Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)

1927-01-05 / 3. (1337.) szám

8 ■BTIXGAI-MAftVA’R-HTRIIiSP 1927 január 5, srerda. ..SzinHÁz«z.EnR A pozsonyi mozik műsora: Redoute: A tengerész menyasszonya. (Erna Moréna, Ottó Gebühr.) Adlon: (Uj műsor). Uránia: Venetiai szerelmi kaland. Tátra: A hazugság királynédé. (Főszereplő: Pola Negri). Elité: Venetiai szerelmi kaland. NA GYVAROSOK SARCOLO Egy gyönyörthajhászó milliomos kalandjai Enoch Arnold B e a a • 11 regénye (20) Az ungvári városi mozgó műsora január 4—9-éig: Szerda: Jiskor. Főszereplők: Dagny Servaes és Beregi Oszkár. Csütörtök: A szajnaparü kaland. Főszereplő: Conway Tearle.9 Péntek: A kalandor. Főszereplők: Harry Lidiké, Erna Moréna és Mády Christians. Szombat: A tánc mámora. Főszereplő: Liáné Haid. Vasárnap: A pokolhajó kapitánya. (*) Négy zsúfolt ház Komáromban. Komáromi tudósítónk jelenti: Iván Sándor színtársulata Szilveszter estéjén és éjjelén két előadást tartott a kultúrpalotában, melyen A mozi-iskola, Katalin A 72-es őrliáz, a Szaporodás eimü egyíelvonásos bohózatok kerültek színre pompás előadásban Erdődy L., Trsztyénszky M., Horváth B., Vágó A. és Marossy L. fölléptével. Felvonásközben Kovács K. primadonna énekelt, kuplékat és áriákat, majd Horváth Böske és Bellák Miklós nagyszerű táncán bán gyönyörködött a közönség. A viharos tapsok­ra több ráadást kellett adniok. Este 10 órakor megismételték a műsort ismét telt ház előtt — Újév napján és másodnapján Molnár Ferenc uj vigjátéka, Játék a kastélyban vonzott kétszer zsú­folt nézőteret A szerző nem akarta megengedni, hogy a darabot a hatvanadik budapesti előadás előtt vidéken szinrehozzák és szándékától csak Iván Sándor kérésére állott el. Komárom közönsé­gére nézve a legnagyobb dicséret az, hogy mind­két estén teljesen megtöltött^ a színháztermet, de ezt ki is érdemelte a társulat pompás előadásá­val, mely Justh Gyula rendezői kvalitásainak is szép bizonyítéka. Kolár Mária fölényes egyénisé­ge hatalmasan bontott szárnyat a darabban és úgy Justh, mint Farkas méltó partnereinek bizo­nyultak. A rendkívül intellektuális Pataky Mik­lós, a sokoldalú Bókay nélkülözhetetlen tagjai az együttesnek. Kis szerepekben is rendkívül sok művészi értéket nyújtottak Ungváry és Némethy. A darabban sokszor a nyilt színen is felzugott a taps és a komáromi közönségnek felejthetetlen élménye marad ez az este. Ezzel az előadással bú­csúzott a társulat, amely szombaton elhagyja Érsekújvárt, és Rimaszombatba költözik. Bár minden magyar város oly rendkívüli buzgalom­mal teljesítené kötelességét a magyar színészet­tel szemben, mint Kómárom. — A társulat ja­nuár 3-án Pozsonyban is előadta a Molnár-vigjá- tékot. Az előadásnak itt is óriási sikere volt A ruszinsskói magyar színház műsora Ungvárott: Szerda: A börtön lilioma (életkép). Csütörtök: Játék a kastélyban.. (Molnár Fe­renc nagysikerű vigjátéka). Péntek: Játék a kastélyban. MőVészet-iropalom . *«'' ......'' ' ' ^ Re ichentha! Ferenc kollektív kiállítása Párisban „Au sacre du printemps", kedves kis hely, két igénytelen szoba a Cherche-Midi utcában, Sle- vinszky mester, a fiatal tehetségesek atyai párt­fogója köré gyűlnek itt azok, akik a nagy hivata­los helyeken nem kapnak helyet művészetük szá­mára. Itt mindig akad egy-két és több fiatal mű­vész, fiú és leány vegyest, akik igazi tehetségek, igazi emberek. Itt, a jó Slevinszky mesternél min­dig el lehet tölteni egy-két olyan órát, amely em­lékezetes marad: itt, ebben az eldugott kis utcá­ban hosszú idő óta állít ki nemcsak Páris, hanem majd minden ország fiatalsága, ide jönnek az írók és zenészek, a szobrászok és a filozófusok és amíg az egyik szobasarokban spanyolul beszélget­nek Ibanezről, addig a másikban hamisítatlan be­lesi tájszólással Kari Kranszt szidják itteni el­let: ségei. Ezen a helyen, amelyet, bár eldugott, még mindig megtalálták azok, akiknek a zsenialitás iránt érzékük van, állít ki most Reichenthal Fe­renc, a szlovenszkói magyar festő, aki már közel egy éve került Prágából Párisba. Reichenthal e kollektív kiállítás előtt Moszkvában állított ki igen nagy sikerrel és azután Párisban a „Sálon d‘au- tomme“-ben, ott is hasonló eredménnyel. Követ­kezett a kollektív kiállítás: döntő siker. Marcel Sauvage, az ismertnevü párisi mükritíkus, egy kis tanulmányt irt Reichenthal művészetéről, amely­ben netroszpektiv formában megmutatja ennek a fiatal tehetségnek nagyszerű, Ívelő fejlődését, az egyes állomásokat és az elkövetkezendők perspek­tíváját. így ir róla: „Reichenthal tulajdonképpen auto­didakta. Analizál, feloszt, deformál. Arcokat ala­kit. Keres, kutat, keres. Dolgozik: feldolgozza a nagy tapasztalatokat Minden nagyvárosban kiállí­tott. Mindenütt nagy sikere volt. Most Párisban állít ki. Az a kollektíváim, amit most itt bemutat, Tűz cnyára n?m fog nyom nélkül maradni. Egész különleges figyelmet érdemel meg ez a tehetség. Reicheretha-l, aki végül is romantikus festőnek tü­S Cecil, mikor arra gondolt, hogy milyen bámulatos, kitartó és türelmes előkészítő munka kellett ehhez a tagadhatatlanul zseniá­lis művelethez s micsoda észt tételezett fel a vezető részéről már magának az egész műve­letnek az elgondolása és csodássikerü lebo­nyolítása, elragadtatással mormogta magában: — Az az ember, ki ezt az egész esetet rendezte és sikerre vitte, lehet általános tár­sadalmi fogalmak szerint gazember, de alap­jában véve művész, csodálatos fejű ember, amilyenhez fogható kevés van a világon. S mert ő, Cecil Thorold, amerikai millio­mos volt, kinek egy százezer fontos yachtja úszott az alzsjri kikötőben, mely óránkint 19 mérföldet tudott megtenni a tenger hullámai között s melyre havon-kint 15.000 fontot kellett költenie, elhatározta, hegy felveszi a csatát az­zal a zsenális fejű rablóvezérrel, egy csapásra megsemmisíti ennek az egész nagyszerűen el­gondolt s sikerre vitt müvét, visszaveszi tőle óráját, revolverét, prémjét s az 500 font érté­kű készpénzét. Csak azt a francia torpedót kell követnie, mely állandóan ott cirkál Algir és Oran partjai között és a nagy mű szappan- buborékká válik, melyet aztán egy fuvásra meg lehet semmisíteni. Valósággal sajnálattal gondolt a zseniá­lis rablóvezérre, kit nemsokára utólér vég­zete s szinte önkéntelenül kérdezte önmagát, hegy vájjon megérdiemli-e* az a sok tunya, pazarló európai értéktárgyaik visszanyerését? Cecil a szállodából vissza.jövet húsz perc­nyi séta után elérte a partot. A Clariihel csó- nafca már várt rá. Lecky belépett Thorold kajütjébe. — Nehezen fogjuk szemmel tartani a Perroquet Vert-et, Sir. — Mi! — kiáltott fel Cecil. — Azt a fa­zekat! Azt a koporsót! Csak neon gondolod, hogy meg tud tenni 20 mértföldet óránkint? — Úgy van, Sir, koporsó! Jól fejezte ki magát. Tudniillik a Perroquet Vént már sülyjed. Cecil felroíwnt a fedélzetre. A sárgtás- sjánü hajnal már leereszkedett Mattion fölé s bágyadt, hideg, szürke fény borult a halkan mobajló habokra. A kapitány jelentést tett Cecilnek s ujjával kimutatott a tengerre. Előttük alig egy mérföldre gyorsan, feltar- tóztathatatlanul sülyedt a Perroquet Vert. A félig máT aiámerült hajóiból egy ki® csóna­kot bocsátottak le, aztán még néhány pere s a hajnal ködében, egy kis füstfelhő közepette eltűnt, az üldözött Perroquet Vert a mélysé­ges huUámsirban. Négy mérföldnyire voltak északkeletre Caxine-foktól. Az Uj Világ felől egyenesen Algír irányában közeledett egy hatalmas angol gőzös. Észrevehette a kata­sztrófát, mert irányt változtatva a sülyedő hajó felé vette útját. Néhány perc múlva a Claribel felvette az elsüllyedt Perroquet Vert mentöosónakát. Három arab volt benne. Az arabok öranból jöttek át Algírba. Kelten testvérek voltaik- Mindenben megerő- sitették Cecil Thorold elméletét, melyet ő a St. James hotel kirablásáról állított fel. Ter­mészetesen eleinte minden bűnrészes séget tagadtak és teljes ártatlanságukat hangoztat­ták. A két testvér aTca koromfekete volt a szénportól, mikor felvonták őket a Clari- belre. Azt állították, hogy lelövéssel fenye­getek őket, ha nem dolgoznak. Későbbi val­lomásukkal megegyezőleg azonban mégis nyilvánvalóvá vált, hogy részesek a bűncse­lekményben, amiért is mind a hárman 3—3 évi börtönbüntetést kaptak. Az algíri miszté­riumból csak a Perroquet Vert elsülyedése maradt misztérium. Sose vált bizonyossá, hogy az ósdi gőzös természetes körülmények között sülyedt-e el, avagy valamely bosszú­nak lett áldozata. A három arab hosszú val­latás után csak annyit mondott, hogy a gőzö­sön kívülük tizenegy európai és hét beu- szülött tartózkodott a katasztrófa alkalmával és hogy csak ők hárman, Allah különös ke­gyelméből, menekültek meg a biztos haláltól. A szálloda jóidéig nagy .válsággal küz­dött, most azonban már ismét látogatni kezdi az előkelőség. A károsultak egy hétig folytattak tanács­kozásokat arra nézve, nem-e volna érdemes búvárokat alkalmazni értéktárgyaiknak a tengeT mélyéről való felhozatalára. Végül is belenyugodtak a véltozbatatlanba és elfelej­teni igyekezték azt a 40.000 font értékű ék­szert, aranyat és készpénzt, amit a Perro- quet Vert 18 örökre elnémult utasával együtt a tenger fenekére vitt. Jó ideig szép üzletet csináltak az algirt bankok a pénz nélkül ma­radt gazdagok csefckátutalásaival, Cecil Thoroldot egy darabig egyenesen melankóliába kergette az algíri misztérium félsikerü megoldása, míg gondolatai utat nem találtak az ő ki nem fogyó, életét ki­töltő ujafeb kalandjai felé. V. fejezet A Szahara fővárosában ■ I. Mr®. Macalisfer izgatott hangon fordult Cecil Thoroldihoz. A mezőny korlátjainál oly sürü sorokban tolongott a tömeg, hogy az emberek csak a fejüket tudták mozgatni, a testüket nem. nik orosz-német formában, komoly festő, illetve azt akarom mondani: neon csal. Nagy erővel for­mál meg mindent összes müvei az „átgondolt" munkák nyugalmát és komolyságát sugározzák. Ez első érdemük, amelyhez továbbiak zárulnak: tech­nikai érdemek. Különben Reichenthal gyakran rendkívül kellemesen mosolyogni <e tud.“ Aki ismerte Reichenthalt, tudta, hogy ea az ember le fogja győzni az összes akadályokat. Moszkvától Párisig. Utoljára prágai kiállításáról és moszkvai diadaláról számoltam be a P. M. H.- ban és amit akkor mondtam, bekövetkezett. Rei­chenthal Párisban visszatért önmagához, leikéhez, művészetéhez és Part pour Pártosán átformálta a Sauvage említette „tapasztalatot", amely nála az orosz forradalom boszorkánykonyhájában kapott szint. Ez az átformálódás azt jelenti, hogy a mai Reichenthal nem állítja a művészetet a társadalmi eszme szolgálatába, fest, mert festő, mert tehet­ség: művész. Levetette az izmusokkal a program felesleges és kényelmetlen maszkját, nem gondol­kozik előre, nem esztéta és azután festő, hanem festő, aki ontja magából a szilieket és a vonala­kat, amelyek tér és idő mögötti zseniális törvény­szerűségeit most már kutathatják azok, akiknek mindenáron program kell. Reichenthalt ez most már nem érdekli, 6 megtalálta önmagát, n. p. A legbiztosabb és legenyhébb csokoládé hashajtó FSUralcat-. Vörös Rák !£”' Bratislava E|j liobox ári 3.60KL gSport­Czája és Fristensky Sportkomédia négy menetben, „hanba,,-val és sok erkölcsi tanulsággal Hetek óta hatalmas plakátok hirdették a nagy attrakciót és Prága lázban égett a hírre, hogy Czája János, a „magyar világbajnok“ kihívta a legjobb csehszlovák profi-birkozót, Fristensky Gusztávát és kötelezte magát arra, hogy a cséh bajnokot 40 percen belül kétszer is kétvállra fekteti. A csehszlovák főváros legelőkelőbb koncert­termében, a V,encel-téri Lucernában, tegnap este utolsó helyig megtelt ház előtt folyt le a várva várt nagy esemény. Mintegy 5000 felajzott idegü, minden társadalmi réteget reprezentáló néző he­lyezkedett el a nézőtéren, de sok százan voltak olyanok, akik jegy hiányában eltávozni kénysze­rültek. Az ülőhelyeket már napokkal ezelőtt el- kapdosták, az állóhelyekért pedig már kora dél­után valóságos csaták folytak, a jegyüzérek hatal­mas ázsióval kínálták a tömegével megszerzett je­gyeket, végül is egy szakasz rendőrnek kellett a Lucerna előtt rendet teremteni. Hiába, a tömeg mentalitása évezredek óta csak csekélyében vál­tozott, mert mig az ókorban a „panem et circen- &es“ volt a jelszó, most a véres verejtékkel meg­szerzett kenyeret *mindenki képes odadobni a cir­kuszért. A Lucerna pompás nagytermének közepén volt elhelyezve a ring, amelyre pont S órakor négy kolossxum vonult fel. A menoizser felolvas­sa a küzdők neveit. Kopp jugoszláv, Kornálz né­met, Czája magyar és' Fristensky - eseti' bajnokok fognak ma este egymással — a pénzért — meg­küzdeni. A két szláv birkózót hatalmas riv.dgís, a rémetet mérsékelt taps, a inigyft pedig füttyszó fogadja. Hogy miért, nem -züksésps magyaráznunk. Először Kopp küzd meg KOrndtzzal. A jugo­szláv birkózó technikailag felülmúlta a németet, aki azonban súlyban jóval fölényben volt és végül a 35. percben dobta is ellenfelét. A dijat, 3000 koronát, a közönség szemeláttára fizetik ki. Szünet után lép a küzdőtérre a két nagy ri­vális. Czája Jánost a magyar közönségnek nem kell bemutatni, hiszen a Czája név már évek óta járja Európa porondjait. Mióta utoijára láttuk, még jobban méghatalmosodott és óriási ereje mostan sem kisebbedett. Fristensky súlyban valamivel gyengébb, egyébként pompás formájú és amiatt kitűnt, elsőrangú technikával bíró birkózó, akiben még sok amatőr vonás van. Megszólal a vékonydongáju és őszhaju bíró sípja és a két hustömeg egymásnak dől. A birkó­zásról itt nem akarunk részleteket adni. Mindany- nyian ismerjük már a cirkuszi birkózás módsze­reit és tudjuk annak fortélyait is. A küzdők elő­ször csak állva masszírozzák egymást Czája lém- peramenlumosabb, ha hibásat fog, éktelen lárma*, kiséri, viszont ha Fristensky viszonozza a pofono­kat, azt viharos taps honorálja. — Először a földre* a második menetben Fristensky kerül. Majd vál­tozik a helyzet és Czája kapja a masszázst, de bikaerejü nyaka meg sem moccan. A harmadik: menetben azután élet-halál harc kezdődik, mely a negyedikben is folytatódik. Végre a 38. percben Czája álkapja a cseh bajnokot és a földre kény­szeríti. A bíró fütyül, Czája győzött — először, Miután természetszerűleg két percen belül már nem sikerült n'ki Frisses ■ y* másodszoi leied- tani, a meccs eldöntetlenül végződött Czája ek­kor a mérkőzés folytatását kéri. Egetverő kiabá­lás fogadja szavait a nagy lármában nem lehet érteni a menedzser szavait, a hatalmas cseh szi­getben összenyomoritva kérdezősködni nem mer­tem, nehogy végül Czája helyett engem krock- autoljanak. Végül is tudomást szerzek arról, hogy Czája győzött ugyan, de az erkölcsi győztes Fns- tensky lett. Még sokáig zúgott a teremben az éktelen zaj, amelynek közepette a legválogatotlabb szidalmak­kal illették Czáját, a „magyart'1. Menekültem a küzdőtérről. Nem tudom, hogy azután mi történt: és mikép végződött a komédia. Csak annyit tudok, hogy annak, ami tegnap este Prága belvárosának művészi produkciókra szánt termében történt, semmi köze nem volt sem a művészethez, sem pedig a sporthoz. A jó ízlés, a sporterkölcs és elsősorban a ma­gyar név és az itt amúgy is nehezen. megszerzett magyar sportbecsület érdekében a leghatározot­tabban tiltakoznunk kell az ellen, hogy a magyar erői és tekintélyt ilyen cirkuszi mutatványokkal és machinációkkal diszkr editálják és . megszeg jenit- 1 sék. Aki pénzt akar erejéből keresn:,vonuljop a.cir-’ kusz sátra alá, amelynek a külvárosban van a he­lye, nem pedig egy előkelő koncertteremben ha­tósági segédlet mellett Az ilyen mutatványok­ban, igaz ugyan, hogy mindenki nyertes marad, csupán a sport az egyedüli, amely két vállra lesz fektetve. jf. )( A Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Sző- aet&ég alakuló ülése a Tátrában. Kassáról íjefeu- tik: Á Csehszl." MTSz egy szükebbkörii előkészítő bizottsága hullt hó 30-án tartotta meg a részletek­re is kiterjedő előértekezletét és ennek alapján fikszirozták a tátrai közgyűlésnek dátumát az elő­terjesztendő alapszabályokat és megbeszélték az elnökségre, tisztikarra vonatkozó kérdéseket. Az alakuló gyűlést január 10-én délután 4 órakor t irt­ják meg a Grand Hotel külön termében Őtátra- füreden. Előzőleg délelőtt 10 órakor a klubok képviselői jelölő értekezletre és az utolsó simítá­sok megbeszélésére gyűlnek össze. Az előkészítő bizottság ezúton is meghívja az összes magyar nemzetiségű klubok megbízottjait és egyúttal kéri az érdekeiteket, hogy a gyűlésre egyesületük el­nöksége által kiállítandó szabályszerű meghatal­mazással jelenjenek meg. Ha valamelyik tagegye­sület nem küldhetné H megbízottat, egyébként azonban csatlakozik e fontos akc'óhóz, úgy meg­hatalmazás alapján részvételi és szavazati jogát közvetve gyakorolhatja, vagyis átruházhatja más egyesület megjelenő képviselőjére. — A téli ver­senyek rendezősége kéri a megjelenőket, hogy szobák biztosítása, és bármi természetű felvilágo­sítás és igazolvány kiállítása iránt forduljanak le- vélileg Fekete Béla versenyrendezőség igazgató­jának címére Ótátrafüred, Grand Hotel. X Az első szlovenszkói si-versenyt a Tátrai Sífutók Klubja rendezte január 2-án Köryfnicán, amely ezidén ismét télen is nyitva áll. A jól ren­dezett verseny látogatott volt, csak az hátráltatta, hogy lent a Vágvölgyben mindenütt olvadt és a közönség nem hitte el, hogy fent Korytnicán fél­méteres hó legyen. A versenyzők ió részét a Kár­pátegyesület állította s el is vitte a dijak nagyobb részét — Eredmények: II. oszt. távfutás 15 km., 19 résztvevő. 1. Prokein József Besztercebánya 38 p. 13 mp.,, 2. Baják Rudolf lengyel, 3. Ferencz Károly Igló, 4. Speudel Pavel Csorbató. — öreg­oszt távfutás 15 km., 6 résztvevő. 1. Bukovcsán Béla Besztercebánya 46 p. 23 mp., 2. Soukup Fe­renc Besztercebánya. — Katonai futás: 15 km., i0 résztvevő. 1. Slonka Edvin 38 p., 2. Fest Got’lieb, 3. Reinl Károly, valamennyi német Riesengebirge- futó. — Hölgyverseny: 5 km., 6 résztvevő. 1. Chej- novsky Vilma Kassa 13 p. 20 mp., 2. Jettmann Tana Kassa, 3. Amerling Bozena. Poprád. — Ifjú­sági verseny: 5 km., 10 résztvevő. 1. Entrichel Mihály Igló 25 p. 18 mp., 2. Novák Pál Beszterce­bánya. — Ugróverseny: 9 résztvevő. 1. Prokein József Besztercebánya 13 és 14 m., 2. Bukovcsán B. Besztercebánya, 3. Gergelyt Imre Körmöcbánya. — A Kárpátegyesület részéről resztvettek verse­nyen kívül ( mert osztályukban társuk nem akadt) B'jak Ferenc Tátraszéplakj elscosztályu futó, aki a távfutásbau 38 p. 38mp.-el a másodlegjobb időt, az ugrásban 15 és 18 méterrel és 85 ponttal az ötödik helyet érte el és Tiniann László Poprád, aki az ifjúsági futásban 25 p. 7 rap.-el a legjobb időt érte el. — Korytnica fürdő kitünően fogadta a versenyzőket, Stodola Iván dr. tulajdonos-főor­vos kedves házigazda volt. — A versenyek sima lebonyolítása a KTL alelnöke, Nedobry Gusztáv igazgató (Igló) érdeme.

Next

/
Oldalképek
Tartalom