Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)
1927-01-12 / 8. (1342.) szám
1027 január 12, szerda. ^ESCEM-AWífeR-HIRIiAE Paganini hamvai ujra vándorútra indulnak. Paganini szülőváros sa, a Genua melletti Staglieno kérte el a hamvakat, amelyek Panna város temetőjében nyugodtak. 1840 május 26-án hangversenyzett ez a minden idők legnagyobb hegedűse Nizzában. Akkor már roncs volt Paganini teste, már csak az akarat tartotta a vonót és a homlok alá Süppedő szemek izzó sötétjéből már a halál meredt a ragyogó hangversenyteremre. Paganini hattyúdala volt ez az est és utolsó száma a híres „boszorkánytánc“. A terem tombolt, őrjöngött. Felizgatott kedélyek azt állították, hogy most világosan látták az ördögöt, aki olt állt Paganini jobbjánál és vezette a vonót. Nem csodálható még ma sem-, amikor a mod.ern he- gediitechnika Paganinihez közel férkőzött, ez a szuggesztió, erő és hogy azok, akik semmikép sem értették a virtouzitás eme szédítő fókái, az ördögöt állították a magyarázat, sorompójába. Hiszen Berlioz, a francia zene démoni Faustja, a fantasztikus zene mestere, az a különös „ördögiesu ember, aki a magyar Rákóczi indulót felhasználta ,JFausl elkárhozása “ című müvében, mikor Paganinivel találkozott, maga is az ördögöt vélte látni és hallani. Milánóban történt. Berlioz akkor igen szegény volt és pártolói saját müveiből hangversenyt rendezlek számára, amelyen a ,(Faust elkárhozását és a „Fantasztikus szimfóniát játszották. A terem legvégében Paganini húzódott meg, anélkül, hogy valaki tudta volna. A hangverseny után berohant Berliozhoz, megölelte, megcsókolta (beszélni nem tudott, mert gége- rákban szenvedeti) s szó nélkül 10.000 frankot vett ki a zsebéből és Berlioz markába nyomta. Majd a maga beszámíthatatlan és szertelen módján elővette hegedűjét és hangversenyt rögtönzött, melynek bevétele majdnem ugyanekkora volt. (Mindezt Berlioz nagyszerű emlékirataiban jegyezte fel történeti valóságként.) Az egész jelenet, Írja Berlioz, olyan örült volt, olyan fantasztikus, hogy teljesen kihozta sodrából. Mikor azután Paganini játszani kezdett, végleg elvesztette a talajt lábai alatt, mert bár kora legnagyobb mestereit hallotta, ilyet sohasem hallott még. Ő is azt mondja, hogy az ördög keze volt a játékban, mért en\- bsr igy tulvilági segítség nélkül nem kezelhet hangszert.,Heine, aki a „Lucca fiirdöi“-bcn irr ja Paganinivel való találkozását, nagyszerű rajzát adja ennek a magánosán sötét nagyságr( mk és ugyancsak nem tud megszabadulni attól a benyomástól, hogy ennél a művészéinél az ördög segített. Paganini és az ördög — a legenda máig tartotta magái. Az anycfold sohogysem akarta befogadni a mester koporsóját, amely 1840 óla vándorol és sehol sem lel nyugtot. Egy nappal a nizzai hangverseny ulán, május 27-én Paganini rosszul lett, visszautasiiotia a lelki vigaszt és estére pogányul meghalt. Achille, Paganini fia, nagy pompával Villvfráncában Unefle el apját és később, vagy nehézségei: árán, pápai engedéllyel Górnia környékén, Paganini villája mellett ástak sirt neli. Villa!ráncából ide hozták s itt temették el, a lakosság azonban lázadozva lillakozótt. mert „Pag mini holtteste veszélyeztette az é’ök békéje'.." emberek meg esküdhogy éjjel a sírból borzalmas hangok törnek elő, mintha egy embert irtózatosan kínoznának. 1896-ban a koporsót ujra kiásták, a hamvakat egy hármas koporsóba rakták, tizméteres mélységben ujra elföldelték és egy hat méter magas hatalmas emléksziklát gördítettek a sírra. És ma, 86 év után Paganini megint vándorútra kel: Slaglienoba, szülővárosába viszik, hogy Ül, ahol az ártatlan gyermek a ragyogó olasz égbolt alatt játszadozott, végre mégis örök békét leljen. Itt talán, ahol az anya- jajszóval szülte, az anyai örökké élő szeretet le bírja az ördögöt: az emberek rosz- szaságát, akik még ma is, amikor egy maroknyi por maradi csak minden idők legnagyobb \ hegedűséből, az mondják, hogy azt a zenét, • amely ütőmére gyorsabban dobogtak a fellelkesüli szivek, az ördög vezényelte. p% Moszkva Csehszlovákiában is bányászsztrájkot szít Prága, január 11. A bányamunkások bár mozgalma rövidesen döntő stádiumba kerül. A bányamunkások szervezetének képviselői pénteken és szombaton tanácskozásra ültek össze Prágában, hogy a bányatulajdonosok elutasító határozatával szemben állást foglaljanak. A cseh polgári sajtó igen élesen támadja most Moszkvát, mórt a harmadik interna- cionále vezetősége állítólag felszólította a bányászszakszervezeteket, hogy pénzzel támogassák a csehszlovákiai bányászmozgalmat. Moszkva tehát Csehszlovákiában is bányász- sztrájkot akar kierőszakolni. (D.) PoSncaré és Briand kibékülnek A francia kamara ma választja elnökét - Minisztertanács Párlsban elért egy kötél. Már remélni lehetett, hogy mind a hárman megmenekülnek. A főhad* nagv arcán mécepvszer felderült a mosoly, a parton álló száz meg száz ember megköny* nyebbülten lélegzett fel. Hanzélv főhadnagy csuklóia köré csavarta s kötelet. Éles kiáltás hallatszott most: — Isten segíts! — kiáltotta Hanzély főhadnagy. Senki sem hitte, hogv ez volt az utolsó Páris, január 11. A kamara és a szenátus ma tartja első ülését, de még az ülés előtt az Elyseén kabinettanács volt amelyen maga a köztársasági elnök elnökölt. E kabin ettaná- cson határozták el, hogv mikorra tűzik ki a kamara külpolitikai vitáját. Briand és Poincaré között, ugylátszik, hamarosan kompromisszumra kerül sor és a két államférfin ellenséges viszonya megszűnik. A sajtó általános véleménye szerint a külügyi vitát egyelőre elnapolják, mivel a német kormányválság és a párisi lefegyverzési tárgyalások miatt most nem lenne op- portunus a vita megtartása. Ha a függő kérdések elintéződnek, akkor a vitának mi sem áll útjában, ugv hogy egv pénteki nap, amikor a kamarában benyújtják az interpellációkat, meghozhatja a várva-várt francia külpolitikai kimagvarázkodást. így tehát sikerült közős nevezőre hozni és eltüntetni a francia belpolitikai élet egyik legnagyobb ellentétét, amely az elmúlt napokban nyíltan kormányválsággal fenyegetett. A szenátus ma vizsgálja át az ui tagok mandátumait s csak csütörtökön vagy pénteken választja meg uj elnökét Ezzel szembon a kamara valószínűleg már n mai napon elvégzi ezt a fontos évoleji teendőt. A jelöltek névsorában mindenekelőtt a négv alelnök szerepel s rajtuk kívül Franciin Bouillon. radikális képviselő és Magniot, a Bloc National hajdani hadügyminisztere. Az utóbbi kijelentette, hogv jelölését pusztán, mint a jobboldal baloldalellenes demonstrációját kell felfogni. A sajtó egyelőre különféleképpen tippel, de a legnagyobb valószínűség Boisson radikális alelnök és Franciin Bouillon radikális képviselő oldalán van. A szenátus elnöki állására is több jelölt pályázik. Itt a legnagyobb kilátása Maurice Sarrautnak. a radikális párt elnökének és a jelenlegi belügyminiszter bátyjának van. de Clementel, Pams és Doumer radikális szenátorok nevei is sűrűn szerepelnek. A Bloc National ellenjelöltnek Cherom szenátort állítja harcba. A dobsinai Hanzély-család szörnyű tragédiája . A szolnoki életmentő főhadnagy rövid időst belül a tragikus sors harmad k áldozata — Száz és száz ember előtt vívta haláltusáját a fiatal hős — A megmentett leány lázálmában egyre a főhadnagyot emlegeti • — A P. M. H. alkalmi tudósítójától' — _ " Szolnok, január 12. A Prágai Magyar Hírlap rövid távirati jelentésben beszámolt arról a tragédiáról, amely szombaton délután öt órakor a szolnoki „korcsolyázó tavon“ játszódott le. Szolnokon mindenki ennek a borzalmas katasztrófának hatása alatt áll. Mindenki erről beszél az egész városban és a legnagyobb részvéttel említik Hanzélv Pál honvédfőhadnagy nevét, aki életmentés közben félórai haláltusa után merült él a beszakadt jégpályán. Az emhergyübos korcsolyapálya A honvédlaktanya mögötti korcsolyapálya, amelyen a szerencsétlenség történt, tulajdonképpen egy régi télgagyár kubikgöd- re, ahol már sok baleset történt. Hanzélv főhadnagy szombaton délután barátjával, Lem- berkovits Antal főhadnaggyal ment ki korcsolyázni. Három óra után pár perccel mintegy száz méter távolságból segélykiáltást hallottak. Hanzélv azonnal odarohant, oly sebesen, hogy Lemberkovits főhadnagy utói sem érhette. A pálya külső széléről jött a se- gélvkiáltás, ahol egv fiatal jegyespár, Oreskó Sári, Oreskó Dezső ipariskolai tanár 19 éves leánya cs Herbst Jenő, a szolnoki cukorgyár fiatal vegyésze, Oreskó Sári vőlegénve küzdöttek a beszakadt jégtáblák között. Félórás küzdelem a jeges vízben — Nyilatkozik a rendőrség is a pozsonyi sz^szpanama ügyében. Pozsonyi tudó-silónk jelenti telefonon: Napok óta nagy szenzációként tárgyalja a szlovenszkőf sajtó a pozsonyi Fischer és Fia pál’nkafczőcég igazgatójának és raktárosának nagyarányú szeszpanamáját, amellyel állítólag nagy összegekkel károsították meg a várost és az államot. A rendőrség az ügyről mindezideig semmi! de kommünikét nem ado't ki, ami azután különböző kombinációkra adott okot Ma végre megjelent a rendőrség jelentése is az ügyről, amely megá’lapitja, hogy a pozsonyi ■'rendőrség már befejezne a vizsgálatot a szeszpanama ügyében. Boros Illés igazgató és HFnicska Pó’cr raktáros közösen összejátszottak a Fructus-cég több alkalmazottjával s saját hasznukra különféle ina- chlnác ókat követtek el, amivel a várost és az áfamet nagyobb összeggel megkárosították. Minthogy azonban a nyomozás során ki'ünt. hogy fcvn'ány esete nem forog fenn, csak jövedéki kihágás azé"' rz ügyet áttették a pozsonyi pénz- ügy igazgatósághoz. Herbst Jenő két jégtábla közé szorult, menyasszonya azonban rögtön elmerült és csak kinyújtott jobbkeze látszott ki a vízből. Hanzélv főhadnagy gondolkodás nélkül pillanat alatt bevetette magát a ieges vizbe és először a fuldokló Oreskó Sári megmentésére sietett. A leány belekapaszkodott a főhadnagy vállába és megkezdődött a legkétségbeejtőbb életmentés, amely végül is a főhadnagy halálával végződött A főhadnagy hiába közelítette meg terhével megújult kétségbeesett tusák után a iég szélét az uiből leszakadt és egvre reménytelenebbé tette hősies küzdelmét Lemberkovits főhadnagy és Lányi Jenő százados, aki a partról futott oda. nem tudtak a köze’be iutni. mert alattuk is szakadozott a jég. Pillanatok alatt százával futottak össze az emberek, próbáltak kötelet dobni, rudakat benvuitani. de a fuldoklókat nem érhették el. A laktanyából harminc embert vezényeltek ki futólépésben, kifobogtak a tűzoltók és mentők is. de százan és százan, a katonák, a tűzoltók és a mentők kénytelenek voltak tehetetlenül nézni, hogy már harminc perce küzdött a jeges vízben a bátor főhadnagy. Mosolyogva szembe a halállá A közelmenők alatt nyomban szakadozni kezdett a iég. Hanzélv főhadnagy az ut dsó percig a legnagyobb nyugalommal küzdött, rettenetes helyzetében sem veszítette el bátorságát. jókedvét és I ek'ferdét 3t és ami- , kór látta a parton áPók kétségbeesett izgatottságát, vigan kiáltott feléjük: — Ne féltsetek, bírom én akármeddig, különb dolgokon is túlestem! Isten segíts! A következő pillanatban hatalmas erőfeszítéssel föltaszitotta a jégtáblára az . áléit Oreskó Sárit, ugyanekkor Herbst Jenőhöz sikerült egv kötelet dobni és végre őhozzá is szava. Mosolygott ez emberek felé és eközben hirtelen elmerült. Az őrvezető küzd főhadnagyáért Leírhatatlan izgalom vett erőt a körül- álló tömegen. Egv őrvezető. Dankó Antal hirtelen kötelet kötött a derekára és beiig- I rótt tisztje után a jeges vizbe. Az őrvezető í azonnal görcsöket kapott és már ugv látszott, hogy nem tudják partra huzni. Ekkor érkeztek a helyszínre a szolnoki rendőrök eey tiszai csónakkal, amellyel az utolsó pillanatokban kimentették Oreskó Sárit és a vőlegényét, akik még mindig a töredező jégtáblákon feküdtek és kimentették Dankó őrvezetőt is. Hanzélv főhadnagy nvomtalannl eltűnt. A iég alatti ár messze vitte a holttestet, amelyet most csáklyákkal kerestek. Csak órák múlva. este hat órakor, fáklvák f én vénél találták meg a holttestét A mentők minden emberileg lehetőt megtettek, de ez már hiábavaló volt. A főhadnagy tüdejéből alig félnohár víz ömlött elő és az orvosok megállapították, hogv Hanzélv főhadnagvot. akinek arca még a halálban js mosolyog, szivszélhii- dés ölte meg. Szolnok hősi halottja A fiatal főhadnagvot. aki hősies küzdelem után hősi halált halt a kuhikíödrök vizében és aki Szent István napján lett Ludovi- kásból tisztté, hogv most életét előtte ismeretlen emberek életének megmentése közben veszítse el, Szolnok városa hősi halottiának tekinti. A tragikus nao délelőttién Hanzélv főhadnagy egv öngyilkos honvédbaka temetésén a kirendelt szakasz parancsnoka volt s estére a laktanya, ugyanazon termében ravatalozták fel. Diszegyenruhábq öltöztették. mellén összekulcsolt kezében két szál rózsa pihen. A megmentett leány lázálma Oreskó Sári magasfoku lázban fekszik, szüléi lakásán áooliák és ... lázálmában egvre megmentőiérőt beszél. Folyton azt kérdezi, él-e, vagy meghalt. A család könnyezve állia körül és nem meri megmondani neki a valóságot. Idegkrizistől tartanak. A Mater Dolorosa A szerencsétlen Hanzélv Pál édesanyja, Hanzélv László dr.-né, született Ti nőd y*Vargha Gizella. Budapesten lakik. Vasárnap reggel, amikor a rokonok és ismerősök hírét vették a fiatal Hanzélv Pál tragédiájának, sietve iöttek az Akadémia-utcai lakásra, hogy részvétüket fejezzék ki és vigasztalják gyászában a boldogtalan anyát A közeli hozzátartozók azonban senkit sem bocsátottak be Hanzélv főhadnagy édesanyjához, mert a legnagyobb kétségbeeséssel tanakodtak, miképpen tudassák a borzasztó hirt az özveggeyl, .akiről tudták, hogv ezt az uiabb csapást az utóbbi évek katasztrófái után nem viselheti el súlyos rázkődtatás nélkül. Egész délelőtt titkolták a hirt özvegy Hanzélvné előtt, aki évek óta súlyos lelki depresszióban szenved, mert néhány év alatt tragikus hirtelenséggel vesztette el már férjét és idősebb fiát is. A dobsinai Hanzély-család kálváriája A sors kegyetlensége keserves kálváriát járatott a gyengédlelkü uriasszonnyal, akire a sorscsapások Szlovenszkó megszállásakor zuhantak le első Ízben. Ekkor történt, hogy férjét, aki Dobsina város tiszti ügyésze volt a bevonuló csehszlovák csapatok túszként letartóztatták. Először Iglőra vitték, majd Josefstadt- ba internálták, ahol a kiállott szenvedések közben tüdőgyulladást kaoplt. A betegségből nem tudott kigyógyulni és Dobsina város tiszti ügyésze meghalt a túszok börtönében. Özvegyével két fia és egy lánya maradt árván és a szerencsétlen család most kénytelen volt Dobsináró! távozni. Odaveszett lakásuk, bútorzatuk, minden ingóságuk és vagyonuk. A menekülő család Budapestre jött. Az özvegy gyermekei nevelésében igyekezett vigaszt keresni. A két fiú minden vágva az volt, hogv a katonatiszti pályára lépjenek, annál is inkább, mert édesanyjuk fivére, Tinódv-Varsha Sándor mint tábornok szolgál a hadseregben. A két Hanzélv-fiu a Ludovik? Akadémia növendéke lett. Az idősebb fiú, János. 1920- ban, 20 éves korában végezte a LudovikaAkadémiát, amikor tragikus szerencsétlenség történt vele. Hanzcly János, aki közvetlenül tiszti kinevezése előtt állott, a játéktéren megsérült. tetanuszinfekciót kapott s nagy kínok között meghalt. A második tragikus haláleset után az özvegy minden reménysége Pál fia volt. A jó- modoru, csinos, szőke fiatal tiszdet Szolnokra helyezték, ahol mindenki megszerette és édesanyja már-már boldog volt a sok csapás után, mert fiáról csak jót és szépet hallott, amikor most váratlanul bekövetkezett az uiabb tragédia. Az anyával közük a hióbhiri Vasárnap délben megérkezett az Akadémia-utcai lakásra Hanzélvné fivére, aki mint debreceni körzetparancsnok a halálos szerencsétlenségről nyomban hivatalos távirati jelentést kapott a szolnoki katonai parancsnokságtól. A tábornok már vasárnap reggel Szolnokra utazott, ahonnan vasárnap délbeu Budapestre sietett nővéréhez. A tábornok megérkezése után. a család tagjai, úgy határoztak, hogv orvos jelenlétében tudatták a szerencsétlenség hírét 5
