Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)

1927-01-20 / 15. (1349.) szám

9 1927 január 20, csütörtök. KöZtíAZDltófiP . ^MBHBgSBgBBB ........... .....................■■■BBBBHy A keresztényszocia-ista párt akciója a könyörtelen adóvégrehajtások ellen Fedor Miklós sürgős interpellációban tárja föl Keletszlovenszkó leg­égetőbb adósérelmeit Kassa, január 19. Fedor Miklós, az országos keresztényszo­cialista párt nemzetgyűlési képviselője a pénzügyminiszterhez a következő sürgős in­terpellációt intézte: Pénzügyminiszter Ur! A kassai pénzügy­igazgatóság területén, kiváltképpen a kassai, szepsii, gálszécsi, királyhelmeci és nagyka- posi járásokban a községek adófizetői azt pa­naszolják, hogy a vagyordézsma s a hat évre utólag kivetett jövedelmi adók behajtása, Il­letve hátralékos adók miatt történt foglalá­sok, sőt egyik-másik községben már beveze­tett árverések miatt nagyon el vannak keseredve és az állan­dó foglalások mialt az adófizető nép az életét is megunta. Az említett járások lakói pontos adófize­tői az államnak, azonban ha a több évre ki­vetett adók behajtását a pénzügyminiszter ur nem mérsékli, adófizető alanyokat tesz tönk­re, ami nem lehet a pénzügyi hatóságok célja, mert ezzel önmaguk alatt vágják a fát. Ismét­lem a nép fizetni akar és fog, de csak a tény­leges jövedelme és vagyona után, azonban nem az igazságtalanul kivetett nagy ősz- szegeket. Egyszerre egy összegben a mai gazdasági vi­szonyok között nem képes fizetni. A fentnevezett járások területén lakó adófizetők óhaját és kívánságát tolmácsolom akkor, amikor a pénzügyminiszter úrhoz a kö­vetkező kérelmeket terjesztem elő: 1. Hogy a beadott 1921—22—23. évi jö­vedelmi adófelebbezéseket, amennyire csak lehetséges anyanyelvükön tudó pénzügyi tisztviselők a helyszjnén, vagy legalább kör- jegyzőségenkint szóbelileg, mielőbb tárgyal­ják le. 2. Hasonlóképpen tárgyaltaesanak le a már beadott, vagy még csak beadardó 1924— 23—26. évi jövedelmi adó felebbezések. 3. Hogy az összes jövedelmi adók a köz- ségenkint, vagy körjegyzőségenkint tartandó szóbeli tárgyalások alkalmával az adózók tény­leges jövedelmének megfelelően szállíttassa­nak le s az igy leszállított adók egyénenktnt a szükséghez képest 3—6 félév alatt lehető­leg kamatmentesen törlés zthetők le­gyenek. 4. Hasonlóképpen kérik, hogy a hátralé­kos vagyondézsmák szintén 3—6 félév alatt le- gyerek törleszthetők annál is inkább, mivel az 1924. évi termésüket az egérjárás, az 1925. évit a jégverés és szélvihar, az 1926. évit pe­dig az állandó esőzések és árvizek 40 százalé­kától 90 százalékig tönkretették. Azonkívül az állandó esőzések folytán rétjeik és legelőik valóságos métely telepekké lettek, minek foly­tán állatjaiknak egy része mételyben elhullott, úgy hogy talán nincs a községekben olyan földműves, akinek legalább egy állatja nem pusztult volna eL De nagy veszteségeik vol­tak a sertésvészek fellépése s a lóállomány­ban történt pusztító betegségek következtében is, úgy hogy a három egymásután kővetkező rossz gazdasági év miatt az elhullott állatjai­kat csakis kölcsön utján adósságra voltak ké­pesek pótolni. A dézsmák befizetésére annál is inkább kérnek fizetési halasztást, mivel dézsmafeleb- bezéseik szóbeli tárgyalása alkalmával a leg­többje azt az Ígéretet kapta, hogy dézsmájuk le lesz szállítva, amiről egy-két hónapon be­lül ki lesznek értesítve, most pedig — habár g megígért leszállítást és kiértesí­tést hónapok óla várják — az állami vég­rehajtók az eredetileg kivetett vagyon?- dézsmájuk után jelenleg fönnálló hátra­lékuk erejéig foglalnak. 5. Kérik, hogy a pénzügyminiszter ur intézkedjék aziránt, hogy az adóvégrehajtá­sok azonnal szüntettessenek be s az eddig esz­közölt foglalások és kitűzött végrehajtások mindeb felebbezés és kérvényezés nélkül — ami tisztán csak fölösleges kiadást és kelle­metlenségeket okoz az adózóknak — függesz- tessenek föl. Ezek, Miniszter Ur, oly kérelmek, me­lyeket jóakarattal el lehet intézni és én hi­szem is, hogy Miniszter Ur a fentebb felso­rolt kérelmeket fontolóra veszi és azokat tel­jesíti is. A Kom réti Bank ankétje a kereskedel­mi váltóról. Posipisi! kormányzó elnöklete alatt a Nemzeti Bank tegnap intern ankétot tartott, amelyen a kereskedelmi váltó ki- fejlesztésének kérdésével foglalkoztok. Az ülésen, amelyen a két főigazgatóin kívül a Nemzeti Bank összes cenzorai resztvettek, Bstsoh dr. magántanár az idevágó kérdések­ről előadást tartott, majd az összes akadá­lyokról, amelyek jelenleg a kereskedelmi váltó használatának írtját állják, beható vita keletkezett, igy a váltóilleték magasságáról, az általánosan rosszabbodó üzleti morálról, a magas kamatról és azokról az előnyökről, amelyek a kereskedelmi váltó használatá­ból erednek. A tanácskozásokat a legköze­lebbi időben folytatni fogják. A csehszlovák-német kereskedelmi tár­gyalások. Berlinből jelentik: Február 7-én fogják Prágában a csehszlovák-német ke­reslted elmi tárgyalásokat folytatni. Ezúttal a bizottságok csak rövid ideig tárgyainak és az eddigi tárgyalásokon felmerült azon utólagos kívánságokkal fognak foglalkozni, amelyek majdnem mind vámtarifái is termé­szetűek, s ezenfelül a szerződés szövegét fogják megáltoipitani A többi tárgyalást pontot egy később meghatározandó konfe­rencián inféz;k el. A devizahatározmányok könnyítése: Engedélyezés nélkül 20.000 korona az ed­digi 3000 korona helyett A csehszlovák Nemzeti Bank tanácsa e napokban ülést tartott, amelyen a fennálló devizabatároz- mánvek enyhítését határozták el. A könnyí­téseket ma teszik közzé. Általában az eddig fönnálló 3000 koronás határösszeget, amely nem tartozott a de vi za h atár ozmán yok alá, 20.000 koronára emelték fel. Értesülésünk szerint eninek alapján a külföldre kivitt, vagy* a küNö’dre átutalt összegek ezután 20.000 koronáig (illetőleg devizák 20.000 •koronáig) nem esnek a Nemzeti Bank enge­délyezési ettárára alá. A bankoknak jósuk­ban áll 20.000-101 oOOOO koronáé* terjedő összeseket megkO^ő í.oezoMsdk kimutatása esetében saját hatáskörűikben kiutalni. To­vábbá külföldieknek egy negyed miliő ko­ronáig terjedő hitelt lehet adni. A takarék­pénztár külföldiek számára a Nemzeti Bank engedélyezése né’kül 50.000 korona erejéig jóvá írásokat fogadhat el, mig eddig csak 20.000 korona volt szabad. Megalakult a lévai járási ipartársulat Lévai tudósifőnk jelenti: A járási ipartársulat a na­pokban kezdte meg működését. A társulat elnö­kévé Szabó László építőmestert választották meg, első alelnökké Laufer Arthur dr.-t, a Kereske­delmi Csarnok elnökét, második alelnökké pedig Weinziller Samu bakabányai szabómestert. Az 1926. évi csehszlovák kereskedelmi mérleg. A statisztikai hivatal összegezett jelentése szerint 1926-ban a csehszlovák külkereskedelem mérlege a következőkép­pen alakult: A decemberi speciális kivitel 1960, a behozatal 1614 millió korona, szem­ben az 1925 decemberi 1950 millió koronás kivitellel és az 1979 millió koronás behoza­tallal. Decemberben tehát a keresűredelmi mérleg 346 millió koronával volt aktív, az 1925 decemberi 29 milliós passzívummal szemben. Az egész 1926. évben 17.858 mil­lió korona kivitel áll szemben az 1925. égi 18.821 millió koronával. A behozatal 15.263 millió koronát tett ki, az 1925-ös 17.618 mil­lió koronával szemben. Eszerint 1926-ban a kereskedelmi mérleg aktívuma 2595 millió korona volt, az 1925. év 1203 millió koroná­jával szemben, ugv hogy egy év alatt az aktívum közel 1400 millióval emelkedett, tehát majdnem megkétszereződött. Ezen emelkedés okaival már többször fo?,lakkoz­tunk. Az ipar rosszabb foglalkoztatása kö­vetkeztében a nyersanyagbehozjatal lénye­gesen csökkent, elsősorban a textiliparban, másrészt pedig az angol szén-sztrájk ‘követ­keztében a sz’éotkivitel erősen emelkedett. Lévai pénzintézetek fúziója. Lévai tudósi tőnk jelenti: Az ötvennégy óv óta működő Lévai Hi­telintézet a súlyos gazdasági viszonyok hatása alatt ki mondotta fúzióját a Barsmegyei Nép­bankkal. A bankkuratórium a Lévai Hitelintézet részére 350.000 korona államsegélyt utalt ki és a fúziót is jóváhagyta. A Magyar Nemzeti Bank tiszta nyeresége. Bu­dapestről jelentik: A Magyar Nemzeti Bank mér­lege 11.3 millió aranykorona tiszta nyereséget mutat ki, mig 1925-ben a tiszta nyereség 13.9 millió aranykorona volt, úgyhogy 1926-ban a tisz­ta nyereséga múlt évinél 2.6 millió aranykoroná­val volt kevesebb. A Nemzeti Bank mindazonál­tal 1926-ra az 1925-ös óv 105 aranykoronás osz­talékát fogja fizetni. Pénzügyi körökben a csök­kenést azzal indokolják meg, hogy a Nemzeti Bank reudkivül óvatos politikát követett és 1925- ben nagy devizakészletét, amely akkor nagy ka­matokat hozott, arannyá változtatta át. Megalakult a kartellonkivüli cukorgyár Nyit­ván. Nyitrai tud ősi tónk jelenti: Napokkal ez­előtt megemlékeztünk arról, hogy a cukorgyá­rakkal folytatott eredménytelen tárgyalások ar- 1 ra indították a nyitravölgyl cukorrépaíermelő- j két, hogy saját knrtelieu kívüli cukorgyárat lé­tesítsenek Nyitnám A terv felvetődésére föb.g az j adott okot, hogy a nyitrai- és vágvö'gvi *ukor- ! gyárak o'v feltételeket szabtak a termelőknek, ■ melyeket azok érdekeik séielme nó’.kü! nem fo- j gadhattak el. A volt keményítőgyár irodájában hétfőn délután értekezlet volt, melynek végső eredménye az lett, hogy megalakul: a nyitrai kartellen kívüli cukorgyár Nyitrai Cukorioari Részvénytársaság név alatL Foglalkoztak az elő­terjesztett répaszállitási szerződés ügyével, mely előírja, hogy' a répa átviteli ára 5 százalék *? mí­nusszal egyezik a morva Tednota szerződéseivel Abban az esetben pedig, ha az id*i pzezőnra ily értelmű szerződések nem köttetnének, úgy nyolc és fél kiló cukor ára lesz irányadó a cukorgyárral szerződött gazdák részére. Fuvardíj megtérítés címén mázsánkint és küóméterenkint 8 fillért térit meg és mázsánkint felár címén 80 fillért is fizet. Abban a nem várt esetben pedig, ha a kar- feliben levő cukorgyárak a konkurrenc'ára való tekintettel az 1926-os szállításra külön felárat is fizetnének, úgy azt az uj gyár Í3 hajlandó meg­fizetni három évi rész'etben. A szerződések alá­írása után a gazdák három évi időtartamra hol- dankint ezer korona kamatmentes előlegre tart­hatnak igényi és ezenfelül az előirt 60 százalék friss, vagy 40 százalék száraz répaszeleten kívül rendkívül jutányosán fogják megkapni az esetleg fenmadadó répaszeletet. A gyár a szükséglet fe­lét a nagytermelőktől, mig másik fe’ét a kisgaz­dáktól és törpebirtokosoktól szerzi be. A for­mális megalakulásra való tekintettel a volt ke- ménvitögvár átalakítását már a napokban meg­kezdik, annál is inkább, mert az ez évi őszi kam­pányban már meg kell kezdenie működését. Az uj gyár vezetője a belföldi cukoripar reprezentáns egyónisécre lesz. Az uj gvár nani termelése nyolc­van vágón lesz. A közeljövőben már fel fogják venni az uj gyár részére a tisztviselőket és a munkásokat. Az uj gyfír megalakulása nagy előnyt jelent Nvitra városra minden tekintetben. Felét>ű.lé?é;g a kézműiparotok na<rv számát fogja foglalkoztatni, míg üzembehelyezésé után nagy­számú munkásosaládnak és tisztviselőnek fog biztos kenyeret jelenteni. A prágai bankok újra leszállítják a kBretel- kamatokat? A Néródul Politika jelentése szerint a bankok folyószámláit kölcsönös forgalomba* csak 1 százalékkal kamatoztatják. A lap vélemé­nye szerint azzal számolnak, hogy még abban az esetben is, ha a Nemzeti Bank diszkonfleszálli- tása sokáig késne, a bankok egymás között ab­ban fognak megállapodni, hogy a követel oldal kamatait újra leszállítják. Ami a diszkontleszálli- tást illeti, úgy látszik, hogy a Nemzeti Bank előbb a kereskedelmi váltó szabályozását akarja véglegesen elintézni és csak azután fognak fog­lalkozni a diszkontleszállitás kérdésével. Kontáramban uj cukorgyárat alapítanak? Ko­máromi tudósitónk jelenti: A gazdák és a répa­termelők szövetkezeti alapon uj cukorgyárat akarnak alapítani. Mezőgazdasági körökben utálnak arra, hogy a csallóközi répatermelés visszfejlődik, még pedig elsősorban azért, mert a cukoriparosok a répatermelőket nem kezelik he­lyesen. A répatermelők egy uj cukorgyár alapítá­sának tervével foglalkoznak és a gyárat maguk látnák el répával. A nyereségben ők is részesed­nének. Az uj gyár szövetkezeti alapon lesz szer­vezve és valószínűleg Komáromban etabliroz- zák. A komáromi municiósgyárat kis beruházá­sokkal könnyen cukorgyárrá lehetne átalakítani. A tárgyalások már most indultak meg és remélik, hogy a terv nemsokára megvalósítható lesz. 'PRKCAlMAJG^aRHIRIiAE Táncolt &rs már távegpadlénl Volt ön mar körülrajyogva a leftcaodáaabb világ tiisi eflektusoUliai? bizonyara nemi Ezt a küiidldi ujdoruágot lathatja ca élvezheti a Cristal Pavfllonbzn „Daiborka“ kávéhéz, Praha IV., Baoeniho 2S0 á.affé ,,Espresso“ — hegyecüiterts botok A londoni gvapjuaukrió első napján a kővet­kező árakat jegyeziék. Ausztr. Crossbred 8cou- red 22—42, ausztr. Crossbred Scoured 12—35.5, auszfr. Merino Greasy 14—225, Crossbred i Greasy 9—21, Uj zelandi Merino Scoured —» .Crossbred Scoured 1—26.5, Merino Greasy 14— j 22, Crossbred Greasy 11—175.-f Szilárd a prágai értéktőzsde. Az ipari rész- | vények piacén javultak: Svetovar 50, Sebőd!er és ! Kol'ini Trágya 20, Berg és Hűtlen 15, Cseh—.Mór­ra, Pilseni Sör és Prágai Gőz 10, Tejipar 6, Zett- litzi 5, Kosmanoe és Garbó rund um 4, Krizsik és Cseh Cukor 2 koronával. Ezzel szemben vesztet­tek: Scbamotte 30, Königsboíer 25, Cseh Kereske­delmi 15, Prágai Vas és Marsohner 10, Nyugat cseh Szén és Kábel 5, Simon éri ági 4, Intvald 3. Prága— Dux, Aussigi Vegyi 2 koronával. A bankpiacon Lánderbank és Prágai Hitel 2, Zrivno 15. Indus*- rial és Sporo 1, Bécsi Merkúr 1 koronával javul­tak, Slováik Bank 5 koronát és bécsi Bankverem 15 koronát vesztettek. A beruházási piacon a liszt- kölese® 65, a két beruházási, a konvertálható, a 4.5%-ok IV-ik és a 4%-os pótjáradék 50, 5 35%- os IV-ik 25, a prémium és a 4.2%-os pótjáradék 10 fillérről javultak. Az exótapiac forgalma nem volt egységes. + A prágai devizapiacon Párás 0575. Brüsszel 050, Madrid 3 koronát vesztettek. Milánó 1.75 ko­ronát nyert­4- Nyugodt a prágai cukorpiac. Nyerscukor- jegyziés Au&sig loko és kikötő 238.75. + A brilimi terménytőzsde irányzata nyugodt volt. A következő árakat jegyeztek: Búza 226— 229, Szlovéniákéi búza 220—222, ezlovenszkóá rozs 190—195, árpa 155—165. merkantrilárpa 125—149, zab 140—145, Viktória-bonsó 107—109, fehér bab 125—140, közönséges lóhere 1950—2150, bükköny 400—450, búzadara 395—400, búzaliszt 385—890, amerikai búzaliszt 295—305, burmarizs 290—295, amerikai zsir 1440—1460. A többi jegyzések válto­zatlanok maradtak.-f A pibeni terménytőzsde Irányzata ma nyugodt volt. A következő' áraikat jegyezték: Cseh búza 228—235, roz® 200—205, árpa 165—170, zab 134—138, búzadara 407—415, OGG-buzaliszt 392— 400, 1. számú főzöliszt S30—335, 4. számú kenyér- liszt 255—265, rozeegyenliszt 810—830. Viktória- boTSÓ 440—480, Sárga borsó 250—275, lencse 420 —625, nyári bükköny 160—170. téli 450—600, szlovenszkóí fehér bab 150—170, lóbab 180—190, jugoszláv tengeri ab Pozsony 130—132, román ten­geri 140—141, korpafélék 108—112, préselt széna 65—70, takarmányszalma 20—24, repcepogáosa 155—180, lenpogácsa 180—190, lóhere 2000—2200, fehér lóhere 700—1500, mák 850—870, belföldi kö­mény 675—700, hollandiai 700—725, repce 280— 285,"burmarizs 315, szemeikévé 310—330, ameri­kai zsir 13.75. + Nem egységes a budapesti értéktőzsde. A külföldről nem érkeztek kedvező hírek s mivel a spekuláció is tartózkodóan viselkedett, a forgalom nagyon vontatott és szűk keretek köz* mozgott- Gumi, Nasici, Fegyver, Magnezit és Nemze'i Bank szilárd irányzatúak voltak, 'továbbá mentán- szál­lítási és cukorpapirok barátságosak voltak. Ganz— Danubius megint lanyha volt és két pengőt vesz­tett. Kuliszban is gyengülő volt az irányzat. A tőzsde végén az irányzat némileg javult. Egyes, a csehszlovák távirati iroda jelentésiében nem fog­lalt értékek közül a Moktár 72, Pestszentlőrinci 12, Részvénysör 91, Féltén 140- pengés árfolyamul ért el. 4- A mai budapesti terménytőzsde Irányzata — ottani szerkesztőségünk' telefonj elöntése szerint — csekély forgalom -mellett szilárd volt A kö­vetkező árakat jegyezték: Tisza vidéki búza 32.50— 32.80, dunántúli 31.70—32.20, rozs 25.30—25.70, kö- zépminőségü árpa 19.20—20.20, zab 19.20—19.40, tengeri 17.20—17.60 pengő. ­-f Nem egységes a bécsi értéktőzsde. A napi spekuláció realizáció következtében lemorzsolódá­sok álltak bew de úgy a külföld, mint Prága és Budapest vásárlásokat eszközöltek, úgy. hogy egyes értékek nyereségeket könyveltek el. A tőzsde további folyamán a kuliszíban az értékek lemorzsolódtak, mig a többi kategóriában etag- náció állott be.-f Szilárd a berlini értéktőzsde. A montáu- plac értékei átlag mind emelkedtek, de ezzel szemben a hivatásos spekuláció realizációs nye- reeégbiztositásókat eszközölt, ugv, hogy az egyes értékek lemorzsolódtak. A veszteségek 3—15%-oí tettek ki. A tőzsdei irányzat ennek következtében, a tőzsdezárlat felé gyengült és bizonytalan lett- A pénzpiacon nem állt -be változás.-f Tartott a berlini terménytőzsde. A követ­kező árakat jegyezték: Birodalmi búza 264—283. rozs 246—250, árpa 217—245. zab 180—190, ten­geri 185—187, búzaliszt 35—37.75, rozsliszt 34.'0— 3650, buzakorpa 14—14.25, rozskorpa 14—14.2". Viktória-borsó 52—66, 'kis- ehető borsó 80—82, fa- ikarmányborsó 21—24, ló-bab 20—21,50, bükköny 23—2450, repce-pogácsa 16.20—1650. lenpogác&a 2^.60—21. szá raz-.=zel ef 10.50—10.70, burgonya 29.80—30' xx Rendelje meg ki ad óh i v af a 1 un km á 1 a magyar irodalom kincsestárat, az Iffusági Könyvtár már megjeleni 2. kötetét is. A Kis Pythagoras ára 12 korona.

Next

/
Oldalképek
Tartalom