Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)

1927-01-01 / 297. (1335.) szám

8 lííöC^JVWáB^-HlMiSIi rtóT Január f, szamba,! Sehol a világon nincsen olyan építési anarchia, mint Pozsonyban... Nyolc év alatt 184© ház épölt 495© lakással — Miért «©«i kap őslakos Is lakást az épstkezá Pozsonyban — Ép OS az első felhőkarcoló Ebben inincseneik benne a folyamatban lévő építkezések, tehát amelyekéi máir el­kezdtek, de még be neui fejeztek. Ilyen nagyabb építkezések: a mezőgaz­dasági muzeum a minisztérium mellett, amit 1921 óta építenek. A háromemeletes palotá­ban 43 nagyterem és négy lakás lesz tizenkét szobával. A Kempelen Farka s-ntcában épül a vas- utigaZfgatósági palota, amely négyemeletes lesz 255 szobával és öt magánlakással. . Az Országos Nyugdíjintézet négyemeletes palo­tája a Sbeíániia-iut elején épül 53 szobáival és öt lakással. A legnagyobb imagánépibkezés a nyolc év alatt a „Dopsz“ épit őszövetkezet Edl-ntcai házkolosszusa, ahol 148 lakás van és az idén készült el. Nagy építkezés folyik a „Rosen- heim“, a „Heiimkiultur'1 és az „önsegély* szö­vetkezetek telkein is. Pozsony legmagasabb épülete eddig ötemeletes. Hir szerint a tözs- depalota tízemeletes lesz és igy ez lesz egyetlen felhőkarcolója Pozsonynak. R. J. SHBHP«t«JaaMgBBia6g^’.CTga^^:»Saa^^ a™**™-*"' II ....... Re vízió alá veszik a washingtoni Klná-szarzödést fk Japán és francia álláspont azonossága — Olaszország nem avatkozik he Kína helflgyelbe — A francia válaszíegyzék Mivel Kinában a ibeflyziet az 1922-iM washing­toni szerződés óta megváltozott, az érdekelt hatalmak, megrág adhatnák az alkalmat,, hogy kínai politikájukat revideálják. Az olasz kor­mány véleménye szerint azonban tanácsos lenne, abban az esetiben, ha nj megegyezés I jönnie létre az érdekelt hatalmak között, hogy ezt is a washingtoni szerződés szelleme has­sa át. Az olasz kormány Irinái meghatalma­zottját már megbízta azzal, hogy a Kínától követelt különbözeti vámtételeket fogadja el. Az olasz kormány azt hiszi, hogy ezzel az am- ; got memorandum értelmében járt el. Beszélgetés Mussolinival minigztereln^k'diktátora nyilatkozik eddig végzett munkájáról és terveiről Pozsony, december 31. Ahova nézünk Pozsonyipn, mindenütt n; ház, nj épület emelkedik. Szinte már öl-hol­napi'a, expir esszgyar sa sággal épülnek a ha­jak, négy meg ötemeletes paloták, nyolc év alatt, tehát m összeomlás óta csaknem ötezer lakás és lakás még sincs, a ílalcásnyomornság még talán nagyobb, mint volt nyolc évnek előtte. Mi ennek az oka? Általános, világ- hábotra utáni tünet: a falvak népének lassú bevándorlása a városokba, a bábom alatt megakadt építkezés stb. A világháború alatt tízmillió ember pusztult el és a végén kide­rült, hogy mégis tulsolaan vagyunk. A Brati- síavvá lett Pozsony ezenkmil. egészen spe­ciális helyzetibe került. Szlovenszkó fővárosá­ba 'volt. a legerősebb az invázió: a sok állami htivatalJal sok idegen tisztviselő került a vá­rosba, amelynek népessége a békebeli bat- vanezerrfil százezerre szökött. A negyven- ezernyi szaporulatnak ötezer latkés bizony édeskevés, úgy hogy legalább tizenötezer lakásra volna még szükség, ctogy a SakásÉneégen segítve legyen (és a bá­jaikon. újból megjelenhessenek a békebeli hitvogátó cédulák: „Itt egy háromszabás üres lakás kiadó.** A* állaim és a város az elmúlt nyolc év alatt, ágyán derekasan kivette a részét az épitke- résfeől, de éppen ez a körülmény az oka an- aak, hogy *1 Őslakosságnak esafe igen kis rés*e ju­tott flyanódon lakáshoz. 4s Miami házakban úgyszólván kizárólag az idetelepitett tisztviselők laknak és csak a vá­ros által emelt házakban kaptak őslakosok is mMst. Az építkezési törvény 'nagyiban előmoz- fMotte. az építkezést, de hogy -ennek is végé In hogy Englte pénzügyminiszter uj házak ad óment ességét as eddigi htiez érről hat érre akarja leszállítani. bdionyoB, hogy a* építkezési kedv le fog lo= nadni, imént az uj házépítés a jövőbea a leg­rosszabb üzlet lesz és senki sem lesz olyan mív, hogy az Knglis-féle terv meg valósul ása lián. házépítési akcióba kezdjen. Pozsony építkezéséről meginterjúvoltunk »gy ismert építészit, aki a következőiket tmon- iotta: — Talán sehol a világon nincs olyan épitikezéai anarchia, mint éppen Po­zsonyban. V 'városnak 1876-íból való szabályrendelete. amely az építkezést szabályozza, elavult, fedi, újat pedig még nem ősim álfáik. Ennek •>ka azután az, hogy a városi műszaki ügyosz- ály maga sem 'tudja, milyen elv alapján, jáir- [on el egy-egy építkezési engedély kiadásá­nál. Olykor német országi, majd franciaorszá­gi, ismét mádkor magyarországi rendszert emlegetnek és igy hozzák meg döntésűiket, le szerintem ez mind önkényes, ötletszerű elintézési mód és ha egyaaer valaki Idprovokálná a legfel­sőbb közigazgatási bíróság döntését, ki­sülne, hogy' a műszaki ügyosztálynak nincs joga valamit is előírni. —- Igaz-e — kérdeztük —, hogy a város területén tilos már földszintes házat építeni? — Ez ilyen szigorúan nincs kimondva. Csak a belvárosra vonatkozik ez a tilalom, amit azonban szintén önkényesen hoztak. A baj az, hogy a város nincs övezetekre osztva, mint más nagyváros, mint példáiul Budapest. Becs, ahol at úgynevezett párkánymagasság az irányadó. Hu például kimondaniák, hogy egy utcáiban mák négyemeletes házat szabad építeni, ez « telkek értékét is befolyásolná, mórt a nagy ház sokba kerül és a telken sem tuduánal Olyan hamar túladni a telektulajdonosok Ezért mondom, hogy a párkánymagasság le bet csak a mérvadó és ómig ezt be nem hoz zák az övezetekre (kerületekre) való beoez lássál, addig nem lesz rend ezen a téren. * Egy kis statisztikáért a város műszak ügyosztályához fordultunk, ahol Sóhrrantz iro d a tiszt évrőbévre pontos kiírni tatást készít a utolsó vityilló építéséről iís. Szívesen állót rendelkezésünkre és az alábbi érdekes eta tisztik a i adatokat volt szives velünk közölni 1926-iban 221. ház épült Pozsonyban 48 lakással. Emeletráépítés volt 35, ami njab 122 lakást jelentett és toldalék volt 159, arn kezeit a fascizmus, etek által terjeszkedett ás ezeknek segítségével teremtett* meg at uj Olaszországot. —• A mozgalom alapvető részeinek dokumen­tálására a íaseizmus fejlődését napjainkig károm korszakra kell osztani. Az eredeti fascizmus naci- onális cselekvő párt volt, amely azt tűzte ki cél­jául, hogy a vörös bomlasztó pártokkal szemben tetterős és fegyveres ellentállást szervez. Második célja abban állott, hogy megszervezte az ellenzé­kei, amely elégedetlen volt az erőtlen, azokban a napokban egymást gyorsan követő kormányokkal, amelyek az állapotokat nem tudták megjavítani. Ez volt a íaseizmus hősi korszaka, az Izzó szenve­délyek és a nagy szenvedések kora. Ezekben a napokban a fekete ingesek százai és százai lettek áldozatai ideáljainak és a nemzet jövőjébe vetett ifjú hitüknek. — Forradalom által, amely nem veszít nagy­ságából azért, mivel a döntő pillanatban az ellen­fél nem merte felvenni a harcot, a .íaseizmus ha­talomra került. A kormányforma gyakorlati kife­jezése lett és biztosítja a nemzeti energiák lehető legnagyobb kifejtését. A íaseizmus újra felgyúj­totta a nemzeti érzés szent lángját. — A íaseizmus megteremtette a nép együtt­működését a múlttal és a népet letérd elésre kény- szeritette az egyház és a nemzet örök értékei előtt. Ma a fascizmus mindenek előtt egy uj ál­latni és szociális organizációs forma. Nem szabad ugyanis figyelmen kívül hagyni, hogy a fascizmus visszavezette a nemzethez az olasz munkásokat, jobb megélhetési viszonyokat bizto­sított számukra, mint. bármely olasz kormány en­nek előtte. — A jelenlegi faseista Olaszország uj állam­formájában egy csomó elavult és képtelen beren­dezést egészséges ideálokkal pótoltunk, ezeket biz­tonsággal valósítottuk meg és a. nemzeti víziók uj törvények által, konkrét formákat öltöttek. Első­sorban az észszerűden $3 veszélyes pszeudodemo­A legbiztosabb és legenyhébb csokoládé hashajtó FBIeiakat: Vifííis Rák $»• Bratistava ?lí doboz ára l.SOKa. kráciával, .amely a vitát avatta a politika legfonto­sabb elemévé,, számoltunk le alaposan. Az uj állami organizáció révén biztosítot­tuk az osztályok együttműködését, a marxista osztályharcol, amely a nemzeti, energiákat fölöslegesen felőrli, nemzeti érdekből elvetettük. A nemzeti érdekeket az egyéni érdekek föló he­lyeztük. A faseista államban senki sem lehet nem­zetellenes. A mi államunk a nemzeti bizalmon, a tradíciók iránt való tiszteleten, a nacionális tapasz­talatokon és a polgároknak az állammal szemben való fegyelmén épül fel. —ön a fascizmus definícióját kérte tőlem. Mi­ként lehetséges azonban ezt a hatalmas és nemcsak Olaszországra, de az egész világtörténetre nézve olyan óriási fontosságú mozgalmat egyetlen for­mulába beleszoritani. A mi számunkra a fascizmus a nép, amely nemzetté lesz; a nemzet, amely ál­lammá fejlődik; az állam, amely kint a nagyvilág­ban azokat az utakat és módokat keresi, amelyek által expanziós szükségleteit kielégítheti., (— Miként ítéli meg Excellencidd Olaszország jelenlegi helyzetét?) — Amint az országban való utazása alatt ön is megállapíthatta, Olaszországban rend és nyuga­lom van, a nép egész energiáját a produktív mun­kára forditja. Ha a munka tempóját és a nemzeti munkabuzgalmat vizsgáljuk, úgy megkapjuk egy ország politikai egészségi állapotának legjobb mértékeszközét. Nem hiszem, hogy ebben a te­kintetben a faseista Olaszországnak félnie kellene a demokratikus országokkal, való összehasonlí­tástól. — A fúzió a fascizmus, valamint az ország és a nép között napról-napra bensőbb és igazabb lesz. A íaseizmus, amely mint nemzetpolitikai mozgalom kezdődött, ma az egész nemzetet fel­ölelő közös nemzeti érzés, amely megteremtette magának saját állami és szociális szervezeti formáit. — Olaszország "ma kompaíkt nemzeti egység, amelyet a fascizmus ideái determinálóan befo­lyásolnak. Az értékes provinciális és helyi tradí­ciók azért nem szűntek meg, nem haltak ki. Mint egyes tagok olvadnak be a nagy harmóniába, amelyben minden hang hozzájárul ahhoz, hogy az egybe gyűjtött hangszinezeteí hatalmasabbá, és gazdagabbá tegye. Egyesek egyedül álló kísérletei az olasz nemzet szebb hajnal felé való dicsősé­ges haladásának feltartásához, csak azt idézték elő, hogy a nép még erősebben sorakozott uj ide­áljai mögé. — Azok a rendszabályok, amelyek a bolognai merénylet utón léptek életbe az állam biztonsá­gának védelmére, bizonyos körök kísérletei ellen irányulnak, amelyek a fegyveres büncselekmé­' nyékét a politikai küzdelembe akarják bevinni, Az uj rendszabályokat nem kényszeritettük rá a népre, hanem ezek a széles néptömegek követelé­seiből keletkeztek, miként ez hatalmas tünteté­sekben nyilvánult meg. Az államhatalom az uj rendelkezésekkel abba a helyzetbe került, hogy vendetta és fenyegetések nélkül, szigorú igazsá- . gossággal biztosíthatja a nyugalmat. (— Befejezödött-e a faseista állam organizációja a legújabb törvényekkel?) — A faseista állam alaptörvényei a követ- ’ kezők: a miniszterelnök hatáskörének kibővité- t séről, a tisztviselői karról és a titkos szervezetek­ről szóló törvények; az a törvény, amely a kor­mányt felhatalmazza, hogy jogerős intézkedéseket ‘ rendeletek utján eszközöljön; az időszaki sajtóról í szóló törvény; a törvénykönyveket esetleges re- . formok céljából átvizsgáló bizottságról intézkedő [ törvény; a prefektusok hatáskörének kibővítésé­ről szóló rendelkezés és a polgármesterek kineve­zését elrendelő törvény, amely végleges szakitásl jelent a demokratikus államok főelvével. Végül az uj szindikátusok megalakításáról szóló törvény, amely uj szociálpolitikai korszakot jelent és j amely a jövedelmet a termelés egyik funkciójá­nak és nem szervezett bérharcok eredményének tekinti. — A fascizmus reformmunkája óriási csele­kedet. Uj államformát teremtett, amely az eddi­gieknél sokkal jobban megfelel az uj időknek. A rekonstrukció munkája azonban még nem nyert, befejezést. Még uj kövekre van szükségünk a fas­cizmus épületének megteremtésére. Nem sietünk . el azonban semmit sem, hanem rendszer szerint r dolgozunk. (— Mik a céljai Olaszország Föld- . közi-tengeri politikájának?) — Mint minden vonalon, Olaszország a Föld­közi-tengeren is felismerte jelentőségét, megvédi presztízsét és megköveteli, hogy jogait tiszteletben ' tartsák. Az a követelésünk, hogy ne tegyenek ki 1 bennünket a nemzeti megfulladás veszélyének, az összes reális lehetőségektől való rendszeres elzárás következtében. A nagy népek egészséges' fejlődése számára mindig szükséges volt és min­dig szükséges lesz az expanzió. Olaszország Föld­közi-tengeri politikája nem fenyeget más nemzete­kéi. hanem kizárólag az a kívánság tölti el. hogy a békét igazságos egyensúly ős valódi, igaz nem­zetközi harmónia révén fentartsa. (— Az utóbbi időben sok szó esett Olaszország balkáni politikájáról az olasz—albán egyezmény kapcsán.) — Olaszország viszonyát a különböző balkáni államokhoz az igazi rokonszenv irányítja, ami kü­lönböző barátsági szerződésekben nyeri kifejezést. Az olasz balkáni politikának egy célja van: a va­lódi egyensúly és a tartós béke megteremtése. Arra törekszünk hogy kereskedelmi viszonyunkat a különböző balkáni népekkel fejlesszük. Ezeket válaszolta, fellett kérdé-eimre az olasz diktátor. A nyilatkozatokhoz, azt hiszem, felesle­ges minden kommentár, a duee mindenről a leg­teljesebb nyíltsággal beszélt. ujaibíb 83 lafoással eaápöiritja a pozsonyi laká­sok számát. Az összeomlás óla az építési statisztika igy fest: Év Ház Lakás 1919 48 266 1920 177 574 1.921. 134 640 ' 1922 111 860 1923 231 878 1924. 275 715 1925 246 524 1926 224 487 összesen 1844 4951 Paris, december 81. Brdaminak IsMi vi- kotmttal folytatott tegnapi megbeszélésébez a Petiit Párisi enne azt írja, bogy Japán felfogása hasonlít ahhoz, amelyet « francia követ a Foredgn Office-nak tolmácsolt, Róma, december 31. Az olasz kormány elküldte válaszát az angol Kima-memoiraai- dtmira. Az olasz válaszjegyaék Jogosnak találja az angol aggodalmakat Kínát illetőleg, de kijelenti, hogy Olasz­ország a Kina beiiigyeibe való beavatko­zástól mindig tartózkodott és ezt a poli­tikát a Jövőben is folytatni fogja. 1 —n— mm — .................— Ró ma, december vége. (Kart Boghoim tudósítása.) Az olasz minisz­terelnök rendkívül szívélyességgel fogad a Palazavo Clúgiben levő hatalmas munka-szobájában. Elő­ször általános vonásokban ismerteti Olaszország külső éss belső helyzetét. Hangsúlyozza a fascizmus konstruktív lényegét és azt, hogy a fascizmus Olaszország számára azt a jogot követeli, hogy olasz nemzeti politikát folytathasson, azonban nem gondol arra, hogy más országok belpolitiká­jába beavatkozzék. Faseista szempontból is min­den nép és minden ország szabadon választhatja a számára legmegfelelőbb kormányformát. Az ősz- szes vezető íascisták, szögezi le Mussolini, élesen elítélik az idegen konzulátusok elleni demonstrá­ciókat, amelyek egyébként nem fognak megismét­lődni. A fascizmus a nemzeti ezükségszerilség poli­tikája és minden tekintetben gyakorlati, reális. (Felvetem a kérdést, hogy a fasek- mus tulajdonképpen miként definiálha­tó, mivel eddig Mussolini mindig elke­rülte a fascizmus pregnáns meghatáro­zásúi.) — A. fascizmus megértéséhez és helyes meg­dőléséhez, — válaszolta. Mussolini, — tisztába kell jönni avval, hogy a fascizmus nem a háború utáni közvetlen pszichológiai és anyagi viszonyok gyermeke, hanem gyökerei sokkal mélyebbre, a í nemzeti egyesülés idejéig nyúlnak. A fascizrmist ma az olasz nép politikai, szükségszerűségének leg­tökéletesebb kifejezéseként értékelhetjük. Mint azoknak a megaláztatásoknak természetes reakci­ója keletkezett, amelyeket népünk túlságosan so­káig a demokratikus és liberális kormányok ré­széről elszenvedett. A fascizmus az öntudatos nemzet fellépé­se a téves felfogások és túlhaladott, vagy utópisztikus ideák hálózata ellen. Ezeket az ideákat azelőtt sokan nagy tiszteletben tartották, habár ezek az állami feloszlás és a nem­zeti halál szimbólumai voltak. | A demokratikus állam a számbelileg erő­sebbek egyeduralmát jelenti, tekintet nélkül a számbeli többség által képviselt értékekre. Nem ismeri el a nemzeti tradíciókat az élő nemzet lé­nyeges részeként és történelmileg teltintve, ezért a levegőben mozog. Nem biztosítja a társadalom dolgozó erői számára, akik munkájukkal a nemzet jövőjét készítik elő, a politikai életben a megil­lető helyet, hanem az államból a politikusok csa­taterét csinálja. — Ezzel szemben a fascizmus megteremtette a maga országát, amely ideális és szerves formá­ban két évezred tradícióit és tapasztalatait a leg­messzebbmenő tekintettel a szükségszerűségre, egybekapcsolja az uj időkkel. Nem szabad elfelej­teni, hogy a fascizmus az első forradalmi, erő, amelynek sikerült egy valóságos nemzeti egység megteremtése. A fascizmus elsősorban néhány , alapvető eszmére van felépítve, amelyeket önnek 1 könnyen felsorolhatok. Ezek: n hazufiság, fegyelem, áldozatkészség és m hierarchia. Ezekből at eszmékből kelet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom