Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-12 / 282. (1320.) szám

1926 december 12, vasárnap. költségvetés teljesen mellőzi és hir szerint ezt a nagyjelentőségű tételt még az 1928-iki költségve­tésbe sem állítják be. Igazságos elbánást kívánunk Szlovenszkó elégtelen dotációjáról sok sző hangzott el különböző alkalmakkor. A képviselő­ház költségvetési bizottságában olyan nyilatkoza­tot hallottunk, hogy Szlovenszkó nem igényelhet privilégiumokat s ezért lehetetlen, hogy ezen or­szágrész dotációja nagyobb legyen, mint a törté­nelmi országoké. A valóság az, hogy senki sem kíván privilégiumot Szloven­szkó részére, csak egyformán igazságos el­bánást. Évek óta azt halljuk, hogy Prága ráfizet Szlo- venszkőra. Ezt be kellene bizonyítani, csak akkor tudnánk elhinni. A képviselőház költségvetési bi­zottságában az a kívánság merült fel, hogy csináljanak Szlovenszkó részére külön költségvetést, abban pontos adatokkal tüntessék fel ezen ország­rész bevételeit és kiadásait, terjesszenek a parla­ment dé rendes zárszámadásokat külön ezen or­szágrész pénzügyi viszonyairól, akkor majd meg­látjuk, igaz-e, hogy Szlovenszkót Prága dajkálja és táplálja, vagy megfordítva, nem-e inkább Szlo­venszkó gazdasági erejéből virágzik Csehországnak számos iparága és a mi forrásaink jövedelme teszi aktívvá Csehszlovákország háztartásának mérlegét. Ha a csehszlovák köztársaság történelmi or­szágai tényleg ráfizetnek Szlovenszkóra, akkor nagyon is érdekében áll a kormánynak azt min­den kétséget kizárólag kimutatni, mert ez az anyagi erőviszony a. legerősebb fegyver lehet a centralisztikus kormány kezében Szlovenszkó au­tonómiája ellen. Olyan országrész, mely nem ké­pes magát fentarbani a saját bevételeiből, nehe­zen kaphat politikai önkormányzatot. De legki­sebb kedvet sem látunk a kormány embereinél arra nézve, hogy azt az állítólagos ráfizetést bebizo­nyítsák. Nagyon érdekes volna tudni, hogy mily nagy jövedelme van az államnak azokból a fogyasztási adókból, melyek a szlovenszkói piac forgalmából az állampénztárba befolynak. Hogy csak egy-két tételt említsünk, a cukor-, sör- és a szeszadó a szlovenszkói fogyasztás után olyan tételeket tüntet fel, melyek több száz millió koronával emelnék Szlovenszkó adóbevételeit, ha az ottani adózók tételei között szerepelnének. A kisebbségek sérelmei Az állami költségvetés megszavazását bizalmi szempontból is kell tekinteni. Bizalmat a jelenlegi kormány nem érdemel, mert egyetlen egy tényé­vel sem igazolja, hogy az igazságosság elve által vezéreltetik az állam polgárai iránt nemzeti kü­lönbség nélkül és komolyan törekszik terheik könnyítésére. A nemzeti kisebbségeket a kormány még mindig mint másodrendű polgárokat ke­zeli, jogaikat, ahol csak lehet, megcsor- bitja, kulturális törekvéseiket elnyomja. Az országban élő magyar és német kisebbsé­geknek nincs megfelelő számú népiskolájuk. A magyarság létszáma a köztársaság területén a hi­vatalos népszámlálás, szerint, mely pedig messze van a valóságtól, 745.431, az ország egész lakossá­gának 5.57 százaléka, mig a magyar népiskolák száma csak 4.92 százalék. A kisebbségi iskolákra a költségvetésben 64.012 000 korona van felvéve, ami megfelelne a nemzeti kisebbségek arányszá­mának, ha ebben az összegben nem foglaltatná­nak azok a nagy összegek is, melyeket a kormány a magyar és német vidékeken levő cseh és cseh­szlovák iskolákra ad ki. Hibán a konkordátum ? Cseh néppárti híradás a közvetítő tárgyalások megindulásáról — Előtérben a szlovenszkói egyházmegyék végleges területi rendezése — Kmetykó püspök Eesz az e*ső nyitrai érsek? A cseh néppárt szlovenszkói lapja, a Ludová Politika, megbízható helyről azt az érte­sítést kapta, hogy Precsán dr. olmützi püspök megkezdte a tárgyalások közvetítését a csehszlovák kormány és a Vatikán között A tárgyalások a konkordátum megkötésére vonatkoznak. Csehszlovákia mintaképül a Románia és a Vatikán között nemrégen kötött konkordátumot veszi. Államunk — írja a lap — nem engedhet meg magának semmiféle elválasztási kísérleteket, ami pedig a bel- és külpolitikát illeti, Csehszlovákia nem ma­radhat Románia mögött. A lap egyúttal azt is írja, hogy a szlovenszkói egyházmegyékben nagy változások fognak bekövetkezni. A Vatikán — a lap közlése szerint — hajlandó a szlovenszkói egyházmegyék területi beosztását a kormánykörök óhaja szerint rendezni. Eszerint a nyitrai püspökség terüle­tileg jelentékenyen megnövekszik a besztercebányai püspökség rovására. Az érsekség valószínűleg Nyitrán lesz, hogy Nyitna visszakapja egykori fényét, mert itt alapították Szlovenszkó területén a legelső püspökséget. A nyitrai püspökségnek érsekséggé való emelése által a Cyrill-Metliod-i eszme is erősödni fog. Szlovenszkó el9Ő érseke Knretykó Károly nyitrai püspök lesz. A rozsnyói püspökséget megszüntetik s az egyházmegye terü­letét a besztercebányai egyházfejedelem joghatósága alá helyezik. A nyitrai egyházmegye egy részét a szepesi püspökséghez csatolják, ezzel szemben a nyitrai érsekség területe egész Komáromig le fog nyúlni és öt esperesi kerületet kap a nagyszombati apostoli ad- minisztratura területéből. így nyilatkozik a brünni állatorvosi főiskola: „Ratopax abszolút biztonság- ~ gal öli a patkányo- „KS-topélX kát és egereket alkalmazása egy­szerű, olcsó és gaz­„Ratopax daságos!" emberre és háziál­latra teljesen ár­talmatlan" Kapható minden gyógyszertárban és drogé­riában. 1 üveg ára Ke 14*—. Vezérképviselő: Smogrovics gyógyszertár Levice, Slovensko. A német nemzeti kisebbség képviselői a költ­ségvetésnek képviselőházi vitája alatt rámutattak arra, hogy az az összeg, melyet a kormány a né­met iskolaügy dotációjára fordít, az iskolaügyi költségvetésnek csak 15 százalékát teszi ki, hololt a németek a lakosságnak 24 százalékát alkotják. A magyar kisebbségnél az arány még kedvezőtlenebb, mert a magyar kisebb­ségnek nincs egyetlen egy főiskolája és egyetlen egy tanítóképző intézete sem. Ez a legmerevebb ellentétben áll az államnak a békeszerződésekben vállalt kötelezettségével, mely a nemzeti kisebbségeknek garantálja az ő kultu­rális jogainak elismerését, szükségleteik kielégí­tését az egész vonalon az állam részéről. A földreformból a magyar és a német nép majdnem teljesen ki van zárva és a szlovák nép sem részesül benne abban az arányban, mely megfelelne jogos igényeinek. A földhivatal már 1922 óta hajtja végre a földrefor­mot. Átvett milliárdnyi értékű birtokokat, melyek­nek forgalma is milliárdokra rúg, mindezekről azonban eddig sem a parlamentnek, sem a nyil­vánosságnak el nem számolt. Pedig talán mégis csak érdekli a lakosságot, különösen a mezőgazr- dasági népet, hogy mennyi földet, hány birtokot vett át a földhivatal és minő árakon. Mennyi föl­det kaptak a lefoglalt és felosztott birtokokból a szlovákok, magyarok és németek? Hány maradék­birtok létesült, milyen nagyok ezek és kik kap­ták meg e birtokok^? A magánstatisztika adatai szerint a történelmi országokban 990.000 hektárt parcelláztak fel ed­dig, ebből a németek csak 5000 hektárt kaptak, a felosztott föld 0.5 százalékát. A szlovenszkói föld­osztásról nincs ilyen magánstatisztikánk sem, de tény az, hogy az eddig felosztott körülbelül 180.000 hektárból a szlovákok csak keveset kaptak, azért panaszkodnak az újságokban és/ a képviselőik ut­ján is a földreform igazságtalanságai miatt. A magyar és német lakosságot pedig a felosztásból egyszerűen kinxillázzák. A legmagyarabb vidékekre, ahol nagy tö­megben egy egységes területen lakik a magyar nép, idegenből hoznak telepese­ket, a helybeli igénylőket pedig elutasít­ják. Egy kezünk ujján meg tudjuk számlálni azokat a felosztott birtokokat, amelyekből valami kis részt kaptak magyar vagy német igénylők, arról pedig említést sem lehet tenni, hogy maradékbir­fokokat adtak volna valamely magyar vagy német birtokosnak. Olyan mentalitás mellett, mint aminő a cseh és a velük tartó csehszlovák politikusokat vezérli a földreform végrehajtásánál, nem is lehet ezt a reformot másképp végrehajtani, mint ahogy tény­leg végrehajtják, vagyis a magyar és német la­kosság kizárásával. A földhivatal jelenlegi elnöke, a „Pozemlcova Refonna" cimü lap 1925. évi 12. számában azt irta, hogy Csehország német és Szlovenszkó magyar vidékein a birtokreformnak nincs gazda­ságpolitikai, hanem csak nemzeti jelen­tősége, vagyis ezen vidékek- elcsehesitése, mert a német és magyar nyelvvidék majdnem teljesen ipari terület! Ezen a megállapításon bizonyára mindenki bámulni fog, áld a magyar és német nyelvvidék mezőgazdasági területeit ismeri, de nyilvánvalóvá teszi ez a megállapítás azt, hogy a földreformot az említett területeken szándékosan ki vetkőzi et­ték gazdasági jellegéből és igazságtalanul, a re­form rendeltetésével ellentétesen nemzeti célok szolgálatába állították. Tarthatatlan közállapotok Szlovenszkó iparosainak és kereskedőinek régóta felhangzó panasza az, hogy őket nem veszik kellőképp figyelembe az állami szállításoknál és munkálatoknál, noha rendelet van arra, hogy ak­kor is figyelembe kell venni ajánlataikat, ha azok öt százalékkal drágábbak a cseh és morvaországi pályázók ajánlatainál. Ezzel a kérdéssel a szloven­szkói kereskedelmi és ipari kamarák néhány hét­lel ezelőtt Zsolnán tartott értekezletükön beható­an foglalkoztak és elhatározták, hogy követelni fogják, hogy az eddigi öt százalékos kedvezményen kívül a szlovenszkói szállítók és vállalkozók az összes állami munkálatok és szállítások tizenöt százalékát kapják meg. Ez a kivánritg méltányos é3 igazságos és azért is a legnagyobb figyelmet érdemli meg, mert állami kedvezmények nélkül Szlovenszkónak a centralisz­tikus állami gazdálkodás által megnyomorított ipara és kereskedelme a teljes pusztulás sorsára jut. Tarthatatlan helyzetet teremtett Szlovenszkó ipari és kereskedelmi életében az a nagy közgaz­dasági igazságtalanság is, hogy Szlovenszkón a szállítási tarifa magasabb, mint a történelmi országokban. Ki sem mondható, hogy mennyire sújtja ez a magasabb tarifa az ő tételeivel iparunkat és ke­reskedelmünket. A cseh ipar elbirhatatlan verse­nye mellett ez a tarifáli3 különbség a legfőbb oka Szlovenszkó gazdasági pangásának. Szlovenszkón egyébként nem csak a közgaz­dasági téren, hanem a közéletnek számos más terén is a rossz közigazgatás a tarthatatlan hely­zetek egész sorát hozta létre. Meg van alkotva az uj illetőségi törvény, de azért a lakosságot tovább zaklatják az állampolgárság ügyével, melyet előbb összebonyolitottak, azután az uj illetőségi törvény­nyel nagyon labilis alapra helyeztek. A kisebbség nyelvének használatát a ma­gánvállalkozóknál is korlátozzák. A nyitrai zsupán két hónappal ezelőtt megtil­totta a nyitrai mozgó színházában a magyar szö­vegű magyarázatok alkalmazását. Minthogy pedig a filmek magyarnyelvű szövegekkel is készültek, az előadás alat ta magyar szöveget el kell fedni, ellenkező esetben az előadást meg nem engedik. Pedig Nyitra városának az a közönsége, mely a mozgó színházakat látogatja, legalább is két har­mad részben magyarnyelvű szöveget kíván, mert azt jobban érti meg, mint a cseh szöveget és kü­lönben is Nyitra város székhelye Nyitramegyének, melynek 30 százalékot meghaladó magyar nem­zeti kisebbsége van. Az egész müveit világon nincs rá példa, hogy a közigazgatás még a közönség szó­rakozására szolgáló intézményeket is a nemzeti gyűlölet mérgével ieleiiainá. A polgárság elviselhetetlen terheinek könnyíté­sére egyetlen egy intézkedést sem tesz a kor­mány. Benyújtotta ugyan az adóreformról folyó törvényjavaslatot, de az senkinek sem kell. Nincs olyan érdekeltség, mely nem tiltakozott volna el­lene. A jövedelmi adót könyörtelenül hajtja be, minden tekintet nélkül arra, hogy hogyan fogja az adózó közönség a hat évi adóterhet egyszerre megbimi. A hadikárosultak ügyét máig sem ren­dezte, a szegény emberek hadikölcsönét nem fi­zeti, a háború előtti értékek kamataival mai napig tartózásban van, s ezzel már eddig is érzékeny veszteséget okozott ezen értékek tulajdonosainak. A régi nyugdíjasok ezrei nyomorságos nyugdíjon tengődnek, melyből képtelenek megélni, az elbo­csátott alkalmazottak állás és biztos kenyér nél­kül vívják súlyos harcukat a létért. Tisztelt Szenátus! Főképp Szlovenszkó lakos­ságának szempontjából bíráltam a költségvetést. A sebek, melyekre rámutattam, sajognak, a sé­relmek jóvátételre, jogos kívánságaink kielégí­tésre várnak. Nincs sehol egyetlen egy nyoma sem an­nak, hogy a kormány orvosolni hajlandó volna azt, ami Szlovenszkó népének fáj, megadni szándékozna a kellő eszközöket kulturá­lis és gazdasági boldogulásunkhoz, közéleti hely­zetünk jobbra fordulásához. Ezen okokból a költ­ségvetést el nem fogadhatom. Kapható minden cukrász- csokoládé gyár különféle pompás cukorka dában és cukorka üzletben. készítményeit. f hetís&YKŐROS latsait és szarvasmarháit 1----^ biztosan meggyógyítja a I distoli j lV.\ (Marék prof.) We várion addig, mig állatai leromlanak! ® /T~tAk'7\ Egvs*erü kezelés! Biztos gyógyulás! * 1 A DISTOL megrendelésénél közölje az állatok Pl p ** ‘'x 14^testsúlyát! 9 Fdlerakat: „M E 0» E C A” St$.-nál« B r a 11 s I a v a, Ec3E»&i£ca 4. ^ ' iramán no aa tm (non aiaBantcDn an mm u aaaoi rntDOBmuBsaatk^ 1 Dr. Pick Imre ] ? kórházi orvos | I röntgen, kvarc és | X diathermia intézete \ j Léva, Teleki-utca 15. sz. | l Telefon 75. V > □ >! A legmodernebbül felsze- </< > relt röntgen intézet, a be­tegségek megállapltésán ^ J kivOl felületes és mély the­ráplát (gyógykezelés ) is $ | eszközöl — Dlathermlája y. i krónikus nöl betegségek ős 74 mindennemű reumatikus & fájdalmak gyógykezelését eszközli 5096 & □ | Délszlovenszkó legmodernebbül ^ felszerelt közegészségügyi intézete $ 3 Ha tökéletes karácsonyfát akartok, ha a fenyő bája mellett igazán finom édességet is szeretnétek a karácsonyfán, tegyétek rá az O fjj 1 ^ ^ 1 ©lesé karácsonyi wásár i 1 Smss^ 1 Ep (fövatisfava, JíuvShéim-tér 8-V®. US H Gyaplu, selyem és mosószövetek elsőrangú, legjobb minő- S ségaen. Karácsonyi mlntagyüj&eményt bérmentve küldünk! S31 Ü5]

Next

/
Oldalképek
Tartalom