Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)

1927-01-19 / 14. (1348.) szám

5 1927 január 19, szerda. 'EreSGM-MAfi^aRHróMEí Hlinka üzenete a szlovenszkói magyarságnak nA magyarok fegyvertársai nem lehetnek mások, mint a szlovákok” A szlovák néppárt vezérének első hírlapi nyilatkozata a kormánybaiépése után a Prágai Magyar Hírlap számára - „A magyaroknak nem Prága, hanem Rózsa­hegy felé kell orlenfálódniok" — A szlovenszkói közigazgatás teljes átszervezése Megyeszövetség helyett szlovenszkói országos képviselőtestületet alakítanak (E nagyérdekességü politikai párbeszéd sasövege postaforgalmi zavar rmi-ait -meg­késve érkezett, azonban tartalmainál fogva a cikk — mint a kormánybalépő Hlinka első megnyilatkozása — igy i'S értékes történel­mi dokumentuma a kormányu-ekonstmktíő utáni elöő órák hangulatának.) Prága-Pardubioe. január lő. Nágyon érdekes az az ut, a melye t Hlinka And­rás megtett az aktivista poliíilka mai stációjáig. A sdovák naptömegek generálisaaki kétségtele­nül egyedülálló inkarnációja a szlovák nemzeti gondolatnak és a szlovák nemzeti törekvéseknek, ima már meghaladta a hatvan esztendőt, de aligha mondhatja miég el, hogy harcát már megkarcolta, mert valószínű, hogy Hlánika Andrásra még nagy küzdelmek várnak a jövőben, ha ideáljait teljessé­gükben valóra akarja váltani. Mert Hlinka And­rás nem a kis megalkuvások embere és a meny­nyire puritán és igénytelen sajátmaga érvényesü­lési érdekeiben, éppen annyira nem ismer megal­kuvást aíkkör, ha nemzetének létéről és boldogu­lásáról van szó. Tiszteletreméltó a múlt. amely Hlinka András mögött áll és tiszteletreméltó az a mégyesztendei fogház is, amelyet a szegedi Csillag- Ibörtönben Viselt el intranzigens nemzetiségi poli­tikájáért még a régi uralom alatt. De az uj ura­lom sem tette Hlinkát boldoggá. Az 1918-as nagy nemzeti „felszabadulás" Klinika Andrásnak rövid örömet hozott- Ö volt a szlovák politikusok között ez első, aki a maga félelmes valóságában ismerte fel a centralizmus vashengerét, amely Szlovén­unk ó gazdasági és kulturális életére görgött alá. MegfélemlithetetleTi bátorsággal és a fiatalság for­radalmi erejével termett a párisi béketárgyaláso- kon, hogy a szlovák nemzet igazát megvédelmezze. Imponálóan hótor fellépésének a „második rózsa­hegyi forradalom" lett a következménye, amikor Prága légionistáiiiaik két százada vette körül egy októberi hajnalon Hlinka páter akropolíszót és a vezért börtönbe hurcolták. Myrov, Brodek és Po- dölie je'lmik Hlinka csehországi fogságának stációit, amelyek után elkövetkezett a diadalmas rózsahe­gyi hazatérés s a vezérét szeretettel visszaváró nemzet elsősorban neki adott a nemzetgyűlési vá­lasztásokon mandátumot. A továbbiakat jól tud­juk. Hlinka, a Sránaiek Mákjaival való kooperáció rövid imtermezzójától eltekintve, intranzigens el­lenzéki politikát s a szlovákság érdekeiért késhe­gyig menő harcot viselt, félelmetes ostorozója volt a Szí o vertseik ót guzsbakötő és elsorvasztó centra­lizmusnak és hogy ez a potitiika a nemzet leikéből fakadt, legjobb bizonyság az, hogy a legutóbbi nemzetgyűlési választásokon pártja törvényhozói­nak számát megkfétszer'zte. A 1 eghaíaJniasabb szlovák ellenzéki párt ma úgy döntött, hogy a hatalom sáncain belül fogja folytatni ezt a harcot. A lépés mindenesetre törté­nelmi jelentőségű. Hogy meghozza-e a szlovák nép jogainak teljes érvényesülését, arról ma még jós­lásokba sem lehet bocsátkoznia de kétségtelen az, hogy a szlovák probléma megoldása döntő fázisba került e következményeiben ez a mai lépés az egész köztársaság életére döntő hatású lehet. A Prágai Magyar Hírlap főszerkesztőjének ®1- albalima volt Hlinka Andrással közvetlenül a kor­mánnyal való tárgyalások befejezése után a prá- ga—kassai gyorsvonatban beszélgetést folytatnia, melyet az alábbiakban adunk vissza: Hlinka nyilatkozik Arra a kérdésre, hogy ikik voltaik a párt jelöltjei a két miniszteri tárcára, a néppárt elnöke a következőiket válaszolta: — Az első miniszteri székre sorrendben a kővetkezőket jelöltük: Ravasz Viktor dr.-t, Frits Géza dr.-t és Gazsik Markó dr.-t, mig a másik miniszteri székre jelöltjeink Tiszo Jó­zsef dr., Ondercsó István és Baday József dr. voltak. A listát ma délután 5 órakor elvittük Svehla miniszterelnökhöz, aki rögvest a vár­ba sietett vele. I — Milyen tárcákat kap a néppárt? — hangzott a következő kérdés. — Számunkra nem ez a főkérdés. Ne­künk nem miniszteri tárca kell, hiszen ezek­ből mi már fél évvel ezelőtt válogathattunk volna. Nekünk az életet, a nemzet jogát kell kiküldenünk és az önrendelkezést biztosíta­nunk. Elsősorban intézményesen kell biztosí­tanunk azt, hogy Szlovákországban valóban a szlovákok legyenek az urak. Viszont ter­mészetes dolog, hogy a kormány teljes re­konstrukciójakor pártunk érvényesíteni fogja igényét súlyosabb miniszteri tárcáikra is. — Mi lesz a szlovenszkói minisztérium sorsa? Kállay távozása már befejezett tény — válaszolta Hlinka- — A szlovenszkói mi­nisztériumot az uj antonómiatórvény életbe-1 léptéig a kormányban helyet foglaló szlovák miniszterekből álló triumvirátus veszi át, amelyben a szlovák néppártnak két tagja lesz. A triumvirátushoz a belügyminiszter mint szakminiszter pyer beosztást. — A tartamányTendszér-térvezet kiépí­tése az autonómia elejtését jelenti? — Távolról sem. Szlovákország igényét a teljes autonómiára változatlanul fentartjuk és a kérdés végleges alkotmányos rendezé­séig továbbra is a pittsburgi egyezmény ma­rad a magna chartánk, mély, ha elértük, csak ar alap lesz, amelyeit tovább fogunk építeni. A legközelebbi napokban a parlament elé .kerül a Szlovákország önkormányzatáról szó­ló törvényjavaslat, amely már a mai formá­jában is biztosítja, hogy Szlovákország érde­kei felett az ország képviselőtestülete, élén az országos elnökkel, kapjon döntő befolyást. Személyi és tárgyi kérdésekben döntő szava ennek az elnöknek, illetve a neki alárendelt szakhivatalnak lesz. Ezzel meg lesz oldva több mint százezer szlovák exisztenciának égető kérdése. A kormányon bélül legelső feladatunknak tartjuk Szlovákország gazda­sági érdekeinek védelmére munkaprogramot adni és azt keresztülvinni. Nyolc esztendeig a 1 'falom Mstyáin kiviil harcoltunk, most Hlinka András, a szlovák néppárt vezé- : re, a Sloválkiban részletesen leírja a kor­mányba való belépés előzményeit és indokol­ja a párt lépését: , — Beléptünk' a kormányba — írja töb­■ beik között —, hogy megvédjük azt, ami ne- 1 künk szent, drága és életszükségletünk. Me- ' gyünk a köztársaságot védeni és a viszonyo­kat konszolidálni. Szlovenszkó érintetlensé­gét, a nemzetet, a nemzeti egyéniségünket, a teljes pittsburgi szerződést, Szlovenszkó autonómiáját védelmezni. Nehéz és giganti­kus harcot harcoltunk végig. Csak a tárgya­lások teljes négy hónapig tartottak, A szocialista rezsim vége — A külügyminiszter ur a Le Temps-ban az egész Európa és a francia közvélemény előtt lebecsült bennünket, azt irta, hogy nem tudunk dönteni, hogy nincsenek irány­elveink, hogy nem tudjuk azt, hogy mit is akarunk. S ezt akkor íratta a külföldi sajtó­ba, amikor a nemzeti szocialisták, a szociál­demokraták, sőt még a kommunisták is a kormányba tolakodtak. Minden nap a minisz­terelnök -és a Hradzsin ajtaján kopogtattak. Minden feltétel mellett hajlandók lettek vol­na a kormányba lépni, csak hogy továbbra is megmaradjon a szocialista gazdálkodás. Úgy gazdálkodtak az állami tulajdonnal és az adó­fizetők fillérjeivel, hogy ez bosszúért kiált. Tönkretették a fogyasztási szövetkezeteket, tönkretették az ipart Korampán, Csacáin, Zsolnán, Zólyomiban, Szlaboson és Horkán. És a végén mindig azt mondották, hogy a lu- dákok csinálták. A nyomor nagy, a népnek nincs kenyere, a munkás munka nélkül áll, a szlovák intelligenciát kizárták a hivatalok­ból, tönkretették az iskolát és olyam szelle­met vezettek be, amelyért szegy élnünk kell magunkat, (kidobták a katekizmust és Marx szellemét akarták a hatéves gyermek leiké­I be önteni. Éppen ideje volt annak már, hogy kimondjuk: Eddig és ne tovább! A püspö­köknek a szemináriumok, iskolák, kórházaik részére egy garasuk sincsen, de Likvidáló bizottságok a püspöki birto­kokból szállítják a tyúkokat, libákat, ka­csákat a szép szo&olista ünnepélyek részére. A katolikusok saját hazájukban, saját ottho­nukban földönfutókká lettek. Az aj rendszer- Egy teljhatalom nélküli miniszter he­lyett szlovákországi közigazgatási elnökünk lesz. A semmit sem jelentő megyei bizottsá­gok helyébe országgyűlés (zemsky snem) I jön. A megyék szövetsége helyett, amelyben már a sáncokon belül kíséreljük meg az épitő munkát. — Engedelmével, még egy kérdést, kép­viselő ur; mit jelent a pillanatnyilag kivívott autonómia a magyarság számára? — Ebben a tekintetben bizonyára ismeri álláspontomat, amely ma sem változott meg. Mi az igazság, a jog és a törvény alapján ál­lunk s távol áll tőlünk minden elnemzetleni- tési törekvés. Mi egy magyar lélekkel sem akarunk gyarapodni. Megbecsüljük és védjük Szlovákország minden gazdasági és kulturá­lis értékét s nem hogy hozzá akarnánk nyúl­ni „ nemzeti kincsekhez, hanem ellenkező­leg, csak növelni akarjuk azokat. A magya­roknak azonban fel kell ismerniök, hogy minden érdekük a szlováksághoz fűzi őket, amely elvégre is ma a hegemóniát képviseli. Fel kell ismerniök azt is, hogy fegyvertár­saik sem lehetnek mások, mint a szlovákok. Szóval nem Prága, hanem Rózsahegy felé kell orientálódniok, mert aki amilyen mér* tékben résztvesz a kitűzött munkában, annyi jutalomra számíthat. A további beszélgetés során Hlinka még -érdekesen nyilatkozott a Páneurópa-mozga- lomról, amely szerinte egyedüli rem e d irim oi jelent a beteg Középeurépának. k ét-három zsupán összefoghatott és amelyek­nek képviselőit a miniszter bármikor elküld- hette, öt országos bizottsági és tiz kerületi I bizottsági tagunk lesz. Az országos elnök fogja kinevezni az összes közigazgatási hiva­talnokokat a nyolcadik fizetési osztályig. Az ő tudta és beleegyezése nélkül más resszor­A Národni Listy pozsonyi értesülése sze­rint a szlovenszkói minisztérium likvidálásá­nak gyakorlati végrehajtásával vagy az egyik szlovák minisztert, vagy egy magasrangu szlovák hivatalnokot fognak megbízni. Nin­csen kizárva, hogy ez éppen Kállay volt mi­niszter lesz, ha ugyan Kállay azonnal át nem lép diplomáciai szolgálatba, vagy át nem veszi a pozsonyi közjegyzői hivatal vezetését. Semmi szin alatt sem lehet azonban arra gondolni, hogy a pozsonyi minisitérium likvidálása ez év befejezése előtt megtörtén­hessék. Prága, január 18. Kállay miniszter vá­ratlan lemondása érdekes helyzetet terem­tett a pozsonyi minisztériumban. Ezzel ugyanis ex-lex állapot jött létre Pozsonyban, mert Kállayf teljhatalommal ruházták fel, azaz kiadhatott rendelet eket és megtehetett minden szükségesnek látott lépést a viszo­nyok konszolidálására és a közrend biztosítá­sára. Most, hogy Kállay lemondását elfogad­ták, a kormány pedig helyébe senkit sem bí­zott meg a teljhatalommal: az egész pozsonyi minisztérium hétfő óta a legzavarosabb jogi helyzetbe került. Epstein Leó dr., a közismert publicista és a csehországi német kisebbségi liga főtit­kára, a Bobemda mai vezércikkében foglalko­zik a szlovenszkói minisztérium likvidálásá­£ val és többek között ezeket írja: — Az 1918 december 10-ifci 64-es számú törvény, amely a szlovenszkói rendkívüli át­A fegmztosabb < Ss legenyhébb J csokoládé < hashajtó ; Föisrakat: ! Vörös Rák fáyrós»- j Bratislava 1 így dobos ára 3.60KB. < tokban se fognak kinevezni Szlovenszkón sem hivatalnokokat, sem postásokat és vas­utasokat. — A harcból győztesként kerültünk ki. Elvetettük az autonómia magját és kiharcol­tuk Szlovákország respektusát. Egyetlen párt sem harcolt velünk, senki sem támogatott bennünket, egyedül tartottuk a frontot s egyedül fogjuk továbbra is tartani. (?) A nép az autonómiát a kenyérben, a kulturális és felekezeti szabadságban látja. S ezt hozzuk ma. Én és harmincöt tagú táborom győztes­ként kerültünk ki. A jövő héten napvilágot lát az állami közigazgatás reorganizációjára vonatkozó javaslat, amelynek révén ovenszkó jogilag teljesen egyenértékű fél lesz Csehországgal, Ruszinszkóral és Morvaországgal. Hálásak lesznek nekem a ruszinszkóiak is, mert nélkülünk az autonóm iát nem érték volna el még ötven év mnlva sem. Tudatában vagyok annak, hogy támadni is fognak. Szlovenszkónak nyugalomra és rendre van szüksége. Én személyesen nem léptem be a kormány­ba, hogy szabadon beszélhessek, ha szükség van, az összes szlovákokkal. 'n a köztársaságtól semmit sem várok és semmi egyebet nem kérek, mint ke­nyeret, jogot és igazságot nemzetem ré­szére, virágzást a hazámnak, szabadságot az egyháznak. A kabinetbe két legenergikusabb emberünk megy, akik engem és az egész nemzetet, va­lamint a klubot fogják ott képviselni. Én to­vábbra is egyszerű munkás maradok, de mi­nisztereinket mindig támogatni fogom és a felelősséget vállalom a történelem, Isten é# a nemzet előtt ■meneti állapotra vonatkozik, a 14. szakasz­ban jogot ad a kormánynak, hogy egyik tag­ját teljhatajlommal ruházza fel, aki rendele­teket adhat ki. Most, hogy Svehla a szlovák néppárttal uj paktumot kötött, a szlovenszkói minisztérium kompetenciája a levegőben lóg. A minisztérium feloszlatása a szlovensz- kői és általában a köztársaságbeli közigazga­tás egyszerűsítése szempontjából a legmele­gebben üdvözlendő. Ennek értékét nem szál­lítja le az a körülmény sem, hogy pártpoliti­kai érdekek diktálták a kompromisszumot. Lapjelentések szerint a minisztérium likvi­dálásával a két uj néppárti minisztert bizzák meg Hodzsa miniszterrel együtt. Ez teljesen hibás megoldás, mert ellentmond az alkot­mány rendelkezésének. Az alkotmány 72. szakasza azt Írja elő, hogy a köztársaság elnöke jelöli meg, hogy a kormány mely tagjai vezessék az egyes minisztériumokat. Azonkívül világos, hogy egy minisztériumot csak egy miniszter vezethet, aki hivatalos ténykedéséért viseli az alkotmányos felelős­séget. Más megoldás lehetetlen. Teljesen el­képzelhetetlen az, hogy egy minisztériumnak három főnöke legyen. A jogi helyzeten még az a körülmény sem változtat, hogy a minisz­tériumot likvidálják. A minisztérium nem társas cég, amely­hez tetszés szerint egy vagy több likvi­dátort lehet kijelölni. Ha a lapok jelentésed megfelelnek a tények­nek, hogy a minisztérium likvidálásával ha­tálytalanítják a megyetörvényt és bevezetik Szlovenszkó közigazgatásának uj rendezését, úgy ezek a szavak igen misztikusan hangza­nak, mert ma még egyáltalában nem alkot­hat magának képet az ember arról, hogy az uj rendezés az érvényben lévő alkotmányjog határain belül történik-e vagy sem. Magyar, román, angol stb. utlevél- vizutnob megszerzését, valamint idegen állampolgárok lejáró útleveleinek meg­hosszabbítását L előfizetőink és olvasóink részére a rendes költségek megtérítése ellenében készséggé eszközli a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatala. Hlinka Szlovenszkó közigazgatásának átszervezéséről A szlovenszkói minisztérium likvidálása

Next

/
Oldalképek
Tartalom