Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)
1927-01-12 / 8. (1342.) szám
J127 január 12, sroráa. 9-BRWIfll-MAfifeARHnttiAB J^z^yzfiA^Ácn , Ruszinszkó iparosainak és kereskedőinek kongresszusa Munkácson tusziiiőzkói vegye® ipartár»uLaü«k kongresszusa — ii adó, a szociális biztosítás, az állami mán* kák 6* a szövetscgailakiiis kérdései Maakác*, január 11. A munkácsi vegyem tpartársuuüt elnökségének Jtezdemönyeztósúre a ruaniMBkói vegye* iportár- sulotok országos kongresszust tartottak január -ö-cn Munkácson. A kongresszuson telje* számban Mp viseltették magúkat a ruszirn«jkói vegye* aportáreulatok. Képviseltette magát a kawai ka* mára s az országos muntohbi/ztosüó pénztár- A ru- sznnszkói képviselők közül Gőte kommunista kép* viselő jelent meg, Volooin Ágoston levélben mán* tét1!* ki magát, Egry Ferenc és Korláth Endre dl. magyar nemző ti párti törvényhozók levélheti üdvözölték a kongresszust, Sajnálva, hogy személyesen nem jelenhettek meg nagyíon‘oesdgu él-foglaltságuk miatt, előre is kijelentve a són bon, hogy az őslakos iparos <5* kereskedő társadVonvnnk rendelkezésükre állanak, képviseletülkre R. Vosáry Aladár munkácsi ügy* vezetőt kéitek fel és jelentettek be. Az ipartánsulatok delegált tagjainak száma meglökd ta a 120-af- Zsúfolásig tolt meg a munkácsi városháza nagyterme a delegáltakkal, továbbá az iparos- és keresk<’dŐot7fály érdeklődő tagjaival. A felszólalók mindegyike az általános elkeseredésnek, a keresi!*- é* ipa rost á.-sadnlun ralim talán eérelméro0'*". a ‘rengeteg panasznak és jajnak adott kifejezést, '"'vn lett hivata-osan meg- álíapitva a kocgresssusxj, de ba összegezzük a dolgokat, bizony mindennek okán! a Ruszinszkóban uralkodó karményzati politika, az őslakosság minden rétegének elnyomása vi.lt mondható. ? Délelőtt ti* órakor csehül Csodiik Miisió8 trasztti társulati főnök, n agyarul Klein István (msjufcácsi társulati főnők nyitotta meg a tcongresz- eaxuti- Ez utőbbi megnyitójában rámutatott arra * rengeteg sérelemre, amelyben a niiainszkói Iparos- és bereeikedőoszltályr.ak része van é* ;i~ra * mérhetetlen nyomorra, amwyöera főként a rur rafnrakói iparosság él — Krelsfietr. Géza ungvári főnők indítványára a kongresszus elnökévé Klein István* választották meg Spiegel ír. alpolgármester Munkáé* «4ro* nevében üdvözölte a Icoogreaswust Gáti dr. íámutát árra, hogy Rwmirasstkóban az elnyomó * kományr^Mtitot miau , a kérwflcedő* 6$ ; Speroeosítály elprohatar'á’.izáló.ltk, a* Makó* *ár~ mdalhni osztályok között megszűnik a társadalmi elkülönülés. A* őslakos iparos és kereskedő nem kap állami munkát H megrendelést, a határok zárt volta miatt nincs piac, összehasonlítja * hábern előtti állapotokat a mostaniakkal és qviltan mondta, hegy akkor más, jobb volt a helyzet. Az állam támogatta az ipart és kereskedelmei állami munkákkal és rendelésetekéi, a kisipart gépekkel segítette. Most ez mind megszűnt a. csel sovinizmus miatt s a kongresszus min len *ö?ok- -vóeémek oda kell iránytűd, Hogy a gazdasági -lé- peqj itt az idevalók érv -nvasiH 1 en ek. Linrbach Emánuel beregszászi df’u'eti főnök fidvfjrld a kongresszust é* bátran . ki: i% áflamhatalomnak is érdeke, hogy ne menjen tönkre a kiaíraros- és kiskereskedőosztaly. Föbtessy Gyűli a Kurtyák-párt és Kurtyák képviselő nevében üdvözli a kongresszust. Hasonló értelemben tsróM fel a magyar nemzeti párt nevében R. Vo- Záry Aladár. Bottenstein nagyszblilőei társulati főnök támadja a kongresszus összehívóit óa rendezőit. Azt mondja, puccsszerűen kezükbe akarják ragadni a kezdeményezők a vezetést, hogy -egyesek uj állá* sokat, uj fizetéseket szerezzenek maguknak. Bot- temstenra szavaira óriási vihar tör ki. a legkülönbözőbb és legdurvább kijelentések rönködnek feléje. A kormányzóság és kormánypolitika bérera- céraek nevezik * ecyéni érdeken szószéi ójának mondják a körbefciáliások és a felsoőlalétk. Leleplezik azt a törekvését, amelynek főszószó-I'ója a asarolás miatt etiléit Zoltán Sándor állal szerkesztett, a nenysseHőei ipart ársuHt hivatalos lapjának mondott Egyetértés című hetilap. Az adóügyök Ezek után megkezdődött a® érdemleges tárgyalás, amelynek első pontja az adóügy volt. Berliovics Arthur beregszászi társulati titkár volt a kérdés hivatalos előadója. Rámutatott arra, hogy — mint a nemrég Prágában járt deputácrió esete mutatja. ■*■»-. a prágai kormányzó1 mennyire negligálja az adózói? megmozdulásait. Hangsúlyoz- mi, hogy az adó mmtti tönkremenés, amelyben nem ery embernek van része itt, egészen uj, szomorú jelenség, mert rór~n a nrvrvlórtartis igazságos és méVnyos volt ős senki sem ment tönkre megadóztatása miattlíagv baj, tuyvy a pénzügyi hatóságok hivatalnoki karának jórésze a legmeyobb rosízaftoralta! kezeli egyéni érvényesülése érdekében az adóügyeket. ....... Krcisler Géza elmondja a legutóbbi ruszin* szkói adótenufáciőzás történetét. Rámutat arra, hogy egyes városok meHelelő szervei, mint Be. regszász, Munkács egválfaliban nem támogatták sem anyaság, sem erkölcsileg az akciót. Rotten- ste:n r>e<iig g-t jelentette, hoerv Njgyss^l’ósön és körn-i-é^n nincsenek adósére,m''k. Prágában hatották, hogv eyv ruazta*T>ő5 d»putáóió. élén Guttmaao Emánuellel ast mondott* » pénzügy* minisztériumban, hogy Ruszinszkóban nincs adómorál. Ilyen kijelentések után nem csoda, ba Ru- szinszkót, illetve a ruszmszkóiak ügyét ellenszenvvel kezelik Prágában. Tiltakozik a Guttman- nak tumjdonitoft kijelentés ellen- Kéri, hogy a megindítóit akciót tegye magáévá a kongresszus és kérje fel a ruszinszkói összes törvényhozókat annak támogatására. Gáli képviselő éles szavakkal mutat rá a pénzügyi kormányzat hibáira, az őslakosság el* len irányuló törekvéseire. Bizonyítani tudja a kíméletlen s egyenlőtlen megadóztatást, mely kém- rendszerrel dolgozik. Ajánlja, hogy minden ru- szinszkői iparíársulat szervezzen egy adóiratot a sérelmek, panaszok összegyüj'ósére, feldolgozására, a társulati tagok tájékoztatására és segítésére. . R. Vozdry Aladár helyesli, ha a kongresszus támogatja a megindított akciót Mindenekelőtt azonban szükségesnek tartja, hogy a kongresz- szus visszautasítsa azt az állítólagos kijelentést, hogy Ruszinszkóban nincs adómorál. De ezen sem csodálkozna, mert a demoralizáld* nem az adózótól indult ki. Igen is demoralizdcióra vezethetnek azok a körülmények, melyek a pénzügyi halósi- gok részéről indullak ki. Adódemoralizáciőt szül az, ba sokat Ígérnek, de az ígéretek közül nem teljesedik egy sem, — ha a feleknek a pénzügyi hatóságokkal való megegyezését később maguk a megegyezést kötő hivatalnokok nem tartják be, — ha a pénzügyi hatóságokkal megállapodott kiküldötteket a tárgyalásokra nem hívják be, ha, — mint éppen Munkácson bizonyítható, — légből kapott horribilis összegekkel akarják megterhelni az adózókat, ha olyan egyénekkel dolgoznak az adókivetéseknél, mint dolgoztak az első időkben Munkácson- Nem fogadja el a pénzügyi hatóságoknak azt a megjegyzését, hogy a pénzügyi hivatalnokok még nem eléggé gyakorlottak és tájékozódottak, — erre csak azt lehet felelni, minek bocsátották el « régi, jól bevált, becsületes pénzügyi tisztviselőket? Az adózási bajok Ruszinszkóban az igazságtalan pénzbeváltással kezdődtek- Az « szülő oka Ru* sinszkó gazdasági nyomorúságának, meg az a rend széf, mely itt milliomosoknak vagy csalók- nák'tekint iá?, adózókat, mely egyetlen adóbevallást sém akar’ elfogadni igaznak- Javasolja, hogy * megindult akcióba vonják be Ruszinszkó összes törvényhozóit. Az ípartársulatok kiküldendő bizottsága üljön össze a törvényhozókkal rövid időn belül, azokkal tárgyalja le az adősérelmek ügyét és azoknak legyen kötelességük megfelelő módon eljárni. Javasolja, hogy az adóreform törvényjavaslata parlamenti tárgyalásának megkezdése előtt a tör* vényhozókkal közös értekezlet tartassák. Az adó* nyomorúság megszüntetésére indított munkában a képviselők között nem szabad különbségnek lenni akármilyen pártálláguak is, egyformán képviselniük kell a legnagyobb nyomorban lévő Ru* szinszkó érdekeit. Viharos éljenzés" követi a felszólalást, Radó hűsíti kiküldött melegen köszöni meg Gáti és Vo* záry felszólalását, mindkét felszólaló indítványát egyesíti és elfogadására ajánlja. A kongresszus az indítványokat egyhangúlag elfogadja. Egyhangú határozatot fogadtak el arra nézve is, hogy a kongresszus kívánja a forgalmi adó eltörlését s amennyiben azt magasabb állami pénzügyi érdéit nem engedi, követeli a forgalmi adónak a termelőnél való egy összegbeni pausa. rozását Vilkovszky dr. kamarai kiküldött értékes előadást tartott a segédkérdésről ai uj ipartör- vónnyel kapcsolatban. A WKvoiális biitositáa A betegsegélyző pénztárak és a szociális biztosítás ügyét nagy körvonalakban Berkovics Artúr ismertette. A kisiparos és kiskereskedő társadalom létérdeke parancsolja, hogy a polgári kormányzat megfelelőképpen módosítsa a szociális biztosítás törvényét. Kéri, hogy a kongresszus foglaljon á-lást a beregszászi munkásbiztositó pénztár visszaállítása érdekében. lichlenstein beregszászi kiküldött kéri a kongresszust, hogy a beregszásziak kérelmét a legteljesebb mértékben támogassa. Moskovics huszti kiküldött a legnagyobb elkeseredéssel mutatett rá arra, hogy milyen következményei vannak a szociális biztosítás törvénye életbeléptetésének: a pénztelenséget fokozza, a munkásnak javára nem váiik, a munkaadót üzem redukcióra kényszeríti. Speciálisan Ruszinszkóban a nyomornak egyik szülőoka. Felszólalását viharos helyeslés kiséri. Gáli képviselő elismeri jogosságát az elhangzó panaszoknak, a tiltakozásnak, mely a szó- ciális biztosítás törvényének mai végrehajtása ellen irányul. R. Vozáry Aladár: A szociális biztosítás törvénye ahelyett, hogy jót hozott vo'na, csak egy újabb adót és egy ujabb végrehajtót jelent. Nem biztosítja az érdekelt munkásság érdekeit és legalább is Ruszinszkóban egyenesen tőnkre teszi a kis'part, kiskereskedelmet- Ma az a helyzet, hfgy Ruszinszkóban a kisiparos és kiskereskedő is, ugyanúgy minden középtársadalmi osztály, úgyszólván csak ax adóra és a betegsegélyzőre kerés. Milliókat vesznek el a beteg- és szociális biztosítással a közönségtől. Nincs munka- nincs ákami megrendelés, melynek kerese tből az őslakos kisiparos a betegbiztosító illetékeket fizet- hetnó. A tönkrement kisiparos őslakó sehol sem talál elhelyezkedést. A szociális biztosítás gondoskodni akar éhbérrel a hatvan éven túli munkásról de nem gondoskodik arról, hogy r-iból éljen meg a munkás, a kisiparos és kiskereskedő hatvan éves koráig. Feltétlenül szükséges a szociális bizlosMás törvényének módosítása, ennek érdekében a törvényhozóknak kell eljárni. A módosításnál tekintettel kell lennie a polgári kormányzatnak a ruszinszkói speciális nehéz helyzetre, az Itteni kiskereskedő és kisiparos társadalomra. Követelni kell a munkásbiztositó pénztárak autonómiájának azonnali visszaállítisdi. Revízió alá kell venni a kormánybiztosok órájának minden intézkedését, mely főként cda irányult, hogy a pénztár régi, kifogástalanul dolgozó őslakos tisztviselőit elbocsássák s ezek helyére a szociáldemokrata párt kegvenceit helyezzék. Spracha István huszti kiküldött javaso’ja, hogy a rusy.lnszkói törvényhozók már is interveniáljanak abban az irányban, hogy a törvény módosításáig a szociális biztosítás illetékeinek végrehajtása felfüggesztessék, A kongresszus az előterjesztett javaslatokat egyhangúlag elfogadja. « Az állami munkák és száUitásck ügye Rónai dr. ungvári titkár igen részletes, alapos elaborátu-uot terjesztett be a ruszinszkói állami munkák ruszinszkóiak által való végrehajtása érdekében. Egyhangú határozattal elfogadták a 'következő követeléseket: 1. Az állami munkák pályázatai a helyi lapokban is közé teendők. 2. A pályázati hirdetmények az ipartársulatoknak megküldendők- 3. A pályázatok eldöntéséhez a társulatok képviselői meghívandók- 4 A döntések publikálandó!?. 5. A bon'.fikációs százalék Ruszinszkóban 5-ről 10-re emeltessék fel. 6. Az állami és szubvenciós nyomdák szüntettes- senek be- 7. Az átvett munkák dija 14 nap alatt folyősittassék. 8. A leszállított munkát azonnal fizessék ki. 9. Az utazók működése megszigorítva és rendezve légyenA SRÖrerfaég kérdése Kalrks József munkácsi titkár javaslatot tett arra nézve, hogy a ruszinszkói vegyes ipartár* sutátok alakítsanak önálló országos ruszinszkói szövetséget. Ennek elkészített alapszabálytervezetét is bemutatja. Kéri annak elfogadását és a szövetség megalakulásának kimondását. — Kreis- ler, Bergida, Berkovics, Limbach kiküldöttek azt hangoztatták, hogy a kongresszus erre nem jogosult. Ki kell dolgoztatni egy alapszabály tervezetet, azt felülbírálásra ' és esetleges módorátesra minden társulatnak meg kell küldeni, hogy a maga kebelében tárgyalja le x egy-ogv delegálttal képviselve jöjjön össze az ipar tár'álatoknak egy külön gyűlése a szövetség megalakítására vonatkozó tárgyalások befejezésire. A kongresszus ilyen értelemben hateiczott. Kreisler Géza szóvátes/i az Egyetértés cimü lap azon visszaélését, hogy a „podkarpatíka- rusi vegyes ipartársulatok hivatalos lapja" címet viseli. Felszólítja Rottenselnt, ki a lapnak társszerkeszfője, hogy a cím használatát haladéktalanul szüntesse be. A kongresszus Klein István javaslatára kimondotta, hogy amennyiben ezen fe’szólitásnak Rottenstein eleget nem tosr, rend- őrbatóságilag fognak ellene eljárni. A kongresszus délután tí órakor véget értA % os ztrák—cseh szlovák kereskedelmi tárává- lások. A csehszikyvák—osrtráik kereskedeüraii szerződés rewizfiójáit célzó tárgyalások hosszabb ideig fognak tartani, marat ahogy gondolták. Mindkét fél arra törekszik, hogy a tárgyalásokat március 1, tehát a szerződés felmondásának határideje előtt, befejezzék. Céltudatos mántavásári prorpaganda. Még újév előtt számtalan, az összes világnyelven megírt prospektust küldtek az ex- és importőrök cimeíre, amelyben a tavaszi prágai mintavásárra (március 20—§7.) felhívják figyelműiket. A kiadások pél- dányazámia 10.000—100.000 között mozog, az egyes nyelvek wilágjelentőségének megfelelően. Ezenfelül 26 nyelvein 50.000 plakát, vasúti plakát, egy félmillió levelezőlap és bélyeg, valamint levélpe- cséf és különleges prospektus került kiadásra. A saját propagandahelyek a® összes nagy európai mánia vásá ron filmben, rádióban é« sa ftóreklém- ban oda hatnak, hogy az 1927-es tavaszi mirata- váeár eredményét biztositeák. A prágai minfaTÓsári folyóirat uj kiadása. A Nemzetközi Kereskedelem és Ipar" cím alatt eddig megjelent kereskedelmi folyóirat eime az uj esztendőben „Világkereskedelem" lesz és félha- vonként fog meg,jelenni. Az első szám a következő tartalommal jelent meg: Georg Schioh': Mira- tavásárok. — Schuster W. dr.: Csehszlovákia ke- reskedefempolífjikai fejlődése. — Boháes V.: A világpiacon. — Járviner): Finnország kereskedelme és ipiTa. — A többi rovat a külkereskedelemmel, a prágai mintavásár szervezetével, könyvszemlével, valamint nagyobb üzemek analízisével foglalkozik és a szemle gazdagon van illusztrálva. Egy szám ára 80 fillér (külföldön 1.60) s mindenütt topható. Az évi előfizetés a belföldön 20, külföldön 40 korona. Szerkesztőség é$ kiadóhivatal Prága, VII., Veletrznii tdda A dunahajérás egyesítése. Münchenből jelentik: 1927 január elseje óta a bajor Lloyd. az Első Dunagőzhfijjóaási r.-t„ a Délnémet Dunngözihajó- zási r.-t és a Magvar Folyamk 'iózáai r.-i. között érdekmegegyezes áli fenn, amely elsősorban ezen üzemek racncmatizá’ásának, valamint a dunagözíha- józás jav'Sásának érdekeit szolgálja. Egyébként a társaságok egymástól továbbra js függetlenek maradnak, Novemberben visszafejlődött a gabona és a lisztbohozaíaJ. A cseh nagymalmok azövetnégöraek jelentése szerint nosxmibőrbeo a kenyérgabona behozatala 366.796 mm.rt tett ki az előző óvá 485-565 mm.-val szemben és az őrlemények 183.770 rnm.-t, a tavaly novemberi 400.824 mm.-val szemben. Novemberben a behozatal úgy búzában, mini roosban a múlt évvel szemben 1200 vagonnal csökkent és a liert):import is redukálódott, azonban 1925 novemberében a kisérő vámok aktiválásának előmurlcálntiaivnl foglalkoztok már, úgy, hogy a behozatal rendkívül magas volt. Novemberiben a liszt behozatal ítsszceen 1838 vagont tett ki, ebből 1726 vagon volt a buzakszt. 1S38 vagon csak valamivel csekélyebb, mint a havi átlag az első félév behozatalában (2070 vagon), anr'kor még nem voltak szilárd vámok- Ami a behozatal országokat illett, buzi lisztből Magyarországból 52.673, az Egyesült Államokból 9000, Hamburgon át 57.460, Kanadából 4422, Németországból 16.871, Romániából 18642 és Jugoszláviából 9973 méier- mázsát i importáltak. A búzaimport az első 11 hónapban li>3 millió mm. voM, az előző évi 147 millió mm.-val szemben, a rozisbehozntal 0.78 (1.53) millió mm. Az őrieménybehozata 1 januártól novemberig 2.11 mm.-t tett ki a tavalyi 2.95 millió mm.val szembenA Német Bank leszáltitorta a diszkontot. Berlin bői jelentik: A mai központi választmányi ülésen a diszkontot 6%-ról 5%-na csökkentettek, azaz egy százalékosai. A Német Bank elnöke ezt az im- töakedéet azml okolta meg, hogy a pénzpiacon a« utóbbi időben a kamatláb erősen csökkent és ez arra indította a Német Bank elnökségé*, hogy tekintettel ama törekvésére, hogy minél gyorsabban el akarja érni a háború előtti kamatlábat, a diszkontot leszállítsa. Eddig túlságosan igénybe vették a lombardhitelt, de a birodalmi bank azt. akarja elérni, hogy a bankok hitelszükségletüket inkább váJ/tébenyuj!ássál elégítsék ki. A bor és más has omló italok fnr\ptlmd adójának áfáiényezása. A pénzűgymir.ls®'LÓriu,iricak december 31-én kelt jelentése sz'er’imt a bor és must, valamint hasonló italok forgalmi . adója helyébe átalány lép és pedig általános átalány. Olyan Italok literjénél, amelyek után 80 fillér általános adót fizettek, 40 fillér és 25 fillér olyan italok literje után, amelyek után 40 fillér általános italadót fizettek. Az átalányt mindama esetekben be fogják hajtani, amelyekben az italodé ftoetése kötelező s ez utóbbival együtt fizetendő. A pezsgőnél 10% szalogpausálét állapítottak meg. Azokban az esetekben, amelyekben a gyárosok és nagykereskedők az általános italadót átalányösazégben fizetik meg, kötelesek egyszersmind a pausaMrro- zott forgalmi adót megfizetni, még pedig az általános adópausáléhoz hozzászámított 5%-os pótlék alakjában a második törvénycikk első paragrafusa alá tartozó italoknál és 6%>os pótlék alakjában a® első paragrafus második bekezdése aM eső italoknál (a® 1920 december 22-én kelt törvény alapján). Lengyelország belép » kőzépeurópei vaskaT- tellbe? Berlinből jelentik: Az első bécsi tanácskozások után a lengyel müvek egymás között folytattak tanácskozásokat, amelyek most már annyira előrehaladtak, hogy a középeorópai vas- müvekkel folytatott tárgyalásokat újra felvehetik. A lengyel müvek és a karteHiározott középeurópaf müvek között — hiir szerint, — a tárgyaMeoltnt a közeli napokban fel fogják venni. Nemrég felújították a lengyel vasmüvek kattowiitaj szindikátusát s ez alkalommal a lengyel vaeexpOTt póló:fikájának ujabb Irányelveit állapították meg. Jólérte- sült körökben számolnak áznál, hogy belátható időn belül sikerülni fog a lengyel müvekkel megegyezést teremteni és hogy Lengyelország a nemzetközi. acélikartellben is részt fog venni. Ha a lengyel müvek lemondanak a balkáni konkurnem- ciáról, ami most már várható, akkor számukra el len ért ókképpen a keleti piacokon és az észnki államokban nagyobb. fogyasztási területet fognak biztosítani. Egy ilyen megegyezés a közép európai müveknek, ei,fősorban a Rkmmmurányinak, Wiijt- kowitznak és Alpimennk nagy hasznára volna, mert ez a három mü eddig a balkáni piacon sokat szenvede*t a lengyel versenytől /TÓZÍDÉKj ^3ataiinBg'g.i‘i».|süm. Aiíii'-U'JBm. asi1 + A prágai terménytőzsdén ma élénk kereslet mellett erősebb kínálat is uralkodott. Belföldi gabonában a piac az eladóra nézve kedvezőtlenül alakult- Búza és rozs 2 koronával esett, zab ugyanilyen gyengüléssel, sem talált vevőre. Árpa erősen hanyatlott és 5—8 koronás veszteséget szenvedett. Tavaszra vásárolt tengeri szilárdabb, prompt áru változatlan Vörös lóhere és lucerna szilárd. Egyéb, áru változatlan4- Tartós sziláid irányzat a prágai értéktőzsdén. Az ipari részvények piacán emelkedtek: Sohamotte 80, Pozsonyi 'Kábel 35, Kol.ími Szesz és Cseh—'Mórra 30, Marscbtuer és Tejipar 25, Se!Mer 22, Berg és Hűtlen 15,; Földi, Bergmnno. Deli és Königshofer 10, RobMcosteletz és Nyuga.'oseh Szén 8, Prágai Vas és Aupsigj Vegyi, 6, Alpino Cseh Kereskedelmi és Riraghoffer 5, Egj'csü'lt Villany 4, Danek 3, Roifeau—Neud'eck 2. koronával. Estek: Schoeller és Nordbabra 20, Dux—Bodenbceh és Pileeni Sör 10, Solo 7, Prága—Dux és Briinni Gépvek 6, Skoda 4, Cseh Cukor 3, InwiaW és Eud- weisi Sör 2 koronával. A bankpiacon Zsivno 2, Agrarni és Laraderbank 1, Simák 3^. Dalbac-M Hitel 6, Kredtt, Ve-rkeürsbank, Merkúr és Bank- véréin 1 koronával emelkedtek. A beruházási p:a- con prómiumfcö'l'csön 2.25 koronával. 5.5^-os IV-ik 55, 4%-os póttárad ék 15. népszövetségi 10, konvertálható 5 fillérrel emelkedtek, nrg liszt kcOcsön, 3.5%-os IV-ik 25, forgalmi-beruházás'' 15, 4.5%-os IVttk 10 fillért vesztettok. Az exótapiacon js szá- lárd irányzat uralkodofik
