Prágai Magyar Hirlap, 1926. december (5. évfolyam, 273-296 / 1311-1334. szám)

1926-12-07 / 278. (1316.) szám

4 ^MCAIt/V\AfifeR-HrRME 1926 december 7, kedd. A prágai magyarság ünnepelte a bujdosó Rákóczi fejedelmet Ünnepi mise a Szent Üdvözítő-templomban, ünnepség és társasebéd a Német Házban Prága, december 6. A prágai magyar főiskolai ifjúság — mely­nek a nyugati, talán még szomorúbb, mert el­lenségesebb Rodostóban ugyanúgy meg kel­lett teremtenie a maga külön kis magyar tár­sadalmi életét, mint valamikor régen a buj­dosó Rákóczi egymásrautalt és közös álmokért lelkesedő követőinek — tagnap ünnepelte a Nagyságos Fejedelem halhatatlan szellőmét Nemcsak a fiatalságé volt ez a lélekemelő Ün­nepség, de az egész elhagyatott sorsu prágai magyar kolóniáé. A prágai Rákóczi-nop magyar istectisz- lettel kezdődött Reggel fél tízkor a Károly-hid melletti Szent Üdvözítő templomában gyűltek egybe Prága magyarjai, ahol Szolarik Ágoston katolikus magyar katonapap mondotta a szent­misét Az istentiszteletről nemes hangulatban vonult át a szépszámú, de az idegenség nagy­ságához viszonyítva mégis kicsiny és családias prágai magyarság a grabeni Német Házba, a 11 órakor kezdődő tulajdonképpeni ünnepség színhelyére, ahol a csehszlovákiai magyar­ság számos kiválósága között Magyarország rendkívüli követe, Masirevich Szilárd megha­talmazott miniszter is megjelent a prágai ma­gyar diplomáciai kar élén . A bríinni magyar diákságot Mátray Mihály, a pozsonyit Cottely István képviselte. vés volna, mert KalLx annyim önállóan kezelj hangszerét, hogy polifon aláfestésével mindért tesz, csali nem „kisér“. Ő maga Dohnányi Fis moll és C-dur rapszódiáját játszotta. KalLx alig két hete Becsben, a legkényesebb zene­városban aratta a legnagyobb sikereket Az egész bécsi sajtó olyan abszolút módon elis­merte, hogy Kalix Jenő immár a mesterek kö­zé tartozik, hogy prágai játékához nincs mit hozzáfűznünk. Kalix mindent tud, amit akar és igy nemcsak a német klasszikusokat adja visz- sza adekvált módon, hárem a romantikus, ál­modozó és a magyar ősritmustól űzött Dob­nányit, ezt az igazi magyar Schumani is. A közönség a két nyitramegyei magyar művészt hatalmas tapssal honorálta és melegen ünne­pelte. Farkas Márta egy egészen uj magyar he­gedűn játszott. A hegedűt Várady Gyula buda. pesti festőművész készítette. A hegedű öt-ne­gyed éves és meglepően sonor tónusa, a hang szárnyaló ereje és az átmenetek simasága olasz hegedűkre emlékeztet A terem végé­ben (pedig az akusztika igen rossz volt) ez a hegedű úgy bagzott, mint egy valódi Albani, tehát egy némettel kevert olasz hegedű és da­cára annak, hogy csak öt-négy ed éves, a négy húr kiegyenlítettsége valóban csodálatra méltó. A zeneszámok között Jankovics Marcell dr., a pozsonyi Toldy Kör elnöke, ismert iró és költő emelkedett szólásra és mondott ma­gasszárnyalása és általános tetszéssel kísért beszédet, amelyet az alábbiakban kölünk: Jankovics Marcell dr. ünnepi beszéde Rákóczi az uj nemzedék ideálja A zsúfolásig megtelt díszteremben Kessler lEd-gar bölcsésaettaniiallgató a következő kis be­széddel nyitotta meg a diákság ünnepét: — Kedves baj társaim! Az a katasztrófa, mely az idősebb nemzedék történelmi értékű gondoliko- j ’-zásítarmóniáját megzavarta, és a boldog régi rend- j nek véget vetett, idelökött minket Európa idegen közepébe. Elhagyatottak vagyunk és komisz ba­jokkal küsködök Tört álmok maradtak rán örökül és súlyos lelki válságot kellett megszenvednünk, mig fiatal tettvágyunk megváltó aj útra talált- D«' prágai izoláltságunk kontinentális távlatokat terí­tett elénk és űzött magyarságunk fájdalma az át­fogó nagy szemléletben az egyetemes emberiség fájdalmaiba szélesül^ Most már úgy érezzük, hogy s ránfctipró gyűlölet ellen nem használ a fogat fogért-küzdelem mindig kockázatos és relatív ér­téke, hanem csakis a gyűlölet meggyíllölóse, mely közös frontra sorakoztatja a krisztusi eszmék min­den szerelmesét. A magyar akarat, a nemzeti sors- Javulás csak úgy teljesül, ha nem marad önző ma­gára, hanem egy aagyobbméretü sorsmegoldás aka­ratához, egy közös embermozduláshoz csatlakozik. Amikor az egyetemes szempont abszolút igazsága előtt természetadta nacionalizmusunkat emberies! rangúvá avatjuk, neon választhatunk uj iltesági tö- \ rekvéseink elé magasztosabb ideált, mint II. Rá- j •kóczi Ferencet, akinek hős magyarsága egyirányú j volt az egész emberiség boldogulását célzó törté-1 nelmi haladással. A Nagyságos Fejedelem prágai j ünnepén szeretettel köszöntőm a diákság vendé-' igeit, nehézeomi ifjúsági mozgalmunk megértő és támogató jóbarátait s arra kérem az idősebb ma­gyar generációt, ne féltse az uj útra térő uj nemze­déket. Higyjék el nekünk, hogy az európai távlatú életszemlélet, a kollektív emberiségi érzés a leg­erősebb fegyver a magyar jövőért vállalt életharc­ban. Ha a magyar az emberi haLadás: a humaniz­mus zseniális elöharco&a, az európai kultúra látóit és megbecsült értéke lesz, altikor a nemzet sorsa is jobbra fordul. Annyi magyar bukás és tragikum után mégis a győzelem ni tévői indulunk és amikor eredménye* munkát fogadunk. »* idősebb nenvzé- dok ni»gnyugl«i<i"ára és bizalma zálogául eláruljuk Tnmdon H-amAiuk és tör tetősünk végső okát és haj- töeryjét: a merész, a hajlUhaíatlau, az abszolút, jó­ságban, magyar boldogulásban bizó nemzeti érzést. Farkas Márta és Kálix Jenő szereplése Farkas Márta, a Hubay-mesterískolájáiiak egyik, kitűnő tanítványa Riess Suite-jénék Adagioját és Perpetuum-mobile-jét játszotta a műsor első számaként Farkas Márta nem ígéret többé, mert játéka felette áll minden dicséretnek: teljesén betartotta, amit egyszer igért, kitűnő egyéni Ízlést eláruló hegedümü- vésznő lett belőle, aki egy adagi óban megmu­tatja, hogy olyan nagyszerű zenész, mint ahogy egy perpetuum mobüébén megmutatja, hogy milyen briliiáns technikával btr. A zenész győz benne és technikát, amely úgy a bal-, mint a jobbkéz-t tekintve mindenképpen csiszolt és tökéletes, a zenének rendeli a’á és icry egy ne­mesebb cél szlogálatában állva játéka több, mint egyszerű reprodukció: igazi egyéni és amellett stílusos ujjáköltés. Kitünően játszot­ta Hubay egyik csárdaje’enetét majd a Má- j’mi rügyezhet és Poem Hongrois-t és végűi Waendel Larghetto-jában megmutatta, hogy a legnemesebb Ívelésű hegedűmuzsíkusok közé tartózik. farka* Mártát Kalix Jenő zongoraművész — Mm mondhatjuk, hogy kísérte -- ez tulke­■n. világon talán az egyetlen nemzőt a magyar, moly megünnepli fájdalma ünnepeit. Má3 nemze­tek ünnepei ujjongok, mert szabadságuk kivívá­sáról, egységük megvalósulásáról, nagyságuk megalkotásáról emlékeznek meg A mi ünnepeinkhez könny (apad, — ez igaz, ~ de mindenkor a magunk könny *, sohasem a másé. Mert. ha volt. történelmünkben javunk és szabad­ságunk, azt nera vettük mástól el, hanem osztoz­tunk benne másokkal. A Ma önző fia sajnálkozva néz reánk: az ál­modozók ünnepelnek múltai, mikor kell, hogy a jövöé legyen minden elme és minden izom mun­kája. Hogy Is lehet a realitások egyedül üdvözítő korszakában nagy bukások emlékét ünnepelni? Tévednek, mert a nemzeteket csak az tudja igazán megérteni, kinek szive minden dobbanása, agya minden gondolata, lelke minden rezzenése beleolvadod a nemzetbe, abba a nagy, halhatatlan egységbe, melynek ezer év a tegnapja és ezer év a holnapja. Aki nem felejt el keservet, csak az híd újra kezdeni. A magyar múltban nincs történelmi esemény, mely jobban megragadná a lelkünket, mint Rá­kóczi kuruc harca. Ez a harc a magyar szimbólum, a Rákóczi név a magyar költésiéi, a ne­mes úri eszmény, a dicsőség és a bánat egyesülése. Meri férfiason felemelni e büszke főt az igazságtalanság ellen: ma­gyar jellem. Fölvenni a küzdelmet az egész világgal at igazéri és becsületesen neki menni fejjel érte a kőfalnak is, ez is ma­gyar szokás. Hinni az idegenben, bárha édes szava csalfa lelkei takar, és hinni a a saját egyetértésében, bárha a testvé­ri szeretet és a visszavonás egy atyafi gyermekek, ősi magyar hiba. Elbukni as ideálért a kálvária ormán, tonnát már láttuk az Ígéret földjét, a nemzet virágzá­sának délibábját: ősi magyar sors. Ex lacrimis Hungarorum... Miért kellett a kuruc éposznak bekövetkeznie? Azért, mert betelt az ürömpohár. A császári generálisok és politikusok, kik állítólag a’ török­től mentették meg a magyart, ennek fejében a kárhozat árát követelték: a nemzet vérét, vagyo­nát, jogát, nyelvét. A Rákóczi-felke lés előtti kort csak két képpel jellemzem, mert ennyi elég min­den megértésére­Cserey Írja históriájában: „Ennek a szegény magyar nemzetnek nem eshetik olyan nyomoru- sásts. melyből mindjárt a német magának hasz­not nem tud hajtani.. /“ Caraffa császári tábornok meg Bécsben palo­tát épített magának. Kapujára egyik éjszaka vala­ki ezt irta: Ex lacrimis Hungarorum. A magyarok könnyeiből . . Zrteyi Jlffra fia A nemzet vári valakit, hogy e környékét te törölje — és Rákóczinak kelleti jönni?. Jött. Árva fiú. Zrínyi Ilona fia és egészen anyja fia. Egyik anyai vérsége Zrínyi Miklós, a költő, kinek jel­szava: no bántsd a magyart. A másik vérsége Zrínyi Péter, ki vérpadra lépett, mert Wesselé­nyivel együtt hitt a magyar ügyben. Nem csoda, hogy Kokonics, az ármányos bí­boros, Lipól császár rossz szelleme, félt a göndör fürtű, szelíd gyermektől, félt — az ősei miatt. Szentet akart bedőle formálni. Kolostorcellával és imával akarta feledtetni vele az anya, 2[ri- nyi Ilona csókját, mellyel fia homlokára leheltea maga nagy hitét De az anyai csókot nem lehet fe­ledtetni, mert erősebb az m'nden zsolozsmánál, a klastromkápolna tömjénfüstjénél és Heisfer gene­rális ágyúinál. Rocrudescunt... Az ifjú Rákócziból, a kardinálisnak 6zánt, — á veszni szánt hősből napok alaU férfiú vált, az a férfiú, akire vártak gyászoló magyar kúriákon, — égett falvak szegényes tanyáin. Es Rákóczi, a fér..u, bölcs is volt. ügy érezte, elkövetkezett az k k telje, de tudta, hogy az agyonsanyargatott, elvérzett nemzet gyönge. Ba­rátok után nézett a nagy világban. Csak egyel nem tudóit, azt, hogy az udva­rok eszköz a tőrbecsalás és a diploma­ták igazsága a félrevezetés... Az udvar Rákóczi mellé telte Lcragueval ka­pitányt, az agent provocateurt, — hogy a fejede­lem lével esését a francia udvarral elárulja. Hi­ába figyelmezctették a fejedelmei jóakarói a m- • uokülésre; ő bízott igazságában, — Keretet! ói- nem hagyta el betegen fekvő hitvesét. Emi oldala mellől hurcolták a bécsújhelyi börtönbe, hol Nádasdy, Frangepán és Zrinyi Péter sorsa várt volna reá, hogyha felesége gyöngéd, puha keze nem nyitotta volna meg titkon a börtön aj­taját Rákóczi útja nagy Lengyelországba vezetett. Onnan, a hűséges Bercsényivel együtt, tárgyalt a francia királlyá] és onnan irta haza azt a híres proklamációt, melynek első sorában benne van a magyar nemzet egész történelme, a Prometheus- sors, mert annak, ki az élet lángja után eped, a keselyük újra meg újra feltépik sebeit... Recru- descunt vuilnera indytae gén ti s... A kuruc hőseposs És Esze Tamás rongyos gárdájától a legbüsz­kébb föurakig mindenütt megértették az ellen­állhatatlan szót: pro libertate. Ahol színesen meglengett a szellőben Rákó­czi Máriás lobogója, nyoméban seregek indultak a magyar zenit felé. Csaták következtek csaták után és már-már úgy látszott, hogy nemzeti uralkodó kezében egye­sül minden hatalom. Magának a fejedelemnek minden útja tövises maradt Fenkölt, müveit, szép lelkét három szörnyű tragédia rázta meg. Az egyik Rakovszky és Okolicsányi vérének foltja volt, mely árnyékot vetett az ónodi gyűlésre, me­lyen fejedelemmé kiáltották ki. Testvérek vére volt A másik Ocskaynak é§ társainak árulása volt. Es la testvérek vére volt A harmadik nap, midőn a trencséni csatában lebukott Rákóczi lo­váról és vele együtt bukott le paripájáról a ma­gyar ügy is. Es volt as ut a nadir felé. A kurucokat felőrölte az éhség, — a beteg­ség, — a visszavonás. Nem a harcok, hanem a hunok éveinek hosszúsága.,. Á sír békéje A „béke" a legszebb sió volna az emberi nyelvben, hogyha annak a fogalomnak jelzésére használnák, melyre e szót valaha egy nemes lólek megalkotta. De hát az élők békéjének nem sza­bad a sir békéjéhez hasonlítania. A szatmári bé­ke — úgy mint azóta is sok más, a sir békéje volt Károlyi Sándor megalkudott és birtokokat kapott Rákóczi nem alkudott és hazáját vesztette. A kurucok, kik kitartottak az éhenhalásig, a kővé fagyott honi rögben ásták el a tárogatót jobb időkre — és mentek bujdosni Rákóczi ekkor még hitt abban, hogy viaont- láthatja az áldott földet. XIV. Lajoshoz, a napki- rályhoz ment A napkirály, ki addig tudta édes­getni, mig szüksége volt a magyar malcontensek kardjára, most már tizedrangu bolygó szerepét szánta a magyar szabadság hősének. Megengedte, hogy hódoló udvarosa legyen. Rákőrti választott Elment Rodostóba, Ázsia peremére, — tövább hinni, tovább várni — és megásni. Arőía lett iíodraié a magyar lélekben sán­táit r.é? Ás forralom, amilyen egyetlen más nemzet éte íben iw «kad. Rodostó... az utolsó szó Rákóczi és a kunié­kor történőiében. De ne csapjuk be a történelem könyvét, mert abban nincsen pont... A folytatás addig tart, mig egy nemzetből él valaki, ki megér­téssel emlékezik... ' Rákóczi a lelkek mauzóleumában A férfiélet delén állottam először a kassai dóm magasztos gél boltívei alatt. Akkor Ideértük ősi hajlékába II. Rákóczi Ferencet... Őszülő fejjel, 250-ik évfordulóján annak, hogy Rákóczi Ferenc először eljőve a kuruc ősök közé, újra elzarándokoltam egy havas téli napon a kas­sai sir elé, S mikor imádságos szivved hajoltam meg a homályba vesző kripta felé, áhitatos lel­kemben úgy éreztem, hogy Rákóczi újra hazatért Hazatért ebben a juuileumi esztendőben, most tért haza a magyar ifjúság leikébe, az 6 leghatalmasabb mauzóleumába. Hallgassátok meg magyar Ifjak, bárhová Is vet titeket a kőkemény sors, — hallgassátok meg a nagyságos fejedelem parancsát: Legyelek magyarok, legyetek jók ét n#« mesék és erősek, mert ezekkel a tulajdon­ságokkal lebirjdlok a legmoslohább sor­sol, hisz éppen e tulajdonságokkal nem bir a mi nagy ellenfelünk: maga a tors! A szétszóródás utáni nyolcadik év első de­cemberi vasárnapja a prágai magyar kolónia hajainak örök emléke marad, de a prágai .•~>iűv,ifipóly igazi eredménye az a ma­ii. y ;• melyet az idegonségbe szorított ma­gyar fiatalság érző leikéből kiváltott. A Prágá­ból hazakerülő magyar diákságot a magyar összetartozás, a magyar kulturközösség nem veszti el A magyar zene, a magyar szó é® az egész­séges, uj ifjúsági szellem közös bemutatóját társas ebéd követte, melyen több szép pohár- köszöntő hangzott eL Elkészült dngvár jövő évi költségvetése A pótadó Ismét emelkedett — A kormány biztos mellé vybort pótló bizottságot akarnak kinevezni Ungvár, december 6. (Ruszinszlkői szerkesztőségünktől.) Teg­nap fejezték be az ungvári városházán az 1927-iki évi költségvetés elkészítését, melyet a napokban fognak nyilvánosságra hozni. Módunkban volt a költségvetésbe belete­kinteni 8 a legnagyobb meglepetéssel állapí­tottuk meg, hogy a kormánybiztosi rezsim egyáltalán mesz- sze áll attól, hogy „áldásos működést- fejtsen ki, mert a jövő évi pótadó a tava­lyi 236 százalékról 280-ra emelkedik. Ha a város vezetésére egyedül hivatott wbor működésének alapján történnék ez a póladóemelés, akkor el lehetne fogadná a kormányzóság azon érvelését, hogy a nehézkesen és pártoskodva működő vy- bor helyett célirányosabb a fürgén dol­gozó és minden nehézség nélkül működő kormánybiztosi rezsim, de amint látiuJt, ez a fürgén dolgozó kormánybiztosi re­zsim már két év óta csakis a pótadók folytonos emelésével tud reuzálni anél­kül, hogy a polgárság terhére rótt költ­ségvetés készítését a polgárság törvé­nyes képviselői irányíthatták volna. Annvi tény. hogy a várost a tönk szélére vonszoló kormány biztosi rezsim felelősség nélkül vezeti a város ügyeit, de ez a kor­mányzóság határozott akaratából történik, dacára annak, hogy hétről-héire rámutattunk azokra a súlyos gazdasági következményekre, amelyek ezzel a rendszerrel járnak. A kormányzóság ugyan gondolkodóba esett azon. hogy a felelősség nélküli városvezetésnek egy« szer még igen súlyos következményei le­hetnek, elhatározta, tehát hogy megpróbálkozik ismét egy direktórium kinevezésével, amellyel a kormánybiztos \ a felelősséget bizonyos fokig megosztaná. A dviini správa már egy ízben próbál­kozott egv llven pótvybor kinevezésével, de az nem sikerült mert senkise akad Ungváron, aki a kormány- biztosi rezsim eddigi működése után. a továbbiakra nézve a polgársággal szem­ben bármilyen felelősséget is vállalna Ungvár vagyoni helyzetéért A város gazdasági helyzetének rosszab­bodását ugyanis mindenki látja s igy hiába indokolja a városi számvevőség a pótadó emelkedését azzal, hogv az állami adóalapok a jövő évben kisebbek lesznek s igy a pótadó- emelést ez teszi indokolttá, mert ez az indo­kolás egyáltalán helyt nem álló. A községi választások egv év múlva úgyis bekövetkeznek. Ungvár közönsége pe­dig csak a napokban adta be már harmadik memorandumát a kormányzósághoz és a zsu­pán átu shoz a wbor visszaállítása érdekében. Ha tehát a kormányzóság valóban a köz javát akarná, módjában volna a zsupanálussal ki­íratni a választásokat és Ungvár ismét vissza­kapná törvényes vezető szervét. Ezt azonban a — magát demokratikusnak nevező — kor­mányzat vezetője nem fogja megcselekedni. A legbiztosabb ás legenyhébb cso.colédá hashajtó FSIarakaU VSr’as Rák Sf®* Bratislava nr Mu ért UUl SZÓRMEARU mindenféle kivitelben ts minőségben, kizárást* saját gyártmány. Javítások és átalakítások kiválóan és jutányoson eszközöltetnek. Képes árjegyzék in­gyen és bérmentve. Telefon p VFNDFR WWA S15S2 I ■ , Lu11AL4&\cmmü

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom