Prágai Magyar Hirlap, 1927. február (6. évfolyam, 25-48 / 1359-1382. szám)
1927-02-01 / 25. (1359.) szám
Nyílt levél Hlinka Andráshoz Irta: Korláih Endre dr nemzetgyűlési képviselő I. (Bevezető rész, amit mint szlcvemszkói adófizető magvar irok.) Főtisztelendő Uram! Tisztelője vagyok önnek. Nem a papnak kijáró hivatalos illem mondatja ezt velem. Tisztelem Önben a magyarral évszázadokon keresztül jóban-rossz- ban osztozó szlovák nép ősz patriarcháiát, ki népe szabadságáért küzdött magvarral, cseh- j vei egyaránt. Küzdött akkor is, amikor az j szabadnak érezte magát, mert ön még sza- i baclabbá, még boldogabbá akarta tenni. Küzdött a saját hite szerint, talán sokszor népe akarata ellenére is, fanatizmussal. Megértem, méltánylom és tisztelem Önt, még akkor is, hogy tudom Önről, — hiszen nem csinált titkot belőle, — hogv magyarellenes. Nem veszem öntől rossznéven, mert fanatikus lelke sokat, nagyon sokat szenvedhetett talán a magvar hatóságoktól, kormányoktól s talán még saját népétől is, amely ma feltétlenül szegényebb, mint azelőtt volt. Tisztelem önt, mert 1918 után rövidesen megismerte a népét fenyegető még nagyobb veszélyt s nem félt azt kimondani .és ismét.küzdött a cseh testvér ellen népe szabadságáért, autonómiájáért s a felszabadítás eredményeképpen elvesztett kenyeréért. Mi magvarok:szintén elvesztettük szabadságunkat. kenyerünket hazánkkal együtt. Szivvel-létekkel állottunk az Ön autonómista politikája mellé, mert attól legalább szabadságunkat és kenyerünket reméltük. Ezért a na.gv tisztelet, mely bennünk s bennem él ön iránt. Nem vettem tragikusan az Ön ma- gyarellenességét sem. mert tudtam, tapasztaltam — hisz magam, is szlovákajku községben élek, — hogv népe úgysem gyűlöl, mert sohasem látta ellenségét, de igenis évszázadokon keresztül i óba r átlát érezte a magyarban, Főtisztelendő Uram! Ön most azt hirdeti. hogv kiharcolta népének az autonómiát, a szabadságot és kenyeret. Én nem úgy látom, sőt — hitem szerint — eltemette azt. De nem vitatkozom most efelett, mig nem ismerem a részleteit az úgynevezett közigazgatási reformnak. Most még csak érzésekről, benyomásokról beszélhetek s látom, hogv nincs valami rendjén. Az Ön régi harcos társai, Ju- riga. Tornánek súlyos lekicsinyléssel nyilatkoznak arról s a kassai nagygyűlés szónokai osak ugv tudták közönségüket kielégíteni, hogy — dacára annak, hogv a csehszlovák kormányban benn vannak — „ki a csehekkel, le a csehekkel" jelszavakkal folytatták eddigi ellenzéki politikájukat. Főtisztelendő Uram! Hi.gyje el. igy nem is lehet a dolog rendjén. Önök közül az egyik Szlovenszkó Locarnójáról beszél, a másik s Ön is, teletüdővel kiáltja: „Szlovenszkó a szlovákoké, Ruszinszkó a ruszinoké". Ugyanakkor a magyarokra ráparancsol, hogy ezután Rózsahegy felé s ne Prága felé orientálódjanak. Rám legalább, aki személyesen is hallottam e jelszavakat öntől, ezt a véleményt eredményezi bennem az önök viselkedése. Nem gondolja. Főtisztélendő Uram. hogy tulkoraiak ezek az imperialista kijelentések!? Én nagyon kérem, hogy most ne azon vitatkozzunk, hogv kié Szlovenszkó vagy Ruszinszkó, mert csak annvi bizonyos, hogy több, mirrt ezer évig volt a magvaroké, a szlovákokkal, a ruszinokkal és a németekkel együtt és most nvolc évig volt a cseheké, vagy — hogvis mondjam — a csehszlovákoké. De ha tovább vitatkozunk afölött, hogy melyik nemzet orientálódiék a másik felé, akkor továbbra is a cseheké lesz s nem lesz sem a szlovákoké, sem a ruszinoké, sem a magyaroké. Fé’re ezért a magyargyűlő1 öttel, Főtisztelendő Uram s orientálódjunk egymás Hindiafihurg skarats újra gsröa Graef, a nemzeti párti sgaiságll^yminiszter kénytelen visszavonulni FSSkéboretiés a nemzeti pártban — Ma es!e megtörténik a kinevezés Berlin, január 31. A német nemzeti pártban óriási megbotránkozást keltett, hogy Hindenburg birodalmi elnök nem volt hajlandó igazságügyminiszterré kinevezni Graef- Thüringen képviselőt, a frakció legszélsőségesebb elemeinek egyikét. A Deutsche Zeitung, amely a nemzeti párt fajvédő elemeinek állá:v„ntját képviseli, az elnök magatartását a nemzeti párt nyílt brüszkirozásának nevezi és kijelenti, hogy ezt az „erőpróbát" a párt valóban nem bírhatja már el. Graef el- ufásításából a párt kénytelen lesz levonni a következtetést és megtagadni az együttműködést a polgári koalícióval. A lényegesen mérsékeltebb Deutsche Tageszeitung szintén úgy véli, hogy a frakció ma délután 5 órai ülésén aligha hoz olyan határozatot, amely a túlsókat követelő centrumírakciót vagy Hindenburg köztársasági elnököt kielégítené. Az általános vélemény e sajtóhangok dacára föltétlenül hisz abban, hogy a nemzeti párt végül is meghódol Hindenburg akarata előtt ér v’ísíiiToaja Gra ságügyminiszterjelölt személye miatt a párt aligha dobja oda a nagynehezen kivívott hatalmat, mely végre kormányra juttatja az oly régóta ellenzékieskedő nemzetieket Viszont Hindenburg és a centrum nem engednek és inkább szélnek eresztik az egész polgári koalíciót. Az első minisztertanács Berlin, január 31. A csonka német kormány ma délelőtt tartotta meg első kabinet- tanácskozását A napirenden azok a jelentések szerepeltek, amelyeket a párisi lefegyverzési konferencia német megbízottai küldtek Berlinbe. A kormánynyilatkozat megszövegezését csak csütörtökön kezdik meg, mert megvárják, amig a kormány teljessé válik. A két utolsó miniszter (a beliigy- és az igazság- < ügyminisztor) kinevezése beavatott körök: szerint még ma megtörténik. A ma délutáni nemzetipárti frakcióülésen ugyan a képviselők nagy része hevesen fog tiltakozni a többi koalíciós párt „erőszakoskodásai" miatt, mely- lyel lehetetlenné tették Graef kinevezését, végül azonban valósziniileg egy más személyiség delegálásában egyeznek meg. A nemzetiek valószínűleg több nevet terjesztenek a kancellár elé és Marx a ti -tárgyaló megbízottakkal egyetértésben szabadon választhat az előterjesztett politikusak között. A megegyezés után Marx azonnal Hindcn- burghoz siet, aki még ma este kinevezi a hátralévő két minisztert. A köztársasági elnök az utolsó száz év kulíur- értékeiről Masaryk az utolsó száz év kulturóríékeiről — Az elnök nyilatkozata a Boheniia ünnepi számában rrága, január 31. A „Bohemia" szerkesztőjét fogadta Masaryk köztársasági elnök a lap száz éves fennállása alkalmából és a szerkesztő egyes kérdéseire válaszolva, az utolsó évszázadról, a szentimentalitás nélküli humaiwzimusról, hasonlóságról és an- tagonizmusról és a legnagyobb német férfiúról nyilatkozott. Az utolsó évszázad kultúrpolitikai eseményeiről szólva kifejtette, hogy a „kultúrpolitikai" jelző nem elég határozott és evvel a körülhatárolással megállapítja, hogy az utolsó száz év legfontosabb eseménye a demokráciának az arisztokráciával szembeni megszervezése. Az összes polgári, szociális és irodalmi forradalmak ezt célozták, ha a demokrácia a szabadság és egyenjogúság eszméinek minden téren való konzekvens keresztülvitelét jelenti. Kulturális téren pedig az érzéktelcni,- tésnek a sebészeiben és általában az orvostudományban való bevezetése a legnagyobb esemény. A humanizmus eszméjét az elnök' minden szen- timentalizmils nélkül értelmezi. A humanizmus programja nem változik, csak a kereszt ül vit éli módozatok és az eszközök. Masáryk'í & nésneSek kormánybalépése a nemzeti ellenlétek kiegyenlítődésére vezet &z európai megtoéküíés mindenütt enyhíteni fogja a nemzetiségi harcit — CsetiszBovákia viszonya Németországhoz Becs, január 31. A Neues Wienes Journal prágai tudósilója, Manfréd György dr. beszélgetést folytatott Masaryk köztársasági elnökkel. Az elnök többek között kijelentette. hogv a német minisztereknek a kormányba való belépése a nemzeti ellentétek belső kiegyenlítődésének kezdetét jelenti. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy egy történelmi processzusról vau szó. a múltból a jövőbe való áttérésről, amelynél a hatás csak igen lassan lesz észrevehető. Kívánatos volna, ha az összes német csoportok a lehető leggyorsabban együttműködésükkel az államkormányzattal járó felelősséget vállalnák. Azt hiszem — úgymond —, hogy a csehszlovák állam belpolitikai szenvedélyeinek a pacifikálása az általános európai pacifikálással elveszti majd aktualitását. a Németországhoz való viszonyt illeti. — mondotta Masaryk elnök — már régebben kijelentettem, hogv az csak korrekt lehet. Én pedig mondhatom, hogv barátságos. Elérkezett az az idő, amikor Európa valamennyi tisztességes embere arra törekszik, hogv argumentumokat meghallgassanak és eestleg becsületesen hagyják magukat meggyőz etni is. A németországi kormánykrizisről nem akart az elnök nyilatkozni, csupán kijelentette, hogv a müveit német nép bizonyára a demokratikus köztársaság mellett foglal állást. Ezután a demokratizmusról és a parlamentarizmusról nyilatkozott és rámutatott arra. hogv a világon nem egységes a parlamenti rendszer. A demokráciának is különböző formái vannak és ma csak a kialakulásának kezdetén áll. A szerkesztő ama kérdésére, hogy az elnök véleménye szerint a csehszlovák állam születése a humanizmust szolgálja-e, vágj' pedig a németekkel fennálló antagonizmuet erősiti-e, Masaryk azt mondja, hogy a válasz a humanizmusról mondottakban bennerejlik. A cseh és a német nyelv sokban hasonlítanak egymáshoz, például mindkettőnél egyforma az akcentus. Ez igen fontos és rendkívül . meglepő. A két nép egyéb „hasonlóságaidról tudományosan még igen keveset tudunk. Két nagyon közelálló egyház közt nagy antagonizmus állhat fenn, sőt ez gyakran meg is történik és ez más területeken és más kategóriákban is elő szokott fordu’ni, de az an- tagonizmusok idővel alakjukat és tartalmukat megváltoztatják. Azután a legnagyobb német férfiúval foglalkozzon az elnök és számára ez Goethe. A Goethe—Bismarck féle antitézis lényegében ugyan helyes, de viszont oly ..szűk keretek közé szorult, hogy nem lehet kikötések nélkül elfogadni. A porosz reálpolitika elemeit úgy Goethénél, mint Kantnál megtaláljuk. Kantnál az etikai formalizmusban, Goethénél a upuvon is kifejlő- | dött egoizmusban. A „Faust" Philemon és Baucis jelenete a mondottakat megerősíti. Goethe azonban ott is, mint mindenütt, nagy ember, és nem fátyolozza el a jéllemtulajdonságait.' Arra az utolsó kérdésre, hogy az elnök meg van-e elégedve a csehszlovákiai hirlapirás nívójával, evvel a kérdéssel válaszolt: „ön hírlapink Meg van-e Ön, mint ilyen, elégedve?" Egész Európa megnyugodása az egyes országokban maga után fogja vonni a nemzeti ellentétek megszűnését, az érdekek mindinkább az állami élet gazdasági és közigazgatási feladatai felé fognak irányulni. Nem szabad a régi ideológia frázi- sos díszét megújítani, hanem a civilizált emberiség tényleges teljesítményét, amelyet a háború lerombolt. A háború előtti kulturális és gazdasági értékeket kell rekonstruálni. felé. a magvar a szlovák felé, a szlovák a magvar felé stb.. mert csak együtt leszünk képesek a valódi, hamisítatlan autonómiát, a szabadságot és a kenveret magunknak és népünknek biztosítani. Hiszen mirevaló ez a vita, mikor mi loiálisan a többségi elv alap- ián Szlovenszkónak szlovák, Ruszinszkónak A demokrácia nem jelenti az intelligenciának a gyengülését, hanem ellenkezőleg a legmagasabb tömegképzést és lehetővé teszi a tömeg kormányzását. Végül még a csehszlovákiai fascizm.usról is nyilatkozott Masaryk elnök. Kijelentette, hogv azt nem tartja veszélyesnek. A cseh nép iózanan gondolkodó, izig-vérig demokratikus és a fascista Gajda-affér csali a nemzeti demokratapárt két irányának a belpolitikai ügye. ruszin iellegét úgyis magunktól is. parancsszó nélkül is elismertük. Most ezekről csak ennyit! Végezzék el a szlovenszikói politikusok Önökkel. Van azonban az Ön nagy cikkének egy kijelentése, amit mi ruszinszkói politikusok szó nélkül nem hagyhatunk. Ma véget ér Németország katonai ellenőrzése Páris, január 31. Elérkezett a berlini ka toiiai ellenőrző bizottság elutazásának napja is. de a versaillesi lefegyverzési konferencián a német és a szövetságközi delegáltak még mindig nem tudták megegyezni. Ami még bátra van ,az a lerombolandó königs- bergi háborús művök számának megállapítása. A nagyköveti konferencia ma délelőtt ülést tartott, délután pedig Versaillesbcn lesz az utolsó tárgyalás. Ha Versaillesben megegyeznek, akkor a nagykövetek tanácsa este újra összeül és meghozza a várva-várt döntést. Berlin, január 31. A szövetségközi ellenőrző bizottság ma befejezi működését. Elutazásáról még ma értesíti egy hivatalos iratban a birodalmi kormányt. — A kölcsönös tisztelet és az egymást megértés szükséges az államok között. Ami BaBwamwii.. jk Mai számunk 1© ©Ic’íai ^ ^ ^ <1359) S2ám *Kedd 1 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, SzlovenSzkÓi es rUSZÍnSzkÓÍ ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága I!., Panska ulice negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: .. . 7 • ^ 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiadoévente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: politikai napilapja felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská ul 12'HI. — Te* havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke DZURÁNY1 LÁSZLÓ F0RGACI1 GÉZA lefon:30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Prana
