Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)

1927-01-23 / 18. (1352.) szám

Mai számunk 16 oldal \ Mai számunk 16 oldal évf. 18. (1352) » Vasárnap '■> január 23 SÜÜIS 2~*~S.’* A szlovenszkói es mszmszk ellenzéki pártok ZÍZSS'^Z,S£-“Ú5 évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: politikai napilapja Felelős szerkesztő: hivatal: Prága IL, Panskául 12/I1I. — Te­havonta 34 Ki. Egyem szám ára 1*20 Ki DZURANYl LÁSZLÓ F0RGA0H GÉZA lefon:30311. —Sürgönyeim: Hírlap, Praha Haladás helyett * C. * Ű mm J * visszafejlődés . I (fi.) Prága, január 22. Mindössze egy hét telt el azóta, hogy a szlovák néppárt belépett a kormányba, de ez ? hét elegendő volt arra, hogy egyrészt Hljnka nyilatkozatai, másrésjff*a cseh konnánysajtó megjegyzései alapján képet alkothassunk ma­gunknak Szlovenszkó önkormányzatának ujj rendjéről, amint azt a cseh-rémet-szlovák pót-! gári kormány megvalósítani óhajtja. Iám ér­jük immár azokat az alapelveket, amelyeken az uj rendszer nyugodni fog és ezért meg kell vizsgálnunk, hogy Hlinkának Svehlával kö­tött kompromisszuma megfelel-e a szlovén­ek ói őslakosság és a magyarság érdekeinek. Hl inka nyilatkozataiból és a cseh kor- Tpánysajto jelentéseiből kitűnik, hogy a kor­mány most készülő javaslata a nagymegyei törvény egyszerű novellája lesz: Az eddigi hat nagyniegye helyett Szlovenszkó egy közigazga­tási egységet fog alkotni, melynek ■ agoüdája majdnem szóról-szóra ugyanaz lesz, mint az eddigi zsupáké- Miként, a nagy megyei képvi­selőtestületeknek, úgy a szlovenszkói „képvi­selőtestület" hatásköre is csupán arra fog ki­terjedni, hogy „Ipzigazgtítási és gazdasági ügyekben ... a hátőságök és a törvényhozó testületek elé .javaslatokat terjesszen" és hogy lakosság emberbaráti, egészségügyi, szociális, gazdasági, közlekedésügyi és kultu­rális; érdekeiről gondoskodjék" és e célból „olyan: intézményeket és vállalatokat létesítsen, melyek „a lakosság testi é® erkölcsi javát elő- mozdnják és e terület közlekedésügyi, lakás­ügyi, egészségi és szociális viszonyait megja­vítják, vagy a lakosság kulturális és gazdasá­gi szükségleteinek kielégítését szolgálják." .4 $zfo>ensskói képviselőtestület hatásköréből azonban minden politikum ki lesz zárva és ez­ért dőreség volna a tervezett megoldást igazi j autonómia, hamisítatlan önkormányzat gya i mint. fogadói. Ha a szlovák néppárt a nagyme­gyéket teljes joggal az autonómia silány pótsze­rének tekintette, úgy* ez még fokozottabb mértékben áll a most bevezetendő rendszer­ről. Eddig legalább hat nagymegye volt, ezen­túl Vsak egy lesz az eddiginél még rosszabb közigazgatással, mert hiszen azokat az ügyeket, melyeket eddig az egyes ragymegyék székhe­lyein intéztek el, a jövőben mind Pozsonyban fogják intézni és a lakosság minden apró- cseprő ügyében Pozsonyba lesz kénytelen sza­ladgálni. A megyei képviselőtestület egyes hírek szerint 50, más hírek szerint 51 tagból fog áll­ni. Tagjainak égy részét a kormány fogja ki­nevezni, tehát a darábontreedszert az uj tör­vény is át fogja venni. Hogy a kinévezett ta­gok száma mennyi lesz, erre nézve eltérnek a vélemények: Hlinka szerint a darabontok egy Ötödét, a cseh kormány sajtó szerint ellenben egy harmadrészét fogják alkotni az összes tagoknak. Meg vagyunk győződve, hogy Hlinka mindent el fog követni, hogy az ő in­dítványa menjen keresztül, de amennyire az erőviszonyokat ismerjük, bizonyosak vagyunk benne, hogy a csehek fognak felül maradni. A kinevezési rendszer ellen már eleve tiltakoz­nunk kell, mert hiszen az 1923. éri megyei választások megmutatták, hogy akármilyen fényes győzelmet is arat az ellénz«k, . mégis a kormánynak van többsége, ha a rörvény azt a'jogot biztosítja számára, hogy darabontokat nevezhessék ki. különösen aggályos a terve­zőt a magyarság szempontjából azért, mert a 34—35 választott képviselőtestüled tagból a magyarságra legjobb esetben 6—7 fog jutni, tehát a jövőben az lesz a helyzet, hogy egész Szlovenszkó te rületén annyi ón kormány zati képviselőnk lesz, mint aíneiíryi eddig egy mgymegyébéh volt. * Orosz jegyzék Párlsban a francia-román szerződés miatt Páris. január 22. A Petit Párisién érte­sülése szerint Rakovszki szovjetnagykövet tegnap megjelent BriandnáJ és két óra hosz- szat tanácskoztak, elsősorban a francia-orosz adósságrendező tárgyalások ujralölvételéröl. Ezenkívül szóba került a román-francia szer­ződés is, amely nem kis nyugtalanságot oko­zott Moszkvában. A párisi szovjetügyvivö eb­ben az ügyben átadta kormánya tiltakozó jegyzékét Rmodnak. ülaszorország elbidegü- lése után ez a szerződés a második csapás a szovjet politikára s Rakovszki uj akcióival szeretné a sikeres, angol szovjetellenes poli­tika eredményeit ellensúlyozni. A nagykövet a közeli napokban Moszkvába utazik, hogy tájékozódjék kormányánál az elfoglalandó ál­láspontról. Németországban megaBaieul a polgári felőle kormánya Marx Hindenburgnál — Nyugtalanság Párlsban h centrum ntanifeszfiuma Berlin, január 22. Marx dr. birodalmi kancellár ma délelőtt megjelent Hinden- burg köztársasági elnöknél. Miután beszá­molt ásókról a feltételekről, amelyek teljesí­téséhez a centrum minden körülmények kö­zött ragaszkodik, kijelentette, hogy hajlandó Hindenburg uj megbízatását elfogadni. Marx a tárgyalásokat már ma délután megkezdi s á német, nemzetiektől kötelező határozatot ké: a centrum leitételeinek betartására, A nagy jobboldali párt valószimileg teljesíteni fogja a kancellár kívánságát. A centrum kö­vetelményed a következő pontokból állanak: A köztársaság föl tétlen elismerése most és a jövőben, aJkotmányhüség, szigorúan pár­tatlan birodalmi őrség, az eddigi külpolitiká­nak változatlan folytatása és a londoni, lo- camói és genfi szerződések betartása, vala­mint a részletesen ismertetett szociális pro­gram támogatása. Kettészakad a centrumpárt? A centTumpárt tegnap manifesztumimal fordult választóihoz, amelyben pontosan vá­zolja a centrumnak és Marx dr.-na'k eljöven­dő kormányprogramját. Ennek az Írásnak kibocsátása a félreértések kikerülése végett föltétlenül szükséges volt s a nemzetnél alig­ha fogja eltéveszteni hatását. A oentrumpárti Germania mai számában azt írja, hogy a né­met nemzetiekkel hétfőn kezdik meg a tár­gyalásokat és a centrum ugyanazokat az alap elveket fogja követni, melyekről már a manifesztum is beszámol. Az általános vélemény szerint a cen­trum és a német nemzetiek tanácskozá- ' sai nem lesznek komoly jellegűek, an­nál kevésbé, mert a centrum jobboldali szárnya és a német nemzetiek baloldali szárnya között már régóta, titkos meg­beszélések folynak a két párt ellentétei­nek kiküszöbölésére. Baloldali vélemények szerint főleg Braun mostani centrumpárti munkaügyi miniszter vett aktív részt ezeken a fontos megbeszélé­seken s a helyzetet annyira -előkészítette, (hogy a hétfői tárgyalások inkább csak formai jellegűek lesznek. E tények alapján egészén bisonyos, hogy a polgári blokk kormánya — a de­mokraták kizárásával -r~ a jövő hét ele­jén hatalomra kerül, még pedig Marx dr. centrumpárti birodalmi kancellár vezetésével. A kormányt sok lényeges belpolitikai kér­désben föltétlenül a német nemzeti párt fog­ja befolyásolni. Egyes jelentések szerint a centrum baloldali elemei, melyeket Wirth exkanoelíár vezet, nem nézik szívesen a pártnak ezt a jobbfelé tolódását. Nem sza­bad elfelejteni, hogy a centrumban igen nagy számmal, vannak a szervezett keresz­tény munkások, akik nagyon közel állnak a szódáid ernok r a Iákhoz. Beavatott körök szerint a centrum szak- szervezetei nem követik a párt jobboldali elemeit és az is lehetséges, hogy a mun­kások kiválnak a pártból s uj pártot, valószínűleg keresztényszocialista pártot alakítanak. Ha a centrumpártban ez a szakadás bekö­vetkeznék, akkor az ellenzék, amely a kom­munistákból, a szociáldemokratákból, a de­mokratákból és a fajvédőkből áll, tetemesen megerősödne, sőt csaknem olyan erőssé vál­nék, mint a meggyöngült, centrummal alko­tott uj jobboldali kormány. Neon valószínű azonban, hogy a centrumpárt kockáztatná a pártszakadást a jobboldali kormányért s mi­előtt Marx igent, mond a német nemzetiek­nek, kétségtelenül megkérdezi pártjának minden tagját, vájjon csatlakozik-e állás­pontjához. Paris: „A békeakarat előfeltételei megszűntek** Paris, január 22. Franciaországban ka­tasztrofális hatása volt Hindenburg jobb- oldali intervenciójának. A Petit Journal a döntő hangulatváltozást a következő katego­rikus mondatban foglalja össze: „A béke- akarat előfeltételei megszűntek." A párisi 1 sajtó feltűnő nyugalommal és tartózkodással | ifcéli meg a német birodalom nj átalakulását, de éppen ez a nyugalom mutatja, hogy mennyire veszedelmes a játék. A lapok sor- | bán latolgatják, hogy mi történik a locarnói i szerződéssel és vájjon egyáltalán követ- ! betö-e még az eddigi politika. Briand feltűnő módon haÚgat. Az általános vélemény sze­rint a német nemzetiek semmiesetre sem lógják támogatni a locarnói politikát. A Petit Párisién szerint a lehető legnagyobb ügyet­lenség volt, hogy Hindenburg nyomást gya­korolt a centrumpártra cs igy megnyitotta az ajtót a német nemzetiek kormánybalcpé- se előtt. A külföld sohasem felejtheti el We- starp gróf Loearno ellen tett nyilatkozatait, „Qógv válhatunk mi Stresemaun munkatár­saivá, ha a német külügyminiszter kezet ad a Locarnót; ellenző politikusoknak?" — írja a Figaro. Sauerwein a Matinban szokott tem­peramentumával ir a. német-francia tárgya­lások csődjéről. Franciaországban minded­dig azért szünetelt a közeledés munkája, mert a párisi kamarában a uémet belpoliti­kai helyzet tisztulását várták, most azonban e tisztulás helyett a teljes zavar és a teljes elutasítás álláspontja lett úrrá. Ily körülmé­nyek között az elmúlt évek munkája meg- semmisitettnek tekinthető. A Quotidien sze­rint Marx és Stresemaun megtévesztették az európai diplomatákat és legújabb cselekede­tükkel eloszlatták a reményeket. Ha a jobb­oldali kormány tényleg uralomra jut, akkor Stresemann elé föltétlenül nagyobb diplo- i máciai akadályokat fognak gördiieni. mint eddig. A jobboldali Éeho de Paris igy ir: „Hindenburg jobbra vezényel és a uémet politikusok katonásan követik. Németország­ban a tulajdonképpeni döntőbíró Hinden­burg, a tábornagy." A nacionalista Avenir szerint Hindenburg demarsa meghazudtolja Briand eddigi működését. Angisa álláspontja London, január 22. A Daily Telegraph i diplomáciája tudósítója szerint a legújabb Hlinka szerint az országos elnököt, aki lényegileg az eddigi zsupánok hatáskörével fog bírni, azzal a joggal is fel fogják ruházni, hogy a VIII. fizetési osztályig bezárólag tisztviselőket nevezhessen ki. Ez az a mézes madzag, amellyel a szlovák népet és az ős­lakosságot meg akarják fogni. Ámde nem hisszük, hogy bárki is lépre menne. A kine- { vezési jog ugyanis csak az önkormányzati i tisztviselőkre fog kiterjedni, de már az álla-! mi tisztviselőkre, a pénzügy, igazságszolgál­tatás, tanügy, vasút, posta stb. közegeire nem fog vonatkozni. De mindentől eltekint­ve, a kinevezési jog már azért is édeskeve­set ér, mivel az országos elnök csak. az alan­tas tisztviselőket fogja kinevezhetni és eze­ket sóm szabadon, lévén ő maga is a kor­mány kinevezett embere. „A. ruszinok is hálásak lesznek nekünk, in ivei nélkülünk Ölvén év múlva sem sze­rezhették volna inog az autonómiát" — igy nyilatkozott Hliínka, amikor a kormányba belépett. Az uj közigazgatási önkormányzat áldásaiban tehát nemcsak Szlovenszkót kí­vánják részesíteni, hanem Ruszinszkót is. De vájjon nem gondoltak-e arra, hogy Ruszimsz- kó autonómiáját már nyolc évvel ezelőtt sza­bályozta a saint-germaini szerződés? A cseh­szlovák törvényhozásnak tehát nem áll jogá­ban a nagymegyei törvényt Ruszinszkóra is kiterjeszteni, hanem az az egyedüli köteles­ség vár rá, hogy Ruszinszkó autonómiáját szóról-szóra úgy valósítsa meg, amint azt a nemzetközi szerződésben leszögezték. Hlin­ka büszke arra, hogy boldoggá tette a ruszi­nokat, de nem hisszük, hogy a ruszinok eb­ből a boldogságból kérnének. Szlovenszkó autonómiájáért nemcsak a szlovák néppárt küzdött, hanem a magyar és német kisebbség is, 'mert véleménye szerint neki is érdekében áll, hogy megkapja töké­letes politikai autonómiáját. Nem szlovák, de szlovenszkói autonómiát követeltünk és ezért-jogunk van arra, hogy a megalkotandó törvényhez mi is hozzászólhassunk és hogy a mi véleményünket is kikérjék. Az önkor­mányzatnak az a formája, amelyet a kor­mánypártok meg akarnak valósítani, néze­tünk szerint nem felel meg sen> az összlakos­ság, sem a magyarság érdekeinek. Mert csaknem egészében fenn fogja tartani a nagymegyei rendszert, amelynek fogyaté­kosságai ellen már kezdettől fogva harcol­tunk. Sőt, véleményünk szerint, az uj rend­szer határozott visszafejlődést jelent, mert ha az ősi vármegyéket felváltó nagymegyei rendszer a niaga hat zsúpá,javai nem tudott megfelelni a jó és olcsó közigazgatás köve­telményeinek. úgy a tervezett szioreuszkói óriásmegye még kevésbé fog megfelelhetni a modem közigazgatás igényeinek. Szloven­szkó kormányzati és közigazgatási problé­mája nyitott marad és a helyes megoldást csak a jövő fogja meghozni, amely azonban — hiszünk benne egyszer mégis csak el fog következni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom