Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)

1927-01-29 / 23. (1357.) szám

1027 január 20, szómba! Betiltották a kommunista párt mai prágai tüntetását A tegnapi ítélet sajtóvisszhangja — A jobboldal meg van elégedve a kommunista képviselők elítélte télével — A szo­cialisták a parlamentarizmus szégyenének minősítik Prága, január 28. Az obstru' áló képviselők ■közül három kommunistái súlyos börtönbünte­téssel sújtott a prágai bíróság. Az Ítélet általá­nosságban nagy meglepetést keltett, miután a tanúvallomások eltérőek voltak és nagyon sokan azt a meggyőződést vallották, hogy az obstrukciók fölött nem a rendes büntetőbíróságnak kellett volna ítélkeznie. Az ítélet kihirdetése után a jobboldali cseh sajtó elég tartózkodóan viselke­dik, viszont a baloldali sajtó általánosságban megállapítja, hogy a cseh néppárt, ameJy kipro- vokáita ezt a pert, kudarcot vallott. A kom­munisták természetesen három képviselőjük el­itéi tetését agitációs célokra akarják fölhaszhálni § amint már jelentettük, mára nagy tüntetést jelenteitek be, ame­lyet azonban, a rendöirigazgalóság be­állott Á Rudé Právo fölhívásában értesíti erről olvasóit és bejelenti, hogy a kommunista párt nem hagy­ja magát jogaitól megfosztani és a legközelebbi jövőben újabb népgyülést fog összehívni. A félhivatalos Cseskoslovenská Republika- az ítélettel kapcsolatosan többek között ezeket írja: Az ítélet különösen Kreibichhel szemben, aki a tárgyalás folyamán a teremből való kivonulá­sakor „osztályigazságszolgáltatás“-ról kiabált, be­igazolta, hogy min álunk osztályigazságszolgálta­tás nem létezik. így tehát Kreibich is meg lehet elégedve a csehszlovák bírósággal, de a demokra­tikus közvélemény is megnyugodhat, mert elítél­ték az erőszakoskod ókat, akik a képviselői imu- nitás leplében meg nem engedhető dolgokra vál­lalkoztak. Megtámadták a demokráciát, mert meg akarták akadályozni a szavazást, s ezzel támadást intéztek fontos állampolgári jogok gyakorlásának szabadsága ellen. A Národni Politikában Borsky Leó vezér­cikkben foglalkozik a tegnapi ítélettel s azt Írja, hogy az igazságos Ítélethozatallal egyelőre befe­jeződött politikai és parlamenti életünk a szo­morú históriája. Egyetlen parlament, még a bécsi Reichs- rat sem volt még színhelye a kisebbség ilyen erőszakoskodásának a többséggel szemben, mint a prágai. Az ítélet igen mérsékelt, sőt fölmentő Ítélet is történt, mert bebizonyosodott, hogy az illető csak padokat töri. Ebből tehát kitetszik az, hogy nem .3 obsírukciót ítélték el, hanem az erőszakot. Már éppen ideje volt., hogy egy pártatlan bí­róság ál'apitsa meg azt, hogy meddig terjedhet a parlamentben n po­litikai elv védelme és hol kezdődik a közönséges durva erőszak. Már ki kellett oktatni a kommunista képviselő­ket erre vonatkozólag. Nem volt itt szó a pár- j íamenfi jog korlátozásáról, sem pedig az ellen- j zók véleményszabadsága elnyomásáról. Nem a i vámokról és a kongruáról volt szó, hanem az erőszakról. Azért büntették meg a három kom­munista képviselőt, mert erőszakkal meg akar­ták akadályozni az elnököt alkotmányos tényke- ' ';sében. A Ceská Slovo azt Írja, hogy az obstruáló képviselők elleni bünpert a politikai történelemben gyászkerelben fogják megírni. Nem azért, mert az erős ellenzéki fellépés miatt kárt szenvedett a fiatal parlamentarizmusunk, hanem azért, mert a parlament belső ügyeit a büntető bíróság elé vitték. Ezzel lebecsüljék a demokratát és a parlamenti élet alapelveit. A tanúkihallgatásokból megállapították, hogy az elnöklő törvényhozó nem járt ei a házszabályok szerint. A vám- és kongruatöbbséget a tárgya­lás meggyőzhette arról, hogy a demokrácia ellen vétkeztek és ha ennek a többségnek győzelmé­ről lehet beszélni, úgy ez csak pirhuszi győze­lem lehet. A Právo Lidu megállapítja, hogy a szégyen- teljes perből okulhat egyrészt a kommunista párt. másrészt pedig a cseh néppárt A bíróság Az idegenek kiutasítása Mexikóból Mexikó City, január 28. Az El Sol nevű új­ság híradása szerint a kormány ki akarja utasí­tani az összes alkalmatlan külföldi állampolgá­rokat Calles elnök intézkedései főleg a politizáló és a kormányt kritizáló amerikaiak ellen irá­nyulnak. A lap további jelen lése szerint a klé­russal összeköttetésben álló idegeneket máris letartóztatták. Egyházi forrásokból azt a bírt ter­jesztik, hogy a mexikói kormány öt titkos rend­őrt küldött Quadalagadaba, hogy elfogják Crasco Jimez:’’. érseket, akit kormányellene® fölkelések szidásával vádolnak. előtt politikai életünk két ellenlábas pártja ta­lálkozott. A néppárt följelentésére áll.tolták bí­róság elé a kommunistákat, örök szégyene lesz a néppártnak, hogy ezt megtette. De leleplezte az Ítélet indokolása a kommunistákat is, mert a bíróság megállapította, hogy a pádok széttörése nem büntethető, mi­után a kommunista klub már előzőleg megegyezett a parlamenti elnökség tit­kárságával, hogy a kárt azonnal meg­téríti. Most tehát már érthetjük, hogy a padok és a fiókok összetörése nem jelent forradalmat, ha­nem ezzel csak maszkírozni akarják semmitevé­süket a parlamentben. Ilyen esetnek többé a parlamentben nem szabad megtörténnie. A kommunista Rudo Právo megcenzurázott vezércikkében azt irja, hogy a munkásság le­vonja a konzekvenciákat. A kommunista párt el­leni sajtókampány teljesen csődöt mondott és ennek a pernek az az egy politikai eredménye van, hogy a nép ismét megismerte a parlamen­tarizmus, a mentelmi jog és a demokratikus ter­vek igazi értékét Ez a megismerés csak eiősiti a kommunista párt helyzetét a munkásáig kb- |rében. Az oberrockendorfi tömeggyilkos vallomása — Sandner a legnagyobb cinizmust tanúsítja — Mese a fölhajtóról — — A P. M. H. tudósítójától — az oka. Az adót sem a részvényesek fizették le, hanem Ford maga. Viszont igaz az, hogy a 1 részvényesek elmakacsolták magukat az adó­kérdésben és csak úgy voltak hajlandók a, tranzakcióba belemenni, ha ezt Ford elére tiszt áztatja. Ha tehát az előzetes becslés meg : nem történik, a Ford-gyárnak talán ma is . lennének részvényesei és az állam mindmáig ■ nem kapta volna meg a húszmillió dollár ■ adót. A problémának tehát sok oldala van. 1 A publikum azonban inkább azért kíséri óriási érdeklődéssel a detroiti tárgyalást, mert Ford szédületes emelkedésének finan­ciális titkait most tárták először a nyilvános­ság elé. F. N. ■dHlRRIC^. j . iKMtinmwu i— ........................... n i ; Január Szombat A PRÁGAI MOZIK MŰSORA: t ADRIA: Feleségem a Riviérán. (Gssi Oswalda). • ALMA: Válópör akadályokkal és Házasság sze­relem nélkül. ’ AMERICAN: Kalandorok az éji síi expret'zen. (Harry Piel). HELIOS: Natasa. (A forradalom romjain.) HVEZDA: Patt és Patlachon mint rendőröd. > JULIS: Jozefin kisasszony — a feleségem. ■ KAPITOL: Patt és Pattachon mint rendőrök, . KORUNA: Hősök a fronton, vagy a kél Svejk, vígjáték. LUCERNA: Hegyi visszhang. (Rin-Ti* Tin.) SVETOZOR: Az Isten bölcsője. (León Matliot.) * I — Radnai érsek püspöki jubileuma. Budapest- . röl jelentik: Radnai Farkas c. érsek, a beszterce­bányai egyházmegye utolsó magyar püspöke, ked­den Veszprémben ünnepelte meg püspökké *el­1 szén temetésének negyedszázados jubileumát, A veszprémi székesegyházban mondta püspöki ezf.st- i miséjét, amelyen a veszprémi káptalan tagjai se­■ gédkeztek neki. Tiszteletére Rotit Nándor dr. vesz- i prémi megyéspüepök ebédet adott, amelyen szá- . mos tisztelője jelent meg az egyháziéjedelemnck, . akit az ország minden részéből és egykori egyház­megyéje területéről is számosán kerestek fel üd­vözlésükkel. — Halálozások. Göllner Béla gyógyszerész élete ötvennyolcadik, házassága harmincegyedik évében január 23-án Besztercebányán hirtelen'el­hunyt. Az elhunytban Besztercebánya magyar tár­sadalma egyik érdemes tagját gyászolja. — Du- schek János alsómielyeí róm. kát. plébános életé­nek 83., papságának 59-ik évében január 26-án meghalt. — A Ludové Novinrt ismét elkobozták. Po­zsonyi tudósitónk jelenti: Tóműnek Flóris nép­párti képviselő hetilapjának, a Slov. Ludové No- vinynak mai 6zámát ismét elkobozták egy, a kor­mányt támadó cikke miatt. Úgy látszik, hogy ro­mánok és Juriga képviselők továbbra is ellenzéki álláspontot képviselnek pártjukon belül, amit heti­lapjukban is érvényre juttatnak. — Újabb adományok a prágai magyar diákmenza javára. Hercz Ignác dr. ügyvéd, Kassa és Gocsó Emil földbirtokos, Alsóvály 100—100 koronát, Ladányi Jenő dr. ügyvéd, Kassa 30 koronát küldött a prágai diákmenza részére, amelyet a vezetőség hálás köszönettel nyugtáz. — A lévai Jótékony Nőegylet bálja. Lóvad tu­dósítónk jelenti: A lévai Jótékony Nőegylct a na­pokban rendezte meg szokásos jótékonycélu far­sangi estélyét. A táncot megelőző műsort Túri Nagy Panni meleg közvetlenséggel előadott farsan­gi hivogatója vezette be. Majd Korsók Jánosnak ,JDal a szerelemről" című egyfelvonásoea került színre nagy tetszés mellett. A szerepek: Túri Nagy Panni, Tolnay Lenke, Beinrohr Dezső, ifjabb ; Frasch József és Weszeli Tódor megérdemelt si- | kert arattak. Ezután még két meleghangú Kers'k- jelenet került előadásra, amelyekben Adóm Bébi, í Záborszky Mariska, Korpás László és iij. Frrsdh I József nagy tetszést váltottak ki. Végül meg Liip- ] tai Imre „Rubikon" cimü egyifelvonáscsátan a már ; említett szereplőkön kívül Bányai Böske. Hléeka Kata é® Berta Mór t ettek tanúságot jó szí n eszi ké­pességeikről. — Cyrill herceg trónra juttatására uj botcár rojalista párt alakult? Belgrádból jelentik: A No- vosfv mai számában azt az ellenőrizhetetlen hirt közli, hogy Bulgáriában uj rojalista párt alakult, amely CyriH bolgár herceget akarja a bolgár trón­ra juttatni. A párt ezt a célját törvényes utón akarja elérni s legközelebb törvényjavaslatot ter­jeszt a bolgár parlament elé, amelyben a trón- öröklési sorrend oly irányú módosítását indítvá­nyozza, hogy Boris király utóda a bolgár trónon. Cyrill herceg legyen. xx A PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP BUDAPESTI ÁRUSÍTÓHELYEI. A Prágai Magyar Hírlap a budapesti pályaudvarok uj- ságedáru silóinál ős a városi hirlapkioszjcok­ban 24 fillérért kapható Spanyolnátha, Influenza, köhögés és Asthma biztos ellenszere PULMOLAC (Ke. 15.—) Kérdezze meg háziorvosát Kapható minden gyógyírban — Fölerakat: Vér ős Rák gtfégsftár, Brattslava v lő" o , irtmw Pihen, január 28. A Sandner pömek legérdekesebb részlete a tömeggyilkos kihallgatása volt. Sandner apa- tjkusan hallgatta végig a vádiratot, mely ki­merítő részletességgel irja le a szörnyű tö­meggyilkosságot. A legkisebb felindulást sem mutatja, ami­kor a vádirat a borzalmas tett egyes rész­leteit ismerteti. Amikor a vádirat felolvasásával végeztek, Vrba dr. elnök megkérdezi tőle, hogy megér­tette-e a vádat. Sandner felemelt hangon fe­leli: „Nem!“ Erre még egyszer ismertetik ve­le a vádat, majd az elnök megkérdezi, hogy bűnösnek érzi-e magát? Sandner egyáltalán nem felel. Csak amikor az elnök figyelmez­teti, hogy az ilyen magatartással nem sokat segíthet a helyzetén és a tárgyalás menetét sem tudja feltartani, akkor nyilik meg a szája. A kihallgatás során azután elmondja tet­tét, épenugy, mint azt első tárgyaláson, hide­gen, részvétlenül, szinte érzés és minden fel­indulás nélkül mondja el a részleteket. Sok kérdésre hallgat, majd azt mondja, hogy az ap­róbb részletekre már nem tud visszaemlékez­ni, hiszen nagyon régen történt az eset. Arra a kérdésre, hogy milyen sorrendben végzett áldozataival, szintén nem tud fe­lelni, hanem azt mondja, hogy ez egyálta­lán nem fontos. Vallomása további során kijelenti, hogy a gyermekeket egyáltalán nem bántotta volna, ha azok r ém kiabálnak. Mikor azonban az el­nök közbeveti, hogy a kis Tivadart, is meggyil­kolta annak ellenére, hogy a gyermek meg sem mozdult, ismét hallgat. A kis Gáspárt vallo­mása szerint azért nem bántotta, mert azt hit­te, hogy alszik. — Ha észrevettem volna, hogy a gyermek ébren van és árulóm lehet, neki is adtam vol­na egy ütést — mondja. A pénzt, amelyet elrabolt, egy az ajtóra felakasztott nadrágban- találta. Nem emlékszik biztosan, 700 vagy 1000 korona volt-e benne, mert a pénzt egyáltalán nem számolta meg. A gyilkosságot azért követte el, mert pénzt akart szerezni. Az előzetes vizsgálat folyamán és az első tárgyaláson tett vallomásával szemben Sand­ner most ismételten felvetette a bűntárs mesé­jét. Azzal áll elő, hogy egy bizonyos Kror-höf- ner irt neki, amelyben a bűnre biztatta fel az­zal, hogy tud egy helyet, ahol pénzt lehet sze­rezni. A gyilkosnak most egy képet mutatnak elő, amely Kronhöfert ábrázolja. Sandner azonban nem ismer rá. Ha azonban szembesí­tenék bűntársával, azonnal felismerné­Riedl dr., Sandner védője most azt kéri a hadbíróságtól, hogy a szembesítést hajtsa vég­re, a vádlott ugyanezt kívánja. A katonai ügyész azonban szembefordul a védő előter­jesztésével. A szembesítés már megtörtént és eredmény nélkül folyt le. Most is csak a tár­gyalás elhalasztására vezetne s semmi gyakor­lati eredménye nem volna. A bíróság ebben a kérdésben később fog határozni. A pénteki nap a tanuk kihallgatásával, a szakértő véleményének és a jegyzőkönyvek fel­olvasásával telt el. A világ legnagyobb adóperében nyilvánosságra kerültek Henry Ford szédületes emelkedésének dolláradatai — Harmincmilliódolláros adókivetés politikai harc miatt — Huszonnyolcezer dollár tízéves hozadéka — negyvenötmillió Newyork, január 28. A detroiti Staüer Hotelben a Board of Tax Appeals (Adófellebbezési fórum) előtt példátlanul szenzációs adópert, tárgyalnak né­hány nap óta. Az államkincstár közel tizmillió dollár pótlólagos adót. vetett, ki James Cou­zens szenátorra és több mint húszmilliót nyolc társára az után a tanzakció után, amely­nek során 1919-ben Henry Ford megvett© a Ford Motor Company kisebbségi részvényeit gyárának megalapítóitól. Száz milliót fizetett Henry Ford volt részvényeseinek. 12.500 dollárt mindon százdolláros név­értékű részvény után. Az állam húszmillió dollárt kapott adóban és a tranzakció aktáit senki sem bolygatta volna meg, ha Couzens szenátor elkeseredett harcba nem kerül Mellon pénzügyminiszterrel. Couzens addig kellemetlenkedett a világ har­madik leggazdagabb emberének, mig Mellon visszavágott azzal, hogy kiásta a tranzakció történetét, és megállapította a következőket: • Mielőtt Ford megvásárolta volna a fent- emlitett áron a részvényeket, a részvényesek tisztáztatni- akarták, hogy mennyi adót kell majd nek!k fizetniük. A jövedelmi adóról szóló törvény 1913-ban lépett hatályba. Úgy rendelkezett, hogy a hatálybalépés ideje előtt birtokolt részvények után csak azok eladása­kor kell adót fizetni, még pedig aszerint, hogy mennyi volt az 1913-as érték és mennyi az el­adási ár. Ford Dániel Roper adóügyi biztos­hoz fordult, aki az 1913. évre 9489 dollárban és 34 centben szabta meg annak a részvény­nek értékét, amiért 10 évvel azelőtt száz dol­lárt fizettek. Huszonnyolcezer dollár alaptő­kével indult meg 1903-ban a Ford-tizem; ez után a 28.000 dollár után tíz év alatt osztalék­ban kiosztottak 23,000.000 dollárt és szereztek 22,000.000 dollár értékű vagyont. Mikor Ford átlagban 12.500 dollárért visszavette a részvé­nyeket, a 9489 dollár és a vételár közötti kü­lönbözeiét megadóztatták. A pénzügyminiszté­rium azonban megállapította most, hogy 1919-ben, a részvények eladása idején, a Ford- gyár évi jövedelme 100,000.000 dollár volt, 1913-ban csak 25,000.000. Mi következik eb­ből? Az, hogy 1913-bam túlbecsülte Roper adó­ügyi biztos a részvények értékét, azok a 12.500 dollárnak csak negyedrészét érhették, tehát sokkal nagyobb összeg után kellett volna adót fizetni a tranzakcióból kifolyólag, j mint tényleg fizettek. A differencia 30,000.000 dollárt tett ki. A pénzügyminisztérium ezt az összeget nyomban kirótta Couzens szenátorra, í a Dodge-autógyárosok hagyatékára és a töb­biekre, akiknek Ford-részvényei voltak. Cou­zens és társai természetesen fellebbeztek és i így került az tig^ a Board of Tax Appeals elé. A védelem azt állítja, hogy a kormány­nak nincs joga saját adóügyi biztosát dezavu- álni. A kalkuláció különben sem helyes. A 12.500 dolláros ár tudniillik nem volt fair ellenérték a részvényekért. Ford kiter­rorizálta a részvények eladását azzal a fenye­getéssel, hogy uj gyárat nyit és uj modellel olyan konkurrenciát csinál nekik, hogy tönk­re megy a Ford Motor Company. Ford csak igy tudta megszerezni a részvényeket és ke­vesebbet fizetett értük, mint amennyit értek. Ez az argumentum tetszetős, de nem fedi a valóságot. Ford jó árat fizetett a rész­vényekért és hogy szenzációs üzletet csinált, annak a gyár további hallatlan emelkedése ff

Next

/
Oldalképek
Tartalom