Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)

1927-01-04 / 2. (1336.) szám

II 1927 jantíár 4, kedd. A budapesti diplomáciai kar a magyar kormányzónál Budapest, január 3. Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti telefonon: A budapesti di­plomáciai kar szombaton délben megjelent Horthy Miklós kormányzónál, hogy őt, mint a magyar állam fejét, az újév alkalmával a képviselt államok nevében üdvözölje. Msgr. Cesaro Orpkenigo pápai nuncius üdvözlő be­szédében méltatta azt a belső konszolidációt, amely a miagyar nemzet életét az elmúlt esz­tendőben jellemezte. Hiszi, hogy a kormány, amely most a nemzet teljes bizalmát nyerte meg, további erőt kap a megerősítő munká­ra. Horthy Miklós meleg szavakkal válaszolt a diplomaták üdvözlésiére és kijelentette, hogy a magyar nemzet egy jobb kor előjelét látja a konszolidáció előrehaladásában és hinni akarja, hogy a külföldi államok ebben őt tovább is segíteni fogják. Horthy Miklós kormányzó ezután egy­órás cerclét tartott, amelyen a diplomatákon kivü'l megjelentek a. kormány, a főváros, az egyetemek s a különböző társadalmi és iro­dalmi intézmények képviselői. A régi Ksod nyugdíjasok nyugdijának felemelése A miniszteri rendelet helyes értelmezése — Kikre vonatkozik a nyugdíj felemelése — Az átszámítást 1926 január 1-töl visszamenőleg hajtja kvégre. Az elmúlt napok egyikén egy cikk jelent meg a lapokban, mely a Kassa—Oderbergi vasutasok nyugdijának felemelésére vonatkozik egy most ki­adott mmiszeri rendelet alapján. Mivel a cikk nem fedte teljesen a rendelet rendelkezéseit, nem rész­letezte, hogy ebben a felemelésben kik részesül­nek és kik maradnak abból ki, ami sok félreér­tésre, tájékozatlanságra adott alkalmat, azért ennek a rendeletnek helyes értelmezését alant adjuk. A vonatkozó rendeletet a vasutíigyi miniszté­rium adta ki 1926. évi december 20-án 56261— prés. 3. szám alatt. Ennek a rendeletnek az értel­mében a nyúgdij-javitásra, illetve felemelésre igényük van a következő kategóriába osztott KsOd nyugdíjasoknak: 1. akiknek a nyugdijaik az 1921. évi 99. sz., vagy pedig az 1919. évi 3. számú törvény szerint már felemeltettek; 2. akik 1923. évi január 1. előtt, mentek nyug-^ díjba, tekintet nélkül-arra, hogy voltak-e unifikál-” va, vagy sem. - -'V - .g . .. • , , Már itt kell megemlítenünk azt, hogy a nyug- dijfelemelésben minden alkalmazott részesül, te­kintet nélkül arra, hogy van-e állampolgársága, vagy nincs. Itt csak az a különbség áll fenn, hogy inig a csehszlovák állampolgárok a megállapított családtagokra is kapják a pótlékot, addig az állam- polgárság nélkülieknél csali a családfő, illetve a nyugdíjazott kapja a pótlékot, mig a családtagok ez alól elesnek. A rendeet kitér azokra is, akik a nyugdijfel- emelésben, illetve javításban nem részesülhetnek s ezek a következők: 1. Akik az 1920. évi 690. számú törvény sze­rint a szolgálatról leköszöntek. (Ez a pont nagyon 3ok alkalmazottat súlyosan érint. Szerk.) 2. Nem vonatkozik a menekültekre. 4- Nem részesülhetnek azok sem, akik nem a köztársaság területén laknak. 4. Nem részesülhetnek azok sem, akik un:fi- kálásukat nem kérték, vagy pedig az igazgatóság az unifikálásukat megtagadta, dacára annak, hogy azt kérték. Azokra a nyugdijatokra, akikre a nyugdíj fel­em elés vonatkozik, azoknak a felemelést, illetve kiutalást 1926. évi január 1461 visszamen-óleg hajt­ják végre. Az illetékes igazgatóság az át szám, tás i mun­kálatokat 1927. évi január 1. után kezeli meg még pedig A-R-C sorrendben. Tekintettel azonban a nyugdijfeleinelésre igényt tartók nagy csoportjára, az igazgatóság illetékes szervei ezt a munkát kb. 3—1 hónap alatt végezhetik csak be, ezért kérik a KsOd nyugdíjasokat, hogy legyenek türelemmel, mert ha az átszámítást keresztülvezetik, akkor a többletet az igazgatóság folyósítani fogja azonnal, posta utján, az illetékeseknek. Ezen információkat a magyar nemzeti párt kassai körzetének pdrlirodája szerezte meg az il­letékes vasutigazgatőrág'ól. H poétikai újév problémái Újévi politikai nyilatkozatok — Kramár: Németországgal jó és barátságos szomszédságban égjünk — A néppárti Stasek a kommu­nizmussal való leszámolást sürgeti — A szocialista oldal a szo­cialista front összekovácsolását kívánja Prága, január 3. Az újév alkalmával a i sajtó utján iámét megszólaltak a vezető cseh és német politikusok. A megnyilatkozások során a legnagyobb feltűnést keltette Kra- mar Károlyinak, a nemzeti demokraták vezé­rének a Národni Politikában megjelent cik­ke. Kramár a külpolitikai helyzettel foglal­kozik s többek között ezeket Írja: — Csehszlovákia helyzete Németország és Franciaország viszonyának javulása követ­keztében lényegesen megváltozott. Az uj helyzetet viszont az olasz-albán szerződés és az olasz-német közeledés komplikálja. Cseh­szlovákia részére ennek következtében nem marad más hátra, mint figyelő állásban be­várni a fejleményeket. Törekednünk kell ar­ra — írja a germanofób Krarnar —, hogy Né­metországgal, amennyire csak lehetséges, jó és barátságos szomszédságban éljünk. Ez tu­lajdonképpen a csehszlovák politikának ter­mészetes alapja, de be kell ismernünk, hogy Thoiry előtt más volt a helyzet és Thoiry után is másnak kell lennie. Amiig Németor­szágban a demokratikus szellem túlsúlyban van, addig reánk nézve a Németországgal szemben való barátságos politika az egyedüli természetes lehetőség. Negyvonezer kommunista,. vasutas és postás ^ / *j „• » 'A Národni Listyben ugyancsak KraitW irt vezércikket a gazdaságpolitikáról és főleg a szociális biztosítás módositá&a mellett kar­doskodik. Stasek cseh néppárti képviselő a Lidové Liistyben főleg a kommunista párt aknamun­kájáról ir, melyet a párt az állami alkalma­zottak között kifejt. Ennek a munkának ará­nyait a legjobban bizonyítja a legutóbbi befegpénztári válaisztás a vasútnál és postá­nál, ahol majdnem 40.000 állami hivatalnok és al­kalmazott a kommunista listára szava­zott. (!) Stasek kérdi, tudatában van-e a kormány an­nak, milyen veszélyt jelent az, hogy a kom­munisták a vasútnál és postánál ilyen erős befolyást gyakorolnak? A kommunizmus a csehszlovák állam legnagyobb problémája s ideje volna, hogy a konmány komolyan fog­lalkozzék ezzel a kérdéssel. Horák József dr. a Venkovban az agrá­rizmus fejlődéséről ir. Szerinte a föld a cseh történelem legfontosabb faktora. A földből élő emberek tették fényessé a 15. században is a cseh történelmet, a mezőgazdaság erejé­nek köszönhető a cseh kultúra megmaradása és a 20. században a nemzeti önállóság meg­valósítása. Az agrárizmus jövőt jelent, mig a szocializmus mér csak a múlté. Sürgetik a szocialista frontot Sfcivin József szociáldemokrata képviselő a Právo Lidubau a polgári koalícióról ír. Szerinte az uj többség munkaprogramja még nem formálódott űri. Ennek következtében a szocialista ellenzék védőfrontja sem alakul­hatott meg. Nagy hiba .volna, ha a szocialisták csak akkor dolgoznának együtt, amikor a szövetségre lépett kapitalisták ütik őket. Jó volna már erre előre felkészülni. A szociál­demokrata párt mindent mégtesz ezirány- r ' nem az ő hibája, hogy az egységes szo­kj §Ü front még nem jött létre. Becliyné volt miniszter a cseh és német szociáldemokraták, valamint a cseh nemzeti szocialisták együttműködését sürgeti. Ez a terv ugyan nehézségekkel jár, de szerinte mindenesetre keresztülvihető. Tayerle szo­ciáldemokrata képviselő a Národni Osvobo- zeuiben rámutat annak fontosságára, hogy a cseh és német szociáldemokrata munkásszer­vezet együtt fog dolgozni. xx Aa „Ifjúsági könyvtár" az iskolai nevelés szerves kiegészítője, rendelje meg tehát sürgősen könyvosztályunknál. Szántó György BÁBEL TORNYA TA PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP REGÉNYE (2) Most a fiukra nézett. Ott állottak csend­ben a lovak mellett, tudták, - hogy a nagy­bátyjuk örökké kutat valamit, ilyenkor han­got sem szabad hallatni. A lovak hátán meg­csillant a szőr. A nap kezdett rajtuik ugrálni, mert széittépte a felhőiket. Ide ás, oda is nyi- lazott a buckák közé arany nyilaival, az ég­bolt, amely eddig úgy feszült, mintha a han- gyaboly fölé akart volna csak borulni, most egyszerre kiöblösöd ött. A hegyessüvegü hátradobta a vállán .a subát, két vékony szíj tartotta a hónalj alatt. A magasban egy madár keringett. Vala­mi csillogott a csőrében és a két fiú tudta, hogy halászsas. A begyessüvegü nagyot nyúj­tózott. Harc mindenütt, föld alatt, főidőn, víz­ben és levegőben. Már tiz éve nézi, amióta nem törődik a fehérnéppel. Amióta azon gondolkozik, mi is lehet a folyón túl, mit is fog be a roppant égbolt, amelyen felhők szá­guldanak. A puszta ásított. Megmozdultak a fény- nyíb.zta buckók é-s a messzeségbe rohantak, mintha ők is felhők volnának. Erők jelent­keztek az ezer évek pihenése után és nem a ‘földet feszítették, valami csu'ondáros neve­tés egy hegyes kutyabőrsüveg alá hajtotta őket. A homokbuckák kergetőztek a felhők­kel, a távolságok és síkok ide-oda rohantak ég a hangyaboly, gilisztaturás és vakondlyuk az égre magaslottak. A halászsas leszállt a föld alá és valahonnan döngések hangzottak. 'Az erjesztett lótej dolgozott a koponyában, amely nehézzé vált, mint templomboltozat a kutyabőr süveg alatt. De szempillantás alatt megint kitisztult minden. Csak a vörös han­gyából y tolakodott elő a kelleténél is fonto­sabban. — A tanácsba dobolnak — mondotta a kisebbik fiú. A begyessüvegü odalépett az egyik ló­hoz oldalvást és f ellök te magát rá. A ló rö­högött, pedig nem is a gazdája volt. Mégis megismerte, — Te Baki, ülj esek idie mellém. A kis görbéké tu szemei megcsillantak, érezte, hogy anyján kívül még valaki szereti, ez a félbolond nagybátyja, aki naphosszat hentereg a pusztán. Már készült, hogy a má­sik lóra ugorjon az unoka.bátyja mögé, most a boldogságtól szélesre vigyorodott az ábrá- zatja. Megindultak, a sátrak felé és mind erő­sebben hangzott, az tistdob. Egyszeribe a he- gyesisüvegünek eszébejutott valami és tér­deivel visszafordította a lovat abba az irány­ba, akouinau jöttek. — Te Ogotáj, csak menj, mondd, hogy nemsokára én is jövök. Annikor a hangyabolyhoz értek, leszállt a lóról. Egy darabig figyelte, hogyan falják a hullabogarat, aztán odavágott közibük hosz- szu botjával. A kis fiú vigyorgott ott a ló hátán. —- Sokan vannak, nem lehet azokat mind megölni. A begyessüvegü ráugrott a bolyra és csizmáival tapadta, amíg csak egyenlő nem lett a földdel. A hangyák felszaladtak láb­száraira, ez dühbe hozta. Lám, még vele is szembeszállnak. — Gyeire csak, tisztogasd őket. A kisfiú leugrott és a magas süvegével nagyügyesen seperte le őket. Aztán ő is ta- podta. Mindketten nevettek, ahogy igy egy­mást táncolni látták. — Tudod, itt nagy falu volt — mondotta a bácsi —, m:nt a. folyó mellett Karakorum. Euikocogluk a falu felé. Nemsokára ki­bukkantak a sátrak a buckák mögül. Bőrből készült hengerek, bőrkupokkal fedve. A sátrak elhelyezéséiben semmi rend­szer. Ritkásam voltak elszórva, némelyikük jó nyillövésuyire a többitől. Egy helyütt, talán véletlenül, valami köralaku szabad hely ma­radt, itt tanácskozott a nemzetség. Az öreg Oglu, aki sámánok fiának mondotta magát, ilyenkor kihozta sátorából a nemzetség iste­nét és a földbe szúrta. Az isten kedves fickó volt. Hosszú tölgyfapózna, amely két egymás- bafouódó lábszárban kezdődött. De a lábak után nem következett csípő, avagy has, egy­szerre kiugró mell szökkent elő, ezen viszont nyaJknélikül ült az irdatlan fej. Olyasforma volt ez a fej, mint egy kivájt tök, amit falu­helyen mókásan kivilágítanak. Két kör volt a szeme, egyenes vonal az orra, iromba nagy szája, amibe brumplifogakat illesztenek. De az isten fogai csontból voltak. Az egész fa- ragvány zöld, sárga, vörös és fekete vona­laikkal tarkállott és nagy tiszteletben állott az egész törzsnél, mert egy nemzetnek sem volt ilyen Istene. A többi istennek lófeje volt 'és a faragvány aljában hatalmas lófark hullott le a póznára. Ki alkotta hát ezt a ne­vető istent. Úgy mesélte egy-két öreg, hogy egyszer, amikor még messzebb kalandozott a nemzetség fiatalsága, valami söíétbőrü faj­tól zsákmányolták ezt a különös teremt­ményt. Most már mások hozták ki a sátorból, abol a vén Oglu dermedtem feküdt. Leszúr­ták a szabad tér közepén és az üstdob szaka­datlanul dongott, mintha isten hangja lett volna. A családfők körben telepedtek meg kö­rülötte. Hegyes süvegeik úgy meredeztok körben, mint a bogáncs száraz virága. De a tövisek, a hatalmas nyilak, a sátrakban ma­radtak. Csak hosszú botjukat hozták maguk­kal. Csendben ültek és vártak. Szaporán pis­Rimaszombatban 170 százalék lesz a pőtadá A városi közgyűlés Törköly dr. szenátor ja­vaslatára nem fogadta el a 180 százalékos hi­vatalos javaslatot — Huzavona a magyar hi­vatalos nyelv életbeléptetése körül Rimaszombat, január 3. Vladár polgármester elnöklésével decem­ber 31-én tartotta meg közgyűlését Rima­szombat város képviselőtestülete. Az ülés legtöbb tárgya az 1927. évi költségvetés tár­gyalása volt. Törköly József dr. szenátor alaki, illetve nyelvi kifogást emelt a köitségveléstervezet ellen és indítványára kimondotta a közgyűlés, hogy a városi főjegyzőnek a magyar hivatalos nyelv életbeléptetése ellen benyújtott vétóját megfelebbező közgyűlési határo­zat sürgős elintézése céliából a járási fő­nökséget fogja megkeresni, mert a vétó elleni panasz hónapok óta való elintézet- ^ lensége miatt történhetett csak meg, hogy a költségvetést összeállító városi tisztviselők nem respektálták a szabály- rendelet idevágó paragrafusát. A költségvetés részletes vitája során uta­sították a tanácsot, hogy a városi tisztikar státusrendezésére 3 hónapon belül konkrét javaslatokat dolgozzon ki és egyben kimon­dották, hogy a nyugdijak készülő rendezéséig a havi nyugdíjminimumot 100 koronában szabják meg. miután a nyugdijviszonyok rendezetlensége következtében 300—400 koronás évi nyugdíjon tengődnek a vá­ros kisebb nyugdíjasai, amikor a sze­gényintézeti segély minimuma éri 600 korona. A községi épületek javítására 300.715 koronát irányoz elő, a költségvetés a tavalyi 25.000 koronával szemben, a hidak és utak javítására pedig 1,241.408 koronát a múlt évi 54.300 korona helyett. Ennél a címnél Sichert Károly képviselőtestületi tag megismételte az elmúlt ülésen tett indítványát és javaslatára elhatározták, hogy a Rima-áradások megelőzésére utászcsa­patok kirendelését kérik a közmunkaügyi minisztériumtól. Csorbay főjegyző terjesztette elő ezután a költségvetési mérleget, amely - szerint 2,218.403 korona 77 fillér rendes szükséglet­tel szemben csupán 1,815.203 korona 77 fillér fedezet mutatkozik, a 403.200 korona deficit pótlására tehát 180 százalékos pótadó kivetését indítvá­nyozza. Törköly József dr. különféle törlések ré­vén 10 százaléknyi megtakarítást proponált és javaslatára a közgyűlés a tanács^ indítvá­nyával szemben a tavalyi 142 százalékos pót- adóhoz csupán 28 százalékos emelést szava­zott meg s igy Rimaszombat város polgárai az 1927-ik évben 170 százalék pótadót fognak fizetni. (bgy.) lógtak ferde szemhéjakkal. A hórihorgias már jelezte, hogy jön. Mikor megérkezett, leugrott a lóról és a tanács felé tartott. A bátyja jött elébe. Kézen fogta és a kör közepére húzta a bálvány mellé. — íme, itt van Temudzsin, akit Oglu utódjának kijelölt. A családfők bólogattak és hosszú pál­cáikkal suhogtattak tetszésük jeléül, pedig egyiküknek sem tetszett a dolog. Mit is akar ez a szellemek szolgája, mert Temudzsin ezt jelentette a nyelvükön. Hiszen el sem jött eddig soha a tanácsba, ami pedig kötelessége lett volna, mint családfőnek és negyvenkét ló tulajdonosának. De ő csak örökké a magány­ban kódorgóit, mintha semmi köze seim lett volna a nemzetséghez. Mintha a szellemeket leste volna negyven évig, mert ennyit szám­lált botja rovásain. A bátyja is helytelenítet­te a vén Oglu választását, hogy.is gondolt ép­pen erre az álmodozóra, amikor mindig 5 volt a bizalmasa. De hiába, a szokás szokás, az ősök rendelkezéseit tisztelni kell. Akit a nemzetség feje kijelöl utódjául, az máris az utóda. — íme itt van Temudzsin, akiről Oglu azt mondta a halál színe előtt, amikor mér­hetetlen messze lát a rossz emberi szem is, hogy nemzetségének, törzsének, nemzetének • és fajának mérhetetlen hatalmat fog adni. A kanosi szemek most körülfutották a tanácskört ott a bálvány alatt. Egyik-má; :k ritkás bajusz alatt sunyi mosolyokat vett ész­re és ez dühbe hozta. Az erjedt lótej is dol­gozott még benne, a sok rászegzett tekintet is hatott. Kissé megtántorodéit, majdhogy neki nem dőlt a bálványnak. Most még Gú­nyosabbak lettek a tekintetek, uvy vagdal­tak végig rajta, mint az ostor. Előrántotta su­báját, mintegy védelmük És ^átraszegte fe-'ét az erő® napsütésben, az inak kibukk-ntak a nyakán. Unjuk.) 2

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom