Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)
1927-01-13 / 9. (1343.) szám
' v Hal számunk 10 eftfal Vl'éVf ^ SZám <$“törtdk ,92^ J^l‘ár 13 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, /} szlovenszkói es rUSZÍnSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Prága II., Pan^ká uiice negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: 7V7 •/ 12, II. emelet. Telefon. ju311 Kiadoévente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOLltlKCLl TlCLpiLQpjQ Felelős szerkesztő: hivatal: Prága II., Panská u! <2/111. Tehavonta 34 Ke. E^yes szám ára 1'20 Ke DZURANY1 LÁSZLÓ F0RG.il II GLZA lefon:30311.-— Sürgönyeim: Hír.ap, .-'raha Franciaországban a nemzeti koncentráció végét jósolják A baloldali pártok ismét egységbe forrtak a kantorai elnök megválasztásánál — Buisson szocialista képviselő elnökké- választásának jelentősége — A Quotidien és az Éré Nouvelle szerint a kariéi föltámadt Felelősségünk tudatában... Irta ilj. Kooz-or Gyula mamzetgy. képviselő A íivaíivamibetes kiegyeziést követő évtizedekben a miagyar nemzet uiim/djobban eMvo- lodOk az alapos, alkotó politikai munkától s majdnem kizárólag az érzelmek által engedi ■vezettetni magát 'mindenben. Az érzelem lesz az ur az értelem felett. A „jobb ma egy veréb, amint holnap egy ituzck" örökigazságu (közönomdása helyett „mindén vagy semmi" les® a jelszó. A gazdasági és kulturális kérdések hát térbe szarulnalk, a közvélemény ezekről teljesen megfeledkezik, legfeljebb akkor jönnek szóba, ha azokat politikád .kívánságokkal kapcsolják össze; felélednek az elmúlt évszázadok .közjogi harcai s megszületik a „joigáisz nemzet", mely elkeseredett közjogi harcokba öli miniden erejét. N eunzeti szempontból tagadhatatlanul nagy értékű, de meg nem oldható, főképp közjogi kérdéseket úgy tekint, mintha egyediül ezek megvalósításén múlna léte vagy nemléte s nem fordít keltő gondot a nemzet gazdasági erőinek fejlesztésiére és megÖváisá- ra, szociális kérdések megoldására és a magyarság őserejét képező földművelő nép felemelésére. Ez a felfogás általánossá válik — a közvélemény szentében csak a közjogi küzdelmek bajnokai végeznek a nemzetre hasznos munkát — s olyannyira beidegződik az emberekbe, hagy még évtizedeken keresztül .is éreztetni'.fogja hatását s mindig szívesebben látja és inkább megbecsüli a közjogi programot, mint az alkotó munkát. A magyarságnak ezen irány felé való háj'ás ál jól ismerjük, tudjuk, hogy mindenki elölt sokkal kedvesebb, ha olyant mondanak éheid, amit szívesen hall, amit óhajt, c!e felelősségünk tudatában kötelességünknek tartjuk az élet valóságára még akkor is rámutatni, . ha azt sokan nem szívesen hallgatják. Nem elég folyton a magyarság ügyéről beszélni s tétlenül nézni, hogy pusztul annak minden értéke, de cselekedni keli! Nem elég egy bizonyos programot kidolgozni s annak nyomiáin haladni, bármi történjék is körülöttünk. Ez épp olyan lenne, mintha valaki Vág- eellyéről Tornácra a hídon akarna átmenni, sémikor figyelmeztetik, hegy a hidat elvitte a víz, azt mondaná, hogy azért is arra megyek, s rohanna a tajtékzó hullám okiba. ■ A magyar ■ nemzet már természeténél fogva hajlik érzelmi politikára, de igazán csak az szolgálja nemzetét,' akinek elég bátorsága van ezzel szemben az értelem politikájának útjára mutatni és rálépni. Számolni kell a körülményekkel, mert csak az adott viszonyok józan felfogása biztosíthat eredményes munkát.. Be ke'll hatolni a nép gondolkodásába és érzelem világába, meg kell ismerni és átérezni annak szükségleteit és kívánságait, igy megállapítani az egész nemzet érdekét szolgáló irányt s igy megkeresni azokat az utakat, melyek, ha kell, ha a szükség uvy parancsolja, kerülővel is, de a célhoz veretnek. Ne fordítsuk el fejünket a valóságtól! Állapítsuk meg, hegy a magyarságnak olyan értékei vannak veszendőiben, melyeket ha most meg nem ragad, egy-két év múlva már vi'sszaszerezhetetlenül elvesztek számára. Csák egyet említek, itt van például a föM- birtickneform végrehajtásának kérdése. Most lehetségesnek játszik egy a magyarságot kielégítő megoldást találni, de fcia ezt nem fce- jesváik.- úgy két év alatt ez a kérdés örökre elénléZteíeíit, holott a. magyarság igényeinek figyé tömbévé tele az egész nemzetre ta’án a lét kérdését jelenti. Hogyan mernénk tehát fel elös sé've l a mididen vagy semmi politikájáért vállalni? Páris, január 12. A francia szocialista párt a kamara tegnapi ülésén elnyerte a kamara elnöki méltóságát. A harmadik választási menetben Buissén szocialiista képviselőt 284 szavazattal Ma.gi.not jobboldali jelölt 184 szavazatával szemben a ház elnökévé válaisz- t ott ók. Bouyssou radikális jelölt a harmadik választási menetiben visszalépett, A részletes eredmény a következő volt: Első menet: Magmáit 161, Buisson 145 és Bouyseou 112 szavazat; második menet: Maginot 171, Buisson 161, Bouyssou 130 szavazat. A harmadik menet eredménye ismeretes. Buisson, mint a francia kamara szocialista alelnökié, az elmúlt kamarai ülésszakokon mindig ragyogóan vezette a kamara vitáit, úgy hogy általános rokouszenvre tett szert. Még a jobboldali sajtó is kénytelen elismerni, hogy a tegnapi választás eredménye Buisson nagyszerű tehetségének elismerése, de azonnal hozzáfűzi, hogy a választás csakis ennek a személyes tehetségnek a jutalmazása és nem a baloldal politikai győzelme. Berlin, január 12. A VQssiscke Zeitung newyorki levelezője igen érdekes jelentést küld lapjának a nicaraguai események fejlődéséről. E jelentésből teljes világossággal kitűnik, hogy a tulajdonképpeni harc az Unió és Mexikó között folyik, még pedig Közép- amerika birtoklása miatt. Washingtonban már kezdik érezni, hogy Amerika magatartását a nemzetközi sajtóban, elsősorban Európában, Japánban és Délamerikában egyhangúan elitélik. Egyenesen erkölcstelennek minősítik a nicaraguai beavatkozást, még pedig olyan erkölcstelenségnek, amilyenhez hasonló a vilgáíörténelemben már nagyon régen nem fordult elő. Ennek a súlyos megítélésnek főoka a washingtoni hivatalos körök kapkodó magatartásában rejlik. A Fehér Ház kezdetben nem adott tiszta képet és nem magyarázta meg, hogy az Unió tulajdonképpen miért avatko- j zott bele a nicaraguai ügyekbe. Washiugton ugyan pillanatig sem habozott, hogy a kitűzött célt elérje, de a legutóbbi időkig nem volt bátorsága, hogy erről a célról nyíltan! tájékoztassa a világot. Washington taktikája furcsa keveréke volt az idegességnek, a félelemnek ás a helytelenül alkalmazott élesség-- nek. Nem csoda, hogy ez a taktika mindé-1 nütt a képmutatás látszatát keltette és ked-1 Ezzel szemben a baloldali lapok igen nagy politikai jelentőséget, tulajdonítanak a tegnapi választásnak. A Qu (didién szerint a nemzeti koncentrációs kabinet fegyverszii-; nete lassan a vég felé hanyatlik s a baloldal a közeljövőben ismét elnyeri cselekvési szabadságát. A koncentrációt a jobboldal törte meg, amikor minden erejét Briand ellen mozgósította, A tegnapi választás nagy me- mentó a jobboldaliak számára, mert azt bizonyítja, hogy a közös sors ismét összeková-. csolta a, baloldalt, a radikálisokat és a szocia- í listákat. A mai kamara még egy évig él s j ezalatt a baloldal jóvá akarja tenni mindazt, amit mulasztóit és a május 11-iki többségnek megfelelően hangsúlyozni akarja Franciaország igazi baloldali közvéleményét. Buisson megválasztása a kartell uj életképességét jelenti s nem valószínűt Len, hogy a közeli időben ez az eltemetett alakulat ismét föltárnád. Az Ere Nouvetle ugyanilyen ér telem bán nyi- s latkozik, sőt még inkább remélj a kariéi közeli visszatérését. vezőtlenül befolyásolta a külföldi sajtó állásfoglalását. Nicaragua fölött az amerikai tőke már évtizedek óta uralkodik és az ország területét már több Ízben szállták meg az amerikai haderők. Az ország jóformán hónapról-hó- napra uj forradalmat él át s amint az amerikai csapatok elhagyják területét, máris nyugtalanság keletkezik a vidéken. Az egyik letűnt kormány néhány év előtt Nicaragua függetlenségét a szó legszorosabb értelmében eladta az Egyesült Államoknak, amennyiben hárommillió dollárért megengedte, hogy az Unió hatalmas tengeri bázist építsen partvidékén. Ez az uj flottabázis kiinduló pontját alkotja a második középamerikai csatorna megépítésének. Az Egyesült Államok nem tartja elegendőnek a Panama-csatornát. hanem a nicaraguai tavon át egv másik hatalmas összekötő vonalat tervez az Atlanti és a Csendes Óceán között. Ennek a második csatornának feltétlenül és kizárólag katonai jelentősége lesz, mert míg a kereskedelmi hajók forgalmát a Panama-csatornán keresztül bonyolítják le továbbra is, az uj nicaraguai csatorna csak hadihajók átkelésére fog szolgálni és erődítményeit meg zsilipéit a legnagyobb titoktartással fogják őrizni. A Panama-csatorna megépítése előtt Nicaraguában már terveztek csatornát, de annakidején pénzhiány miatt nem valósulhatott meg a terv. A legutóbbi időben a jogi alapon álló liberális nicaraguai kormányt a konzervatívok csapatai megdöntötték. (Hogy mit jelent a liberalizmus vagy a konzervatizmus, azt Nicaraguában talán még az „államférfink" sem tudják.) A liberális alelnök e forradalom után külföldre menekült, de a konzervatív győztest az Egyesült Államok nem ismerte el. Erre Nicaraguában uj választást Írtak ki s az ország kongresszusa Diaz elnököt helyezte az elnöki méltóságba. Diaz elnök évek óta amerikai zsoldban áll s igv megválasz- ; tása az Unió szempontjaiul fölöttébb kedve- ; ző volt. Röviddel a választás után az elmenekült alelnök megjelent az országban s magának követelte az elnökséget. Igényeit Mexikó is támogatja, sőt állítólag fegyvereket is juttatott Sarasának, a lázadó alelnöknek. Ezt a támogatást és mozgalmat Washingtonban nem tűrhették, mert féltették tőle a Nicaraguába he- í lyezett amerikai tökét, mely körülbelül 100 millió dollárt képvisel. Legújabban a Fehér Ház hivatalosan is megvádolta Mexikót, hogy Sacasáí támogatja. Ezek után senki sem kételkedhetik benne, hogy Mexikó és Amerika között Nicaragua területén párbaj folyik. Calles győzelmet jelent Newyork. január 12. Alvarez, Calles elnök főparancsnoka, jelentést adott ki a me- i xikói nyugtalan Ságokról. E jelentés szerint a forradalmárok Durangőnál tényleg megverték a szövetséges csapatokat, de az erősítések- már mindenütt útban -vannak s megfelelő haderővel könnyű lösz legyőzni a fórra? dalmárokat. JaJisce városában a forradalmárok agyonlőttek 21 embert, köztük Copula polgármestert is, aki nem volt hajlandó résztvenni egy vallásos körmenetben. Coa- cuila államban a forradalmárok elfoglalták Tárás városát de a szövetséges, csapatok később kiűzték a nyu.gtalankodókat. összesen öt államban tört ki lázadás, de a résztvevők összevéve alig vannak ezren. Az agrárpárt elhatározta, hogy támogatja Callest a forradalmárok leverésében. A centrumpárt elveti Curtiust Berlin, január 12. Cuirtius dr. missziója ma jutóit a döntő stádiumba. A centruméért ■érdeklődéssel várt határozata ma délután j esedékes s ez a határozat mindenképpen i megpecsételi Curtims sorsát. Az előjelek sze- ! riot a centrum tényleg nem láp a jobboldalhoz vezető útira s a Germaoiia mai száma nyíltan az eddigi politika mellett tör lándzsát. A jobboldali kormányzás az egész külföldöt el idegent térié Németországtól — mondja a lap — 3 lehetetlenné tenné az eddigi külpolitika folytatását. Éppen ezért a centrum álláspontja semmiképpen sem változik meg. Rendkívüli londoni minisztertanács Kína miatt London, január 12. Az angol minászter- tanáesot ma hirtelen összehívták. A kabinet hat tagja pillanatnyilag külföldöm van s igy az összehívás igen nagy feltűnést keltett beavatott körökben. A nagy sietség esek a pend- kiivül aggasztó kínai helyzettel magyarázható. Lapjelentések szerint a mai minisztertanácson Chamberlain részletes jelentést tesz a távoli Kelet helyzetéről -s egyúttal előterjeszti az alkalmazandó rendszabályok tervét. A Times öhamghaii jelentése szerint a külföldi konzulátusok egyhangúan elhatározták, hogy a várost minden támadási ól megvédik. A kikötőben elég hadihajó állomásozik már, hogy a hatalmak Mhatározásuknak kellő nyomatéked adhassanak. Azt mondják, hogy a kormányzat nem akarja őszintén a magyarsággal való kibékülést, mert ez egyúttal nemzetünk megerősödését is jelenítené. Jó, tegyük fel, hogy nem ■akarja őszintén, csak a helyzet kényszerűi arra, hogy bizonyos magyar kívánságoknak eleget tegyen. De kérdezem, ok-e ez arra. hogy azt, amit elérhetünk, visszataszítsuk? Kérdezem, helyes politika volna-e vieszauta- •si.tami az elérhetők, miikor ezzel semmiről sem mondunk le, mikor ezzel semmit sem veszélyeztetünk, sőt elősegítjük célká tűzéseinket?! Nekünk végre teljesen mellékes lehet, hogy az őszinte megbékülés szándékával vagy csak bizonyos céllal kívánja a kormány nemzetünk kívánságainrk egy részét kielégíteni, fontos *nckünk csak egy s csak az lehet, hogy ez a magyarság mai helyzetén javítson. Európa „erkölcstelenséget” fát . az Unió nicaraguai beavatkozásában fi világsajtó Seommentás-Jai — fi második fcözépamerüfcai csatorna megépítése előtt — £ marska céljai és a nicaraguai lázadás története ___
