Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)
1927-01-01 / 297. (1335.) szám
8 lííöC^JVWáB^-HlMiSIi rtóT Január f, szamba,! Sehol a világon nincsen olyan építési anarchia, mint Pozsonyban... Nyolc év alatt 184© ház épölt 495© lakással — Miért «©«i kap őslakos Is lakást az épstkezá Pozsonyban — Ép OS az első felhőkarcoló Ebben inincseneik benne a folyamatban lévő építkezések, tehát amelyekéi máir elkezdtek, de még be neui fejeztek. Ilyen nagyabb építkezések: a mezőgazdasági muzeum a minisztérium mellett, amit 1921 óta építenek. A háromemeletes palotában 43 nagyterem és négy lakás lesz tizenkét szobával. A Kempelen Farka s-ntcában épül a vas- utigaZfgatósági palota, amely négyemeletes lesz 255 szobával és öt magánlakással. . Az Országos Nyugdíjintézet négyemeletes palotája a Sbeíániia-iut elején épül 53 szobáival és öt lakással. A legnagyobb imagánépibkezés a nyolc év alatt a „Dopsz“ épit őszövetkezet Edl-ntcai házkolosszusa, ahol 148 lakás van és az idén készült el. Nagy építkezés folyik a „Rosen- heim“, a „Heiimkiultur'1 és az „önsegély* szövetkezetek telkein is. Pozsony legmagasabb épülete eddig ötemeletes. Hir szerint a tözs- depalota tízemeletes lesz és igy ez lesz egyetlen felhőkarcolója Pozsonynak. R. J. SHBHP«t«JaaMgBBia6g^’.CTga^^:»Saa^^ a™**™-*"' II ....... Re vízió alá veszik a washingtoni Klná-szarzödést fk Japán és francia álláspont azonossága — Olaszország nem avatkozik he Kína helflgyelbe — A francia válaszíegyzék Mivel Kinában a ibeflyziet az 1922-iM washingtoni szerződés óta megváltozott, az érdekelt hatalmak, megrág adhatnák az alkalmat,, hogy kínai politikájukat revideálják. Az olasz kormány véleménye szerint azonban tanácsos lenne, abban az esetiben, ha nj megegyezés I jönnie létre az érdekelt hatalmak között, hogy ezt is a washingtoni szerződés szelleme hassa át. Az olasz kormány Irinái meghatalmazottját már megbízta azzal, hogy a Kínától követelt különbözeti vámtételeket fogadja el. Az olasz kormány azt hiszi, hogy ezzel az am- ; got memorandum értelmében járt el. Beszélgetés Mussolinival minigztereln^k'diktátora nyilatkozik eddig végzett munkájáról és terveiről Pozsony, december 31. Ahova nézünk Pozsonyipn, mindenütt n; ház, nj épület emelkedik. Szinte már öl-holnapi'a, expir esszgyar sa sággal épülnek a hajak, négy meg ötemeletes paloták, nyolc év alatt, tehát m összeomlás óta csaknem ötezer lakás és lakás még sincs, a ílalcásnyomornság még talán nagyobb, mint volt nyolc évnek előtte. Mi ennek az oka? Általános, világ- hábotra utáni tünet: a falvak népének lassú bevándorlása a városokba, a bábom alatt megakadt építkezés stb. A világháború alatt tízmillió ember pusztult el és a végén kiderült, hogy mégis tulsolaan vagyunk. A Brati- síavvá lett Pozsony ezenkmil. egészen speciális helyzetibe került. Szlovenszkó fővárosába 'volt. a legerősebb az invázió: a sok állami htivatalJal sok idegen tisztviselő került a városba, amelynek népessége a békebeli bat- vanezerrfil százezerre szökött. A negyven- ezernyi szaporulatnak ötezer latkés bizony édeskevés, úgy hogy legalább tizenötezer lakásra volna még szükség, ctogy a SakásÉneégen segítve legyen (és a bájaikon. újból megjelenhessenek a békebeli hitvogátó cédulák: „Itt egy háromszabás üres lakás kiadó.** A* állaim és a város az elmúlt nyolc év alatt, ágyán derekasan kivette a részét az épitke- résfeől, de éppen ez a körülmény az oka an- aak, hogy *1 Őslakosságnak esafe igen kis rés*e jutott flyanódon lakáshoz. 4s Miami házakban úgyszólván kizárólag az idetelepitett tisztviselők laknak és csak a város által emelt házakban kaptak őslakosok is mMst. Az építkezési törvény 'nagyiban előmoz- fMotte. az építkezést, de hogy -ennek is végé In hogy Englte pénzügyminiszter uj házak ad óment ességét as eddigi htiez érről hat érre akarja leszállítani. bdionyoB, hogy a* építkezési kedv le fog lo= nadni, imént az uj házépítés a jövőbea a legrosszabb üzlet lesz és senki sem lesz olyan mív, hogy az Knglis-féle terv meg valósul ása lián. házépítési akcióba kezdjen. Pozsony építkezéséről meginterjúvoltunk »gy ismert építészit, aki a következőiket tmon- iotta: — Talán sehol a világon nincs olyan épitikezéai anarchia, mint éppen Pozsonyban. V 'városnak 1876-íból való szabályrendelete. amely az építkezést szabályozza, elavult, fedi, újat pedig még nem ősim álfáik. Ennek •>ka azután az, hogy a városi műszaki ügyosz- ály maga sem 'tudja, milyen elv alapján, jáir- [on el egy-egy építkezési engedély kiadásánál. Olykor német országi, majd franciaországi, ismét mádkor magyarországi rendszert emlegetnek és igy hozzák meg döntésűiket, le szerintem ez mind önkényes, ötletszerű elintézési mód és ha egyaaer valaki Idprovokálná a legfelsőbb közigazgatási bíróság döntését, kisülne, hogy' a műszaki ügyosztálynak nincs joga valamit is előírni. —- Igaz-e — kérdeztük —, hogy a város területén tilos már földszintes házat építeni? — Ez ilyen szigorúan nincs kimondva. Csak a belvárosra vonatkozik ez a tilalom, amit azonban szintén önkényesen hoztak. A baj az, hogy a város nincs övezetekre osztva, mint más nagyváros, mint példáiul Budapest. Becs, ahol at úgynevezett párkánymagasság az irányadó. Hu például kimondaniák, hogy egy utcáiban mák négyemeletes házat szabad építeni, ez « telkek értékét is befolyásolná, mórt a nagy ház sokba kerül és a telken sem tuduánal Olyan hamar túladni a telektulajdonosok Ezért mondom, hogy a párkánymagasság le bet csak a mérvadó és ómig ezt be nem hoz zák az övezetekre (kerületekre) való beoez lássál, addig nem lesz rend ezen a téren. * Egy kis statisztikáért a város műszak ügyosztályához fordultunk, ahol Sóhrrantz iro d a tiszt évrőbévre pontos kiírni tatást készít a utolsó vityilló építéséről iís. Szívesen állót rendelkezésünkre és az alábbi érdekes eta tisztik a i adatokat volt szives velünk közölni 1926-iban 221. ház épült Pozsonyban 48 lakással. Emeletráépítés volt 35, ami njab 122 lakást jelentett és toldalék volt 159, arn kezeit a fascizmus, etek által terjeszkedett ás ezeknek segítségével teremtett* meg at uj Olaszországot. —• A mozgalom alapvető részeinek dokumentálására a íaseizmus fejlődését napjainkig károm korszakra kell osztani. Az eredeti fascizmus naci- onális cselekvő párt volt, amely azt tűzte ki céljául, hogy a vörös bomlasztó pártokkal szemben tetterős és fegyveres ellentállást szervez. Második célja abban állott, hogy megszervezte az ellenzékei, amely elégedetlen volt az erőtlen, azokban a napokban egymást gyorsan követő kormányokkal, amelyek az állapotokat nem tudták megjavítani. Ez volt a íaseizmus hősi korszaka, az Izzó szenvedélyek és a nagy szenvedések kora. Ezekben a napokban a fekete ingesek százai és százai lettek áldozatai ideáljainak és a nemzet jövőjébe vetett ifjú hitüknek. — Forradalom által, amely nem veszít nagyságából azért, mivel a döntő pillanatban az ellenfél nem merte felvenni a harcot, a .íaseizmus hatalomra került. A kormányforma gyakorlati kifejezése lett és biztosítja a nemzeti energiák lehető legnagyobb kifejtését. A íaseizmus újra felgyújtotta a nemzeti érzés szent lángját. — A íaseizmus megteremtette a nép együttműködését a múlttal és a népet letérd elésre kény- szeritette az egyház és a nemzet örök értékei előtt. Ma a fascizmus mindenek előtt egy uj állatni és szociális organizációs forma. Nem szabad ugyanis figyelmen kívül hagyni, hogy a fascizmus visszavezette a nemzethez az olasz munkásokat, jobb megélhetési viszonyokat biztosított számukra, mint. bármely olasz kormány ennek előtte. — A jelenlegi faseista Olaszország uj államformájában egy csomó elavult és képtelen berendezést egészséges ideálokkal pótoltunk, ezeket biztonsággal valósítottuk meg és a. nemzeti víziók uj törvények által, konkrét formákat öltöttek. Elsősorban az észszerűden $3 veszélyes pszeudodemoA legbiztosabb és legenyhébb csokoládé hashajtó FBIeiakat: Vifííis Rák $»• Bratistava ?lí doboz ára l.SOKa. kráciával, .amely a vitát avatta a politika legfontosabb elemévé,, számoltunk le alaposan. Az uj állami organizáció révén biztosítottuk az osztályok együttműködését, a marxista osztályharcol, amely a nemzeti, energiákat fölöslegesen felőrli, nemzeti érdekből elvetettük. A nemzeti érdekeket az egyéni érdekek föló helyeztük. A faseista államban senki sem lehet nemzetellenes. A mi államunk a nemzeti bizalmon, a tradíciók iránt való tiszteleten, a nacionális tapasztalatokon és a polgároknak az állammal szemben való fegyelmén épül fel. —ön a fascizmus definícióját kérte tőlem. Miként lehetséges azonban ezt a hatalmas és nemcsak Olaszországra, de az egész világtörténetre nézve olyan óriási fontosságú mozgalmat egyetlen formulába beleszoritani. A mi számunkra a fascizmus a nép, amely nemzetté lesz; a nemzet, amely állammá fejlődik; az állam, amely kint a nagyvilágban azokat az utakat és módokat keresi, amelyek által expanziós szükségleteit kielégítheti., (— Miként ítéli meg Excellencidd Olaszország jelenlegi helyzetét?) — Amint az országban való utazása alatt ön is megállapíthatta, Olaszországban rend és nyugalom van, a nép egész energiáját a produktív munkára forditja. Ha a munka tempóját és a nemzeti munkabuzgalmat vizsgáljuk, úgy megkapjuk egy ország politikai egészségi állapotának legjobb mértékeszközét. Nem hiszem, hogy ebben a tekintetben a faseista Olaszországnak félnie kellene a demokratikus országokkal, való összehasonlítástól. — A fúzió a fascizmus, valamint az ország és a nép között napról-napra bensőbb és igazabb lesz. A íaseizmus, amely mint nemzetpolitikai mozgalom kezdődött, ma az egész nemzetet felölelő közös nemzeti érzés, amely megteremtette magának saját állami és szociális szervezeti formáit. — Olaszország "ma kompaíkt nemzeti egység, amelyet a fascizmus ideái determinálóan befolyásolnak. Az értékes provinciális és helyi tradíciók azért nem szűntek meg, nem haltak ki. Mint egyes tagok olvadnak be a nagy harmóniába, amelyben minden hang hozzájárul ahhoz, hogy az egybe gyűjtött hangszinezeteí hatalmasabbá, és gazdagabbá tegye. Egyesek egyedül álló kísérletei az olasz nemzet szebb hajnal felé való dicsőséges haladásának feltartásához, csak azt idézték elő, hogy a nép még erősebben sorakozott uj ideáljai mögé. — Azok a rendszabályok, amelyek a bolognai merénylet utón léptek életbe az állam biztonságának védelmére, bizonyos körök kísérletei ellen irányulnak, amelyek a fegyveres büncselekmé' nyékét a politikai küzdelembe akarják bevinni, Az uj rendszabályokat nem kényszeritettük rá a népre, hanem ezek a széles néptömegek követeléseiből keletkeztek, miként ez hatalmas tüntetésekben nyilvánult meg. Az államhatalom az uj rendelkezésekkel abba a helyzetbe került, hogy vendetta és fenyegetések nélkül, szigorú igazsá- . gossággal biztosíthatja a nyugalmat. (— Befejezödött-e a faseista állam organizációja a legújabb törvényekkel?) — A faseista állam alaptörvényei a követ- ’ kezők: a miniszterelnök hatáskörének kibővité- t séről, a tisztviselői karról és a titkos szervezetekről szóló törvények; az a törvény, amely a kormányt felhatalmazza, hogy jogerős intézkedéseket ‘ rendeletek utján eszközöljön; az időszaki sajtóról í szóló törvény; a törvénykönyveket esetleges re- . formok céljából átvizsgáló bizottságról intézkedő [ törvény; a prefektusok hatáskörének kibővítéséről szóló rendelkezés és a polgármesterek kinevezését elrendelő törvény, amely végleges szakitásl jelent a demokratikus államok főelvével. Végül az uj szindikátusok megalakításáról szóló törvény, amely uj szociálpolitikai korszakot jelent és j amely a jövedelmet a termelés egyik funkciójának és nem szervezett bérharcok eredményének tekinti. — A fascizmus reformmunkája óriási cselekedet. Uj államformát teremtett, amely az eddigieknél sokkal jobban megfelel az uj időknek. A rekonstrukció munkája azonban még nem nyert, befejezést. Még uj kövekre van szükségünk a fascizmus épületének megteremtésére. Nem sietünk . el azonban semmit sem, hanem rendszer szerint r dolgozunk. (— Mik a céljai Olaszország Föld- . közi-tengeri politikájának?) — Mint minden vonalon, Olaszország a Földközi-tengeren is felismerte jelentőségét, megvédi presztízsét és megköveteli, hogy jogait tiszteletben ' tartsák. Az a követelésünk, hogy ne tegyenek ki 1 bennünket a nemzeti megfulladás veszélyének, az összes reális lehetőségektől való rendszeres elzárás következtében. A nagy népek egészséges' fejlődése számára mindig szükséges volt és mindig szükséges lesz az expanzió. Olaszország Földközi-tengeri politikája nem fenyeget más nemzetekéi. hanem kizárólag az a kívánság tölti el. hogy a békét igazságos egyensúly ős valódi, igaz nemzetközi harmónia révén fentartsa. (— Az utóbbi időben sok szó esett Olaszország balkáni politikájáról az olasz—albán egyezmény kapcsán.) — Olaszország viszonyát a különböző balkáni államokhoz az igazi rokonszenv irányítja, ami különböző barátsági szerződésekben nyeri kifejezést. Az olasz balkáni politikának egy célja van: a valódi egyensúly és a tartós béke megteremtése. Arra törekszünk hogy kereskedelmi viszonyunkat a különböző balkáni népekkel fejlesszük. Ezeket válaszolta, fellett kérdé-eimre az olasz diktátor. A nyilatkozatokhoz, azt hiszem, felesleges minden kommentár, a duee mindenről a legteljesebb nyíltsággal beszélt. ujaibíb 83 lafoással eaápöiritja a pozsonyi lakások számát. Az összeomlás óla az építési statisztika igy fest: Év Ház Lakás 1919 48 266 1920 177 574 1.921. 134 640 ' 1922 111 860 1923 231 878 1924. 275 715 1925 246 524 1926 224 487 összesen 1844 4951 Paris, december 81. Brdaminak IsMi vi- kotmttal folytatott tegnapi megbeszélésébez a Petiit Párisi enne azt írja, bogy Japán felfogása hasonlít ahhoz, amelyet « francia követ a Foredgn Office-nak tolmácsolt, Róma, december 31. Az olasz kormány elküldte válaszát az angol Kima-memoiraai- dtmira. Az olasz válaszjegyaék Jogosnak találja az angol aggodalmakat Kínát illetőleg, de kijelenti, hogy Olaszország a Kina beiiigyeibe való beavatkozástól mindig tartózkodott és ezt a politikát a Jövőben is folytatni fogja. 1 —n— mm — .................— Ró ma, december vége. (Kart Boghoim tudósítása.) Az olasz miniszterelnök rendkívül szívélyességgel fogad a Palazavo Clúgiben levő hatalmas munka-szobájában. Először általános vonásokban ismerteti Olaszország külső éss belső helyzetét. Hangsúlyozza a fascizmus konstruktív lényegét és azt, hogy a fascizmus Olaszország számára azt a jogot követeli, hogy olasz nemzeti politikát folytathasson, azonban nem gondol arra, hogy más országok belpolitikájába beavatkozzék. Faseista szempontból is minden nép és minden ország szabadon választhatja a számára legmegfelelőbb kormányformát. Az ősz- szes vezető íascisták, szögezi le Mussolini, élesen elítélik az idegen konzulátusok elleni demonstrációkat, amelyek egyébként nem fognak megismétlődni. A fascizmus a nemzeti ezükségszerilség politikája és minden tekintetben gyakorlati, reális. (Felvetem a kérdést, hogy a fasek- mus tulajdonképpen miként definiálható, mivel eddig Mussolini mindig elkerülte a fascizmus pregnáns meghatározásúi.) — A. fascizmus megértéséhez és helyes megdőléséhez, — válaszolta. Mussolini, — tisztába kell jönni avval, hogy a fascizmus nem a háború utáni közvetlen pszichológiai és anyagi viszonyok gyermeke, hanem gyökerei sokkal mélyebbre, a í nemzeti egyesülés idejéig nyúlnak. A fascizrmist ma az olasz nép politikai, szükségszerűségének legtökéletesebb kifejezéseként értékelhetjük. Mint azoknak a megaláztatásoknak természetes reakciója keletkezett, amelyeket népünk túlságosan sokáig a demokratikus és liberális kormányok részéről elszenvedett. A fascizmus az öntudatos nemzet fellépése a téves felfogások és túlhaladott, vagy utópisztikus ideák hálózata ellen. Ezeket az ideákat azelőtt sokan nagy tiszteletben tartották, habár ezek az állami feloszlás és a nemzeti halál szimbólumai voltak. | A demokratikus állam a számbelileg erősebbek egyeduralmát jelenti, tekintet nélkül a számbeli többség által képviselt értékekre. Nem ismeri el a nemzeti tradíciókat az élő nemzet lényeges részeként és történelmileg teltintve, ezért a levegőben mozog. Nem biztosítja a társadalom dolgozó erői számára, akik munkájukkal a nemzet jövőjét készítik elő, a politikai életben a megillető helyet, hanem az államból a politikusok csataterét csinálja. — Ezzel szemben a fascizmus megteremtette a maga országát, amely ideális és szerves formában két évezred tradícióit és tapasztalatait a legmesszebbmenő tekintettel a szükségszerűségre, egybekapcsolja az uj időkkel. Nem szabad elfelejteni, hogy a fascizmus az első forradalmi, erő, amelynek sikerült egy valóságos nemzeti egység megteremtése. A fascizmus elsősorban néhány , alapvető eszmére van felépítve, amelyeket önnek 1 könnyen felsorolhatok. Ezek: n hazufiság, fegyelem, áldozatkészség és m hierarchia. Ezekből at eszmékből kelet-