Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-04 / 276. (1314.) szám

2 1928 december 4, szombat. Az aktív magyar politika egy esztendeje A magyar nemzeti párt sajtófőnök ség e Jelenti: A magyar nemzed! párt hivatalos lapjá­nak, a Barázdának legutóbbi száma politikai összefoglaló cikket közöl, amely visszapillant egy esztendő politikai és parlamenti esemé­nyeire s megái lapátja alt, hogy a magyar nemzeti párt által kibontott zászló és az árrá Írott elv a lefolyt esztendő politikai küzdel­meiben fényesen megállotta helyét. Utal ar­ra., hogy a magyar nemzeti párt zászlóbontá­sa idején nem halmozta az ígéreteket, hanem reális programjához híven őszintén, és reáli­san feltárta a választók előtt azt, hogy meny- nyiire nehéz munka áll előtte. A politikai eredmények beszámolójánál osak futólag említi a párt szerepét az agrárvámok, a kongnia és az .állampolgársági törvény, meg­alkotásánál, mert részletesen rámutat árra, hogy az aktivista magyar politika egy esz­tendei munkájának igazi eredménye első­sorban az, hogy ez a politika, az uralkodó csehszlovák nemzetet és annak vezetőit arra kényszeritette, hogy a magyarsággal, mán*, nemzetileg önálló és politikailag számottevő tényezővel számolni kell. Visszapillant az aktivista politikát megelőző magyar parla­menti munkára és beismeri azt, hogy ezen idő alatt a kormányhatalom a magyarság sé­relmeit feltáró törvényhozói interpellációkra csak elvétve válaszolt és sikkor is kedvezőt­lenül. Ma a minisztertanács, a szakminiszte­rek tanácsának napirendjén vannak a ma­gyarság követelései, azok komoly politikai értekezletek alapját alkotják. Áz aktivista politika fellépésének nagy ró síé volt á pol­gári kormányxezsim létrejötténél, mert 8 esztendő szocialista garázdálkodásai után Szení-iványnak volt első ízben bátorsága mhhoz, hogy kimondja, hogy a polgári elem­nek' közös érdekei vannak és hogy ezen ér­dekéik védelmére közös munka szükséges. Megállapítja a beszámoló, hogy az: a körül­mény, hogy a magyar nemzeti párt a jövő évi állaimi költségvetés megszavazásában nem vehetett részt, nem a Szenit-Ivány poli­tikájának a hibája, hanem ama cseh pártoké, amelyek szocialista volt szövetségeseikre való tekintettél nem meTtsk a polgári elem érdekeinek valóságos védelmére vállalkozni. Rámutat arra, hogy az aktivista politika te­mette el a magyarság, számára veszedelmes jelszót: az irredentizmus vádját. Mindezeket abból az alkalomból közli a lap, hogy a ín agyar nemzeti párt országos pártvezetősége december 12-én Érsekújvá­ron meg fogja hallgatni a párt törvényhozói­nak működéséről szóló jelentést és hogy en­nek kapcsán határozni fog a párt jövő poláti­Prága, december 3. A Cesiké Slovo jelen­tése szerint a cseh agráriusok táborában erős törekvés érvényesül abban az irányban, hogy a cseh nehézipart megnyerjék a párt részére. A közeledést számos előkelő személyiség és az agrárius pártsajtó propagálja. Ez a törek­vés attól az időponttól kezdtett erősödrtk ami­kor •; ■ > a cseh nehézipar félre nem érthető má­don kifejezésre juttatta, hogy a tizenhá­rom mandátumra összezsugorodott cseh nemzeti demokrata párt a nehéziparra nézve elveszítette parlamenti jelentősé­gét. Éppen ezért a nehézipari érdekelt­Prága, december 3. . E napokban jelen­tettük, hogy a cseh sajtó egy idő óta azt a hirt köipörtálja, hogy a csehszlovák állam­vasutakat bérbe adják. EngliS pénzügyimi- niszior a szenátus költségvetési bizottságá­ban megcáfolta ezt a hirt. Újabb érdeklődés­re Najiman vasutügyi miniszter is nyilatko­zott a bizottság előtt és a következőket mon­dotta: ' ’ ‘ ' • 1 — A vasutügyi minisztériumnál való­ban érdeklődött egy külföldi pénzcsoport aziránt, hogy érintkezésbe léphet-e mér- | tékadó csehszlovák körökkel a csehszlovák államvasutak bérbevétele kérdésében. Az érdekelt pénzcsoport ugyanis egy közép- európai vasúti konszern-érdekeltséget akar létrehozni/ A vasutak bérbeadásáról eddig egyedül a vasutügyi minisztérium tárgyalt. Ezek a tárgyalások még csak kez­dő stádiumban vonnak. A minisztérium éppen .ezért nem tartotta még szükséges­nek " a többi alkotmányos faktorokat is bevonni ezekbe a tárgyalásokba. Feltűnést keltett Svehla pártja hivata­los orgánumának, az agrárius Venkovnak kájia tekintetében. Kiemeli a cikk, hogy a magyar nemzeti párt demokratikus szelle­mének megfelelően a párt törvényhozói a pártvezetőség meghallgatása nélkül nem ha­tároznak és nem akarnak cselekedni. ség egy nagyobb politikai súllyal rendel­kező párt felé óhajt orientálódni. A lap szerint az átoriéntálódás folyama­ta evakorlatilag aktuálissá váll Befejezett téríynek tekinthető afc, hbsrv & nemzeti demokrata párt ipari csoportja kiválik a pártból és az agrárpártban fog a legközelebbi jövőben elhelyezkedni. A nehézipar uj állásfoglalásának két­ségtelen jeleként tekinthető a Tribuna nyom­dájának átvétele is, amennyiben a "Tribunát az agrárok az uj ipari érdekeltség sajtószol­gálata részére vásárolták meg. ugyanis a legmelegebben támogatja a vas­utak bérbeadásának gondolatát. A Venkov szerint az államvasutakat agyonpolitizálták s ezért a vasutak jövedelmezősége és telje­sítőképessége sokkal alacsonyabb, mint hogyha a vezetés egy részvénytársaság kezé­ben lenne. Najmam vasutügyi miniszter expozéjában részletesen beszámolt a vasutigazgaiás jövő évi program jár óL Legelsősorban hangsú­lyozta, hogv a jövő év folyamán végérvényesen álla­mosítják az összes szlovenszkói magán- vasutakat. Ezek államosítása jogi és pénzügyi kom­plikációk miatt sokkal nehezebb, mint a tör­ténelmi országok maéánvasútáié. Legelső feladatának tekinti a Kassa— oderbergt vasút jogi viszonyának rende­zését A történelmi országokban rövidesén nosztrifikálfák és államosítják *Z Osfcraa- FríedlSnder-vasutat. Ami a vaggonhiányt il­leti. kijelenti a miniszter, hogv január 1-től október 80-ig összesen 4,362.772 vagonrako- májny volt, tehát 10.762 vagonnal több. mint állásfoglalása ebben a kérdésben. A lap A cseh nagyipar az agrárpártban! Mégis bérbeadják az államvasutakat? Majmán vasulügyi miniszter expozéja — A Jövő év folyamán végleg államosítják az összes szlovenszkói magánvasutakat — A hírlapok késedelmes szállítása — WaZZesz Jenő j MUHAR BEÁTA Re%en$ (io) Két óra után felöltözött, meglátogatta öccsét, innen pedig elindult a fatelep felé. Minthogy nem akart a nagy hőségben nagyot kerülni, útba ejtette a Vavelt és- keresztül vágott annak cserjés, bozótos utjain. A kifelé vezető útról már látta a fatelepet és hallotta a fejszék, szekercék kopácsolását. To­vább ment. A Yaveí szélére ért, minthogy azonban húsz perc hiányzott még a háromhoz, lepihent a domb olda'.ára. Pár lépésre tőle egy csavargó aludt a fűben. Közelebb húzódott hozzá és' önfeledten hallgatta szuszogását és horkolását Ing, kabát nem volt a csavargón. Felsó testét egy C3upa-rongy mel­lény takarta, nadrágja, is foszladozoit és zsineggel volt a csavargó derekához kötözve. Félig nyitott szájjal aludt, arccal az égnek. Egy hatalmas dongó folyton a szája szélét csiklandozta. A Csavargó néha odanyult álmában, de a dongó mindig vissza­lépőit a nedves ajkak találkozó szegébe. Egy csí­péstől felébredt a csavargó é-s bután, álmosan maga elé bámult. — Mit lát rajtam az ur, kérdezte zsidós né­metséggel a csavargó. — Semmit, felelte-Andor. — Hpt mit bámul akkor? — Azt bámulom, hogyan tud ilyen nyugodtan aludni, akinek ilyen rongyos a ruhája. — Azt h'szi talán, csak frakkban lehet jóízűen aludni? Különben, vegye magára a ruhámat, oszt igyák meg öt deci snapszot. és meglátja, hogy ma­ga is tud ilyen ruhában aludni. Még az kéne, hogy rongyos ruhában még aludni Sé lehessen. Azt hi­sz5, n?m volt még olyan ruhám, mint magának? Én a jó ruhában nem tudtam aludni. Mondja, még sohaso adta volna oda a jó ruháját azért, hogy egy éjszakát nyugodtan átaludhasson? Fütyülök a jó ruhára. A csavargó megfordult, megint, véglgnyuj!ózott a fö’dön és pár pillanat múlva megint horkolt. Borz Andor eleinte mosolygóit ezen a ruszti­kus életriozófián, utóbb azonban ágy kis szimbo­likus értelmi 1 talált a szavakban. A ruha, a fino­man szabott, élesre vasalt ruha: ez a huszadik szá­zad tulfínomult szelleme, tlgy fog körül, mint aho­gyan a fát körülfogja a kérge. És amint a fa ter- y-V-n kéreg képződik, a kéreggel együtt nő, fejlő­di!' a millió és millió apró rovar, gomba, féreg, amely belerúgja magát altörzsbe és mcgcrli azt. > Felállt, lepöccintette ruhájáról az oda tapadt fűszálakat, és szalmahulladékokat és elindult a fa­telep ff-lé. Szemeit végigjáratta az országúton, amely a fatelepen túl belekigyózott a végtelen­ségbe. Messze, nagyon messze egy fekete pontot látott. Megnézte, az. óráját. — Mindjárt három óra, — mondotta türelmet­lenül és elindult a fekete pont irányában. A fe­kete pont egyre közelebb jött, nőtt,, nagyobbodott.. Végre akkora távolságban volt csak Andortól, hogy ez felismerhette a mozgó pontban egy köze­ledő kocsi formáját. Andor meggyorsította lépéseit és a sietésből futásba ment, át, anélkül, hogy azt észrevette volna. Végre akkora távolságban volt a kocsitól, hogy megállapíthatta, hogy nő ül a kocsi­ban. Nem bírta tovább a futást. Az ut szélére állt és várt, míg: a kocsi a közelébe ér. .Ötven lépés tá­volságról felismerte a kalapjáról Beátát. Ugyanaz a széles karimáju fehér kalap volt,rajta, mint dél­előtt. Andor a kocsi elé sietett és fellóditotta ma­gát az ülésre Beáta mellé. — Ugy-e, hogy eljöttem, mondotta a leány mosolyogva. — Borzasztók voltak ezek az utolsó negyed­órák. Nagyon féltem, hogy a menekülés nem sike­rül. Sok bajjal járt? — Nem. Ebéd után a mama lepihent, a húgom meg felment az emeletre, ahol égy festőművész la­kik, aki festeni tanítja. Lehetséges, hogy a mama megsejtett valamit, mert nagyon nyugtatan volt a lefekvés után. Én zongorához ültem, éfe?títe ne­héz Wagner-darabokat játszottam, hogy kifárasszam öt, s mikor láttam, hogy már fáradt, könnyű el- andalitó Schubert és Chopin dalokat játszottam. Még egy baj volt: a kis kutyám. Ezt is el kellett altatnom és ez is sikerült. Azután kisorapolyogtam az ebédlőből, bementem a szobámba és ebbe a kis bőrtáskába becsomagoltam egv, ruhát.és Mi­hály leveleik A szobaleánynak megmondtam, hogy bemegyek a városba. Ha a. mama öt óra előtt ér­deklődnék nálá, hogy hol vagyok, mondja , hogy néni tudja.- D-e ha hat óra után keresne, mondja meg, hogy elutaztam és. csak holnap reggel jövök vissza. Úgy gondolkoztam ugyanis, hogy hat óra. után túl leszünk minden bajon éá akkor már nem lehet kellemetlenségünk abból, ha a mama tudja, hogy elutaztam. — Miféle kellemetlenségre gondol? — A mama képes arra, hogy a rendőrségre megy és béjelentt a szökésemet. — Ilyet talán mégse tenne. — Ha csak őrajta múlna, nem tenné meg. De mama nagyon fél a papától és. ha a pápá haza­jönne Oroszországból és engem uem találna Ott­hon, ez nagyon kellemetlen volna a mamának. A papa borzasztó tud lenni. A kocsi a fatelephez ért és megállt. — Hová megyünk innen? — kérdezte a leány Andortól. * — • A kocsis hajtson az Európa-szálloda elé. Maga megvár a kocsiban, míg ám lehozatom a tás­kámat ás kifizetem a számlát. Onnan a pályaud­varra megyünk. Klsaé korán van, mert a vonat hat órakor Indul ás most alig négy óra. Nem baj, majd megöljük valahogyan az időt Fél óra múlva a pályaudvaron voltak. Andor átadta táskáját egy vasúti hordárnak és meghagy­ta, hogy a hat órai személyvonatnál várja öt a podgyásszal. Andor megkérdezte a hordár számát és feljegyezte azt a kézelőjére. Bécsi lapokat, son­kás zsemlyét és csokoládét vásárolt Aztán távira­tot adott fel Som Mihálynak: „Reggeli gyorsvonat­tal jöjj Posnonyba. Pályaudvaron várunk” Mikor elkészült ezzel, visszament a leányhoz, megérin­tette a vállát és gyöngéden maga előttt tolta, míg kiértek a pályaudvarról az utcára. Alig, hogy az utcán voltak, Andor hirtelen megállt. — Megváltoztattam a tervét. Nem Itt siálltihk be, hanem kocsit íogadurik és elhajtátunk a lég- közéi ebbi állomásra. Ha a rendőrség ketes ben­nünket, bizonyosan csak itt fóg keresni és arra nem gondol, hogy mi egy másik állomáson száll ttunk be. Várjon meg itt, rögtön jövök, csak dssza- veszem a podgyászomat és kocsit keresek valahol. A pocigyász hamarosan előkerült, kocsi ts akadt és pár perc muIVa már utón voltak Kisz- lovna felé, mely Krakótól az el«Ő állomás az oder- bergi vonalon. Útközben megnézte a vasúti me­netrendet, kiszámította, mikór ér a Vonat Kisz- lovnába. . — Hat óra tizenötkor, — mondotta a leány­nak, aztán odaszólt a kocsisnak: — Most ötre jár az idő, hat óra tizenötkor be­érünk a kiszlovnai állomásra? — Hogyne, még korábban. Andor felbontotta az egyik csomag csokoládét és Beáta éló tartóttá. A leány letört egy darabkát é3' szórakozottan szopogatta, ■ - Mire gondol, — kérdezte Andor. — Arra, hogy íelébrédt-e már az anyám. — Szeretné látni őt, mikor megtudja* hogy maga elutazott? — Nem, ezt nem akarnám látni. Szenvedni fog és nekeul fájna, ha őt szenvedni látnám. — Maga most is szenved,, pedig nem. il látja az anyját. Ml lelté?- • — Csodálkozik ezen? Elvégre- mégtem min­dennapi dolog, hogy egy leány megszökik egy férfivel. •Égy férfivel? Talán látott már leányt meg­szökni egy leánnyal? A leányt mindig férfi szök­teti meg. Férfi, mert csak férfiban van akarat, merészség, kÖtelességfildás, felelőftSégértéf. Egy leány hóm' érti meg egy másik leány szenvedéseit. Hány barátnője van? Jutott-e egynek is eszébe, hogy magát kiszabadítja ebből a pokolból? A nő uem felszabadító, hanem rabszolga természet. Itt a múlt évben. A vagonh lányt élt orban az a nemzetközi egyezmény okozta, amelynek alapján Csehszlovákia kénytelen volt Len­gyelországnak vagonokat kölcsönbe adni. A vasúti tarifa rendezésén külön bizott­ság dolgozik, a régi osztrák tarifát már nem lehet meg­hagyni, mert a monarchia iparának legna­gyobb része a köztársaság területén van s igy szüksége* a tarifarendszer lényeges módosí­tása. A tarifareform előkészítésénél elsősor­ban a nemzetgazdaság átorientáfódását és a köztársaság földrajzi fekvését kell tekin­tetbe venni. A vasutügvi minisztérium a ta­rifarendezés egv részét rövid, időn belü’- már ki is adja. Elsősorban rendezni akarja a tarifaátszá- mitást az államvasutak és egyes magán- vasutak között Szlovenszkő érdekében ennek az átszá­mításnak egv része már meg is történt és pedig a Kassa—oderbergi vasútnál és három nagyobb szlovenszkói helyiérdekű vasútnál. Számos panasz merült fel az újságok ké­sedelmes vasúti szállítása miatt A miniszter azon a véleményen van, hogy lesűobb rolna az újságokat sm-auté- kon szállítani, mint ahogy ez a Prága— Lisany vonalon történik. — Mozgalmas választások Dániában Koppenhága, december 8. A választók nagy részvétele mellett tegnap tartották meg a dán Folkething uj választásait. Pillanatnyilag még nem lehet pontos képet alkotni az eredményekről, de annyi már is bizonyosnak látszik, hogy a kon­zervatívok, a szociáldemokratáik s a baloldala agráriusok megerősödtek, míg a radikális balol­dal, melyhez a Staunig-kormány is tartozik, né­mileg meggyöngült. Az ideiglenes végeredményt a kővetkezőkép-., pén állították össze. A jobboldali szövetség 17.565 (1924:12.643), a konzervatívok 280.479 (242.955), a radikálisok 150.916 (166.476), a baloldal 378.ró9 (362.632), a szociáldemokraták 497.471 (469.949), a kommunisták 5.618 (6.219), á paraszt önrendel­kezési párt, amelynek élén a fascista törekvésű Petersen áll 6.184, a schleewigi párt 10.478 (7.715) szavazatot kapott. Az uj Folkething uj összeálli- tása tehát a következő lesz: A dán jobboldali szö­vetség 2, (plusz 2), a konzervatívok 30 (plusz 2), a radikálisok 16 (mínusz 4), a szociáldemokra­ták (ffltbüsz 2), á baloldal 46 (plusz 2), Schlés- wig 1 (változatlan) mandátumot kaptak, míg a kommunisták és Petersen nem jutottak mandá­tumhoz. A faröri eredmények még nem jöttek meg, de bizonyos, hogy a faför-párt egy mandátu­mot kap. a maga esete. Szabad lehet, de alig távolodott el tiz lépésre a börtöntől, már hátra néz és vissza kí­vánkozik a zárt ajtók mögé. Magukban nincs meg­váltó erő és ezért nem is lehet megváltani magu­kat. Beáta, ne legyen szomorú. Délelőtt azért szen­vedett, mert a börtön fojtogatta. Most azért szen­ved, mert szabad levegő járja át tüdejét. Hogyan igazodjék Itt el az ember, hogyan tudhassa, mit akarnak, mit szeretnének maguk. —* Andor, én boldog vagyok, tudom, hogy ma­gának köszönhetem ezt a boldogságot, de az anyám, mégis az anyám és a könnyeim nem azt jelentik, hogy nem akarom ezt a boldogságot Könnyezem, amiért nem lehet teljes a boldog­ságom. — Pár órai türelem és teljes lesz. Gondoljon arra, ami még előtte van és ne arra, amit maga mögött hagyott. — Nagyon, nagyon köszönöm a jóságát — A szavak keveset jelentenek. Azt veszem majd köszönetnek, ha látom, hogy ujjong, moso­lyog, szeret Boldog legyen, csak igy köszönheti meg azt, hogy segítségére voltam a megszabadu­lásban. Beátát szive mélyéig meghatották ezek a sza­vak. Nagyra nyitott szemei mereven tapadtak An­dor arcához és szótlanul né2te annak fáj talmas vonásait. — Maga szenved, — mondotta Beáta szomo­rúan. j— Nem szenvedek, csak Iehangoltságot érzek. Valami átnyilalt az agyamon és azé'a mindig arra kell gondolnom, hogy nem tévedtem, nem csa'/.d- tam-e. Én szenvedni láttam mag.P, a maga szen­vedése ellenállhatatlanul arra kényszeritett, hogy szabadítsam meg magát ezektől a szenvedésektől. És ahogyan most itt ül mellettem azt kell kér­dezni magamtól, hegy ezzel a etökletéssel meg­szabadítottam-® e nem szereztem-e magának még újabb fájdalmakat a régiek méltó Ez borzasztó lenne rám nézve. — Andor, ne töprengjen efölött. Meglátja, én nagyon boldog leszek. Olyan váratlanul, pillana­tok alatt ért éngam mindez, oly híreiéi nyílt meg előttem ez az uj világ, hogy' még össze se barát­kozhattam vétó A boldogságba is bele kell ta­nulni. Meglátja, megtanulok boldognak lenni. A kocsi íz állomáshoz ért. Ar állomás egy kis vasúti őrház volt, mely előtt egy szeles walmaka- lapu aszony állt. Nyilván helyottesitótto nz urát a szolgálatban. Andor odament, hozzá és megkér­dezte, hol lehet jegyet váltani. Az asszony csodál­kozva nézett rá. — Itt nincs állomás, itt nem lehet jegyet vál­tani Itt meg se áll a vonat. (F olyt atjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom