Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-07 / 278. (1316.) szám

9

tmimJVtajSteMt'Hnmse

1926 december 7, kedd.

sm

.-SzinH&Z,ZEr^

A pozsonyi mozik műsora:

Redout: Fedora. (Főszereplő Lee Parry.)

Adlon: A Moulen Rouge királynője, (F5goereplő Mady Cristians.)

Urania: Wolgaschiffer.

Tatra: Ninive pusztulása.

Elité: Wolgaschiffer.

Pesti színház

ChopinM premierje « Király Színházban — A vacsorautáni színház — Az opera és Moza-.í —■ Forgdch Rózsi Kamaraszínháza — A Belvárosi $zinhds szomorú jelene — Elárverezik Jászai Mari hagyatékát

Budapest, december eleie.

— Frédéree Chopin, a Lengyelhonból diadalmas Ettfára elindult zeneköltő, a mazurkák, polonn&se. ok, keringők, scherzók és zongoraetüdök érzelmes szivü, lágy, de zseniális lelkületű költőjének muzsikáját hangszerelni és színpadra vinn igazán nem utolsó és nem hálátlan feladat. A Király Színházban nem Chopin az első, akinek életepizódjait. a színpadon, zenéjét az orchester- ben élvezzük, az ügyes librettista Faragó Jenő már megtette ezt Paganinivel is, aminthogy Schubert és Offenbach szcenírozása is finom művészi csemegéje volt az operettektől egy fokkal jobbat kívánó és élvezni tudó közönségnek.

Chopin premierje volt ma, Bertha István zenei tehetségén keresztül s a magyar főváros közönsége hallhatta először a világon a pár excel- lence zongorazenét író Chopin müveit áthangsze- felve, még pedig modernül áthangszerelve és ami szintén nem kevésbé fontos: szöveggel énekelve. Chopin mellett Bertha Istvánnak, mint zeneszerzőnek, háttérbe kellett szorulnia, itt Chopiné az elsőség: ám az áthangszerelés mégis

egyéni, vonzó dallamos és finom, amilyen a ma- zurkák költőjének minden muzsikája.

Három érdekes epizódja Chopin életének, akinek élettörténete pedig nemigen bővelkedik tragédiás hajszákban vagy derűs nagy jelenetekben, —: három felvonás. A lengyel lány szerelmétől a magasságokban szinte elérhetetlen George Sand-ig, ez az iv, amit a színházi estén Chopin élete fölé feszítettek. Chopin élete finoman romantikus volt: ezt a halk érzelmességet tükrözi vissza a színpad. Felvonulnak a kor alakjai: George Sand, Musset, Liszt Ferenc s e hiteles szereplők mellé sorakoznak a librettista költők alakjai is. Három szerelem, három nő és Chopin: ez a darab. A librettó ötletes és jó, a muzsika át- hangszerelésében is meg tudta tartani finomságait s nem lett belőle táncos, vidám, revüs operett, hanem finom és komoly zenejáték. Chopin a zenekarban: művészi élmény. A kiállítás és rendezés nívós, sőt előkelőén látványos is, a három primadonna harca énekben, játékban s persze, toalettek özönlő pazarlásában végeredményben a közönségnek jó. Lábass Juci, Vaály Ilona és a most feltűnt Kovács Ilonka vetélkednek a színpadon az elsőségért s nem utolsó látvány Lábass Juci frakkban... A címszerep Nádor Jenőé, de Halmay Tibor is helyet kapott s Csorlost most láttuk először az operettszakmában, amiben szintén bevált.

Uraim, csak egymás után: ez a címe a sok küzdelmet és rendszerváltozást kiválóan átszenvedett Fővárosi Opereltszinház magyar megnyitó darabjának. Eddig Leopoldine Konstant'nék vendégszerepeitek benne németül. Joes Mirande és Mouezy Eon párr: társszerző urak vigjátéka a fentemlitett cimü tipikusan párisi és tipikusan borsos történet, ami a vacsorauiáni színházzá avanzsált s jelenleg prózai jellegű Fővárosi Ope- rettszinház közönségének nevető izmaira tesz ellenállhatatlan hatást. Ha német iró Írja meg: tragédia lenne, ha Pirandelló fogná kézbe: com- media dell‘arte-vá alakulna, magyar szerző egyveleggé alakítaná, Shaw is kimódolná valahogyan, de párisi iró pikáns vígjátékká fejleszti. A darab mindamellett, kedves, jó és amire céloztak: talált. Egy férjről szól, aki vasúti szerencsétlenség után eltűnik. Felesége újból férjhez megy, bánatos özvegysége után. Három esztendő múlva azonban egy hölgy fodrász jelentkezik az asszonynál, általános rémületre, mivelhogy összetévesz- tésig hasonló az elhalt férjhez. A házi orvos hipnózis segítségével felderíti a titkot: a fodrász

valóban az „elhunyt" férj, aki azonban a szerencsétlenség után elvesztette az emlékezőtehetségét. Ez aztán jól összebogozott helyzetek előidézője lesz —■ mig a végén, nagyon természetesen, minden rendbe jön. Rátkai Márton kitűnő szerephez jutott, mellette Kabók, Sarkadi, Lázár Marié, Fejes Feri. A darab Stella Adorján szellemes fordítása.

*

A premierekben legkevésbé bőkezű Opera- ház is megkezdte az őszi szezon nj bemutatóit (Mozart világhíres dalművével, Figaro házasságával. A salzburgi csodapoéta örökifjú mestermüve a zenei szépség é3 drámai igazság legideálisabb párosulása. Nehéz ének a Mozart-énék, s mint ilyen, a legkiválóbb didaktikai eszköz is: „magas iskolai" Mozart ment minden olcsó teatrál'is hatástól olcsó népszerűségtől. Zeneileg nagyon kultiváltaknak való — vagy nagyképü zenesmokkoknak. Régi vágy, hogy Pesten Mozart- kultura fejlődjék ki 8 ezt Kerner István főzeneigazgató mesteri keze életessé is lendítette. A Figaro házassága zárköve az egész Mozart-gyürü- nek, az ensemble művészet mérhetetlen nehéz próbája: ezt vitte diadalra az Operaház, Sándor Erzsivel, Medelr, Annával, Sándor Már’óval, lin- danovíts Máriával, Halász Gittáivá],1 Scékelyhi- dyval, Szemetével, Dalnokijai. Mozart muzsikája újból lendületet, adott a különben sem igen ha- a^atló opera-kultusznak, mely jó pár éve divatig

NA GYVÁROSOK SARCOLÓJA

Egy gyonyorthajhászó milliomos kalandjai

Enoch Arnold Ben nett regénye (4)

— Boa voyage! — mondotta xi Idegen. — Ne gondolja, ihogy nem szimpatizálok önnel. Dehogy nem. Osafe ön egy kicsitt szerencsétlen. Ez az egész. Boa voyiage!

— Nem! Azért sem! — kiáltott #©1 Bow ring « revolverét előrántva a zsebéből, vtsz- szamgrott az ajtó küszöbéről.

A titokzatos idegen felugrott a helyéről s kezét a bank jegykeit e gr e helyezte:

— Nincs semmi értelme az erőszaknak, Mr. Bowring — mormogta maga elé.

— Ideadja vagy sean?

— Nem.

— Akkor...

Felemelte a revolvert, de ebben a pillanatban egy parányi ököl kiütötte azt a (kezéből. Bowring meglepetten fordul meg és megpillantotta maga mellett a fiatal hölgyet. A hatalmas rózsaszínű selyem ernyő lassan, zajtalanul hullott a földire.

— Persze, bűntárs! Mindjárt gondolhattam volna — átíkozódott Bowring.

Aztán az ajtóhoz sietett, kinyitotta s többé nem tért vissza.

IV.

máJódjók.* Én elfogadom a meghívását. Együtt vacsorázunk az étteremben, aztán feljövünk ide a lakására. Kér, hogy menjek az ernyő mögé és haUgatózzaim. Megteszem és legnagyobb rémületemre megtudom, hogy a meginterjúvolt milliomos — egy közönséges gonosztevő.

— ön nem érti át a helyzetet...

— Tökéletesen, Mr. Thorold, kivéve azt, hogy miért kellettem én is ehhez a jeleneihez.

— Szeszélyből! — (kiáltott fel éléníken Thorold. — Különc gondoláit! A férfi örökös és ösztönös imponálni-akarása a nő előtt!

A nő mosolygással igyekezett belső felindulását leplezni, de arcáról olyan sápadtság tükröződött vissza, hogy Thorold önkéntelenül is a szekrényhez rohant.

— Igya meg ezt — mondotta —, amint a pohárral visszatért

— Nem kell semmi — suttogta kimerültén.

— De kérem.

Misa Fimcastle kdiüritette a pohár tartalmát, közben köhócselt.

A nő huszonhét éves lehetett; (középtermetű, karcsú, igen intelligens és kifejezés- teljes arccal, melyet merész szürke szemek világítottak meg és pompás, sűrű haj koronázott. A rózsáié nyes szobában farkasszemet nézett egymással a nő és a férfi.

— Meg van lepve, Miss Fincastle — mondotta hangos kacajjal az ötven ezres tulajdonosa.

— Hogy meg vagyok-e lepve? — válaszolt a nő ajkát felbiggyesztve. — Kedves Thorold, mint ujságirőnő elfogadtam a meghívását s biztosíthatom, erre a jelenetre nem voltam elkészülve.

Hidegen, megfontoltan ejtette ki a szavakat, miközben csalódott arccal tekintett a cinikusan mosolygó férfire.

— Igazán sajnálom, hogy megbántottam! — mondotta az kétségbeesést szirtiéivé.

— Megbántott! Jól választja meg a kifejezést — suttogta ideges s gúnyos mosoly- lyal a nő. — Leülhetek? Köszönöm. Tekintsünk1 csak vissza egy kicsit a történtekre, ön megérkezik Angliába, tudja Isten, hogy honnan. Kijelenti, hogy a néhai Ahasverus Tho- roldnak, a híres newyorki operatőrnek örököse, ki, mint mindenki tudja, hat millió dollárt hagyott hátra halála után. Kitudódik, hogy tavasszal Algierben a híres Hotel St. Jaimes-ben lakott, mely az angol újságolvasó közönség előtt jól ismeretes. A szerkesztőmtől utasítást kapok az ön megimterju- volására. Megtörténik. Az első, amit azonnal észreveszek, hogy amerikai származásának ellenére nincs amerikai kiejtése, ön kimagyarázza magát és okul azt hozza fel, hogy gyermekkora óta anyjával Európában tartózkodott.

— Természetesen nem vonja kétségbe, hogy én vagyok Cecil Thorold! — vetette közibe a férfi.

— Persze, hogy nem. Csak mindent sorjában. Folytassuk. Meginterjúvolom önt, mert olvasóközönségünket érdekli Algier. Együtt teázunk. Beszéde, véleménye érdekes s magával ragadó. Lapom érdekében különböző kérdéseket teszek fel s ön váratta* nnl felkiált: „Tudja mit, ha annyira érdekli a személyem is, vacsorázzon ma velem. így aztán bőven nyílik alkalma arra, hogy szórakozásaim és életimódom felől kellőleg infor— Miért tette ezt? — kérdezte aztán szomorúan, a bankjegycsomóra tekintve.

— Csak nem akarja nekem bebeszólni — tört ki Thorold —, hogy sajnálja Bruce Bowrimgot? Csak attól fosztottam meg, amit lopott. Az az ember mindenkit meglopott. Tegyük fel, hogy nem vettem volna el tőle a pénzt, mi lenne akkor? Bowring volna jobb helyzetben, de akiket meglopott, egy csep- pel sem volnának gazdagabbak.

— Vissza fogja szolgáltatná a pénzt a vállalatnak? — kérdezte Miss Fincastte mohón.

— Nem egészen! A vállalat sem érdemli meg. Ne tartsa az Egyesült részvényeseit ártatlan bárányoknak. Tudták ők nagyon jól, miről van szó. Azonkívül, ha beszolgáltatnám az ötven ezrest, magamat is kellemetlen helyzetbe hoznám. És — és nekem is szükségem van a pénzre.

— De hiszen ön milliomos.

— Éppen azért, mert milliomos vagyok, többre van szükségem. Minden milliomos Így van ezzel.

— Sajnálom, de ki kell jelentenem, hogy ön —* tolvaj, Mr. Thorold.

— Tolvaj? Nem! Csak gyűlölöm a filtez- terséget s kerülni akarom a köznapiságot. Vacsora közben, Miss Fincastle, ön különböző radikális nézőpontokat tárt elém, melyek a tulajdon fogalmával, a házasság intézményével • az arisztokrácia agyszerkezetével korántsem szimpatizáló kapcsolatiban voltak. Kijelentette, hogy a társadalom szent s eért- hetetten elveit csak az ostoba tömegek részére találták ki, mig az okos s előrelátó kisebbség az elvek mögé is tekint. Most meg nagy bölcsen rámsütt, hogy tolvaj vagytok. Jó! De nézzünk csak egy percre a függönyök mögé s be fogja látni, hogy saját maga szintén csak tolvaj. Az újság, melynek szerkesztőségében dolgozik, minden nap egy csomó hazugságot tálai! olvasóközönsége elé, mert különben nem élhetne meg. Más szóval az önök lapja szintién résztvesz a gonosztevők játékában. A mai számukban például ott áll az „Egyesüli" hamis mérlegének beállítása, melynek közzétételéért sor ónk int két shillinget fizettek. Az az öt font, amit Így felelőtlenül késhez kapott az ön lapja a hirdetésért, az ön zsebébe vándorol az én meginterjuvolásomént.

lett Pesten. Az Opevaház e zenei bemutatója után pantomim premierjét tervezi.

*

Van Pesten egy színház, a Forgdch Rózsi Kamaraszínháza, mely vasárnap délelőttönként, avagy ünnepnapi délutánokon nyitja mog kapuit. Forgáeh Rózsi, ez a nagyon tehetséges művésznő, nem szerződik le soha semelyik színházhoz, megy a maga kitűzött művészi utján s olyan eredeti, uj darabokat hoz a kisszinház közönségének, amilyeneket különben nemigen volna alkalma látni a közönségnek. Ő hozta először Georg Kaiéért is, teljes expressziójával s Forgáeh Rózsi azóta is a modern színházi művészet mellett tör pálcát, úgy a darabok lényegében, mint külsőségeiben is. A járatlan utak s a másfelé szélesbülő horizontok törhetetlen fanatikusa ő, uj és eredeti hang pár év óla az elűzietiesedett színházi dzsungelban. S az, hogy a női főszerepeket maga játaza, értékessé teszi azokat a darabokat is, amiket inkább jó- akaralu hév, mint elmélyedő tudás alkotott. Legutóbbi prenrérjén három egyfelvonásos szerepelt: Szántó Dénes: „Kegyelem" c. burleszkje, amelyben egy halálraítélt költő utolsó óráit szatíri- zájja, Vér Mátyás: „A kastély gazdát cserél" da- *abia, ibseni hangulatú, rutinos munka és Synge: ! „Halotti fór", a fiatal feleség, öreg féri örök i I regi kom ediájá.

A jobbsot'sra méltatott, Intim és kedves kis Belvárosi Színház sorsa sehogyse akar dűlőre jutni a rengeteg deficit miatt. Legutóbb huszonkét színész és több iró kérte ügyvédjük utján, hogy a színház kényszeregyezségi eljárást indíttasson önmaga ellen. Csodálatos a Belvárosi Színház sorsa: a színházi jó konjunktúra óta ő

az első és állandó, amelyik őrökké • bukás szélén járkál, hiába próbálta a jó, Jobb és rosszabb darabok sűrű bemutatóival elkerülni a veszedelmet. Újabban úgy hírlik, hogy Márton Miksa dr. ügyvéd, a híres színházi ügynök, tényleg átveszi a színház milliárdos deficitjét s uj munkába kezd. Mindenesetre, mindenkit érdekek hogy a színházi világban oly ismert Márton doktor a darabok plaszirozása után tud-e egy egész színházat is Jól elhelyezni...?

Jászai Mari hagyatéka kerül dob alá a* Jfmst- muzeum aukciós helyiségeiben. Hatalmas összegeket szétdobální műkincsekre, nemigen volt módjában a nagy magyar tragikának: ami itt

kiállításra s árverésre kerül. Inkább csak alapja lehetett volna egy csodálatosan mély, szinte férfias, önmagának való lélek mügyüjtésl szenvedélyének. Kegyeleti emlékek ezek, amik a polgári, széles rézágy a a magatervezte könyvtárszekrény, a szófa körül csoportosulnak: képek, porcellánok, órák, amiknek talán nem v abexolut értéke a

i' AlegszetibkarácsonyiaJándák^bármVty,' :

, v nagyságban készült művészi (iénykéisfé>:lv.étQl. F'.. íill.

ANTLWILDT, PRÁGA I., Králodvorská 18.

' fényképéiietl műterme! íi ~ ' * < -/r

nagy, hanem az, hogy a hatalmas egyéniségű, zárkózott művésznő állandó lakótársai voltak azokban a szobákban, ahová mégcsak cselédet sem eresztett be ,iai Mari, zordon egyed ülva- lóságában. A könyvszekrény könyveinek címe pedig a legőszintébb fénykép Jászai Mari elméjének érdeklődése köréből, szelleméről, e különös, hatalmaslelkületü, nagy, magyar intuitív asszonyt zseniről. (—thyi'i--)

(*) Komáromi színészet. Komáromi tudósi- lónk jelenti: Komárom községének igen szép pártolása mellett folynak Iván társulatának előadásai a kultúrpalota színháztermében. Szombaton és vasárnap este az Alexandrát, Szirmai operettjét játszották, amelyben Kovács Kató szubrett- nek volt tomboló sikere, mellette pedig Horváth Böske nagyszerű temperamentuma villanyozla fel a közönséget és indította viharos tapsokra. Bellák Miklós csupa ötletet, vidámságot és elevenséget vitt játékába. Hétfőn Szenes Béla vigjátékán, Az alvó férj-en mulatott a közönség. Kedden a Muzsikus Ferkót ismétlik meg harmadszor, mig csütörtökön Strauss operettje, a Bucsukeringő. vonzott szépszámú látogatót. Pénteken a színi sze- zőn legnagyobb eseménye, Ibsen Peer Gvnt-je került színre. Az érdeklődés oly nagy volt, hogy az összes jegyek elővételben keltek el és igy Komárom rácáfolt arra, hogy a drámai előadások nem vonzanak. A darab fényes kiállításban került szinre és a társulat valóban nagy teljesitményt nyújtott A kisérő Grieg zene stílusosan illeszk^* dett a dráma hangulatához. Szombaton Ttsz- tyénszky Margit lép fel a Tündérlaki leányokban.

(•) A Capillaria — színpadon. Budapestről jelentik: Karinthy Frigyes érdekes színdarabon végzi az utolsó simításokat. Ezt a színdarabot Karinthy, a nagysikerű Capillaria cimü regényéből irta át színpadra. A regény színpadi cselekményében természetesen sok változás történt. Karinthy a színdarabot a Vígszínháznak akarja átadni.

(*) Lehár Ferenc operettje — Párisban. Pilisből Írják: Lehár Ferenc operettje, a Paganini, amely Budapesten a Városi Színházban került szinre, a legközelebbi szezőnban Párisban, a The* atre de la Gaietében kerül bemutatóra. A librettót André Rivoire ültette át franciára.

(•) A Terezina bemutatója UngvárolL Ungvári tudósítónk jelenti: Zsúfolt ház előtt mutatta be a ruszinszkői magyar színtársulat Strauss nagysikerű operettjét, a Terezinát A címszerepet Kovács Terus alakította sok temperament umm&L Unger István kiforrott játékával elsőrangú volt. Kóbor Irén és Budai harmőnikus duót képeztek. Napóleon szerepében Gonda remekelt, mig Gás» pár mulatságos figura volt

(*) A Noszty fiú esete Tóth Marival. Ung*. vári tudósitónk jelenti: A ruszinszkői színtársulat három estén játszotta a közkedvelt Mikszáth^ Harsány! vígjátékét. A Noszty fiút Gonda Játszotta oly tökéletességgel, hogy a közönség elismerését vivta ki. Tóth Mari szerepét Nagy Erzsi alakította hatalmas készséggel. Sereghy a Koperecky bíró, Szeghalmy Erzsi pedig a szerelmes feleség alakjában kifogástalan játékukkal nagy sikert arattak. Igen jók voltak még Hegyessi, Hegyes- síné és Gáspár, valamint Budai és Somogyi fs harmónikusan egészítették ki a kitűnő együttest

A tzlovenszkói magyar szintársulal heti műsora Komáromban:

Kedd: Csak egy kislány, operett-újdonság.

Szerda délután: Csókos asszony.

Szerda este: Csak egy kislány.

Csütörtök: Peer GynU

Péntek: Szerelem vására. (Bánhegyi Ilona vendégjátéka).

Szombat délután: Antónia. (Bánhegyi Ilona vendégjátéka).

Szombat este: Frasquifa. (Lehár operett bemutató).

Vasárnap délután: Muzsikus Ferkó.

Vasárnap este: Frasquita.

A ruszinszkói magyar színtársulat heti műsora Ungvdrolt:

Kedd: Liliom, szinmü.

Szerda délután: Gésák, operett

Szerda este: Koldusdiák, operett.

Csütörtök (Nagy ka poson): Noszty fiú esete.

Péntek: Az ember tragédiája, (klasszikus est). (Ungvárott nincs előadás.)

SALVATOR

u egyedül vastól mentes

Lithloni' és Bornatrinm-forrás.

Természetes gyógyvíz.

Vese-, hólyag-bóntalmiikndl, vizelési- én anyagcserezavaraiméi tcakorbajokniti), véredény elme- feléledéseknél és rhenmánál legjobb eredménnyel használható.

Jóízű asztali víz.

BOrebb felviligosit&snal szolgál i

a iipoveci Salvator-fforrás

kezelSsége

KoSIca. 5888

M. U. Dr. Pour nőorvos

PmŰM n„ Jnngmannová 4.

Telefon i 30902. — Rendel d. «. 4-Wfi. — Tcle on: 3090?.-