Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)

1927-01-19 / 14. (1348.) szám

%r Mai uámunh 1© ol«tal VI. évf. 14. (1348) szám . Szerda . 1927 Előfizetés, ér: évente 300. félévre 150, A SzlovenSzkÓi 6S rUSZÍnSzkÓi ellenzéki pártok Szerkesztőség: Mga II Panská elice negyedévre 76, havonta 26 Ke; külföldre: »...» .... ^ 12, II. emelet. Telefon: 30311 — Kiado­évente 400, félévre 200, negyedévre 100, Főszerkesztő: pOlltlKQl 71Q.piLQ.pJCL Felelős szerkesztő: hivatal; Prága II., Panská ul 12/III.— Te­havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke VZURANYl LÁSZLÓ FORGACH GÉZA lefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Szlovenszkó önkormányzati problémája Irta: Fleischmann Gyula dr. I. Közigazgatási kérdések a szlovenszkói magyarságot eddig nem nagyon érdekelték. Ennek oka az ui viszonyokban leli magyará­zatát. Azok a társadalmi rétegek, amelyek a régi megyei életben vezetőszerepet látszot­tak. részint kivándoroltak, részint visszavo­nultak vagy el lettek hallgattatva. A magyar­ságot sehol sem engedték az első években szóhoz jutni, kivéve az 1920. évi nemzetgyű­lési választásokat s a sok életbevágó, min­dennap ielentkező probléma mellett igv nem is fordíthatott különösebb figyelmet a köz­igazgatási és az önkormányzati életre. Azon­kívül nem is voltak megfelelő emberek, akik az ui rendszerbe máról-holnapra betanulhat­ták volna magukat és a régiek helyét átve­hették volna. Minden megváltozott és ami a legfontosabb, a kormánykörökben nem volt meg a jóakarat, hogy a magyaroknak megfe­lelő munkateret adtak volna a közigazgatási életben. Különben is minden forradalmi fejlődés­ben volt és maguk a kormánykörök is csak kísérletnek tekintették a zsupareformot, amelyet az 1920-iki 126. számú törvény sza­bályozott s amely a régi történeti vármegyé­ket megszüntette Szlovenszkón s helyükbe hat nagymegvét állított fel. A hivatalos fel­fogás az volt. hogy ezzel egyszerűsítik és unifikálják a közigazgatást s egyben kielégí­tik az autonóm törekvéseket. Az 1923-iki megyei választásokig a kor­mány az általa kinevezett zsupánt teljhata­lommal ruházta föl és a választások lezaj­lása uián megkezdődött a próbálkozás az ál­lami közigazgatási szervek és az önkormány­zati testületek működésének és hatáskörének valamelyes összhangba hozására. A- munka nagvon lassan és nehezen ment. A közigazga­tási apparátus döcögött, a képviselőtestüle­tek pedig a részükre felállított keretekben nem funkcionáltak. A törvény hibáira ké­sőbb mutatok rá. De hiba volt a képviselő­testületekben is. Az 1923-iki megyei választásokon a pár­tok legtöbbie nem gondolt arra, hogy a kép­viselőtestületi tagokra az ui megyei életben olyan munka és feladatok várnak, amelyek elsősorban szaktudást követelnek s ennek tekintetbevétele nélkül küldték be pártexpo­nenseiket a megyei képviselőtestületekbe. Az igazság kedvéért meg kell állapita­nom, hogy a keresztónyszocialista párt e .te­kintetben előrelátóbb volt a többi pártoknál és a rendelkezésére álló legképzettebb tag­jait küldte be a megyei képviselőtestületbe, ahol ezek a lehetőséghez képest értékes mű­ködést fejtettek ki a megyei életben a szlo­venszkói lakosság érdekében. így a kassa: nagymegvében, melynek képviselőtestületé ben és választmányában magam is működöm a rendelkezésünkre álló keretek között meg tettünk mindent, amit lehetett. Az ellenzék amelyhez mi is tartozunk, kétségtelenül moz gókonvabb volt. mint a kormánypártok és a: evves kérdéseknél mindig gyakorolt megfe lelő kritikát. Sőt az utóbbi időben az ellen zék részéről bizonyos iniciativa is mutatko zott. Viszont azt is meg kell állapítani, hog? a kormánypártok, főképpen az utóbbi időbei bizonyos megértést is mutattak a kisebb szá mu ellenzékkel szemben s legalább is e me gyében a pártok és az állami funkcionáriusol — referensek — között nem voltak nagyobi ellentétek. Amint említettem, a részünkre megsza bott hatáskörben igyekeztünk beletanulni a ui munkakörbe és megtenni, ami megtehet volt. A zsupai költségvetés tárgyaiásáná hangot adtunk követeléseinknek és kifogé saluknak. Ez a volt a legfontosabb. A képvi selőtestületi és főleg a válaszmánvi üléseké: mindig védtíik az itteni lakosság érdekei Persze inkább kis dolgokban. A kormány pártok munkám iisrvszólván kizáró ag a hl vatalos javaslatok vedel mezesében merült k A leleplezett lengyelországi fehérorosz felkelés Az összes fehérorosz képviselők börtönben — A baloldali pártok felháborodása — Betiltott lapok, bezárt bankok, elfogott roham­csapatok Marx szívósan tárgyal Egyelőre semmi remény a kibontakozásra - GessSer hadügy­miniszter körül folyik a vita — Pártfeletti kormány Lutherrel! Berlin, január 18. Marx dr. kormányala­kításai tárgyalásai bizonytalanul haladnák előre. A szociáldemokraták és a német nép­párt igen óvatosan és taktikusan kezelik a tárgyalásokat, mert egvik pártnak sem szán­déka, hogy a fiaskó ódiumát magára vegye. Ha ugyanis a középpárti kormány nem jön létre, akkor a közvélemény és a többi párt , vagy a néppártot, vagy a szociáldemokratákat fogia okolni a csődért. A néppárt mindent elkövet, hogy olyan kibuvót találjon, ame­lyen a kellemetlen helyz?fből kimenekülhet anélkül, hogy presziksén csorbát ejtene. A szociáldemokraták azonban mindent elkövet­nek e kibúvó meggátlására s ebből a hely­zetből keletkezik az a sok és óvatos tárgya­lás, amely még iónéhány napig késleltetni fogja a kibontakozást, A baloldal felé való közeledés a német néppárt ellenzékén valószínűleg hajótö­rést fog szenvedni.igy Marx számára alig­ha marad más bátra, minthogy vissza­adja megbízatását a köztársasági elnök­nek. Marx ugyanis kijelentette, hogy a német nemzetiekkel nem kezd tárgyalásba, ha ez a jobboldallá párt a kormányba akar lépni, vi­szont Westarp gróf nem hajlandó miniszteri tárcák nélkül támogatni a középpártokat. Ha Marx fáradozásai nem .sikerülnek, akkor az elnök a legutolsó órában talán megkísérli a párt fölötti kabinet kineve­zését. melynek vezetését Luther dr. vál­lalná. Ha ez a kombináció is csődöt mond, ak­kor valóban nem marad más bátra, mint a parlamentet föJoszlatni. A helyzet legérdeke­sebb részlete Gessler hadügyminiszter sorsa. A demokraták, akiknek pártjához tarto­zik a hadügyminiszter, már elejtették Gessler személyét, elsősorban Reinhardt tábornok egy cikke miatt amelyben a jobboldali tábornok a hadügyminiszter helyeslésével és tudomásával élesen megtámadja a demokratákat. Viszont a német néppárt és Hindenburg köztársasági elnök ragaszkodnak Gesslerhez s igv az a furcsa színjáték keletkezett, hogy Gesslert saját pártja elejti, egy idegen párt pedig feltétlenül kívánja. Westarp és Marx tárgyalásai Berlin, január 18. Marx dr. birodalmi kancellár ma délelőtt fogadta Westarp gró­fot. Egészen bizonyos, hogy a német nemze­tiek vezetője nem fog beleegyezni a közép- párti kormány támogatásába és követelni fogja a jobboldal kormánybalépését. Mint is­meretes, Westarp gróf vasárnap beszédet mondott, melyben a német nemzeti párt ne­vében határozottan a monarchia mellett fog­lalt állást. Ez a körülmény megnehezítette a helyzetet, a centrumot teljesen elidegenít et­te. sőt a német néppártban is bizonyos ide­genkedést keltett. Itt elsősorban Strcsemann vette zokon, hogy a nemzetiek ily meggondo­latlan nyilatkozatokkal nehezítik meg a kül­politikát. A tárgyalások kővetkező fázisa a szociáldemokraták határozatától függ, amely ma délben esedékes. A szociáldemokraták elvben nem zárkóznak el a középpárti kor­mány támogatásától, de követelik n birodal­mi őrség politikai kihasználása lehetőségé­nek megszüntetését és a szociális törvénybe zás meggyorsítását. A Gessler körüli vitát ál­lítólag úgy fogják megszüntetni, hegy a biro­dalmi hadügyminiszter mellé egv feltétlenül köztársasági érzelmű polgári államtitkárt osztanak be. A legfontosabb azonban az hogy a centrnni és a néppárt ma újabb közeledést mntatnak a baloldal felé és hogy a német nemzetiek iránti rokonszenv mindinkább tű­nőben van a néppártnál. Parlamenti körök véleménye szerint az ni kabinet első feladata a választási reform elintézése lesz. A reform­ban megszüntetik a listarendszert s holyreál- litják a választók és a jelöltek abszolút kon­taktusát. Ezentúl nem a pártbürokrácia be­nőm a választási körűiét nevezi meg a jeti­teket. Az utólagos választás rendszerét is be­vezetik és a listarendszer második és har­madik skrutimumát eltörlik. Az uj rend­szerrel az eddigi bizonytalan többségi erővi­szonyok egyszeriben eltűnnének. inig az ellenzék a képviselt pártok által folv* tat ott politikai irányzat szellemében munkál­kodott. Munkánk nem volt merev neeáoiós el­lenzékieskedés, hanem a megyei képviselő- testület hatáskörébe illő pozitiv és iniciativ tevékenység. A megyei képviselőtestületek hatáskörét a törvény a következőkben állapítja meg: ..Hivatása, hogv a megve és lakosainak köz- igazgatási és gazdasági ügyeiről gondoskod- jék“. „KülöjÉösen arra van hivatva, hogv a megye és lakosságának emberbaráti, egész­ségügyi, szociális, gazdasági, közlekedési és kulturális érdekeiről gondoskodjék". Köz- igazsm‘ási tevékenységünk épp ezért abban merül ki, hogy mint másodfokú felebbezési fórum döntöttünk városok, községek hozzánk beadott felebbezéseiben és felülvizsgáltuk a költségvetéseket és zárszámadásokat. Szociá­lis, gazdasági és kulturális tevékenységünk intézmények és egyesületek anyagi támoga­tásából állott a rendelkezésünkre álló eszkö­zökből és e téren iparkodtunk a magyarságot joggal megillető részesedés elismertetésére. A költségvetés terhére fentartottuk a zsupai kórházakat és megvei utakat. Ez volt a mi csekély hatás- és munkakö­rünk s ezen a téren tevékenvkedtünk az el­múlt három és félesztendő alatt. Munkánk nem volt könnyű. A zsíron reform egészen u j dolog volt, amelyhez hiányzott a kettő ‘ttőké- szület. tapasztalat s am elvben lépésről-' epésre kellett kiismerni és beledolgozni magunkat. A defláció rémei Franciaországban Páris, január 18. Párisban tegnap a mun­kanélküliek ismét nagy tüntetést rendeztek. Ez alkalommal a fémmunkások gyűltek össze a munkástőzsde előtt és tiltakoztak a kormány elnyomó politikája ellen. A tüntetés után kö­rülbelül 2000 ember *a városháza elé akart vo­nulni, amit azonban a nagy rendőrkészüit.ség megakadályozott. A munkásnegyedek utcáir* több összeütközésre került sor, anélkül azon­ban, hogy sebesülés, vagy letartóztatás történt volna. Parts, január 18. Az Ere Nouvelle ma uj éles támadást intéz Poincaré pénzügyi politi­kája ellen s ismét megállapítja, hogy a frank revalorizációja korai és mesterséges. Presztízsokokhól a kormány kifart a mai, .parádés knrzus" mellett, holott a gazda­sági élet igen megsinvli a spekulációk árán elért eredményeket. Az ipar nem kap többé külföldi megbízást, a munkanélküliség napról-napra nő, a kispolgár túlsókat fizet az élelmiszerért s a munkás hiába keres munkaalkalmat. Ugyanekkor a költségvetés jövedelme csökken, az ipar és ke­reskedelem súlyos krízissel küzd, a pénzfor­galom magakadt. A franciák saját bőrűkor ér­zik, hogy a frank még sokáig nem érkezik el a szanálásig. Páris. január 18. Poincaré miniszterelnök és pénzügyminiszter tegnap este ismertette a kamara pénzügyi bizottsága előtt az uj költség- vetési év hátralékos hitelszükségleteit. A kor­mány uiabb 1.2 nvPjárd frankot kört. Ebből a nagy összegből 400 milliót a marokkói és a megszálló seregek fö-'^rtásá’-a fy.-Aita­ttak. A pótlás az élelmiszerek árának, megnö­vekedése miatt vált szükségessé. Varsó, január 18. A szejm baloldali pártjai­nál igen nagy megütközést keltett a kommuniz­mussal vádolt fehérorosz képviselőik hirtelen le­tartóztatása. A letartóztatások a parlament meg­kérdezése nélkül történtek, ami ellenkezik az al­kotmánnyal. Az állítólag elmenekült két fehér­orosz képviselőt ma reggel szintén letartóztatták. így a fehérorosz képviselőik teljes frakciója börtönben van s a független panaszt párt egy képviselőtagja szintén elvesztette szabadságát, Rataj szejmmarsall tegnap ejrisz nap tárgyalt az ágazságügyminiszterrel és Piteudskiva], hogy meg­kapja a szükséges felvilágosításokat arra nézve, vájjon a fehérorosz képviselők elfogatásinál tény­leg in flagrantó-esetekről volt-e szó. A szejm leg­közelebbi plenáris ülésén kimerítően foglalkozni fognak az esettel. Varsó, január 18. Hivatalos jelentés szerint a 'kommunista fehérorosz összeesküvés likvidálását, befejezték. Tegnap még több letartóztatás történt, ágy például Vilnában elfogták Miot-lát, az ötödik fehérorosz í .rpvieelőt, aki néhány nap előtt meg­szervezte a kommunisták rohamát a vilnai fogház ellen, hogy kiszabadítsa az ott lévő politikai fog­lyokat. Vilnaban egy 86 tagú fehérorosz kommu­nista pártszervezetet is letartóztattak. A Nase Zprava és a Nas Zvon nevű vilnai fe­hérorosz lapok megjelenését betiltották. A fehérorosz központi bizottság ép ül etében ház­kutatást tartottak, amely alkalommal megái la­pították, hogy az elfogott bizottság már mint az ideiglenes fehérorosz kormány szerepelt s bármely pillanatban hajlandó lett volna át­venni az uralmat' Az elfogott aknái pontos tervet találtak a keleti tartományokban tervezett lázadás megkezdéséről. A terv szerint rohamcsapatok alakultak volna, amelyek 1927 tavaszán több lengyel állami objek­tum, kaszárnya, vasút és állomás ellen merényle­tet követtek volna el. Egy vilnai fehérorosz bank­ban a rendőrség 500.00 zlotyt foglalt le. meri ki­tudódott, hogy ezt az összeget Moszkvából folyó­sították a felkelés financirozására. Molodecmo ke­rületben egy hiánytalanul felszerelt postahivatal nyomára jöttek, amelyet a Hromada tartott fenn, hogy állandó összeköttetésben lehessen Szovjet- oroszországgal. A rendőrség a tervvel kapcsolatban Looban és a lóri vajdaság területén i szintén számos letartóztatást foganatosított-

Next

/
Oldalképek
Tartalom