Prágai Magyar Hirlap, 1927. január (6. évfolyam, 297-24 / 1335-1358. szám)
1927-01-15 / 11. (1345.) szám
4 ^RXGAI-iV'\A<i1iAR-HIRME 1027 január 15, szombat A kingruatörvény igazságos végrehajtásáért Egy szlovenszkól esperes-plébános nyilfi levele Hodzsa Milán dr, iskolaügyi miniszterhez Szinye, január elején. Miniszter Ur! Engedje meg, bőgj7 a papi Osztály részéről egy kárpáti faluba dugott plébános az aktuális kougruarendezéssel kapcsolatban oly körülményre hívja fel illő tisztelettel magas figyelmét, melyek eddig talán elkerülték, vagy nem volt, aki azokat elmondja Miniszter Urnák. Sokan vagyunk és senki sem ment el ‘közülünk a prevratkor. Annyira összeforrtunk népünkkel, hogy sem a háború, sem a forradalom alatt, sem a prevralkor nem hallottuk ezt a szót népünk ajkáról: felesleges, idejét múlta, vágj', mehetsz! És ma, hogy fogyunk, népünk még jobban ragaszkodik hozzánk, még jobban bízik bennünk, azért is küldött annyit közülünk a parlamentbe. Talán ennek az elismerése a törvénybe iktatott kongruarendezós. Nem minden, nem sok. csak valami. Ne rekrimináljunk, ezért is hálásak vagyunk. Hogy azok is maradhassunk, minden a végrehajtási utasítás mikéntjétől függ. Most csinálják! Miniszter Ur! Egy jottányit nem akarok túlozni, de a helyzetünk a következő: Négy-hat évet kápláakodik az ember; éppen, hogy könyvet és ruhát szer-z be magának, zsebe csak oly üres marad, mikor plébániát kap, mint annak előtte. Négy csupasz fal várja a plébánián, kezdve annak előszobájától, egészen a fatartó négy faldeszkájáig. Első az istálló, az eke, a vetőmag, mert anélkül nincs kenyér a háznál, utána jön a szoba, a konyha, a tányér, a sótarló, mind-mind hozómra, amit 10—15 évig nyög minden plébános. Feleség nincs, nem hoz senki semmit a házhoz. Utána jön a gazdálkodás, mert. abból él minden plébános. De hol tanulta? Egyikünk Rómában végzett, másikünk Becsben, Freiburg- ban, tóvenben, Innsbruckban, legtöbben Kassán; ugyan hol tanították ezeken a he’yeken a gazdálkodást, az állattenyésztést, a talajmivelést? Egyikünk apja cipész, másiké tanító, harmadiké ügyvéd, csekélyke hányadé kisgazda; ugj-an hol lehetett nekünk elsajátítani a gazdálkodás ezer esinjál-binját?? És mégis gazdálkodnunk kell, meri másból nincs miből élni; — hogy hogyan, minő szörnyű tandijak árán, annak csali mi vagyunk a megmondhatók Tiz-tizenöt év beletelik, mig vagy beletanulunk, vagy belebukunk. Akkor jön a bérbeadás vagy megszökés, vissza káplánnak. Azután milyen az a föld, amin kínlódunk. 70—75 éves öreg urak a fiatal plébános rendes elődjei. Ilyen korban a paraszt rég a fiának adja át az ekeszarvát, de az öreg plébános túrja utolsó leheletéig azt a földet, talán szenvedélyből, talán megszokásból, de hogy mi terem rajta, azt érdemes néhanapján megnézni. Szinyei Merse Pál ecsetjére kívánkozik az a búza-, illetve zabtábla, ahol terem „jak Pan Boh dá.“ Biz azt az utód öt évig nem tudja rendbe hozni. És ha rendbe is akarja hozni, ott lehet-e vetésnél, aratásnál reggeltől estig? Hányszor hívják el ötödik faluba, beteghez, temetni, iskolába. Mire visszakerül, órák múltán is ott találja a munkást, ahol elhagyta. És ezt úgy hívják, hogy intenzív gazdálkodás!... Miniszter Ur! Ennek a viszonfagságte’jes plébániai földnek a hozadékát ne verjék fel elérhetetlen ideális magasságig, ahogy a jövedelem- adónál tették, mert nem hoz annyit ez a föld! Nem hasonlítható a kisgazda földjéhez, ki gyerekkorától ott nőtt fel a gazdaságban, s örökli apjától teljesen felszerelve; nem a középbir- fokosévá1, ki még:s némi forgótőkével rendelkezik. s főleg szaktudással; de vegyék azt egészen speciális valaminek, mely minimális jövedelmet hó: éppen az említett speciális körülmények kövek-—' IVu. R-'r i'ul vegye tekintetbe még azt a miutudott körülményt, hogy nincs az a plé- bá.-'a *-• de kivétel nélkül, — ahol egy, vagy *51 ö ' -:i!e!t szülő, testvér, rokon eltartása nem •-••.Inéit a- plébános vállára. V "vuí a párbért, a köteles napot? Elég legyen annyi, hogy ma már senki közülünk nem lelkesedik érte. Ha adják, jó! Ha nem, senkit nem pörlünk érte. Mi volna a kívánságunk emberies, kenye- retadó fizetésmin!muraként? Legalább havi 800 —1000 korona, de készpénzben! Ma, mirdőn minden java-korában lévő tanító 1800—2000 koronát kap, mert ez a falusi létminimum, a plébános sem tud kevesebből meg'enni. Szorozzanak, osszanak, adjanak össze bárhogy annál a likvi- daturánál, csalt végösszegnek jöjjön ki 800—1000 korona kiegészítés, s akkor tudunk továbbra is építeni, tudunk továbbra is az az államfentartó kaszt lenni, alti eddig voltunk. Mert azok voltunk, amikor fel mertük olvasni az ominózus pásztorlevelet, voltunk s vagyunk ma is, amikor fel nem oldoztuk, s fel nem old ózzuk máig sem a meggyőzedéses szocialistákat és kommunistákat és vagyunk és leszünk is azok, amikor a közigazgatási é* bármely hatóságnak jobb keze vagyunk és leszünk mindig, amikor erkölcsről, rendről és törvényről van és lesz szó. Miniszter Ur! A világnak két legelső álla* ma az angol és a német. Mindkettő oly fizetést ád papjainak, hogy nemcsak a plébános, de a káplán is külön házat vezet Mi ezt nem kívánjuk a fiatal köztársaságtól, mely akárcsak egy kezdő plébános a gondok, súlya alatt görnyedem De igenis kívánhatjuk, hogy végzettségünkhöz, tudásunkhoz, munkánkhoz illő díjazásunkról gondoskodjék. Kívánhatjuk, hogy akik akadémiai vagy külföldi egyetemi végzettségükkel mint a kultúra legmosfohább munkásai eldugott falusi helyeken őröljük le legszebb éveinket, s ápoljuk milliók szivében a szépet, a nemeset, a jót, ne koplaljunk, ne járjunk rongyos reverendában. Maradtam Miniszter Urnák kész szolgája Dobrinseky József esperes-plébános. A kisebbségek helyzete német megvilágításban II. közlemény. Berlin, január 14. (A P. M. H. berlini tudósítójától.) Stre- ssmann külügyminiszter lapjának, a T. R.- nak a német kisebbségek helyzetét ismertető cikke igy folytatódik: A balti államokban a németek önkéntes adózása és áldozatkészsége az iskolák és egyéb kultúrintézmények fentartásáért az elmúlt évben is eredményesnek bizonyult. Észtországban az autonómiatörvény alapián az autonóm kulturtenács és kulturális közigazgatás megkezdték működésűket. A nyert tapasztalatok es az eredmények felette kielégitőek. Habár a balti németek anyagi helyzete a földkieajá- titások következtében nem a légkedvezőbb, bizonyságot szolgáltattak szívósságukról és nemzeti öntudatukról. Magyarországon. mintegy félmillió német ék akik az elmúlt esztendőben számos morális eredményt értek el nemzeti kulturális jogaik terén. így Bethlen miniszterelnök az év vége felé újból nyomatékosan állást foglalt az alsóbb hatóságok túlkapásaival szemben és helytelenítette a nemzeti törekvések megakadályozásának kísérletét. A választásokon a kormánypárt programjával három német képviselő került a parlamentbe, közöttük Bleier professzor, a magyarországi németek vezére. A Magyar- ország és Németország közötti jó viszony ezt a fejlődést a jövőben is kedvezően fogja befolyásolni. Romániában a németek a liberális kormány bukása után a választásokon együtt, haladtak Averescuval és biztosítékokat szereztek arra nézve, hogy legfontosabb kulturális követeléseiket a kormány teljesíteni fogja. Ennek ellenére megnyilvánul az a törekvés, hogv a kormánv a vállalt kötél érettségek t°ljesité«e alól ki akar bújni. Figyelemre méltó egyébként a javarészt e1 maovarosodott svábok öntudatra ébredése Szatmármegvében. (?) Déloroszország németsége lassanként kiheveri az bnsée-ka- tasztróka következményeit. A Vo’ga-nómet szovjetköztársasávban a politikai és gazda- sári viszonyok bizonyos stabilizációja észlelhető. Igen sajnálatos a kaukázusi németek vezetőinek az elmúlt évben történt elitéltetése azért, mivel támogatást nyújtottak a kaukázusi német ifiáknak, hogy Németországban főlvtatbissák tanulmányaikat. Az európai álmokban élő német kisebbségek helyzetét ezekben ismerteti az a tanulmány, amelv folytatólagos közlésekben ielent meg a berlini „Tapdiche Rundschau"- ban, Stresemann külügyminiszter napilapjában. A cikksorozat az Amerikában és a tengerentúli volt német gyarmatokban élő németek e^zAacági fejlődésének ismv'intésével fejeződik be. (Vége.) THEATRE ALMAMBRA. Napon ta elsőrangú előadás, SALOME- BALETT szépségtáncaival, ADÉLÉ MORAW, mint „a Szahara királynője”, az ellenállhatatlan manipulátor BALCAR, a hasbeszélő BÖRTÖN, a svéd virtuózok F. A- DELLY, HARRY PANTZ Comp., a FARABONI tánccsoport, a francia mondalne táncos PAYS & ROUSSEL és a kiváló solotáncosnők L. HUOSON és E. SANDÉ. Az öngyilkosság járványos betegség A francia statisztikai társaság nagy ankétja — Susanne Serin főorvosnő szenzációs tudományos megá iapitásai — A Prágai Magyar Hírlap munkatársától — Kitel ér Gizella, a Fanjaimét amerikai filmiársafi&g által! rorurliozcilt országos szépségverseny troppaui pályázója. , Páris, január 14. A háborút (követő ■szomorú évek Itíeórójedeu- eógei között minden európai állam statisztikusait és szociológusait különösképpen izgatja az a probléma. amely az öngyilkosságok járván yszerü szaporodásával kapcsolatban merül fel. Tömérdek . vita folyik ma világszerte az öngyilkosság természetéről és okairól. A legutóbb Parisban a francia statisztikai társaság ankéted hivoát össze ebtten a kérdésiben. Esquirol, a francia elmegyó- gyássnt egyik megalapítója, 'annak idején azt állította, hogy az öngyilkosság az elmebaj egyik megnyilvánulási formája. Minthogy pedig ez az elmebaj az utóbbi években annyira eihataíiwr&odott, a staitisztikai társaság annak vizsgálatát tűzte feladatául, hogy vájjon járvány-o az ön gyilkosság? Az ülés szenzációja Madame Susanne Serin, a Sainfe-An ne-kórház főorvosnőjének jelentése volt, aki az utolsó hat hónapban 306 öngyilkos esetében végzett' vizsgálódásai alapján hatalmas előadásban számolt be kutatásairól. Az orvosnő a megvizsgált esetekben magát az öngyilkossági Iri- sérktet elkövető egyént kérdezte ki öngyilkosságának körülményei felőli. Azokban az esetekben pedig, amikor a? öngyilkosság eítkeriütt, környezetétől szerezte be az adatokat az öngyilkos viszonyaira vonatkozólag. Az öngyilkosok öt osztálya. Vizsgálatainak eredményeképpen megállapította, hogy az utóbbi hónapok öngyilkosságainak nagy részében megtalálhatók a jármnyszerü terjedés elemei és ezért az öngyilkosság mai elharapózott formájában tényleg járványnak nevezhető. Susanne Serin nz öngyilkosokat öt' csoportba sorozza az öngyilkosság motívumai alapján:. a) elme zavar, b) alkoholizmus, c) belső bánat, d) gyógyitliaitiíitlan betegség, e) nyomor. Az első kategória a legcmgyiíibb. Körülbelül az összes elkövetett öngyilkosságok l egy harmadában szerepel ez az ok. A pontos szám 132. Ezek közül hatvannál az elmiezavar jóval az öngyilkosság előtt lépett fel, rendesen melankólia, alkoholos elmezever, szenilis tünetek, vagy demeatia praecox, epilepszia, paralizts, vagy le- ihargia formájában. Az elmebetegek csoportjának második felében vannak azok, akiknél az elmezavar kimutatható ugyan, de az öngyilkosság inőg sean az elmezavar következménye. Ezek az elmebetegek nem egy fixa idea, vagy roham hatása alatt, tehát öntudatlan állapotban lettek öngyilkosok, hanem az öngyilkosság nagyon értelmes érvekkel magyarázható. De az ok aránytalanul jelentéktelen, gyerekesen komolytalan. Valamennyi öngyilkos karaktere ebben a csoportban gyerekes. Az öngyilkosság oka egy veszekedés, büntetéstől való félelem, de vannak olyanok is, sírik azért lettek öngyilkosok, hogy egy-egy híres öngyilkos példáját, amelyről az újságok sokat irtok, pontosan deutánozzák. íme a ragály első nyoma. Közös elhatározásból Ugyanide tartozunk azok is, akik öngyilkosságukat közös elhat ár ozásukból követték el. A étáitokká 14 ilyen esetről számol be. A férj és feleség, a szerelmesek, akik „nem tudnak egymás nélkül élni", a hősei ennek a közős halál fa jtának, vagy a családírtók, akik valamely szégyentől, vagy nyomortól akarják megmenteni családjukat. Ezek is a járványos öngyilkosság tünetei. A második kategóriába tartoznak az alkoholisták. Az összes megvizsgált esetek között 18 ilyet talált. Az előbb említett alkoholista őrültektől abban különböznek, hogy ők „a szomorú mámor pillanatában", minden egyéb előzetes ok nélkül vetnek véget, életüknek. ötvenkilenc esetben „belső bánat" volt az ön- gyilkosság oka. Az özvegy férj. vagy feleség, az elhagyott házastárs, vagy szerető, aggastyán, akit hálátlan gyerekek az utcára tettek, vagy a szülők, akik gyermekük halálát nem tudják túlélni, tartoznak ebbe a csoportba. Mi a belső báláit? Érdekes, hogy az áldott állapotban elhagyót!, lányok száma csak két esetben 'szerepel a statisztikában. Madame Serin azonban még étről a kettőről is megjegyzi, hogy nincs kizárna, hogy nem tisztán a belső bánat az öngyilkosság oka, hanem szentimentális zsarolási kísérletről van szó. Ezek az öngyilkosságok gyakran hisztériás eredetűek. Sokszor nehéz megállapítani, hogy 'belső bánat alatt nem rejtőzik-e kezdődő elmezavar. Harminckilenc esetben gyógyíthatatlan betegség volt az öngyilkosság oka. A rák, a tuberkulózis. a vérbaj, a híres trió szedi áldozatait ebben a csoportban. Az öngyilkos szabadulni akar a kínzó fájdalmaktól. Vagy nagy része, különösen a nők fél az ©léktelenkedéetől. A nyomor áldc-zartaá A nyomor 38 esetben kergetett halálba öngyilkosokat. Ezek az öngyilkosok nem bírták tovább nélkülözéseiket, vagy meg akarták előzni a nélkülözés bekövetkezését. A nyomor áldozatainak nagy része magukra- hagyott öreg emberek közül kerül fai. Az orvosnő csak ezen egy kategória ,jogát" ismeri el az öngyilkossághoz. Azt állítja továbbá, hogy a nyomor áldozniaiinak nagy résuo az alkoholisták ós kezdődő ©Imóbctegok csoportjaiba sorozandó. Az alkoholizmussal, vagy a kezdődő elmebajjal járó állhatatlanság az oka egyes individuumok krónikus munfaanélküliségéniek. Esek nyugtalan természetük folytán nem bírják sokáig egy helyen, vagy egy szakmában, állandóan váltogatják mesterségüket és igy sohasem juthatnak állandó megélhetéshez. Nagyon ritka a hirtelen bukás, a szerencsétlen tőzsdei spekuláció, vagy csőd következtében elkövetett öngyilkosság Madame Serin páciensei között Az orvosnő jelentése végén a,z öngyilkosság ellőni védekezés módjairól beszól. Az öngyilkosság legnagyobb részben elkerülhető, vagy megelőzhető lett volna a betegek gondos ápolása, a nyomorgóknál pedig szociális intézkedések utján. A Könyvbarátok közleményei 1. Az 1927-ik év január elsejével meginduló II. évfolyamunk első tagiüetménye, Mécs Lászlónak, az ismert nevű és közszeretetben álló költőnek Vigasztaló cimü verseskönyve január folya-* mán szétküldésre kerül. A könyvet minden tar gunb, aki az 1926-ik évre szőlő tagsági diját befizette, pontosan meg fogja kapni. A könyvhöz és minden továbbihoz is postabefizetési lapot mellékelünk, — s a nemes ügy fejleszthelése és erre az évre szóló nagyarányú terveink keresztülvitele érdekében nagyon kérj üli úgy a régebbi, mint újonnan belépő tagjainkat, hogj7 tagsági dijaikat pontosan szíveskedjenek befizetni. 2. Újonnan belépő tagjaink ajándékképpen Mécs László könyvével egyidejűleg, tehát január hó folyamán megkapják az első év utolsó kiadványát, Reményi József: Emberek no sírjatok c. hatalmas regényét két kötetben. 3. Felkérjük azokat a tagjainkat, akik tagsági dijaiknak egy összegben való befizetésére kötelezték magukat, hogy Mécs László könyvéhez mellékelt befizetési lapon a 120 korona évi tagsági dijat egy összegben szíveskedjenek bankunkhoz befizetni, hogy ügykezelésünk ezáltal is egyszerűsítést nyerjen. Evvel szemben azoknak a régebbi és uj tagoknak, akik a tagsági díjnak havi 10 koronás részletekben való befizetését vállalták, minden második hónap elsején 2 darab postabefizetési lapot fogunk küldeni, — és nagyon kérjük Őket, hogy a havi részleteket pontosan, minden hónap első felében beküldeni szíveskedjenek. 4. Reményi József: Emberek ne sirjatok cimü regénye két kötetben, mint az 1926-ik év utolsó kiadványa, még mindig szétküldés alatt áll Január folyamán azok a tagjaink is meg fogják kapni, akiknek technikai okokból eddig még nem tudtuk megküldeni. 5. Mindennemű felvilágosításért, v.j tagjelentkezésekkel a taggyüjtőivekért az alábbi cimhez szíveskedjenek fordulni. A Kazinczy Társaság Könirvbarátai Kassa-Kosice, Rasin u. 2. J. em. 4. — Az állampolgárságnéllíüli egyének és a népszövetség.. Géniből jelentik: Szerdán délután kezdte meg ülését Genfben az a szakértői bizottság, amelyet az állampolgárságnó'küli egyének személyazonossági okmányainak megállapítására küldtek ki. A bizottságot a német, kormány kívánságára küldték ki. .Az értekezlet kívánatosnak tartotta, hogy az állampolgárságnélküli egvéuek mozgási szabadságának megkönnyítése cé jából kérjék föl a népszövetséget arra, hogy7 nz ebben a kérdésben leginkább érdekelt országok szakértőinek közreműködésével dolgozzanak ki tervezetet, miként lehetne olyan személyazonoss.. ’i okmányt létesíteni, amely nemzetközi elismerésben részesülne. A bizottság magyar tagjai Gömöry- Laiml László külügyminiszteri tanácsos
