Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)

1927-01-19 / 14. (1348.) szám

1927 január 19, szerda. ______ __________^l^<íM‘iVVA<^ltFTOTjüro A n agy hadikclcsönpanama egyre súlyosabban kompromittálja a cseh nemzeti szocialista párt számos felelős emberét Prága, január 18. Megírta a P. M. H., hogy az államügyészség Solt cseh nemzeti szo­cialista szenátor kiadatását kérte, mert az a gyanú merült föl ellene, hogy az ismeretes hadikölesönpanama révén szerzett pénzeket mint pártfőtitkár a vidéki pártlapok támo­gatására fordította. Ezzel tehát teljesen bebizonyosodik az, hogy a badikölcsönpanamába az egyes pártvezetök nemcsak mint magánszomélyek vannak belekeverve, hanoin maga a cseh nemzeti szocialista párt is. A vád szerint wSolc szenátor főtitkár ugyanis Prágába hivatta a vidéki titkárokat s itt a Vencel-téri titkársági helyiségben felszólította a titkárokat, hogy a hadikölcsön-kicseré- léseket saját neveikkel fedjék, azaz a kockázattal járó felelősséget vállalják magukra. A prágai utazásból eredő költségeket a nemzeti szocialista pártkassza fizette a vidéki titkároknak. Maga Solc szenátor a hadikölcsönök kicserélésénél szerzett pénzből semmit sem tartott meg magának, hanem azt teljesen a vidéki pártsajtó szanálására használta föl. Ilyen módon szanálták az oderfurti pártlapot is. Az egész ügy leleplezése különben is Oderfurtból indul ki, ahol egy párttitkár a panamát elárulta. A szociáldemokrata Právo Lidu ezzel kapcsolatosan még azt írja, hogy a kicserélés­hez szükséges hamisított nyomtatványok a cseh nemzeti szocialista párt titkárságában készültek. Solc főtitkár felszólította a vidéki pártvezéreket, hogy hozzák magukkal Prá­gába a vidéki pártpénzintézetok pecsétéit is. így történhetett csak meg, hogy Salda és Groh vidéki pénzintézetek nevében cseréltette be a régi osztrák hadikölcsönöket, anél­kül, hogy ezek a pénzintézetek ezt a pénzügyletet a könyveikbe bevezették volna. Érdekes jelenség, hogy a kompromittáló leleplezések megjelenésével egyidejűleg a nemzeti szocialisták hivatalos lapja dicshimnuszt zeng a vidéki pártlapok gyönyörű fejlő­déséről. Bánffy Miklós gróf kulturális problémákról tárgyal Budapesten A volt magyar külügyminiszter tervezte Albrecht főherceg disz* magyarját — Hatalmas Irodalmi tervek Erdélyben Anglia nem hódol meg a Jangtse-völgyi csőcselék előtt London, január 18. Az angol kabinet tegnapi ülése, amelyen a kínai helyzetet beszélték meg, két óráig tartott. Megvitatták Ö'Malley angol ügy­vivő jelentését, amelyet az angol diplomata még néhány nappal ezelőtt küldött Londonba, majd Csen kantom faülügymin-iszter nyilatkozataival é« Lampson pekingi angol nagykövet véleményével foglalkoztak. Az angol kormány még mindig azon az állás­ponton van, amelyet Chamberlain külügyi ál­lamtitkár néhány héttel ezelőtt az úgyneve­zett kínai memorandumban leszögezett. Anglia a kínaiakkal észszerű és liberális alapon hajlandó tárgyalni, de nem hajlik meg a Jangtse völgyében fellázadt csőcselék előtt. A mindszterta- máos továbbá foglalkozott Shamgliai védelmének kérdésével is és meghallgatta a kantom haderők jelenlegi állapotáról szőlő jelentéseket. Tegnap az a hír terjedt el, hogy Evans angol hadügyminisz­tert visszahívták rivierai szabadságáról, mert a helyzet okvetlenül megkövetelj a hadügyminiszter jelenlétét- A ma reggeli sajtó szerint Evans visz- szatérése már amúgy is esedékes volt s nem je­lenti a helyzetnek rosszabbra fordulósát- A kabi­net megegyezett a kínai nemzetközi területek vé­delmének módszerében és az esetleg alkalmazan­dó szankciókban. Egyelőre uj erősítéseket nem küldenek a kínai vizekre, de ha szükségessé vá­lik, akkor a hong-kongi katonai erőt Ausztráliából kiegészítik és még egy második cirkáló flottát is küldenek a Sárga tengerre. A francia és a japán kormányok állásfoglalásukat már tudatták a lon: doni kabinettel. A yorki herceg lesz Ausztrália alkirálya Ausztrália uj fővárosa, melyet egy esik ágói építésznél rendeltek \meg — A Renown útja a Csendes Óceánon — Canbera, az 1913-ban keletkezett főváros London, január 18. ( A P. M. H. londoni levelezőjétől). Vizke- reszt napján szállt hajóra az angol király másod­született fia, a yorki herceg feleségével és kísé­retével. Az ünnepélyesen készített Renown hajó parancsnoki hidjáról méternyi fehér yorki rózsa világit bele as óceánok éjszakába, hirdetve, hogy York hercege Ausztrália uj fővárosának, Caobe- rának felavatására utazik. Canbera nagy szövet ségi parlamentjének megnyitása egy uj brit bi­rodalmi törekvés beharangozása, melyet az im- perium uj államjogi berendezés tesz szüksé­gessé. Az Inter Imperial Relations Committee, a birodalomközi értekezlet egy határozata követ­keztében ugyanis a domíniumok eddigi főkór- mányzói nem a brit kormány megbízottai többé, hanem a király képviselői alkirályi hatalmi jo­gokkal. Közelfekvő tehát a határozathoz az a lé­pés, hogy a király személyének képviselői a ki­rályi család tagjai közül kerüljenek ki. Ezt a megoldást különösen Ausztrália népe tartja na­gyon rokonszenvesnek, jóllehet Ausztrália egyéb­ként nem kedvelője az arisztokratikus intézmé­nyeknek. Az angol királyságot azonban Ausztrá­lia legtágabb értelemben vett nepe demokratikus angol berendezkedésnek tartja. A yorki herceg Ausztrália alkirályául van kiszemelve ás a Canberában elké­szült parlamenti épület megnyit-dsát ezért kapcsolja egybe egy alapos ausztráliai tanulmányúitól. Canbera, az uj főváros igazi huszadik szá­zadbeli alkotás. Tizenhét esztendővel ezelőtt ha­tározta el az ausztráliai államszövetségi kor­mány, hogy az egymással örökké veszekedő, fél- tékenykedő államokat és fővárosokat megnyug­tassák Melbourne szövetségi fővárosi szerepe miatt. Egy esikágói építésznél, rendelték meg az uj „semleges“ jővár őst. Uj-Déli-Walesben több mint 2.000 négyzetkilo­méter területet vásároltak erre a célra. Az uj főváros 250 kilométerre van Sidneytől, szép tájé­kon. a Murrumbidge-fo’yó partján. 1918-ban tengeri kikötőt is vettek hozzá, mely 125 kilo­méterre van tőle. Az uj főváros tehát csak 1913-ban született, akkor keresztelték Canb^rara. Nagy munka kez­dődött akkor, kimértek mindent és elültettek félmillió fát A szövetségi parlament palotáját egy dombra tették, ahonnan sugárutak futnak szét a város testébe. Az építészet minden raffi- nér’ájával folyt a munka, hogy mintaszerűen egészséges, modern várost teremtsenek. Az épít­kezés 1916-tól 1920-ig mégis teljesen szüneteit Azóta azonban gyorsabb tempóban haladt 1924-ben Canbérának már 3.700 lakása volt, 1926-ban pedig befejezték a híres országház épületét. Keserű arccal tele­pedtek át sorjában az egyelőre mégis csak kellemesebb eddigi fővárosból, Mel- bourneból a kormányférfiak, a közhi- vatalnokok és a parlament tagjai. Rövid időn belül egyedül a meteorológiai inté­zet maradt csak Melboumeban az állami , intézmények közül. A hivatalnokok, rendőrök, iparosok, kereskedők már eddig is középnagyságú lakosszámra emelték Canbera népességét. A yorki herceg látogatása meghozza neki a világhírt is és ha a japánok, akik igen vágyakoznak Ausztrália birtoklására, nem szereznek meglepetést, ugv angol uralom alatt Ausztrália uj fővárosa további szép fejlő­dés elölt ált Budapest, január 18. Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti telefonon: Bánffy Miklós gróf tegnapelőtt ismét Budapestre érkezett Erdély­ből. Ez alkalommal felkereste őt a budapesti Az Est munkatársa és több kérdést intézett hozzá az utazásával és budapesti tartózkodásá­val kapcsolatban elterjedt különböző hírekről, amelyek legnagyobb része oda konkludál, hogy Bánffy a legaktivebb harcosa a román­magyar barátrág megteremtésének. Bánffy Miklós gróf mosolyogva válaszolt a feltett kérdésekre. — Tegnapelőtt jöttem Budapestre — mon­dotta — néhány heti .tartózkodásra. Tudom, hogy személyemről Erdélyből való visszatéré­sem óta különböző érdekkörök a legkalando­sabb s némelykor egészen mulatságos pletyká­kat terjesztettek, bár ezeket én többször meg­cáfoltam. Mindent megcáfolni természetesen nem tudok, mert nem minden jut a tudomá­somra. Csak természetes, hogy ha magyar mű­vészeti ügyekkel foglalkozom odahaza, azokat az összeköttetéseket is ápolom, amelyeknél jóindulatot tapasztalok s ame­lyek a magyar kultúra érdekében hasz­Pozsony, január 18. (Saját tudósítónk telefonjelentése). Ma délelőtt 10 órakor kezdte meg a pozsonyi törvényszék km etbir ósága az ismeretes Lellei-féle sajtópör folytatólagos főtárgyaiá- sát, amelyet november folyamán újabb ta­nuk beddézése és kihallgatása céljából félbe­szakítottak. A saitópört. mint ismeretes. Lei­lei Jenő dr. indította Dzurányi László, a Magyar Újság volt főszerkesztője ellen a Ma­gyar Újságnak egyik 1925. áprilisi számában megjelent „Leilei kisértetei elébe" oimü cik­ke miatt. A cikk a Concordia nyomda belső ügy­kezelésének akkori visszáságait tárta fel és a .hibákért Leilei dr.-t, mint a nyomda vezetőségének és a kér. szoc. pártnak akkori elnökét tette felelőssé. A mai tárgyaláson, ame^v Hoffmann Adojf tanácselnök vezetése és Necid és Mazál tör­vényszéki bírák, valamint két választott kmet- biró részvétele mellett folyt le, Dznrányi László főszerkesztő mint vád­lott és Leilei dr. mint főmagánvádló sze­mélyesen is megjelentek, A beidézett tanuk közül Bittó Dénes volt fő­ispán, Tarján Ödön vezérigazgató, Jablo- niezkv János dr. nemzetgyűlési képviselő, Fleischmann Gyula dr. pártiőtitkár, Bökm Rezső, az országos keres^téu^szocialista Párt központi főtitkára. Stampfel Frigyes dr. ügy­véd, Drexler Antal kanonok. KaiseT Gyula. Szappanos Lajos, Jarabek Rezső városi ta­nosilhaiók a belső és a lelki kö­zeledés szempontjából. Minden, ami aktív politikai tevékenységemről a sajtóban megjelent, csupán eredménye annak, hogy sokan nem tudják elképzelni, hogy az ember mással is foglalkozhatik komolyan, mini politikával. Arra a kérdésre, hogy igaz-e az, hogy Albrecht királyi hercegnek diszniagyart ter­vezett, Bánffy kijelentette, hogy igaz. A főherceg magyar ruhában akar meg­jelenni a felsőház megnyitásán,. Ez azonban nem az első esete, mert régebben is szívesen foglalkozott diszmagyar ruha ter­vezésével. Erdélyi működésére vonatkozólag kijelen­tette, hogy Erdélyben nagy és merész alkotá­sokra készülnek. Első feladatuknak tartják, hogy felébresszék és állandósítsák a társadalom érdeklődését és szeretetét a magyar iro­dalom. iránt. Nagyarányú könyvkiadás tervével is foglal­koznak, amelyek túl akarják szárnyalni Ma­gyarországot is. nácstag és Méhes GáspáT jelentek meg. Szent-Ivánv József nemzetgyűlési képviselő és Varjú József tanulj a tárgyaláson nem vettek részt. A bíróság ezek m egállap itása után ugv döntött, hogy a tárgyalást meg­tartja. Hoffmann tanácselnök az általános kér­désekre vonatkozólag hallgatja ki Dzurányi László vádlottat, majd az inkriminált cik­ket olvassa fel először részleteiben, majd egészében magvarul és szlovákul. Ezután Dzurányi László részletes kihallgatása követ­kezett. Kihallgatják Dzorányit Dzurányi kijelenti, hogy a cikket köz­érdekből irta és kéri, hoev a bíróság rendelje el a cikkben foglaltak valódisá­gának bizonyítását A bíróság Dzurányi kérelmének helyt ad és a bizonyítási eljárás során elrendeli a beidé­zett tanuk kihallgatását. Bittó Dénes volt főispánt hallgatja ki először a bíróság. Bittó kijelenti, hogv Lei- leinek feltétlenül tudomással kellett bírnia Varjú József és Szappanos Lajos váltóhis- tóriáiáról. Leilei közbeszól: Mikor tudomást szereztem, azonnal tiltakoztam ellene s azt mondottam, hoov disznóság. Hasonló értelemben vall Stampfel Frigyes dr. pozsonyi ügyvéd is, aki ugyan­csak kijelenti, hogy Lelleinek tudnia kellett Le'lei politikai múltja a pozsonyi saitóbiróság előtt A letűnt politikus sajtópöre Dzurányi László főszerkesztő ellen — Bittó Dénes, Tarján @dön és Jablonlczky János politikai érde­kesség tanúvallomásai — Az antiszemita Leilei különös követ­kezetlensége — ítélet ma estére várható I Café „LUXOR“ Oancing | N Václavskó nám. 4B. d \ Prága legelőkelőbb kávóháza £ \ Január 25-től kezdődő cg naponként este ^ o Vj 8 ómkor izaloa-qnartett 1. Bmzda ^ á Concordia vezetésében vele együtt működő társainak a nyomda belső ügyeiben történt intézkedéseiről s igv elsősorban az ismere­tes Jarabek-féle váltóról is. Tarján zavarba hozza Lelteit Tarján Ödön gyárigazgató tanúvallo­másában kijelenti, hogy Lelleinek pártjá­ban esvéni céljai voltak, amelyek érdekében a vele való minden komolv együttműködés'.' meghiúsított és állandóan szembehelyezke­dett a 70—80 tagú közös és vezérlő bízott ság határozataival, valamint pártja és kép viselőársai intencióival is. Lapjában, a Népakaratban a leglehetet­lenebb hajszát indította a szövetkezett ellenzéki nártok közös bizottságának nagy emlékű igazgatója. Petrogalli Oszkár ellen. Tanúvallomásának további részében elmondja, hogy Leilei egv alkalommal a Tátrában tar­tott közös végrehajtó bizottsági ülésen hevesen tiltakozott az ellen, hogv az el­lenzéki pártnak zsidó képviselője is legyen, viszont röviddel ezután bizalma­san pronoziciót tett neki hogy az érsek- njvári kerületben megválasztatja képvi­selőnek, mindössze csak pénzbe fog ke­rülni a dolog. Leilei magából kikelve: Nem szép, hogv itt bizalmas dolgokat elmond. Tanú: Az ügy érdekében tettem. Le llel: Nem igaz, a tanú nem mond igazat! Tarján ezután az ismeretes Keller- féle ügyet említi meg. amely egv prágai ügyvédi irodában játszódott le és amelynek tanuia volt Lázár dr. ügwéd is. Keller ügy­véd annak ideién tanú előtt azt a kijelentést tette, hogy „wj« die andere Geld bekom- men habén, so m üss te auoh er etwas bekora- mén habén". Jablon’czky vallomása Jabloníczky János dr. nemzetgyű­lési képviselő tanúvallomását németül mond­ja el. Vallomása nagy fokban terhelő Leilei ellen. Elmondja az egész botrányos váltóhis­tóriát. A Coneordia-nyomda könyvelésében Ja­rabek neve a nagyobb összegeknél csak J. betű jelzéssel szerepel. A régebbi 3.000 koronás és ennél kisebb követe­léseinél még a teljes neve szerepel. Ja­rabek azonban áliltólag félt a kormány­tól és ezért nem íratta ki nevét a 70— 80.000 koronás tételek könyvelésénél. Jabloniczky tanúvallomásénak megtétele után a tárgyalást félbesz?’ntották s annak folytatását délután 3 órára tűzte ki a bí­róság. Lapzártakor a tárgyalás folyik. ítélet ma estére várható. ■■ ^ | nUBTr 1 ■■ • Buiach báró harca az elzászi autonómiáért Páris, január 18. A nacionalista Avenir jelentése szerint Claus Zorn von Buiach elzá­szi bárót a francia bíróság három havi fogház­ra ítélte, mert a báró erős autonómista propa­gandát fejtett kj. Többek között fölhívást inté­zett az elzásziakhoz a következő tartalommal: „A francia büntető törvénykönyvhöz add'g semmi közünk sincs, amíg Elzászban nem dön­tött népszavazás arról, hogy tulajdonképpen hová akarunk tartozni. Ma pusztán elzásziak vagyunk s még nagyon távol attól, hogy fran­ciákká váljunk. Én- és rohamcsapatom az el- zi .i eller dk' Ido’d.u'. karöltve mi^d^t el fo­gunk követni Elzász felszabadításáért. Egyet­len francia sem érezheti magát biztonságban földünkön. Mi elzásziak otthon vágjunk s nincs szükségünk sem a franciákra, sem a né­metekre." ■————Wm ■ i«m i ­Román hang a kisantant bomlásáról Bukarest, január 18. A Cuvantul tegnapi szá­mában vezércikkben foglalkozik a faiam tani egy­sége megingásának okaival. A cikk leszögezi hogy Románia örvend az olasz—albán szerződés meg­kötésének, valamint ugyancsak örül az olasz—né­met közeledésnek is. Németország — írja a cikk — ma már nem az az ország, amelynek ellensze­gülhetnének az összes kis- és nagyhatalmak. Né­metország ma már nem az az ország, ampi? ?Ton szövetségi szerződáeefakel lehetne operáim. Né­metország immár visszaszerezte háborúd őív hely­zetét. Ha Prágában és Belsrrádbau is fáeezaív ioe’c érré, ugv viszonyuk okvetlenül ismét a legbarál­ságosa bb' lesz Bukaresthez. . 3 :

Next

/
Oldalképek
Tartalom