Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)

1927-02-01 / 25. (1359.) szám

Nyílt levél Hlinka Andráshoz Irta: Korláih Endre dr nemzetgyűlési képviselő I. (Bevezető rész, amit mint szlcvemszkói adófizető magvar irok.) Főtisztelendő Uram! Tisztelője vagyok önnek. Nem a papnak kijáró hivatalos illem mondatja ezt velem. Tisztelem Önben a ma­gyarral évszázadokon keresztül jóban-rossz- ban osztozó szlovák nép ősz patriarcháiát, ki népe szabadságáért küzdött magvarral, cseh- j vei egyaránt. Küzdött akkor is, amikor az j szabadnak érezte magát, mert ön még sza- i baclabbá, még boldogabbá akarta tenni. Küz­dött a saját hite szerint, talán sokszor népe akarata ellenére is, fanatizmussal. Megér­tem, méltánylom és tisztelem Önt, még ak­kor is, hogy tudom Önről, — hiszen nem csi­nált titkot belőle, — hogv magyarellenes. Nem veszem öntől rossznéven, mert fanati­kus lelke sokat, nagyon sokat szenvedhetett talán a magvar hatóságoktól, kormányoktól s talán még saját népétől is, amely ma feltét­lenül szegényebb, mint azelőtt volt. Tiszte­lem önt, mert 1918 után rövidesen megis­merte a népét fenyegető még nagyobb ve­szélyt s nem félt azt kimondani .és ismét.küz­dött a cseh testvér ellen népe szabadságáért, autonómiájáért s a felszabadítás eredménye­képpen elvesztett kenyeréért. Mi magvarok:szintén elvesztettük sza­badságunkat. kenyerünket hazánkkal együtt. Szivvel-létekkel állottunk az Ön autonómista politikája mellé, mert attól legalább szabad­ságunkat és kenyerünket reméltük. Ezért a na.gv tisztelet, mely bennünk s bennem él ön iránt. Nem vettem tragikusan az Ön ma- gyarellenességét sem. mert tudtam, tapasz­taltam — hisz magam, is szlovákajku község­ben élek, — hogv népe úgysem gyűlöl, mert sohasem látta ellenségét, de igenis évszáza­dokon keresztül i óba r átlát érezte a magyar­ban, Főtisztelendő Uram! Ön most azt hir­deti. hogv kiharcolta népének az autonómiát, a szabadságot és kenyeret. Én nem úgy lá­tom, sőt — hitem szerint — eltemette azt. De nem vitatkozom most efelett, mig nem isme­rem a részleteit az úgynevezett közigazgatási reformnak. Most még csak érzésekről, benyo­másokról beszélhetek s látom, hogv nincs va­lami rendjén. Az Ön régi harcos társai, Ju- riga. Tornánek súlyos lekicsinyléssel nyilat­koznak arról s a kassai nagygyűlés szónokai osak ugv tudták közönségüket kielégíteni, hogy — dacára annak, hogv a csehszlovák kormányban benn vannak — „ki a csehek­kel, le a csehekkel" jelszavakkal folytatták eddigi ellenzéki politikájukat. Főtisztelendő Uram! Hi.gyje el. igy nem is lehet a dolog rendjén. Önök közül az egyik Szlovenszkó Locarnójáról beszél, a má­sik s Ön is, teletüdővel kiáltja: „Szloven­szkó a szlovákoké, Ruszinszkó a ruszinoké". Ugyanakkor a magyarokra ráparancsol, hogy ezután Rózsahegy felé s ne Prága felé orientálódjanak. Rám legalább, aki szemé­lyesen is hallottam e jelszavakat öntől, ezt a véleményt eredményezi bennem az önök vi­selkedése. Nem gondolja. Főtisztélendő Uram. hogy tulkoraiak ezek az imperialista kijelenté­sek!? Én nagyon kérem, hogy most ne azon vitatkozzunk, hogv kié Szlovenszkó vagy Ru­szinszkó, mert csak annvi bizonyos, hogy több, mirrt ezer évig volt a magvaroké, a szlovákokkal, a ruszinokkal és a németekkel együtt és most nvolc évig volt a cseheké, vagy — hogvis mondjam — a csehszlováko­ké. De ha tovább vitatkozunk afölött, hogy melyik nemzet orientálódiék a másik felé, akkor továbbra is a cseheké lesz s nem lesz sem a szlovákoké, sem a ruszinoké, sem a magyaroké. Fé’re ezért a magyargyűlő1 öttel, Főtisztelendő Uram s orientálódjunk egymás Hindiafihurg skarats újra gsröa Graef, a nemzeti párti sgaiságll^yminiszter kénytelen visszavonulni FSSkéboretiés a nemzeti pártban — Ma es!e megtörténik a kinevezés Berlin, január 31. A német nemzeti párt­ban óriási megbotránkozást keltett, hogy Hindenburg birodalmi elnök nem volt haj­landó igazságügyminiszterré kinevezni Graef- Thüringen képviselőt, a frakció legszélsősé­gesebb elemeinek egyikét. A Deutsche Zei­tung, amely a nemzeti párt fajvédő elemei­nek állá:v„ntját képviseli, az elnök magatar­tását a nemzeti párt nyílt brüszkirozásának nevezi és kijelenti, hogy ezt az „erőpróbát" a párt valóban nem bírhatja már el. Graef el- ufásításából a párt kénytelen lesz levonni a következtetést és megtagadni az együttműkö­dést a polgári koalícióval. A lényegesen mér­sékeltebb Deutsche Tageszeitung szintén úgy véli, hogy a frakció ma délután 5 órai ülésén aligha hoz olyan határozatot, amely a túlsókat követelő centrumírakciót vagy Hindenburg köztársasági elnököt kielégítené. Az általános vélemény e sajtóhangok da­cára föltétlenül hisz abban, hogy a nemzeti párt végül is meghódol Hindenburg akarata előtt ér v’ísíiiToaja Gra ságügyminiszterjelölt személye miatt a párt aligha dobja oda a nagynehezen kivívott ha­talmat, mely végre kormányra juttatja az oly régóta ellenzékieskedő nemzetieket Viszont Hindenburg és a centrum nem engednek és inkább szélnek eresztik az egész polgári koa­líciót. Az első minisztertanács Berlin, január 31. A csonka német kor­mány ma délelőtt tartotta meg első kabinet- tanácskozását A napirenden azok a jelenté­sek szerepeltek, amelyeket a párisi lefegy­verzési konferencia német megbízottai küld­tek Berlinbe. A kormánynyilatkozat megszö­vegezését csak csütörtökön kezdik meg, mert megvárják, amig a kormány teljessé válik. A két utolsó miniszter (a beliigy- és az igazság- < ügyminisztor) kinevezése beavatott körök: szerint még ma megtörténik. A ma délutáni nemzetipárti frakcióülésen ugyan a képvise­lők nagy része hevesen fog tiltakozni a többi koalíciós párt „erőszakoskodásai" miatt, mely- lyel lehetetlenné tették Graef kinevezését, végül azonban valósziniileg egy más szemé­lyiség delegálásában egyeznek meg. A nem­zetiek valószínűleg több nevet terjesztenek a kancellár elé és Marx a ti -tár­gyaló megbízottakkal egyetértésben szabadon választhat az előterjesztett politikusak között. A megegyezés után Marx azonnal Hindcn- burghoz siet, aki még ma este kinevezi a hátralévő két minisztert. A köztársasági elnök az utolsó száz év kulíur- értékeiről Masaryk az utolsó száz év kulturóríékeiről — Az elnök nyilatkozata a Boheniia ünnepi számában rrága, január 31. A „Bohemia" szerkesztőjét fogadta Masaryk köztársasági elnök a lap száz éves fennállása al­kalmából és a szerkesztő egyes kérdéseire vála­szolva, az utolsó évszázadról, a szentimentalitás nélküli humaiwzimusról, hasonlóságról és an- tagonizmusról és a legnagyobb német férfiúról nyilatkozott. Az utolsó évszázad kultúrpolitikai esemé­nyeiről szólva kifejtette, hogy a „kultúrpolitikai" jelző nem elég határozott és evvel a körülhatá­rolással megállapítja, hogy az utolsó száz év legfontosabb eseménye a demokráciának az arisztokráciával szembeni megszervezése. Az összes polgári, szociális és irodalmi forra­dalmak ezt célozták, ha a demokrácia a szabad­ság és egyenjogúság eszméinek minden téren való konzekvens keresztülvitelét jelenti. Kulturális téren pedig az érzéktelcni,- tésnek a sebészeiben és általában az orvostudományban való bevezetése a leg­nagyobb esemény. A humanizmus eszméjét az elnök' minden szen- timentalizmils nélkül értelmezi. A humanizmus programja nem változik, csak a kereszt ül vit éli módozatok és az eszközök. Masáryk'í & nésneSek kormánybalépése a nemzeti ellenlétek kiegyenlítődésére vezet &z európai megtoéküíés mindenütt enyhíteni fogja a nemzetiségi harcit — CsetiszBovákia viszonya Németországhoz Becs, január 31. A Neues Wienes Jour­nal prágai tudósilója, Manfréd György dr. beszélgetést folytatott Masaryk köztársasági elnökkel. Az elnök többek között kijelentet­te. hogv a német minisztereknek a kormányba való belépése a nemzeti ellentétek belső kiegyenlítődésének kezdetét jelenti. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy egy történelmi processzusról vau szó. a múlt­ból a jövőbe való áttérésről, amelynél a ha­tás csak igen lassan lesz észrevehető. Kívá­natos volna, ha az összes német csoportok a lehető leggyorsabban együttműködésükkel az államkormányzattal járó felelősséget vál­lalnák. Azt hiszem — úgymond —, hogy a csehszlovák állam belpolitikai szenvedélyei­nek a pacifikálása az általános európai paci­fikálással elveszti majd aktualitását. a Németországhoz való viszonyt illeti. — mondotta Masaryk elnök — már régebben kijelentettem, hogv az csak korrekt lehet. Én pedig mondhatom, hogv barátságos. Elérkezett az az idő, amikor Európa va­lamennyi tisztességes embere arra törekszik, hogv argumentumokat meghallgassanak és eestleg becsületesen hagyják magukat meg­győz etni is. A németországi kormánykrizisről nem akart az elnök nyilatkozni, csupán kijelen­tette, hogv a müveit német nép bizonyára a demokratikus köztársaság mellett foglal ál­lást. Ezután a demokratizmusról és a parla­mentarizmusról nyilatkozott és rámutatott arra. hogv a világon nem egységes a parla­menti rendszer. A demokráciának is külön­böző formái vannak és ma csak a kialakulá­sának kezdetén áll. A szerkesztő ama kérdésére, hogy az elnök véleménye szerint a csehszlovák állam születése a humanizmust szolgálja-e, vágj' pedig a néme­tekkel fennálló antagonizmuet erősiti-e, Masaryk azt mondja, hogy a válasz a humanizmusról mondottakban bennerejlik. A cseh és a német nyelv sokban hasonlítanak egymáshoz, például mindkettőnél egyforma az akcentus. Ez igen fontos és rendkívül . meglepő. A két nép egyéb „hasonlóságaidról tudományosan még igen ke­veset tudunk. Két nagyon közelálló egyház közt nagy antagonizmus állhat fenn, sőt ez gyakran meg is történik és ez más területeken és más kategóriákban is elő szokott fordu’ni, de az an- tagonizmusok idővel alakjukat és tartalmukat megváltoztatják. Azután a legnagyobb német férfiúval foglalkoz­zon az elnök és számára ez Goethe. A Goethe—Bismarck féle antitézis lényegében ugyan helyes, de viszont oly ..szűk keretek közé szorult, hogy nem lehet kikötések nélkül elfo­gadni. A porosz reálpolitika elemeit úgy Goethé­nél, mint Kantnál megtaláljuk. Kantnál az etikai formalizmusban, Goethénél a upuvon is kifejlő- | dött egoizmusban. A „Faust" Philemon és Baucis jelenete a mondottakat megerősíti. Goethe azon­ban ott is, mint mindenütt, nagy ember, és nem fátyolozza el a jéllemtulajdonságait.' Arra az utolsó kérdésre, hogy az elnök meg van-e elégedve a csehszlovákiai hirlapirás ní­vójával, evvel a kérdéssel válaszolt: „ön hírlap­ink Meg van-e Ön, mint ilyen, elégedve?" Egész Európa megnyugodása az egyes országokban maga után fogja vonni a nemzeti ellentétek megszűnését, az érdekek mindinkább az állami élet gazda­sági és közigazgatási feladatai felé fognak irányulni. Nem szabad a régi ideológia frázi- sos díszét megújítani, hanem a civilizált em­beriség tényleges teljesítményét, amelyet a háború lerombolt. A háború előtti kulturális és gazdasági értékeket kell rekonstruálni. felé. a magvar a szlovák felé, a szlovák a magvar felé stb.. mert csak együtt leszünk képesek a valódi, hamisítatlan autonómiát, a szabadságot és a kenveret magunknak és né­pünknek biztosítani. Hiszen mirevaló ez a vita, mikor mi loiálisan a többségi elv alap- ián Szlovenszkónak szlovák, Ruszinszkónak A demokrácia nem jelenti az intelligen­ciának a gyengülését, hanem ellenkező­leg a legmagasabb tömegképzést és lehe­tővé teszi a tömeg kormányzását. Végül még a csehszlovákiai fascizm.usról is nyilatkozott Masaryk elnök. Kijelentette, hogv azt nem tartja veszélyesnek. A cseh nép iózanan gondolkodó, izig-vérig demokra­tikus és a fascista Gajda-affér csali a nem­zeti demokratapárt két irányának a belpoli­tikai ügye. ruszin iellegét úgyis magunktól is. parancs­szó nélkül is elismertük. Most ezekről csak ennyit! Végezzék el a szlovenszikói politikusok Önökkel. Van azon­ban az Ön nagy cikkének egy kijelentése, amit mi ruszinszkói politikusok szó nélkül nem hagyhatunk. Ma véget ér Németország katonai ellenőrzése Páris, január 31. Elérkezett a berlini ka toiiai ellenőrző bizottság elutazásának napja is. de a versaillesi lefegyverzési konferen­cián a német és a szövetságközi delegáltak még mindig nem tudták megegyezni. Ami még bátra van ,az a lerombolandó königs- bergi háborús művök számának megállapítá­sa. A nagyköveti konferencia ma délelőtt ülést tartott, délután pedig Versaillesbcn lesz az utolsó tárgyalás. Ha Versaillesben megegyeznek, akkor a nagykövetek tanácsa este újra összeül és meghozza a várva-várt döntést. Berlin, január 31. A szövetségközi ellen­őrző bizottság ma befejezi működését. Eluta­zásáról még ma értesíti egy hivatalos iratban a birodalmi kormányt. — A kölcsönös tisztelet és az egymást megértés szükséges az államok között. Ami BaBwamwii.. jk Mai számunk 1© ©Ic’íai ^ ^ ^ <1359) S2ám *Kedd 1 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, SzlovenSzkÓi es rUSZÍnSzkÓÍ ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága I!., Panska ulice negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: .. . 7 • ^ 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiado­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: politikai napilapja felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12'HI. — Te* havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURÁNY1 LÁSZLÓ F0RGACI1 GÉZA lefon:30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Prana

Next

/
Oldalképek
Tartalom