Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)
1926-12-08 / 279. (1317.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ke ; külföldre: évente 400, félévre 200, negyedévre 100, havonta 34 Ke. Egyes szám ára 1*20 Ke A szlovenszkói es ruszinszkói ellenzéki pártok Főszerkesztő: politikai TlCipÍlQ.pÍCl Felelős szerkesztő: DZURANY1 LÁSZLÓ FORGACII GÉZA Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet Telefon: 30311 — Kiadó- hivatal: Prága II., Panská u\ 12/III.—Telefon: 30311. — Sürgönyeim: Hírlap, Praha Nincsics bukása Nincsics jugoszláv külügyminiszter, aki tegnap este beadta lemondását Sándor király* Hali, föltétien hive volt az olasz-jugoszláv közeledésnek. Úgy vélte, hogy a kényes adriai kérdést, mely nem évszázadok, hanem évezredek óta egyik legfontosabb pontja földrészünk politikájának, csakis a barátság és a kiegyensúlyozottság eszközeivel lehet szabályozni. Nos, ez a politika szomorúan csődöt mondott. Olaszország már akkor is, amikor még Itália, vagy Róma volt, expanziójának irányát azonnal az Apennini félsziget elfoglalása után a tengerentúlra irányította. Egyrészt az északafrikai értékes partvidékek felé, ahol szükségszerű élethalálharchan legyőzte Karthágót, másrészt a balkáni félsziget felé, ahol aránylag könnyű dolga akadt az elfáradt és szétesett görög városokkal. Csak nagy sokára, amikor a balkáni, meg az északafrikai, sőt a sziriai és hiszpániai területeket is bekebelezte, csak az expanzió, a szaporodás, a gazdagodás egyre tartó növekedése következtében, indult neki az Alpeseknek, Galliának és Ger- mániának. Tagadhatatlan, hogy a középkor óta évszázados álmot alvó Itália a múlt század közepe táján történt ébredéstől számítva ugyanolyan természetszerű és a földrajztól determinált politikát folytat, mint Róma tétté. Először Itáliát hódította meg s Cavour kora volt az uj „respublica", mely ezt a nagy murkát elvégezte. A stabilizáció első foka után az expanzió előföltételei még egyre tartottak: a nép rohamosan szaporodott, a határok szükek voltak, úgy hogy az olasz nép belső telítettsége következtében kezdett mindenütt komoly atmoszferikus nyomást gyakorolni a határokra. Északon ezt a nyomást fölfogta az Alpesek kőfala, de lefelé és kelet felé a tengeren át csak annál erősebben terjedtek a nyomás- hullámok. S Mussolinival, a természetszerű és a tulszaporodástól determinált expanzió vágy első tudatos képviselőjével, a régi római politika iránya ismét valósággá vált. A Balkán és Északafrika! Az olasz utak erre vezetnek. Nincsics jugoszláv külügyminiszter nem akarta belátni, hogy Olaszország örökké a balkáni félsziget ellensége marad. Azt hitte, hogy az olasz expanzió más felé irányítható, eltéríthető az adriai úttól. Igen kapóra jött neki tehát, amikor 1925-ben a német-olasz viszony elmérgesedett, mert azt hitte, hogy az olasz expanzió immár végérvényesen az AI-. pesek felé irányul s vagy elvérzik a kősziklákon, vagy pedig diadalmaskodik a nagy germán ellenségen. Mussolinin©k azonban nem volt szüksége uj Varrusokra és igy a német- ellenesség csak veszélytelen és inkább plato- nikus epizód maradt. Nincsics az olasz politikának ebbén a periódusában kétségtelenül sikereket könyvelhetett el: a legnagyobb római rémeíellenesség idejében megkötötte az olasz- jugoszláv szerződést, melyből úgy látszott, hogy Róma örökre lemond a balkáni orientációról, sőt uj szövetségest talál Jugoszláviában a német birodalom ellen. A téves irányú epizód azonban elmúlt s Nincsicsnek ismét félnie kellett, hogy Mussolininak szeme, mint Korfu elfoglalása idején, ismét a Balkánra fog tekinteni. Ekkor láthatólag kedvező eltérítést jelentett Északafrika. Mintha a duce Francia- országgal került volra konfliktusba s expanziójának iránya a francia Riviéra és Algír, meg Tunisz felé tért volna el. A jugoszláv külügyminiszter egyetlen pillanatig sem habozott, hogy régi szövetségesét, Párist, föladja s szövetségének fölajánlásával csak ösztönözze, nógassa "Olaszországot a franciák ellen. Ez volt az a korszak, amikor Párisban megrökönyödtek Belgrád pálfordulásán és amikor úgy látszott, hogy a francia-jugoszláv szerződőst Az olasz-albán szerződés megbuktatta a Jugoszláv kormányt Nincsics külügyminiszter tegnap este lemondott, ma követte az egész Uzunovics kormány — A Jugoszláviai olasz orientáció vége — Pasics miniszterelnöksége előtérben — Izgalom Belgrádiban, Csent komoly balkáni konfliktustól fél Prága, december 7. Néhány nappal ezelőtt irtunk róla, hogy az albán-olasz szerződés valószínűleg uj komplikációkat fog okozni a Balkánon. E komplikációk első fázisa máig bekövetkezett. Nincsics jugoszláv külügyminiszter, aki li)2í óta állandóan lelkes hive volt az olasz-jugoszláv barátságnak, ezzel a szerződéssel kompromittáltunk látta egész eddigi tevékenységét és beadta lemondását. A jugoszláv kormányválság azonban nem maradt részleges, mert Nincsics fólreállásából Uzunovics teljes kormánya is levonta a konzekvenciákat és ma délelőtt közölte a királlyal, hogy szintén lemond. Uzunovics kormánya hatalomrajutása óta állandóan a hatványozott olaszbarátságot hangsúlyozta s egész súlyával Nincsics mögé állott. Ennek következtében most, amikor az olasz-albán szerződés hosszú időre lehetetlenné teszi az olasz-jugoszláv közeledést, a kormány dezavuáltnak látja politikáját és az olsőrendü jelentőségű külpolitikai esemény miatt lemond. Beavatott körök a jugoszláv kormányválságot Pasicsnak tulajdonítják. Pasics sohasem volt olaszbarát s félreállása a radikális pártban épp azt jelentette, hogy a párt olaszbarát elemei kerülnek előtérbe. Belpolitikáiig semmi különbség sem volt Pasics és Uzuno- vics politikája között s az egyedüli különbséget éppen ez a külpolitikái probléma okozta. Olaszország legújabb diplomáciái tettével Pasica nézete igazolódott és Uzunovics Nin- csiccsel együtt kénytelen félreállni. A kormány válság megoldása igen nehéz lesz, r/ierí a szkupstina összetétele nem teszi lehetővé az uj többség kényelmes összeállítását. Különben is az uj kormány kénytelen lesz az egész eddigi külpolitikát revideálni s alapvetően más külpolitikába kezdeni. Általában Pasics és Rádiós koncentrációs kabinetjét várják. Mai távirataink a következők: Nincsics levele és az egymást követő lemondások Belgrád, december 7. Uzunovics miniszterelnök ma délelőtt átadta a királynak a kormány lemondását. A szkupstinát azonnal összehívták. Az összkonmány lemondását Nincsics külügyminiszter lemondása előzte meg. Nin- csios tegnap este a következő levelet intézte a miniszterelnökhöz: „Mint külügyminiszter olyan irányt kényszeriíettem külpolitikánkra, melyet én hazánk érdekében a legjobbnak láttam s melyet kölcsönös szerződésekre építettem. Ezeket a szerződéseket magam részéről mindig lojálisán betartottam. Az utóbbi napokban valami olyasféle történt, amely meggyőződésemet megingatta és politikám alapjait megdöntötte. Épp ezért van szerencsém miniszterelnök urnák bejelenteni, hogy külügyminiszteri minőségemben benyújtom lemondásomat." A visszalépő külügyminiszter a Vre- me munkatársa előtt kijelentette, hogy lépésével rá akarja irányítani Európa figyelmét az olasz-albán paktum veszed elmeire. Nincsics 1921-ben lett külügyminiszter és pályája alatt állandóan az olasz közeledést propagálta. 1924-ben sikerült is barátságos szerződést kötnie Mussolinivel. Később látogatást tett Rómában, épp abban a pillanatban, amikor Mussolini elmondotta híres be szádéit Németország ellen. Ebből a látogatásból mindnyájan a jugoszláv-olasz blokk megszületését várták, de a legújabb albán-olasz szerződés tönkretett minden olasz-jugoszláv közeledési lehetőséget. Az adriai Trlpple Allsaace csődöt mondott terve Belgrád, december 7. Az általános vélemény szerint Nincsics külügyminiszter lemondását Pasics intervenciója okozta. A radikális párt ősz elnöke ugyanis — éppen az albán-jugoszláv szerződés következtéiben — rosszalását fejezte ki az Olaszországgal folytatott politika fölött s a pártnak nagyobb része az ő álláspontját fogadta el. A Politika mai száma részletesen ir az albán-olasz barátságos szerződésről. Állítólag a garanciaszerződést egy katonai konvenció kiséri, amelyben Olaszország kötelezi magát, hogy Ahmed Zo- gut csapatokkal segíti meg, ha az északalbán felkelők veszedelmessé válnának. A lap szerint Jugoszláviának ugyanilyen szerződést kellene kötnie Albániával, hogy elvegye az olasz szerződés élét Ha sikerülne az albán-jugoszláv-olasz egységet helyreállítani, akkor az uj alakulatot déleurópai Triple-Alliance-nak kellene elnevezni. A lap szerint a jugoszláv kormány hajlandó lett volna ezt a szerződést megkötni. — Nem szabad elfelejtenünk azonban, hogy a Politika a most visszalépő kormányhoz legközelebb álló lap volt. Tegnap, amikor még csak Nincsics lemondása vált ismeretessé, a külügyminiszter utódjaként Voja Murinkovics dr.-t emlegették. Marinkovics dr. erősen olaszellenes, nagy franciabarát és határozottan hive a szovjet elismerésének. Az összikormány lemondásával persze ez a kombináció lehetetlenné vált, de viszont nem lehetetlen, hogy az uj kormányban tényleg Marinkovics kapja meg a külügyminiszteri tárcát. Konsternácló Genfiben Géni. december 7. Ma délelőtt a népszövetségi tanács köreiben elterjedt Nincsics jugoszláv külügyminiszter lemondásának híre. Ez a lemondás érthető módon igen nagy feltűnést keltett Géniben. Különösen a lemondás okai alkalmasak arra, hogy a népszövetséget közvetlenül érdekeljék, mert Albánia miatt általában komoly olasz-jugoszláv bonyodalomtól kell tartani. Genfi álláspont szerint Olaszország egyenesen szerződésszegést követett el Jugoszláviával szemben, amikor Albániára ráerőszakolta állás odift- ját. Nincsics sok évig a jugoszláv külpolitika irányitója volt s az ő személye volt a jugo- srláv-olasz békének egyetlen záloga. Ha most letűnik a belgrádi politika horizontjáról, akkor semmi sem kezeskedhetik arról, hogy ez az eddig tűrhető viszony nem romlik meg végérvényesen s európai jelentőségű balkáni bonyodalmakhoz nem vezet. Amikor a belgrádi összkormány lemondása is megérkezett, a népszövetség hangulata még jobba" elromlott. Az XJzunovics-kormány visz- sz.k "pése komoly balkáni bonyodalmak előjele lehet. A helyzet súlyosságát éppen az mutatja, hogy a belgrádi kormány a külpolitika miatt volt kénytelen visszavonulni, még pedig anélkül, hogy a szkupstina előbb bizalmatlanságot szavazott volna. Ilv külpolitikai természetű kormány! emondás már régen nem fordult elő Európában. Pasics a sktipsfiiáfean. Belgrád, december 7. A szkupstina ma délután üres miniszteri padsorok előtt kezdte meg tárgyalásait A városban már mindenki tudja, hogy reggel minisztertanács volt, melyen Uzunovics kormánya elhatározta leimondását. A kombinációk sokfélék. Egyesek szerint tiszta radikális kormány jön Pasiccsal és Radics nélkül, mások szerint koncentrációs kormány alakul Radiccsal és a radikálisok egy részének bevonásával, ismét i mások szerint a szkupstinát kénytelenek | lesznek fő!oszlatni, mert nincs remény a megegyezésre. Pasics különben hosszú idő után ma először jelent meg a sakunst inában. Belgrádba^ nagy Izgalom uralkodik. Szofulisz köztársaságpár fi leti a görög kamara elnöke Athén, december 7. Szofulisz köztársaságpárti jelöltet tegnap délután 145 szavazattal 78 ellenében Triandaf illánk ősz királypárti jelölttel szemben a kamara elnökévé választották. föl fogja váltani a francia ellenes jugoszláv-! olasz szerződés. Azonban Mussolini belátta, hogy Francia- ország kemény djó. Mindenestere keményebb, mint a balkáni s igy jobb lesz, ha az olasz expanzió nyugat helyett kelet felé orientálódik. A legnagyobb titokban megkötötte az albánolasz szerződést, mely annyit jelent, hogy Mussolini megvetette a lábát a Balkánon, politikáját erre irányítja, közvetlenül Jugoszlávia háta mögé kerül, szemmeüáthctólag erre akar fejlődni, a nyugati és az észak: megközelíthetetlenség helyett ide akarja önteni emberfölöslegét — azaz dezavuálja Nincsics politikáját. Mert ilyen körülmények között lehetetlen, hogy Jugoszlávia és Olaszország barátságban éljenek. Nincsics hiába mraiöviro- zott. az olasz politika másirányba terelésére. A terv csődöt mondott. A politika csődöt mondott. Olaszország kinyitotta erős karját a Balkán felé s Nincsics megbukott ^ Hal számunk 10 oldal V. évf. 279. (1317) szám » SzUfClO • 1926 december 8
