Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)

1927-01-28 / 22. (1356.) szám

1527 Jantiir 28, pántéi. 'PESCaitA^A'Gífe®. HÍRLAQ tasiíeri hold után 1000—2000 K tirata hozadók hozatott javaslatba, a valóságot távolról sem fedi. A Rimaszombatban székelő beoslóblzottság kör­zetébe tartozó községek a fenti irányelvekre való tekintettel s az első becslőbizotiság által már el­fogadott statisztikái és «zakadatok alapján, va'a- mint az átlagos kataszteri hozadékhoz képest négy minőségi osztályba soroltattak. Egy katasz­teri hold tiszta hozadéka az egyes osztályokban a földeknek 1—100 hat. holdig való terjedelméhez képest 430—1260 K-val hozatott javaslatba. 100 -—300 kát. hold terjedelmű mezőgazdaságnál az 50—100 hold kiterjedésű földekre nézve kiszámí­tott irányelvek szerinti jövede'em hozatott javas­latba. A 300—1000 kát. hold terjedelmű mező­gazdaságnál ezen irányelvek által megállapított té'elek 30 százaikkal s minden további 1000 kát. holdnál 5 százalék, azonban legíct-Vebb 50 száza­lékkal Icszá’littatnak. A helyi,, viszonyokban jártas becslőbizot'ság, eltekintve/ fermészetesen azon esetektől, ahol az egyes adófizetők viszonyai által indokolva volt, a .javaslatoktól cqyáValában el v.cm téri. hanem azokat mayáévá tette. E körülmény igazolja azt, hogy a gazdaságokból k:S7ámitott jövedelmek a helyi viszonyoknak meg­felelnek s egyáltalában nem tu'hájtottak. (?) Joggal feltételezhető tehát, hogy a becslc- bizoítságnak a javaslatba hozott összegektől való Bukarest, január vége. A román vámigazgatóság jelentése sze­rint az 1Ö26. évi kivitel értéke 38.011 mii., a behozatalé ezzel szemben 34.800 millió lei, ugy hogy 3.311 millió aktívummal zárul az ezévi külkereskedelmi mérleg. Az 1925. évi mérleg Í072 millió lei be­hozatali többlettel zánjlt. A kereskedelmi mérlegnek ez a feltűnő javu’ása számos okra vezethető vissza. Min­denekelőtt a jó termés volt az, amely nagy mérvben hozzájárult a kereskedelmi mérleg feljavításához. A főbb gabonanemüekben 1926-ban következő volt a termés: 30.444.810 q búza, 2.909.567 q rozs, 16.632.9S6 q árpa, 11.603.649 q zab és 51.657.153 q tengeri. A muliévi terméssel szemben kereken 2.000.000 q-val több búza, egy millió mázsával több rozs, hat és fél millió mázsával több árpa, négy millió mázsával több zab és tiz millió mázsával több tengeri termelt. A kivitelben búza 2.717.450, rozs 265.650, tengeri 6.897.880, árpa 5.810.030, zab 610.670, liszt 1.059.280 méter mázsával szerepel. Amellett nem sza­bad. figyelmein kívül hagynunk, hogy az idei gabona exportnak számos akadálya volt. Min­denek előtt a nyomasztó pénzszűkéé?, amely lehetetlenné tette, hogy az exportőrök na­gyobb kvantumokat vihessenek ki, miáltal a kivitel jórészt a két nemzetközi gabonaexpor­tőr, a Dreyhis és a Ccntinexport kezében összpontosult, akik hatalmas külföldi tőkéik­kel bonyolították le az exportnak tu1 nyomó nagy részét. A többi belföldi gabonakereske­dő csak elenyésző kis mértékben vehetett részt az üzletben és vagy csak nagyon kis mértékben exportált, vagy pedig mint e na?y cégek bizományosa dolgozott. Nagyon hátrál­tatta a gabonakivitelt a magas hajóíuvar, amelyet a román exportőrnek egyrészt az angol szénsztrájk következtében beállóit viiaghausse miatt, másrészt a Sulina-csator- na megbízhatatlansága folytán kellett fizet­nie. A külföldi hajósok egészen speciális fel­tételeket voltak kénytelenek szabni a sulinai forgalomban, mivel sohasem tudhatták előre, mikor tölti meg a Duna a csatornát hordalék­kal annyira, hogy a gőzösöknek néha heteket kell várnia, míg a csatorna hajózhatóvá vá­lik, vagy pedig költséges átrakodással kell könnyiteniök a hajón. Végül a leinek nem várt nagyarányú emelkedése, amelyet nem követett a belföldi áraknak megfelelő csök­kenése, a világpiaci paritás fö1é hatotta a ki­viteli illetékkel amugyis érzékenyen sújtott gabonaárukat. A kereskedelmi mérleg második főtétele a petróleum. A múlt évi kivitel 4.985.720 q pakurát, 5.270.810 q raffinált petróleumot és 4.256.120 q benzint tett ki. Az idei év ugy a kivitelben, mint a termelésben rekordot je­lent az elmúlt évekkel szemben. Sajnos a vi­lágpiaci árak igen nagymérvűi esése a terme­lés nagyságával arányban nem álló, csökkent bevételéket mutat és egyúttal nagy mérték­ben megnehezíti a kivitelt. A még rendelke­zésre álló kiviteli kvantum a következő: 7.2 millió métermázsa benzin, 8.8 millió q vilá­gitő olaj, 2 millió q gázolaj, 3.S millió q pa­kura és O.fc millió q ásványi olaj. A peiró- leumkivitetnek még igen nagy akadálya a szállítási viszonyokban rejlik. Az állami pe- tró’eunTvezetékek, amelyek a lehető leerosz- szabb állrrootban vannak, csak kevéssé tud­ták a szállítást megkönnyíteni, az államvas­utak pedig állandóan mozdonyirányban szen­vednek. Az utóbbi hónapok b'zonyos javulást mutatnak az árak tekintetében. A román petróleumterrmglés azonban csak akkor fo^ja elérni a teljes versenyképességet, ha egyrészt eltérésre lényeges o!:a nem lehetett, mert ha leg­kisebb oka lett volna rá, minden eseira megtette vo'na már csak áron természetes körülményre való tekintettel, hogy a becslőbtzottságaak a: adó­zók köréből kikerült tagjai elsősorban mindig az adózók és pctgáitársak javát tartják szem előtt. Jövedelmi adóvallomást adni köteles min­denki, akinek évi jövedelme a 6000 K-t megha­ladja. Ha va'amely adóalany vallomásával meg­késik, t. i. ha azt a hirdetményben kitűzött álta­lános határidő eltelte után adja be, vagy ha val­lomását az 1929:X. te. szer nti felhívás dacára sem nyújtja be, ez esetben az 1929:X. tc.-nek az 1916:XXIV. te. 11. § 7. pontja által módosított 36. §-a értelmében adópótlékkal rovati!: meg. Ezen törvényes rende'fcezés alkalmazása nem mel őzhe'ő egyrészt azért, mert ez a törvényes rendelkezésekkel ellenkeznék, másrészt és főleg azért, mert az adófizetők époen ezen szankciók által a jövedelmi adó kirovásánál együttműkö­désre kénysz^rittetnek s bizonyos mértékig meg­akadályozta'ik az, hogy az adézók a maguk pasz- szivitáfával az adókivető halóságok előkészítő munkálatait megnehezítsék. Egvékként az igaz­sággal sem volna ös-z"egyezethető az, hogy azon adózók, ak'k adóuöt^’>?zetf8égüknek e'ecet nem tesznek, a kötelezettségeiket pontosan telje- I sitő adózókkal egyforma elbánásban részesiftes- I senek." a petróleum vezetékek kommercialízá^sa folytán a szállítási nehézségek megszűnnek, ha a Nyugatén már mindenütt elterjedt erack-ejjárást bevezetik és ha nagymérték­ben rá fognak térni a gázok hasznosítására. A román export harmadak főkorrnonen- S'3 a fakivitel. Deszkából 9.276.610 q-át. ex­portáltunk. Talán minden iparág között a leg- sulyosabb helvzetbsn a faexport van. A ter­melési engedélyek rendszere megr^boziti a racionális vágatáét, a száHitási eszközök hiá­nya a vágott fa értékesítését, a 24—36 száza­lékos magánkamatláb pedig megadja a ke- gyelcmdö'ést. Ha a román kereskedelmi mérleg még ilyen körülmények között is aktívvá tudott lenni, ugy ez csak annak bizonyítéka, ho?v megfelelő politikával, ugy hitel- mint export- politikával a nemzeti termelést olyan ará­nyokra lehetne emelni, amely a kereskedel­mi mérleg rendkívüli aktivitását eredmé­nyezné. Ugy látszik, hogy a kormány a lehe­tőséghez képest igyekszik megfelelő kiviteli politikát folytatni, elsősorban a kiviteli vá­mok leszállításával. Mindaddig azonban, amié á pénzügyi nehézségeken nőm segít, amíg nem sikerül a nemzeti bankot arra bírni, hogy olyan pénzügyi politikát folytasson, amely az ország kereskedelmének és ipará­nak meg'elcl, főleg azonban, amig nem sike­rül az államnak és azután a magánosoknak n agy óbb sz a básu külföldi kölcsönt kapniok, csak a nagy fellendülés , reményei lehetnek meg, amelyek azonban messze maradnak a megvalósulástól. Kovács Jenő dr. Osztogat,iák a cukorgyáraik birtokait is. Jó for­rásból éríeoii'liünfe,' hogy a földhivatal a simányi és oroszkm cukorgyárak földbirtokainak nagy részét parcellázna, illetve marrdélphirtokokká alakítja. Az oroezkai cukorgyár birtokából hárem takaros nn- radókbirtok készült cs ezek egyikét Bella Metód Mátyás fia kapta. A német tőzsdék javulása eranyszámekhan. Német országiban nagy szilárdság van a tőcedékea, amely 1926 második feléiben, indult meg és kisebb int&rmitáláeok mellett is növekvő tendenciát mu­tat. Ezt bizonyítja a birodalmi kincstár tavalyi ér- tékpapi Horgai mi adóbevétele, amely 1926 január­ban 1.1, májusiban 3.7, junduéban 2.7, juliuoban 6.3, augusztusban 5.1. szeptemberben 7, októberben 5.2. novemberben 10A, decemberben 9.9 millió aranymárka volt- A német tőzsdéken jegyzett ösz- sz-es részvények átlagárfolyama augusztusban 136.7, szeptemberben 145.1, októberben ICO, november­ben 365.7 márka. Legjobban emelkedtek a vegy­ipari értekek, amelyek állagáríolycma augusztus­tól novemberiig 225.1 márkáról 278.8 márkáig ment fel. Címein Ferenc előadása az angol szénszírájk tanulságairól. Budapestről jelentik: A Magyar Közgazda-sági Társaságban Chorin Ferenc dr. az angol soénsztrájk tanulságairól tartott előadási. Megállapította, hogy a közvetlen kár 388 millió fontot tesz ki. A sztrájknak hatása volt a világ ha­jóforgalmára, a kenyér árára, a lengyel valutára és a legtöbb ország közgazdasági életére is Ang­iidra nézve a sztrájk tanulsága az hogy az ottani bányatulajdonosok megtanulták, hogy telepeiket technikailag racionalizálni s eladási szervezeteiket modernizálni kell. Magyarország súlyos gondja, hogy mikínt küzdjenek meg a szénbányák a ps'lé- zíai szén dunvpingversenycvel. A műit év utolsó ■hónapjaiban a magyar háztartások szénollátása valóiságcs katasztrófa előtt állott. A eu-kefkarte-U megu jutásé val foglalkozó tár­gyalások. A km-kerfinomitök bizo'teága tegnap ta­nácskozást tartott, amelyen a cukoripar egyéves ikar t ell szerved ősén ek nreguj i tá sáva 1 í ogla Ikoztck. Tekintettel arra, hogy a legközelebbi rép'kampá­nyig az idő aránylag rövid, ismét egy rövidbe járatú szerződőst fognak megkötni. Egy hccerabb kartell- szsrződis megkötése, amint az eredetileg tervbe volt. véve, sok időt venne igénybe. Nem lehetetlen azonban,, hogy az uj kart ell megegyezés egy hosszú szerződés alapját fogja képezni. Veszedelemben van Délszlorenszkó állatállo­mánya. Csallóköziben cs Mátyásföldének déli nyúl­ványain, ahol a Vág is a Luna áradása a múlt esztendőben és a folyó évben is állandó talajvize­ket okozott, siralom végigjárni a falvakat A gaz­dák tele vannak panasszal, mert az állatállomány ijesztő módon pusztul a mételykor következtében. A betegség ellen lehet védekezni, bár ez elég költ­séges. A Dístol és a Filex az élősdieket elpusztít­ják a szervezetből, ezeket a gyógyszereket nőm is kell orvossal rendeltetni, hanem ha a gyógysze­rősz az állat testsúlyát ismeri, a szerint adagolja az orvosságot, amelyre nézve táblázat ad uibaigaz- iást. Eddig már milliókra megy a kár, amelyet a gazda közönség szenvedett a mételykór kövelkez- tében. Nagyobb községekben már ott tartanak, hogy ezernél több szarva ©marha hullott el. És még sok el fog hullani. A földművelésügyi kormány ed­dig még semmit sem tett ennek a rímséges nom- zcí gazda sági kárnak a megállítására. Magyaror­szágon a kormány olcsó, vagy ingyen gyógyszert bocsát a gazdák rendelkezésére. Slávik volt fö.!d- mitveícsügyi miniszter végigutazott autón a Csalló­közben a nyárutón és hallott is a bajról, de sokkal tontceabbnaik találta a telepesek meglátogatását cs az azokhoz tartott politikai beszédeket. Pedig a telepesek állatai is tönkremennek a mételykórban egész bizonyosan. A nyomorba jutott árvizkárceul- tak eddig még nem tapasztalják a kormány jóin­dulatú gondoskodását, ellenben a jövedelemadó- targyalások alkalmával bizonyosan felemelik az adót, mint azt eddig minden esztendőben tettek. A törekvő és dolgos magyar gnzdaköDÖnséget és annak sorsát a Gondviselésre bízza a kormány, amely Dé’szlovenszkóa a legsürgősebb teendőnek találja a magyar tulajdonban lévő földek felosz­tásit. Az 1927—28-as répáénak. Értesülés-ön k sze­rint a legközelebbi napokban a cukofüerynökségek szövetsége üVsezni fog s ezen az ülésen végleg meghatározzák az eljövendő kampány répaárát. A Komáromi Koránabank c'kezdi n betétek visszaéizetísct. Komáromi tudósitónk jelenti: A Koronabank kánysarregyezsége jogerőre emelked­vén, február 4., 5. és 7. napjain v’eszaiiza!i az 1000 ko-xraán aluli betéteket teljes ccszogiikjben, feb­ruár 8—16. napra in pedig az 1090 koronán felüli bet étek 4?%-át fizeti vissza a bank, r,melynek egy millió korona időközben befolyt kéfopénz és a Légióbank két és félmilliója áll rendelkezésére. A kifizetések lebonyolítása után a Lógiőbank átveszi a Koronában kot, amelyből, ha leheáséges. bankfió­kot létesít, ha ez nem sikerülne, akkor régi alak­jában szervezi u/ijá. A bank viszonyainak rendezé­sén a tíztagú felszámoló bizottság telke önzetlen­séggel működik és egy fillér tiszteletdijat eem fo­gadott el működéséért. Az őszi vetések uj ellensége. Komáromi tudó­sítónk jelenti: A Csallóközben uj ellensége jelent­kezett az eszi vetéseknek, amelyek amúgy is igen sokat szenvedtek a talajvizek és a sok esőzés kö­vetkeztében. Az-idén oly tömegesen . lépet' fel a vetési futrinkabogár, hogy egész búza- és rozstáib- lákat kell kf ©ránts ni, mert a vetés gyökerét telje­sen kirágják. A védekezés az lenne ezek ellen a kártevők ellen, -hogy a megtámadott vefé'SÍdblák.at negyven centimé'emyi árokkal kellene körőskőriil ellátni, mert ebből nem kép'-s tovább jutná. Azon­ban az idei csapadékos időjárás melleit ezek az árkok bedőlnek és a bogár iámét szabadon közle­kedik. A veszedelem igen nagy azokon.a helyeken, amelyek magosabb fekv-'siiek és iga- szárazon ma­radtak, mert ka a futrinka ellepi azokat, ott a ta­vaszon sem lehet gabonafélét vetni, mert azt is tönkreteszi a bogár, ha a vetés már kikelt, mivel harminc cmfmóte-r mélvsé^ben kenrsíffiüí-kasul ■turkálja a tőidet. Ezekre -a földekre csak ipari növé­nyeket. rónát, kukoricát sfb. lehet vetni,, amelye­ket a bogár már nem tud megtámadni. + Szilárd a prágai értéktőzsde. Az ipari rész­vények piacán emelkediek: Cseh—Morva 70, Nordlbabn 60, Első Pi-Iseoi £0, Solo 23, Krizeik 23, Berg cs Hüíten, Budweisi Sör, Aussigi Vegyi 20, Prágai Vas 19, Koliini Trágya 15, Cseh Cukor, Horvát Cukor 13, Tejipar, Sveíovar 10. Auselgi Fl- nomitó 8. Skoda 7. Egyesült Villany 6 Sellrier, Prágai Malmok, Poldi bi Nyugaícseh Szén 2 koro­nával. Estek; Első Brünni Sör 40, Sahoeller 30, Königsliof-er 20, Prága—D-ux 7 koronával. A bank­piacon Lánderbank 11, Osztrák Hited 2 koronával emelkedtek. A beruházási piacon népszővfetoégi 1%, 5.5%-cs IV-i-k %%,, 4.5%-cs IV-ík és kon­vertálható kölcsön %%, prémium-, konszolidációs és liszf.köksön 15 fillérrel jarailtak. Az exótaplac szilárd volt. + A prágai devizapiacon Zürich 0.25, Milánó 0.50, Berlin 0.625 koronával javultak. Páris 0.30, Madrid 2.50, Varsó 0.75 koronát vesztettek. + A pozsonyi terménytőzsdén szilárd irányzat uralkodott. A takarmányt ólék e t erőseid keresték. Búza 22-3—<230. Pisze vidéki ab Pozsony 193—192, jugoszláv 197—193. jugoszláv és magyar 195—126, rozs 196—200, takarmányárpa 118—120, sz'oven- szkói zab 144—leo, morva 158, szlovenszkói ten­geri 133—135, jugoszláv és magyar ab Pozsony 113—114, ab paritás Szob 103—1C9, szárítót' ten­geri ab halár 115—116, 4. sz. búzaliszt 310, rons- egyemkszt 195—SCO, bekötii korpa 93—95, kül­földi ab halár 93—96. takarmánykorpa 135—145. Egyéb áru változatlan. + Szilárd a prágai cukorpiac. Nyeraárujegy­zés Auesig loko és kikelő 232.50. + A prágai álfa-tvásárra ma 454 darab szar­vasmarhát hajtottak fél. 71 belföldit 10 10, 53 szío- vensakcít 10.50. S0 lengyelt 10.40, 72 jugoszláviait 9, 182 jugoszláv hízót 9.75—10.50, 49 román hízót 10.50 K. A vásár közepes látogajoliságu volt. Románia aktív külkereskedelmi mérlege 9 + Barátságos a budapesti értéktőzsde. Ganz— Danubius fedezet folytán 7 pengővel emelkedőit. Montán-, vas-, textil- és cukorpapirok 1—2 pengőt nyertek. Magyar Nemzeti Bank sziláid volt. A for­galom közepes volt. Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentésében nem foglalt értékek közül a Moktár 73, Pes[szentlőrinci 11.80, Részvénysör 99 pengős árfolyamot ért el. + A mai budapesti terménytőzsde irányzata — mint azt ottani szerkesztőségünk telefonon je­lenti — tartott volt. A következő árakat jegyezték: Tisza vidéki búza 33—33.50, dunántúli 32 40—32 2 0, rozs 26.S0—27, közöpmincségü árpa 19.60—20. ten­geri 18.20—18.40, zab 20—20.40, köles 14.80—15.50 pengő. + Szilárd a bécsi értéktőzsde. Fedezetek foly­tán különösen magyar cs csehszlovák arbilrázsér- tékek emelkedtek, amvi az egész piacra kedvezően hatott. A koriáiban szállítási, cukor-, vegyi, vas- cs montánériékek álllak az érdeklődés előterében. Magyar és csehszlovák arbitrázsértókek a korlát­ban is nyertek. + Szilárd a berlini értéktőzsde. A biUériéhck 4—7, villany-értékeik 8, hajózási értékek 2, bank- értékek 4%-ikal javultak. Speciális értékpapírok 10, sőt 15%-kai javultak. A pénzpiac változatlan. A francia frank k;s9> gyengült. + Szilárd a berlini terménytőzsde. A követ­kező árakat jegyen",ók: Búza 267—271, rozs 273— 256, árpa 217—245, rab 188—200, tengeri 190— 192, búzaliszt 35.25—38, rozslórzt 35.25—37.50, bu- zakorpa 15, rozskorpa 15.25, Viktória-boveó 52— 66, 1/e ehető borsó .70—32, takarmányborsó 22— 25, lóbab 20.50—21.50, bükköny 23—24.59, repce­pogácsa 16.25, lenpogácsa 21—21.10, szárazszelet 11.80-12, burgonya 30.20-30.60. + A barrei gyapjupaacon a január—júniusi árut 16.30-cal jegyezték. + A londoni gyapjnankción a szPArJ irányz't változatlanul tartott. Az ütait igen élénk vol*. Nagy kereslet mellett 11.06) bál került eladásra s ebből 9500 bált adtak el. Különösen Anglia és az eu’-ó^rá kontinens eszközöltek nagyobb vásárlásokat. Több­nyire a finom fajtákat keresték, amelyek megtar­tották szilárd áraikat. (Az árjegyzések ma nem érkeztek be.) + Szilárd az amerikai gabonapiac. Az euró­pai piacokról jelentett nagyobb exportkereskt és a liverpooli tőzsde szilárdsága ugy Csikágóbcn, mint Winnipegben erőteljes hosszmozralm"t indí­tott meg. A búza jegyzések valamennyi északom e- rikai tőzsdén átlag 1.5—2 centtel eraeiked' k, amivel szemben rozsban az áremelkedés mértéke ma már valamivel kisebb volt. A ne-wyorki íob- jegyzíeek valamennyi terménycikkben 1—2 cent­tel drágultak. — Csikógó. Búza májusra 141.88, júliusra 132.63, szeptemberre 129.37. Tengeri má­jusra 81.37, júliusra 84.88. Zab májusra 49, július­ra 48.50. Rozs májusra 108.12, júliusra 103 — Win­nipeg. Bura májusra 138.37, júliusra 136.50. Zab májusra 50.25. — Xewyork. Buzn II. red wkvteir 154.88, II. hard winfor 162.88, II nr'xed durum 158^58, I. northern Mauiloba 163.88. Rozs 118.88. Takarmányárpa 88. Tengeri 89.75. Búzaliszt 675 —710. Prága, január 27. Valuták: Holland 1346 né­met 796 25 belga 467.75 svájci 647 50 norvég 862 dán 896 angol 163.15 spanyol 348.70 olasz 145.05 amerikai 3342 francia 132.90 svéd 898 jugoszláv 59.02.50 magyar 589.50 román 17.80 bolgár 22.85 lengyel 375 osztrák 473.50. A budapesti éríéktőzsdo árfolyamai: 1-2 hze Any.-Magyar ........................ 107.? 0 1C9.— Hü zai bank........................... 53 fin Ma gyar Hitel........................ S2: :2..°,o Je lzálog.................................. 4 8‘.'i 4 40 Le számítoló.................... OS.fió r35® Ma gyar-Olasz. ..................... ;5.- t.— Osz trák Hitel........................ i3.cn u.'O Me rkúr.................................. 0 Sfi '*36 Ke reekedeimi bank.............. 04.— Eg yesült takarékpt. .... 1.7S SO Mafry. élt tkpt.. ................... sn.— is.— El ső hazai tkpt...................... 227.- — Bo rsod-Miskolci................. fis.- '* Coucordia. . . 0.61* 53 Budapesti malom................ í/.Ifi r öS Gizella malom................. . Sí.- . 0 Hu nfrária malom................. 23.40 . ö.— Bc ocsini..................................... :í6.— És zaki széu................. - .— Es ztergom-Szász vár .... - . — Felsőm, szén........................ :‘4.~ 2fi — Dr asehe.................................. 36.ir> :s — Magnezit .............................. 172.— Ma gy ált kőszén................. 417. U'i — Sá lr:ó..............■..................... 54 fo : 3 53 Ur ikányi.................................. ijS.iO í.o.— Kóburff.................................. 42. i •. Cs áky . . .............................. Hí. : ;.70 Ma gyar fegy vorfryár . . . . 143.- 42. — Ganz Danubius....................... 137.- 17H. — Ganz villamos.................... ii7.- 1 2.— Ho fherr..................................... iH.sc- ifi 80 Lá ng............................................. iG.ífi r.íft Lipták......................................... 3.— a Gy őri vagongyár................. 10. i Sft Il iién ................................. 89.— .o,S0 Schlick.................................. 10. ( oO Te ndloff Ditrich................. 4.10 4.70 aE gyes. fa............................... i ->o Gutmann............................... 27.5Ö 77.— Orsz. fa................................. 4.-o _ — Li gixum-tröszt.......................... o.to *o Ma lomsoky .............................. , 15 öO Ne uschloss.............................. 0.04 . 4 Ré zbányái.................................. tO,y< Sz lavónia............................... s.ip 3 tó Na sóhitzi........................... . .r« !j<1 . Za bolai.................................. l.őe pro Ad ria...................................... ., 1,0.­xVtlantika............................... f’jy> ; ’^g Le vante..................................... 24 jy. 20 30 Kö zúti...................................... Déli vasút.................................. lí'gfi i6*_ Al lamvásut............................ 41 30 i()4— Tröszt ...................................... 40.8<i 4 .20 Ma gyar cukor....................... 2C<>' 20 ’ — Óc eán......................................... o'(2 1 b-g Ma gyar szalámi................. ....... Iz zó . . . ............................... jli‘ ; 10.— Gy őri olaj............................... 2 2 ­Ba róti...................................... - _ Ég isz.................................. u[ 14 M) Go ldberger.............................. *7. 7b ~S Sp ódimn.................................. i.'go « Hu ngária műtrágya .... ig 1250 Klotild..............I................ pjo ; co Gr nnmi.................................. 8.5._ th _ Te lefon .................................. ,950 i9A0 Bé ni............................................. 51. 2).— Papir..................................... s’_ I Ős termelő is.40 18.40

Next

/
Oldalképek
Tartalom