Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)
1927-01-30 / 24. (1358.) szám
8 1927 Január 30, Vasár nap Észak és Délklna egységesen az idegenek elfen fordultak Nincs többé ellentét Peking és Kantén között — Ma 20.000 angol katona indul Shanghaiba — Sauerwein rádiója - Anglia növekvő haragja Japán ellen megy ax össaee alkotmányos retortákon. Tehát még számos wlikialroia lesz a saáwák néppártnak és pertonenti fegyvertáreaiiuak, hogy a reformot miméi főbb tatalommal és erővel töltsék meg. Azután sok függ a gyakorlati kiviteltől, mert — mint egy magyar politikusunk nagyon helyesen meg- Állapította — a közigazgatás reformjiának sorsa itt íog ©ldölni, hogy t i. jól, vagy rosszul csinálják-e meg. SZÖVETÁRUHÁZ ADOLF ELGEH, REICHENBERG i.B. (LIBEREC), Flurguse 1$ a szabómester uraknak ajánlja gazdag mintakollekcióját tavaszi és nyári szövetekben. Mintakollekciókat csak szabómestereknek küldünk. Gyapjúszövet, bélésáru és mindennemű szabókellék. Syfilidologe Dr. Kolb esel itt a prágai, frankfurti és berlini Mrklinikfti tanársegédje és másodorvosa E9L VoaBaCBcova 91. sedm. 'Wassermaan vizsgálatt ^oooooooooooooaoooooeooogoooooay „IZA“ Jő izlési társaságbeli decens hölgyeknek aélkülözhetetien arc, nyak, karok, kezek, test, kebel, haj ápolására és teljes finom, dis- erét szépség elérésére, 1909 Párisban aranyéremmel és oklevéllel kitüntetett szépség ápolási módszer és preparátumok. Az intézetben a legmakacsabb arcdefektusok sikeresen eltávolíttatnak. Szeplő, májfolt, mitesszer, likocsos és zsíros kiütéses ieint, vörös orr, kezek, anyajel, szemölcs, ránc szemzacskők etc. Akik a távolság végett nem kereshetik fel intézetemet, rendeljenek Iza rekord arca- pOxj szereket, pontos kioktatással. Mifesszed, pórus, pattanás ellen garnitúra .......................................Ke 37.— Sz eplő és májfolt ellen garnitúra . „ 37.— Vörös orr, arc, kezek elleni garn. „ 37.— Arcmasszás ráncok karikák ellen „ 77.— Bőrujitő garnitúra 4 nap alatt lehámlasztja a bőrt és olyan lesz, mint az üde gyermeklányé . . „ 120.— Hajtalanitó garnitúra 1 perc alatt leveszi a hajat ennél jobb 20 év múlva sem lesz............................... 37.— Ke bel ápoló, fejlesztő garnitúra , M 120.— Folyékony láthatatlan email, csodásán szépít......................................... 77.— Iza k ozmetikai intézet Bratislava, Stefanikova 19, II. Páris, január 29. Sauerwein a Matin mai számának vezércikkében, amely esaknem ngy hangzik, mint egy felszólítás, azt követeli, hogy a népszövetség a lehető leggyorsabban foglalkozzék a kínai nyugtalanságokkal. Anglia ma újabb 20.000 embert küld Shanghaiba és a katasztrófa az előjelek szerint nincs már messze. A bolsevista agitátorok pénzzel, fegyverrel és instrukciókkal látják el a kínai nacionalistákat s hatalmuk akkora, hogy bármely pillanatban megtehetik a döntő csapást és megüzentethetik a hadat Angliának. A iki- | nai nép nyűgöd(abb elemeit a tragikus angol i intervenció szántén a nacionalisták karjaiba taszította s a déliek most már valóban egységesen hirdethetik ki az idegenek ellen irányuló általános hadiállapotot. Ha a kínai delegáltak neon folyamodnak a népszövetséghez, akkor a népszövetségnek saját elhatározásából közbe kell lépnie és békét kell teremtenie. Washington és Tokio egy véleményen London ellen Peking, január 29. Kellogg amerikai államtitkár nyilatkozata igen kedvező hatást tett a kínai fővárosban. Mint ismeretes, az amerikai államtitkár bármely pillanatban késznek mutatkozott a tárgyalásokra és a kibékülésre. A japán és az amerikai álláspont tehát csaknem azonos, míg Anglia továbbra is görcsös erőfeszítéseket tesz az egységes küzdőfront megteremtésére. Diplomáciai körökben az a hir terjedt el, hogy Anglia föl fogja szólítani a pekingi kormányt a szovjet- agitátorok kiutasítására. A Kínában élő idegenek közt támadt pánikhangulat változatlanul tovább tart. London, január 29. Az angol sajtó az utóbbi napokban hevesen kikel Japán ellen, mert a tokiói kormány igen kétszínű politikát folytat Kínában. A Daily Telegraph szerint Japán mukdeni és shanghai politikája között óriási különbség van. Mig Mukdenben, ahol tényleg japán anyagi érdekekről van szó, katonákkal védi a japán kereskedőket, addig öhangihaiban. ahol az angol érdekeltség nagyobb, igyekszik hízelegni a kínaiaknak és állandóan a barátságos és békés kereskedelmet hangoztatja. Északon Japán hallani sem akar a washingtoni vámok bevezetéséről, délen azonban állandóan a kantoni vámok mellett tör lándzsát. A Reuíer-iigynökség pekingi jelentése szerint Lampson pekingi angol követ. 0‘Mal- ley shaughaii ügyvivő, Wellington Koo pekingi miniszterelnök és Csen kantoni külügyminiszter között a közel jövőben tárgyalások indulnak meg a hankaui és tiencsioi nemzetközi kolóniák alkotmányának megváltoztatásáról A kantoni sereg megállt Shanghai előtt A Daily Express shanghai jelentése szerint a kantoni hadsereg operációs tervében hirtelen változás történt. Mig eddig a határozott cél Shanghai volt, addig tegnapelőttől kezdve a C'sekisng tartományi nacionalista seregek Sharaghaitól délre mindenütt visszavonulóban vannak. A washingtoni kinai követ szenzációs nyilatkozata Washington, január 29. Alfréd Sze washingtoni kinai követ egy nyilatkozatában megállapítja, hogy Kína bármely pillanatban hajlandó a külföldi hatalmasságokkal tárgyalásokba kezdeni. A föltétel csak az, hogy a nagyhatalmak Kínát mindig egyenrangú félnek tekintsék. Sze követ nyilatkozatában szenzációs kijelentés volt az, hogy a. kantoni kormány és az északi központi kormány Kima külpolitikájának tekintetében már teljesen megegyeztek. Ez a bejelentés annyit jelent, hogy a déli nacionalisták és a pekingi kormány között megtörtént a megegyezés és Kína. ma már nem tekinthető két egymással hadakozó félnek, hanem olyan egységes nacionalista birodalomnak, amelynek agressziója csak az idegenek, elsősorban az angolok ellen irányul. Sze követ a nyugati hatalmak esapatszállitasait veszedelmesnek és provokaiénak tartja. Az igazságtalan kinai szerződéseket meg kell szüntetni és a kínaiaknak végre szabad kezet kell engedni saját országuk sorsának intézésében, Washington, január 29. Coolidge elnök szerint Amerikának egyáltalán nem szándéka a Shanghaibam lakó 4000 amerikai állampolgárt visszaparancsolni Amerikába. A* amerikaiak jogosan tartózkodnak Kínában és nem lehet tőlük életkörülményeiknek megTáncolt On már ttvegpadlén? Volt Ön már köriilrajyog'va a legcsodásabb világítási effektusokkáI, bizonyára nemi Ezt a külföldi újdonságot látbatja és élveibe'. Cristal Pavillonb&n ,,Sa!»S»erka‘‘ kávéház, Praha tv., Badenihe 2í!0 ísffé „Sspresso" — Negyed literes borok változtatását követelni. Ha a kinai hatóságok nem alkalmasak az amerikai állampolgárok védelmére, akkor a szükséges lépéseket a i amerikai tengerészkatonák teszik meg. A magánalkalmazottak szervezetei az adóreform ellen Prágo, január 29. A napokban a magán - alkalmazottak szakszervezeteinek küldöttsége fölkereste a költségvetési bizottság kormány- párti tagjait és kifejtette előttük, hogy az uj adózási, renszer az alkalmazottakra nézve katasztrófát jelent. Heller, a magán és közalkalmazottak egyesületének titkára, Pajas, a. Stred titkára, John, az Odborové Ustrednv és Bili, a Ceská Obec Delnická képviselője rámutattak arra, hogy az adóreform 17. és 341. §§-i teljesen elfogadhatatlanok, mert ezzel, az alkalmazottak jövedelmének csökkentését idézik elő. Matousek előadó biztosította a küldöttséget, hogy- ő támogatja a szervezetek álláspontját és ragaszkodik a 341. §-nak a törléséhez, mert ezt a szakaszt mint előadó nem védelmezheti, de ezzel szemben a pénzügyminiszter ragaszkodik a 17. § változatlan keresztülviteléhez. A küldöttség tagjai válaszukban kifejtették, hogy a 341. § törlése nem elegendő. Matousek sajnálatát fejezte ki, hogy a szervezetek kívánságának nem tehet eleget, mert a többség ellen nem szavazhat. Hnidek, az adóreform főelőadója biztosította a küldöttséget, hogy az összes koalíciós pártok töreked-> ni fognak arra, hogy a pénzügyminisztert álláspontjának megváltoztatására bírják. Ugyanezt az álláspontot fejtette ki Roudnicky csehszlovák néppárti képviselő is. — Zóly om vármegye főjegyzőjének akciója a közigazgatási reform ellen. Lévai tudóeitőnk jelenti: A városi képviselőtestület tegnapi köz- . gyűlésén Breuer Géza szocialista képviselőtestü-i ' leti tag szenzációs bejelentést tett egy jegyzői vétő megfelebbezésével kapcsolatban^ Breuer a közgyűlés asztalára letett a zólyomi-nagymegye főjegyzőjének egy nyomtatott felhívást, amelyben a főjegyző felhívja a megyegyülés tagjait* hogy a petíció jogán foglaljanak állást a készü- Tőben lévő közigazgatási reform ellen. A felhívás érdekességét az adja meg, hogy a községi és megyei képviselőtestületeket törvény tiltja el a politikai állásfoglalásoktól. A pázsit tele volt ételmaradéi; >kka'. papi: múlt dókkal. Olyan állapotban volt az egész tál saság, áfáikor nem kívánatos oda nem tartozó tanuk jelenléte. Pedig figyelték ők v. Una ML’g 1 tisztás szélén dobta le a kivágott szálfa*, hogy megpihou- jcn A parasztember fesnelen bámulü;ual nézte t társaságot. A káplán észrevétte. ' —• Rossz napra csináltátok ezt a kirándulást, fiuk, — mondta a társainak, — az egész falu íud- ni fogja, hogy én ma búst ettem! — Fenének jutott eszébe még az is, hogy péntek van ma! — Adjatok neki egy pohár bort és rendben van minden, — ajánlotta Korompay. Az asszonyok a húsos kosárba is belenyúltak, hogy minél jobban befogják a paraszt száját. — Mire tegyem neki? — lóbált tanácstalanul Barátné egy kacsacómbot. — Jó lesz ez, lelkem, — mondta a jegyzóné és odanyujtott egy zsíros papirt, amit már a kutyák is végi gnyald őst ak. Suta Balog felhajtotta a bort, megköszönté szépen és újból vá’iára vetve a fát, odébb állott. — Na, rendben vart az ügy, — dörzsölte egymásba a tenyereit egy fiatalember. — Ne gondold pajtás, — mondotta Gábor. — Nem láttad, bogy csak a kenyérből harapott az ivás után? A húst vagy eldobja, vagy elteszi holnapra a rólunk való véleményével együtt!... Később a Baráíék birtokos szomszédjának, Áltáléin bárónak a. komornyikja ment el arra. Két kölnivízzel fürdetett, gyönyörű kutyát sétáltatott. Hirtelen finomabb tónusu társalgásba csapott át mindenki. S a hölgyek oda voltak a két remek állattól. — Jaj, milyen drágák, — sipitozoit a postamesternő, — szabad őket megkínálni valamivel? Egy másik hölgy már ott is termett néhány tányérra tett húsos pogácsával. A lakáj kezébe vett egy darab tésztát. — Nem/ lehet, —mondta, — mert bors van benne, megromlana a szaglásuk! Azzal köszönés nélkül, ahogy jött, tovább ment a kutyákkal... Alkonyodon, a kosaras üvegek üresen vágódtak el a gyepen, a férfiak arcán sápadni kezdett • mámor pírja. Józanodtak és dideregtek. — Mozogjunk, emberek, — inditványozía valaki. Barát, a vendéglátó, körülnézett, mintha össze akarná foglalni a kirándulás sikerét. Neki is feltűnt a nagy rendetlenség. — Mit képzel majd Altstein a mi mulatságunkról, ha erre megy? — gondolía. — Klárika, — mondta az erdőmester leányának és megcsípte az arcát, — maga jó kis gazdaasszony hírében áll, takarítson csak itt össze sebtiben egy kicsit. Klárinak ki gyűlt az arca. Kedvetlenül jött, mert tudta, csak azért hívták, hogy mégis, okleveles leány. Most viszont tudtára adták, hogy mégis csak .az erdőmester leánya. Gábor észrevette a sértést. — Fiuk, nem hallottátok? — fordult a fiatalsághoz tréfásan, — az a napiparancs, hogy mi takarítsunk össze! A sok fürge kéz hamar összekapkodta a sok lomot. Gábor a Klári lábai elé halmozta és meg- gyujtotta, mint valami engesztelő áldozatot. A lányon mégis ott nehezedett a hántás. El- komolvodott arccal maradt hátrább a zajosan induló társaságtól. Gábor a karja alá nyúlt és megsimogatta a kezét. — No nem, nem, — mondta neki, mint a megbántott gyereknek szokták. — Gábor, nem magam miatt, — bizonykodott a leány, ,— de olyan furcsa, nehéz sejtések ülnek ilyenkor reám! A leszálló köd mind szükebb köröket vont közéjük. A leány megborzongott és oda mutatott a ködbe: — Látja, mindig szükül. aztán csak annyi lesz, mint egy kötélhürok és mindenkit megfojt! — l>é minket nem, szivem, mert mi fiatalok és mások vagyunk, átvágjuk. magunkat rajta, — mondta meggyőződéssel és magához ölelte a leányt. V. Ne m veszett oda a világ, pedig a jelek után olyan borzalmas valóságok következtek, amilyenekről miig álmodni sem tudott az öreg Baráték jövőbe riadozó szive. Gábor is megjárta fenékig a borzalmakat. Yolhyniában, az Isonzónál és mindenütt, ahol megfordult akkoriban magyar katona. Most mégis itthon volt. A tüdejéről letisztult az izzadmány is, qini a harctéren szerzett bajból visszamaradt. Megint október volt. Az öregek reggel, ágyban fekve, beszélgettek. Falun különösen barátságosak az ilyen homályos, késő Őszi vagy téli reggelek. A nyárral elpihen a kenyérért való tülekedés, nem sietnek az emberek a felkeléssel. Itt az órának nincs szavazati joga és hiába üti bármi kitartóan a haladó időt, följebb húzzák fülükön a dunnát, mert — még sötét van. Olyan kellemes a meleg ágyban megvitatni a napi terveket, mielőtt az ember elszánná magát, hogy kilépjen a hideg padlóra. Ilyenkor a köd is barátságos, ugv terül el a falra, mintha szintén egy óriási dunna volna ... Barátné, amint felébredt, kémlelve szippantott a szoba levegőjéből és úgy találta, hogy még nem érdemes felkelni, még nem készíti Marcsu a reggelit, mert nem hatolt be az ajtón, kulcslyukon át a pörkölt kávé szaga. Megszólította az urát. — Apuka, maga még alszik? — Már pipázom. — Jaj, hála Isteni)-k, hogy már az a szegény fiú is hazakerült, talán adja az Ur Isten, hogy igazán vége van mindennek és most. már végleg a miénk marad! — Na, — mondta Barát óvatosan. — azért, ne bízzuk el magunkat, ki tudja, mi lesz avval a forradalommal ! Barátné mélyebben menekült a meleg ágyneműbe. — Jaj, szivem, ne ijesszen, ne is említsen ilyenekét! Már is fel volt verve a szive nyugalma és az aggodalom véresre festette a híreket, amiket eddig hallott. — Hiszen igaz, akik Pestnek jönnék haza, azok sok mindenfélét beszélnek! Most már a férfi beszélt optimisztifeusan. Talán nem is gondolt semmit, csak a kényelmes reggeli hangulatot védle az asszony sopánlcódásai ellen. — A pesti dolgok ufón ne ítéljünk! Olt azok a munkakerülő cucilisták! A parasztról lekopik az ilyesmi, mihelyt hazaér. Nem lesz más gondja, minthogy siessen a vetéssel, mert. elkésétt. És Pesten is... azt hiszem, ma már abszurdum egy olyan igazi, véres forradalom, inkább papíron, politikai és sajtóbarcokban fog lezajlani az egész! így beszélt, mert nekik mégis csak „papíron" folyt le az is, ami addig történt. A fiuk vérét is csak papíron látták folyni, mikor értesítést kaptak a sebesüléséről... Gábor is nyugodtan feküdt a szobájában. Mire hazaért, egy pici kagylóba szorult az egész viharos tengérmorajlás, amin átvergődött. — Csak rendbehozzam a dolgom Klárit illetőleg és minden jő lesz, — nyújtózod egészséges, mosolygó vággyal... Ott kint, a ködben pattant valami, erőszakosan tépték le a faluról a nyugalmat. Gábor megismerte a hangot, katonafegyverek szóltak. Nemsokára visítva rontott be a cseléd. — Jaj Istenem, nagysága, nagysága, tessék felkelni! — No, mi az, mi? — riadtak az öregek. — Tessék felkelni... zug az egész falu, lelőtték a jegyző urat! Azzal kirohant újra. Az öregek vacogva tápászkodtak a ruháik után. Gábor benyitott hozzájuk és igyekezett őket megnyugtatni. De a szive tulajdonképpen nyugtalanul vert, ime, a zenélő, emlékekre zárt kagyló most újra belezuhan a vészes tengerbe! Az anyja keresgélve topogott. — A cipőm,... este kitettem és nem hozta be Marcsu! — Majd behozom én, mama! , Sárosán, gondtalanul odavetve hevert a cipő a konyhában. Gábor kilépett az udvarra, hogy megkeresse ac. selédeket. Hozzáhatolt a tömeg közeledő üvöltése. Egy pillanatra visszahőkölt, aztán mosoiygva, bátran ment előre. — Hisz4 én ... hisz* én, — mondogatta és a múltra gondolt, meg a mindenkorra, hiszen ő a népé, miért félne tőlük? A leányok a kapuban bámészkodtak. — A nagysága cipőjét azért kitisztíthattátok volna, — szólt rájuk dorgálva. Harcsa és a másik befelé indultak. Az egyik legény, aki odaért, hátbavágta és magához rántotta. — Ne menj, a kutya istenit! Eleget puco^ál, most tisztítsa ki ő maga! Marcsu felröhögött és kihívóan, dacosan nézett vissza a legény karjaiból... Gábor a pitvarajtó küszöbére ült és kefei'e a cipőt. A lárma közeledett, a csőcselék a tor lácr: tódult. Ujjal mutogattak rá és röhögtek. Marcsu is. A legény, aki ölelgette, előre lépett. — Egész ügyesen megy, öcséin, megélhetsz ezután belőle, — vihogott Gáborra. — Ne. az enyémet is, de úgy fényesítsd, hogy a- csillagokat is meglássad benne! — Felemelte durva, patkós csizmáját és odatolta az orra alá. — Várj egy keveset, előbb ezt, — mondta nyugodtan Gábor. — Mit. hogy én várjak? Nesze! Belerúgott a patkóval az arca közepébe, hogy szétzúzott vonásokkal hanyatlott hátra.
