviseletnek a mikénti megalkotása.

Az időközben meghúzott országhatár .nem változtatta meg a gazdálkodásra lényegesen befolyással bíró természeti viszonyokat, hiába vagyunk ma a csehszlovák állam alkotó része,. Szíovenszkó mezőgazdasága ez oknál fogva sokkal jobban hasonlít a Magyarország, mint a történelmi országok, Cseh- és Morvaország mezőgazdaságához.

Amint tudjuk,

a békekötés után Magyarország sietett a

mezőgazdasági érdekképviseletet a kamarai rendszer alapján törvényhozási utón megvalósítani.

Az 1920. évi XIII. t-c. alkotta meg Magyarországon a törvényes mezőgazdasági, érdekképviseletek szervezetét. A törvény megalkotását nagyon hosszú és részletes tárgyalások előzték meg. Az 1889. évi XVIII. te. alapján szervezett első Önálló földmivelésügyi minisztériumtól kezdve úgyszólván állandóan földmivelésügyi kormányzati program volt a mezőg. érdekképviselet szervezése. Ter- vezgetéseknél, tanulmányozásoknál messzebb azonban igen sokáig nem jutottak. A kérdés legkomolyabb formában Pécsett 1907 szeptember 3-án és 4-én tartott VIII. országos gazdakongresszuson került először tárgyalásra. Ezen alkalommal a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége egy kész javaslatot terjesztett elő, a gazdaközenség álláspontja egyöntetűen azonban itt sem tudott kialakulni. A megegyezésnek legfőbb akadálya ez volt, hogy a vármegyei gazdasági egyesületek akkor még nem láttak egészen tisztán ebben a kérdésben s a legtöbb gazdasági egyesület a maga pozícióját féltette a kamaráktól s a legélesebb vita a felett folyt, hogy megyei vagy kerületi rendszer alapján szerveztessék-e meg az érdekképviselet. A mindenkori földmivelésügyi miniszterek a gazdatársadalom egyöntetű álláspontja nélkül nem akarták az érdekképviseletet törvényre emelni, majd a közbejött világháború akadályozta a további munkálatot, illetve odázta el a terv megvalósítását.

A mezőgazdasági törvényhozási érdekképviselet Magyarországon a kerületi kamarai rendszer alapján épült fel. A törvény a földmivelésügyi miniszter hatáskörébe utalja a kamarai székhelyek és működési területek megállapítását. Ez idő szerint öt kamara működik Magyarországon, felettük áll az Országos Mezőgazdasági Kamara.

A kamarák alsó tagozódását a megyei, járási és községi mezőgazdasági bizottságok alkotják.

A törvény az erdőgazdaságot nem öleli fel az érdekképviseletek keretében, ellenben a mezőgazdasági munkásságot igen. A törvényben gondoskodás van a tekintetben, hogy a kamarában és a bizottságokban a munkásság és a gazdálkodók megfelelő számarányban legyenek képviselve.

Az utóbbiak a birtokok nagysága szerint két csoportba vannak sorozva, a tiz holdon aluli, a

10--30 holdon, a 30—100 holdon és a 100 holdon felüli gazdálkodók exportjába. Mindén egyes csoport egyenlő számú tagot választ úgy a bizottságokba, mint a kamarákba. A törvény a kamaráknak bizonyos korlátok között adóztatási jogot ad. A kamarák önálló és független működése biztosításának szempontjából ez elengedhetetlenül szükséges is.

A kamarai illeték a törvény 48. §-a értelmében az állami földadó (bérlőknél kereseti adó) 4. százaléknál magasabb összegben nem vethető ki.

A kamarák feladatát a 34. § a következőkben jelöli meg:

A mezőgazdasági kamarák feladata egyfelől az, hogy

a mezőgazdaság fejlesztése körül segítségére legyenek a kormányzatnak és a földmivelésügyi igazgatásnak, másfelől pedig, hogy az ország közgazdaságában és társadalmában előmozdítsák és képviseljék a mezőgazdaság, a birtokosok és mezőgazdasági munkások egyetemes érdekeit. Kötelességük tehát állandóan figyelemmel kísérni, tanulmányozni és feltárni területükön mindazokat a jelenségeket, amelyek az ottani merő- gazdasági termeléssel és az ott élő mezőgazdasági lakosság helyzetével összefüggenek. Feladatuk továbbá, hogy megfigyeléseik alapján megjelöljék területükön a birtokmegoszlásnak azt az alakulását, a gazdálkodásnak azokat az irányait és módjait, amelyektől a termelésben legtöbb eredmény és a mezőgazdasági lakosság minden rétegében legkedvezőbb helyzet várható.

Figyelemmel kell kisérniök más közgazdasági ágak, nevezetesen áz ipar, kereskedelem, közlekedés, pénzügyi és vámpolitika fejlődését és a kamara területéhez tartozó vidék termelésére és mezőgazdasági helyzetére gyakorolt kihatásait. A tapasztalatokhoz képest szükség szerint megfelelő társadalmi, közigazgatási, kormányzati és törvényhozási intézkedéseket javasolhatnak, vagy pedig saját hatáskörüliben a termelés helyes szervezésére és egyáltalán a gazdálkodás eredményességéneit emelésére megfelelő intézményeket, berendezéseket létesíthetnek és fentarthatnak.

Amint előbb említettem, a kamarai törvényt 1920. évben alkották Magyarországon. Az akkori idők zilált pénzügyi és gazdasági viszonyai nem engedték meg, hogy a törvényt azonnal a legteljesebb mértékben végre is hajtsák, mert a kamarák' csak az 1922. évben, az Országos Mezőgazdasági Kamara pedig csak az 1923. év elején alakulhatott meg. Ha azonban az Országos Mezőgazdasági Kamarának az 1926. évi május hó 28-ild közgyűlés elé terjesztett évi jelentését áttanulmányozhatjuk, konstatálhatjuk, hogy' az egyes kamarák már rövid működésük tartama alatt is igen sok életre való eszmét valósítottak meg a gazdaság fejlesztése érdekében.

A Felgődunániuli Mezőgazdasági Kamara főleg az állattenyésztés emelése céljából lé-esitett igen sok hasznos intézményt. A körzet állattenyésztésének fejlesztésére egy nagyszabású, egységes programot dolgozott ki. Tovább fejleszti a Fejérmegyei Szarvasmarha Tenyésztő Egyesületet, Mosonmegye népies tenyészetéi megalakítja a Pápavidéki Állattenyésztő Egyesületet és a Pápavidéki. Tejszövetkezetet. a Győr és Győrvidéki Szarvasmarhatenyésztő Egyesületet, szervezi a lótenyésztést.

A növénytermelés terén terjeszti a nemesitett v^tömagvakat, kisgazdáknál 162 helyen állít be termelési kísérletet. A cukorrépatermelők védelmére megszervezte a Cukorrépa Termelési Bizottságot.

Agrokémiai osztályának laboratóriumában külön speciális képzettséggel rendelkező vegyész- mérnökök végzik a talajvizsgálatot és a külső kísérleteket. Eddig 37 gazdaság vette igénybe ez osztály működését.

A gyümölcstermelést faiskolák létesítésével mozdítja elő. Adóügyi és számtaríási osztályt létesített. A várrpegyék székhelyein külön adóügyi tanácsadó-irodákat létesített.

Az alsódunántuli kamara életre hívta a Baranya-, Somogy- és Tolnavármegyei Bonyhád, Szí- mentali Tájfajta Tenyésztő Egyesületeket, számos állatkiállitást és díjazást rendezett.

A juhászat fejlesztése céljából a kiváló tenyészetek kosait törzskönyvezteti. A közlegelők javítását előmozdítja. Tanulmányi kirándulásokat rendezett és szakelőadásokat tartott. A gazdaközönséggel való érintkezést hiv'atalos lapja, a „Dunántúli Szántóvetö“ utján ápolja.

A Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara egyik legfőbb törekvése volt kiemelni a gazdatársadalmat a nemtörődömségből és felkelteni benne az érdeklődést a szervezett társadalmi munka iráni. Miskolc mellett nagy nemesítő telepet létesített. Megalakította a Tiszajobbpart Cukorrépa Termelők Szövetségét, Tájfajta lótenyésztő egyesületeket létesített Megszervezte az Abaujmegyei Juhtenyésztő Szövetkezetei a juhsajt közös feldolgozására és értékesítésére.

A Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara három állandó jellegű téli gazdasági iskolát létesített,, amelyekben 16—26 év közötti gazdák nyernek négy téli hónap alatt oktatást. Több helyen rendezett 6—8 hónapos tanfolyamokat. Az alföld fásítása érdekében hathatósan közreműködött. A zöldség- é3 baromfiértékesitést hathatósan előmozdította.

A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara vetőburgonya-vásárt és kertészeti kiállítást rendezett. Állandóan munkálkodik a cséplési szemveszteségek elhárításán, kísérletek során sikerült egy alkalmas szerkezettel az eddigi 2 százalékos szemveszteséget egy és' fél százalékra redukálni. Szervezett egy mezőgazdasági gépészeti vándoriskolát. Debrecenben gyümölcskeríészeti lanfo’yamot rendezett. Juhtenyésztési kiállítást és tenyészjuhvásárt rendezeti melyre 808 állat hajtatott fel. Igyekezett kerületében a mezőgazdasági munkabérek egységes kialakulását előmozdítani.

A magántisztviselők jövedelmi adója

Szlovenszkó, február 11.

(Saját tudósítónktól.) A pozsonyi vezér- pénzügyigazgatóság utasítására e napokban szigorú adóintéseket kézbehitettek az egész; vonalon a hátralékos adófizetőknek. A különbeni végrehajtással fenyegetőző adóintések természetesen a magántisztviselőket sem kerülték el, olyannyira, hogy érthetetlen módon mindazok kapták adóintéseket, akik az 1926 április 22-én kelt 80689-926. III. 9. a. számú pénz-